1. § (1) E rendeletet a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet (a továbbiakban: Pesterzsébet) közigazgatási területén elkövetett, a közösségi együttélés szabályaival szembe helyezkedő magatartások tanúsítóival szemben kell alkalmazni.

(2) A közösségi együttélés szabályaival szemben vét az, aki szándékosan vagy gondatlanul az e rendelet második részében meghatározott magatartások valamelyikét tanúsítja.

(3) A közösségi együttélés szabályainak megszegője nem vonható felelősségre e rendelet alapján, ha a magatartása bűncselekményt, szabálysértést vagy más, közigazgatási hatósági eljárás keretei között elbírálandó és közigazgatási bírsággal sújtandó cselekményt valósít meg.

2. § (1)^[1] E rendelet alkalmazásában:

• a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ide értve a közterületnek közútnak szolgáló és magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. (pl.: az út, utca, parkoló, tér, a járda – ide értve az épületek árkádjai alatti járdát is –. a járdasziget, a közpark, a parkosított terület, a játszótér, a lépcső, továbbá az alul- és felüljáró),
• b) szeszes ital: minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat,
• c) vakvezető kutya: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el, továbbá az az eb, amelyet valamely EU tagállam illetékes szerve vakvezető kutyának minősít,
• d) segítő kutya: a fogyatékossággal élő személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában, önálló életvitelének elősegítésében, illetve veszélyhelyzet elhárításában segítő, habilitációs feladatokat ellátó, a külön jogszabályban meghatározott állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő kutya,
• e) zöldterület: a rendezési, illetve szabályozási tervekben kijelölt, valamint az állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, vagy a díszítő funkciót szolgálja. Zöldterület az az állandóan növényzettel nem fedett közterület is, ami a fenti funkcióknak tesz eleget, de arról a korábbi növényzetet károsító hatások már kipusztították.

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatti eljárás a közterület-felügyelő által felvett jegyzőkönyv, bármely hatóság kezdeményezésére és hivatalból folytatható le, abban az esetben is, ha természetes személy vagy szervezet jelezte a magatartási szabály betartásának elmulasztását.

(2) A magatartási szabályok betartásának elmulasztójával szembeni eljárás a mulasztás észlelésétől számított 30 napon belül indítható meg. Ezt követően a magatartási szabályok elmulasztása miatt eljárás nem indítható.

(3) A bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni

• a) a mulasztás súlyát és a felróhatóság mértékét és
• b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.

(4) A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek és hatóságok, illetve a fővárosi és a kerületi polgármesteri hivatal megbízott ügyintézői ellenőrizhetik.

(5) A közösségi együttélés szabályát megszegő természetes és jogi személlyel szemben százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(6) A közterület-felügyelő – ha az e rendelet második részében rögzített szabály lehetővé teszi – a szabályszegőt ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja.

(7) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot nem lehet kiszabni. Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.

(8) A közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés is alkalmazható, ha a közösségi együttélés szabályait megszegő személy elismeri a jogsértés tényét és a jogsértés összes körülményeiből arra lehet következtetni, hogy ez az intézkedés is kellő visszatartó erőt jelent annak érdekében, hogy a szabályszegő a jövőben ne tanúsítson a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást.

(9) A helyszíni bírság helyett szóbeli figyelmeztetés is alkalmazható, ha a közösségi együttélés szabályait megszegő személy elismeri a jogsértés tényét és a jogsértés összes körülményeiből arra lehet következtetni, hogy ez az intézkedés is kellő visszatartó erőt jelent annak érdekében, hogy a szabályszegő a jövőben ne tanúsítson a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást.

(10) A (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha ugyanazon személlyel szemben közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt egy éven belül már figyelmeztetésre került sor.

(11) A közigazgatási bírság valamint a helyszíni bírság befizetésére a döntés jogerőre emelkedésétől – azaz a közigazgatási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől és a helyszíni bírság tudomásul vételétől – számított 30 nap áll rendelkezésre. Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.

(12)^[2]

(13)^[3]

(14) A közigazgatási bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni, ha ugyanazon személlyel szemben a közösségi együttélés szabályainak megszegése miatt egy éven belül már közigazgatási bírság kiszabására került sor.

4. § (1) A közigazgatási bírság kiszabása önkormányzati hatósági ügy, és Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata (a továbbiakban: Pesterzsébet Önkormányzata) Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét Pesterzsébet Önkormányzata Jegyzőjére (a továbbiakban: jegyző) ruházza át.

(2) A jegyző által meghozott határozattal szemben a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni a döntés közlésétől számított 15 napon belül. A Képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A Képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre való hivatkozással, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.

(3)^[4] A jegyzőnek és a Képviselő-testületnek döntése során e rendelet szabályait kell alkalmaznia. A jegyző, illetve a Képviselő-testület eljárására a Mötv., az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki a Pesterzsébet nevének felvételéről, jelképeiről és azok használatáról szóló 40/2004. (VII.7.) Ök. sz. rendeletben foglalt jelképeket, vagy városnevet a rendeletben vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően, vagy engedély nélkül, jogosulatlanul használja.

(2) A közterület-felügyelő az (1) bekezdésben foglalt közösségi együttélés szabályait megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.

6. § (1) Tilos a szeszes ital fogyasztása Pesterzsébet közigazgatási területén lévő közterületen.

(2) Az a szeszesitalt forgalmazó kiskereskedelmi üzletet működtető személy, aki az üzletében jól látható helyre nem tesz ki a (1) bekezdésben foglalt szabályra felhívó, az 1. mellékletben meghatározott szövegű figyelmeztető táblát, az megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített szabály nem vonatkozik a vendéglátó egységhez kapcsolódó, érvényes közterület-használati hozzájárulással elfoglalt közterületekre, valamint az érvényes közterület-használati hozzájárulással megtartott, alkalmi rendezvényekre.

7. § (1)^[5] Aki

• a) nem gondoskodik az ingatlana előtti járda, valamint a járda és az úttest közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztántartásáról, gyom- és síkosság-mentesítéséről, a hó eltakarításáról;
• b) az ingatlanán belüli terület gondozásáról, tisztántartásáról és gyommentesítésérő oly mértékben nem gondoskodik, hogy az alkalmas arra, hogy mások egészségét, vagyonát veszélyeztesse;
• c) nem gondoskodik a beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről;
• d) nem gondoskodik az ingatlanáról a közterületre benyúló fák, bokrok és élő sövény szakszerű gondozásáról, megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(2)^[6] Az (1) bekezdés a)-b)-c)-d) pontok vonatkozásában a kötelezett elsősorban az ingatlan használója, használó hiányában az ingatlan tulajdonosa.

(3) A közterület-felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.

8. § (1)^[7] A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki Pesterzsébet Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó

• a)^[8]
• b) közterületen lévő növényzetet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeit, tartozékait, felszerelési tárgyait bármilyen módon szakszerűtlenül kezeli, gondatlanul megrongálja, károsítja vagy elpusztítja,
• c)^[9]
• d)^[10]
• e) zöldterület fenntartását akadályozó tevékenységet folytat.

(2) Amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki nem gondoskodik az ingatlanán lévő fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek eltávolításáról.

(3) A közterület-felügyelő az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályt megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.

(4)^[11][12]

9. § (1)^[13] A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki:

• a) Pesterzsébet közigazgatási területén lévő közterületet rendeltetésétől eltérő módon, önkormányzati rendeletben előírt hozzájárulás nélkül, attól eltérően, illetve azt meghaladó mértékben használja,
• b) hirdetményt, plakátot vagy egyéb hirdetés céljára szolgáló ábrázolást az e célra ki nem jelölt helyen helyez el, vagy létesít,
• c) közterületen járművek parkolását, illetve közlekedését akadályozó tárgyakat elhelyez,
• d) magántulajdonban lévő ingatlan területéről szennyvizet közterületre szándékosan kivezet,
• e) magántulajdonban lévő ingatlan területéről csapadékvizet közterületre szándékosan kivezet – kivéve azon zártsorú beépítések tetőszakaszait, amelyek telepítése ezt fizikailag nem teszi lehetővé - vagy közterületen lévő szennyvízcsatornába szándékosan bevezet,
• f) a tulajdonában álló épület fizikai és műszaki állapotát olyan mértékben elhanyagolja, hogy az elhanyagolt építményről lehulló részek, tárgyak mások testi épségét, vagyonát veszélyeztetik.

(2) A közterület-felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.

10. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki:

• a) engedély nélkül utat elzár, az úton, az alatt vagy a felett építményt vagy más létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít,
• b) utat engedély nélkül felbont vagy elfoglal,
• c) az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot (átereszt) szennyezi,
• d) az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja,
• e) az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
• f) természeti és védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,
• g) az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálja.

(2) A közterület-felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.

11. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az

• a) Az ebtartó aki arról nem gondoskodik, hogy az eb a tartási helyét, vagy az ebtartó ingatlanának határait felügyelet nélkül ne hagyhassa el,
• b) Az ebtartó aki az eb kiharapásának megakadályozását szolgáló kerítésről nem gondoskodik,
• c) Az ebtartó aki a felügyelete alatt álló ebet a kijelölt kutyafuttató területén úgy engedi szabadon, hogy az a kutyafuttató határait elhagyhatja, illetve a szomszédos közterületre átharaphat,
• d) Aki közintézménybe állatot - a vakvezető, illetve a segítő kutyát kivéve - bevisz vagy beenged, amennyiben az állat zavarja a közintézmény működését, vagy ha az intézmény házirendje erről rendelkezik,
• e) Aki Pesterzsébet Önkormányzata által kijelölt közterületi zöldterületre e rendelet 2. melléklete szerinti kihelyezett tiltás esetén - a vakvezető, illetve a segítő kutyát kivéve - bevisz vagy beenged,
• f) aki az általa tartott állattól származó, a lakóingatlan közös használatú területén található szennyeződést nem takarítja el

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki a kutyafuttatók nem rendeltetésszerű használatával kárt okoz.

(3) Aki az (1) bekezdés e) pontja szerinti táblát engedély nélkül kihelyez, az a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Ez alól a kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik, és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Ez alól kivételt képez énekesmadarak etetése, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.

(5) A közterület-felügyelő az (1)-(4) bekezdésben meghatározott szabályokat megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.

12. § ^[14] (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki

• a) zárt játszótér, sportpálya vagy egyéb sportolás céljából létrehozott szabadtéri létesítmény (a továbbiakban együtt: játszótér és sportlétesítmény) területén 22.00 és 06.00 óra között tartózkodik,
• b) a játszóterek és sportlétesítmények berendezéseinek nem rendeltetésszerű használatával kárt okoz,
• c) a játszóteret és sportlétesítményt az adott játszótérre és sportlétesítményre előírt mindenkori házirendtől eltérően használ.

(2) A közterület-felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.

13. § (1) E rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 3. § (5) és (6) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet 9. § (1) bekezdés e) pontja 2020. január 1-jén lép hatályba.

(4) E rendelet hatálybalépésével Pesterzsébet Önkormányzatának a közterületen történő szeszesital-fogyasztás tiltásáról szóló 25/2002. (VII. 29) Ök. sz. rendelete hatályát veszti.

(5) Felhatalmazást kap a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság, hogy a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közterületeket kijelölje.