Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2006. (IX.1.) önkormányzati rendelete
Sorkikápolna község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2006. 09. 01- 2016. 12. 13
Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2006. (IX.1.) önkormányzati rendelete
Sorkikápolna község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
2006.09.01.
Sorkikápolna község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában és a 13. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § A Képviselő Testület ezen rendeletben Sorkikápolna Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.
2. § (1) A rendelet hatálya Sorkikápolna község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.
(2) A község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, használatba venni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK)1, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései és egyéb vonatkozó jogszabályok együttes alkalmazásával szabad.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági engedély kiadása során a szabályzat előírásaitól eltérni abban az esetben lehet, ha természeti katasztrófa, természeti csapás következtében válik szükségessé az engedélyezési eljárás alá tartozó helyreállítási, illetve újjáépítési tevékenység, és ez csak ilyen módon valósítható meg, továbbá a központilag kiadott többször használatos tervek alapján történik.
A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:
(4) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák. A belterületbe vonandó földrészletek helyrajzi számát az 1. sz. melléklet tartalmazza.
3. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) belterület és külterület határát
b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)
c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat
d) az övezeti jellemzőket
e) a kötelező építési vonalat
f) területfelhasználási módok határát
g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.
(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:
a) telekhatárokat.
Az
(1) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.
(3) Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.
4. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:
(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.
(2) Az igazgatási terület
a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:
1. lakóterület:
1.1 falusias Lf jelű
2. vegyes terület
2.1. településközponti vegyes Vt jelű
3. gazdasági terület
3.1. mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató Gksz jelű
3.2. jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Gip jelű
4. különleges terület
4.1. temető K-T jelű
4.2 bánya K-B jelű
b) beépítésre nem szánt területeit:
1. közlekedési és közmű terület
1.1. közlekedési terület
1.2. közmű terület Km jelű
2. zöldterület.
2.1 zöldterületi közkert Z-Kk jelű
3. erdőterület
3.1 gazdasági célú Eg jelű
3.2 védelmi erdő Ev-h; Ev-i jelű
4. mezőgazdasági terület:
4.1 általános Má jelű
4.2 kertes Mk jelű
4.3 korlátozott használatú Mko jelű
5. Vízgazdálkodási terület V jelű
területfelhasználási egységbe sorolja.
5. § Telekalakítás szabályai:
(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelezõ telket alakítani, legkésõbb az ingatlant érintõ építéssel vagy funkcióváltással egyidejûleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelõ övezeti besorolást kapja.
(2) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének gépjárműközlekedésre alkalmas közterületekhez vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz kell csatlakoznia.
(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.
(4) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.
(5) A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) telekalakítás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.
(6) Telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak megfelel.
(7) Telekcsoport újraosztás esetén, illetve ha a telekalakítás során legalább 6 új építési telek keletkezik telekalakítási tervet kell készíteni. Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető. A telekalakítás során az utak és közművek létesítésére, a költségek viselésére külön megállapodást kell kötni.
(8) A beépítésre szánt terület céljára kijelölt telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészekből ki kell venni a közlekedésre szánt területeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
(9) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és művelési ága „út” megjelöléssel.
Építési övezetek általános előírásai
6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.
(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.
(3) A természetes terepfelszínt 0,5m-el meghaladó épület körüli feltöltés, ha az nem árvíz, vagy belvíz veszély elhárítását szolgálja nem engedélyezhető.
(4) Állattartó épület építésének tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok
7. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:
a) hirdető (reklám) berendezés,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút, szakrális emlék,
f) a rendelet 24. §-ban meghatározottak.
(2) A helyi védelem alatt álló területen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.
(3) A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.
(4) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.
(5) Az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken a létesítési és üzembe helyezési engedély csak úgy adható, ha a kertészeti terv alapján tervezett növényültetési kötelezettség teljesítése is megtörténik.
(6) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.
(7) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva, a védett épületektől legalább 15 m-re lehet kialakítani.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területfelhasználási egységek
építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
8. § Általános előírások.
(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.
(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.
(3) A területen épület akkor helyezhető el, ill. építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
a) építmény eleget tesz az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak,
b) teljes közművesítettség biztosítható,2
c) kialakult jellegzetes területfelhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
Ezen előírásokat meglévő épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, használati módjának megváltozásakor is alkalmazni kell.
(4) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhető az OTÉK
32. §-ban rögzítettek.
(5) Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak azokon az övezetekben és olyan célra létesíthető, ahogy az önkormányzat állattartási rendelete azt megengedi.
(6) A telekre előírt zöldfelület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése a használatba vételi engedély megadásának feltétele. A véderdő a beépítési szabályok alkalmazásával, a telekhez nem tartozó területnek tekintendő.
9. § Kerítés létesítés szabályai:
(1) A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető.
(2) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44. § (2) alapján az építési hatóság elrendeli.
(3) A telek utcavonalán a Kossuth utca és Dózsai utcára házszámozott földrészletek esetén áttört és tömör kerítés, egyéb területen utcavonalon csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.
(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.
(6) Áttört kerítés: felületének legalább 80 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltõ mezõvel, átszellőzést biztosító kerítés.
(7) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.
10. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:
(1) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően vagy legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.
(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
(3) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.
(4) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat építménymagassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.
(5) Ha a mezőgazdasági rendeltetésű gazdasági épület sajátos funkciója az övezeti előírásnál nagyobb építménymagasságot, elő és oldalkert méretet igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani és az elsőfokú építési hatóság által maghatározott építménymagasságot, elő és oldalkert méretet kell a mezőgazdasági építményre kötelezően alkalmazni.
(6) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság fele vagy min. 3,0 m, szabadon álló beépítésnél 3,0 m. Kialakult állapot esetén az OTÉK 37. §-nak megfelelőség is vizsgálandó.
(7) Az övezetek előírásoknál kisebb telekmérettel rendelkező, de már beépítéssel rendelkező telkek továbbra is építési telkeknek tekintendők. Telekalakítás során, út céljára történő lejegyzés kivételével, az övezeti előírásokat legjobban közelítő telekalakítás engedélyezhető csak.
(8) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.
(9) Az OTÉK hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.
(9) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43. §-ban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.
11. § Általános előírások:
(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:3
1.telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel
2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények
3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4.szálláshely szolgáltató épület
5.kézműipari építmény
6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7.sportépítmény.
(3) A lakóterületen elvi építési engedély alapján az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mező-, erdőgazdaságú, kereskedelmi szolgáltató épület is elhelyezhető legfeljebb 7,5 m építménymagassággal elvi engedély alapján, amennyiben az nem homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Az épületek közötti telepítési távolság ennek megfelelően a tényleges építménymagasságban határozandó meg.
(4) A lakóterületen csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel.
(5) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem változhat, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
(6) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál kisebb telekterülettel rendelkező, kialakult építési telkek továbbra is építési telekenek számítanak. Ezen telkeken telekalakítás során a telek méret szabályozási vonallal érintett, út céljára átadandó terület kivételével nem csökkenthető tovább.
(7) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m, zártsorú beépítés esetén 30,0 m.
12. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (4) bekezdés szerint.
(2) Előkert létesítését a rendelet 10. §.(1) szabályozza.
(3) Az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírás:
területfel-használás |
beépítési mód |
Maximális építmény-magasság
(m) |
kialakítható minimális telekterület-méret
(m2) |
telkek minimális
szélessége
(m) |
maximális beépítettség
(%) |
min. zöld
% |
szintterület sűrűség
telekre |
Lf |
O |
4,5 |
800 |
kialakult
(új 16 m) |
30 |
40 |
0,5 |
Lf |
O |
4,5 |
1000 |
kialakult
(új 18 m) |
30 |
40 |
0,5 |
Lf |
O |
4,5 |
1200 |
kialakult
(új 18 m) |
30 |
40 |
0,5 |
Lf |
SZ |
4,5 |
1200 |
20 |
15 |
40 |
0,5 |
Építési övezetek:
(4) Lf jelű építési övezetben az O oldalhatáros beépítés esetében a 2. sz. melléklet szerinti mintalapoknak megfelelően az oldalsó telekhatáron lévő építési vonal legfeljebb 1,0 m-el eltávolodhat, azonban a nyílások kialakításának szabályai nem változnak.
(5) Az Lf jelű övezetben az építési zónára előírt legkisebb telek területénél 50 %-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.
(6) A falusias lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza 20 m-nél szélesebb nem lehet.
(7) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem változhat, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
(8) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.
(9) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.
(10) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok (2. sz. melléklet), valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.
Településközpont vegyes terület
13. § Általános előírások:
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.
(2)4 A Vt jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
1.lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel;
2.igazgatási épület
3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
4.egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
5.egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület
6.sportépítmény.
(3) 5 A Vt jelű településközpont vegyes területen az OTÉK 31. §(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők:
1.nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
2.termelő kertészeti építmény.
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.
14. § Építési övezetre vonatkozó előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.
(2) A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások:
területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság
(m) |
kialakítható minimális telekterület-méret
(m2) |
telkek minimális
szélessége
(m) |
maximális beépítettség
(%) |
min. zöld
% |
Szintterület sűrűség
telekre |
Vt |
O |
4,5 |
800 |
18 |
30 |
40 |
2,4 |
(3) A településközponti vegyes területen az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül -a, -c, -d, -e, -f, -g, -h, -i, -m, -n pont alatt felsoroltak építhetők.
15. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
1. Mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület
(3) A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35. § (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.
Mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület
16. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású
- Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység,
- a lakossági igényeket kielégítő szolgáltató, és kisipari termelő tevékenység,
- az átmenő forgalmat szolgáló kereskedelmi és szolgáltató tevékenység,
- valamint egyéb termelő, szolgáltató célú gazdasági tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási, egyéb irodaépület,
4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
5. sportépítmény.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. §(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
2. egyéb közösségi szórakoztató épület
(4) A Gmksz jelű mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás:
Területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság
(m) |
kialakítható minimális telekterület-méret
(m2) |
telkek minimális
szélessége
(m) |
maximális beépítettség
(%) |
előkert
m |
min. zöld
% |
szintterület sűrűség
telekre |
Gmksz |
SZ |
6,0 |
2000 |
20 |
30 |
Kialakult, vagy min 40,0 m |
30 |
2,0 |
(5) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. Az oldalkert mérete kialakult esetben a 6,0m vagy az építménymagasság, új beépítés esetén min. 8,0 m, a hátsókert mérete minimum 6,0 m legyen.
Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület
17. § (1) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület elsősorban jelentős zavaró hatású, állattartási, termelési, raktározási, valamint a településgazdálkodási célú tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az ipari területen kivételesen elhelyezhető:
1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás,
2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(3) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület övezeteiben megengedett alakítható legkisebb telekterület-méretet, beépítési módot, a megengedett beépítettség mértékét, megengedett maximális építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza:
Területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság
(m) |
kialakítható minimális telekterület-méret
(m2) |
telkek minimális
szélessége
(m) |
maximális beépítettség
(%) |
elő-kert
m |
min. zöld
% |
szintterület sűrűség
telekre |
Gip |
SZ |
10,5 |
2500 |
20 |
40 |
Kialakult, vagy min 15,0 m |
30 |
2,0 |
(4) A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35. § (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.
18. § Általános előírások:
(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11-19. §-ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:
(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:
1.kegyeleti célú építmények
2.egyházi épület
3.terület fenntartását szolgáló épület
4.szobor, dísztárgy
5.pihenést szolgáló.
(4) A K-B különleges bánya területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek helyezhetők el.
19. § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.
Temető
(2) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:
beépítés módja szabadonálló
beépítési %: 10 %
legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
legkisebb zöldfel. aránya 70 %
szintterület sűrűség telekre 0,05.
(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni
(4) A temetőben 100 m2 -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).
Bánya
(5) A K-B -SZ-2-4,0-5000 bánya területre vonatkozó övezeti előírás:
beépítés módja szabadonálló
előkert: 25,0 m
telek min. szélessége: 50 m
telek min. mélysége: 60 m
min telek terület: 5000 m2
legnagyobb építménymagasság: 4,0 m
szintterület sűrűség 0,5
legkisebb zöldfel. aránya 40 %.
(6) A különleges bányaterületen épület létesítési szándéka esetén elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.
(7) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.
III. Fejezet
Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek
övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
20. § Általános előírások:
(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel,
b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,
c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az indokoltnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.
(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.
Közlekedési és közmű területek
21. § Általános előírások:
(4) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
1. közúti közlekedési terület
2. Km jelű közműterületbe sorolja.
(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.
(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26. § bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.
(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.
(7) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.
22. § A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:
út megnevezés |
Települési út kategória/ kezelő |
Hrsz
[meglévő, utcanév] |
útkategória |
Védőtá-volság |
Építési terület
/szab. szélesség/ |
8442 jelű
országos mellékút |
összekötő út/
állami út |
0167; 125; 0179; 046/2 |
K.V.A. |
50-50 m |
22-30,0 m |
8442 jelű
országos mellékút |
összekötő út/
állami út |
20/2 [Alkotmány]
|
B.V.c. |
- |
13-18,0 m
|
8704 jelű
országos mellékút |
összekötő út/
állami út |
0101
|
K.V.A. |
50-50 m |
30,0 m |
8705 jelű
országos mellékút |
összekötő út/
állami út |
0152
|
K.V.A. |
50-50 m |
30,0 m |
Településközi út Táplánsztkereszt felé |
Településközi út
Kiszolgáló út |
79; 0185; 182; 0192 |
K.VIII.A. |
- |
Min 16,0 m |
Településközi út Rábahídvégi út felé |
Településközi út
Kiszolgáló út |
072; 080 |
K.VIII.A. |
- |
Min 16,0 m |
lakóút |
Kiszolgáló út/
Helyi önk. út |
130 [Kossuth]
82 [Petőfi]
55 [Keszőce]
32 [Dózsa] |
B.VI.d. |
- |
13-17,0 m
14,0 m
13-13,50 m
18,50 m |
Mezőgazdasági út |
Kiszolgáló út/
Helyi önk. út |
0154; 0118/3; 090; 050/17; 017; 02; 014; 04/20; 0211; 0202; 0197/3; 0197/4; 04/30; |
K.VIII.C.
|
- |
Meglévő: kialakult szab. szélesség
Új út kialakításnál 12,0 m |
(2) A OTÉK
26. § (2) bekezdésében szereplő építési területektől kisebb szélességű utcák esetében a felmentésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.
(3) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 12,0 méter kell legyen. A fenti legkisebb szabályozási szélesség legfeljebb 10 méterig csökkenthető egynyomú útként, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás igazolható.
(4) Lakott területen kívüli országos közutak tengelyétől - az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában - legalább 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani úttengelytől. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:
- 8442. jelű Meggyeskovácsi-Sorokpolány összekötő út;
- 8704. jelű Rábahídvég-Kisunyom összekötő út;
- 8705. jelű Egyházashollós-Sorokpolány összekötő út.
(5) Országos közforgalmi vasútvonal szélső vágányától az igazgatási területre átnyúló védőtávolság számított 50 m-én belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(6) A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.
(7) Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
Közműterületek és létesítmények
23. § Általános előírások
(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket elsősorban közterületen, magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások, valamint az érintett közmű-üzemeltetők üzemeltetői hozzájárulása szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(5) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(6) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK 8. § (2) bekezdésének a pontjának megfelelően a teljes közművesítettség biztosítható. Korszerű közműpótló kialakítására csak a birtokközpont területeken a rendelet 24. § (18) e. pontjának megtartásával van lehetőség.
(7) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 13-as bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 16-17., a felszíni vízrendezés a 18. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.
(8) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(12) A termikus energiaigények kielégítése az intenzívebb beépítésű ill. egyéb okokból védett körzetekben, a levegőtisztaság védelme érdekében, távlatban a vezetékes energiahordozóval való ellátás biztosítandó.
(13) A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(14) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
(15) A magas talajvíz állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, és az abban előírtakat kötelező betartani.
(16) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
b. A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c. A településen a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.
d. Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő telkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha az a községi közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható. Használatbavételi engedély feltétele a közcsatorna csatlakozás megléte!6
e. A település beépítésre nem szánt területén és a külterületi lakott területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor engedélyezhető korszerű közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt szennyvíztisztítóba kell szállítani. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz.
(17) Vállalkozási, gazdasági tevékenységű területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
(18) A csapadékvíz elvezetését beépítésre szánt területeken javasolt zárt csapadékvíz-elevezetésre átépíteni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
Villamosenergia ellátás
(19) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.
(20) Községesztétikai, területgazdálkodási, és tájvédelmi szempontból a Kossuth utcában csak földkábeles hálózat létesíthető, rekonstrukció már csak ilyen módon hajtható végre. A javasolt a község egyéb utcájában a meglévő légvezetékes hálózatának földkábeles hálózatra való átépítése és az új hálózat ilyen módon való kialakítása. Új hálózat kiépítésekor légkábel esetén is az utcai hálózatra való bekötés csak földkábellel készülhet.
(21) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(22) A települést ellátó középnyomású vezetékek helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A községen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
(23) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(24) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
24. § Általános előírások:
(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.
(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
1.közkert Z-Kk jelű.
(3) A Z-Kk jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:
1. sportolási, testedzési célú
2. pihenést szolgáló
3. a terület fenntartását szolgáló
4. szobor, dísztárgy
5. reklám
célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.
(4) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.
(5) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
25. § Általános előírások:
(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:
1. gazdasági célú Eg jelű
2. védelmi célú Ev-i és Ev-h jelű.
(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.
Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben
1.erdő fenntartás
2.vadgazdálkodás
3.védelem
4.szállítás
rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével. Épületet, építményt elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.
Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.
(4) Védelmi célú, Ev jelű erdőterületek sajátos jellegük szerint:
Ev-h jelű településvédelmi erdő
Ev-i jelű tájképvédelmi erdő
(5) A védelmi (védő és védett) erdőterületek elsődlegesen a tájkép megőrzését, a gazdasági tevékenységből, valamint a közlekedésből eredő káros hatások csökkentését szolgálják. Építményt elhelyezni nem szabad.
(6) Ev-h jelű településvédelmi erdőt kell telepíteni a 0181/4 hrsz és 0181/5 hrsz major környezetében 20 m, illetve 25 m szélességben a lakóterületek védelmének érdekében.
(7) Ev-i jelű tájképvédelmi erdő a mezőgazdasági területek elválasztását, valamint az egykori anyaggödör beültetését szolgálja legalább 20 m szélességben.
26. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:
1.1 Má jelű általános
1.2 Mk jelű kertes
1.3 Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területek.
(3) Má jelű általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el.
(4) Mk jelű kertes mezőgazdasági területen a háztáji növénytermesztés, az állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el.
(5) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezet
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területen:
- A területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.
- A kialakult gyep művelési ágat fenn kell tartani (fenntartó gazdálkodás folytatása), felszántásukat, beépítésüket meg kell akadályozni.
- A vízfolyásokat védő zóna minimális szélessége 50 m, vízfolyásnál partjainak szélétől kell számítani.
- A gyepterületek évente legalább egyszeri kaszálásának elvégzése. A kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. Meg kell akadályozni a spontán beerdősödésüket.
- Műtrágyázás és növényvédőszer alkalmazása nem kívánatos, csak kivételesen indokolt esetben engedélyezhető.
27. § (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:
- Beépíthető telek területe:
lakóépület és vegyes rendeltetésű: min. 2 ha telekterület esetén
gazdasági épület: min. 6000 m2 telekterület esetén.
- Beépítettség max 3 % lehet.
- Megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 4,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).
- Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.
(3) Kertes mezőgazdasági övezet területe Mk:
- Beépíthető telek területe:
lakóépület: nem építhető
gazdasági épület: min. 720 m2 telekterület esetén.
- Beépítettség max 3 %, maximum egy 30 m2-es alapterületű épület (+ földdel borított pince) építhető.
- Megengedett legnagyobb építmény magasság 3,0 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).
- Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A szomszédos telkeken álló épületek között min 10,0 m távolságnak kell lenni.
(4) Sorkikápolna község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén a kijelölt, Má jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 15 %-ot.7
(5) Korlátozott használatú mezőgazdasági Mko jelű övezetben:
- Lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető.
- Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.
- Gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők.
- Beépíthető telek területe minimum 1 ha telekterület esetén.
- Beépítettség max 0,5 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 300 m2 lehet.
- Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m.
- Beépítési mód szabadon álló, épületnek vízfolyástól min. 50,0 m távolságban kell lennie, elvi építési engedélyezés kötelező.
Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.
28. § (1) A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:
1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek
(2) A V jelű övezetben az OTÉK 30. §(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.
(4) A Sorok-Perint, Kis-Sorok patak és a Puszta-Sorok-patak elöntéssel veszélyeztetett területén engedélyhez kötött építési tevékenység, művelési ág váltás csak a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával történhet.
(5) A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az árvízvédelmi vonal mentén a töltéslábtól számított 10-10 m-es sávon belül építési tevékenység nem folytatható.
(6) Árterületen vagy vízjárta területen az árvízveszélyre való tekintettel minden építtető saját felelősségére és veszélyére építkezhet, a vízügyi, környezet- és természetvédelmi előírások és a jogerős építési engedélyben tett kikötések betartásával és az árvíz biztonságos levonulásának akadályozása nélkül.
Zöldfelületek, természetvédelem
29. § (1) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(2) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):
a) Élő fát kivágni – gyümölcsfa kivételével – csak részletes és engedélyezett fafelmérési és favédelmi terv alapján az illetékes építésügyi hatóság engedélyével szabad.
b) Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben kétoldali fasor létesítendő.
(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.
(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.
Természetvédelem
(5) A folyók, patakokat és a hozzájuk kapcsolódó, természethez közeli állapotban lévő részek határvonalától számítva 50 m széles vízvédelmi övezet létesül. Az 50 m széles sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Ugyancsak ezen 50 m-es sávban gyomirtószer nem alkalmazható. Szerves műtrágya is csak különös gondossággal használható. Ezen előírásokat a lakott területi szakaszra is érvényesnek kell tekinteni. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását, ezért a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység céljára szolgáló építményt elhelyezni tilos!
(6) A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.
(7) A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.
(8) A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében. A vízvédelmi területsávon belül építmény csak az illetékes vízügyi hatóság előzetes engedélyével létesíthető.
30. § (1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.
(2) Élővízfolyáshoz, tóhoz 100 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!
(7) A csatornázatlan területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz csatornahálózatra csatlakozva, annak hiányában a gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.
(8) Szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízjárásos, illetve mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad, egyéb területen is csak környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági engedély alapján létesíthető.
Hulladék ártalmatlanítása
(9) A kommunális hulladék gyűjtését, szállítását külön jogszabályban megszabott módon kell végezni.
(10) Település területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező - vonatkozó jogszabályok szerinti - veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve elszállításig a jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(11) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
(12) A településen hatósági engedélyt csak olyan tevékenységek folytatására, illetve olyan új építmények elhelyezésére szabad, amelyek megfelelnek a technológiai kibocsátási határértékeknek, valamint teljesülnek az építési övezetekre előírt légszennyezettségi határértékek.
(13) A településen új, légszennyező forrás létesítésekor, a jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az előírt védelmi övezetet kell kijelölni.
(14) A településen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.
(15) A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el. A meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján, környezetvédelmi hatósági határozattal.
Földvédelem
(17) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.
Zaj és rezgés elleni védelem
(18) A lakóterületek zajhatárértéke 55 dB nappal és 45 dB éjjel, vegyes területek 60 dB nappal és 50 dB éjjel, gazdasági területek 65dB nappal és 55 dB éjjel kiszolgáló út mellett. Gyűjtőút és összekötő út mellett lakóterületek zajhatárértéke 60 dB nappal és 50 dB éjjel, vegyes területek és gazdasági területek zajhatárértéke 65 dB nappal és 55 dB.
(19) Amennyiben az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.
31. § Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:
(1) Műemlékek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal I. fokú építési hatóságként, műemléki környezetben és nyilvántartott régészeti lelőhelyen szakhatóságként jár el.
(2) Nyilvántartott régészetileg lelőhelyek:
1. Nagyútmenti dűlő I. 0203/3; 173 hrsz;
2. Nagyútmenti dűlő II. 177/9; 178; 179/1-2; 180; 182 hrsz;
3. Petőfi S. u. 87/1-4 hrsz
4. Dombi dűlő 098/1; 099; 0100/11-12 hrsz.
Régészeti lelőhelyek védelme:
Régészeti érintettség esetén a
2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni.
A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az egyéb eljáró szervtől függetlenül is hatóság.
Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.
A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.
Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
(4) Régészeti érdekű terület:
73; 74/1-3 hrsz; 04/21 és 0203/3 D-i határsávja.
(5) Lf jelű falusias lakóterületen tervezett beépítéseknél az építési engedélyezési eljárás során kiemelten vizsgálni kell az OTÉK 50. §(2) bekezdésében foglaltakat, azon belül is a környezet és a községre jellemző beépítés adottságaihoz való illeszkedést. Az alkalmazott építészeti megoldások járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.
(6) A település értékeinek megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:
Harangtorony Kossuth utca 164 hrsz.
- Harangtorony Dózsa utca 32 hrsz.
- Kőkereszt: Petőfi utca 1883-ból
- Kőkereszt: Kossuth Lajos utca 1908-ból
- I. és II. világháborús emlékmű Alkotmány utca 10. (13. Hrsz)
Lakóház
- Dózsa György utca 5. (36 hrsz)
- Dózsa György utca 8. (24 hrsz)
- Dózsa György utca 12. (26 hrsz)
- Dózsa György utca 20. (30 hrsz)
- Alkotmány utca 30. (1 hrsz)
- Kossuth Lajos utca 8. (24 hrsz)
- Petőfi utca 12. (62 hrsz).
Védendő utcakép:
- Dózsa György utca 2-22 házszám (21-31 hrsz) és 3-11 házszám (33-39 hrsz);
- Kossuth Lajos utca 4-40 házszám (167-131 hrsz) és 5-29 házszám 84-123 hrsz);
- Petőfi utca 5-11 házszám (209-212 hrsz).
(7) Helyi védelmet élvező utcaképek és építmények esetén az alábbi védelmi előírásokat tesszük:
- a
(6) bekezdésben felsorolt helyi védelem alatt álló építmények: nem bonthatók el
- A településszerkezetileg védett területen a kialakult utcaképhez (előkert, épületszélesség, építménymagasság, tetőforma, stb.) illeszkedni kell, ennek bizonyítására az építési engedélykérelmekhez minden esetben csatolni kell a szomszédos két-két ingatlant is ábrázoló 1:200 méretarányú utcaképet és az épületek fotóit.
- Az épületeket tömegükben és tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílászárók részosztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat
- Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet
- a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,
- utólagos hőszigetelés esetén a homlokzattagozatokat, díszeket, párkányokat a szigetelt homlokzaton helyreállítva meg kell jeleníteni
- toronyszerű tetőkialakítás -vallási célú építmények kivételével- nem megvalósítható,
- védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb...)
- nyílások kialakításánál több kisebb, osztott nyílás létesítendő,
- utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető,
- tetőformálásnál az utcára merőleges tetőgerinc esetében az oromfalas utcafronti lezárást kell támogatni. Amennyiben a szomszédos épületek oromfalas tetőkialakításúak, akkor kialakult állapot kivételével csak illeszkedő tetőforma és utcai lezárás engedélyezhető.
- közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,
- a harangtornyok utcaképben betöltött szerepük miatt kiemelt utcaképi védelmet élveznek, így Dózsa utca D-i irányából feltáruló látványt és a Kossuth utcában lévő harangtorony látványát semmilyen elépítéssel, építmény, műtárgy vagy oszlop zavaró, takaró elhelyezésével sem szabad megbontani.
- színezés megváltozásával járó, homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) a szomszédos épületek feltűntetésével 1 példányba mellékelni kell
- a helyi védetté nyilvánítást az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(8) A település belterületén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.
32. § (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29. §(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:
- településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget
(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:
- 69; 62 hrsz lakóterületen a közút felől (délről) 25 m szélességben;
- 45/2;56; 57; 58; 59; 60; 62 hrsz lakóterületen a temető felől 25 m szélességben;
(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani: - terület gyepesítését,
- a telepítési sávban lakóterület esetében gyümölcs vagy más fafajokkal megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú fásítással, a jelölt terület legalább 80 %-án.
(4) Az ültetést az építési engedély mellékleteként benyújtott telepítési terv alapján a használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat (pl.: tavasz, ősz).
33. § (1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni
(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
a.) Föld feletti villamos vezeték 100-200 kV névleges feszültségszint között 13 méter, 1-35 kV névleges feszültségszint között 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely belterületre és fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter;
b.) Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal szélső vágányától 50 m;
c.) 8442 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
d.) 8704 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
e.) 8705 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
f.) vízfolyások part éleitől /Puszta-Sorok patak; Sorok-patak / 6-6 m;
g.) önkormányzati kezelésű árkok part éleitől 3-3 m
h.) A középnyomású gázvezeték biztonsági övezete D90 felett 5-5 m, alatta 4-4 m. A nagy-középnyomású gázvezeték mentén 7-7 m, középnyomású gázvezeték védőövezete 5-5 m.
(3) Közutak lakott területen kívüli szakaszának védőtávolságánál, a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. tv 42/A. §.(1) bek., ill. a tv végrehajtásáról szóló
30/1988.(IV.21.) MT rendelet 31. §.(3). bekezdését figyelembe kell venni.
34. § (1) Sorkikápolna község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat a Helyi Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:
- Sorkikápolna község 10.Szabályozási Terv Belterület jóváhagyandó
M =1 : 2000; 035/03 munkaszámon.
- Sorkikápolna község 11.Szabályozási Terv Külterület jóváhagyandó
M =1 : 25 000; 035/03 munkaszámon.
(2) A rendelet mellékletei :
1. sz. melléklet A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek
helyrajzi számáról
2. sz. melléklet Beépítési mintalapok.
(3) A rendelet 2006. szeptember 1-én lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
A belterület határának kiterjesztéséről valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról
0225/11 és 0225/12 hrsz részben szabályozási terv szerint;
0203/3 hrsz részben szabályozási terv szerint;
0203/2 hrsz egészben.