1. § A rendelet hatálya Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi védett értékek, valamint területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi védett értékek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A támogatható építmények jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

4. § Helyi területi védelem alatt állnak az 1. mellékletben lehatárolt és a 2. mellékletben felsorolt területek.

5. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. mellékletben lehatárolt és a 2. mellékletben felsorolt értékek.

(2) Helyi védett épület, építmény az az épület, műtárgy lehet, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás.

(3) A (2) bekezdés szerinti védelem kiterjed

6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a polgármesterhez írásban benyújtott beadványban kezdeményezheti. A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindítását a Képviselő-testület kezdeményezés nélkül is elrendelheti.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó beadványnak tartalmaznia kell:

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó beadványnak tartalmaznia kell:

(4) A beadványnak minden esetben tartalmaznia kell a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét vagy székhelyét.

(5) A kezdeményezés szakmai előkészítését a tartalmi elemek meghatározásával, a szükséges szakértői vélemények beszerzésével a kerületi főépítész végzi, aki a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés javaslatát a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság és a Képviselő-testület számára döntésre előkészíti.

(6) Az előkészítő munka során ki kell kérni a helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: Tervtanács) állásfoglalását is.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezés alapja az értékvizsgálat.

(2) A helyi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében – amennyiben nem áll rendelkezésre – az önkormányzat értékvizsgálatot készíttet.

(3) Az értékvizsgálatot az eljárás megindítását követő 60 napon belül el kell készíttetni.

(4) Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció annak közzétételéről szóló felhívástól számított 30 napon belül megtekinthető a főépítészi irodán, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (2) bekezdésben meghatározott érdekelteket. Az értesítésről a kerületi főépítész gondoskodik.

(2) A helyi védettség alá helyezési vagy a védettség megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

(3) Az értesítést

9. § A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

10. § (1) A hirdetmény útján történő közzététel során a hirdetmény tartalmazza

(2) A hirdetményt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a kerület honlapján, valamint – a hirdetményt vagy annak kivonatát – a Városkép című, Pestszentlőrinc-Pestszentimre közéleti lapjában is közzé kell tenni 15 napig. A jogkövetkezmények a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való közzétételhez kötődnek.

11. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 8. § (2) bekezdésben meghatározott érdekeltek – az értesítés átvételét követő 30 napon belül benyújtott – észrevételeinek is.

(2) A Képviselő-testület a rendeletnek megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtása esetén az értékvizsgálat elkészültét követő rendes testületi ülésen dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos Képviselő-testületi döntésről az érdekelteket írásban kell értesíteni, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 3 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

12. § (1) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket fővárosi helyi egyedi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik, mely esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

(2) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszüntetését követően lehet elbontani. A védelem megszüntetésekor a helyi védett értékről állapotrögzítő tanulmányt kell készíteni a helytörténeti gyűjtemény számára.

(4) A helyi védelem megszüntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, valamint azok megőrzése, helyrehozatala írható elő.

13. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Nyilvántartás), amely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás a Tkr.-ben meghatározottakon túl tartalmazza a védett érték

(3) A Nyilvántartás vezetéséről a kerületi főépítész gondoskodik.

(4) A Nyilvántartás adatai elektronikus adathordozón is tárolhatók. Elektronikus Nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

(5) A védettség megszűnése esetén az adott tételnek továbbra is a Nyilvántartás elkülönített részében kell maradnia a törlést elrendelő döntés adataival együtt.

14. § (1) A helyi védett értéket – annak állagát, rendeltetésszerű használatát és megjelenését nem sértő módon készített – a védelem tényét ismertető egységes táblával kell megjelölni.

(2) A helyi védett terület esetén a védelem ténye a környezethez igazodó, a védelem tényét és okát, valamint a védelemmel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölhető.

(3) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról és pótlásáról – külön eljárás nélkül – a jegyző gondoskodik.

(4) A tulajdonos a tábla elhelyezését – a tábla céljának eléréséhez szükséges és elégséges mértékben – tűrni köteles.

15. § (1) A helyi védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni a védett érték karbantartásáról, értékcsökkenést nem okozó fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.

(2) A helyi védett érték rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás csak akkor hajtható végre, ha a kívánt rendeltetés kielégíthető a helyi védett érték fennmaradása mellett.

(3) A helyi védett érték környezetében és a védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a védett érték látványa szempontjából.

(4) Nem végezhető olyan építési és használati tevékenység, amely a védett értéket veszélyezteti.

16. § A helyi védett értékek, valamint helyi területi védelemmel érintett építmények külső helyreállítására, bővítésére vagy bontására irányuló, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy a nélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatása előtt beszerzett Tervtanács ajánlása szerint lehet.

17. § (1) Az önkormányzat a helyi védett értékek, valamint a helyi területi védelemmel érintett műemlék ingatlanok homlokzata (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: helyi védett érték), valamint a 2. függelék szerinti ingatlanok homlokzata (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogatható érték) megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében pénzügyi alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap forrásai:

(3) Az Alap (2) bekezdés a) pontja alapján elkülönített összegére a jegyző tesz javaslatot a várható szükségletek és az év során összegyűjtött támogatási igények alapján.

(4) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletében a költségvetés részeként határozza meg az Alapot, külön címen feltüntetve annak bevételi és kiadási tervszámát.

(5) Az Alapot az önkormányzat más pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni.

(6) Az Alap felhasználásáról a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság elnöke a Képviselő-testület előtt évente a zárszámadás során köteles beszámolni. A beszámolót a Képviselő-testület a zárszámadás elfogadásával hagyja jóvá.

18. § (1) Az Alapból támogatás pályázat útján – az e rendeletben előírt feltételekkel –

(2) A minden év március 25-ig meghirdetett pályázati feltételeket, az eljárás szabályait a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság határozza meg. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban rögzíteni kell.

(3) A pályázatot a főépítésznél kell benyújtani.

(4) A pályázatok elbírálásáról, a támogatás megítéléséről, és annak mértékéről a benyújtott pályázati anyag alapján – a 19. § (3) bekezdésben és a 21. § (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság a kerületi főépítész szakmai állásfoglalását figyelembe véve dönt.

(5) A támogatás odaítélését követően, a pályázat nyertesével támogatási szerződést kell kötni, a támogatott tevékenység kizárólag a megállapodás aláírását követően kezdhető meg.

(6) A támogatás kiutalására teljesítményarányosan, a kifizetett számlák alapján kerülhet sor, a feladat elvégzéséről benyújtott számlamásolat rendelkezésre bocsátását követően.

(7) A pályázatban foglaltak teljesítésének a pénzfelhasználást megelőző, folyamatos ellenőrzéséről, valamint az Alap és az odaítélt támogatások nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

19. § (1) A helyi védett értéknek a felújítására pályázni az ezen alcímben meghatározott feltételekkel lehet.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be, és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(3) Megkezdett felújítás – utólagos igénylés szerinti – támogatásáról a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság véleménye alapján a Képviselő-testület dönt.

(4) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a pályázat benyújtását megelőző 10 éven belül, a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, az engedélytől eltérően, az e rendelet vagy más jogszabály megsértésével végeztek építési vagy egyéb munkát.

(5) A pályázat elbírálása során vizsgálni kell, hogy

20. § (1) Pályázni a felújítás költségének arra a részére lehet, amely a helyi védelem alá helyezés miatt vált szükségessé.

(2) A helyi védett érték felújítására benyújtott pályázat alapján a teljes felújítás költségének legfeljebb huszonöt százalékáig nyújtható vissza nem térítendő támogatás.

(3) A Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság döntése alapján helyi védett érték felújítására benyújtott pályázat alapján, legfeljebb 1 évre visszatérítendő kamatmentes kölcsönként biztosított egyösszegű támogatás nyújtható a teljes felújítási költség legfeljebb negyven százalékáig. A támogatás biztosítékaként a felújítással érintett ingatlanra, a kölcsönszerződés időtartamára, az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben meghatározott támogatás együttesen is folyósítható.

21. § (1) Az Alapból pályázat alapján a támogatható érték jókarbantartása, értékőrző felújítása érdekében, a tulajdonos kezdeményezésére az Önkormányzat évente egy alkalommal településképi támogatást adhat.

(2) A támogatható érték felújítására pályázni az ezen alcímben meghatározott feltételekkel lehet.

(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be, és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(4) Megkezdett felújítás - utólagos igénylés szerinti – támogatásáról a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság véleménye alapján a Képviselő-testület dönt.

(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a támogatható értékkel összefüggésben engedély nélkül, az engedélytől eltérően, az e rendelet vagy más jogszabály megsértésével végeztek építési vagy egyéb munkát.

22. § (1) A támogatható érték felújítására pályázat útján elnyerhető támogatások nem haladhatják meg az Alap 17. § (2) bekezdés a) pont szerinti összegének 25%-át.

(2) A támogatható érték felújítására benyújtott pályázat alapján a teljes felújítás költségének legfeljebb tizenöt százalékáig nyújtható vissza nem térítendő támogatás.

(3) A pályázat elbírálása során vizsgálni kell, hogy

23. § Az Alapból pályázat alapján a településkép védelmét elősegítő tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetése, kiállítások rendezése, a helyi védelem tényét megjelölő táblák elhelyezése, népszerűsítő előadások szervezése, valamint a helyi védett érték megmentését elősegítő helyi társadalmi tevékenység is támogatható.

24. § E rész rendelkezéseit a nyilvántartott műemléki értékre, környezetre és műemléki jelentőségű területre annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok az örökségvédelmi jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott követelményekkel nem ellentétesek.

25. § E fejezet rendelkezéseit a kerület teljes közigazgatási területére kell alkalmazni.

26. § (1) Zártsorú, ikres, valamint sorházas beépítésű épületek, építmények homlokzatai színezéssel együtt járó módon részlegesen, a homlokzat egészére vonatkozó egységes terv hiányában nem újíthatók fel.

(2) Az 1. függelék szerinti támogatható épületek esetén az utcai, valamint közterületről látható homlokzatrészleges, vagy több ütemben történő felújítása tilos.

(3) Építmény átszínezésekor nem alkalmazható az épület egészének a színezésével és anyaghasználatával, valamint az utcaképpel és a szomszédos épületekkel nem harmonizáló homlokzat-színezés.

27. § (1) Meglévő tégla- vagy kőburkolat vakolt felülettel, egyéb anyaggal vagy szerkezettel történő takarása, a burkolat struktúrájának megváltoztatása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az épület egészének egységes felújítása során is tilos.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak az épület teljes felújítása során műszaki okok miatt az épület károsodásának veszélye nélkül nem betarthatóak, a tégla vagy kőburkolat eltakarása az eredeti homlokzati architektúra felújítás utáni megjelenésének biztosítása nélkül nem lehetséges.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat álkváderköves vakolt homlokzat tekintetében azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a kváderosztástól a felújítás során nem lehet eltérni, kivéve, ha az eltérést az eredeti vagy más korábbi megjelenés helyreállítása indokolja.

(4) Több közterületre néző saroképület utcafronti homlokzatai részlegesen vagy több ütemben nem újíthatók fel.

(5) Kertvárosias lakóterületeken az épületek homlokzati színezése során nem alkalmazható kettőnél több, vagy egymással nem harmonizáló szín. Egy szín alkalmazása esetén háromnál több, két szín alkalmazása esetén kettőnél több árnyalat használata tilos.

(6) Kő-, tégla-, valamint faburkolat homlokzati felületként történő alkalmazása esetén vakolt homlokzati felület vagy felületrész színezése során nem alkalmazható kettőnél több, vagy egymással nem harmonizáló szín vagy anyag. Egy szín alkalmazása esetén háromnál több, két szín alkalmazása esetén kettőnél több, valamint egymással vagy a természetes anyaggal nem harmonizáló árnyalat használata tilos.

(7) Az épületek homlokzatain megjelenő egyéb felületek és szerkezetek inhomogén, azok anyaghasználatával összhangban nem álló vagy a homlokzat egészéhez nem illő módon nem színezhetők.

(8) A lakóterületi építési övezetekben fő rendeltetésű épületeken, a közterületről is látható melléképítményeken és kiegészítő funkciójú építményeken nem lehet idegen, valamint környezetébe nem illő anyaghasználatot – így különösen zsup-, azbesztcement/műanyag hullámlemezfedés, bitumenzsindely – alkalmazni.

(9) A lakóterületi építési övezetek területén tilos a meglévő építmények építészeti és településképi illeszkedést nem biztosító módon történő külső megjelenését érintő átalakítása, bővítése, korszerűsítése.

28. § (1) Magas tetős épületek tetőfedésének kialakítása vonatkozásában tilos az érintett utcaszakasz adottságaihoz, és az épület megjelenéséhez nem illeszkedő anyag és színhasználat.

(2) Tilos egy épületen egymással nem harmonizáló anyagú és színezésű tetőfedő anyagok alkalmazása.

29. § (1) Tilos az épületek szín, anyag és formavilágához, valamint a települési környezethez, utcaképhez nem illeszkedő, attól jelentős mértékben elütő kerítések kialakítása.

(2) Saroktelek esetén tilos a saroktól mért 5-5 méteren belül tömör kerítés alkalmazása.

30. § E fejezet rendelkezéseit az 1. mellékletben lehatárolt és a 3. mellékletben felsorolt településképi szempontból meghatározó területekre, az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre kell alkalmazni.

31. § Az 1. mellékletben lehatárolt, „TM-3” azonosítóval jelölt Gilice-tér és környezete településképi szempontból meghatározó területén a telekalakítás során a kialakult telekstruktúrához és utca-vonalvezetéshez kell alkalmazkodni.

32. § Az 1. mellékletben lehatárolt, „TM-4 Lakótelep, lakópark” azonosítóval jelölt településképi szempontból meghatározó területeken

33. § Az 1. mellékletben lehatárolt, „TM-1” azonosítóval jelölt Üllői út menti területeken, valamint a „TM-2” azonosítóval jelölt Gyömrői út menti területeken

34. § (1) A településkép szempontjából kiemelt területen lévő üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 20%-a fóliázható le reklám céljára. Nem helyezhető el olyan reklám, melynek anyag és színhasználata a településképi követelményeket és az illeszkedést nem veszi figyelembe.

(2) A tűzfalfestés nem esik méretkorlátozás alá, amennyiben az azok elhelyezésére irányuló kérelemhez – a reklámfelület nagyságától függetlenül – csatolva van a teljes homlokzati felületre vonatkozó felújítási, színezési terve.

(3) Az épületek szabad nyílás nélküli homlokzati felületén csak az épület anyag- és színhasználatához illeszkedő hirdető-berendezés helyezhető el az alábbiak szerint:

(4) Nem lehet olyan cégtáblákat, cégérszerű reklámtáblákat és címtáblákat az épületek homlokzatain elhelyezni, amik nem illeszkednek szervesen a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.

(5) Cégtábla üzletenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 20 %-át. Cégérszerű reklámtábla üzletenként 1 db helyezhető el, amely nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 25 %-át.

(6) Hirdető-berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el.

(7) A tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,5 m²-es nagyságban, az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el.

35. § (1) A területen a zöldfelületek kialakítása során a 2. függelék 2. pontjában meghatározott fajok telepítése nem megengedett.

(2) Fás szárú növények telepítése a környezethez való illeszkedés, a közművek helyének és a közterület méreteinek figyelembevételével valósítható meg.

36. § E Fejezet rendelkezéseit az 1. mellékletben meghatározott, helyi védelem alá helyezett területre, az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre, valamint a helyi védelem alá helyezett értékekre kell alkalmazni.

37. § Ezen Alcím rendelkezéseit az 1. mellékletben meghatározott helyi védelem alá helyezett területre, az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre kell alkalmazni.

38. § (1) A helyi védett területek jellegzetes települési szerkezetét, telekosztását, utcavonal-vezetését meg kell őrizni, új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni.

(2) A közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani.

(3) Az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(4) A kerületre jellemző hagyományos kerítés-, és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket, tetőfelépítményeket meg kell őrizni.

39. § (1) Az 1. mellékletben lehatárolt, „HT-1” azonosítóval jelölt Lónyay-telep védett területére vonatkozó további előírások:

40. § Az 1. mellékletben lehatárolt, „HT-3” azonosítóval jelölt Nemes utca és térsége védett területére vonatkozó további előírás, hogy a területre jellemző eredeti telekosztást és telekméreteket meg kell őrizni, telket osztani kizárólag annyiban lehet, amennyiben a meglévő állapot a telek beépíthetőségét ellehetetleníti.

41. § Ezen Alcím rendelkezéseit az 1. mellékletben meghatározott helyi védett területen található épületekre, építményekre, építményrészekre, valamint a helyi védelem alá helyezett egyedi értékekre (ezen Alcím alkalmazásában a továbbiakban: helyi védett értéknek minősülő épület) kell alkalmazni.

42. § (1) A helyi egyedi védelemmel érintett épület homlokzatának részleges felújítása nem megengedett, kizárólag a teljes épületre kiterjedő felújítás végezhető.

(2) A helyi védett területen található egyedi védelemmel nem érintett épület utcával határos homlokzatának részleges felújítása nem megengedett.

(3) A helyi védett értéknek minősülő épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukkal kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(4) A helyi védett értéknek minősülő épületek belső átalakítását – amennyiben az lehetséges – az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megvalósítani.

(5) A helyi védett értéknek minősülő épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömeg- és tetőformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, vagy – a bővítéssel elérni kívánt cél eléréséhez szükséges és elégséges mértékű –legkisebb kárt szenvedje. Az e bekezdés szerinti bővítésnek a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.

(6) Az épületek felújítása, bővítése esetén a helyi védett értéknek minősülő épületrészt meg kell őrizni.

(7) A helyi védett értéknek minősülő épületek tégla- vagy kőburkolatainak vakolt felülettel, egyéb anyaggal vagy szerkezettel történő takarása, a burkolat struktúrájának megváltoztatása az épület egészének egységes felújítása során is tilos.

43. § (1) Új épületek létesítése, valamint meglévő épület bővítése során

(2) Amennyiben

44. § (1) Helyi védett értéknek minősülő meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el.

(2) Helyi védett értéknek minősülő épületen új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el.

(3) Helyi védett értéknek minősülő épületen csak a közterületről nem látható, az épület látványát nem zavaró antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett épületen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el takartan.

45. § (1) Új épület utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő, az épület megjelenéséhez nem illeszkedő műszaki berendezés és klímaberendezések kültéri egysége.

(2) A kültéri klímaberendezés elhelyezését, valamint az épület megjelenéséhez illeszkedő takaró, valamint segédszerkezet kialakítását az építés során abban az esetben is teljes körűen meg kell valósítani, ha az egyes kültéri klímaberendezések elhelyezésére a későbbiekben eltérő időben vagy átmenetileg egyáltalán nem kerül sor.

(3) Kültéri klímaberendezés közterületről látható homlokzati felületeken nem helyezhető el, az egész épületre egységesen tervezett takarás megoldása nélkül.

(4) Kültéri klímaberendezést, szellőzőt a helyi védett értéknek minősülő épület, épületrész utcafronti homlokzatán elhelyezni nem lehet.

(5) Védett épület homlokzatán bankautomata nem helyezhető el.

46. § (1) Meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a helyi védett érték településképi megjelenését.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületen a nyílászárók esetleges cseréje során a tokszerkezetek pozíciója és a homlokzati falsíkhoz való viszonya nem módosítható.

(3) Az e §-ban foglaltaktól eltérő, de az épület egészéhez illeszkedő megoldás csak a homlokzat egészére kiterjedő, egységes nyílászáró-csere esetén alkalmazható.

47. § A portálok, árubemutató szekrények kialakításánál az épület architektúrájához kell alkalmazkodni, azokat az épülethomlokzat arányaihoz, ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedő módon kell megvalósítani.

48. § (1) A helyi védelem bármely kategóriája alá vont épületben, építményben lévő üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 20%-a fóliázható le reklám céljára. Nem helyezhető el olyan reklám, melynek anyag és színhasználata a településképi követelményeket és az illeszkedést nem veszi figyelembe.

(2) A tűzfalfestés nem esik méretkorlátozás alá, amennyiben az azok elhelyezésére irányuló kérelemhez – az épület nagyságától függetlenül – csatolva van a teljes homlokzati felületre vonatkozó felújítási, színezési terv.

(3) Az épületek szabad nyílás nélküli homlokzati felületén csak az épület anyag-és színhasználatához illeszkedő hirdető-berendezés helyezhető el az alábbiak szerint:

(4) Nem lehet olyan cégtáblákat, cégérszerű reklámtáblákat és címtáblákat az épületek homlokzatain elhelyezni, amelyek nem illeszkednek szervesen a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.

(5) Cégtábla üzletenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 15 %-át. Cégérszerű reklámtábla üzletenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 20%-át.

(6) Hirdető-berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el.

(7) A (3) bekezdés szerinti 4 m²-nél nagyobb felületű hirdető-berendezés esetén az elhelyezésre irányuló kérelemhez csatolni szükséges a teljes homlokzati felületre vonatkozó tervet.

(8) A tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,5 m²-es nagyságban, az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el.

49. § (1) A zöldfelület kialakítása során a fás szárú növények telepítése a 2. függelék 1. pontjában meghatározott ajánlott növényfajták figyelembevételével történhet.

(2) A területen, a zöldfelületek kialakítása során a 2. függelék 2. pontjában meghatározott fajok telepítése nem megengedett.

(3) Fás szárú növények kiválasztása és telepítése során figyelembe kell venni a környezethez való illeszkedést, a közművek helyét és a közterület, valamint a környező épületek méreteit és arányait.

50. § (1) Védett építmény környezetében kizárólag a védett létesítménnyel harmonizáló, az adott kor stílusának megfelelő, vagy egyszerű és semleges kialakítású köztárgyak helyezhetők el.

(2) Védett építmények telkén, valamint az azokkal határos közterületeken járdaburkolatként aszfalt burkolat nem alkalmazható, a védett környezethez illeszkedő díszburkolat készítendő.

51. § (1) A kerület közigazgatási területén sajátos építményeket, műtárgyakat és egyéb műszaki berendezéseket azokon a területeken lehet elhelyezni, ahol azt az adott övezetre vonatkozó előírások megengedik, vagy elhelyezésüket nem tiltják.

(2) A kerület területén forrásfoglalást, vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, önálló épületként tervezett kazánházakat, hintőanyagtárolókat, közműpótló műtárgyakat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva, takartan, vagy a közterületről nem látható módon kell elhelyezni.

(3) A (2) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékeket – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan kell elhelyezni.

(4) A (2) - (3) bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, valamint cseréje során is alkalmazni kell.

52. § (1) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezést a tetősíkba, vagy arra legfeljebb 10 fokos dőlésszöggel, lapostető esetén az épület tömegének irányába legfeljebb 45 fokos dőlésszöggel lehet telepíteni.

(2) Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.

(3) Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.

(4) Kültéri klímaberendezés közterületről látható homlokzati felületeken nem helyezhető el, az egész épületre egységesen tervezett takarás megoldása nélkül.

53. § (1) Hírközlési toronyépítmény elsősorban

(2) Településkép szempontjából meghatározó területeken, helyi területi védelem alatt álló területeken önálló antennatartó szerkezet nem helyezhető el.

(3) Energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a már meglévő, ilyen célra kialakított építményeket, műtárgyakat kell igénybe venni.

(4) Az épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, valamint a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.

(5) Ha a 0,4 kV-os villamos energia és a hírközlési közmű vezetése légvezetéken is megengedett, akkor ez kizárólag közös oszlopsoron lehetséges. A közvilágítással ellátott utak mentén ezen az oszlopsoron kell a közvilágítás lámpatesteit is elhelyezni.

(6) Új villamos energia elosztó vezeték és elektronikus hírközlési vezeték – a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kivételével – földbe fektetés nélkül a kerület területén nem helyezhetők el.

54. § Beépítésre szánt területen a villamosenergia bekötés házi hálózati csatlakozását földkábellel kell kiépíteni.

55. § (1) A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó előírások Fővárosi és kerületi településrendezési eszközök területfelhasználási kategóriái szerinti területi hatályát a 3. függelék tartalmazza. A kerületi építési szabályzat hatályba lépéséig Budapest Főváros Településszerkezeti Terve szerinti területfelhasználási kategóriái irányadóak a reklámelhelyezés szempontjából.

(2) Reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése

(3) Az (2) bekezdés alá nem tartozó köztulajdonban álló ingatlanokon reklámot közzétenni, reklámhordozót vagy reklámhordozó berendezést kizárólag a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, valamint e rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(4) Magánterületeken reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordózót tartó berendezések elhelyezése a vasútállomások és buszpályaudvarok területét kivéve nem megengedett.

56. § E rendelet alkalmazásában a tartalmában összetartozó, vagy csak együtt értelmezhető reklámhordozókat egyetlen reklámhordozónak kell tekinteni.

57. § (1) Építési reklámháló kihelyezése csak az építkezés, felújítás idejére, és csak akkor engedélyezhető, ha

(2) Az (1) bekezdés szerinti felületen legfeljebb egy önálló reklám, hirdetés, látványterv helyezhető el, melyhez ki kell kérni a főépítész véleményét.

(3) Magántulajdonú ingatlanon egy reklámhordozó helyezhető el.

58. § (1) Legfeljebb 3 m magas közművelődési célú hirdetőoszlop csak a közösségi közlekedéssel érintett utak mentén helyezhető el.

(2) Citylight

(3) Citylight-ra vonatkozó anyaghasználati követelmények:

59. § (1) Totemoszlop a közösségi közlekedéssel érintett útvonalak mentén lévő ingatlanok előkerti részében vagy bejáratánál helyezhető el, az ingatlanon új épület elhelyezése, vagy a meglévő épület homlokzatát is érintő átalakítása esetén, az épülettel harmonizáló, egységesen tervezett arculati kialakítással.

(2) A totemoszlop legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6 m-t.

(3) Több rendeltetési egységet tartalmazó objektum esetén, a totemoszlopon a különböző rendeltetési egységek logói egységes megjelenéssel és befoglaló mérettel jeleníthetők meg.

(4) Megállító reklámhordozó eszköz üzletenként 1 db helyezhető el, kivéve a sarki üzleteket, ahol bejáratonként 1-1 db helyezhető el az alábbiak szerint:

60. § (1) A megállító reklámhordozóra külön reklámot ragasztani vagy más módon a hordozótól különállóan ráhelyezni nem lehet.

(2) A vendéglátóipari egység jogosult bejáratonként 2 db étlaptartó vitrint elhelyezni, továbbá a bejáratainak számával megegyező számú étlaptartó állványt is.

(3) Az (2) bekezdés szerinti vendéglátóipari hirdető-eszköz kizárólag az épülettel harmonizáló, egységesen tervezett arculati kialakítással helyezhető el.

(4) Közösségi rendezvényeket népszerűsítő reklám, felirat elhelyezhető a közterületeken vagy a közösségi rendezvény helyszínén, épületen, vagy kifeszített formában, valamint kerítésen a rendezvény megtartása előtt legfeljebb 4 héttel, és a rendezvény ideje alatt. A rendezvény megtartása után az azt népszerűsítő ideiglenesen kihelyezhető reklámokat azonnal el kell távolítani.

61. § (1) A településképi rendelet tartalmával, a településképi kötelezések értelmezésével kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet.

(2) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(3) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére a tervezőnek – a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció napjára dátumozott – munkaközi tervdokumentációt kell készítenie.

(4) A munkaközi tervdokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

(5) A munkaközi dokumentációt a tervezőnek

62. § (1) Az alábbi építési tevékenység esetén – függetlenül attól, hogy a tevékenység építési engedély alapján vagy a nélkül végezhető – kötelező legalább egy szakmai konzultáció lefolytatása:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt területeken kívüli épületet, építményt érintő bármely építési tevékenység esetén a szakmai konzultáció lehetősége biztosított.

63. § (1) A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.

(2) Az egyes telkek beépítésének feltételeire, ezen belül kiemelten a városépítészeti és városképi illeszkedés követelményeire – a védett, valamint településképi szempontból meghatározó területeken a telekalakításra jelen rendelet, valamint az adott területre vonatkozó szabályozási terv előírásainak keretei között, a helyszín adottságait figyelembe véve – szakmai konzultáció keretében a főépítész tesz javaslatot.

(3) A jellemzően vegyes beépítésű, valamint átalakuló területen – a helyszín adottságait figyelembe véve – az illeszkedés egyes elemeire a szakmai konzultáció keretében egymástól eltérő feltételeket tartalmazó, alternatív javaslatok is adhatóak.

(4) A helyi védelemmel érintett építményt érintő építési munka esetén a főépítész szakmai javaslatot tehet, valamint tájékoztatást ad:

(5) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

64. § (1) A konzultációról a konzultáció felelőse – a konzultáción kijelölt személy – emlékeztetőt készít, melyet a főépítész ellenjegyez és pdf formátumban megküld az építtetőnek, valamint a tervezőnek. Az emlékeztetőben foglaltakat a további eljárás során figyelembe kell venni.

(2) Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a főépítész egyértelmű állásfoglalását arról, hogy az építési munka megfelel-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek, továbbá nem eredményezi-e a helyi védett érték vagy védett építmény károsodást.

(3) Építési engedélyhez kötött, a helyi védelem bármely kategóriája alá vont épületet érintő beavatkozás esetén a szakmai konzultáció emlékeztetőjét az e rendeletben előírt tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációhoz kell csatolni.

65. § (1) Amennyiben a munkaközi terv feldolgozása papír alapon történt, a szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges, vagy rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat a 64. § szerinti emlékeztetővel együtt kell kezelni.

(2) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, akkor a terviratok között a 64. § szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(3) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a főépítész gondoskodik.

66. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Tkr. 26/B. §-ában foglaltak figyelembevételével, a 4. mellékletben meghatározott építési tevékenységek esetében, valamint azon rendeltetésmód-váltás esetén, amely eredményeként lakás szűnik meg, vagy új lakás keletkezik.

(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

(3) Amennyiben az (2) bekezdésben felsorolt hirdető-, vagy reklám-berendezés elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati engedély kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó határozat alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

(4) A településképi bejelentéshez csatolt dokumentáció – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:

(5) Amennyiben a bejelentés tárgya építési tevékenység, rendeltetésmód-váltás és hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezése közül többre is kiterjed, a dokumentációnak a (4) bekezdésben meghatározott, a bejelentés tárgyának megfelelő valamennyi munkarészt tartalmaznia kell.

(6) A bejelentéshez a kerület honlapjáról letölthető Adatlapot, 2 darab papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A településképi bejelentési eljárás a papír alapú dokumentáció benyújtásával indul.

67. § (1) A polgármester – a főépítész szakmai álláspontja alapján – a településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat vizsgálja, és hozza meg a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség alapján a határozatát:

(2) A polgármester a Tkr. 26/C. § a) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenység, rendeltetésmód-váltás vagy hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezés tudomásul vételéről határozatot ad ki, amely alapján a bejelentett tevékenység megkezdhető.

(3) A bejelentett tevékenységet – a határozatban foglaltaknak megfelelően – építési tevékenység és rendeltetésmód-váltás esetén legfeljebb 1 éven belül, hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezés esetén legfeljebb 6 hónapon belül meg kell kezdeni. A határidő lejártát követően a bejelentett tevékenység megkezdéséhez új bejelentést kell tenni.

(4) A polgármester a Tkr. 26/C. § b) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenységet, rendeltetésmód-váltást vagy hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezést határozatban megtiltja.

68. § (1) A rendeltetésmód-váltás, valamint a hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezés településképi bejelentési eljárásának igazgatási szolgáltatási díja 15.000 Ft, melyet a kérelmezőnek kell fizetnie. Egyéb esetben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díjat az Önkormányzat bankszámlájára kell befizetni. A díj befizetésének tényét igazoló bizonylatot a bejelentési dokumentációhoz mellékelni kell.

69. § (1) A polgármester a Tkr. 26. § (1) - (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével településképi véleményezési eljárást folytat le a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2) Jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – meglévő és új építményekre vonatkozó

(3) Nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni az építési tevékenység engedélyezését javasló településképi véleménnyel rendelkező, az elfogadotthoz képest homlokzati- és tömegváltozást nem eredményező módosított építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárásban.

70. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki terv az alábbi munkarészeket tartalmazza:

(2) A településképi vélemény iránti kérelemhez a kerület honlapjáról letölthető Adatlapot, 2 darab papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A településképi véleményezési eljárás a papír alapú dokumentáció benyújtásával indul.

71. § (1) A településképi véleményezési eljárásban a véleményezés részletes szempontjai:

(2) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(3) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó, hogy

(4) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó, hogy

72. § (1) A polgármester a véleményét

71. § szerinti szempontok alapján kialakított szakmai álláspontjára alapozva, a vonatkozó jogszabályok alapján alakítja ki.

(2) Amennyiben a Tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható az (1) bekezdés a) pontja szerinti Tervtanácsi állásfoglalást a főépítész szakmai állásfoglalása helyettesítheti.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a tervezési terület, valamint az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy a főépítész kezdeményezheti az építészeti-műszaki tervdokumentáció Tervtanácsi véleményezését.

73. § (1) Amennyiben az építési tevékenységgel érintett épület szintterülete meghaladja a 200 m²-t, a településképi véleményezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja 15.000 Ft, melyet a kérelmezőnek kell fizetnie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díjat az Önkormányzat bankszámlájára kell befizetni. A díj befizetésének tényét igazoló bizonylatot a véleményezési dokumentációhoz mellékelni kell.

74. § A településképi vélemény hatályát veszti, ha annak kiadásától számított 6 hónapon belül a véleménnyel kapcsolatban engedélyezési kérelem az I. fokú építéshatósághoz nem kerül benyújtásra.

75. § (1) A polgármester folyamatosan ellenőrzi a helyi védett értékek és területek állapotát, és amennyiben településképi követelmény megsértését észleli, hivatalból településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A polgármester az alábbi esetekben folytathat le településképi kötelezési eljárást hivatalból vagy kérelemre:

(3) A polgármester a településképi kötelezésben határidő kitűzésével kötelezi az ingatlan tulajdonosát a településképi követelményeknek nem megfelelő állapot megszüntetésére.

(4) Amennyiben a kötelezett a kötelezésben meghatározott határidőn belül a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, településképi bírság kiszabásának van helye.

76. § (1) A településképi bírság legkisebb összege 50.000 forint, legmagasabb összege

(2) A településképi bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható.

(3) A településképi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, a kötelezett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá a településképi bírság ismételt kiszabása esetén az előző bírságok számát és mértékét.

(4) A településképi bírság kiszabására és behajtására a közigazgatási hatósági eljárás szabályaira vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

77. § (1) Ez a rendelet 2017. szeptember 13. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

(3) Hatályát veszti Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 60/2006. (IX.12.) önkormányzati rendelet