Akasztó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (XI.12.) önkormányzati rendelete
Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 12- 2021. 11. 15Akasztó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (XI.12.) önkormányzati rendelete
Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Általános rendelkezések
1. §
.
2. § (1) a) Az önkormányzat megnevezése: Akasztó Község Önkormányzata (rövidített neve: Akasztó Önkormányzata).
b) Székhelye: 6221 Akasztó, Fő utca 40.
(2) A Képviselőtestület hivatalának neve: Akasztói Polgármesteri Hivatal (rövidített neve:
A Képviselőtestület működése
3. § (1) A Képviselőtestület 7 főből áll. A Képviselőtestület évente legalább 6 ülést tart. A rendes ülések időpontja általában az adott hónap harmadik hetének keddi napja. Az ülést úgy kell összehívni, hogy az ülés napja ne essen ünnepnapot megelőző vagy azt követő napra. Az ülés kezdő időpontja általában 17 óra. Rendkívüli ülés esetén az ülés kezdő időpontja 7:30 óra. Az ülések helye a Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme. A Képviselőtestület indokolt esetben külső helyszínen kihelyezett ülést is tarthat.
(2) 22 óra után új napirendi pont tárgyalására nem kerülhet sor, az ilyen okból elmaradt előterjesztések napirendre tűzésére és tárgyalására a napirendi pontok tárgyalásának elnapolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A Képviselőtestület ülései: alakuló, rendes, zárt, rendkívüli és ünnepi ülés.
Gazdasági program, munkaterv
4. § (1) A polgármester - a megválasztását követő 6 hónapon belül - programot terjeszt a Képviselőtestület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a Képviselőtestülettől. A program testületi előterjesztése előtt a polgármester figyelembe veszi a bizottságok és képviselők javaslatait is. A program időarányos megvalósulásáról évente értékelést kell készíteni.
(2) A Képviselőtestület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó – éves munkaterv.
(3) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselőtestület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a Képviselőtestület és a bizottságok munkatervei között összhang legyen.
(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a tárgyév utolsó ülésnapján a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz.
A Képviselőtestület összehívása
5. § (1) A Képviselőtestület ülését a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) hívja össze.
(2) A polgármester, illetve alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság elnöke jogosult a Képviselőtestület ülésének összehívására.
(3) A Képviselőtestület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak - a (7) bekezdésében foglalt rendkívüli ülés kivételével - meghívót kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirend előterjesztőjének a nevét, beosztását, tisztségét,
d) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére.
(4) A meghívó mellékletét képezi:
a) az írásbeli előterjesztés teljes szövege,
b) a rendelet tervezete,
c) a határozati javaslat.
(5) A meghívó kiküldése a képviselők részére ügyfélkapun keresztül történik. Az előterjesztések megküldése elektronikus formában történik, a képviselő kérésére azonban azt nyomtatott formában is meg kell küldeni.
(6) A meghívót úgy kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés napját megelőző négy nappal
6. § (1) A Képviselőtestület és a Bizottságok ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni
a) az intézmény vezetőket,
b) azt a személyt, illetve szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához
7. § (1) A Képviselőtestületi ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a település lakosságát a meghívónak a hirdető táblán történő kifüggesztéssel, valamint a Kábeltévében történő hirdetménnyel, továbbá az Önkormányzat honlapján történő közzététellel is tájékoztatni kell.
(2) A zárt ülésen a Képviselőtestület tagjai, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető, meghívása esetén az érintett, a hivatal ügyintézője és a szakértő vesz részt. Amennyiben az érintett a téma napirendre tűzése előtt nem nyilatkozott a napirend nyilvános vagy zárt ülésen történő
Rendes ülés napirendje
8. § (1) A Képviselőtestület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot a munkaterv
Az előterjesztések rendje
9. § (1) A testületi ülésre előterjesztést tehetnek:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) a Bizottságok elnöke, tagja
d) képviselők,
e) jegyző,
f) azok, akiket a Képviselőtestület vagy a polgármester az előterjesztés elkészítésére felkér, illetve felhatalmaz.
(2) Az előterjesztés tartalmazza a Képviselőtestületnek a témára vonatkozó korábbi döntéseit, állásfoglalásait, az előterjesztéssel elérni kívánt célt, a testület döntésének szükségességét továbbá mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek. Tartalmazza továbbá az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklását, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatását, valamint tájékoztatást az előzetes egyeztetésekről.
(3) A határozat tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott rendelkező részt, a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölését, a végrehajtás határidejét, javaslatot az azonos témakörben hozott korábbi határozat idejétmúlt rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére. Az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni.
Az előterjesztés formai követelményei
10. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
11. § (1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet a képviselők és a tanácskozási joggal
12. § (1) Módosító indítványt az önkormányzati rendelet tervezetéhez és az előterjesztés határozati javaslatához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak előzetesen, írásban és szóban is tehetnek.
(2) Az írásbeli módosító indítványokat legkésőbb a Képviselőtestület ülését megelőző munkanapon kell a polgármesterhez benyújtani.
(3) A szóbeli módosító indítványt a képviselő az ülésen is előterjesztheti.
A Képviselőtestület tanácskozási rendje
13. § (1) A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes tartama alatt figyelemmel kísér. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a Képviselőtestület nem határozatképes, az ülést legfeljebb fél órára felfüggesztheti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, a polgármester az ülést elnapolja. Elnapolás esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra új ülésnapot tűz ki.
(2) A Képviselőtestület ülésén résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(3) Az ülést vezető biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
(4) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a képviselőt az ülést vezető figyelmezteti, ha eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít.
(5) A rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedés ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(6) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggesztheti.
(7) A folytatólagosan megnyitott ülésen a rendzavarás ismétlődése esetén a polgármester az ülést berekesztheti és a még nem tárgyalt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre elnapolhatja.
14. § (1) A nyilvánosság biztosítása érdekében a nyílt ülésen bárki részt vehet, a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. Amennyiben az ülésről hangfelvételt kívánnak készíteni, azt az ülés előtt a polgármesternek be kell jelenteni.
(2) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki. A napirend tárgyalása idején a polgármesternek jelezhetik hozzászólási szándékukat. A polgármester a napirend tárgyalása után, határozathozatal előtt engedélyezi a hallgatóság hozzászólását.
(3) Az állampolgárok és a sajtó képviselői a Képviselőtestületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül, az ülés megkezdése után is beléphetnek. Az ülésről a műsorszolgáltatási engedéllyel rendelkező szervezetek hang-, vagy televízió-felvételt készíthetnek, a nyílt ülésekről készült jegyzőkönyveket az önkormányzat a honlapján közzéteszi.
(4) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a polgármester jelzésük sorrendjében köteles szót adni. A tanácskozási joggal nem rendelkező meghívottak és a hallgatóság csak a polgármester külön engedélyével szólalhatnak fel.
(5) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarókat. Ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a tanácskozóterem elhagyására.
(6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.
15. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát.
(2) A Képviselőtestület ülésén elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó, aki az írásbeli előterjesztést röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti.
(3) Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell.
(4) A válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.
(5) Az előterjesztő egy alkalommal indokolással javasolhatja a napirend tárgyalásának elnapolását, erről a Képviselőtestület vita nélkül határoz. Egyidejűleg meghatározhatja a további előkészítés rendjét.
A felszólalás és hozzászólás szabályai
16. § (1) A Képviselőtestület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) napirend előtti felszólalás,
b) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
d) egyebek: közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok.
(2) A Képviselőtestület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak kaphatnak szót.
(3) A polgármester a hozzászólások rendjét felülbírálhatja.
17. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban vagy szóban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. Ha a kérésre írásban kerül sor, a felszólalás szövegét az ülés megnyitása előtt át kell adni a polgármesternek.
(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselőtestület felszólalás és vita nélkül határoz.
(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb öt percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb egy képviselő mellette és egy képviselő ellene kaphat két-két percre szót.
(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.
18. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, a jegyző, valamint a tanácskozási joggal meghívott bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselőtestület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselő utaljon e rendelet azon szabályára, amellyel ellentétes intézkedést tapasztalt, illetve amely alapján felszólalni kíván.
(3) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történt, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
19. § (1) Napirendhez kapcsolódó felszólalási, hozzászólási szándékukat a képviselők a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a polgármester adja meg a szót. A napirend előterjesztőjét szóbeli kiegészítés joga illeti meg, de annak az írásbeli előterjesztéséhez képest új információkat is kell tartalmaznia.
(2) A napirendhez kapcsolódó hozzászólások sorrendje:
a) az előterjesztő,
b) illetékes bizottság elnöke,
c) jelentkezés sorrendjében.
(3) A hozzászólások időtartama legfeljebb öt perc lehet. Korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. Az indítványról a Képviselőtestület vita nélkül dönt.
(4) A polgármester egyes napirendi pontok tárgyalása során az előterjesztő, valamint a feladatkörében a bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.
20. § (1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatóra, valamint a képviselő közérdekű kérdés, bejelentés vagy javaslat tételére vonatkozó napirend megtárgyalására az ülés végén, a közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok, egyéb ügyek napirendi pont keretében kerül sor.
(2) A polgármester indokolt esetben hozzászólási jogot adhat a Képviselőtestület ülésén megjelent
A vita lezárása
21. § (1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel a vita folytatását a polgármester javaslatára mellőzi. A vita lezárását ügyrendi javaslatként indokolással bármely képviselő is kezdeményezheti.
(2) A vita lezárására vonatkozó döntést követően még azok kaphatnak szót, akik az adott napirendhez első hozzászólásukra jelentkeztek. A napirend előterjesztője válaszol a felvetésekre. A válaszadást követően a képviselők az elhangzottakkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, ha a felszólalási időkeretüket még nem merítették ki.
(3) A napirend előterjesztőjét a részletes vita után megilleti a zárszó joga.
(4) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
Döntéshozatal szabályai
22. § (1) Az ülésteremben lévő és nem szavazó képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) A döntéshozatal kétféle módon történhet:
a) egyszerű többséggel, amelyhez a határozatképes számban jelen lévő Képviselőtestületi tagok több mint a felének, azaz legalább 3 főnek az azonos tartalmú szavazata szükséges,
b) minősített többséggel, amelyhez a megválasztott Képviselőtestületi tagok többségének szavazata, azaz legalább 4 főnek az azonos tartalmú szavazata szükséges.
(3) A döntési kérdést szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként kell szavazni.
23. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás megkezdése előtt a képviselő köteles érintettségét szóban bejelenteni, ha a tárgyalt napirend során közeli hozzátartozója miatt összeférhetetlenség alakulna ki, vagy az adott témában elfogulatlan döntésre nem lenne képes.
(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselőtestület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselőtestület Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság hatáskörébe tartozik.
(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselőtestület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselőtestület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
24. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A polgármester köteles a szavazatokat megszámlálni. Kétség esetén a szavazást kézfelnyújtással meg kell ismételni.
(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát.
(4) A nyílt szavazás név szerinti is lehet, a jogszabályban meghatározott eseteken kívül, ha azt a polgármester vagy a képviselők kérik, különösen
a) önkormányzat tulajdonáról való rendelkezés,
b) hitel felvétele,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) a Képviselőtestület feloszlásának kimondása esetén.
25. § (1) Titkos szavazási mód alkalmazásáról a Képviselőtestület – indítvány alapján – esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás elsősorban urna használatával történik.
(3) A titkos szavazáshoz a technikai feltételeket a jegyzőnek kell biztosítani, lebonyolítása elsősorban az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság elnökének feladata. A titkos szavazás eredményéről a Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet csatolni kell az ülés jegyzőkönyvéhez.
Képviselőtestület döntései és azok jelölése,
közzététele, végrehajtása
26. § (1) A Képviselőtestület döntései lehetnek:
a) önkormányzati rendeletek,
b) Képviselőtestületi határozatok.
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő
27. § (1) A határozatok megjelölése a rendeletekhez hasonlóan történik.
(2) Nem kell sorszámozott határozatot hozni a napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekről, módosító indítványokról képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról, tájékoztatók elfogadásáról, személyes érintettség bejelentéséről.
(3) A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles végrehajtani.
(4) A normatív tartalmú határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a jegyző teszi közzé.
(5) A Képviselőtestület a döntés hozatalt polgármesterre, bizottságra, jegyzőre átruházhatja. Az átruházott határköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Rendkívüli ülés
28. § (1) Határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester
Ünnepi ülés
29. § (1) A település életében jelentős évfordulók, események alkalmával a polgármester ünnepi Képviselőtestületi ülést hívhat össze.
(2) Az ünnepi Képviselőtestületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.
A Képviselőtestület ülésének jegyzőkönyve
30. § (1) A Képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a jelenlevő képviselők nevét,
c) meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
d) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
e) az előterjesztéseket, szóbeli előterjesztések esetén annak rövid tartalmát,
f) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,
g) szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
h) döntéshozatalban résztvevők számát,
i) döntéshozatalból kizárt képviselő nevét és a kizárás indokát,
j) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
k) a szavazás számszerű eredményét,
l) a hozott döntéseket,
m) a bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket és az azokra adott válaszok lényegét,
n) az a jegyző és a polgármester, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírását, továbbá az
önkormányzat pecsétjét.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét a meghívó, az előterjesztések és javaslatok anyagai, a rendeletek szerkesztett teljes szövege, a titkos szavazás jegyzőkönyve, valamint a jelenléti ív képezik.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, melyeket évenként be kell fűzni és irattárba kell helyezni.
(4) a) A nyílt ülés jegyzőkönyvébe bármely állampolgár,
b) a zárt ülés jegyzőkönyvébe a Képviselőtestület tagjai, a jegyző,
c) a zárt ülés jegyzőkönyvének az őket érintő részeibe az érintett vagy meghatalmazottja, illetve a megbízásából eljáró szakértő tekinthet be.
Lakossági fórumok rendje
31. § (1) A Képviselőtestület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatás keretében lehetővé teszi választópolgárok, helyben érdekelt közösségek, társadalmi szervezetek képviselői részére, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, tegyék meg javaslataikat. A közmeghallgatás idejéről, helyéről a lakosságot, legalább 15 nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.
(3) A falugyűlés és a közmeghallgatás összehívásáról a polgármester köteles gondoskodni. A gyűlés és a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján és a honlapon történő megjelentetés útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal. A gyűlést és a közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzat szervezeti egységeinek vezetőit, intézményvezetőket.
A települési képviselő jogállása, jogai és kötelezettségei
32. § (1) A képviselő köteles a Képviselőtestület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni, az üléseken megjelenni. Amennyiben a Képviselőtestület vagy a Bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében gátolva van, legkésőbb az ülést megelőző napon köteles írásban, legalább e-mail formájában bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek távolmaradását.
(2) A képviselő köteles a Képviselőtestület és a Bizottság felkérésére részt venni egyes Képviselőtestületi, illetve Bizottsági ülések napirendjének előkészítésében, határozatainak ellenőrzésében.
(3) A képviselők havi tiszteletdíjáról és egyéb juttatásairól, a folyósítás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(4) A képviselő a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges
A Képviselőtestület bizottságai
33. § (1) A Képviselőtestület állandó jelleggel Pénzügyi és Kulturális Bizottságot, valamint Ügyrendi és
34. § (1) A bizottságok elnökből és tagokból állnak.
(2) A bizottság elnökét távollétében a legidősebb bizottsági tag helyettesíti, illetve annak akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott legidősebb bizottsági tag.
(3) A bizottság elnöke összehívja és vezeti a bizottság ülését, szervezi és összehangolja a bizottság munkáját, képviseli a bizottságot.
A bizottságok működése
35. § (1) A bizottság belső működési szabályait maga állapítja meg.
(2) A bizottságok a Képviselőtestület éves munkatervéhez igazodva végzik tevékenységüket.
(3) A bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
36. §
.
37. §
.
38. §
.
A bizottság üléseinek jegyzőkönyve
39. §
.
A polgármester, alpolgármester, jegyző, a Képviselőtestület hivatala
A polgármester
40. § (1) A polgármester főállású jogviszonyban látja el feladatát.
(2) A polgármester összeférhetetlenségével, vagyonnyilatkozatával, illetményének emelésével, jutalmazásával, költségtérítésével kapcsolatos javaslatokat az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság terjeszti a Képviselőtestület elé.
(3) Amennyiben a Képviselőtestület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, illetve két ülés között felmerült döntés halaszthatatlan, a polgármester - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – bármely ügyben dönt. A polgármester a döntésről a következő ülésen tájékoztatja a Képviselőtestületet.
(4) A polgármester külön rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselőtestületet.
(5) A polgármester minden hét keddi napján délelőtt 8-12 óra között fogadónapot tart.
Alpolgármester
41. § (1) A Képviselőtestület egy alpolgármestert választ, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.
A jegyző
42. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt és gyakorolja a munkáltatói jogot a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, illetve a hivatalban dolgozó munkavállalók felett.
(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatok ellátásáról. Szakmai segítséget nyújt a Képviselőtestület és a Bizottságok elé kerülő egyes előterjesztések elkészítéséhez.
(3) Rendszeres tájékoztatást ad a Képviselőtestületnek, a Bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról. Rendszeres kapcsolatot tart más Polgármesteri Hivatalok jegyzőivel, továbbá azokkal a nem önkormányzati szervezetekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefüggenek.
(4) A Képviselőtestület és Bizottságok ülésein tanácskozási joggal vesz részt. Jelzéssel él, ha a működése, döntése jogszabálysértő.
(5) A jegyző minden hét hétfőn és szerdán 8-12 óráig fogadóórát tart.
A jegyző helyettesítése
43. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról a gazdasági vezető vagy a polgármester által írásban meghatalmazott munkatárs gondoskodik.
A Képviselőtestület hivatala
44. § (1) A jegyző döntése szerint belső szervezeti egységvezetők, valamint érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak.
(2) A Polgármesteri Hivatal működésének részletes szabályait külön Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
Az Önkormányzat társulása és együttműködése
45. § (1) A Képviselőtestület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.
(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési
Az Önkormányzat gazdálkodása
46. § (1) A Képviselőtestület az önkormányzat vagyonával kapcsolatos gazdálkodásról külön önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.
(2) Az önkormányzat által ellátott közfeladatok, szakmai alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti részletezését a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
47. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladata, hogy anyagi lehetőségeihez mérten, eseti döntések alapján
a) támogatja a településen és a településen kívül működő civil szervezeteket,
b) támogatja a közérdekű alapítványokat,
d) helyi ünnepeken, jelentősebb eseményeken a település egész lakosságát érintő rendezvényeket szervez,
e) pályázatokat nyújt be a település fejlődését, az önkormányzat működését biztosító pályázati lehetőségek esetén,
f) önkormányzati szövetségi tagságot létesít.
(2) Az egyes szervezetek támogatása pályázat útján történik, külön önkormányzati rendelet alapján.
Záró rendelkezések
48. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Képviselőtestület Szervezeti – és Működési Szabályzatáról szóló 13/2015. (VIII.11.) rendelete és az azt módosító 10/2016.(XII.21.), 10/2017.(VIII.4.) valamint 19/2015.(X.29.) rendeletek.
P.H.
1. melléklet
1. A települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.11.) önkormányzati rendeletben átruházott határkörök.
2. melléklet
1. Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság előzetesen véleményezi és állást foglal:
a) az önkormányzat SZMSZ -ének megállapítására, módosítására vonatkozóan,
b) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
c) más önkormányzatokkal való együttműködési megállapodásokra, igazgatási társulásokra vonatkozó előterjesztések kérdésében,
d) a polgármester illetményének megállapítására, emelésére, annak mértékére vonatkozóan,
e) jogi, ügyrendi, igazgatási, személyzeti tárgyú előterjesztések vonatkozásában,
f) polgári védelmi témájú előterjesztések vonatkozásában,
g) minden olyan önkormányzati rendelet-tervezetről, amely tárgykörénél fogva nem sorolható a Pénzügy és Kulturális bizottság feladatkörébe.
h) nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat,
i) bárki kezdeményezésére lefolytatja a vagyonnyilatkozattal, összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárást,
j) az eljárás eredményéről tájékoztatja a képviselőtestületet.
2. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
a.) A polgármesternek és a képviselőknek (a továbbiakban együtt: képviselő) vagyonnyilatkozatot kell tennie a vonatkozó törvényben írt tartalommal és részletességgel. A nyomtatványok biztosítása a jegyző feladata.
b.) A bizottság tájékoztatja a testületet, hogy a képviselők határidőre benyújtották-e vagyonnyilatkozatukat.
c.) Vagyonnyilatkozatok kitöltése:
ca) a vagyonnyilatkozatokat 2 példányban kell kitölteni, melynek 1 példánya a képviselőnél marad;
cb) a vagyonnyilatkozatok személyi részét az érintettekre vonatkozóan kell kitölteni;
cc) az alapdíjon a mindenkori országgyűlési képviselői alapdíjat kell érteni;
cd) a vagyonnyilatkozatok valamennyi oldalát aláírással és dátumozással kell ellátni;
ce) a vagyonnyilatkozatokat a képviselő, a hozzátartozó, illetve gyermek esetén a törvényes képviselő írja alá;
d.) A vagyonnyilatkozatok átvétele:
da) a nyilatkozatokat névvel feltüntetett borítékban kell átadni;
db) a képviselők nyitott borítékban adják át nyilatkozatukat;
dd) a bizottság a vagyonnyilatkozatokat átvételi elismervény ellenében veszi át, melyen fel kell tüntetni az átvett nyilatkozatok darabszámát és fajtáját.
e.) A vagyonnyilatkozatok kezelése:
ea) a bizottság személyre szóló nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozatokról és az ahhoz kapcsolódó iratokról;
eb) a vagyonnyilatkozatokat elkülönítetten kell kezelni a jegyző e célra használható lemezszekrényében;
ec) a bizottság biztosítja a képviselői nyilatkozatok nyilvánosságát;
ed) a bizottság biztosítja a vagyonnyilatkozatoknak az adatvédelmi szabályoknak megfelelő őrzését, kezelését abból a célból, hogy az abban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg. Az adatvédelmi szabályokra az önkormányzat adatvédelmi szabályzatát kell megfelelően alkalmazni.
f.) A nyilvánosság biztosítása:
fa) a megtekintésre vonatkozó igényt a jegyzőnél kell bejelenteni, aki az igényt továbbítja a bizottság felé;
fb) a bizottság értesíti az igénylőt és a képviselőt a megtekintés időpontjáról;
fc) a megtekintés a bizottság ülésén történik, a borítékot a képviselő jelenlétében kell felbontani.
g.) Vagyonnyilatkozatok ellenőrzése:
ga) az ellenőrzést a bizottságnál kell kezdeményezni;
gb) a bizottság az eljárást zárt ülés keretében folytatja le;
gc) az ellenőrzéshez a bizottság felhívására a képviselőnek 5 napon belül írásban kell bejelentenie a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett azonosító adatokat;
gd) a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok felnyitására a bizottság csak ellenőrzés céljából jogosult;
ge) az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követően 8 napon belül meg kell semmisíteni,
gf) az eljárás eredményéről a bizottság a Képviselőtestületet a soron következő ülésén tájékoztatja.
d) a hozzátartozók nyilatkozatát a képviselő lezárt borítékban adja át, melyet a bizottság a képviselő előtt lepecsétel;
3. Összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás
a) ellátja az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatását.
4. A Pénzügyi és Kulturális Bizottság előzetesen véleményezi és állást foglal:
a) koncepció, költségvetés, zárszámadás véleményezése,
b) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás tárgyában,
c) alapítvány létrehozása vonatkozásában,
d) helyi adó megállapításával, módosításával kapcsolatos rendelet-tervezetről,
e) településszerkezet és szabályozási tervek, helyi építési szabályzat jóváhagyása, módosítása tárgyában,
f) a községközmű (víz, gáz, villany, szennyvízcsatorna) és közúthálózatának fejlesztésére tett javaslatról,
g) a kommunális ellátást, környezetvédelmet szabályozó önkormányzati rendelet-tervezetekről,
h) a vagyonkezeléssel és gazdálkodással kapcsolatos koncepciók, önkormányzati rendelet és határozat-tervezetek vonatkozásában,
i) ár- és díj megállapítására vonatkozó előterjesztésről,
j) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok eladására, bérbeadására, egyéb hasznosítására vonatkozó előterjesztésekről,
k) a vállalkozásfejlesztéssel, a lakosság foglalkoztatásával, mezőgazdasággal kapcsolatos előterjesztésekről,
l) egyéb pénzügyi és államháztartási ügyekre vonatkozó előterjesztések kérdésében,
m) piacrendészeti és piacfenntartási kérdésekkel kapcsolatos előterjesztésekről,
n) lakásgazdálkodással kapcsolatos ügyek vonatkozásában,
o) temető fenntartási ügyekkel kapcsolatos előterjesztésekről,
p) sporttal kapcsolatos előterjesztésekről,
q) hulladékgazdálkodással kapcsolatos rendelet-tervezetről,
r) oktatási és kulturális témájú előterjesztésekről,
s) önkormányzati kitüntetések, díjak alapításával kapcsolatos előterjesztésekről, odaítélésével kapcsolatban ellátja az előkészítő feladatokat,
t) intézményvezetői pályázatok véleményezése,
u) kulturális és oktatási témájú pályázatok véleményezése.
v) intézményvezetői pályázatok véleményezése,
w) kulturális és oktatási témájú pályázatok véleményezése.
3. melléklet
Az önkormányzati rendeletet az Akasztó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 16.) önkormányzati rendelete 48. §-a hatályon kívül helyezte 2021. november 16. napjával.