(1) A rendelet célja a település lakossága és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek védelme, a község közigazgatási területén a köztisztaság és az egészséges környezet fenntartása, az ezzel kapcsolatos feladatok, kötelezettségek és tilalmak helyi sajátosságoknak megfelelő meghatározása.

(2) A települési környezet védelme, a köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(1) A rendelet területi hatálya Monorierdő község közigazgatási területére, személyi hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki.

(2) A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki a veszélyes és a termelési hulladékra, melyek elhelyezéséről magasabb szintű jogszabály rendelkezik.

*¹

*²

(1) Az egészségre ártalmas rovarok/ízeltlábúak (pl.: bolha, házi poloska, légy, svábbogár, csótány, atka, tetű) és rágcsálók (patkány, egér) irtása, elszaporodásuk megakadályozása mindenkinek kötelező.

(2) A szúnyogok szaporodására alkalmas vizek (belvizek, tócsák, vízpangások) levezetése, megszüntetése közterületen az Önkormányzat, egyéb ingatlan területén a használó kötelessége.

(3) A rágcsálók nagymértékű elszaporodását vagy tömeges elhullását az ingatlan használója köteles a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni.

(4) Szükség esetén az általános és kötelező rágcsálóirtást – magántulajdon esetén az ingatlan tulajdonosának költségére, közterületen az Önkormányzat költségére – a Polgármester rendeli el.

(1) Az Önkormányzat az építészeti örökségnek azon elemeit, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedők, hagyományt őriznek, az ott élt emberek közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, helyi védettség alá helyezi, azok a helyi építészeti örökség részét képezik.

(2) Az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, műemlék jellegű épületek, a hozzájuk tartozó ültetett fák, facsoportok, fasorok, terek, parkok, amelyek megóvása közérdek.

(3) A helyi építészeti értékvédelemről, a védett és védő területekről a Helyi Építési Szabályzat rendelkezik.

Az élővilág (flóra, fauna, stb.) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(1) A településkép, a zöldfelületek növényállományának megóvása érdekében a szabályozási tervek készítése során szükséges a meglévő fás növényzet lehető legnagyobb mértékű megtartása.

(2) A település faállományának védelme és fejlesztése érdekében az Önkormányzat – a Környezetvédelmi Alap terhére - 2009. végéig faállomány-fejlesztési tervet készít, mely az Önkormányzat Környezetvédelmi Programja részeként folyamatosan karbantartandó. A fákat érintő út- és közműépítés csak a faállomány-fejlesztési tervvel összhangban végezhető.

(3) Utcai fasorok telepítésénél az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe kell venni (légvezeték, közvilágítás, föld alatti közművek), és a területen őshonosan élő fákat kell ültetni.

(4)³ Építmények megvalósítása során a természetes terepfelületet és az értékes növényállományt csak a szükséges mértékben (fakivágási és favédelmi terv, vagy növényvédelmi terv alapján) szabad megváltoztatni. Az előírás betartásáról – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, és a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az építésügyi hatóság gondoskodik.

(5) A helyi védelem alá helyezett fa és növényfajták felsorolását az l. sz. melléklet tartalmazza.

(6)⁴ Minden egyes kivágott fa helyett két éven belül telepítsen, ültessen fát a magánszemély vagy jogi személy az önkormányzat által kijelölt közterületen, amennyiben a saját területén nem megvalósítható.

(1) Monorierdő község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi környezetvédelmi feladatai megoldására az Önkormányzat költségvetésén belül Környezetvédelmi Alapot tart fenn.

(2)⁵ Az önkormányzat éves költségvetésében a Környezetvédelmi Alap részére elkülönített összeg az önkormányzat eredeti bevételi előirányzata bruttó összegének 0,1%-a.

(3) Az alap megnevezése: Monorierdő község Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja.

(4) Az alap bevételi forrásai a következők:

(5) Az Alap bevételeit környezetvédelmi célokra kell felhasználni, más célra azok még ideiglenesen sem vonhatók el.

(6) Az Alap felhasználási céljairól, és a célokhoz rendelt keretösszegekről a Képviselő-testület a Környezetvédelmi Programból lebontott éves intézkedési tervben dönt. Az Alap – Intézkedési Tervben meghatározott – elemi előirányzatainak felhasználását a polgármester felügyeli. Az elemi előirányzatok közötti évközi átcsoportosításokat kizárólag a Képviselő-testület engedélyezheti.

(7) Az Alapot Monorierdő község közigazgatási területén a következő célokra lehet felhasználni:

(8) Az alapba befolyt összeget, amely az (6) és (7) bekezdésekben foglaltak szerint nem kerül felhasználásra, lekötött betétként kell kezelni.

(9) A Környezetvédelmi Alap kezelésének számviteli szabályait, ezen belül a kötelezettségvállalással, utalványozással, ellenjegyzéssel, továbbá ellenőrzéssel kapcsolatos jog- és hatásköröket a Polgármester külön utasításban szabályozza.

(1) Monorierdő község Önkormányzata a települési környezet védelmével kapcsolatos intézkedéseit, terveit, programjait a település honlapján is közzé teszi, ezzel is elősegítve a polgárok környezetvédelmi kultúrája növelését.

(2)⁶ A Képviselő-testület meghirdeti a Tiszta Udvar Rendes Ház, Szép Környezet, Jó Közérzet mozgalmat, melynek pénzügyi fedezetét a Környezetvédelmi Alapból támogatja. A mozgalom értékelését év közben a Humán Bizottság⁷ végzi, mely minden év június 20-ig dönt a mozgalom nyerteseiről. A Képviselő-testület a Falunapon hirdet eredményt, mely alapján a nyertesek pénzjutalomban, oklevélben részesülnek, valamint a részükre átadott, elismerő címről szóló táblát ingatlanukon kifüggesztik.

(3) Az önkormányzat az ismeretterjesztés, oktatás és a vendégforgalom elősegítése részeként biztosítja az értékes (védett) természeti területek látogatásának lehetőségét, és bemutatásra alkalmas állapotának megőrzését.

(4)⁸ Minden év április 22-e a Föld Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek – a lakosság, különösen az ifjúság - a természet védelme iránti elkötelezettséget kell szolgálnia. Az április 22-i rendezvény szervezését a Humán Bizottság⁹ koordinálja.

(5)¹⁰ Minden év márciusában kiírásra került a környezetvédelmi pályázat irodalom és képzőművészet kategóriában. A pályázat eredményhirdetésére április 22-én a Föld Napján kerül sor.

(6)¹¹ Az Humán Bizottság¹² a Gyermeknapot minden évben a környezetvédelem jegyében rendezi meg. A környezeti ismeretek terjesztésének anyagi támogatása a Környezetvédelmi Alapból történik.

(1) *¹⁴

(3) Aki jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, vagy azokban megállapított határértéket túllép - az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó összegű – környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. A környezetvédelmi bírság befolyó teljes összege a helyi Környezetvédelmi Alap bevétele.

(4) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy a korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(5) A környezetvédelmi bírság összegéről a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény végrehajtására vonatkozó jogszabály rendelkezik.

(1) E rendelet 2008. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik. (egységes szerkezetben a 16/2008.(X.31.) Kt. rendelettel, a 21/2011.(XII.12.) önkormányzati rendelettel és a 10/2016.(V.02.) és a 7/2022.(IV.01.) önkormányzati rendelettel)