Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2019 (II.20..) önkormányzati rendelete

Szedres Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 03. 25 - 2020. 12. 03

Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének

1/2019. (II. 20.) önkormányzati rendelete

Szedres Község Helyi Építési Szabályzatáról


Szedres Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörrel rendelkező, az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal; a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala, a nemzeti park igazgatóság, a területi vízvédelmi hatóság, a területi vízügyi hatóság, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a területi vízügyi igazgatási szerv, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a népegészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, az egyes közlekedési ügyekben illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala, a közlekedésért felelős miniszter, a légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, a megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala, az ingatlanügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, a megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala, a honvédelemért felelős miniszter, a megyei rendőr-főkapitányság, a bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, az Országos Atomenergia Hivatal, a gyógyhelyek ügyében illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a Tolna Megyei Önkormányzat véleményének figyelembevételével a következőket rendeli el:


I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

               1. A rendelet alkalmazása


1.§  (1)   A rendelet az 1. mellékletét képező Szedres község külterületi szabályozási tervével, valamint 2. mellékletét képező belterületi szabályozási tervével együtt érvényes és alkalmazandó.

       (2)   A szabályozási terven alkalmazott jelek az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban EljR.) 6. mellékletében szereplő jelmagyarázatán alapulnak, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.

       (3)   A telekhatár-megszüntető jel és javasolt telekhatár jel irányadó jellegű, a telekalakításra és az építési telekre vonatkozó országos, és az adott övezetre vonatkozó helyi előírások betartása mellett el lehet tőlük térni.

       (4)   E rendelet alkalmazása során az „átlagos telekszélesség”: a telek m2-ben mért területének és a telek két legtávolabbi pontja méterben mért távolságának méterben megállapított hányadosa.


               2. Belterületi határ megváltoztatására vonatkozó előírások


2.§ A település belterületébe csak a szabályozási tervlapon belterületbe csatolásra jelölt terület csatolható az Önkormányzat erre vonatkozó határozata esetén.


               3. Közterület alakításra vonatkozó előírások


3.§  (1)   A település területén új közterületet csak a szabályozási terven jelölt területeken lehet kialakítani a vonatkozó sajátos jogintézmények alkalmazásával.

       (2)   A szabályozási terven jelölt önkormányzati tulajdonú közúti közlekedési és zöldterületként jelölt meglévő közterületek nem idegeníthetők el.


               4. Telekalakításra vonatkozó előírások


4.§ A község területén telek csak az adott övezetben és építési övezetben a rendelet 3. mellékletében meghatározott legkisebb paraméterekkel alakítható ki, kivéve:

a)    a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkének kialakítása esetén;

b)    a szabályozási terven szabályzási vonallal jelölt közérdeket szolgáló terület-igénybevételeknél visszamaradó telek esetén;

c)    magánút telkének kialakítása esetén;

d)    kialakult telekállapotoknál történő telekalakítás esetén, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építési előírások paramétereihez közelítenek.


               5. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

5.§  (1)   A község műemléki védettségű és műemléki környezetekhez tartozó ingatlanainak felsorolását a rendelet 1. Függeléke tartalmazza.

       (2)   A község régészeti érintettségű ingatlanainak felsorolását a rendelet 2. Függeléke tartalmazza.

       (3)   Szedres Község Önkormányzatának a településkép védelméről szóló 10/2017. (XII. 11.) rendeletében szereplő helyi védelem alatt álló építmények felsorolását a rendelet 3. Függeléke tartalmazza.


               6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások


6.§   Az ökológiai folyosók, magterületek, Natura 2000 területek, tájvédelmi körzet és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek lehatárolását a magasabb rendű tervfajtákkal összhangban a Szabályozási Terv tartalmazza.


               7. Környezetvédelmi előírások


7.§  (1)   A település területén kommunális szennyvíz tisztítás nélkül nem szikkasztható el.

       (2)   Háztáji haszonállat-tartás esetén a keletkező trágyát zárt trágyatárolóban kell gyűjteni.

    (3)   A rendeltetése folytán védelmet igénylő lakó, üdülő, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és hitéleti rendeltetésű épületek és az alábbi állattartó épületek között betartandó legkisebb távolság:

a)    kifejlett állapotban 10 kg-nál kisebb súlyú tenyésztett állatok (például baromfi, nyúl) tartására szolgáló ól esetén 100 férőhelyig 10 méter, 100 férőhely felett 300 méter;

b)    kifejlett állapotban 10 kg-nál nagyobb súlyú tenyésztett állatok (például sertés, szarvasmarha, ló, kecske, juh) istállója esetén 10 férőhelyig 20 méter, 10 férőhely felett 300 méter;

c)    Az a) és b) pontban megállapított távolságok a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1. sorában szereplő „Intenzív állattartó telepek”-re, a 2. számú melléklet 11. pontjában szereplő „nagy létszámú állattartás”-ra és a 3. számú melléklet 6. pontjában szereplő „Intenzív állattartó telepek”-re vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó állattartásra nem vonatkoznak.

       (4)   A (3) bekezdés b) pontjában szereplő épületek közti távolságot nem kell betartani olyan lakóépület esetén, amely az állattartásra szolgáló külterületi mezőgazdasági üzem, tanya vagy farmgazdaság telkén helyezkedik el.


               8. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások


8.§  (1)   A község a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVm rendelet szerint érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település, amelyre vonatkozó előírásokat a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.

     (2)   Szedres község nagyvízi mederrel érintett település, továbbá a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet alapján enyhén veszélyeztetett település.

       (3)   A Szabályozási terv szerinti ár- és belvízveszélyes területeken építmények elhelyezése csak a katasztrófavédelmi szempontok figyelembevétele mellett történhet.


               9. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások


9.§  (1)   A Szabályozási terven jelölt forgalmi utak szabályozásával érintett területrészek az Étv. 26. §-ában foglalt szabályok szerint kisajátíthatók.

       (2)   A Szabályozási terven jelölt kiszolgáló és lakóutak létesítésével, bővítésével vagy szabályozásával érintett területrészek az Étv. 27. §-ában foglalt szabályok szerint lejegyezhetők.

       (3)   Újonnan beépítésre szánt területen, valamint olyan ingatlanon, ahol a rendelet hatályba lépése előtt nem állt épület, az Étv. 28. § (1) bekezdésében említett felhatalmazással élve az Önkormányzat az utak és közművek megvalósításának költségeit az építtetőkre háríthatja. Az építtető kérelmére az Önkormányzat megállapodást köthet az útépítési és közművesítési költségek részbeni átvállalásáról.


               10. Közművek előírásai


10.§  (1)   A település belterületén a közművek kiépítése az Önkormányzat feladata, kivéve ahol a sajátos jogintézményekre vonatkozó szabályok adta lehetőségekkel élve annak terheit az Önkormányzat az érdekeltekre áthárítja.

         (2)   Új közművezetékeket a vonatkozó jogszabályok és ágazati szabványok betartása mellett elsődlegesen közterületen kell elhelyezni.


               11. Az építés általános szabályai


11.§  (1)   Új, épített utcai kerítés csak a Szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra helyezhető.

         (2)   Új épületek építési telken belüli elhelyezésére vonatkozó előírások:

  a)    A Szabályozási terv szerint előkerti építési határvonallal rendelkező telken új épület csak a kötelezően előírt mélységű előkert szabadon hagyásával helyezhető el.

  b)    A Szabályozási terv szerint előkerti építési határvonallal nem rendelkező falusias és kertvárosias lakóterületek valamint településközpont területek telkein új épület előkert nélkül is elhelyezhető.

  c)    Gazdasági és különleges területek telkein új épület – a legfeljebb 30 m2 beépített területű és legfeljebb 3,5 m épületmagasságú porta épület kivételével – legalább 5 méter mélységű előkert szabadon hagyásával helyezhető el, ha a Szabályozási terv másként nem rendelkezik.

         (3)   Az oldalkert legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott telek esetén 4 méter, szabadon álló beépítési móddal szabályozott telek esetén 3 méter. Az oldalkert betartandó tényleges szélességét az OTÉK 36. §-ában foglalt telepítési távolságokra és tűztávolságra vonatkozó előírásokkal is összhangban kell kialakítani.

         (4)   Beépítésre szánt terület telkein a hátsókert mélysége 6 méter. 25 m-nél kisebb mélységű telken a hátsókert mélysége 0 méter.

         (5)   Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett épületmagasság betartása mellett bővíthetők.

         (6)   Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb párkánymagasságú meglévő épület korszerűsíthető és alapterületileg bővíthető a párkánymagasság további növelése nélkül a megengedett beépítettség mértékéig.

         (7)   Szabályozási vonallal átszelt meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része felújítható, de a tervezett közterületbe eső részen nem bővíthető.

         (8)   Meglévő épületnek a (3) bekezdés szerinti elő- vagy oldakertbe eső része felújítható, de az előkertbe és oldalkertbe eső részen nem bővíthető.

         (9)   Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmények (pince) egy szint mélységben, a telek építési helynek minősülő területén belül létesíthetők.


 12. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei


12.§  (1)   A település a vonatkozó jogszabály szerint katasztrófavédelmi szempontból II. veszélyességi osztályba tartozik a nukleáris létesítményektől való távolság alapján.

         (2)   A településen az elégséges védelmi szint meglétéhez a következők szükségesek:

  a)    Riasztás: A lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatás feltételeinek biztosítása.

 b)    Lakosságvédelmi módszer: Kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően, elsősorban elzárkózás.

 c)    Felkészítés: a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása, a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával; a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra.

 d)    Védekezés: különleges felszerelések és kiképzett szakértők (önkéntes mentőszervezetek) bevonásának tervezése és begyakoroltatása, a kockázatbecslésnek megfelelően a polgári védelmi szakalegységek megalakítása, a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése.

  e)    Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte.


               II. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

               13. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai


13.§  (1)   A beépítésre szánt területek építési övezetein elhelyezhető rendeltetések:

         a)    Lakóterület, ezen belül:

     aa)     Lke övezeti jelű kertvárosias lakóterület, ahol csak az OTÉK 13. §-ában felsorolt rendeltetésre szolgáló építmények helyezhetők el;

    ab)     Lf övezeti jelű falusias lakóterület, ahol csak az OTÉK 14. §-ában felsorolt rendeltetésre szolgáló építmények helyezhetők el. Egy telken legfeljebb 4 önálló rendeltetési egység helyezhető el.

         b)    Vegyes terület, ezen belül:

      ba)     Vt övezeti jelű településközpont terület, ahol csak az OTÉK 16. §-ában felsorolt rendeltetésre szolgáló építmények helyezhetők el.

    bb)    Vi övezeti jelű intézmény-terület, ahol csak az OTÉK 17. §-ában felsorolt rendeltetésű építmények helyezhetők el.

          c)    Gazdasági terület, ezen belül:

    ca)     Gá övezeti jelű általános gazdasági terület, ahol csak az OTÉK 20/A. §-ában felsorolt rendeltetésre szolgáló építmények helyezhetők el.

     cb)     Gksz övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató terület, ahol csak az OTÉK 19. §-ában felsorolt rendeltetésre szolgáló építmények helyezhetők el.

          d)    Különleges terület, ezen belül:

    da)    K-En övezeti jelű megújuló energia-hasznosítási terület, ahol csak legfeljebb 5 MW összteljesítményű, kiserőművet el nem érő napelem-park, és a megújuló energia-hasznosítási tevékenység kiszolgálásához szükséges rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.

     db)    K-Hull övezeti jelű hulladékkezelő terület, ahol csak a hulladékudvar és annak kiszolgáló építményei helyezhetők el;

    dc)    K-Id övezeti jelű idegenforgalmi terület, ahol csak idegenforgalmi valamint szociális rendeltetésű, és az idegenforgalmi vagy szociális tevékenység kiszolgálásához szükséges rendeltetésű építmények helyezhetők el. Az övezetben új lakóépület, vagy lakás csak kivételesen, az idegenforgalmi vagy szociális tevékenységhez kapcsolódó esetben (tulajdonos, bérlő, vagy személyzet lakása) helyezhető el.

   dd)    K-K övezeti jelű közmű-üzemi terület, ahol csak vízellátási, szennyvízkezelési, energiaszolgáltatási és hírközlési rendeltetésű és a közmű-szolgáltatási tevékenység kiszolgálásához szükséges rendeltetésű építmények helyezhetők el;

      de)    K-Közl övezeti jelű közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület, ahol csak üzemanyagtöltő állomás építményei és a gépjármű-közlekedéshez kapcsolódó kiszolgáló építmények helyezhetők el;

     df)     K-Mü övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület, ahol csak állattartó, terménytároló, terményfeldolgozó, mezőgazdasági géptároló, mezőgazdasági gépjavító rendeltetésű, és a mezőgazdasági üzemi tevékenység kiszolgálásához szükséges rendeltetésű építmények helyezhetők el. Az övezetben új lakóépület, vagy lakás csak kivételesen, a mezőgazdasági üzemi tevékenységhez kapcsolódó esetben (tulajdonos, bérlő, vagy személyzet lakása) helyezhető el.

      dg)    K-Sp övezeti jelű sport-terület, ahol csak sportolási rendeltetésű, és az sportolási tevékenység kiszolgálásához szükséges rendeltetésű építmények helyezhetők el.

         (2)   Az építési övezetek területén kialakítható telek legkisebb területét, a beépítési módot, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét, a közműellátás mértékét és módját, a zöldfelület legkisebb mértékét a rendelet 3. Melléklete tartalmazza.


 14. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai


14.§  A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:

   a)    Közlekedési és közmű terület, ezen belül:

       aa)     KÖu övezeti jelű közúti terület, ahol csak közút, kerékpárút, gépjármű várakozóhely, járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közművek és a hírközlés építményei helyezhetők el. A közutak ÚT 2-1.201 Útügyi műszaki előírás szerinti tervezési osztályba sorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza. 

      ab)     KÖk övezeti jelű kötöttpályás közlekedési terület, ahol csak a vasúti közlekedés építményei, és a vasúti közlekedés kiegészítő építményei helyezhetők el. Közúti vasúti keresztezésben indokolt esetben az (1) bekezdésben említett építmények is elhelyezhetők.

   b)    Zkk övezeti jelű közkert, ahol csak az OTÉK 27. § (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el;

   c)    Erdőterület, ezen belül:

     ca)     Ev övezeti jelű védelmi erdőterület, ahol csak az OTÉK 28. § (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

      cb)     Eg övezeti jelű gazdasági erdőterület, ahol csak az OTÉK 28. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt építmények helyezhetők el.

     cc)     Ek övezeti jelű közjóléti erdőterület, ahol csak az OTÉK 28. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt építmények helyezhetők el.

   d)    Má-1 övezeti jelű általános mezőgazdasági terület, ahol építmények csak az OTÉK 29. § (3), (4), (5), (6) bekezdésében foglaltak szerint helyezhetők el.

   e)    Má-2 övezeti jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület, ahol építmények csak az OTÉK 29. § (3) bekezdése szerint helyezhetők el az alábbi szigorításokkal:

      ea)     az övezet területén lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el.

     eb)     az övezet területén belső térrel rendelkező terepszint alatti építmény vagy építmény-rész csak teljesen vízzáró módon és felúszás elleni méretezéssel kialakítva helyezhető el.

      ec)     a területen elhelyezett építményen vízügyi okokból származó kár esetén a tulajdonos nem jogosult kártérítés igénylésére.

    f)    Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági terület, ahol csak az OTÉK 29. § (3) és (4) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

    g)    V övezeti jelű vízgazdálkodási terület, ahol csak az OTÉK 30. § (1) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

    h)    Tk övezeti jelű természetközeli terület, ahol az OTÉK 30/A. § előírásaival összhangban épület nem helyezhető el.

    i)     Kb-T övezeti jelű beépítésre nem szánt temető, valamint kegyeleti park terület, ahol csak sírok, urnasírok, kripták és a temetkezés kiszolgáló épületei és építményei helyezhetők el. A temető telke bekerítendő.


 III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


15.§  (1)   Ez a rendelet 2019. március 25. napján lép hatályba.

         (2)   Hatályát veszti a Szedres Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2006. (VI. 30.) önkormányzati rendelet.



                           Kovács János                                                      Honti Sándor

                            polgármester                                                           jegyző




Kihirdetési záradék: A rendeletet a Képviselő-testület 2019. február 19-i ülésén fogadta el. Kihirdetve 2019. február 20. napján.



                                                                                                      Honti Sándor

                                                                                                           jegyző