Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Gyöngyös város jelképei

1. §

Gyöngyös város jelképei – mint a település történelmi múltjára utaló szimbólumok - a címer, a zászló és a logó.

2. Gyöngyös város címere

2. §

(1) Gyöngyös Város címere (a továbbiakban: címer) egyszer vágott, csücskös talpú címerpajzs, melynek mázai: a pajzstalp zöld, mely szín nemzetközi szabvány szerinti jelölése RAL 6010, továbbá a pajzsderék és a pajzsfő kék, mely szín nemzetközi szabvány szerint RAL 5017 jelű. A pajzsderékon jobbra futó fekete farkas RAL 9017 jellel azonosítva. A pajzsfő elején arany, nyolcágú csillag. Az arany váltószíne a RAL 1023 jelű sárga. A pajzsfő végén emberarcú holdsarló van. Az ezüst váltószíne a RAL 9016 jelű fehér.  A címerpajzsot arany színű barokk inda veszi körül. Váltószíne ugyancsak a RAL 1023 jelű sárga.

(2) A címer csak hitelesen, a színek és méretarányok betartásával ábrázolható. A címer arculati színeinek leírását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Amennyiben nincs lehetőség a város címerének eredeti színeiben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia, stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.

3. A címer használatára vonatkozó rendelkezések

3. §

(1) A város címere - mint díszítő és utaló jelkép – külön engedély nélkül használható:

a) a város körpecsétjén, amely a pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző. A pecsétnyomó legkisebb átmérője 40 mm, a gumibélyegző legnagyobb átmérője 35 mm, megfelelő körirattal ellátva,

b) a város zászlaján és annak változatain,

c) a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, aljegyző által jegyzett hivatalos dokumentumok fejlécén,

d) a polgármester, az alpolgármesterek, önkormányzati képviselők, a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői részére készített névjegykártyán,

e) a Roma és a Ruszin nemzetiségi önkormányzat, továbbá a nemzetiségi önkormányzat elnöke hivatali feladatellátása során,

f) a Képviselő-testület által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető, vagy emlékérmeken,

g) a Városháza épületének bejáratánál, tanácskozótermében és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben,

h) az Önkormányzat intézményei bejáratánál és az intézményvezető irodájában,

i) az Önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon,

j) az állami és nemzeti ünnepekhez kapcsolódó helyi ünnepségeken, valamint nemzeti múltunkról való megemlékezéseken,

k) az Önkormányzat által támogatott kulturális, turisztikai és sportversenyeken, ahol az Önkormányzatot támogatóként, szponzorként tüntetik fel,

l) az Önkormányzat 100 %-os tulajdonú, vagy az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság által szervezett rendezvényeken, ünnepségeken,

m) bel-és külföldi, különösen testvérvárosi kapcsolatokban,

n) az Önkormányzat hivatalos közösségi média oldalain,

o) az Önkormányzat hivatalos sajtó kiadványaiban,

p) a közterület-felügyelők, mezőőrök, segédfelügyelők egyenruhájának bal felső karján, karjelzésként,

q) a Gyöngyösi Közös Önkormányzati Hivatal Városrendészete által használt önkormányzati tulajdonú gépjárműveken.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a címer külön engedély nélkül használható:

a) a város címerével ellátott körpecsét az Önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolataiban protokolláris célból, továbbá szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az Önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor,

(3) A város címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.

4. §

(1) A városi címer használatára vonatkozó kérelmet írásban, a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését, címét (székhelyét),

b) a címerhasználat célját,

c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot),

d) a címer előállításának anyagát,

e) a terjesztés, illetve forgalomba hozatal módját,

f) a használat időtartamát,

g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát, rajzát, fényképmásolatát.

(3) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes megnevezését, címét, székhelyét,

b) az engedélyezett felhasználás célját,

c) az engedélyezett felhasználás mennyiségét,

d) az előállítás anyagát,

e) a használat időtartamát,

f) a terjesztés, a forgalomba-hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket.

(4) A címerhasználat díjmentes.

(5) A kiadott engedélyekről a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Irodája nyilvántartást vezet.

4. Gyöngyös Város zászlaja

5. §

(1) Gyöngyös Város zászlaja (a továbbiakban: zászló) – arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap – zöld színű, középen a város címerével, amelyet a város nevét feltüntető felirat boltoz a zöld mezőben aranyhímzéssel. A zászlólap vége arannyal rojtozott.

(2) A város zászlója esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala 1 méter.

(3) A zászló rajzát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

5. A zászló használatára vonatkozó rendelkezések

6. §

(1) A zászló lobogó formájában is használható.

(2) A zászló, vagy annak méretarányos változata külön engedély nélkül használható:

a) a hivatalos állami ünnepek alkalmával Magyarország zászlójával együtt,

b) a város életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt,

c) a Képviselő-testület ülései alkalmával önállóan, az ülés helyszínén,

d) a nemzeti, illetőleg megyei gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbócra eresztve,

e) az Önkormányzat részvételével rendezett eseményeken.

(3) A zászló használatának engedélyezésére a 4. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A zászlóhasználat díjmentes.

6. Gyöngyös Város logója

7. §

(1) A logó, olyan a városmarketing céljait támogató marketing eszköz, amely elsősorban Gyöngyös város könnyebb, vizuális azonosítására és ismertségének növelésére szolgál.

(2) A logóban fentről lefelé haladva kirajzolódik a Mátra, a Kékestető, Magyarország legmagasabban fekvő tava, a Sástó, utal a túrázási lehetőségekre, kirajzolódnak a sípályák és a szőlőültetvények is.

(3) A logót a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

7. A logó használatára vonatkozó rendelkezések

8. §

(1) A logó külön engedély nélkül használható:

a) a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, aljegyző által jegyzett hivatalos dokumentumok fejlécén,

b) a polgármester, az alpolgármesterek, önkormányzati képviselők, a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői részére készített névjegykártyán,

c) az Önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon,

d) az Önkormányzat hivatalos közösségi média oldalain,

e) az Önkormányzat hivatalos sajtó kiadványaiban,

f) az Önkormányzat által szervezett és támogatott kulturális, turisztikai és sportversenyeken.

(2) A logó szükség szerinti aktualizálásáról és a logóhoz kapcsolódó szlogenről a polgármester dönt.

(3) A logó használatának engedélyezésére a 4. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A logóhasználat díjmentes

8. A „Gyöngyös” név és a településrészek nevének használatára vonatkozó szabályok

9. §

(1( A „Gyöngyös” és a város településrészei (Mátra­füred, Mátraháza, Kékestető, Sástó, Farkasmály) nevét vagy annak bármely toldalékos formáját (a továbbiakban együtt: településnév) a jogi személyek megnevezésükben, a természetes személyek, egyéni vállalkozók és jogi személyek tevékenységük során vagy működésükkel összefüggésben kizárólag engedéllyel használhatják (a továbbiakban együtt: névhasználat), így különösen üzlet vagy építmény elnevezésében, rendezvény címében, továbbá védjegyben vagy termék jelölésében.

(2) Nem engedélyköteles:

a) az a névhasználat, amely jogszabályon alapul,

b) a költségvetési szervek névhasználata,

c) Gyöngyös Városi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) részvételével működő önkormányzati társulás névhasználata,

d) az önkormányzati szervek névhasználata,

e) a domain névvel kapcsolatos névhasználat,

f) megyei vagy országos szervezetek, intézmények gyöngyösi illetékességgel rendelkező helyi szerveinek névhasználata.

(3) Nem adható névhasználati engedély, ha

a) a névhasználat a város jó hírnevét sérti,

b) a névhasználat célja a város érdekeivel ellentétes,

c) a kérelmező által előállítani, vagy forgalomba hozni kívánt termék, áru minősége vagy jellege a névhasználatot nem indokolja.

(4) A Gyöngyös név használatának engedélyezésére a 4. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A névhasználat díjmentes.

9. Az engedélyezési eljárás

10. §

(1) A városi címer, zászló, logó és névhasználatot - a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a polgármester engedélyezi.

(2) A Képviselő-testület dönt a gazdasági társaságok és civilszervezetek által benyújtott - bírósági bejegyzéssel összefüggő - névhasználati kérelmekről.

(3) A kiadott engedélyekről a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Irodája nyilvántartást vezet.

10.  A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

11. §

Gyöngyös Város címerének, zászlajának, logójának, továbbá a „Gyöngyös” névnek és a településrészek (Mátra­füred, Mátraháza, Kékestető, Sástó, Farkasmály) nevének – a 3. § (1)-(2) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdésében, a 8. § (1) bekezdésében és a 9. § (2) bekezdésében foglaltak kivétellel - engedély nélküli, vagy az engedélyben meghatározottaktól eltérő használata a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősül, melyre a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 18/2016.(V.27.) önkormányzati rendeletbe foglalt eljárási szabályokat kell alkalmazni.          

11. Záró rendelkezések

12. §

(1) Jelen rendelet 2020. november 1. napján lép hatályba.

(2) A 13. § a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, és az az követő napon hatályát veszti.

(3) Hatályát veszti a városi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 10/1993.(V.27.) önkormányzati rendelet.

13. §

(1) Azok a személyek és szervezetek, amelyek a városi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 10/1993. (V.27.) önkormányzati rendelet alapján a címer vagy zászló használatára engedélyt kaptak, a címert és a zászlót az engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően és időtartamban használhatják.

(2) E rendelet hatályba lépését megelőző névhasználat esetén a használó utólagos használat iránti kérelem benyújtására nem köteles, azonban a hatáskörgyakorló a városnév használatát a rendelet 9. § (3) bekezdése alapján megtilthatja.

14. §

A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 18/2016. (V.27.) önkormányzati rendelet a következő 9/A. alcímmel és 12/A. §-sal egészül ki:

„9/A. Az önkormányzat jelképeinek jogosulatlan használata

12/A. §

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el:

1. aki a Gyöngyös Város jelképeiről és névhasználatáról szóló 32/2020.(X.30.) önkormányzati rendeletben foglaltaktól eltérően Gyöngyös város címerét, zászlaját, logóját, a „Gyöngyös” nevet, vagy a településrészek (Mátra­füred, Mátraháza, Kékestető, Sástó, Farkasmály) nevét engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használja, alkalmazza vagy forgalmazza.”