1. § A rendelet előírásait Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére kell alkalmazni.

2. § A rendelet mellékletei:

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § A kerületi védelem célja a kerület településképének védelme, a település vagy településrész jellegzetes, értékes, valamint hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzése vagy kialakítása.

5. § A kerületi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

6. §⁵ A kerület egyedi védelemben részesülő értékeinek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Kerületi egyedi védett épület, építmény az az épület, műtárgy lehet, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem kiterjed

8. §⁶ (1) A kerületi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a polgármesterhez írásban benyújtott beadványban kezdeményezheti. A kerületi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról a Képviselő-testület Településfejlesztési és Tulajdonosi Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) a főépítész javaslata alapján hivatalból is dönthet.

(2) A kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó beadványnak tartalmaznia kell:

(3) A kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó beadványnak tartalmaznia kell:

(4) A beadványnak minden esetben tartalmaznia kell a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét vagy székhelyét.

(5) A kezdeményezés szakmai előkészítését a tartalmi elemek meghatározásával, a szükséges szakértői vélemények beszerzésével a kerületi főépítész végzi, aki a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés javaslatát az erre irányuló eljárás megindításához a bizottság számára döntésre előkészíti. A kerületi védelem alá helyezésre vagy a védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a bizottság dönt.

(6) Az előkészítő munka során ki kell kérni a helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: Tervtanács) állásfoglalását is.

9. § (1) A kerületi védelem alá helyezés alapja az értékvizsgálat.

(2) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében – amennyiben nem áll rendelkezésre – az Önkormányzat értékvizsgálatot készíttet.

(3) Az értékvizsgálatot az eljárás megindítását követő 120 napon belül el kell készíttetni.

(4) Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció annak közzétételéről szóló felhívástól számított 30 napon belül megtekinthető a főépítészi irodán, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.

(5) Az értékvizsgálatot építészettörténeti vagy műemlékvédelmi szakterületen tapasztalattal rendelkező építész vagy a főépítész készítheti el. A dokumentáció minimális tartalmi követelményei:

10. § (1) A kerületi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az Önkormányzat honlapján 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (2) bekezdésben meghatározott érdekelteket. Az értesítésről a kerületi főépítész gondoskodik.

(2) A kerületi védettség alá helyezési vagy a védettség megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

(3) Az értesítést

11. § (1) A hirdetmény útján történő közzététel során a hirdetmény tartalmazza

(2)⁷ A hirdetményt Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimrei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján, közéleti lapjában is közzé kell tenni 15 napig. A jogkövetkezmények az Önkormányzat honlapján való közzétételhez kötődnek.

12. § A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

13. § (1) A kerületi védelem alá helyezésre vagy a védelem megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatása után a Képviselő-testület dönt a kerületi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről, továbbá a jelen rendelet módosítására irányuló eljárás megindításáról.

(2) A kerületi védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetése tárgyában hozott Képviselő-testületi döntésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 10. § (2) bekezdésben meghatározott érdekeltek – az értesítés átvételét követő 30 napon belül benyújtott – észrevételeinek is.

(3) A kerületi védelemmel kapcsolatos Képviselő-testületi döntésről az érdekelteket írásban kell értesíteni, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(4) A kerületi egyedi védelem ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a jegyző gondoskodik.

14. § (1) Ha egy kerületi egyedi védelem alatt álló értéket fővárosi helyi egyedi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a kerületi egyedi védelem megszűnik, amely esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a kerületi védelem törlését.

(2) A kerületi egyedi védelem megszüntetésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kerületi egyedi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.

(3) A kerületi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt kizárólag a kerületi védelem megszüntetését követően lehet elbontani, kivéve közvetlen élet- és balesetveszély esetén. A védelem megszüntetésekor a kerületi egyedi védett értékről állapotrögzítő tanulmányt kell készíteni a helytörténeti gyűjtemény számára, amely tartalmazza a védett érték:

(4) A kerületi védelem megszüntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, valamint azok megőrzése, helyrehozatala írható elő.

15. § (1) A kerületi védelem alá helyezett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást (a továbbiakban: Nyilvántartás) vezet, amely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás tartalmazza a kerületi egyedi védett érték

(3) A Nyilvántartás tartalmazza a kerületi területi védett érték

(4) A Nyilvántartás vezetéséről a kerületi főépítész gondoskodik.

(5) A Nyilvántartás adatai elektronikus adathordozón is tárolhatók. Elektronikus Nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

(6) A kerületi védettség megszüntetése esetén az adott tételnek továbbra is a Nyilvántartás elkülönített részében kell maradnia a törlést elrendelő döntés adataival együtt.

16. § (1) A kerületi védett érték esetén a védelem ténye a környezethez igazodó, a védelem tényét és okát, valamint a védelemmel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölhető.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról és pótlásáról – külön eljárás nélkül – a jegyző gondoskodik.

(3) A tulajdonos a tábla elhelyezését – a tábla céljának eléréséhez szükséges és elégséges mértékben – tűrni köteles.

17. § (1) A kerületi védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni a védett érték karbantartásáról, fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.

(2) A kerületi védett érték környezetében és a védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a védett érték látványa szempontjából.

(3) A kerületi egyedi védett érték rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás kizárólag akkor megengedett, ha a kívánt rendeltetés a kerületi védett értéket nem károsítja.

(4) A kerületi egyedi védett érték ingatlanán nem végezhető olyan építési és használati tevékenység, amely az egyedi védett értéket veszélyezteti.

18. § A kerületi egyedi védett értékek, valamint kerületi területi védelemmel érintett építmények külső helyreállítására, bővítésére vagy bontására irányuló, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni kizárólag a 16. és 19. alcímben rögzített, a tevékenység szerint szükséges eljárás lefolytatásához beszerzett Tervtanácsi ajánlás vagy főépítészi konzultáció során készült emlékeztetőben rögzítettek szerint lehet.

19. § (1) Az Önkormányzat a kerületi védett értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében pénzügyi alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap forrásai:

(3) Az Alap (2) bekezdés a) pontja alapján elkülönített összegére a jegyző tesz javaslatot a várható szükségletek és az év során összegyűjtött támogatási igények alapján.

(4) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletében a költségvetés részeként határozza meg az Alapot.

(5) Az Alapot az Önkormányzat más pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni.

20. § (1) Az Alapból támogatás pályázat útján – az e rendeletben előírt feltételekkel –

(2)⁸ A pályázati feltételeket, az eljárás rendjét – az e rendeletben meghatározott keretek között – a bizottság minden év június 30. napjáig meghozott döntésében határozza meg.

(3) A pályázatot a főépítésznél kell benyújtani, aki – a 21. §-ban foglaltakat figyelembe véve – szakmai állásfoglalást készít elő a támogatás megítéléséhez.

(4)⁹ A pályázatok elbírálásáról, a támogatás megítéléséről és annak mértékéről a benyújtott pályázati anyag alapján a bizottság a kerületi főépítész szakmai állásfoglalását figyelembe véve dönt.

(5) A támogatás odaítélését követően, a pályázat nyertesével támogatási szerződést kell kötni.

(6) A támogatás kiutalására teljesítményarányosan, a kifizetett számlák alapján kerülhet sor, a feladat elvégzéséről benyújtott eredeti számla rendelkezésre bocsátását követően.

(7) A pályázatban foglaltak teljesítésének a pénzfelhasználást megelőző, folyamatos ellenőrzéséről, valamint az Alap és az odaítélt támogatások nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

21. § (1) A kerületi egyedi védett értéknek a felújítására pályázni a (2)-(8) bekezdésben meghatározott feltételekkel lehet.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt, vagy a pályázati kiírásban meghatározott feltételekkel megkezdett munkára utólagos igénylés szerint nyújtottak be, és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a pályázat benyújtását megelőző 10 éven belül, a kerületi egyedi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, az engedélytől eltérően, az e rendelet vagy más jogszabály megsértésével végeztek építési vagy egyéb munkát.

(4) A pályázat elbírálása során vizsgálni kell, hogy

(5) Pályázni a felújítás költségének arra a részére lehet, amely a kerületi védettségből fakadó többletköltséget jelenti.

(6)¹⁰ A kerületi egyedi védett érték felújítására benyújtott pályázat alapján a teljes felújítás költségének legfeljebb hatvan százalékáig nyújtható vissza nem térítendő támogatás.

(7)¹¹ A bizottság döntése alapján kerületi egyedi védett érték felújítására benyújtott pályázat alapján, legfeljebb 1 évre visszatérítendő, kamatmentes kölcsönként biztosított egyösszegű támogatás nyújtható a teljes felújítási költség legfeljebb negyven százalékáig. A támogatás biztosítékaként a felújítással érintett ingatlanra, a kölcsönszerződés időtartamára az Önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

(8) A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott támogatás együttesen is folyósítható.

22. § Az Alapból pályázat alapján a településkép védelmét elősegítő tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetése, kiállítások rendezése, a kerületi védelem tényét megjelölő táblák elhelyezése, népszerűsítő előadások szervezése, valamint a kerületi védett érték megmentését elősegítő kerületi társadalmi tevékenység is támogatható.

23. § A fejezet rendelkezéseit a nyilvántartott műemléki értékre, környezetre és műemléki jelentőségű területre annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok az örökségvédelmi jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott követelményekkel nem ellentétesek.

24. § A fejezetben részletesen meghatározásra kerülnek

25. § Ezen alcím rendelkezéseit a kerület teljes területére kell alkalmazni, a településképi szempontból meghatározó területekre és a kerületi területi és egyedi védelemben részesülő kerületi védett értékekre vonatkozóan a 8.-12. alcímben foglalt esetleges eltérésekkel.

26. § (1)¹⁴ Zártsorú, ikres, valamint sorházas és többlakásos beépítésű épületek, építmények homlokzatai színezéssel együtt járó módon részlegesen, a homlokzat egészére vonatkozó egységes terv hiányában nem újíthatók fel.

(2) Épület átszínezésekor nem alkalmazható az épület egészének a színezésével és anyaghasználatával, valamint az utcaképpel és a szomszédos épületekkel nem harmonizáló homlokzat-színezés.

(3) Több közterületre néző saroképület utcafronti homlokzatai részlegesen vagy több ütemben nem újíthatók fel az egyes külön rendeltetési egységek homlokzatrészei közti összhang megteremtése nélkül.

(4) Kertvárosias karakterű és újonnan beépülő kertvárosias területeken az épületek homlokzati színezése során nem alkalmazható kettőnél több vagy egymással nem harmonizáló szín az egy színen belül annak különböző árnyalatait kivéve.

27. § (1) Meglévő tégla- vagy kőburkolat vakolt felülettel, egyéb anyaggal vagy szerkezettel történő takarása, a burkolat struktúrájának megváltoztatása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az épület egészének egységes felújítása során is tilos.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak az épület teljes felújítása során műszaki okok miatt az épület károsodásának veszélye nélkül nem betarthatóak, a tégla vagy kőburkolat eltakarása során az eredeti homlokzati architektúra felújítás utáni megjelenését biztosítani kell.

(3) Kő-, tégla-, valamint faburkolat homlokzati felületként történő alkalmazása esetén kizárólag egymással és a vakolt homlokzati felületekkel harmonizáló szín vagy anyag használható.

(4) Az épületek homlokzatain megjelenő egyéb felületek és szerkezetek, az épület anyaghasználatával összhangban, a homlokzat egészéhez illő módon helyezhetőek el.

(5) A klasszikus kertvárosias karakterű és újonnan beépülő kertvárosias területeken a fő rendeltetésű épületeken, a közterületről is látható melléképítményeken és kiegészítő funkciójú építményeken nem lehet idegen, valamint környezetébe nem illő anyaghasználatot – így különösen zsup-, azbesztcement vagy műanyag hullámlemezfedés, bitumenzsindely – alkalmazni.

(6) A klasszikus kertvárosi karakterű területeken a meglévő építmények külső megjelenését érintő átalakítása, bővítése, korszerűsítése során az építészeti és településképi illeszkedést biztosító szín és anyaghasználat alkalmazandó.

28. § (1) Magas tetős épületek tetőfedésének kialakítása vonatkozásában az érintett utcaszakasz adottságaihoz és az épület megjelenéséhez illeszkedő anyag és színhasználat alkalmazandó.

(2) Tilos egy épületen egymással nem harmonizáló anyagú és színezésű tetőfedő anyagok alkalmazása.

29. § (1) A kerítések kialakításánál és felújításánál az épületek szín, anyag és formavilágához, valamint a települési környezethez, utcaképhez illeszkedni kell.

(2) A közterületi telekhatáron lévő kerítést legalább felületének 50 %-ában áttörten kell kialakítani.

(3) Fás szárú növények a környezethez való illeszkedés, a közművek helyének és a közterület méreteinek figyelembevételével telepíthetőek a 6. mellékletben foglaltak figyelembevételével.

(4) A kerület teljes területén a telkek zöldfelületi részének kialakítása során törekedni kell a nagy lombkoronát növelő, várostűrő fák ültetésére a környezet védelméről szóló helyi rendeletben foglalt előírások figyelembevételével.

(5) A klasszikus kertvárosias karakterű és újonnan beépülő kertvárosias területeken az előkerteket és utcafronti területeket zöld növényzettel borítottan kell kialakítani a 6. mellékletben és a környezet védelméről szóló helyi rendeletben foglalt előírások figyelembevételével.

30. § (1) A fő rendeltetésű épülettel egy telken, a fő rendeltetésű épület anyahasználatával, színével, településképi megjelenésével harmonizáló totemoszlop, vendéglátóipari hirdető-eszköz helyezhető el a telek zöldfelületi rendszeréhez illeszkedve.

(2) Az épületek homlokzati felületén a homlokzati nyílászárók kiosztásának rendjéhez, valamint a homlokzat anyaghasználatához, színéhez és felületképzéséhez nem illeszkedő cégér, cégtábla és cégszerű tábla elhelyezése tilos.

(3) Hirdető-berendezés vagy reklámhordozó tetőszerkezeten vagy kerítésen nem helyezhető el.

31. § A kerületben az épületek homlokzatán megjelenő gépészeti vagy egyéb sajátos berendezések az épület homlokzati architektúrájához, anyag- és színhasználatához illeszkedő módon vagy növényfuttatással takartan helyezhetőek el.

32. § Kertvárosias karakterű területeken a közműpótló műtárgyakat és egyéb zajt keltő gépészeti berendezéseket a közterületről nem látható módon kell elhelyezni, a főépület homlokzati kialakításához illeszkedő takarással ellátva vagy növényzettel futtatva.

33. §¹⁵ Az 5. melléklet szerinti, „TM-1” azonosítóval jelölt Üllői út menti területekre az alábbi területi építészeti követelményeket kell betartani:

34. §¹⁶ Az 5. melléklet szerinti, „TM-2” azonosítóval jelölt Gyömrői út menti területekre az alábbi területi építészeti követelményeket kell betartani:

35. §¹⁷ Az 5. melléklet szerinti, „TM-3” azonosítóval jelölt Gilice-tér és környezete területre az alábbi területi építészeti követelményeket kell betartani:

36. §¹⁸ Az 5. melléklet szerinti, „TM-4” azonosítóval jelölt Lakótelepek területére és az 5. melléklet szerinti, „TM-5” azonosítóval jelölt Lakóparkok területére az alábbi területi építészeti követelményeket kell betartani:

37. §¹⁹ Az 5. melléklet szerinti, „TM-1” azonosítóval jelölt Üllői út menti területeken, valamint az 5. melléklet szerinti, „TM-2” azonosítóval jelölt Gyömrői út menti területeken

38. §²¹ Az 5. melléklet szerinti, „TM-4” azonosítóval jelölt Lakótelepek területén, valamint az 5. melléklet szerinti, „TM-5” azonosítóval jelölt Lakóparkok területén

39. § (1) Meglévő tégla- vagy kőburkolat vakolt felülettel, egyéb anyaggal vagy szerkezettel történő takarása, a burkolat struktúrájának megváltoztatása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az épület egészének egységes felújítása során is tilos.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak az épület teljes felújítása során műszaki okok miatt az épület károsodásának veszélye nélkül nem betarthatóak, a tégla vagy kőburkolat eltakarása során az eredeti homlokzati architektúra felújítás utáni megjelenését biztosítani kell.

(3) A fő rendeltetésű épületeken, a közterületről is látható melléképítményeken és kiegészítő funkciójú építményeken nem lehet idegen, valamint környezetébe nem illő anyaghasználatot – így különösen zsup-, azbesztcement vagy műanyag hullámlemezfedés, bitumenzsindely – alkalmazni.

(4) A főútvonalak mentén a portálok, árubemutató szekrények kialakításánál az épület architektúrájához kell alkalmazkodni, azokat az épülethomlokzat arányaihoz, ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedő módon kell megvalósítani.

(5) Az épületek homlokzati felületén berendezés, cégér, cégtábla vagy cégszerű tábla kizárólag az épület homlokzati architektúrájához, nyílásrendjéhez illeszkedő módon helyezhető el a díszek és tagozatok takarása nélkül.

(6) Nem lehet olyan cégéreket, cégtáblákat, cégszerű táblákat és címtáblákat az épületek homlokzatain elhelyezni, amik nem illeszkednek szervesen a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.

(7) Cégtábla vagy cégér üzletenként – saroktelek esetén utcaszakaszonként – 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 20 %-át. Cégszerű tábla üzletenként 1 db helyezhető el, amely nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 25 %-át.

40. § (1) Totemoszlop a közösségi közlekedéssel érintett útvonalak mentén lévő ingatlanok előkerti részében vagy bejáratánál helyezhető el, az ingatlanon új épület elhelyezése vagy a meglévő épület homlokzatát is érintő átalakítása esetén az épülettel harmonizáló, egységesen tervezett arculati kialakítással.

(2) Meglévő épület esetén a fő rendeltetésű épülettel egy telken álló vagy annak bejárata elé helyezett totemoszlop anyagát és kialakítását a fő rendeltetésű épület anyahasználatával, színével, településképi megjelenésével harmonizáló módon kell kialakítani.

(3) A totemoszlop legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6 métert.

(4) Több rendeltetési egységet tartalmazó objektum esetén a totemoszlopon a különböző rendeltetési egységek logói egységes megjelenéssel és befoglaló mérettel jeleníthetők meg.

(5) Vendéglátóipari hirdető-eszköz üzletenként 1 db helyezhető el, kivéve a sarki üzleteket, ahol bejáratonként 1-1 db helyezhető el az alábbiak szerint:

(6) A vendéglátóipari hirdető-eszközre külön reklámot ragasztani vagy más módon az eszköztől különállóan ráhelyezni nem lehet.

41. § (1) A vendéglátóipari egység jogosult bejáratonként 2 db étlaptartó vitrint elhelyezni, továbbá a bejáratainak számával megegyező számú étlaptartó állványt is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vendéglátóipari hirdető-eszköz kizárólag az épülettel harmonizáló, egységesen tervezett arculati kialakítással helyezhető el.

42. § (1) A területeken a zöldfelületek kialakítása során a folyamatos útsorfa kialakítására és megtartására kell törekedni a környezet védelméről szóló helyi rendeletben foglalt előírások figyelembevételével.

(2) A 3. melléklet szerinti, településképi szempontból meghatározó zöldfelületek területén az alábbi követelményeket kell betartani:

43. §²² Az 5. melléklet szerinti, „HT-1” jelű Lónyaytelep városrészre az alábbi követelményeket kell betartani:

44. §²³ Az 5. melléklet szerinti, „HT-2” jelű Bókaytelep városrészre az alábbi követelményeket kell betartani:

45. §²⁴ Az 5. melléklet szerinti, „HT-3” jelű Gloriett-telep városrészre az alábbi követelményeket kell betartani:

46. §²⁵ Az 5. melléklet szerinti, „HT-4” jelű Szent Imre-Kertváros városrészben az alábbi követelményeket kell betartani:

47. §²⁶ Az 5. melléklet szerinti, „HT-5” jelű Szemeretelep városrészben az alábbi követelményeket kell betartani:

48. §²⁷ Az 5. melléklet szerinti, „HT-6” jelű Ganztelep városrészben az alábbi követelményeket kell betartani:

49. §²⁸ Az 5. melléklet szerinti, „HT-7” jelű Ganzkertváros városrészben az alábbi követelményeket kell betartani:

50. §²⁹ Az 5. melléklet szerinti, „HT-8” jelű Nemes utca és térsége városrészben az alábbi követelményeket kell betartani:

51. § (1) A kerületi területi védelem alatt álló területeken a közterületek burkolatát és berendezését, valamint zöldfelületeit az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani.

(2) Az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(3) A kerületre jellemző, az arculati kézikönyvben bemutatott, hagyományos kerítés- és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket, tetőfelépítményeket meg kell őrizni.

(4) Új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel szemben támasztott követelményeknek.

(5) A kerületi területi védelem alatt álló területeken a területre jellemző eredeti telekstruktúrát meg kell őrizni, a kerületi építési szabályzat előírásai alapján a jellemző telekstruktúra jelentős sérelmével járó, amorf vagy a kialakult telekméretektől jelentősen eltérő méretű telekalakítás nem támogatható.

52. §³⁰ Ezen alcím rendelkezéseit az 5. mellékletben meghatározott, kerületi területi védelem alá helyezett területre, az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre kell alkalmazni az általános előírások betartása mellett.

53. § A kerületi területi védelem alatt álló területeken

54. § (1) Meglévő tégla- vagy kőburkolat vakolt felülettel, egyéb anyaggal vagy szerkezettel történő takarása, a burkolat struktúrájának, a vakolatarchitektúrával kialakított, értékes homlokzati díszek megváltoztatása az épület egészének egységes felújítása során is tilos.

(2) Az épületek homlokzati színezése során kizárólag egymással harmonizáló színek és azok egy különböző árnyalatai használhatóak.

(3) Az épületek homlokzatain megjelenő egyéb felületek és szerkezetek inhomogén, azok anyaghasználatával összhangban nem álló vagy a homlokzat egészéhez nem illő módon nem színezhetők.

(4) A fő rendeltetésű épületeken, a közterületről is látható melléképítményeken és kiegészítő funkciójú építményeken nem lehet idegen, valamint környezetébe nem illő anyaghasználatot – így különösen zsup-, azbesztcement vagy műanyag hullámlemezfedés, bitumenzsindely – alkalmazni.

(5) A kerületi területi védelem alatt álló területeken a terület karakterét meghatározó épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukkal kell megtartani, sértetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(6) Az épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömeg- és tetőformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, vagy – a bővítéssel elérni kívánt cél eléréséhez szükséges és elégséges mértékű – legkisebb kárt szenvedje. Az e bekezdés szerinti bővítésnek a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.

55. § A kerületi területi védelem alatt álló területeken új épületek létesítése, valamint meglévő épület bővítése, átalakítása során

56. § (1) Az épületek homlokzati felületén berendezés, cégér, cégtábla vagy cégszerű tábla kizárólag az épület homlokzati anyaghasználatához, színéhez, architektúrájához, nyílásrendjéhez illeszkedő módon helyezhető el a díszek és tagozatok takarása nélkül úgy, hogy az illeszkedjen szervesen a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.

(2) Cégtábla vagy cégér üzletenként – saroktelek esetén utcaszakaszonként – 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 20 %-át. Cégszerű tábla üzletenként 1 db helyezhető el, amely nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 25 %-át.

(3) Hirdető-berendezésként LED tábla, LED fal vagy egyéb LED szerkezet nem helyezhető el sem az épületek homlokzatán, sem az épületek környezetében.

(4) A fő rendeltetésű épülettel egy telken álló vagy annak bejárata elé helyezett, annak anyahasználatával, színével, településképi megjelenésével nem harmonizáló totemoszlop vagy vendéglátóipari hirdető-eszköz elhelyezése tilos.

57. § (1) Totemoszlop a közösségi közlekedéssel érintett útvonalak mentén lévő ingatlanok előkerti részében vagy bejáratánál helyezhető el, az ingatlanon új épület elhelyezése vagy a meglévő épület homlokzatát is érintő átalakítása esetén az épülettel harmonizáló, egységesen tervezett arculati kialakítással.

(2) A totemoszlop legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6 métert.

(3) Több rendeltetési egységet tartalmazó objektum esetén a totemoszlopon a különböző rendeltetési egységek logói egységes megjelenéssel és befoglaló mérettel jeleníthetők meg.

(4) Vendéglátóipari hirdető-eszköz üzletenként 1 db helyezhető el, kivéve a sarki üzleteket, ahol bejáratonként 1-1 db helyezhető el az alábbiak szerint:

(5) A vendéglátóipari hirdető-eszközre külön reklámot ragasztani vagy más módon az eszköztől különállóan ráhelyezni nem lehet.

58. § (1) A vendéglátóipari egység jogosult bejáratonként 2 db étlaptartó vitrint elhelyezni, továbbá a bejáratainak számával megegyező számú étlaptartó állványt is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vendéglátóipari hirdető-eszköz kizárólag az épülettel harmonizáló, egységesen tervezett arculati kialakítással helyezhető el.

(3)³² -

(4)³³ -

(5) A területeken a zöldfelületek kialakítása során a folyamatos útsorfa kialakítására és megtartására kell törekedni a környezet védelméről szóló helyi rendeletben foglalt előírások figyelembevételével.

(6) Fás szárú növények telepítése a környezethez való illeszkedés, a közművek helyének és a közterület méreteinek figyelembevételével valósítható meg a 6. mellékletben foglaltak betartásával.

59. § Ezen alcím rendelkezéseit a 2. mellékletben meghatározott kerületi egyedi védelem alá helyezett értékekre kell alkalmazni.

60. § (1) A kerületi egyedi védelemmel érintett épület homlokzatának részleges felújítása nem megengedett, kizárólag a teljes épületre kiterjedő felújítás végezhető.

(2) A kerületi egyedi védett értéknek minősülő épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukkal kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(3) A kerületi egyedi védett értéknek minősülő épületek belső átalakítását – amennyiben az lehetséges – az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megvalósítani.

(4) A kerületi egyedi védett értéknek minősülő épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömeg- és tetőformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, vagy – a bővítéssel elérni kívánt cél eléréséhez szükséges és elégséges mértékű –legkisebb kárt szenvedje. Az e bekezdés szerinti bővítésnek a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.

(5) A kerületi egyedi védett épületek felújítása, bővítése esetén a kerületi védett értéknek minősülő épületrészt meg kell őrizni.

(6) A kerületi egyedi védett értéknek minősülő épületek tégla- vagy kőburkolatainak vakolt felülettel, egyéb anyaggal vagy szerkezettel történő takarása, a burkolat struktúrájának megváltoztatása az épület egészének egységes felújítása során is tilos.

61. § (1) Kerületi egyedi védett értéknek minősülő meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el.

(2) Kerületi egyedi védett értéknek minősülő épületen kizárólag a közterületről nem látható, az épület látványát nem zavaró antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett épületen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el takartan.

62. § (1)³⁴ Kerületi egyedi védett értéknek minősülő épületen nem helyezhető el műszaki berendezés és klímaberendezés az egész épületre építészeti eszközökkel egységesen tervezett takarás megoldása nélkül.

(2) A kültéri klímaberendezés elhelyezését, valamint az épület megjelenéséhez illeszkedő takaró, valamint segédszerkezet kialakítását az építés során abban az esetben is teljeskörűen meg kell valósítani, ha az egyes kültéri klímaberendezések elhelyezésére a későbbiekben eltérő időben vagy átmenetileg egyáltalán nem kerül sor.

(3)³⁵ -

(4)³⁶ -

(5)³⁷ Kerületi egyedi védett épület homlokzatán vagy a homlokzat előtt bankautomata és csomagautomata nem helyezhető el.

63. § (1) Kerületi egyedi védett épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei kizárólag a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a kerületi védett érték településképi megjelenését.

(2) A kerületi egyedi védelem alatt álló épületen a nyílászárók esetleges cseréje során a tokszerkezetek pozíciója és a homlokzati falsíkhoz való viszonya nem módosítható, kivéve a homlokzat egészére kiterjedő, egységes nyílászáró-csere esetén.

64. § (1) Az épületek homlokzati felületén berendezés, cégér, cégtábla vagy cégszerű tábla kizárólag az épület homlokzati anyaghasználatához, színéhez, architektúrájához, nyílásrendjéhez illeszkedő módon helyezhető el a díszek és tagozatok takarása nélkül úgy, hogy az illeszkedjen szervesen a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.

(2) Cégtábla vagy cégér üzletenként – saroktelek esetén utcaszakaszonként – 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 20 %-át. Cégszerű tábla üzletenként 1 db helyezhető el, amely nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 25 %-át.

(3) Hirdető-berendezésként LED tábla, LED fal vagy egyéb LED szerkezet nem helyezhető el sem az épületek homlokzatán, sem az épületek környezetében.

(4) A kerületi egyedi védett épület telkén totemoszlop nem helyezhető el.

(5) Vendéglátóipari hirdető-eszköz üzletenként 1 db helyezhető el, kivéve a sarki üzleteket, ahol bejáratonként 1-1 db helyezhető el az alábbiak szerint:

(6) A vendéglátóipari hirdető-eszközre külön reklámot ragasztani vagy más módon az eszköztől különállóan ráhelyezni nem lehet.

65. § (1) A vendéglátóipari egység jogosult bejáratonként 2 db étlaptartó vitrint elhelyezni, továbbá a bejáratainak számával megegyező számú étlaptartó állványt is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vendéglátóipari hirdető-eszköz kizárólag az épülettel harmonizáló, egységesen tervezett arculati kialakítással helyezhető el.

66. § (1) A zöldfelület kialakítása során a fás szárú növények telepítése a környezethez való illeszkedés, a közművek helyének és a közterület méreteinek figyelembevételével, a környezet védelméről szóló helyi rendeletben, valamint a 6. mellékletben foglaltak betartásával valósítható meg.

(2) A területen a zöldfelületek kialakítása során a folyamatos fasor kialakítására és megtartására kell törekedni a környezet védelméről szóló helyi rendeletben foglalt előírások figyelembevételével.

(3) A kerületi egyedi védelemben részesülő táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet vonatkozásában az alábbi követelményeket kell betartani:

67. § (1) A kerület közigazgatási területén sajátos építményeket, műtárgyakat és egyéb műszaki berendezéseket elsősorban közterületen vagy önálló telken lehet elhelyezni, kivéve, ha a sajátos építmény, műtárgy vagy műszaki berendezés közfunkciót nem lát el.

(2) A kerület területén forrásfoglalást, vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, önálló építményként tervezett kazánházakat, hintőanyagtárolókat, közműpótló műtárgyakat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva, takartan vagy a közterületről nem látható módon kell elhelyezni.

(3) A (2) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékeket – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan kell elhelyezni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, valamint cseréje során is alkalmazni kell.

68. §³⁸ (1) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezést a tetősíkba vagy arra legfeljebb 10 fokos dőlésszöggel, lapostető esetén az épület tömegének irányába legfeljebb 45 fokos dőlésszöggel lehet telepíteni.

(2) Kültéri klímaberendezés és egyéb gépészeti berendezés közterületről látható módon nem

69. § (1) Hírközlési toronyépítmény

(2) Településkép szempontjából meghatározó területeken, kerületi területi védelem alatt álló területeken önálló antennatartó szerkezet nem helyezhető el.

(3) Energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére a már meglévő, ilyen célra kialakított építményeket, műtárgyakat kell igénybe venni.

(4) Az épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, valamint a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.

(5) Ha a 0,4 kV-os villamos energia és a hírközlési közmű vezetése légvezetéken is vezethető, akkor ez kizárólag közös oszlopsoron lehetséges. A közvilágítással ellátott utak mentén ezen az oszlopsoron kell a közvilágítás lámpatesteit is elhelyezni.

(6) Új villamos energia elosztó vezeték és elektronikus hírközlési vezeték – a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kivételével – földbe fektetés nélkül a kerület területén nem helyezhetők el.

(7) Az épületeket ellátó, zajkeltő sajátos építményeket, műtárgyakat vagy műszaki berendezéseket szomszédos lakótelekkel határos oldalkertbe vagy előkertbe nem lehet telepíteni.

70. § Beépítésre szánt területen a villamosenergia bekötés házi hálózati csatlakozását földkábellel kell kiépíteni.

78. §⁴⁷ A Méptv.-ben meghatározott, e fejezetben szabályozott településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos önkormányzati hatósági hatásköröket a Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester gyakorolja.

79. § A fejezetben foglalt rendelkezések

80. § (1) A településképi rendelet tartalmával, a településképi követelmények értelmezésével és a településrendezési tervben foglaltakról szóló tájékoztatással kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető vagy az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet.

(2) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(3) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott konzultációjára a tervezőnek – a munka készültségi fokának megfelelő – munkaközi tervdokumentációt kell készítenie.

(4) A munkaközi tervdokumentációnak a tervezés tárgyától függően az alábbi dokumentumokat kell tartalmaznia:

(5) A munkaközi dokumentációt a szakmai konzultációt kezdeményezőnek

81. §⁴⁸ (1) Az alábbi építési tevékenység esetén – függetlenül attól, hogy a tevékenység építési engedély alapján vagy a lakóépületekre vonatkozó egyszerű bejelentés alapján vagy ezek nélkül végezhető – kötelező legalább egy szakmai konzultáció lefolytatása:

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül bármely építési tevékenység esetén a szakmai konzultáció lehetősége biztosított.

82. § (1)⁴⁹ A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik. A konzultáció keretén belül a főépítész véleményének megalkotásához kikérheti a Tervtanács véleményét.

(2) Az egyes telkek beépítésének feltételeit, a településképi követelményeket, ezen belül kiemelten a városépítészeti és városképi illeszkedés követelményeit – a védett, valamint településképi szempontból meghatározó területeken a telekalakításra jelen rendelet, valamint az adott területre vonatkozó szabályozási terv előírásainak kereteit, a helyszín adottságait figyelembe véve – szakmai konzultáció keretében a főépítész ismerteti.

(3) A jellemzően vegyes beépítésű, valamint átalakuló területen – a helyszín adottságait figyelembe véve – az illeszkedés egyes elemeire a szakmai konzultáció keretében egymástól eltérő feltételeket tartalmazó, alternatív javaslatok is adhatóak.

(4) A kerületi területi védelem alatt álló területen lévő, valamint a kerületi egyedi védelemmel érintett építményt érintő építési munka esetén a főépítész szakmai javaslatot tehet, valamint tájékoztatást adhat:

(5) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

83. § (1)⁵⁰ A konzultációról emlékeztető készül, amelyet a főépítész ellenjegyez és megküld a kérelmezőnek elektronikus úton.

(2) Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a főépítész egyértelmű állásfoglalását arról, hogy az építési munka megfelel-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek, továbbá a településképi követelményekre, ezen belül kiemelten a városépítészeti és városképi illeszkedés követelményeire vonatkozó megállapításait, javaslatait.

(3) Építési engedélyhez vagy a lakóépületek egyszerű bejelentéséhez kötött, a kerületi területi védelem alatt álló területen lévő vagy kerületi egyedi védelemmel érintett épületet érintő beavatkozás esetén a szakmai konzultáció emlékeztetőjét az e rendeletben előírt tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációhoz kell csatolni.

84. § (1) Amennyiben a munkaközi terv feldolgozása papír alapon történt, a szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges vagy rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az emlékeztetővel együtt kell kezelni.

(2) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műszaki leírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, akkor a terviratok között az ellenjegyzett emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(3) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a főépítész gondoskodik.

85. § (1) Az ingatlanokat érintő beépítési és településképi előírásokról és követelményekről, valamint a tervezett építési tevékenységekre vonatkozó településkép-védelmi eljárásokról településkép-védelmi tájékoztatás kérhető.

(2)⁵¹ A településkép-védelmi tájékoztatás elektronikus úton kérhető.

(3) A kérelemben meg kell jelölni az érintett ingatlan pontos címét, helyrajzi számát és a tervezett építési tevékenység rövid leírását, valamint a kérelmező elérhetőségét, – amennyiben elektronikus úton nyújtja be kérelmét – elektronikus levelezési címét.

(4) Amennyiben rendelkezésre áll a tervezett építési tevékenységre vonatkozó tervdokumentáció vagy vázlatterv, azt a pontos tájékoztatás érdekében a kérelemhez mellékelni kell.

86. §⁵² A településkép-védelmi tájékoztatás a kérelemben megadott elektronikus úton kerül megküldésre.

87. § (1)⁵³ Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Tkr.-ben foglaltak figyelembevételével a 4. mellékletben meghatározott építési tevékenységek esetében, valamint a rendeltetésmódosítási hatóság engedélyéhez nem kötött rendeltetésmód változtatás vagy rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén.

(2)⁵⁴ -

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a Tkr.-ben meghatározottokat, valamint a hatékonyabb kapcsolattartás és ügyintézés érdekében a bejelentés tartalmazhatja a bejelentő elérhetőségét, – amennyiben elektronikus úton kerül benyújtásra a kérelem – elektronikus levelezési címét.

(4) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, valamint egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni, amely a kérelem tartalmától függően, a megértéshez szükséges kidolgozottsággal az alábbi munkarészeket tartalmazza:

(5)⁵⁶ Amennyiben a bejelentés tárgya építési tevékenység, rendeltetésmód-változtatás és hirdető-berendezés elhelyezése közül többre is kiterjed, a dokumentációnak a (4) bekezdésben meghatározott, a bejelentés tárgyának megfelelő valamennyi munkarészt tartalmaznia kell.

(6)⁵⁷ A bejelentéshez a Tkr. és e rendelet előírásainak megfelelő tartalmú kérelmet, valamint az előírt tartalmú tervdokumentációt, papír alapú benyújtás esetén 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni.

88. § (1) A polgármester – a főépítész szakmai álláspontja alapján – a településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat vizsgálja, és hozza meg a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség alapján a határozatát:

(2) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás során benyújtott kérelem és mellékletei nem felelnek meg a tartalmi vagy formai követelményeknek, az eljárás – a Tkr.-ben foglaltakkal összhangban – megszüntetésre kerül.

(3)⁵⁸ A polgármester határozatával a Tkr. 47. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenység, rendeltetésmód-változtatás, valamint hirdető-berendezés elhelyezés bejelentésének tudomásul vételét feltételhez kötheti, vagy a Tkr. 47. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenység, rendeltetésmód-változtatás, valamint hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezés bejelentésének tudomásul vételére vonatkozó kérelmet elutasítja.

(4)⁵⁹ A polgármester – figyelemmel a Tkr. 46. § (8) bekezdésében foglaltakra – a tervezett építési tevékenység, rendeltetésmód-változtatás, valamint hirdető-berendezés elhelyezés bejelentésével kapcsolatban akkor ad ki határozatot, ha a tudomásulvételt feltételhez köti, vagy ha a tervezett építési tevékenységet megtiltja.

(5) Amennyiben a bejelentett tevékenységet a kérelmező a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem kezdte meg, és az építésügyi vagy településképi jogszabályok és előírások időközben megváltoztak, a tevékenység megkezdéséhez új településképi bejelentést kell tenni. A hat hónapon belül megkezdett tevékenység a jogszabályok megváltozása esetén is folytatható.

(6) A településképi bejelentési eljárásban hozott döntés vagy jogszerű hallgatás esetén a hallgatás tényének feltüntetésével záradékolt kérelem a kérelem benyújtásának megfelelő úton vagy a kérelemben foglaltaknak megfelelően, elektronikusan vagy papír alapon kerül megküldésre a kérelmezőnek.

89. § (1) A polgármester a Tkr.-ben foglaltak figyelembevételével településképi véleményezési eljárást folytat le a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2)⁶⁰ Az e rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – meglévő és új fő rendeltetésű épületre vonatkozó

(3)⁶¹ Nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni az építési tevékenység engedélyezését javasló településképi véleménnyel rendelkező, az elfogadotthoz képest homlokzati- és tömegváltozást nem eredményező módosított építési engedélyezési eljárásban.

90. § (1) A településképi véleményezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a Tkr.-ben meghatározottokat, valamint a hatékonyabb kapcsolattartás és ügyintézés érdekében a kérelem tartalmazhatja a bejelentő elérhetőségét, – amennyiben elektronikus úton kerül benyújtásra a kérelem – elektronikus levelezési címét, továbbá – amennyiben a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll – az előzetesen megkért településkép-védelmi tájékoztatást, szakmai konzultációról készült emlékeztetőt vagy tervtanácsi állásfoglalást.

(2) A véleményezéshez az építési tevékenység tárgyától és a kérelem tartalmától függően, a megértéshez szükséges kidolgozottsággal az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

(3)⁶² A településképi vélemény iránti, a Tkr. és e rendelet előírásainak megfelelő tartalmú kérelmet és annak mellékleteit az Építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását Támogató Dokumentációs Rendszer felületén keresztül kell benyújtani.

91. § (1) A településképi véleményezési eljárásban a véleményezés részletes szempontjai:

(2) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(3) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó, hogy

(4) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó, hogy

92. § (1)⁶⁴ A polgármester a véleményét a Tervtanács az e rendelet szerinti szempontok alapján kialakított szakmai álláspontjára alapozva, a vonatkozó jogszabályok alapján alakítja ki.

(2)⁶⁵ -

(3) A településképi véleményezési eljárás során amennyiben a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a tartalmi vagy formai követelményeknek, – a Tkr.-ben foglaltaknak megfelelően – a hatóság erre irányuló felhívására hiánypótlást kell benyújtani.

93. § (1) A polgármester folyamatosan ellenőrzi a kerületi védett értékek és területek állapotát, valamint a kerületben a településképi követelmények teljesülését, és amennyiben településképi követelmény megsértését észleli, hivatalból településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A polgármester az alábbi esetekben folytathat le településképi kötelezési eljárást hivatalból vagy kérelemre:

(3) Ha a polgármester a településképi kötelezési eljárás lefolytatására okot adó körülményt észlel, az eljárás megindításáról szóló értesítés mellett felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(4) Amennyiben a végzésben megállapított határidő eredménytelenül telik el, a polgármester kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az előírások betartására – így különösen az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására –, egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi az ingatlan tulajdonosát.

(5) Amennyiben a kötelezett a kötelezésben meghatározott határidőn belül a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, a településképi kötelezés végrehajtásának van helye.

(6)⁶⁷ -

94. § (1)⁶⁸ A településkép-védelmi bírság legkisebb összege 200.000 forint, legmagasabb összege 2.000.000 forint lehet.

(2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni és mérlegelni kell az eset összes lényeges körülményét, különösen az alábbiakat

(3)⁶⁹ A polgármester a kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén a településkép-védelmi bírságot a végrehajtás kikényszerítése érdekében ismételten kiszabhatja. A végrehajtás kikényszerítésének eredménytelensége esetén a polgármester a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosításáról intézkedik, amely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzi vagy mással elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.

95. § (1) Ez a rendelet 2023. január 1. napján lép hatályba, és rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 22/2017. (IX. 12.) önkormányzati rendelet.