Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról
Hatályos: 2023. 03. 30Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és 48. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, valamint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén a zajvédelem helyi szabályozására, a helyi zöldterületek, zöldfelületek védelmére, és más jogszabályban nem rendezett helyi környezetvédelmi feladatok megoldására terjed ki.
(2) A rendelet hatálya – a zöldterületek, zöldfelületek tekintetében - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel –
a) az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében, használatában álló zöldterületekre, zöldfelületekre valamint
b) a magántulajdonban álló belterületi zöldfelület közhasználatra, illetve gyalogos forgalom részére átadott területére
c) az élő növényzettel való beültetési kötelezettség vonatkozásában valamennyi belterületi ingatlanra
kiterjed.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a fővárosi zöldfelületi rendszerbe tartozó zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 10/2005. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet hatálya alá tartozó területekre.
(4) A zajvédelem tekintetében a rendelet hatálya Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely állandó vagy ideiglenes jelleggel a kerület közigazgatási területén tartózkodik vagy zajkibocsátással járó tevékenységet végez. A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a hangosító berendezések használatára, a közterületi rendezvényekre, a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek zajvédelmi szabályaira, a szabadidős zajforrásokra és az építési-bontási tevékenységek végzésére.
(5) A zajvédelem tekintetében a rendelet hatálya nem terjed ki
a) a gyülekezési jogról szóló, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések során végzett tevékenységre, továbbá
b) a vallási tevékenység végzésére,
c) az állami, valamint az önkormányzat által szervezett ünnepségekre, rendezvényekre.
(6) A jelen rendelet hatálya alá tartozó ügy önkormányzati hatósági ügy, amelyben átruházott hatáskörben a jegyző jár el.
2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) zajforrás:
aa) hangosító berendezés használata;
ab) közterületi rendezvény;
ac) a magánszemélyek által üzemeltetett háztartási berendezések (így különösen szerszámgépek, kertészeti eszközök, háztartási gépek, épületgépészeti berendezések);
b) hangosító berendezés: bármely hangszóró vagy műsorforrás (pl. gépzene, diszkózene), beleértve az élőzene, vagy élő műsor szolgáltatását is (hangerősítő eszközzel vagy anélkül);
c) közterületi rendezvény: közterületként nyilvántartott, vagy közforgalomnak átadott magánterületen szervezett, alkalmi jellegű, tíznél több személy részvételével megtartott, kulturális, szabadidős vagy sportcélú esemény és a filmforgatás.
d) zöldfelület: Minden olyan terület, melyet növényzet borít. A zöldfelület mérete lombos fák esetén a szabadon hagyott, burkolattal nem fedett gyökérzóna területe. Zöldfelületnek kell tekinteni továbbá, az ingatlan telekhatára és az útburkolat közé eső valamennyi, burkolattal el nem látott, vagy közlekedési funkcióra ki nem jelölt területet, függetlenül a terület növényzettel való fedettségétől vagy a növényzet minőségétől.
e) zöldterület: állandóan növényzettel fedett közterület, mely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszereinek védelmét a pihenést és a testedzést szolgálja. A zöldterület általános használata szerint közpark vagy közkert.
f) Vendéglátó-terasz, kerthelyiség: az épületben lévő vendéglátóhelyhez tartozó, de az épületen kívül (szabadban) kialakított vendégtér.
g) A zajvédelemmel kapcsolatos további fogalmakat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. §-a alapján kell értelmezni.
Zöldterületek, zöldfelületek védelmére vonatkozó szabályok
3. § (1) A zöldterületeket, egyéb közterületi zöldfelületeket, valamint a magántulajdonban álló belterületi közhasználatra, illetve gyalogos forgalom részére átadott zöldfelületeket a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen, saját felelősségére használhatja.
(2) A zöldterületek, egyéb közterületi zöldfelületek használata során a növényzet, illetve a zöldterület felszerelését képező építmények, berendezések sérüléséért, megsemmisüléséért a használó felel.
(3) Tilos a zöldterületek, illetve egyéb közterületi zöldfelületek engedély nélküli megszüntetése, területének csökkentése, murvás, vagy szilárd burkolattal történő lefedése, gyomirtóval kezelése. Magánterületi zöldfelület megszüntetése vagy csökkentése esetén az ingatlannak a helyi építési szabályzatban előírt legkisebb zöldfelületi mértékét meg kell tartani.
4. § (1) A zöldterületek, egyéb közterületi zöldfelületek megóvása érdekében tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelület egyéb elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő megrongálása, elpusztítása, károsítása, szakszerűtlen kezelése.
(2) A fák kivágására közterületen eredő fa esetén a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletben, magánterületen eredő fa esetén a fák védelméről szóló 21/2021. (IX. 13.) önkormányzati rendeletben meghatározott módon és feltételekkel, a hatósági engedélyben foglaltak alapján kerülhet sor.
(3) Tilos a zöldterületen, egyéb közterületi zöldfelületen lévő fák, növények megcsonkítása.
(4) Tilos az élő fákra plakátot vagy más hirdetést kiragasztani, kiszegezni.
(5) Gépjárművel, kerékpárral csak a zöldterületek erre a célra kijelölt útjain lehet közlekedni.
(6) Gyepfelületre, parkosított területre gépkocsival vagy más járművel behajtani, azon közlekedni, oda beállni, ott várakozni tilos.
(7) Tilos a galambok közterületet szennyező módon történő etetése.
(8) Tilos a zöldterületekre, egyéb közterületi zöldfelületekre hulladék vagy egyéb szennyező anyag lerakása. A köztisztasági szolgáltató által szervezett lomtalanításra előkészített lomokat lehetőség szerint a zöldfelületeken kívül kell elhelyezni.
(9) A csapadékvíz és a talajvíz természetes lefolyásának megtartása érdekében, a közterületi árkokat tilos megszüntetni, bármilyen anyaggal betömedékelni, abba bármilyen szennyező anyagot beönteni. Lefedni az árkokat csak szakaszosan, és olyan módon szabad, mely a víz áramlását, szikkasztását nem akadályozza.
5. § (1) A játszótereket csak a tulajdonos által meghatározott korú gyermekek, meghatározott feltételek szerint használhatják. A tulajdonos a használat szabályairól, feltételeiről és azok megsértésének jogkövetkezményeiről tájékoztatást nyújt.
(2) Zöldterületen, egyéb közterületi zöldfelületen kutyát csak pórázon szabad vezetni, kivéve a kijelölt kutyasétáltató, illetve kutyafuttató helyeket. Az eb által okozott szennyezés megszüntetéséről az eb felügyeletét ellátó személy köteles gondoskodni. Ha az adott területen van erre kijelölt speciális hulladékgyűjtő edény, a kutyaürüléket ebben, a hulladékgyűjtő edényen jelzett módon kell elhelyezni.
(3) A kutyafuttatókat csak egészséges, emberre és másik kutyára veszélyt nem jelentő kutyával lehet igénybe venni, nagykorú személy felügyelete mellett, aki köteles az eb által okozott szennyezés megszüntetéséről gondoskodni. A kutyafuttató tulajdonosa, üzemeltetője a használat szabályairól, feltételeiről és azok megsértésének jogkövetkezményeiről tájékoztatást nyújt.
6. § (1) A zöldterület, zöldfelület fenntartása, karbantartása, a fák, cserjék, bokrok, virágok, gyep gondozása az ingatlan mindenkori tulajdonosának, kezelőjének, használójának kötelezettsége.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a magántulajdonú ingatlan és a közút, gyalogút, közlépcső közötti zöldfelület gondozása, – amely magában foglalja a gyep nyírását vagy kaszálását, a cserjék, bokrok ápoló metszését is –, a közterülettel közvetlenül szomszédos magáningatlan tulajdonosának feladata, kivéve, ha a terület gondozása más szerv jogszabályban foglalt kötelezettsége. Az Önkormányzat a feladatot – közérdek, a terület jelentősége, mérete, vagy egyéb méltányolható indok miatt – átvállalhatja.
(3) A klímavédelem és levegőtisztaság védelme, ezzel összefüggően a lakosság egészségének védelme érdekében az ingatlanok használata során az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának a helyi építési szabályzatban az ingatlan övezeti besorolása szerint előírt zöldfelület legkisebb mértékében az ingatlant növényzettel be kell ültetnie, és legalább ezt a zöldfelületi mértéket folyamatosan fenn kell tartania. Gondoskodnia kell továbbá a helyi építési szabályzatban megkövetelt fásítottság kialakításáról és fenntartásáról. Amennyiben a kötelezettség elmulasztását tapasztalja, a jegyző az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, használóját a kötelezettség teljesítésére határidő tűzésével felhívja, a teljesítést ellenőrzi, és a teljesítés elmaradása esetén a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet alapján jár el.
(4) A beporzó rovarok és az őshonos vadvirágok védelme érdekében, a méhlegelőként kijelölt közterületeken a kaszálás csak évente két alkalommal –június 15-ét és szeptember 15-ét követően- végezhető. A méhlegelőt a helyszínen, jól láthatóan, táblával kell megjelölni, és a parlagfűtől, valamint más allergiát okozó gyomoktól mentesen kell tartani.
(5) A közterületek és a magántulajdonú ingatlanok virágosítását az Önkormányzat –költségvetési lehetőségei függvényében- virágosztási pályázattal segíti, melyen minden, a kerületben lakóhellyel, tartózkodási hellyel, ingatlantulajdonnal rendelkező nagykorú személy részt vehet.
Zajvédelmi szabályok
7. § (1) E rendelet szabályait kell alkalmazni a kerület közigazgatási területén minden olyan, e rendelet hatálya alá tartozó – szabad térben, vagy zárt térben működő – zaj- és rezgésforrásra, amely kellemetlen, zavaró, vagy károsító terhelést okoz.
(2) Az Önkormányzat közigazgatási területén tilos akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása.
1. Szabadidős zajforrások
8. § (1) Környezeti zajt előidéző, külön jogszabályban meghatározott szabadidős zajforrás létesítését, üzemeltetését az üzemeltető legalább 15 nappal a tervezett tevékenység megkezdése előtt köteles bejelenteni e rendelet 1. mellékletében megadott űrlapon és annak mellékleteiben. A bejelentési kötelezettség alól mentesül az az üzemeltető, aki a szabadidős zajforrásra vonatkozóan a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti zajkibocsátási határérték megállapítása iránti, vagy e rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet nyújtott be.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az üzemeltető nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét,
b) az üzemeltetni tervezett szabadidős zajforrás megnevezését és rövid leírását, helyszínét, működési idejét,
c) az üzemeltetni tervezett szabadidős zajforrásnak helyet adó ingatlan és közvetlen környezetének helyszínrajzát, melyen fel kell tüntetni a környező épületek funkcióját is.
(3) A környezeti zajt előidéző szabadidős zajforrás (1) bekezdés szerinti bejelentése zaj elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatásnak minősül, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén az erre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
(4) Lakóház 100 m-es körzetében lévő vendéglátó-terasz vagy kerthelyiség 22 és 6 óra között nem üzemelhet.
2. Közterületi rendezvények
9. § (1) Az Önkormányzat közigazgatási területén, 6 és 22 óra közötti időszakban 1 órát meghaladó időtartamú, és a 22 és 6 óra közötti időszakban bármilyen időtartamú, e rendelet hatálya alá tartozó közterületi rendezvény megtartása során hangosító berendezést üzemeltetni, élőzenét, műsort szolgáltatni (a továbbiakban együtt: zajforrást üzemeltetni) csak hatósági engedély alapján, és az abban előírt feltételek betartásával szabad.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a zajforrás üzemeltetője a rendezvény tervezett megkezdése előtt legalább 30 nappal köteles benyújtani e rendelet 2. mellékletében megadott űrlapon és annak mellékleteiben.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a terület igénybevételére vonatkozó érvényes közterület-használati engedélyt, hatósági szerződést vagy az erre irányuló kérelem benyújtását igazoló dokumentumot, amennyiben jogszabály ezt írja elő;
b) az üzemeltető nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, az üzemeltetni tervezett zajforrás megnevezését és rövid leírását, működési idejét;
c) helyszínrajzot, melyen fel kell tüntetni a rendezvény által igénybe vett területet, a színpad és a hangszórók elhelyezését, valamint a zajjal várhatóan érintett ingatlanok típusát és elhelyezkedését;
d) azokat a dokumentumokat, amelyekből megállapítható a zajforrás várható zajkibocsátása és a hatásterületen várható zajterhelés;
e) többnapos, vagy 22 és 6 óra között is tartó rendezvény esetében a várható zajkibocsátásról és zajterhelésről készített zajvédelmi szakértői véleményt.
(4) Amennyiben a kérelemben közölt adatokból az állapítható meg, hogy az üzemeltetni kívánt zajforrásból származó zaj a környéken élők nyugalmát, vagy a zajforrás hatásterületén lévő intézmények működését indokolatlanul zavarná, akkor az (1) bekezdés szerinti engedélyben a zajforrás üzemeltetésének időtartamára, teljesítményére vonatkozó korlátozás írható elő, vagy az engedély megadása megtagadható.
(5) Az (1) bekezdés szerinti engedélyben – indokolt esetben – a rendezvény szervezője részére előírható a zajforrástól származó zajterhelés műszeres vizsgálata és zajvédelmi szakvélemény utólagos benyújtása.
(6) Jelentős zajkibocsátással járó közterületi alkalmi rendezvény, helyhez kötött hangerősítő berendezést alkalmazó közterületi szabadtéri műsor-szórás, valamint közterületen szabadtéri koncert – az Önkormányzat által jóváhagyott rendezvények kivételével – 10 és 22 óra között engedélyezhető.
(7) Mobil szabadtéri hangerősítő berendezést hirdetési, műsorszórási vagy más célra közterületen naponta 10 és 20 óra között szabad üzemeltetni. A berendezés üzemeltetésének szándékát a jegyző részére, annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a működtetés időszakára, időtartamára és útvonalára vonatkozó adatokat.
3. Építési tevékenységek
10. § (1) Környezeti zajt okozó építési, bontási, vagy ezekhez kapcsolódó szállítási és rakodási tevékenységet – a (3)–(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – végezni csak
a) munkanapokon 7 és 20 óra között szabad,
b) szombaton és jogszabály által pihenőnapnak minősített napokon 9 és 18 óra között szabad,
c) vasárnap és munkaszüneti napokon tilos.
(2) A tervezett építési vagy bontási tevékenység végzéséhez szükséges kivitelezési technológiát úgy kell megválasztani, és az anyagszállítást és rakodást úgy kell megszervezni, hogy az (1) bekezdésben előírtak teljesüljenek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik a közterületen vagy lakóépület 100 m-es körzetén kívül végzett építési vagy bontási tevékenységekre, valamint külön jogszabályban előírtak szerint közútkezelői útvonal-engedély alapján végzett szállítási tevékenységekre.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tilalom alól kivételt képez az élet és vagyon megóvása, a súlyos balesetveszély elkerülése érdekében végzett tevékenység, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítása.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom hatálya alá tartozó építési vagy bontási tevékenységnek helyet adó ingatlanon közterületről jól olvashatóan az alábbi feliratot kell kihelyezni: "Ezen az építkezésen zajos munkát végezni csak
a) munkanapokon 7 és 20 óra között szabad,
b) szombaton és jogszabály által pihenőnapnak minősített napokon 9 és 18 óra között szabad,
c) vasárnap és munkaszüneti napokon tilos."
(6) A külön jogszabály szerinti építtető felelős az ebben a §-ban előírtak betartásáért.
4. Épületgépészeti berendezések
11. § Épületek, építmények rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezések, felvonók, kazánok, hőszivattyúk, szellőző- és klímaberendezések – ide értve az egyedi klímaberendezéseket is – szivattyúk, vízellátási, csatornázási, fűtési, világítási berendezések (stb.) zajának megítélésére a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben az üzemi zajforrásokra előírt külső környezeti, és épületen belüli zajterhelési határértékeket kell alkalmazni.
5. Magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek
12. § (1) A kertépítéssel és -fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenység, így különösen a villany- és robbanómotoros fűnyírás, motoros fa- ág- és sövényvágás, kerti traktor működtetése
a) munkanapokon 7 óra és 20 óra között,
b) szombaton és jogszabály által pihenőnapnak minősített napokon 8 óra és 16 óra között,
c) vasárnap és munkaszüneti napokon 9 óra és 12 óra között
végezhető, kivéve a külterületi mezőgazdasági célra hasznosított területeken.
(2) A (1) bekezdés rendelkezéseit a közterületeken végzett zöldfelület-fenntartási tevékenységek esetében is alkalmazni kell.
(3) Az Önkormányzat közigazgatási területén lévő ingatlanon zajt okozó, magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő felújítási, karbantartási építési, bontási, illetve ezekhez kapcsolódó szállítási és rakodási tevékenység, – amennyiben a lakóépület házirendje ettől szigorúbban nem rendelkezik –,
a) munkanapokon 7 és 20 óra között végezhető,
b) szombaton és jogszabály által pihenőnapnak minősített napokon 8 és 16 óra között végezhető,
c) vasárnap és munkaszüneti napokon ilyen tevékenység nem végezhető.
Kivételt képez az élet és vagyon megóvása, valamint a balesetveszély elhárítása érdekében végzett tevékenység.
6. Egyéb zajforrások
13. § (1) Tilos a hangerősítő, hangkibocsátó rendszert alkalmazó riasztó berendezésekkel történő indokolatlan, különleges zajokozás. A berendezések megfelelő műszaki állapotáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) Szabadtéri tűzijáték – a pirotechnikai termékekre vonatkozó szabályok megtartásával – 22 óráig végezhető, alkalmanként legfeljebb 20 percig terjedő időtartamra. Kivételt képez az állami ünnepi tűzijáték, valamint december 31. – január 1. közötti éjszaka.
(3) Lőterek zajának megítélésére a külön jogszabályban az üzemi zajforrásokra előírt külső környezeti, és épületen belüli zajterhelési határértékeket kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
14. §1
15. §2
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
A 14. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 15. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.