1. § E rendelet célja Zomba község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

2. § A helyi védelem célja a község településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedék számára történő megóvása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az eltérő karakterű településrészek arculati jellemzőinek védelme, valamint az illeszkedés elősegítése.

4. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

5. § A helyi védelem feladata a helyi védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a lakossággal történő megismertetése; továbbá a védett helyi értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.

6. § (1) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

7. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról írásban kell értesíteni az érdekelteket, a védendő érték tulajdonosát, tulajdonosait, a tulajdonoson keresztül az ingatlan használóit, valamint a kezdeményezőket.

(2) Épületegyüttesek esetében az érdekeltek értesítése történhet nem névre szólóan, hanem a helyben szokásos módon is. (Az önkormányzat hirdetőtábláján 30 napra közzé kell tenni.)

(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

8. § (1) A kezdeményezések döntésre történő előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A védetté nyilvánításról, illetve a védettség megszüntetésről a Képviselő-testület rendelettel, míg annak elutasításáról határozattal dönt.

(3) A helyi védettség kimondásáról (megszűntetéséről) az érdekelteket értesíteni kell, illetve az erről szóló képviselő-testületi rendeletet a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán történő kifüggesztés) közzé kell tenni.

9. § (1) Amennyiben a helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, a Képviselő-testület a helyi védettséget megszünteti a műemléki védettségről szóló döntés hatályba lépése után.

(2) A helyi védettség megszüntetésének előkészítéséről – a műemléki hatóság értesítése alapján – az illetékes bizottság elnöke gondoskodik.

10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmának meghatározásáról és naprakész vezetéséről a Település-fejlesztési bizottság elnöke gondoskodik.

(3) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

11. § (1) A helyi területi védelem alatt álló területek megnevezését és lehatárolását e rendelet 1. mellékletének 1. fejezete tartalmazza.

(2)¹

12. § A helyi egyedi védett értékeket e rendelet 1. mellékletének 2. fejezete tartalmazza.

13. § (1) A tulajdonos köteles a helyi védett érték jókarbantartásáról, állapotának megóvásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni.

(2) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(3) A helyi védelem alatt álló építészeti értékek fennmaradásának, megőrzésének feltételeként a tulajdonosnak törekednie kell az eredeti rendeltetésnek megfelelő használatra. Amennyiben a védett értéket a rendeltetéstől eltérő használat, vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat veszélyezteti, úgy e tevékenységeket az illetékes hatóságnak a hatályos jogszabályok keretei között történő korlátozása, illetve tiltása alapján meg kell szüntetni.

14. § (1) Zomba településképi szempontból meghatározó területei a 2. melléklet 1. fejezetében kerültek lehatárolásra:

(2) Szentgál – Szőlőhegy (Zombához tartozó külterületi lakotthely) településképi szempontból meghatározó területei a 2. melléklet 2. fejezetében kerültek lehatárolásra:

15. § (1) A település területén nem építhetők olyan épületek, melyek anyaghasználatban, megjelenésben és színezésben nem illeszkednek a helyi hagyományokhoz: a tetőhéjalás, a nyílászárók anyaga és formája, a homlokzati felületképzés, a kémények anyaga tekintetében.

(2) A település területén nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok: mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez.

(3) A történeti településrészen a falfelületek felületképzése nem készülhet a természetes anyagoktól (tégla, kő, fa, vakolat) eltérő anyagból.

(4) A történeti és az átalakuló településrészen az építmények falának színezése során nem alkalmazható a fekete, a kék, a lila, a piros, és hasonlóan rikító hatást keltő színek.

(5) A történeti és az átalakuló településrészen a homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

(6) A történeti településrészen a magastetős épületek tetőhéjalásánál nem használható a következőkben fel nem sorolt anyag és szín: vörös-barna, szürke, antracit agyagcserép, betoncserép.

(7) A történeti és az átalakuló településrészen a magastetős épületek tetőhéjalásánál nem használható a következőkben fel nem sorolt anyag: kerámia cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, fémlemez fedés (horganyzott natúr, szürke, antracit, vörös-barna).

16. § Utcai kerítés anyagaként fém- vagy műanyag, sík-, hullám- vagy trapézlemez nem alkalmazható.

17. § A beépítési mód (oldalhatáron álló, szabadon álló) és telepítés tekintetében (pl. előkert mérete) illeszkedni kell a környező és jellemző beépítésekhez.

18. § (1) Az egységes utcakép érdekében az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya és az épület szintszáma, magassága tekintetében illeszkedni kell az utcában jellemzően kialakult állapothoz.

(2) A történeti településrészen és az átalakuló területeken kizárólag magastetős lakóépület építhető, 25^o-45^o közötti tetőhajlásszöggel. A 25^o-nál alacsonyabb hajlásszögű tető vagy lapostető a tetőfelület legfeljebb 50%-án alkalmazható, az utcai tetőfelület kivételével.

(3) A település területén 6,0 m építménymagasságú épület csak 2 lakószinttel építhető.

(4) A település területén kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.

19. § (1) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata a környezetben lévő épületekhez illeszkedjen; a homlokzatszélesség, párkány- és gerincmagasság a környezetben kialakult mértéket ne haladja meg.

(2) Hagyományos épület bővítése esetén az új épületrészt a meglévő épülethez igazodva kell kialakítani, illeszkedve a

(3) Az épületek közterületre néző homlokzatán, utcai tetőfelületén és az utcai kerítéseken klíma-berendezés kültéri egysége, parabola antenna, szélkerék, szerelt kémény nem helyezhető el, illetve homlokzati égéstermék-kivezetés nem létesíthető.

20. § A történeti és az átalakuló településrészen lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) a helyi hagyományoknak megfelelő formai kialakítással és anyaghasználattal épülhet.

21. § A település területén új épület csak oly módon engedélyezhető, hogy építése során a meglévő terep rendezésének szükségessége nem haladhatja meg az 1,5 m-t.

22. § (1) A település területén utcai kerítést max 1,5 m magasságban, min. 50%-ban hézagos, vagy áttört szerkezetűként kell kialakítani.

(2) Az oldal- és hátsókertben építhető kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

23. § A szőlőterületeken a népi építészeti hagyományokat továbbörökítő módon kell építeni. építhetők. Az épületek kizárólag:

24. § A támfalakat természetes kővel, tégla-kő vegyes burkolattal, faburkolattal, vagy más anyag (beton) esetében zöldhomlokzatként kell kialakítani.

25. § (1) Az egységes utcakép érdekében az utcákban egységes növényfaj telepítendő.

(2) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket lehetőség szerint zöldfelületként kell kialakítani.

(3) Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.

(4) A közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak.

(5) Az idegenhonos inváziós fajok betelepítését vagy behurcolását és terjedését meg kell akadályozni, ennek érdekében e rendelet Függelékében szereplő növényfajok nem telepíthetők. Ha a pótlás inváziós fás szárú növény kivételként meghatározott kertészeti változataival történik, az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója köteles gondoskodni a fás szárú növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról.

26. § (1) A helyi értékvédelmi területeken védeni kell a település úthálózatát, szerkezetét, beépítési módját, valamint a telkek alakját és méretét.

(2) A helyi értékvédelmi területeken a lakóépületeket magastetővel (nyeregtetővel) kell megépíteni, 37 – 42 fok közötti tetőhajlásszöggel.

(3) A meglévő épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés, stb.) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz igazodó építészeti megoldásokat kell alkalmazni.

27. § A Szabadság utca keleti oldala és a Széchenyi utca északi oldala által határolt helyi értékvédelmi területen

28. § A település mag (Kossuth Lajos utca – József Attila utca – Rákóczi Ferenc utca találkozása) és környéke helyi értékvédelmi területen védeni kell a település ősi magját, az úthálózatot, a településszerkezet nőtt jellegét, a közterületek alakját, a telkek szabálytalanságát és a beépítési módot.

29. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(2) Helyi védett épületen végzendő bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(3) Helyi védett épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) Az épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeknek a megtartására, új épületbe történő beépítésére törekedni kell.

30. §²

31. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére elsősorban a kiemelten kezelendő tájképvédelmi területbe nem tartozó, beépítésre nem szánt területek alkalmasak.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére a történeti településrész nem alkalmas.

(3) A sajátos építmények, műtárgyak tartószerkezetei csak betonból vagy fémből készülhetnek.

32. § Transzformátor állomás a helyi védett érték közvetlen környezetében, azt takarva nem helyezhető el. Egyéb helyeken kizárólag olyan építményben helyezhető el, amely az adott terület formavilágához és anyaghasználatához illeszkedik, és nem bontja meg a környezet egységét.

33. § A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop csak okleveles tájépítészmérnök által készített tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény alapján helyezhető el, 10 méternél magasabb antenna nem építhető. Belterületen, védett természeti területen, kertterületen kivételes esetben sem helyezhető el.

34. § (1) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos-energia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell kiépíteni. Ha a földalatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamos-energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(2) A villamos-energia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamos-energia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

35. § Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos

36. § (1) A település közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(2)³

37. § (1) A reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Helyi védelem alatt álló épületen kizárólag építési reklámháló helyezhető el.

(4)⁴

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt-mértéket meg nem haladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

38. § (1) Kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület jellegét nem befolyásolja.

(2) Az utcabútor tetején reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklám közzététele céljából.

(3)⁵

(4)⁶

(5)⁷

39. § (1)⁸

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

40. § Közterületen reklám, illetve plakát reklámhordozón

41. § (1) Az Önkormányzat a (2) bekezdés szerinti létesítési költségek megfizetését követő 90 napon belül intézkedik a közművelődési célú hirdetőoszlop létesítéséről.

(2) A közművelődési intézmény köteles előre minden év január 31. napjáig az Önkormányzat részére a közművelődési célú hirdetőoszlop-használattal arányos fenntartási költséget megfizetni.

(3) Amennyiben több közművelődési intézmény közösen kíván közművelődési hirdetőoszlopot használni, a létesítés és fenntartás költségeinek megosztására a közöttük létrejövő megállapodás irányadó. A létesítés és fenntartás költségeinek megtérítéséért a közművelődési célú hirdetőoszlopot használó közművelődési intézmények egyetemlegesen felelnek.

42. § (1) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

(2) A reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően településképi bejelentési eljárást lefolytatását kell kérelmezni.

(3) Az 5. § és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, forgalomcsillapított utcában és téren.

(4) Az alkalmazható hirdető-berendezések a következők lehetnek:

43. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 12 hónap időtartamra építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

44. § A fényszennyezés elkerülése érdekében:

45. § (1) A településkép védelme érdekében – nem kötelező érvénnyel, hanem kizárólag az ügyfél írásbeli kérelmére - az önkormányzat tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről - bármely építési tevékenység ill. reklámelhelyezés esetében - és ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(2) A konzultációs lehetőség biztosításáról a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell gondoskodni, amely időtartamtól eltérni valamely fél akadályoztatása esetén lehet.

(3) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több alkalommal is kezdeményezhet szakmai konzultációt.

(4) A szakmai konzultációról – az ügyfél kérése esetén – emlékeztető készül. Az emlékeztetők nyilvántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

46. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.

47. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú beadványra indul. A beadványhoz papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A bejelentésnek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia és a 26/B. § (3) bekezdése szerinti a bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell mellékelni.

(3) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

48. § (1) A polgármester a tervezett reklámelhelyezés tudomásul vételéről, illetve a megtagadásáról határozatot hoz.

(2) A polgármester – feltétel meghatározásával vagy anélkül– tudomásul veszi a bejelentést, ha

(3) A polgármester megtiltja a reklámelhelyezés megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentésben foglalt tevékenység nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

49. § (1) A polgármester a tervezett reklámelhelyezés tudomásul vételéről szóló, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

(3) A polgármester (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

50. § A polgármester az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén felhívja az ingatlan-tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére:

51. § Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények érvényesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát a reklám, az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy eltávolítására, elbontására, valamint településképi bírság megfizetésére kötelezi.

52. § (1) A képviselő-testület a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).

(2) A településképi bírság összege:

53. § (1) A településképi bírság ismételten is kiszabható.

(2) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap. Százezer forint feletti bírság befizetésére a polgármester részletfizetést engedélyezhet.

54. § (1) Az önkormányzat a helyi védelem alatt álló épületek, építmények példaértékű fenntartásának, jó karbantartásának, felújításának elismerése céljából díjat alapít.

(2) A díjat a védelem alatt álló érték tulajdonosa, és/vagy a felújítást, karbantartást végző szakember, személy kaphatja.

(3) A díj odaítéléséről a Képviselő-testület dönt, szükség esetén szakember/szakértő bevonásával.

(4) Egy naptári évben több díj is adományozható, ill. amennyiben egy adott évben az (1) pontban szereplő tevékenység nem történik, úgy a díj kiadása nem kötelező.

(5) A díj oklevél és a védett értéken elhelyezhető tábla formájában kerül átadásra, melyeken szerepel az „ELISMERÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSÉÉRT”felirat, valamint az évszám.

55. § (1) Amennyiben az Önkormányzat éves költségvetési rendelete tartalmazza, úgy a Képviselő-testület pénzügyi támogatást nyújthat azon tulajdonosoknak, akik a védelem alatt álló épületek, építmények külső, közterületről jól látható megjelenésének javítása érdekében karbantartási vagy felújítási munkát végeznek.

(2) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az elvégzett munkálatok értékének 50 %-át értékösszegben az 200.000 Ft-ot. Természetbeli támogatás korlátozás nélkül nyújtható.

(3) A támogatás iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a tervezett munkálatok műszaki leírását és költségvetését. A kérelem elbírálásáról a Képviselő-testület dönt, szükség esetén szakértő/szakember bevonásával.

(4) A támogatás folyósítására támogatási szerződést kell kötni. A támogatás folyósítása utólag, számla ellenében történik.

(5) Három naptári éven belül egy védett ingatlanra legfeljebb egy alkalommal adható támogatás.

56. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

57. § E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

58. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti