Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006. (VIII.11.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2020. 06. 01- 2022. 05. 06Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006. (VIII.11.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Battonya város képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Lt., ) 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Battonya Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra, (a továbbiakban: lakások) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiségek) terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya
a) a magyar állampolgárokra,
b) az Európai Szociális Chartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról,
Hatásköri és eljárási szabályok
2. § (1) A bérbeadói jogokat a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Képviselő-testület (továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja.
(2) A polgármester gyakorolja a bérbeadói jogot az azonnali megoldást igénylő, válsághelyzetben lévő személy lakhatásának megoldása érdekében átmeneti jelleggel, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett.
(3) E rendelet alkalmazásában válsághelyzetnek minősül, ha valakinek a lakhatása természeti katasztrófa, elemi kár következtében nem biztosított.
3. § A lakások és helyiségek elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.
4. § (1) A bérleti szerződések és az adás-vételi szerződések megkötésére a polgármester jogosult.
(2) A lakás és helyiséggazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatokat a Városellátó
A lakások bérbeadása
Általános rendelkezések
5. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szóló, illetve valamilyen feltétel bekövetkezéséig, de ebben az esetben is legfeljebb 5 éves időtartamra kötött szerződése hozza létre.
(2) A lakás bérlőjének a határozott idő leteltét követően a lakás ismételt bérletére elő-bérleti joga van.
6. § A lakások
a) szociális helyzet alapján vagy
b) közérdekből adhatók bérbe.
7. § (1) Lakás csak lakás céljára adható bérbe.
(2) A bérlő a lakásbérleti jogát más részére nem engedheti át.
(3) A bérlő a lakást albérletbe nem adhatja.
8. § (1)1 A nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő a bérleti szerződés
9. § (1) A bérlő a bérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
(2) A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a lakás elhagyását követő 8 napon belül köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni.
(3) A kötelezettség megszegése esetén - ha távollétét a bérlő nem tudja megfelelően igazolni - , a bérleti szerződést a bérbeadó írásban felmondhatja.
(4) Nem mondható fel a bérleti szerződés abban az esetben, ha a bérlő egészségügyi okból, munkahely megváltozása, vagy tanulmányok folytatása miatt nem lakik életvitelszerűen a lakásban, illetve ha a bejelentést menthető okból mulasztotta el és erről a bérbeadót írásban tájékoztatja.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott távollét igazolására csak orvosi -, munkáltatói igazolás, illetve az oktatási intézet igazolása fogadható el.
(6)2
10. § (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, a bérlő szerződés szerinti kötelezettségei teljesítését, valamint azt, hogy a bérlő a lakást életvitelszerűen lakja-e, évente négy alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés során tapasztalt rendeltetésellenes használatot a bérlő azonnal köteles megszüntetni.
(2) Amennyiben a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt az épületben, az épület központi berendezéseiben kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőt a hiba kijavítására, vagy
a) szociális alapú lakásbérlet esetén a kár megtérítésére
b) közérdekű lakásbérlet esetén – amennyiben az óvadék a kár összegét nem fedezi –
ugyancsak a kár megtérítésére kötelezi.
Társbérlet
11. §3 Lakásra társbérleti szerződés nem köthető.
A felek jogai és kötelezettségei
12. § (1) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele a bérbeadó kötelessége.
(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott megállapodás esetén a szerződés megkötésekor a bérbeadó és bérlő tételesen rögzíti az elvégzendő munkákat, a munkák megkezdésének és befejezésének várható időpontját és a szakértő által készített, a bérbeadó és a bérlő által elfogadott költségvetést, a bérbeadó által vállalt költségtérítés összegét és megtérítésének módját.
(4) A költségtérítés készpénzfizetéssel vagy egyedileg meghatározott lakbér-mérsékléssel történhet.
13. § (1) Kertes családi házban lévő lakás esetében a lakáshoz tartozó melléképület, kerítés,
14. § A szerződés megszűnésekor a lakás és lakberendezések rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásáról a bérlő köteles gondoskodni.
15. § (1) A lakás önkormányzati érdekből történő bérbeadása esetén a lakás burkolatainak, ablakainak, ajtóinak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
(2) Az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlőt terhelik, azonban a szerződés megkötésekor a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembe vételével kell megállapítani.
16. § A Városellátó Szervezet a lakásnak a bérlő részére történő átadásakor és a szerződés megszűnését követően a lakás visszavételekor a bérlő vagy megbízottja jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, melyben rögzíti a lakásberendezéseket, azok tényleges állapotát, a közüzemi mérőállásokat, valamint a bérlő esetleges észrevételeit.
17. § A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy meghatározza az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérbeadó tekintetében a megállapodás tartalmát azokban az esetekben, ahol az Ltv. a bérbeadó és bérlő jogai vonatkozásában a felek megállapodására utal.
18. § (1) E rendeletben foglalt rendelkezéseket ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ezen alcímben szabályozott szociális bérlakásoknak a TOP-4.3.1-15-BS1-2016-00005 Leromlott városi területek rehabilitációja Battonyán című projekt keretében felújított e rendelet 1. mellékletében meghatározott szociális bérlakások (szegregációt csökkentő céllal üzemeltetett bérlakások) minősülnek.
18/A. § Ezen alcím alkalmazásában
a) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem;
b) rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény különösen, ha
da) a kérelmező lakhatása más módon nem biztosított és
db) a háztartásában 3, vagy annál több eltartottról gondoskodik,
dc) a kérelmező vagy együtt élő családtagja súlyosan fogyatékos, vagy tartós egészségkárosodása miatt folyamatos orvosi kezelésre szorul,
dd) lakhatását biztosító épületet elpusztító vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár – különösen tűz, szél-vagy hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás – következik be.
c) egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott családi állapot.
d) egyedül élő: 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fogalom.
e) hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § 2. pontjában megjelölt fogalom
18/B. § (1) A képviselő-testület a szociális bérlakások hasznosítására pályázatot ír ki.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell
a) a pályázók személyi körét és a jogosultsági feltételeket,
b) a szociális bérlakás címét, alapterületét, szobák számát, egyéb helyiségeinek felsorolását, komfortfokozatát
c) a szociális bérlakás helyszíni megtekintése lehetőségének időpontját,
d) a lakbér havi összegét, egyéb bérlőt terhelő kötelezettségeket,
e) a bérleti jogviszony időtartamát,
f) a pályázat elbírálásánál az előnyben részesítés eseteit,
g) az érvénytelenség okait,
h) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét,
i) figyelemfelhívást arra, hogy a pályázat benyújtását követően az adattartalom módosítására, illetve mellékletek csatolására nincs mód.
(3) A pályázat benyújtására nyitva álló időtartamot úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és a benyújtási határidő utolsó napja között legalább 15 napnak kell eltelnie.
(4) Az e rendelet alapján kiírt pályázatot az önkormányzat hivatalos honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján is közzé kell tenni.
18/C. § (1) A szociális bérlakás használata iránti pályázat benyújtásának a feltétele, hogy
a) a pályázó és a vele együttköltöző személyek esetén az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át,
b) a pályázó és a vele együttköltöző személyek
ba) a pályázat benyújtásakor beköltözhető lakástulajdonnal, üdülővel, beépíthető lakótelekkel vagy üdülőtelekkel, termőföld vagy zártkerti ingatlantulajdonnal nem rendelkeznek, vagy azok jelzálogjog által biztosított terhekkel csökkentett együttes értéke nem haladja meg a 1.500.000.Ft-ot, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a pályázat benyújtásakor életvitelszerűen él és a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti szükséglakásnak, vagy komfort nélküli lakásnak minősül,
bb) a szokásos használati és lakberendezési tárgyakon túl 500.000.-Ft értéket meghaladó forgalomképes vagyontárggyal nem rendelkeznek, kivéve a mozgássérült gépkocsi,
c) jelenlegi életvitelszerű lakhatásra szolgáló lakóhelyének műszaki állapota indokolja,
d) a pályázó és a vele együttköltöző személyek a pályázat benyújtását megelőzően Battonyán legalább 3 éve bejelentett lakó-vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és életvitelszerűen itt élnek,
e) a pályázó nagykorú, magyar állampolgár,
f) a pályázó nyilatkozatában vállalja a Családsegítő Szolgálattal való együttműködést,
g) a pályázó a pályázat benyújtásakor közüzemi díjtartozással nem rendelkezik vagy vállalja, hogy a bérleti szerződés megkötéséig azt rendezi,
h) a pályázó nyilatkozik arról, hogy a felhívás feltételeit és célját megismerte és vállalja az együttműködést az integráció céljának elérésében az önkormányzattal, annak konzorciumi partnereivel és a TOP-5.2.1-15-BS1-2016-00006 „Egységben a jövő!” pályázati konstrukcióban biztosított szociális munkásokkal, valamint
i) a pályázónak a pályázati felhívás kibocsátását megelőzően legalább 1 éve Battonya valamely szegregátumában bejelentett lakcímmel rendelkezik.
(5) A szegregátumhoz tartozó ingatlanok jegyzékét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(6) A pályázathoz csatolni kell
a) a pályázó és a vele együttköltöző személyek 60 napnál nem régebbi jövedelemigazolását,
b) tartós betegség, mozgáskorlátozottság esetén az arról szóló orvosi igazolást, amelyből megállapítható, hogy az állapot a pályázat benyújtásakor fennáll,
c) terhesség fennállását igazoló orvosi igazolást,
d) nappali tagozaton tanulmányokat folytató nagykorú eltartott gyermek iskolalátogatási igazolását,
e) élettársi együttélés esetén annak igazolására kiállított hatósági bizonyítványt,
f) az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló egészségtelen lakhatási körülmény esetén az orvos által kiállított igazolást.
18/D. § (1) A pályázatot írásban, zárt borítékban kell benyújtani a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon.
(2) A pályázatot benyújtókról névsort kell vezetni.
(3) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártát követő 15 napon belül a Humánfejlesztési Bizottság véleményezi, rangsorolja és javaslatot tesz a pályázatot elbíráló képviselő-testületnek.
19. § (1) Érvénytelen a benyújtott pályázat, ha
a) azt a benyújtásra meghatározott határidő után nyújtották be,
b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,
c) hiányos (adatokat nem közöl, szociális rászorultság nem állapítható meg, mellékletet nem csatol, így a nyilatkozat valóságtartalma nem állapítható meg),
d) a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak,
e) a pályázati anyag aláírása nem történt meg.
(2) Amennyiben a pályázat benyújtására megjelölt határidő alatt érvényes pályázat benyújtására nem kerül sor, a képviselő-testület új pályázatot ír ki.
19/A. § (1) A határidőben beérkező, érvényes pályázatok közül az a)-g) pontig terjedő sorrendben előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki
a) egyedülálló és gyermekét egyedül neveli,
b) aki olyan házban vagy lakásban él, ahol három vagy több generáció tagjai élnek életvitelszerűen,
c) nem lakásnak minősülő helyiségben, komfort nélküli vagy szükséglakásban, romos vagy műszakilag elavult lakásban lakik,
d) hajléktalan, albérlő,
e) egészségre ártalmas vagy zsúfolt körülmények között lakik.
f) aki több gyermeket nevel,
g) aki saját háztartásában tartós beteget vagy fogyatékossággal rendelkező személyt ápol.
19/B. § A havi jövedelem számítása során a Sztv. rendelkezései az irányadók.
19/C. § (1) A szociális bérlakásra bérleti szerződés a bérbeadó által megállapított határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb 5 évre köthető.
(2) A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ennek a megszegése felmondási oknak minősül.
(3) A bérlő lakásból való két hónapot meghaladó indokolt távollét és annak időtartamára vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása felmondási oknak minősül.
(4) A határozott idő lejártát követően a képviselő-testület új pályázatot ír ki.
19/D. § A szociális bérlakást csak lakás céljára lehet használni.
20. § (1) A bérlő a pályázati kiírás jogosultsági feltételeiben bekövetkező változást köteles a változás bekövetkezését követő 15 napon belül bejelenteni a képviselő-testületnek. Ha a bérlő a bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a szerződést felmondja.
(2) A bérbeadó a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a jogosultsági feltételek bekövezte miatt a bérleti szerződést felmondja.
(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő helyzetben a képviselő-testület hozzájárulhat a bérleti szerződés eredeti határidőig vagy más egyedileg meghatározott határidőig történő változatlan fenntartáshoz.
(4) A képviselő-testület a bérlő és a vele együttköltöző személyek jövedelmi, vagyoni viszonyait évente felülvizsgálhatja.
20/A. § (1) Az érvényes pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő soros ülésen a képviselő-testület bírálja el a Humánfejlesztési Bizottság véleményének figyelembe vételével.
(2) A pályázók sorrendjének a megállapításánál a 2. számú mellékletbe foglalt pontrendszer az irányadó. A pályázókat a Bizottság az elért pontszámok alapján rangsorolja. A szerződést a legmagasabb pontszámot elért pályázóval kell megkötni.
(3) Az első és második helyen azonos pontszámot elérő bérlőnek javasolható pályázók esetén a Polgármesteri Hivatal a környezettanulmányt készít, amely alapján javaslatot tesz a képviselő-testület felé a bérlő személyére vonatkozóan.
(4) A Polgármesteri Hivatal a (3) bekezdésben foglaltakon túl bármely pályázónál végezhet környezettanulmányt.
(5) Amennyiben a pályázatot elnyerő személy az írásbeli értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a bérleti szerződést önhibájából nem köti meg, úgy a pontszám szerinti sorrendben következő lesz jogosult a bérleti szerződés megkötésére.
20/B. § (1) A szociális helyzet alapján csak olyan bérlakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye – (2) bekezdésben meghatározott – minimális mértékét nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együttköltözők számát kell figyelembe venni, Az orvosilag igazolt terhességet figyelembe kell venni.
(2) A jogos lakásigény minimális mértéke
a) 1-2 fő esetén 1-1,5 lakószoba,
b) 3 fő esetén 1,5-2 lakószoba,
c) 4 fő esetében 2-2,5 lakószoba,
d) minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa.
20/C. § (1) A lakásigénylés elfogadása esetén az érvényes pályázatot benyújtót 1 évre nyilvántartásba kell venni. Ha egy év alatt nem kerül sor bérlakás kiutalására, újabb pályázatot kell benyújtania.
(2) A pályázatokat elsősorban a nyilvántartásba vétel sorrendje szerint kell teljesíteni. A sorrendtől a képviselő-testület egyedi mérlegeléssel eltérhet, amennyiben a bérlő rendkívüli méltánylást érdemlő helyzete indokolja.
(3) A nyilvántartásból történő lakásfelajánlás alkalmával ismételten felül kell vizsgálni, hogy a kérelmező vagyoni helyzete alapján jogosult-e szociális bérlakás bérletére.
21. § A szociális bérlakásra bérlőtársi szerződés –a házastársak kivételével – nem köthető.
21/A. § (1) A bérlő, továbbá a bérlőtárs kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba:
a) nagyszülőjét,
b) unokáját, aki nem tartozik a Ltv. 21. § (2) és (3) bekezdésének hatálya alá,
c) az élettársát és vele együtt költöző gyermekét
d) a testvérét, vele együttköltöző házastársát (élettársát) és gyermekét,
e) befogadott gyermekének élettársát, házastársát, ha
nem rendelkeznek Battonyán beköltözhető lakástulajdonnal vagy más lakásra vonatkozó használati joggal.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó esetekben a bérbeadói hozzájárulás megadása a bérbeadó mérlegelési jogkörébe tartozik. A mérlegelés tárgyát képzi a lakás alapterülete. Ha a bérbeadó azt állapítja meg, hogy a befogadást követően az egy főre jutó négyzetméter kevesebb, mint 6 m2 a hozzájárulást meg kell tagadni.
(3) A bérbeadónak a hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül az (1) bekezdésben említett személyek kötelesek a lakásból kiköltözni.
21/B. § (1) A bérlő köteles
a) a rendelet 4. mellékletében megjelölt bérleti díjat megfizetni,
b) a lakás átvételétől számított 30 napon belül a közüzemi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket saját nevére megkötni, majd ezt a szerződések bemutatásával a bérbeadó felé 8 napon belül igazolni,
c) a közüzemi díjakat megfizetni,
d) az önkormányzat szerveivel együttműködni,
e) a szociális bérlakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány és közegészségügyi szempontoknak megfelelően tisztán tartani, a szükséges rovar és rágcsálóirtást elvégezni,
f) életvitelszerűen a szociális bérlakásban lakni,
g) a szociális bérlakás állagát megóvni, az abban okozott kárt megtéríteni, az épület környezetét rendben tartani,
h) az épületre vonatkozó házirendet, együttélés szabályait betartani,
i) a közös helyiségeket tisztán tartani, megóvni és a használatával összefüggő külön szolgáltatások díjainak, közüzemi költségeinek a szociális bérlakásra jutó hányadát megfizetni,
j) a szerződés megszűnésekor a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas, tiszta állapotban visszaadni.
(2) A szociális bérlakást a bérlő átalakítani, korszerűsíteni kizárólag a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával jogosult.
(3) Ha a bérlő az (2) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.
(4) A költségek elszámolására, a lakbér megállapítására a bérlő és a bérbeadó közötti megállapodás az irányadó.
(5) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani.
21/C. § (1) Lakbértámogatásra az a szociális helyzet alapján lakásbérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő jogosult, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, a fizetendő lakbér havi összege eléri a háztartás összjövedelmének 30 %-át és a háztartás tagjai az e rendelet 20/B. §-ában meghatározott, elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik.
(2) A lakbértámogatás mértéke 3000 Ft/hó.
(3) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Humánfejlesztési Bizottsághoz kell benyújtani, amely dönt kérelemről.
(4) A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat és a lakásbérleti szerződést.
(5) A lakbértámogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.
(6) A támogatást a felülvizsgálatot követő második hónap első napjától meg kell szüntetni, ha a támogatás feltételei már nem állnak fenn.
(7) A támogatásra való jogosultság megszűnik, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott feltétel már nem áll fenn,
b) a bérleti jogviszony megszűnik,
c) a bérlő a lakbérfizetési kötelezettségének egy hónapig nem tett eleget.
(8) A bérlő köteles a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásokról a bérbeadót a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül tájékoztatni.
(9) A támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a támogatásként elszámolt összeget a bérlő köteles visszafizetni, ha a bérbeadó a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a bérlőt a visszafizetésre felszólította. Jogosulatlan igénybevétel esetén az igénybevett összeg visszakövetelésére a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.”
Közérdekből történő bérbeadás
22. §5 Az önkormányzattal és intézményeivel köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló, valamint az igazságszolgáltatás, a rendészet, és fenntartóra tekintet nélkül az oktatási-nevelési intézményekben dolgozó, továbbá az egyéb önkormányzati feladat ellátásában közreműködő személy részére lakást közérdekből kell bérbe adni.
Lakáshasználati díj
23. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.
(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónap elteltével a jogcím nélküli lakáshasználó emelt összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni, ha másik lakásra nem tart igényt.
(3) Az emelt összegű lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének 150 %-a, 7-12 hónap közötti időtartamra 200 %-a, a 13. hónaptól kezdve 250 %.
A bérbeadói hozzájárulás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai
24. § (1) A bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke,valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A bérlő testvérének, élettársának, és annak kiskorú gyermekeinek befogadásához a bérbeadó csak akkor köteles hozzájárulni, ha azok nem rendelkeznek Battonya városban beköltözhető lakástulajdonnal, vagy bérlakással.
(3) A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a (2) bekezdésben említett személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.
25. § (1) Abban az esetben, ha házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján a volt házastárs – saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül – az önkormányzati lakás elhagyására köteles, részére a bérbeadónak másik lakást kell felajánlania.
(2) Az elhelyezésre jogosultnak másik lakás csak akkor adható bérbe, ha vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését.
A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése
26. § (1) A bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére
a) másik lakást ad bérbe vagy
b) a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy
c) a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő akkor kérheti nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását, ha saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján pénzbeli térítés akkor fizethető, ha a bérlőnek lakbértartozása nincs és a másik lakás az eredeti lakásnál:
a) kevesebb szobaszámú vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,
b) azonos minőségi meghatározók mellett a településen vagy az épületen belüli fekvése kedvezőtlenebb.
27. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a 26. § (1) bekezdés b./ pontja alapján szűnik meg, a bérlő a két lakás éves lakbére közötti különbözet összegére, mint értékkülönbözet miatti pénzbeli térítésre jogosult.
(2) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a 26. § (1) bekezdés c./ pontja alapján szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésként egy évi lakbére összegére jogosult.
28. § A 26-27. § rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek az Lt. 26. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet.
A lakbér mértéke
29. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a lakás használatáért lakbért fizet.
(2) A lakbér nem tartalmazza a közüzemi díjakat, a szemétszállítás és szennyvízszippantás költségét, a távközlési és egyéb telekommunikációs díjakat.
(3) A bérlő a (2) bekezdésben meghatározott díjakat közvetlenül a szolgáltatást nyújtó szervnek fizeti meg.
30. § (1) A szociális helyzet alapján bérbeadott lakás lakbérének mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és a településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, valamint a 15. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) A közérdekből bérbeadott lakás lakbérének mértékét a lakás (1) bekezdésben meghatározott alapvető jellemzői, továbbá a 15. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai részben megtérüljenek.
(3) A lakás alapterületének meghatározása az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszterének alapján történik.
(4) A komfortfokozat megállapítására az Lt. 91/A. § 2-6. pontjaiban foglalt rendelkezések az irányadók.
31. §6 A szociális és önkormányzati érdekből bérbe adott lakások lakbére:
A lakbért csökkentő, növelő tényezők
32. § (1) A lakbér mértékét a lakás minőségi állapota, épületen belüli fekvése alapján az alábbiakban részletezett eltéréssel kell megállapítani, ha a lakás
a) összkomfortos, vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs – 5 %,
b) rossz műszaki állapotú – 5 %,
c) nagymértékben vizesedik, gombásodik – 10 %,
d) legalább 100 m2 kizárólagos használatú udvarral rendelkezik + 20 %.
(2) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket térítés nélkül jogosult használni.
Lakbértámogatás
III.Fejezet
Helyiségek bérbeadása
36. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiség csak határozott időre legfeljebb 10 évre adható bérbe.8
(2) A helyiség bérlőjének a határozott idő leteltét követően az azonos feltételekkel pályázókkal szemben előbérleti joga van.
(3) A nem lakás céljára szólgáló helyiségek bérbeadása esetén a bérbeadó óvadékot köthet ki. Az óvadék összege a felek megállapodásának tárgya. A helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadása esetén, ha az óvadék nem vagy csak részben került felhasználásra, az óvadékot vagy annak fel nem használt részét a bérleti jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni.9
A pályáztatás szabályai
37. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség címét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,
b) a helyiség felhasználásának célját, az abban folytatható tevékenység megjelölését,
c) a bérlet várható időtartamát
d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, valamint az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget
e) a pályázni jogosultak körét
f) a fizetendő bér mértékét
g) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét
h) a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.
(2) A pályázati ajánlatot írásban „ pályázat helyiségbérletre” jelzéssel, feladó megjelölése nélkül, zárt borítékban a polgármesternek kell benyújtani, mely tartalmazza
a) a pályázó nevét és címét
b) a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,
c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.
38. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiséget csak pályázat útján lehet bérbe adni.
(2) Pályázatot kiírni csak üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban lévő helyiségre lehet.
(3) A pályázatot a Képviselő-testület megbízása alapján a polgármester írja ki a helyiség megüresedésétől számított 60 napon belül.
39. § (1) A pályázatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a helyi kábeltelevízióban kell
40. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.
(2) A pályázatokat a beérkezés sorrendjében sorszámmal kell ellátni.
(3) Érvénytelen az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak.
(4) A pályázatokat a Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság jelenlétében a polgármester bontja fel. A pályázatokat a bizottság véleményezi, rangsorolja, majd döntésre a Képviselő-testület elé terjeszti.
(5) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja.
(6) Eredménytelen pályázat esetén új pályázatot kell kiírni.
(7) A bérbeadó a műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jelentőségű területen, vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet.
(8) A helyiségben folytatható tevékenység megváltoztatását a Képviselő-testület
41. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján adja át a bérlőnek.
(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak, tevékenységnek megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.
42. § A bérlő gondoskodik:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet biztonsági
43. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.
44. § A bérlő a helyiség bérleti jogát nem cserélheti el, másra nem ruházhatja át, albérletbe nem adhatja.
A lakások és helyiségek elidegenítése
45. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és helyiségekre más személyt megelőző
46. § (1) A lakások és helyiségek eladási árát a lakástörvényben foglaltaknak megfelelően a
47. § (1) A lakások eladási ára elővásárlási jog gyakorlása esetén a forgalmi érték 80 %-a.
(2) A szerződés megkötésekor a vételár 20 %-a készpénzben fizetendő.
(3) A vételár hátralék kérelemre 15 évig havonta egyenlő részletekben törleszthető.
(4) Aki a vásárlástól számított három éven belül kifizeti a hátralékot, azt kamatmentes törlesztési lehetőség illeti meg.
(5) Aki a (4) bekezdésben biztosított lehetőséggel nem él, az a meg nem fizetett vételár után évi 20 % kamatot is fizet.
(6) A vételkor ki nem fizetett vételár és járulékai erejéig az eladásra kerülő ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásban az önkormányzat javára.
(7) Az önkormányzat a teljes vételár azonnali kifizetésekor annak összegéből 20 % engedményt biztosít.
48. § (1) Ha a lakást nem az elővásárlási joggal rendelkező veszi meg, akkor a lakás vételára:
a) lakott állapotban a forgalmi érték 90 %-a
b) üres állapotban a forgalmi érték.
(2) A lakás birtokba adására csak vételár teljes összegének megfizetését követően kerülhet sor.
49. § (1) A helyiségek eladási ára legalább a forgalmi érték.
(2) A Képviselő-testület engedélyezheti a vételár két részletben történő megfizetését oly módon, hogy a vételár legalább 50 %-át egyösszegben, az adás-vételi szerződés megkötésével egyidejűleg, a fennmaradó részt a Képviselő-testület döntésétől függően a szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül kell megfizetni.
(3) A vételár teljes megfizetéséig az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásban jelzálogjogot kell bejegyeztetni.
A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának szabályai
50. § (1) A lakások elidegenítéséből származó teljes bevételt (a továbbiakban: lakásalap) az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell elhelyezni.
(2) A lakásalap felhasználásának céljairól, az éves felhasználható összegről – a vállalt és áthúzódó kötelezettségekre is tekintettel – a Képviselő-testület dönt.
(3) A lakásalap tárgyévre vonatkozó felhasználását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.
(4) A lakásalap bevételeit és felhasználását tartalmazó nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
(5) A polgármester a lakások elidegenítéséről és a lakásalap felhasználásáról az éves zárszámadással egyidejűleg beszámol a Képviselő-testületnek.
Hatálybalépés
51. § Ez a rendelet 2006. augusztus 11. napján lép hatályba, egyidejűleg az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 7/1994.(II.24.) ÖK. sz. rendelet, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 20/1994.(VI.23.) ÖK. sz.rendelet, és az azt módosító 8/1995.(II.27.) ÖK.sz.rendelet, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, a szolgálati férőhelyek béréről és a lakbértámogatásról szóló 12/1995.(IV.27.) ÖK.sz. rendelet és az azt módosító 10/1997.(III.27.) ÖK.sz., a 6/1999.(I.28.) ÖK.sz., a 29/1999.(XI.30.) ÖK.sz., a 31/2000.(XI.30.)ÖK.sz., a 2/2002.(II.1.) ÖK.sz., a 28/2002.(XII.31.) ÖK.sz., a 21/2003.
1. melléklet
1. Battonya, Fő utca 52. szám alatti 1. és 2. számú lakás
2. Battonya, Fő utca 118. szám alatti 1. és 2. számú lakás
2. számú melléklet a 14/2006. (VIII.11.)önkormányzati rendelethez
A) Sorszám |
B) Értékelési szempont |
C) Pontszám |
1. |
A pályázóval közös háztartásban élő kiskorú gyermekek száma |
|
a) nincs gyermek |
0 |
|
b) egy gyermek |
10 |
|
c) kettő gyermek |
15 |
|
d) három vagy több gyermek |
20 |
|
2. |
A pályázóval közös háztartásban élő nagykorú közép/felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermekenként |
10 |
3. |
Házasságban élő |
15 |
4. |
Hatósági bizonyítvánnyal igazolt élettársi együttélés |
5 |
5. |
Kiskorú gyermeket egyedül nevelő |
20 |
6. |
Egy főre jutó jövedelem |
|
0-28.500. Ft |
20 |
|
28.501.-57.000. Ft |
15 |
|
7. |
A pályázó vagy a vele együttköltöző személy tartós betegsége vagy fogyatékossága |
25 |
8. |
Orvos által igazolt terhesség |
20 |
9. |
A jelenlegi lakásban tartózkodás jogcíme: |
|
a) albérlő, hajléktalan |
8 |
|
b) családtag |
6 |
|
c) szívességi lakáshasználó |
4 |
|
d) egyéb |
2 |
|
10. |
Jelenlegi lakásban az egy főre jutó m2 |
|
a) 0-10 |
5 |
|
b) 10,1-15 |
3 |
|
c) 15,1-20 |
1 |
|
d) 20- |
0 |
|
11. |
Battonyán bejelentett lakóhellyel rendelkezik: |
|
a) 3 évnél kevesebb |
0 |
|
b) 3-5 év |
2 |
|
c) 5-7 év |
4 |
|
d) 7-9 év |
6 |
|
e) 9 év felett |
8 |
|
12. |
Battonyán bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik: |
|
a) 3 évnél kevesebb |
0 |
|
b) 3-5 év |
1 |
|
c) 5-7 év |
2 |
|
d) 7-9 év |
3 |
|
e) 9 év felett |
4 |
|
13. |
Zsúfolt, egészségtelen körülmények között él |
10 |
3. számú melléklet a 14/2006. (VIII.11.) önkormányzati rendelethez
1. Orvosilag igazolt terhesség áll fenn⃰10: igen nem
2. Közös háztartásban élő kiskorú gyermekeim száma:………………………………………..
3. Közös háztartásban élő közép/felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló nagykorú eltartott gyermekeim száma:…………………………
4. Házastársam/élettársam*
4.1. Neve:………………………………………………………………………………
4.2. Születési helye, ideje:……………………………………………………………..
4.3. Anyja neve:………………………………………………………………………..
4.4. Lakcíme:…………………………………………………………………………..
5. A gyermekemet egyedül nevelem*: igen nem
6. Pályázóra vonatkozó adatok*
6.1. Munkaviszonyban állok 6.2. Egyéb ellátásban részesülök:………………………
6.3. Ellátatlan vagyok
7. A pályázóval együttköltöző személyre vonatkozó adatok
7.1. Név:……………………………………………………………………………………….
Születési hely, idő:…………………………………………………………………………….
Anyja neve:……………………………………………………………………………………
Lakcíme:………………………………………………………………………………………
Rokoni kapcsolat:……………………………………………………………………………..
Munkaviszonyban áll Egyéb ellátásban részesül:………………….. Ellátatlan⃰11
7.2. Név:……………………………………………………………………………………….
Születési hely, idő:…………………………………………………………………………….
Anyja neve:……………………………………………………………………………………
Lakcíme:………………………………………………………………………………………
Rokoni kapcsolat:…………………………………………………………………………….
Munkaviszonyban áll Egyéb ellátásban részesül:………………….. Ellátatlan*
7.3. Név:……………………………………………………………………………………..
Születési hely, idő:…………………………………………………………………………..
Anyja neve:………………………………………………………………………………….
Lakcíme:…………………………………………………………………………………….
Rokoni kapcsolat:……………………………………………………………………………
Munkaviszonyban áll Egyéb ellátásban részesül:………………….. Ellátatlan*
7.4. Név:……………………………………………………………………………………..
Születési hely, idő:…………………………………………………………………………..
Anyja neve:………………………………………………………………………………….
Lakcíme:…………………………………………………………………………………….
Rokoni kapcsolat:……………………………………………………………………………
Munkaviszonyban áll Egyéb ellátásban részesül:………………….. Ellátatlan*
8. Tartósan beteg vagy fogyatékos vagyok*
Tartós betegség vagy fogyatékosság:………………………………………………………..
9. Együttköltöző családtagom tartósan beteg vagy fogyatékos
9.1. Név:…………………………………………………………………………………….
9.2. Rokoni kapcsolat:………………………………………………………………………
9.3. Betegség, fogyatékosság:………………………………………………………………
9.1. Név: ……………………………………………………………………………………
9.2. Rokoni kapcsolat:………………………………………………………………………
9.3. Betegség, fogyatékosság:………………………………………………………………
10. A jelenlegi lakásban tartózkodásom jogcíme*:
a) albérlő, hajléktalanszálló
b) családtag
c) szívességi lakáshasználó
d) egyéb:……………….
11. Orvos által igazoltan egészségtelen lakáskörülményeim vannak, amely az egészségügyi állapotot kedvezőtlenül befolyásolja:
a) pályázó esetén⃰12 igen nem
b) együttköltöző családtag esetén*: igen nem
12. Az általam lakott lakás/lakóépület:
a) alapterülete: ………..m2
b) szobaszáma:…………………………
c) ténylegesen ott lakók száma: ………………fő
13. Battonyán bejelentett lakóhellyel rendelkezek:
…………(év) …………….(hónap) ……………(nap) óta
14. Battonyán bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezem
…………(év) …………….(hónap) …………. ..(nap) óta
A |
B |
C |
|||
Jövedelem típusa |
Pályázó jövedelme |
Pályázóval együttköltöző személyek jövedelme |
|||
1.Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem |
|||||
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem |
|||||
3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások |
|||||
4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű ellátások |
|||||
5.Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
|||||
6. Egyéb jövedelem |
|||||
7. Összes jövedelem |
1. Beköltözhető lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat):
van nincs*
címe: ................. város/község ................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év
Becsült forgalmi érték:.......................................... Ft
Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem*
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat):
van nincs*
címe: ....................... város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év
Becsült forgalmi érték: .............................................. Ft
3. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat):
van nincs*
címe: ........................................................................................... hrsz:……….………………..
Területe:………………………………………………..
Becsült forgalmi érték: .............................................. Ft
4. Zártkerti ingatlan
van nincs*
címe: .......................................................................................... hrsz:……….………………..
Területe:………………………………………………………….
Becsült forgalmi érték: .............................................. Ft
B) Egyéb vagyontárgyak
Gépjármű:
a) személygépkocsi: ..............................................................típus ....................... …...rendszám
4. melléklet
1. számú szegregátum (Battonya északi része): Géja A. utca - Dugonics utca - Szegfű utca - Kinizsi utca – Géja A. utca - Hársfa utca - Dózsa György utca – Pakurár Demeter utca - Táncsics Mihály utca - Kígyó utca - Kossuth utca - Reggel utca - Géja A. utca területei.
2. szegregátum területe (Battonya észak-nyugati része): József Attila utca – Bem utca – névtelen utca - Fakertvég utca – belterületi határ – Barátság körút - Aranykalász utca - Barátság körút - Aranykalász utca - Szalai utca – Fakertvég utca - Jókai utca - Puskin utca – Fakertvég utca – vasút - Árpád utca - Vasút utca - József Attila utca körül, Battonya észak-nyugati határán fekszik.
3. szegregátum területe: Somogyi utca - Klapka utca - Ady Endre utca - Hermann utca területe.
19/2011.(IX.30.) önkormányzati rendelettel módosított szöveg
Hatályon kívül helyezte a 9/2020. (V.30.) önkormányzati rendelet
23/2006.(XII.1.) önkormányzati rendelettel módosított szöveg
Módosította a 9/2020. (V.30.) önkormányzati rendelet
18/2012.(VIII.10.) önkormányzati rendelettel módosított szöveg.
24/2012.(XI.30.) önkormányzati rendelettel módosított szöveg
Hatályon kívül helyezte a 9/2020. (V.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 7/2018. (III.2.) önkormányzati rendelet
Módosította a 7/2018. (III.2.) önkormányzati rendelet
⃰ Megfelelő rész aláhúzandó
⃰ A megfelelő rész aláhúzandó
⃰ Megfelelő rész aláhúzandó
⃰ A megfelelő rész aláhúzandó