1. § E rendelet célja:

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási terület belterületén található fás szárú növényekre a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

4. § (1) Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről, és növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:

(2) Az (1) bekezdés szerinti jó karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény

5. § (1) A nem közterület megnevezésű ingatlanon lévő fa kivágására irányuló engedélykérelmet 30 nappal a kivágást megelőzően be kell nyújtani a Jegyzőhöz.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(3) E rendeletben foglalt önkormányzati hatósági ügyekre az általános közigazgatási eljárásról szóló törvényben foglalt eljárási szabályok az irányadók.

6. § (1) A Jegyző szükség esetén a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg rendelkezik a fa pótlásáról. Az engedélynek tartalmaznia kell a kivágás indokát, a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, faját, a pótlás határidejét, a 6. § (6) bekezdés és a 7. §-ban szabályozott esetekben a pénzbeli megváltás összegét, valamint annak befizetés határidejét is.

(1a) ¹Fapótlási kötelezettség teljesítése során a fát, illetve egyéb kisebb méretű növényt, dísz- és egyéb cserjét az adott faj tulajdonságait, jellemzőit is figyelembevéve a szomszédos ingatlan határától (telekhatártól) olyan távolságra kell ültetni, hogy a kifejlett fa, egyéb kisebb méretű növény, dísz- és egyéb cserje ne zavarja a szomszédos ingatlan használóját, de fa esetében legalább 2 méter, egyéb kisebb méretű növény, dísz- és egyéb cserje esetében pedig legalább 1 méter védőtávolságot biztosítani kell a telekhatártól.

(2) Amennyiben a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa (vagy fák) kivágása az építmény elhelyezése miatt elkerülhetetlenül szükséges, a kivágott fa (vagy fák) pótlását úgy kell teljesíteni, hogy a pótlásként ültetett előnevelt fa (vagy fák) törzsátmérője 20%-kal haladja meg a kivágott fa (vagy fák) törzsátmérőjének összegét.

(3) Ha a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet-egészség vagy vagyonvédelmi ok a kérelmezőnek felróható, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg.

(4) Illegális fakivágás esetén a 6. § (2) bekezdés szerinti pótlási kötelezettséget pénzbeli megváltással kell teljesíteni, amennyiben a túltelepítés elkerülése miatt a helyben történő pótlásra nincs lehetőség. A hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének 1. melléklet szerinti összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.

(5) Ha a fa a pótlásától számított második vegetációs időszak végéig nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő.

(6) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.

(7) Engedély és pótlási kötelezettség nélkül kivágható fás szárú növények:

(7a) ²A (7) bekezdéstől eltérően a (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti fás szárú növények kivágásához is engedélyt kell kérni abban az esetben, ha a növényzet kivágása a talaj megcsúszásához vagy partfal sérüléséhez vezethet.

(8) A (7) pontban felsorolt esetekben a tulajdonost bejelentési kötelezettség terheli, melynek tudomásulvételéről, vagy elutasításáról a hatóságnak a helyszíni szemlét követően 15 napon belül kell nyilatkoznia.

7. § (1) A 6. § (2)-(3) bekezdés szerinti fakivágás esetén amennyiben a pótlási kötelezettség a fakivágással érintett, nem közterület megnevezésű ingatlanon túltelepítés miatt nem teljesíthető, a pótlási kötelezettséget pénzben kell megváltani vagy közterületen a jegyző által kijelölt növényfajjal pótolni.

(2) A 6. § (2)-(3) bekezdés szerinti pótlási kötelezettség a túltelepítés elkerülése érdekében úgy is teljesíthető, hogy a pótlásra előírt fa darabszámának egy részét a kivágással érintett ingatlanon ültetik el, és a fennmaradó törzsátmérő alapján pótlandó fa ültetése pedig pénzben váltható meg, a 7. § (1) bekezdésének megfelelő módon.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben a hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének 1. sz. melléklet szerinti összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.

8. § (1) A pótlási kötelezettség teljesítésénél a várostűrő facsemeték törzsátmérője öt cm-nél nem lehet kisebb. A törzsátmérőt a fa talajszint feletti egy méter magasságban mért törzskerületéből kell számolni. egy darab öt cm törzsátmérőjű lombos facsemete telepítése négy darad 100/120 cm méretű örökzöld telepítésével egyenértékű.

(2) A pótlási kötelezettség pénzben történő kompenzálásából befolyt összeget a kerületi Környezetvédelmi Alapban elkülönítetten kell kezelni. A befolyt környezetvédelmi összeget a közterületek, vagy az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények zöldfelületeinek minősége javítására kell fordítani, cserje-és faültetésre, sorfák telepítésére, fasorok rekonstrukciójára a mindenkori költségvetési rendeletben jóváhagyottak szerint.

(3) Természetvédelmi oltalom (védettség) alatt álló, vagy a helyi építési szabályzatban értékes faegyedként, fasorként jelölt fák kivágása esetén a 6. § (2) bekezdésében előírt pótlási kötelezettséget 20%-kal növelni kell.

(4) Ha építési munkák során a helyi építési szabályzatban értékes faegyedként, fasorként jelölt fák kivágásra kerülnek, elpusztulnak, vagy jelentős mértékben károsodnak, pótlásukról a 6. § (2) bekezdés szerint kell gondoskodni.

8/A. §³ (1) Amennyiben a növény tulajdonosa a 4. §-ban, valamint a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben foglalt karbantartási, gondozási kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezzel a szomszédos ingatlan tulajdonosának kárt, illetve többletköltséget okoz, továbbá a növény kivágására kötelező határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, figyelmeztetésben részesíthető vagy közigazgatási bírsággal sújtható. E bekezdésben foglalt kötelezettségek megszegése miatt kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében százezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forint.

(2) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa engedély-, és pótlási kötelezettség nélkül kivágható növényt úgy vág ki, hogy a jegyző felé történő bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, figyelmeztetésben részesíthető vagy közigazgatási bírsággal sújtható. A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében ötvenezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétszázezer forint.

(3) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa e rendeletben meghatározott engedély nélkül fakivágást hajt végre, közigazgatási bírsággal sújtható. Az engedély nélküli fakivágás esetén kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében kétszázezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forint.

(4) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a fás szárú növény kivágásához engedélyt kért és kapott, de az előírt visszapótlási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, közigazgatási bírsággal sújtható. A fás szárú növények visszapótlási kötelezettségének elmulasztása miatt kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében kétszázezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forint.

(5) A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni

9. § (1)Ez a rendelet 2018. április 1-jén lép hatályba.