Abod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2019.(VIII.9.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2019. 09. 01

Abod Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben az állami főépítész hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miskolci Járási Hivatal Örökségvédelmi Osztálya, valamint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya

1. §


A helyi településképi rendelet célja Abod Község épített és természeti környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. Értelmező rendelkezések

2. §


E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:


a) a cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontja szerinti épülettartozék;


b) helyi védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.


c) helyi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez;


d) információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útba igazító hirdetmény, a közérdekű molinó;


e) közérdekű molinó: olyan elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó ne merev anyagból készült hordó felületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;


f) más célú berendezés: az ülő – és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely;


g) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői, tagjai, tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre, és amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;


h) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;


i) reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom;


j) reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz;


k) utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. Korm. rendelet 1. § 11. pontjában meghatározott fogalom;


l) vázlatterv: a megértéshez szükséges műszaki tervdokumentáció, amely minden esetben megegyezik az eljárás által előírt műszaki tartalommal, azzal a különbséggel, hogy a tervek kidolgozottsága elsősorban a koncepcióra, beépítésre, tömegformálásra, a településképi szempontból meghatározó részek esetében legyen teljes.

II. fejezet


HELYI ÉRTÉKVÉDELEM


3. Helyi védelem feladata

3. §


A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett terület és egyedi védett értékek 1. és 2. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

4. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

4. §


(1) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti, mely kezdeményezésnek tartalmaznia kell


a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén a körülhatárolását;


b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);


c) a védendő érték rövid leírását (ha lehetséges, dokumentálását, fotók);


d) a kezdeményezés indoklását.


 (2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha


a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,


b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,


c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,


d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.


 (3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,


b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),


c) a kezdeményezőt.


A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.


(4) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:


a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját, valamint az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett egyéb jog jogosultját,


b) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészét,


c) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Földügyi Osztályát,


d) az illetékes építésügyi hatóságot,


e) az érdekelt közműveket,


f) a kezdeményezőt.


(5) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület a rendelet módosításával dönt. A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez az önkormányzati főépítész szakmai véleménye szükséges, amely értékvizsgálaton alapul.


(6) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, melyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:


a) megnevezését,


b) területhatárát (utca, tér, közterület),


c) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés számát,


d) helyszínrajzot vagy térképmásolatot,


e) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedéseket.


(7) Az építészeti értékek szemléletformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi közművelődésben helyet kell kapniuk.


5. A helyi egyedi védettséggel összefüggő korlátozások, tulajdonosi kötelezettségek


5. §


(1) A védelemben részesített épületek korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők és a védett érték létét, állagát nem veszélyeztetheti vagy azt értékvédelmi szempontból károsan nem befolyásolhatja. A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható el.


(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.


(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.


(4) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.


(5) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.


(6) A helyi védett épületen tetőtérbeépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.


(7) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.


III. fejezet


TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM


6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


6.§


A településképi szempontból meghatározó területeket az 1. melléklet tartalmazza.




7. A településképi meghatározó területekre vonatkozó követelmények


7. §


(1) Az épületek színezése során pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy rikító színek nem alkalmazhatók.


(2) Előkertben az utcavonalon kerítés legfeljebb 2,2 m magasságig építhető.


(3) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.


(4) Égéstermék utcai homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.


(5) Településképi meghatározó területen két vagy többszintes tetőterű épület nem létesíthető.


(6) A településközponti közterületen vendéglátóipari terasz kialakításakor a kijelölt közterület alakítási terv alapján a következő előírás alkalmazandó:


a) dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése nem megengedett csak abban az esetben, ha a közterület burkolata nem került felújításra vagy a közterületi burkolat kialakítása és lejtési feltételei nem teszik azt másképp lehetővé;


b) a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos legyen;


c) a napellenző és árnyékoló szerkezet a közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződésben meghatározott rögzítési pontban és módon helyezhető el;


d) a napellenző szerkezet ernyőjének legalsó pontja legalább 2,20 méter magasan lehet és nem nyúlhat ki a gyalogos sáv fölé;


e) a terasz zárttá nem tehető, sem egy, sem több oldalról; továbbá sem ideiglenesen sem véglegesen le nem zárható.


(7) Felületkezeletlen trapézlemez vagy hullámlemez burkolat nem alkalmazható sem a homlokzatokon, sem a tetőkön.


(8) A meglévő-megmaradó épületek megjelenését, tetőformáját átalakításuk során hozzá kell igazítani a kialakult utcaképhez.


(9) A mezőgazdasági területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők.


(10) A hagyományőrző építészeti karaktervédelem a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható - még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre.


(11) A védett területen az épületek az oldalhatáron állóan (legfeljebb az oldalhatártól 1 méterre), a meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Törekedni kell a hagyományos építőanyagok használatára, a magastetős (35-45 tetőhajlásszög) kialakítás ajánlott, a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek a népi építészet formavilágát, arányait kövessék.


(12) A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor építhető, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.


(13) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett, különösen de nem kizárólagosan:


a) hullámpala,

b) bitumenes lemezfedés,

c) műanyag hullámlemez,

d) fém cserepeslemez.


 (14) A tetőhéjazat cseréje a meglévő cserépfedéshez hasonló kinézetű, és azonos anyagú épületszerkezettel megengedett; meglévő palafedés cseréje, felújítása esetén a meglévőhöz hasonló méretű, színű, korszerű anyagú fedésre kell törekedni. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.


(15) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén törekedni kell az eredetivel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók elhelyezésére.


(16) Helyi védett területen a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.


(17) Tájképvédelmi területen és erdőben az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú színnel és felületképzéssel készülhet.


(18) A tájba illesztést lehetőleg látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A látvány feltárulást a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.


(19) A község teljes közigazgatási területe tájképvédelmi övezet részét képezi.


(20) Az alábbi természetvédelmi értékkategóriákkal érintett területek helyi területi védelemmel érintett területnek minősülnek:


a) Natura 2000 területek,

b) országos ökológiai hálózat övezetei, és a

c) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetei,

d) ex lege védett területek (láp, forrás).

8. Reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésére és alkalmazására vonatkozó szabályok


8.§


(1) Közterületen reklám és reklámhordozó – más célú berendezések kivételével – kizárólag az utcabútorokon azok felületének legfeljebb 1/3-án helyezhető el.


(2) Reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó berendezés utcabútoron utólag nem szerelhető fel azokat a reklám közzétételére alkalmas reklámfelülettel együtt kell megtervezni és létrehozni.


(3) Közterületről két vagy több oldalról látható reklámhordozó csak két vagy több oldali hirdető felülettel kerülhet kialakításra.


(4) Kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható mértékben kell feltüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését és címét) székhelyét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot két héten belül módosítani kell.


(5) A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) elbontásra kerül, mögöttes felület eredeti állapot szerinti helyreállítás. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.


(6) Reklámok, reklámberendezések elhelyezése esetében a közterület-használati hozzájárulás kiadása a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján történhet.


(7) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:


a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;


b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;


c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;


d) idegenforgalmi és közlekedési információk;


e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.


(8) A településen tiltott a villódzó reklámok használata.


(9) A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken, közterületen és magánterületen sem helyezhető el:

a)   régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;

b)   helyi jelentőségű védett érték területén;

c)   NATURA 2000 területen, nemzeti park területén, tájvédelmi körzet területén, országos jelentőségű természetvédelmi területen, fokozottan védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén;

d)   tájképvédelmi területén, egyedi tájérték területén;

e)   helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.


(10) A homlokzatokra merőlegesen elhelyezett cégér oldalanként legfeljebb 0,5 m2 felülettel és maximum 0,3 m szerkezeti vastagsággal alakítható ki.

9. Növényzet

9. §


(1) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) helyett előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat. Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív, őshonos növényekkel történhet a függelékben ajánlott fajtákkal.


(2) A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére


a) a 2 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1 méterre;


b) a 3 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 méterre;


c) fát a növekedési jellemzőitől függően


ca) alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6 m magasságig nevelt fák esetében legalább 2 m-re –

cb) közepes termetű, legfeljebb 12 m magasságig nevelt fák esetében legalább 3 m-re;

cc) magas termetű terebélyes fák (pl.: diófa) esetében legalább 6 méterre kell ültetni.


d) a 3 méternél magasabbra nevelt sövényt a szomszéd telkének határától 1,5 méter és 3 méter között csak a szomszédos ingatlan tulajdonosai írásbeli hozzájárulásával lehet telepíteni.


(3) A szomszéd telek kerítése vagy a telekhatáron lévő épület fala csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak – az esetleges feltételeket is tartalmazó – írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel.


(4) A kerítés nélküli telekhatárra kerítésként funkcionáló sövényt ültetni csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak írásbeli hozzájárulásával lehet. Az ilyen sövényt az érintett telkek tulajdonosai vagy használói közösen kötelesek gondozni, illetve úgy metszeni, hogy annak magassága a 2,5 métert ne haladja meg.


(5) Azt a tulajdonost, az ingatlannal rendelkezni jogosultat, aki az előírásokat nem tartja be – kérelemre indult eljárásban –, a polgármester a fás szárú növény karbantartására, visszanyírására, gondozására kötelezi.


(6) A rét, legelő, vízfolyások növényzetét meg kell tartani; az új telepítéseket többszintes növény-állomány telepítésével kell megoldani.

10. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírások

10. §


(1) Abod Község belterületén a közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni, minden esetben kötelező a településképi véleményezés.


(2) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz- és belvízrendezés szerint a csapadékvíz elvezetésénél a nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetés korszerűsítésére kell törekedni kell, ezért javasolt az utak korszerűsítése alkalmával zárt csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítése. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen javasolt fenntartani.


(3) Településképi szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni


a) burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor földkábeles elhelyezéssel;


b) burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos-energia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat;


c) meglévő és indokolt esetben az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket lehetőleg közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.


(4) Településképi szempontból a távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni, ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket lehetőleg közös oszlopsoron kell vezetni.


(5) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás betartandó, valamint a közszolgálati táv- és hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra sor kerüljön, valamint kötelező településképi konzultáció megtörténjen.


(6) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek.


(7) Közterületen a lámpák elhelyezése úgy lehetséges, hogy azok káprázást, vakítást, ártó fényhatást, illetve az ingatlan használatában korlátozást ne okozzon.


(8) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.


(9) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.


(10) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:


a) Natura 2000 területek,

b) országos ökológiai hálózat övezetei, és a

c) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetei,

d) ex lege védett területek (láp, forrás).


IV. fejezet


TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK


11. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

11. §


(1) Településképi konzultáció a település teljes közigazgatási területén kötelező minden egyszerű bejelentéssel érintett építési munkára.


(2) A kötelező szakmai konzultációhoz az e rendelet 2. függeléke szerinti kérelmet kell benyújtani a polgármesterhez, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival. A konzultációról készült emlékeztető az önkormányzatot az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe vehető.


(3) A konzultációt az Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal illetékes szervezeti egysége készíti elő a polgármester részére.

12. Településképi véleményezési eljárás


12. §


(1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása szükséges a (2) bekezdésben részletezett esetekben.


(2) A polgármester – amennyiben az önkormányzat rendelkezik főépítésszel – a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást az e rendelet függeléke szerinti kérelemre, rendeltetéstől függetlenül minden építési engedélyköteles építmény, valamint a 11.§ (1) bekezdésben meghatározott esetekben.


(3) A településképi véleményezés során vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.


(4) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó:


a) a homlokzatkialakítás építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;


b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;


c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására; a terv településképi szempontból megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére;


d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz;


e) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e a településkép meghatározó karakterelemeivel.


(5) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó:


a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés, - különösen díszvilágító és hirdető berendezés -, milyen módon befolyásolja a közterület használatát;

b) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát;

c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait;

d) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló - közterületet érintő - beavatkozásra.


(6) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - az alábbi munkarészeket is tartalmazza:


a) fotódokumentáció a tervezési területről,

b) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

c) látványterv, vagy modellfotó.

13. Településképi bejelentési eljárás

13. §


(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az utcaképi és helyi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott építési tevékenységek esetén.


(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni


a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül: 1., 2., 4. 5. 7. 9. 11. 12. pontokban foglalt tevékenységek;


b) minden olyan építménynek minősülő, és huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében;


c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, abban az esetben, amennyiben az az utcaképet, vagy közterületről látható homlokzat kialakítást érint;


d) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében e rendeletben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben foglalt követelmények érvényesítése érdekében.


(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:


a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;


b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;


c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, terület-felhasználás megfelelősége.


(4) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatban dönt.


(5)   A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez.


(6)   A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott függelék szerinti kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően - a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl, amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik - utcaképi vázlatot, valamint közterületen elhelyezendő építmények esetén közterület-alakítási tervet is tartalmazzon.


(7) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével - megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.


(8) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év, ami alatt az engedélyezett tevékenység elvégezhető.

14. Településképi kötelezés és településképvédelmi bírság

14. §


(1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:


a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;


b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg a településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő; megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;


c) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen


ca) az épület jókarbantartása,


cb) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,


cc) egységes megjelenésének biztosítása,


cd) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a jogsértés bizonyított, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 90 napon belüli megszüntetésére.


(3) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot állapíthat meg, és mindaddig – legfeljebb 30 naponként - kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.


(4) A településkép-védelmi bírság mértéke


a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 30.000 – 100.000 forint között,


b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 50.000 – 200.000 forint között,


c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,


d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint.


(5) A kiszabott településkép-védelmi bírságot a döntés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell az Önkormányzat erre a célra elkülönített számlaszámára befizetni.


(6) A kiszabott és meg nem fizetett bírság a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – köztartozásnak minősül, és adók módjára behajtható.

V. fejezet

Támogatási és ösztönző rendszer

15. A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer


15. §


(1) Az Önkormányzat a jelen rendelet mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását az „Abod Építészeti Értékvédelmi Támogatás”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.


(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat gazdasági lehetőségeihez mérten éves költségvetésében biztosíthatja.


(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.


(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírásnak kell tartalmaznia.


(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.


(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes támogatás nyújtható.


(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.


(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.


VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


16. §

(1) Ez a rendelet 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.


(2) Hatályát veszti:


a) az Abod Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2015.(VI.08.) önkormányzati rendelet 10.§-a és 16. § (1)-(2) bekezdése; és 44.§ (4) bekezdése,


b) a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 11/2017.(XI.20.) önkormányzati rendelet, és


c) a helyi építészeti örökség védelméről szóló 10/2008.(XI.29) önkormányzati rendelet.






Dr. Vártás József                                       Rescsánszki Bertalanné

         jegyző                                                    polgármester



Kihirdetési záradék:

Abod Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2013.(IV.30.) önkormányzati rendelet 41. § (1) bekezdése szerint az Edelény Közös Önkormányzati Hivatal Abodi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2019.augusztus 9. napján kihirdetésre került.


Abod, 2019. augusztus 9.




                                                                        Dr. Vártás József

                                                                                   jegyző