Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 33/1994. (VI. 10.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások eladásának feltételeiről

Hatályos: 2025. 04. 07

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 33/1994. (VI. 10.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások eladásának feltételeiről

2025.04.07.

[1] Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése rendeletet alkot a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások eladási feltételeinek szabályozása céljából.

[2] Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1)–(3) bekezdésében és 62. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1

1. § A rendeletet a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítése során kell alkalmazni.

2. § Az 1. §-ban megjelölt lakások közül nem adhatók el:

a) a nyugdíjasok házában lévő lakások,

b) a szobabérlők házában lévő lakrészek.

3. §2

4. § (1)3 A 2. §-ban nem érintett, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésére a Tulajdonosi Bizottság tesz javaslatot.

(2)4 Az (1) bekezdésben rögzített lakások elidegenítéséről a Közgyűlés dönt.

5. §5 (1)6 A lakásokat az elővásárlási jogukkal élő bérlők, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) alapján elővásárlási joggal nem rendelkező bérlők (a továbbiakban együtt: bérlők), a bérlővel a Törvény erejénél fogva egy tekintet alá eső személyek, valamint a jogcím nélkül lakó személyek közül azok részére, akik elhelyezéséről az Önkormányzat köteles gondoskodni (a továbbiakban: Vevő), a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében lehet elidegeníteni.

(2) A lakás az üres, beköltözhető forgalmi értékén értékesíthető azon jogcím nélküli személyek részére, akik elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

(3)7 Üres lakás értékesítését licitálás útján kell lebonyolítani, és azt a lakás beköltözhető forgalmi értékének megfelelő összeggel kell indítani. Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a licitálás során a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel. A Vevőnek egy összegben kell a vételárat megfizetni.

6. §8 (1) A lakás vételárának megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások összegét.

(2) A lakás vételára, ha a forgalmi érték:

a) 0-10 000 000 Ft, akkor a forgalmi érték 60%-a;

b) 10 000 001-15 000 000 Ft, akkor 6 000 000 Ft és a 10 000 000 Ft-on felüli rész 65%-a;

c) 15 000 001-20 000 000 Ft, akkor 9 250 000 Ft és a 15 000 000 Ft-on felüli rész 75%-a;

d) 20 000 001-30 000 000 Ft, akkor 13 000 000 Ft és a 20 000 000 Ft-on felüli rész 85%-a;

e) 30 000 001 Ft fölött 21 500 000 Ft és a 30 000 000 Ft felüli rész 100%-a.

(3) Az 1-4 lakásos, kertes házingatlanban lévő lakások vételára a forgalmi érték 90%-a.

(4)9

(5)10 A Vevő kérelmére a lakás eladásakor részletfizetési kedvezményt kell adni.

7. §11 (1)12 Részletfizetés esetén a vételár 20%-át az adásvételi szerződés megkötésekor kell megfizetni.

(2)13 A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a Vevő 15 év alatt, havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(3)14 Ha a lakást olyan személy vásárolja meg, aki a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeiről, a lakbérek mértékéről, valamint a Budapest Főváros Önkormányzatát megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 41/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendelet 23. § (1)–(2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, kérelmére a vételár 10%-ának megfizetése mellett 20 év részletfizetési kedvezményt kell adni.

8. §15 (1) Ha a Vevő

a) a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, őt a vételár 30%-ának megfelelő árengedmény illeti meg:

b) a vételárhátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt, a szerződés megkötésétől számított 2 éven belül egyenlíti ki, őt a vételárhátralék 30%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;

c) a vételárhátralékot a szerződés megkötésétől számított 2-8 éven belül egyenlíti ki, őt a vételárhátralék 20%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;

d) a vételárhátralékot a szerződés megkötésétől számított 8-12 éven kelül egyenlíti ki, őt a vételárhátralék 10%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;

e) a vételárhátralékot a szerződés megkötésétől számított 12 éven túl egyenlíti ki, őt a vételárhátralék 5%-ának megfelelő árengedmény illeti meg.

(2)16

(3)17 Részletfizetés ellenében elidegenített lakások vételárhátralékának kifizetésénél a Vevő az adásvételi szerződés aláírásának napjától kezdődően a vételárhátralékra 10% kamatot köteles fizetni.

(4)18

(5)19 A határidőben be nem fizetett törlesztőrészletek után a Vevő a Ptk. szerinti pénztartozás esetén megállapítható késedelmi kamatot köteles megfizetni.

(6)20 A vételárhátralék megfizetése alól felmentés nem adható.

9. § (1)21 A főjegyző a Közgyűlés döntését követő naptól számított 60 napon belül köteles a vételi ajánlatot a jogosult részére megküldeni.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

- a házingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (címe, helyrajzi száma, alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata stb.),
- összetevőire bontott, tételes forgalmi értékbecslést,
- a házingatlan tényleges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
- a házingatlan vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
- tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról,
- a fizetési feltételeket,
- a vásárlásra való jogosultság feltételeit,
- tájékoztatást a tulajdonosra háruló kötelezettségekről és a várható terhekről.
(3) Az összetevőire bontott forgalmi értékbecslésnek tartalmaznia kell:
a) az épület, melléképületek
- szerkezeteinek, berendezéseinek anyagát, életkorát, használhatóságuk százalékos mértékét,
- a helyreállítás, javítás szükségességét, esetleges hatósági kötelezéseket,
- esetleges további beépítési és hasznosítási lehetőségeit,
b) a földrészlet
- településen belüli elhelyezkedését, fekvését,
- közművesítettségének mértékét,
- infrastrukturális adottságait,
- megközelítési lehetőségét,
- esetleges további beépítési lehetőségeit,
- egyéb adottságait (pl. parkosított, támfalépítési kötelezettséggel terhelt),
c) a lakás
- minőségét meghatározó tényezőket,
- épületen belüli elhelyezkedését,
- a bérlő ténylegesen meg nem térült ráfordításainak mértékét.
(4) 22
(5) 23 A Fővárosi Önkormányzat az elidegenítés lebonyolításával külső szervet bízhat meg. Ebben az esetben a (2), (3) és (4) bekezdésben rögzített iratokat a megbízott szerv készíti el és szerzi be.
(6) 24 A Fővárosi Önkormányzat a vételi ajánlatához 90 napig kötve van. Ha a jogosult személy az ajánlatban foglalt lehetőséggel nem él, a lakás kívülállónak - lakott forgalmi értéken - a Törvény 50. §-ára való tekintettel értékesíthető.

10. § (1)25

(2) A lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

(3)26 Ha a Vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a lakás vételárát egy összegben fizeti ki, és az árengedménnyel megvásárolt lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított 5 éven belül átruházza, köteles az igénybevett árengedményt egy összegben visszafizetni.

(4)27

11. §

12. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése során fizetőeszközként köteles az önkormányzat elfogadni a kárpótlásra jogosulttól az őt megillető kárpótlási jegyet, ha azt a vásárlásnál fel kívánja használni.

(2) Ha a kárpótlásra jogosult személy az őt megillető kárpótlási jegyet a lakás vásárlása során fel kívánta használni, de az adásvételi szerződés megkötése előtt elhunyt, egyébként a lakás megvásárlására jogosult örököse a kárpótlási jegyet felhasználhatja a lakás vásárlásához.

(3)28

13. § (1) A nem saját jogon kapott (felvásárolt) kárpótlási jegy a rendeletben szabályozott lakásvásárlásra nem használható fel.

(2) A vételár vagy a fennmaradó tartozás magasabb értékű kárpótlási jeggyel történő teljesítése esetén a kárpótlási jegy összege és a tartozás mértéke közötti különbség a vevő részére csak kárpótlási jegyben fizethető vissza.

(3) A kárpótlási jegyekről naprakész nyilvántartást kell vezetni, gondoskodni kell őrzéséről, számviteli nyilvántartásáról.

14. § (1) A Fővárosi Önkormányzat a tulajdonában lévő lakóépületeinek elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyó teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. Ha a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerülő lakás tulajdonjogának megszerzéséhez a pénzügyi fedezetet a Vagyongazdálkodási Alap biztosította, úgy az elidegenítésből származó bevételt az általános tartalékba kell visszaforgatni.

(2)29 A Fővárosi Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti számlán elhelyezett bevételt lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra használhatja fel, különösen:

a) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,

b) lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére,

c) városrehabilitációra, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is, a Fővárosi Önkormányzat által működtetett Fővárosi Városrehabilitációs Keretre vonatkozó mindenkor hatályos fővárosi rendelet szabályai szerint,

d) az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,

e) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére, továbbá

f) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérlői részére lakbértámogatás nyújtására.

15. § (1) Budapest Főváros Tanácsának az ingatlankezelő vállalatok kezelésében lévő állami házingatlanok eladásának feltételeiről szóló 3/1988. Főv. Tan. rendelet hatályát veszti.

(2) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

16. §30 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1

A bevezető a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Hatályon kívül helyezte: 30/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet 5. § (3). Hatálytalan: 2006. VI. 12-től.

3

Módosította: 1/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet 2. §, 35/2019. (XI. 5.) Főv. Kgy. rendelet 4. §.

4

Megállapította: 58/2010. (XII. 23.) Főv. Kgy. rendelet 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

5

Megállapította: 30/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet 1. §. Hatályos: 2006. VI. 12-től.

6

Az 5. § (1) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 4.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.

7

Megállapította: 11/2010. (III. 31.) Főv. Kgy. rendelet 1. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.

8

Megállapította: 48/2004. (X. 26.) Főv. Kgy. rendelet 2. §. Hatályos: 2004. X. 26-tól. Ezt követően benyújtott lakásvásárlási szándéknyilatkozatoknál kell alkalmazni.

9

Hatályon kívül helyezte: 11/2010. (III. 31.) Főv. Kgy. rendelet 3. § (2). Hatálytalan: 2010. III. 31-től.

10

Számozását módosította: 5/2008. (II. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. §.

11

Megállapította: 30/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet 2. §. Hatályos: 2006. VI. 12-től. Ezt követően benyújtott lakásvásárlási szándéknyilatkozatoknál kell alkalmazni.

12

Megállapította: 11/2010. (III. 31.) Főv. Kgy. rendelet 2. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.

13

Megállapította: 11/2010. (III. 31.) Főv. Kgy. rendelet 2. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.

14

A 7. § (3) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

15

Megállapította: 30/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet 3. §. Hatályos: 2006. VI. 12-től. Ezt követően benyújtott lakásvásárlási szándéknyilatkozatoknál kell alkalmazni.

16

Hatályon kívül helyezte: 11/2010. (III. 31.) Főv. Kgy. rendelet 3. § (2). Hatálytalan: 2010. III. 31-től.

17

Számozását módosította: 5/2008. (II. 15.) Főv. Kgy. rendelet 4. §.

18

Számozását módosította: 5/2008. (II. 15.) Főv. Kgy. rendelet 4. §. A 8. § (4) bekezdését a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 4.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

19

Számozását módosította: 5/2008. (II. 15.) Főv. Kgy. rendelet 4. §.

20

Számozását módosította: 5/2008. (II. 15.) Főv. Kgy. rendelet 4. §.

21

Módosította: 58/2010. (XII. 23.) Főv. Kgy. rendelet 6. §, 1/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet 2. §, 35/2019. (XI. 5.) Főv. Kgy. rendelet 4. §, 2/2020. (II. 5.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (1) a).

22

Hatályon kívül helyezte: 2/2020. (II. 5.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (2). Hatálytalan: 2020. II. 13-tól.

23

Módosította: 1/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet 2. §, 35/2019. (XI. 5.) Főv. Kgy. rendelet 4. §, 2/2020. (II. 5.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (1) b).

24

Megállapította: 30/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet 4. §. Módosította: 1/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet 2. §, 35/2019. (XI. 5.) Főv. Kgy. rendelet 4. §, 2/2020. (II. 5.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (1) b).

25

Hatályon kívül helyezte: 34/2007. (VI. 15.) Főv. Kgy. rendelet 9. § (2). Hatálytalan: 2007. VI. 15-től.

26

Beiktatta: 48/2004. (X. 26.) Főv. Kgy. rendelet 5. §. A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 34/2007. (VI. 15.) Főv. Kgy. rendelet 9. § (2). Hatálytalan: 2007. VI. 15-től.

27

Hatályon kívül helyezte: 34/2007. (VI. 15.) Főv. Kgy. rendelet 9. § (2). Hatálytalan: 2007. VI. 15-től.

28

A 12. § (3) bekezdését a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 4.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

29

Megállapította: 58/2007. (XI. 6.) Főv. Kgy. rendelet 1. §. Hatályos: 2007. XI. 6-tól.

30

Beiktatta: 66/2009. (X. 28.) Főv. Kgy. rendelet 1. §. Hatályos: 2009. X. 28-tól.