Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 33.§-ban, 37.§ (1) bekezdésében, 39.§ (3) bekezdésében, 43.§ (3) bekezdésében, 44.§-ban, 45.§-ban, 48.§ (2)-(4) bekezdésében, 49.§ (2) bekezdésében, 50.§-ban, 51.§ (2) bekezdésében, 52.§ (1) bekezdés n) pontjában 53.§ (1) és (3) bekezdésében, 57.§ (1)-(2) bekezdésében, 59.§ (2) bekezdésében, 62.§ (1) bekezdésében, 68.§ (2)-(3) bekezdésében, 69.§ (2) bekezdésében, valamint 84.§ (2) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.§ (5)-(6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zomba Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7173 Zomba, Fő tér 1.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Zomba község közigazgatási területe.

2.§

(1) A képviselő-testület megnevezése: Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(2) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Zombai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

(3) Az Önkormányzat jogi személy.

3.§

(1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.

(2) A címer grafikáját az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A zászló fehér, közepén az Önkormányzat címere található.

4.§

A Képviselő-testület a helyi kitüntetések, elismerő címek és díjak alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkot.

5.§

(1) Az Önkormányzat pecsétje

1. kör alakú, középen Magyarország címere helyezkedik el, a köríven „Zomba Község Önkormányzata” felirat olvasható,
2. kör alakú, középen Magyarország címere helyezkedik el, a köríven „Zomba Község Önkormányzati Képviselő-testülete” felirat olvasható.

(2) A Polgármester pecsétje kör alakú, középen Magyarország címere helyezkedik el, a köríven „Zomba Község Polgármestere” felirat olvasható.

6.§

Az Önkormányzat testvértelepülési megállapodással rendelkezik a németországi Hanstedt várossal, a szlovákiai Alsószelivel és a magyarországi Orosházával.

II. fejezet

A Képviselő-testület működése

1. Feladat- és hatáskörök

7.§

(1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A Képviselő-testület az önként vállalt feladatairól és az ahhoz kapcsolódó forrás rendeléséről az adott évi költségvetési rendeletében dönt.

(3) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik.

(4) A Képviselő-testület feladat- és hatásköreit a bizottságokra, a polgármesterre, a jegyzőre és a társulásaira önkormányzati rendeletben, határozatban vagy megállapodásban átruházhatja.

(5) A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához határozatban utasítást adhat.

(6) Az átruházott hatáskör gyakorlója döntéseiről a Képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni köteles.

(7) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza. 

2. A Képviselő-testület tagjai

8.§

(1) A Képviselő-testület tagjai a polgármester és a települési képviselők.

(2)^[1]

3. A Képviselő-testület ülése

9.§

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) ^[2]A Képviselő-testület havonta egy alkalommal, lehetőleg a hónap utolsó csütörtökén, 17 órakor tartja rendes üléseit.

(3) A Képviselő-testület júliusban rendes ülést nem tart.

(4) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a Képviselő-testület szükség szerinti időpontban rendkívüli ülést tart.

(5) A Képviselő-testület az ülését az Önkormányzat tanácskozó termében (7173 Zomba, Fő tér 1.) tartja, de ha a napirend témája a választópolgárok nagy számának érdeklődésére tart számot, az ülés más helyszínen is megrendezésre kerülhet.

10.§

(1)^[3] A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46.§ (2) bekezdés a)-b) meghatározott esetekben zárt ülést tart, a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) meghatározott esetekben zárt ülést tarthat.

(3) A Mötv. 46.§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az érintett legkésőbb az ülésen kérheti zárt ülés tartását, melynek tényét az ülést vezető polgármester a jegyzőkönyv számára rögzíti.

(4) A Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben zárt ülés tartását kezdeményezheti:

1. a polgármester,
2. a képviselő,
3. a jegyző,
4. az érintett személy.

4. A Képviselő-testületi ülés összehívása

11.§

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testületi ülést írásbeli meghívóval kell összehívni, melynek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a tervezett napirendet és a napirendi pontok előadóját.

(4)^[4] A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább öt nappal elektronikus úton kell kézbesíteni, továbbá a Közös Hivatal zombai hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(5)^[5] A rendkívüli ülésre szóló meghívót legkésőbb az ülést megelőző napon kell elektronikus úton kézbesíteni, továbbá a Közös Hivatal zombai hirdetőtábláján közzétenni.

12.§

(1) A Közös Hivatalhoz tartozó települési önkormányzatok képviselő-testületei szükség szerint együttes ülést tartanak. Az együttes ülést Zomba Község polgármestere hívja össze és vezeti.

(2) Az együttes ülést írásbeli meghívóval kell összehívni, melynek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a tervezett napirendet és a napirendi pontok előadóját.

(3) ^[6]A meghívót az együttes ülés napját megelőzően legalább öt nappal elektronikus úton kell kézbesíteni, továbbá a Közös Hivatal hirdetőtábláin közzé kell tenni.

13.§

(1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt,
2. a Zombai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,
3. a Zombai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,
4. a Bonyhádi Járási Hivatal vezetőjét.

(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésére a napirendi pont előadóját az adott napirendi pontra vonatkozó tanácskozási joggal meg lehet hívni.

5. Közmeghallgatás és lakossági fórum

14.§

(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a napirendi pontokról az ülés előtt legalább öt nappal a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 30 napon belül írásban választ kell adni.

15.§

(1) Az állampolgárok széles körét érintő ügyek megtárgyalására a Képviselő-testület lakossági fórumot tart.

(2) A Képviselő-testület a lakossági fórum elrendeléséről, időpontjáról, helyéről és napirendjéről határozattal dönt.

6. Az előterjesztés

16.§

(1) A Képviselő-testületi ülések napirendi pontjainak előterjesztésére szóban és írásban kerülhet sor.

(2) Önkormányzati rendelet alkotására kizárólag írásbeli előterjesztés alapján kerülhet sor.

(3)^[7] Az írásbeli előterjesztést a Képviselő-testületi ülésre szóló meghívóval együtt, de legkésőbb az ülést megelőző második napon elektronikusan kell megküldeni a képviselők részére.

(4) A Képviselő-testülethez előterjesztést a polgármester, a jegyző, a települési képviselő és a Képviselő-testület bizottsága nyújthat be.

7. Az ülés vezetése

17.§

(1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

1. megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, azt megnyitja,
2. javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére,
3. beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az elmúlt Képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,
4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
5. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,
6. hozzászóláskor megadja, az e rendeletben meghatározott esetekben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
7. tárgyalási szünetet rendel el,
8. az ülés alatt folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet,
9. a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,
10. biztosítja az ülés zavartalan működését, rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
11. bezárja az ülést.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést nyolc napon belül újra össze kell hívni. Az eredeti napirendi javaslat megváltoztatható.

8. A tanácskozás rendjének fenntartása

18.§

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a polgármester figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér vagy önmagát ismétli, a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt esetben megvonja a szót.

 (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester az ülést felfüggeszti, súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, az ülést berekeszti.

(5) A Képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, vagy csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.

(6) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

9. Az ülés napirendje

19.§

(1) A Képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot.

(3)^[8] A polgármester és a képviselő kezdeményezheti valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, napirendi pontok összevonását, a javasolt sorrend megváltoztatását.

20.§

(1) A képviselő, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok indítványozhatják valamely kérdés napirendre tűzését és határozat meghozatalát. Az indítványt írásban a polgármesterhez kell benyújtani az ülés napját megelőzően legalább három nappal.

(2) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasítja.

(3) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

21.§

(1) A napirend elfogadása előtt a polgármester és a jegyző javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgős elfogadását.

(2) A sürgősségi indítványt szóban és írásban is elő lehet terjeszteni, melynek során meg kell jelölni a sürgősség tényét alátámasztó körülményeket.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a Képviselő-testület a napirend elfogadása előtt határozathozatal mellőzésével vita nélkül dönt.

22.§

(1) A napirendre felvenni nem javasolt napirendi pontokról a Képviselő-testület egyszerre szavaz.

(2) A Képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, határozathozatal mellőzésével dönt.

(3) A napirendhez – annak elfogadását követően – újabb napirendi pont nem vehető fel.

10. A napirendi pontok tárgyalása

23.§

(1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra.

(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, amely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.

(3) A szóbeli kiegészítést, illetve bizottsági vélemények ismertetését követően a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, ismertethetik véleményeiket, javaslataikat.

24.§

(1) A képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a polgármesternek.

(2) A polgármester a felszólalásra jelentkezőnek a szót a jelentkezésük sorrendjében adja meg.

(3) A napirendi pont előadójának a felmerült kérdésekre, javaslatokra azonnal válaszolnia kell.

25.§

(1) A Képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót.

(2) A polgármester döntése alapján felszólalási jogot adhat az ülésen megjelent állampolgárnak, aki egy napirendi ponthoz kapcsolódóan egyszer, legfeljebb két perc időtartamban tehet fel kérdést vagy szólhat hozzá.

11. Ügyrendi felszólalás

26.§

(1) Az ügyrendi felszólalás lehet:

1. ügyrendi javaslat,
2. ügyrendi kérdés.

(2) Az ügyrendi javaslat lehet:

1. napirendi pont felvételére, levételére tett javaslat,
2. az ülés nyílt vagy zárt jellegére tett javaslat,
3. a napirendi pontok tárgyalási sorrendjére tett javaslat,
4. az ülés felfüggesztésére, elnapolására tett javaslat,
5. egyeztetés céljából történő szünetkérés,      
6. a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,
7. e rendelet szabályainak megsértése miatt korrigálásra tett javaslat.

(3) Ügyrendi kérdés az ügyrendi javaslat értelmezésével vagy jogszerűségével kapcsolatos kérdés.

(4) Ügyrendi felszólalás címén bármely képviselő az ülés bármely szakában szót kérhet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) Ha a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

(6) Az ügyrendi felszólalásról a Képviselő-testület határozathozatal mellőzésével dönt.

12. Módosító és kiegészítő javaslat

27.§

(1) A napirendi pont előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek.

(2) Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.

(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(4) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.

(5)A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

13. A vita lezárása

28.§

(1) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat – módosító, kiegészítő javaslat – pontosítható.

(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatok törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

14. A döntéshozatal szabályai

29.§

(1) A polgármester a vita lezárása után szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.

(2) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról az elhangzásuk sorrendjében dönt a Képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.

(3) Ha több határozati javaslat érkezik, azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet az illetékes bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások leginkább támogatnak.

(4) Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani.

30.§

(1) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást a Mötv. 49.§ (1) bekezdése szabályozza.

(2) A Képviselő-testület a döntéshozatalból történő kizárásról határozathozatal mellőzésével dönt.

(3) Amennyiben a polgármester vagy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, 5 000 Ft bírsággal sújtható.

15. A szavazás módja

31.§

A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, utána a javaslat ellen szavazó képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak. A polgármester a szavazatokat megszámolja és a szavazás eredményét megállapítja.

32.§

(1) A Mötv. 48.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben és a polgármester kezdeményezésére név szerinti szavazást kell tartani. A név szerinti szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület határozathozatal mellőzésével dönt.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

33.§

(1) Titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a testületi ülés helyszínén történik.

(3) A szavazólapot az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(4) A szavazáshoz tollat kell használni.

(5) Érvénytelen a szavazat, ha

1. bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le,
2. ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
3. nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, milyen döntési alternatívára szavazott,
4. a képviselő a megengedettnél több jelöltet vagy döntési alternatívát támogat,
5. a képviselő a szavazólapot üresen hagyja.

(6) A titkos szavazást a jegyző szakmai segítségével a képviselők közül választott két fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.  

(7) A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8) A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. a szavazás helyét és idejét,
2. a szavazás tárgyát,
3. a szavazatszámláló bizottság tagjainak a nevét,
4. a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
5. a leadott szavazatok számát,
6. a szavazás eredményét,
7. a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását.

(9) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság egy tagja tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(10) A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

16. A Képviselő-testület döntései

34.§

A Képviselő-testület döntései:

1. határozat
2. önkormányzati rendelet.

17. Határozat

35.§

(1) A Képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a testületi ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.

(2) A határozat jelölése: Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete …/…(…) határozata.

(3) A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt.

(4) A határozatokról sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.

(5) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő testületi ülésen jelentést kell tenni. A jelentést a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

18. Társadalmi egyeztetés

36.§

(1) Önkormányzati rendelet-tervezet véleményezésére bármely természetes személy, jogi személy vagy szervezet, érdekképviseleti és társadalmi szervezet jogosult (a továbbiakban: társadalmi egyezetés).

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezetet jogszabályban meghatározott esetben kell társadalmi egyeztetésre bocsátani.

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni a www.zomba.hu honlapon (a továbbiakban: honlap).

(4) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző harmadik nap 16 óráig van lehetőség.

(5) Nem kell figyelembe venni az elkésett, közerkölcsöt sértő, névtelenül vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, melyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.

(6) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet-tervezet képviselő-testületi tárgyalása során. A beérkezett véleményekkel kapcsolatban az előterjesztőnek válaszadási kötelezettsége nincs.

(7) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lép hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

19. Önkormányzati rendeletalkotás

37.§

(1) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:

1. a polgármester,
2. a Képviselő-testület bizottsága,
3. a képviselő,
4. a jegyző.

(2) A Képviselő-testület bizottsága és a képviselő rendelet alkotását írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadásáról a Képviselő-testület határozattal dönt.

38.§

(1) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el.

(2) A rendelet-tervezetet a véleményezési hatáskörrel rendelkező bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

39.§

(1) A rendelet-tervezet tárgyalása során a Képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.

(2) A rendelet megalkotását követően hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az elfogadott rendeletet a Közös Hivatal zombai hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni és a kihirdetés napját tartalmazó záradékkal kell ellátni.

(4) A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.

20. A képviselő-testületi ülések dokumentálása

40.§

(1) A képviselő-testület üléséről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni lehet.

(2) A jegyzőkönyv készítés szabályaira a Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(3) A jegyzőkönyv a Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

1. a távol maradt képviselők nevét, valamint azt, hogy távolmaradását a képviselő jelezte, vagy nem jelezte,
2. napirendi pontonként az előadók nevét,
3. a szóbeli előterjesztés rövid tartalmát,
4. a döntéshozatal módját,
5. az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat.

(4) A jegyzőkönyvbe betekintetni ügyfélfogadási időben a Közös Hivatalban lehet. A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díja oldalanként 100 Ft.

III. FEJEZET

A képviselő

41.§

A képviselő jogait és kötelezettségeit a Mötv. 32.§ (2) bekezdése határozza meg.

21. A képviselő kötelezettségei

42.§

A képviselő köteles:

1. a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
2. a bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni,
3. a Képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
4. személyes érintettségét a döntéshozatal előtt bejelenteni,
5. kapcsolatot tartani a település polgáraival, társadalmi szervezetekkel,
6. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

22. Interpelláció

43.§

(1) Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy a Képviselő-testület korábbi döntéséhez, annak végrehajtásához kapcsolódik.

(2) A képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz terjeszthet elő írásban interpellációt.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző harmadik nap 16 óráig papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani a polgármesterhez.

(4) A polgármester az interpellációt a címzettnek megvizsgálás és válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kosztja a képviselőknek.

44.§

(1) Az interpellációkat a „Közérdekű bejelentések” napirendi pont keretében, a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni.

(2) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpelláció megtárgyalását el kell napolni.

(3) A képviselő az interpellációt legfeljebb két percben szóban is kiegészítheti.

45.§

(1) Az interpellációra az ülésen szóban vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) A válasz után az interpelláló képviselőnek legfeljebb két perces viszontválaszra van joga. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, határozathozatal mellőzésével dönt.

(3) Ha a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről a kérdést feltevőt és a képviselőket a legközelebbi ülésen tájékoztatni.

23. Kérdés

46.§

(1) A képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz terjeszthet elő írásban kérdést.

(2) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(3) A kérdést legkésőbb az ülést megelőző harmadik nap 16 óráig papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani a polgármesterhez.

(4) A polgármester a kérdést a címzettnek megvizsgálás és válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.

(5) A kérdéseket a „Közérdekű bejelentések” napirendi pont keretében, a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni.

(6) A kérdésre az ülésen szóban vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a Képviselő-testület a kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt.

(7) A képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a „Közérdekű bejelentések” napirendi pont keretében szóban is tehet fel kérdést, de ekkor a megkérdezett a kérdésre nem köteles válaszolni.

IV. FEJEZET

A Képviselő-testület bizottságai

24. A bizottságok jogállása

47.§

(1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére két állandó bizottságot hoz létre.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott bizottságok felsorolását, tagjainak számát, feladat- és hatáskörét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) Amennyiben a Szociális, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság átruházott hatáskörben önkormányzati hatósági ügyben dönt, a kiadmányozás során a Szociális Bizottság elnevezést használja.

(4)^[9]

(5) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Közös Hivatal látja el.

25. Ideiglenes bizottság

48.§

(1) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, mandátuma lejártát követően megszűnik.

26. A bizottságok működése

49.§

(1) A bizottságok működésére – a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel – a Mötv. 60.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, melynek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a tervezett napirendet és a napirendi pontok előadóját.

(4)^[10] A bizottsági ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább öt nappal elektronikus úton kell kézbesíteni.

(5) A bizottságot tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni

1. a Képviselő-testület határozata alapján,
2. a polgármester indítványára,
3. a jegyző indítványára.

 (6) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

50.§

(1) A bizottság határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a bizottsági ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.

(2) A határozat jelölése: Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……Bizottsága …/…(…) határozata.

(3) A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt.

(4) A bizottsági határozatokat a bizottság elnöke írja alá.

(5) A határozatokról sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.

V. fejezet

A tisztségviselők és a Közös Hivatal

27. A polgármester

51.§

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2)^[11]

(3)^[12]

(4) Ha a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, a polgármester – a Mötv. 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

28. Az alpolgármester

52.§

(1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, a polgármester javaslatára saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

29. A jegyző

53.§

(1) A jegyző ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Közös Hivatal működésével kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatokat.

(2) A jegyző köteles jelezni, ha a Képviselő-testület vagy szerveinek jogszabálysértő döntését, működését észleli.

(3) A jegyző kinevezésére, a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Közös Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodás tartalmazza.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az új jegyző kinevezéséig vagy aljegyzői státusz létesítéséig – de legfeljebb hat hónap időtartamra – a Közös Hivatal székhely településének igazgatási ügyintézője látja el.

30. A Közös Hivatal

54.§

(1) A Közös Hivatal működésének szabályait a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amelyet a Képviselő-testület hagy jóvá.

(2) Az Önkormányzat működésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott belső szabályzatokat a polgármester átruházott hatáskörben hagyja jóvá.

55.§^[13]

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

56.§

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2007.(VI.25.) önkormányzati rendelet.

Szűcs Sándor                                                    Dr. Rózsa Éva

                        polgármester                                                           jegyző

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2014. december 12.

Dr. Rózsa Éva

jegyző