1. § A kerület elnevezése: Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 1221 Budapest, Városház tér 11.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló törvény 1. mellékletében megjelölt közterületek által határolt, Budapest XXII. kerület közigazgatási területével.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.budafokteteny.hu

3. § Az önkormányzat jelképeit, azok leírását és használatuk rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(2) A képviselő-testület tagjainak száma 17 fő.

(3) A képviselő-testület által létrehozott polgármesteri hivatal elnevezése: Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).

5. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontja a képviselők és a polgármester eskü- vagy fogadalomtétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirendi pontok ismertetésére, tárgyalására, majd ezt követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

6. § (1)¹ A képviselő-testületben a mandátumot szerzett jelölő szervezetekhez tartozó, és a független jelöltként mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására jelölő szervezetenként önállóan, vagy politikai hovatartozásuktól függetlenül képviselőcsoportot (a továbbiakban: frakció) hozhatnak létre és maguk közül megválasztják a vezetőt. A frakció létszáma legalább 2 fő.

(2) A frakciót a frakció vezetője, akadályoztatása esetén a frakció által erre felhatalmazott személy képviseli.

(3) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet a tagja.

(4) A frakció megalakulásának vagy megszűnésének tényét, a megalakulást követően belépett vagy kizárt képviselő nevét a frakcióvezető, a kilépést az érintett képviselő köteles az esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül írásban bejelenteni a polgármesternek.

(5) A frakció megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:

(6) A frakció e rendeletben biztosított jogai megszűnnek, ha tagjainak száma 2 fő alá csökken.

7. § (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében tartja.

(3)² A képviselő-testület ünnepi ülését és a közmeghallgatást a hivatalos helyiségen kívül is megtarthatja.

8. § (1)³ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8, munkatervben meghatározott rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület július 1. és augusztus 31., valamint december 20. és január 10. között rendes ülést nem tart.

9. § (1) A polgármester indokolt esetben - a munkatervben nem szereplő - rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt esetekben.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

10. §⁴⁵ A képviselő-testület ülését írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes, kizárólag az erre a célra kialakított Képviselői Rendszer – www.kr.budafokteteny.hu – útján történő megküldésével a polgármester – akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester - hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést az ezzel megbízott tanácsnok hívja össze (a továbbiakban együtt ülésvezető).

10/A. §⁶ (1) A képviselői rendszeren keresztül érhetőek el – a nyilvánosság számára is – a képviselő-testületi és bizottsági ülések meghívói, az előterjesztések, az ülések jegyzőkönyvei, valamint egyéb dokumentumok. A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok – az előzőekben felsoroltakon kívül – szintén a képviselői rendszerről érik el a Képviselő-testület és a bizottságok napirendjeihez, üléseihez kapcsolódó egyéb döntéselőkészítő anyagokat, valamint a képviselő-testületi és a bizottsági határozatokat is. A felsorolt dokumentumok – nyilvánosság felé, a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok, valamint az egyéb, 12. §-ban felsorolt meghívottak részére történő – megküldése, nyilvánosságra hozatala a képviselői rendszerre való feltöltéssel és publikálással valósul meg.

(2) A képviselői rendszerre azokat a dokumentumokat, amelyek szövegesen kereshető, illetve nagy táblázatok esetén táblázatosan kereshető formátumban is rendelkezésre állnak (a hivatal készítette őket, vagy egyéb módon ilyen formátumban megszerezte őket), kötelező szövegesen, illetve táblázatosan kereshető formátumban is feltölteni.

11. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és napját, kezdési időpontját, a napirendi pontok tárgyát és előterjesztőjét.

(2)⁷⁸ A képviselő-testületi ülés meghívóját és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek és a 12. § (1) és (1a) bekezdésében felsorolt meghívottaknak olyan időpontban kell hozzáférhetővé tenni, hogy azt az ülés előtt legalább 6 nappal megismerhessék. Szükség esetén a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a döntési javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3)⁹ A rendkívüli ülésre szóló meghívót - lehetőleg az írásos anyaggal együtt - legalább 2 nappal az ülés előtt kell hozzáférhetővé tenni a Képviselői Rendszeren. A rendkívüli ülés halaszthatatlan esetben rövid úton, azaz telefonon, e-mailen, vagy futár útján is összehívható.

(4)¹⁰ A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 2 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni.

(5)¹¹ A meghívót és a nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztéseket az önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni.

12. § (1)¹² A képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:

(1a)¹³ A képviselő-testület rendkívüli ülésére meg kell hívni:

(2)¹⁴¹⁵ Az (1) bekezdés a)-d) és az (1a) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi, nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztést – a Képviselői Rendszer útján – hozzáférhetővé kell tenni. Az (1) bekezdés e)-n) pontjaiban és az (1a) bekezdés e)-g) pontjaiban felsorolt meghívottak, továbbá a helyi média képviselői részére a Képviselői Rendszer linkjét kell megküldeni elektronikus úton azzal, hogy a meghívót és az előterjesztéseket a Képviselői Rendszeren érhetik el.

(3) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

(4)¹⁶ Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt, az előterjesztést előkészítő ügyintézőt és szervezeti egység vezetőt állandó meghívottnak kell tekinteni.

13. § (1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, film- és videófelvétel készíthető. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

13/A. §¹⁷ (1)¹⁸ A képviselő-testületi ülés meghívója, az írásos előterjesztések, valamint a nyílt ülés jegyzőkönyve a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán is megtekinthető.

(2) A zárt ülés előterjesztéseinek és jegyzőkönyvének közérdekű vagy közérdekből nyilvános adattartalma nyilvános, melynek megismerésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatmegismerésre vonatkozó szabályai alapján – kifejezett kérelem alapján – van lehetőség.

14. § (1) A képviselő-testületi ülés vezetésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést az ezzel megbízott tanácsnok hívja össze illetve vezeti.

15. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban, valamint az ülés megnyitását követően tesz javaslatot.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(3) A napirendi pontok javasolt tárgyalási sorrendje:

16. § (1) A polgármester – rendkívüli ülés kivételével – a tájékoztatók, beszámolók keretében írásban beszámol:

(2) A képviselő-testület a két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról, valamint az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló tájékoztatóról dönt.

17. § Napirendi pontot csak írásbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni. Írásbeli előterjesztésnek minősül a sürgősségi indítvány és az előterjesztéshez tett módosító indítvány is.

18. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan javaslat, ami döntést igényel.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

(3) A képviselő-testület ülésére - a rendelettervezet kivételével - előterjesztést tehet:

(4) Rendelettervezetet benyújthat:

(5)¹⁹ Az előterjesztők az előterjesztés előadójaként más személyt is megnevezhetnek.

19. §²⁰ A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést - a 2. mellékletben található megfelelő iratminták valamelyikének alkalmazásával - írásban kell benyújtani. Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 21. napon kell leadni – először elektronikus úton – előzetes törvényességi ellenőrzésre a jegyzőhöz. Az előzetes törvényességi ellenőrzést követően az írásbeli előterjesztést aláírva legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki nyilatkozik a jogszerűségről, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről.

20. § Előterjesztés a jegyző jogszerűségi nyilatkozatának ismeretében, valamint a sürgősségi indítvány kivételével, csak az érintett bizottságok véleményének ismeretében tűzhető napirendre.

21. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat napirendre történő felvételére legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 12 óráig írásban, a sürgősség tényének rövid indokolását is tartalmazó sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

(2) A sürgősségi indítványt a polgármesternél kell benyújtani a tárgyalni javasolt előterjesztéssel együtt.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

(4) Rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.

22. § (1) Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

(2) Az előterjesztéshez írásban módosító indítványt nyújthat be a polgármesternél

(3)²¹ A módosító indítványt – a bizottság által tett módosító indítvány és a 33. §-ban foglaltak kivételével – legkésőbb az ülés kezdetét megelőző munkanap 12 óráig írásban e-mailen vagy papíron lehet benyújtani.

23. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a képviselők az ülésteremben kijelölt helyükről szólhatnak hozzá, az ülés többi résztvevője a teremben elhelyezett mikrofon mellől beszélhet.

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót. Az ülésvezető felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. A képviselők a szavazógép megfelelő gombjával, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal meghívottak kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülésvezetőnek.

(3) Az ülésvezető adja meg a szót a hozzászólóknak.

24. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

25. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben az ülésvezető megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Ügyrendi javaslat:

(4) Amennyiben az előterjesztő a (3) bekezdés c) pont szerinti elnapolásra tett javaslattal nem ért egyet, az álláspontját 2 percben ismertetheti.

(5) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(6) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.

(7) Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját a munkaterv módosítása nélkül.

26. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vagy az általa felkért alpolgármester vezeti. A képviselő-testületi ülést az ülésvezető nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévő képviselők nevét és a távollét igazoltságát.

(2) Az ülésvezető az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét. Amennyiben az ülésvezető azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, az ülésvezető az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.

27. § (1) Az ülésvezető tájékoztatást ad a sürgősségi indítványról, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. Az indítványozó a sürgősség indokait legfeljebb 2 percben fejtheti ki.

(2) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre vételéről a 39. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szavazati aránnyal, vita nélkül dönt.

(3) A sürgősségi indítvány ismertetését követően az ülésvezető előterjeszti a napirendi javaslatot.

(4) A napirend elfogadását követően az egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.

28. § (1) Az ülésvezető a napirendi pontok elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyitja meg annak tárgyalását.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának szakaszai sorrendben az előterjesztői kiegészítés, kérdések, vita.

29. § Az előterjesztő a napirendi ponthoz a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet (a továbbiakban: előterjesztői kiegészítés).

30. § Az előterjesztői kiegészítést követően az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők – jelentkezésük sorrendjében – kérdéseket intézhetnek legfeljebb 3 percben, amelyekre az előterjesztő vagy az általa felkért személy válaszol.

31. § (1) A kérdéseket követően az ülésvezető a napirendi pont tárgyalásához kapcsolódó vitát megnyitja.

(2) A bizottságok véleményét tükröző, bizottsági szavazati arányokat tartalmazó táblázatot a képviselő-testületi ülés napján a jegyző – a képviselői rendszer útján – megküldi a képviselők részére.

(3) A képviselők, az előadó, a polgármester, az alpolgármester vitához kapcsolódó felszólalásának időtartama legfeljebb 5 perc lehet, az ezt követő hozzászólásuk időtartama legfeljebb 2 perc.

32. § (1)²² A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosít azon személyek és szervezetek részére, akiket külön jogszabály rendelkezése feljogosít erre. Tanácskozási jog illeti meg az 1. melléklet szerinti kerületi önszerveződő közösségek képviselőit az általa képviselt szervezet tevékenységi körében.

(2) A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosíthat egy-egy előterjesztés tárgyalása során bármely személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek véleményét, hozzászólását a döntéshozatalhoz szükségesnek tartja.

33. § (1) A vita közben felmerülő módosító indítványt a vita lezárásáig lehet benyújtani az ülésvezetőnél. Ilyen indítvány csak az ülés közben az ülésvezetőtől kért, erre rendszeresített, az ülésnap dátumával és bélyegzővel ellátott nyomtatványon nyújtható be.

(2) A módosító indítvány megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülésvezetőnek időt kell biztosítania.

(3) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

(4) Az előterjesztő az előterjesztését érintő módosító javaslat befogadásáról véleményt nyilváníthat.

34. § Az ülésvezető a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozhatja a hozzászólások időtartamának korlátozását.

35. § (1) Az ülésvezető a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását követően a már korábban szólásra jelentkezettek még hozzászólhatnak.

(2) A hozzászólásokat követően az előterjesztőt vagy az általa megjelölt előadót megilleti a zárszó joga 2 percben.

36. § Az előterjesztő az előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

37. § A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

38. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt ismerteti a módosító indítványokat, valamint az alternatív döntési javaslatokat, a szavazásra bocsátás sorrendjét, továbbá az elfogadásukhoz szükséges szavazati arányt. Ezt követően szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.

(2)²³ A módosító indítvány befogadásáról az előterjesztő dönt. Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványt befogadja, vagy előterjesztői módosító indítvány érkezett, arról az ülésvezető nem rendel el külön szavazást.

(3) Ha az önkormányzati rendelettervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító indítványt, illetve javaslatot nyújtanak be, azokat a következő sorrendben indokolt szavazásra bocsátani:

(4) A módosító indítványokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal egységes döntési javaslatról.

(5)²⁴ A döntési javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(6) Ha egy határozati javaslat több részből áll, azt részenként is szavazásra bocsáthatja az ülésvezető.

(7) Ha az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, akkor a határozati javaslatokat egyben is szavazásra bocsáthatja az ülésvezető.

(8) A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a döntést.

39. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Szavazatszámláló géppel történő szavazás esetén a jelenlét megállapításánál a gépi jegyzőkönyvbe rögzített adatok az irányadóak.

(3) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, egyéb jogszabályban és a (4) bekezdésben foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez kilenc képviselő igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges:

40. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás főszabályként szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. A gép meghibásodása vagy alkalmazhatóságának lehetetlensége esetén a szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Amennyiben a szavazás kézfelemeléssel történik, akkor először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(4) A szavazatszámlálásról az ülésvezető gondoskodik. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén az ülésvezető köteles a szavazatokat megszámláltatni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, és végül a szavazástól tartózkodók számát.

41. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja.

(2) Név szerinti szavazás elsősorban szavazatszámláló-géppel vagy külön név szerinti lista alapján is történhet. Név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A szavazatszámláló-géppel történő szavazás esetén a szavazatokat a jegyzőkönyvvezető rögzíti a gépi nyilvántartásba. A külön listán történő szavazás esetén a jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - az ülésvezetőnek átadja.

(4) A szavazás eredményét az ülésvezető kihirdeti.

(5) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről és a jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról.

42. § (1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart vagy tarthat. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás elsősorban számítógéppel vezérelt szavazatszámláló rendszerrel, vagy szavazólapon is történhet. Ha a titkos szavazás a szavazórendszerrel történik, a rendszer csak az összesített eredményt jeleníti meg a kijelzőn és tárolja el.

(3) Ha a titkos szavazás szavazólapon történik, akkor a szavazás a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

(4) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára - a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(8) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

43. § (1)²⁶ Napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő írásban kérhet engedélyt az ülésvezetőtől. A felszólalás témáját az ülés megnyitása előtt legkésőbb 1 órával meg kell küldeni az ülésvezetőnek.

(2) A napirend utáni felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás az érintett személy részéről 3 perc lehet. A napirend utáni felszólalás tárgyában vita nem nyitható.

(3) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

44. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, írásban interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző harmadik nap 16 óráig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a következő olyan ülésen adható elő, amelyen a 3 napos határidő teljesül.

(3)²⁷ A polgármester az interpellációt az interpellált személynek a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a hozzáférhetővé teszi a Képviselői Rendszeren.

(4) A polgármester minden ülés elején bejelenti a képviselő-testületnek a beterjesztett interpellációkat.

(5) Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációs részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(6) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 2 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(7) Az interpellációra az ülésen legfeljebb 5 percben - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott választ a következő ülés anyagával valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

(8) A válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, az interpelláltat vagy annak megbízottját illeti meg, mely 2 percnél hosszabb nem lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(9) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor elrendeli az ügy kivizsgálását. A vizsgálat lefolytatására – határidő tűzésével - megbízza az illetékes bizottságot vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(10) Az interpellációt a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(11) Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(12) Az interpellációkat a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni. Ennek időtartama összesen legfeljebb egy óra.

45. § (1) A képviselő által a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben – kivéve közigazgatási hatósági ügyben - intézett felvilágosítás kérésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2)²⁸ A felvilágosítás iránti kérést írásban, az ülés napját megelőző nap tizenkét óráig a polgármesternél kell benyújtani.

(3) Az ülésvezető a benyújtott kérést az ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti. A felvilágosítás iránti kéréseket benyújtásuk sorrendjében kell tárgyalni.

(4) A képviselő az érdemi válasz megadását követően viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válaszról nem szavaz.

46. § A napirendi pontok tárgyalását követően, az esetleges napirend utáni felszólalások után az ülésvezető az ülést berekeszti.

47. § A képviselő-testületi ülésen minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

48. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti meg:

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülésvezető az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

49. § (1) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.

(2) Az egyedi és a normatív határozatok, valamint a rendeletek megjelölésére annak közzététele során külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

50. § (1) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(2)²⁹ A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül hozzáférhetővé kell tenni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselő-testület tagjainak a határozatokat és a hiteles jegyzőkönyveket a Képviselői Rendszeren kell hozzáférhetővé tenni az elkészítést követő 5 napon belül.

51. § (1)³⁰ A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni. A rendelet-tervezeteket az Integrált Jogalkotási Rendszerben való feldolgozás céljából a képviselő-testület ülését megelőző 28. napon kell megküldeni a jegyzőnek.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

(3) A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára - 15 napra történő -kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendeletek közzétételére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

52. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét. A véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében a képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg, az önkormányzat hivatalos honlapján közzéteszi a rendelet-tervezeteket.

(2) A véleményezés az önkormányzat hivatalos honlapján megadott, erre a célra létrehozott felületen keresztül biztosított az adott rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés napját megelőző nap 12 óráig.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely elkésett, jogszabállyal ellentétes szabályozást kezdeményez, sérti a közerkölcsöt vagy a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik.

53. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(3) A jegyzőkönyvet a jegyző továbbítja a jogszabályokban foglaltak szerint.

(4) A jegyzőkönyvet és mellékleteit, valamint az ülésekről készült hanganyagot a polgármesteri hivatal irattárában kell elhelyezni.

54. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szóló gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program előkészítéséről vagy felülvizsgálatáról, továbbá a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A jóváhagyott gazdasági programot az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

55. § A képviselő-testület döntéseinek előkészítése során figyelemmel kell lenni a stratégiai tervezés eredményeire, a hatályos és előkészítés alatt álló alapstratégiákat alkotó dokumentumokban (Gazdasági Program, Településfejlesztési Koncepció, Integrált Településfejlesztési Stratégia) foglalt célokra.

56. §³¹ (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér

(4) A polgármester a (3) bekezdésben felsoroltakon kívül bármely más személytől és szervezettől is kérhet javaslatot.

(5) A munkatervi javaslatot írásban a javaslat indokolásával és a tárgyalásra javasolt időpont (hónap megjelölése) vagy véghatáridő meghatározásával kell benyújtani.

(6) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(7) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(8) A képviselő-testület a munkatervet minden év utolsó rendes ülésén fogadja el.

(9) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

(10) A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni. A képviselő-testület – indokolt esetben – a munkatervben szereplő előterjesztést a munkatervben szereplő időponthoz képest – a munkaterv módosítása nélkül – korábbi ülésén tárgyalhatja.

(11) A jóváhagyott munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

57. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.

(1a)³³ Az önkormányzat egyes kötelezően előírt közfeladatai és önként vállalt feladatai ellátását az önkormányzati fenntartású intézmények és az önkormányzat 100%-os vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságain (a továbbiakban együtt: egyéb szervek) keresztül látja el, az alapító okiratokban és e rendeletben meghatározottak szerint.

(2)³⁴ Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottságot véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

58. § (1) A képviselő-testület a 3. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület a 4. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a jegyzőre ruházza át.

(3) A képviselő-testület az 5. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruházza át.

(4)³⁵ Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az ülést megelőző naptári hónap(ok)ban – az átruházott feladat- és hatáskörben - hozott döntéseiről.

(5) A képviselő-testület az egyes bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében a választás napja és az illetékes új bizottság első ülése közötti időszakra visszavonja és ebben az átmeneti időszakban e hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.

(6)³⁶ Az egyéb szervek által ellátott közfeladatokat az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.

59. § (1) A bizottságok jogállására és működésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg.

60. § (1) A bizottság elnökét, alelnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a képviselő-testület választja meg.

(2) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

61. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére hat állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét és munkájának eredményességét.

(3)³⁷ A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok és tagjainak száma:

(4) Az állandó bizottságok legfontosabb általános feladatai:

(5)⁴⁰

62. §⁴¹ (1)⁴² A képviselő összeférhetetlenségére, méltatlanságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) előírásai az irányadóak. Az összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság látja el. Az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerinti, az összeférhetetlenséget eredményező jogviszony megszüntetésére irányuló írásbeli lemondó nyilatkozatot a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság részére – a bizottság elnökének megküldve - kell átadni.

(2) Ahol jogszabály a képviselő-testületnek tett bejelentést, vagy a képviselő-testület tájékoztatását vagy értesítését írja elő, azt a polgármesterhez kell írásban benyújtani, aki gondoskodik annak a képviselő-testület elé terjesztéséről.

62/A. §⁴³⁴⁴ (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre és az eljárásra az Mötv. előírásai az irányadóak. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság látja el.

(2) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság tartja nyilván; gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és jogszabály szerinti visszaadásáról.

(3) A Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság ügyrendje szabályozza a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat.

63. § (1) A képviselő-testület – átruházott hatáskörrel nem rendelkező – ideiglenes bizottság alakításáról – bármely képviselő indítványára – határozatban dönt.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság tagjainak számáról, személyi összetételéről, feladat- és hatásköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik. Megszűnik az ideiglenes bizottság a benne lévő tagok megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, a képviselő-testület feloszlása vagy feloszlatása esetén is.

64. §⁴⁵⁴⁶ Jelen rendelet 7-15. §-ai, 17-43. §-ai, 45-50. §-ai, 53. §-a, a 75. § a)-c) pontjai és a 76. § – amennyiben a bizottság ügyrendje vagy jelen alcím másként nem rendelkezik - a bizottságok működése során alkalmazandó azzal, hogy képviselő-testület alatt a bizottságot, polgármester alatt a bizottság elnökét, képviselő és képviselő-testület tagja alatt a bizottság tagját kell érteni.

65. §⁴⁷ A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. Az elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság ülését a polgármester által felkért képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.

66. §⁴⁸ A bizottság éves munkaterv alapján végzi tevékenységét, amely összhangban áll a képviselő-testület munkatervével. Munkatervi javaslatot a bizottsági tagok, a polgármester, a jegyző és a képviselő tehet. A munkaterv összeállítása, a bizottsági ülésre való előterjesztése a bizottság elnökének feladata. A bizottság a munkatervét a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő első rendes bizottsági ülésén tűzi napirendre.

67. § (1)⁴⁹ A bizottság rendes ülésére – amennyiben külső körülmény mást nem indokol – a munkatervében meghatározott napon kerül sor.

(2)⁵⁰ A rendes ülésre szóló meghívót és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket 5 nappal az ülés előtt kell a Képviselői Rendszeren hozzáférhetővé tenni a képviselőknek és bizottsági tagoknak.

(3)⁵¹ A bizottság ülésére a 12. § (1) bekezdés a)-d) és n) pontjaiban felsoroltakon kívül meg kell hívni:

(4)⁵²⁵³ A (3) bekezdés a)-b) pontjában felsoroltak részére a Képviselői Rendszer linkjét kell megküldeni elektronikus úton azzal, hogy a meghívót és az előterjesztéseket a Képviselői Rendszeren érhetik el.

68. § (1) Több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartania az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben a bizottságok elnökei megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában. A bizottságoknak külön-külön határozatképesnek kell lenniük. Együttes ülés esetén a szavazást megtartani és a döntéseket meghozni bizottságonként külön-külön kell.

(2) A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a képviselő-testület dönt.

69. § (1) A bizottsági ülés napirendjére a 15. § (1) bekezdésben foglaltakon túl bármely bizottsági tag tehet javaslatot. A bizottság a napirend elfogadását követően is a meghívóban nem szereplő, de jelen rendelet 5. melléklete szerint a bizottság feladatkörébe, átruházott hatáskörébe tartozó előterjesztést egyszerű többséggel napirendre vehet.

(2) A képviselő-testület a munkatervében vagy egyedi döntésében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. Ezeket az előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(3) A bizottság köteles napirendre tűzni azt az ügyet, amelyet a polgármester utalt a bizottság elé.

70. §⁵⁴ A bizottság elnöke a bizottság ülésén írásban beszámol a lejárt határidejű bizottsági határozatok végrehajtásáról. A bizottság dönt a beszámoló elfogadásáról.

71. § Módosító indítványt – kivéve a 33. §-ban foglaltakat - legkésőbb a bizottság ülését megelőző munkanap 12 óráig írásban lehet benyújtani.

72. § (1)⁵⁵

(2)⁵⁶ A bizottság tagjának írásos előterjesztését csak saját kérésére lehet távollétében tárgyalni.

(3) Napirend utáni felszólalásra a bizottsági ülésen bármelyik tanácskozási joggal résztvevő szóban is kérhet engedélyt az ülésvezetőtől. A felszólalás témáját nem szükséges az ülés megnyitása előtt az ülésvezetőnek átadni.

73. § A képviselők kötelezettségeire vonatkozó szabályok közül a 76-77. §-ban foglaltakat a bizottság ülésére akként kell alkalmazni, hogy azok betartatása és figyelemmel kísérése a bizottsági elnök feladata.

74. § (1)⁵⁷

(2) A bizottságot az elnök képviseli. A bizottság munkájáról az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vagy az elnök által felhatalmazott bizottsági tag ad tájékoztatást. Képviseleti jogkörében tett nyilatkozata a bizottsággal egyetértésben kialakított véleményt tartalmazza, nem egyhangú határozat esetén köteles a kisebbségi véleményekre is utalni.

75. §⁵⁸ A képviselő – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon felül - köteles:

76. § (1)⁵⁹ Az a képviselő, aki a szabályszerűen megküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül.

(2)⁶⁰

(3) Ha a képviselő hat hónapon belül a képviselő-testületi ülések 1/3 részéről igazolatlanul hiányzik, a következő hat hónapra járó tiszteletdíját a képviselő-testület a polgármester előterjesztésére megvonja. Ha a képviselő a képviselő-testületi üléseken részt vesz, de három hónapon belül a határozathozatalok 25 %-ából kimarad, a polgármester jegyzőkönyvi figyelmeztetésben részesíti.

77. §⁶¹ Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő egy havi tiszteletdíjának egyszeri 50 %-os csökkentéséről.

78. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2)⁶² A polgármester jutalmazására a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

79. § A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

80. § (1) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ennek hiányában a legidősebb képviselőnek.

81. § A polgármester a polgármesteri hivatalban – július és augusztus hónap kivételével – havonta legalább egy alkalommal fogadóórát tart.

82. § A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére három alpolgármestert választ. Az alpolgármesterek tisztségüket főállásban látják el.

83. § Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást a polgármester határozza meg.

84. § Az alpolgármesterek a polgármesteri hivatalban – július és augusztus hónap kivételével – minden hónapban legalább egy alkalommal fogadóórát tartanak.

85. § (1) A tanácsnokokra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A tanácsnok megbízatása - a feladat jellegétől függően - szólhat az önkormányzati ciklus időtartamára vagy meghatározott időre. A tanácsnoki megbízás megszűnik:

(3) A tanácsnok meghatározott feladatkör felügyeletét és ellenőrzését látja el, amelyet megválasztásakor - feladatköre egyidejű megállapításával - a képviselő-testület határoz meg.

(4) A tanácsnok a képviselő-testület által kapott megbízatása alapján végzett feladatok elvégzéséről évente – az általános választás évében a szeptemberi rendes képviselő-testületi ülésen - köteles írásban beszámolni a képviselő-testületnek.

(5) A tanácsnokot tiszteletdíj és természetbeni juttatás illeti meg a helyi önkormányzati képviselő, a bizottsági elnök, a bizottsági tag, valamint a tanácsnok tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben.

86. §⁶³ A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat, a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat, valamint ügyrend szerint működik. Az ügyrend tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.

87. § A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

88. § (1)⁶⁴ A jegyző az előterjesztés megfelelő rovatánál írásban jelzi, ha a képviselő-testület vagy a bizottság döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy a megfelelő rovatot aláírja. A képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

(2) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 81. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettségének kapcsán időkorlátozás nélkül, több alkalommal is felszólalhat a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken.

89. § A jegyző a polgármesteri hivatalban – július és augusztus hónap kivételével – minden hónapban legalább egy alkalommal fogadóórát tart.

90. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2)⁶⁵ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyző köteles folyamatosan gondoskodni – a polgármesteri hivatal közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti főosztályvezető-helyettesi besorolású köztisztviselői közül - olyan helyettes kijelöléséről, aki megfelel a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak. Tartós akadályoztatásnak az számít, ha az érintett a feladatait 5 munkanapon át nem képes ellátni.

91. § (1) A költségvetési tárgyú rendelettervezeteket a jegyző készíti elő az államháztartásról szóló törvény és ennek végrehajtásáról szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, majd a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a jogszabályokban előírt tartalmi rendben.

(2)⁶⁶ A képviselő-testület meghívóján szereplő költségvetési tárgyú rendelettervezeteket a bizottságok elé terjesztett javaslatnak kell tekinteni, melyeket a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság köteles véleményezni, a többi bizottság ezekről véleményt alkothat.

92. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

93. § (1) A közmeghallgatás esetén a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a kerület polgárait legkésőbb 15 nappal korábban - hirdetmény közzétételével - a polgármester értesíti. A hirdetményt az alábbi módon kell közzétenni:

(3) A közmeghallgatáson a felszólalás sorrendje sorszámok szerint történik. A sorszám megkérésével egyidejűleg meg kell jelölni a felszólalás témáját. A sorszámok a közmeghallgatás napját megelőző 15. naptól igényelhetők személyesen, telefonon vagy elektronikus úton a hirdetményben foglaltak szerint. A közmeghallgatás napján 12 óráig igényelhető sorszám.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vagy a helyettesítéssel megbízott alpolgármester vezeti. A polgármester a közmeghallgatás vezetését az alpolgármesternek átadhatja.

(5) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

94. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, a jelentősebb kerületi döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben a polgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági gyűlést hívhat össze.

(2) A lakossági gyűlésről, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági gyűlést a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(4) A lakossági gyűlés témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(5) A lakossági gyűlésre a jegyzőt és a polgármesteri hivatal szervezeti egységének illetékes irodavezetőjét meg kell hívni.

(6) A lakossági gyűlésről szükség szerint emlékeztető és hangfelvétel készül, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

95. § Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a fővárosi, a megyei és más települési önkormányzatokkal.

96. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben szabályozott rendelkezések értelmében együttműködik a fővárosi önkormányzattal.

(2) A polgármester az együttműködés során folytatott tárgyalásai során a képviselő-testület nevében jár el, a képviselő-testületet e tevékenységéről annak soron következő munkaterv szerinti ülésén tájékoztatni köteles.

97. § (1)⁶⁷ A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) vonatkozó rendelkezése alapján, az ott felsorolt témakörökben meghozandó helyi önkormányzati határozat kapcsán a nemzetiségi önkormányzatokat egyetértési jog illeti meg.

(2) Az előző bekezdésben szabályozottakkal kapcsolatban az egyetértő nyilatkozat kellő időben történő beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

98. § (1)⁶⁸ Az Njtv. vonatkozó rendelkezése alapján az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére a székhelyén, a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítja a kötelező helyiséghasználatot.

(2)⁶⁹

(3) Az önkormányzat viseli a nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek, döntéseinek előkészítésével, postázásával, sokszorosításával kapcsolatos költségeket.

(4) Az önkormányzat az éves költségvetésében a nemzetiségi közügyek ellátásához anyagi támogatást nyújt.

99. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. április 30-án lép hatályba.

(2) Az 56. § és a 66. § 2015. november 1-jén lép hatályba.

(3)⁷⁰