Nágocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1995. (VI. 1.) önkormányzati rendelete
N Á G O C S KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 1995. 06. 10- 2018. 11. 21Nágocs Község Önkormányzat község képviselő testületének 6/1995 (VI.1..) önkormányzati rendelete
N Á G O C S KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 1995. 06. 10- 2018. 11. 21
I. fejezet
BEVEZETŐ
Nágocs község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus
módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település ügyeit,
gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról és a helyi közhatalom
önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Önállóan szervezi a település életét és törekszik annak sokirányú
fejlesztésére.
Nágocs település a külső-somogyi dombvidéken, állandó lakóinak
száma 706 fő..
II. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1.szakasz
1./ Az önkormányzat és a hivatal megnevezése:
a./ az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Nágocs község Önkormányzata /továbbiakban: Önkormányzat
b./ működési területe:
Nágocs község közigazgatási területe
c./ a hivatal megnevezése:
Nágocs Község Polgármesteri Hivatala
Továbbiakban: Polgármesteri Hivatal
d./ a hivatal címe:
8674 Nágocs Hősök tere 10. Telefon:84/372-601.
2./ Az önkormányzat képviselő-testületének bélyegzője kör-alakú,
amelynek felirata "Nágocs Község Képviselő-testülete", a bélyegző
közepén a Magyar Köztársaság címerét kell használni, ha azt
jogszabály kifejezetten előírja.
3./ A Polgármester és a Polgármesteri Hivatal bélyegzője kör-alakú,
amelynek felirata " Polgármester Nágocs", illetve "Polgármesteri
Hivatal Nágocs ", bélyegző közepén a Magyar Köztársaság címere
látható. A Polgármesteri Hivatal bélyegzője sorszámozott.
2.szakasz
1./ A képviselő-testület tagjainak száma 8 fő. A képviselő-testület
névsorát és címét a szabályzat I.sz. melléklete tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK
3.szakasz
1./ A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási
tevékenységet folytathat.
Ennek megfelelően:
a./ maga is közvetlenül részt vehet vállalkozásban,
b./ a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak
eszközeivel, módszereivel /pl. a helyi adópolitikával,
telek- és ingatlan értékesítéssel vállalkozás élénkítő,
piacgazdaság-barát környezet megteremtésén dolgozik.
4.szakasz
1./ Amennyiben a települési önkormányzat a működési területén lévő
termelő vállalkozásban kíván részt venni, ezt megelőzően szakértői
véleményt kér, illetve közgazdasági (költség-haszon) elemzést
végeztet.
5.szakasz
1./ A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményezést tesz a
feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő
ügyekben. E jogaival különösen abban az esetben él, ha az ügy a
településfejlesztéssel- illetve üzemeltetéssel, a lakossági
közszolgáltatásokkal szorosabb kapcsolatban van.
2./ Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat
a./ képviselő-testülete, annak felhatalmazására átruházott hatáskörben
- bizottsága illetve
- a polgármester hozhat.
3./ Helyi rendeletben meghatározottak szerint népszavazásnak önálló
döntési joga van önkormányzati kérdésben.
III. fejezet
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
6.szakasz
1./ A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében
együtt működik a megyei önkormányzattal illetve a körzet
önkormányzataival. A képviselő-testület feladatai ellátása
érdekében együttműködésre törekszik a különböző lakossági
önszerveződő közösségekkel, valamint a község területén működő
gazdálkodó szervekkel.
2./ A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester és a
jegyző feladata. A koordináció célja a megyei és körzeti tervek,
koncepciók kidolgozásában közvetlen részvétel, valamint az egyez-
tetés a helyi elképzelésekkel. A kapcsolattartásról és negyedéven-
ként köteles a polgármester beszámolni a képviselő-testületnek.
3./ Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:
a./ településrendezés és településfejlesztés;
b./ az épített és természeti környezet védelme;
c./ a lakásgazdálkodás;
d./ a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás;
e./ köztemető fenntartása;
f./ a helyi közutak és közterületek fenntartása;
g./ köztisztaság és településtisztaság biztosítása;
h./ közreműködés az energia szolgáltatásban;
i./ közreműködés a foglalkoztatás megoldásában;
j./ gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai
oktatásról és nevelésről;
k./ az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek
és ifjúsági feladatokról;
l./ a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és sport
támogatása
m./ a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének
biztosítása
n./ az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése
4./ Az önkormányzat köteles gondoskodni:
a./ az egészséges ivóvízellátásról;
b./ az óvodai nevelésről és az általános iskolai oktatásról és
nevelésről;
c./ az egészségügyi és szociális alapellátásról;
d./ a közvilágításról;
e./ a helyi közutak és a köztemető fenntartásról;
f./ a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.
5./ A képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatai tárgyában
- szükség szerint - önkormányzati rendeletet alkot.
6./ A képviselő-testület az 3. bekezdésben felsorolt feladatait
önállóan illetve társulásos formában oldja meg.
7./ Az önként vállalt önkormányzati feladatok:
a./ közterület-fenntartás
b./ vízrendezés-csapadékvíz elvezetés
c./ természeti környezet védelme
d./ településtisztaság biztosítása
e./ helyi közrend és közbiztonság
h./ szabadidős intézmények fenntartása /közművelődés/
8./ A képviselő-testület a többlet feladatok tárgyában a gazdálkodást
meghatározó pénzügyi tervében -- a fedezet-biztosítással
egyidejűleg -- foglal állást.
7.szakasz
1./ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és
hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
2./ A képviselő-testület a következő hatáskörök gyakorlását nem
ruházhatja át:
a./ önkormányzati rendeletalkotás;
b./ az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének
meghatározása;
c./ a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés,
megbízás;
d./ helyi népszavazás kiírása;
e./ az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek
meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím
adományozása;
f./ a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a
végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról;
g./ a helyi adók megállapítása;
h./ a településrendezési terv jóváhagyása;
i./ kötvény kibocsátás, továbbá közösségi célú alapítvány és
alapítványi forrás átvétele és átadása;
j./ hitelügylet;
k./ gazdasági társaság alapítása, vagy vállalkozásban való
részvétel;
l./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz csatlakozás,
érdekképviseleti szervhez csatlakozás és ezekből kilépés;
m./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,
nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
n./ intézmény alapítás: vezetőjének kinevezése;
o./ közterület elnevezése, emlékmű állítás;
p./ eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
q./ felterjesztési jog gyakorlása;
r./ népi ülnökök megválasztása ill. személyükre javaslattétel;
s./ állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény
átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási
körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést érinti;
t./ véleménynyilvánítás olyan ügyekben, amelyekben a törvény az
önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;
x./ az önkormányzat vagyonával való rendelkezés, 10.000 Ft.-ot
meghaladó kötelezettség vállalás;
y./ a polgármester továbbképzésének és útiköltség térítésének
engedélyezése;
z./ amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható
hatáskörébe utal.
8.szakasz
1./ A képviselő-testülettől átruházott hatáskör nem ruházható tovább.
A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testületet vizsgálja
felül a bizottságnak, polgármesternek a képviselő-testület által
átruházott hatáskörben hozott döntését.
2./ Az átruházott hatáskörök gyakorlásának tapasztalatairól a
képviselő-testület munkatervében ütemezettek szerint be kell
számolni a hatáskört gyakorlónak.
3./ A képviselő-testület a faladat körébe tartozó közszolgáltatások
ellátása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot
alapíthat, kinevezi ezek vezetőit. A kinevezés részletes eljárási
szabályait megállapítja.
9.szakasz
A polgármester a képviselő-testülettől bizottságra, illetve a
jegyzőre átruházott hatáskörökben hozott döntések esetében élhet a
felfüggesztés jogával. A felfüggesztés tárgyában a képviselő-
testület dönt.
10.szakasz
A képviselő-testület feladatkört nem ruházhat át.
11.szakasz
Az átruházott hatáskörben hozott döntésről rendszeresen és
folyamatosan, -a képviselő-testület által átruházott hatáskörök
gyakorlásáról pedig a döntést követő testületi ülésen - a hatáskör
gyakorlójának be kell számolnia. Az átruházható hatáskörök a
szabályzat mellékletében kerülnek felsorolásra.
12.szakasz
A jogszabályok megjelenését követő 30 napon belül a jegyző elvégzi
az időszerű módosításokat és azokat jóváhagyás végett a testület
elé terjeszti.
IV .fejezet
A KÉPVISELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSE
13.szakasz
1./ A képviselő-testület munkaterve alapján ülésezik.
2./ Évenként legalább 8 alkalommal tart ülést.
3./ Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton összehívható.
4./ Össze kell hívni a képviselő-testületet 3 naptári napon belül a
települési képviselők egy negyedének, vagy a képviselő-testület
bizottságának indítványára.
5./ A munkaterv szerinti ülés meghívóját és az előterjesztéseket a
képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan
időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5
nappal megkapják.
14.szakasz
1./ A képviselő-testület nyári szabadságolások miatti szünetét minden
év augusztus 1-tôl augusztus 30-ig állapítja meg.
15.szakasz
1./ A képviselő-testület üléseinek összehívását indítványozhatja:
- közigazgatási hivatal vezetője
- népi kezdeményezés
- súlyos törvénysértés esetében a jegyző.
16.szakasz
1./ Az alakuló üléssel kapcsolatos előírások:
a./ Az alakuló ülést a választást követő 15 naptári napon belül
össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester
gondoskodik. Az ülést a legidősebb települési képviselő
korelnökként vezeti.
b./ Az alakuló ülésen kell dönteni:
- polgármester és az alpolgármester munkabéréről illetve
tiszteletdíjáról
- a jegyzői állás betöltésére vonatkozó pályázat kiírásáról,
ha jegyzői tisztség nincs betöltve;
- bizottság alakításáról, melynek feladata a szervezeti és
működési szabályzat, valamint a hatályos önkormányzati
rendeletek felülvizsgálata.
17.szakasz
1./ A polgármester előkészíti a képviselő-testület megbízatásának
időtartamára szóló programot és azt a képviselő-testület elé
terjeszti megtárgyalásra és elfogadásra.
18.szakasz
1./ A képviselő-testület működésének alapja a testület megbízatásának
időtartamára szóló program végrehajtását is célzó éves munkaterv.
2./ A munkaterv minden év március 1-tôl a következő év február 28-ig
terjedő időszakra készül, melyet legkésőbb február 15-ig a
képviselő-testület elé kell terjeszteni jóváhagyásra.
3./ Az éves munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:
- a képviselőktől
- a képviselettel nem rendelkező pártszervezetektől és
érdekképviseleti szervektől,
- a képviselő-testülettel vagy szerveivel társulási
megállapodást kötött szervek vezetőitől,
- jelentősebb helyi szolgáltató szervek vezetőitől.
- helyi egyesületektől
4./ A polgármester gondoskodik arról, hogy a munkaterv elfogadását
követő 30 napon belül a javaslattevők értesüljenek javaslataik
sorsáról.
5./ A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző
állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a
képviselő-testület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a
képviselő-testület és a bizottságok munkatervei között megfelelő
összhang legyen.
6./ A munkaterv tartalmazza:
- a ciklusidőszakra vonatkozó legfontosabb általános és
ágazati feladatokat,
- azoknak az ügyeknek a tételes megjelölését, amelyek
előkészítéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági
fórumok segítségét és közreműködését,
- az ülések tervezett időpontját és napirendjét, a
napirendek előadóit,
- annak megjelölését, hogy mely napirendi pontokkal
kapcsolatban kell előzetesen közmeghallgatást tartani,
- a napirendi pont előkészítésében résztvevők megjelölését,
- az előterjesztés elkészítésének és leadásának határidejét,
- azon napirendek megjelölését, amelyeket valamely bizottság
terjeszt elő, illetve amelyekhez bizottsági állásfoglalást
kell beterjeszteni,
- az előre tervezett közmeghallgatás időpontját,
- a községpolitikai fórumok szervezésével kapcsolatos
feladatokat,
- egyéb szervezési feladatokat.
- egyes napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását.
19.szakasz
A képviselő-testület ülését megelőzően 5 nappal a lakosságot
hirdetőtáblán elhelyezett hirdetmények és hangosbemondó utján kell
értesíteni az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjeiről,
valamint arról, hogy a napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagok a
Polgármesteri Hivatalban megtekinthetőek.
20.szakasz
A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját
és helyét legalább 15 nappal az ülés előtt hirdetőtáblán
elhelyezett hirdetmények és hangosbemondó utján nyilvánosságra
kell hozni.
21.szakasz
1./ A képviselő-testület meghatározó szerepének növelése érdekében
kétfordulós tárgyalási módot alkalmaznak a következő esetekben:
- ciklustervek, fejlesztési programok,
- településfejlesztési koncepciók,
- községrendezési tervek,
- éves pénzügyi terv.
2./ A 1.bekezdésben szereplő témák első fordulóban történő tárgyalás
előtt közmeghallgatást kell tartani.
22.szakasz
1./ A képviselő-testület az első forduló során előzetesen állást
foglal a témával kapcsolatos fő célkitűzések, koncepciók és teendő
intézkedések tekintetében, - figyelembe véve a közmeghallgatáson
elhangzottakat.
2./ Az első forduló előterjesztése számba veszi a megoldandó
feladatokat, a kialakult helyzet sajátosságait és a rendelkezésre
álló eszközöket. Feltár minden lehetséges megoldást, bemutatva az
egyes megoldások előnyeit és hátrányait.
3./ Az első forduló állásfoglalásának megfelelően el kell végezni a
tervezet további kimunkálását, gondoskodni kell a még szükséges
egyeztetések elvégzéséről. A kidolgozott tervezetet végleges
döntés céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
23.szakasz
A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A meghívót
olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 5
nappal minden meghívotthoz megérkezzen.
24.szakasz
1./ A képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:
- az ülés helyét és idejét
- a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét
- mellékletként az írásbeli előterjesztéseket és a
határozati javaslatok teljes szövegét.
2./ Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:
- önkormányzati rendelet alkotás;
- polgármesteri hivatal szervezetének kialakítása és annak
megváltoztatása;
- helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása;
- önkormányzati jelképek meghatározása;
- gazdasági program meghatározása;
- éves pénzügyi terv meghatározása;
- az éves pénzügyi terv végrehajtásáról szóló jelentés;
- településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügy;
- valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy;
- összes PTK-ból eredő ügy;
- társulások létrehozása, társulásokhoz való csatlakozás,
társulásból való kilépés;
- intézmény alapítás, megszűnés, átszervezés;
- hitelügylet;
- pályázatok kiírása, elbírálása vagy benyújtása.
3./ A 2. bekezdésben nem szereplő ügyek szóban is előterjeszthetőek,
azonban ebben az esetben is a határozati javaslat teljes szövegét
mellékletként a meghívóhoz kell csatolni. Halaszthatatlan esetben
a polgármester engedélyezheti, hogy az írásban foglalt
előterjesztés és a határozati javaslat a testületi ülésen kerüljön
kiosztásra.
4./ Az előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-
testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és
határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
5./ A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt
is felkérhet az előterjesztés és a határozati javaslat
összeállítására.
6./ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés kötelezően két
részből áll:
a./ Az első részben:
- meg kell jelölni a tárgyalásra tervezett téma pontos
címét,
- utalni kell arra, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e
már korábban az előterjesztés tárgykörével és a határozat
végrehajtása érdekében milyen intézkedések történtek,
- ismertetni kell a témával kapcsolatban kialakult
helyzetet, a szakmai megállapítások mellett ismertetni
kell az anyaggal összefüggő gazdasági, társadalmi
kihatásokat,
- az előterjesztésből ki kell tűnni a megelőző, összehangoló
munkának, az esetleges eltérő vélemények,
- fel kell tüntetni mindazon körülményeket és
összefüggéseket, amelyek a hozandó döntést indokolják,
illetve azzal szemben állnak.
b./ Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely
- csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat,
- ne ismételje meg a szervek jogszabályban előírt feladatait,
- az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell
megfogalmazni,
- tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy
megnevezését és a végrehajtás határidejét,
- a végrehajtás határidejére elsősorban naptár szerinti nap
megjelölést kell használni, "folyamatos" megjelölés esetén
fel kell tüntetni az időközönkénti beszámolás időpontját,
- a korábbi azonos tárgyú határozatok hatályban tartására,
vagy hatályon kívül helyezésére indítványt kell tenni.
7./ Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállást és a
határozati javaslatokat tartalmazzák.
SÜRGÖSSÉGI INDITVÁNY
25.szakasz
1./ Sürgősségi indítványt a sürgősség tényének rövid indokolásával
legkésőbb az ülést megelőző napon 12.00 óráig szóban vagy írásban
a polgármesteri hivatalban lehet előterjeszteni.
2./ A képviselő-testület minősített többséggel soron kívül dönt az
indítványról.
3./ Sürgősségi indítványt benyújthatnak a polgármester, az alpolgármester
a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
4./ Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult
bizottság hatáskörébe tartozna, úgy arról is állást kell foglalni,
hogy a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet.
5./ Sürgősségi indítvány elfogadása esetén azt a képviselő-testület
első napirendként tárgyalja meg. Ha a képviselő-testület nem
ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű javaslatként
tárgyalja, s a napirendek meghatározásakor dönti el hányadik
napirendként.
26.szakasz
1./ A képviselő-testület ülésére az Ötv-ben, valamint az éves
munkatervben előírtakon kívül meg kell hívni:
a./ a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit;
b./ bizottságok beszámoltatása esetén a bizottság nem helyi
képviselő tagját,
c./ azt a személyt, akinek a jelenléte a napirend megtárgyalásához
szükséges.
d./ a község önszerveződő közösségeinek képviselőit, ha a
napirend a tevékenységi körüket érinti.
2./ A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
27.szakasz
1./ A képviselő-testület ülése nyilvános.
2./ A képviselő-testület zárt ülést rendel el:
a./ választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása
illetve visszavonása, fegyelmi eljárása megindítása illetve
fegyelmi büntetés kiszabása valamint állásfoglalást igénylő
személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános
tárgyalásba nem egyezik bele.
b./ önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési
ügy tárgyalásakor.
3./ A képviselő-testület zárt ülést is elrendelhet vagyonával való
rendelkezés és az általa kiirt pályázat elbírálásakor, ha a
nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
4./ Zárt ülésen csak a polgármester, a képviselő-testület tagjai a
jegyző, meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet
részt.a Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett
meghívása.
28.szakasz
1./ A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
2./ A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:
- megállapítja az ülés határozatképességét;
- megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ
szerint hívták-e össze;
- tájékoztatást ad a két ülés között végzett munkáról, az
önkormányzatot érintő összes érkezett levélről és az arra
adott válaszokról;
- beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának
helyzetéről;
- tájékoztatást ad az előző testületi ülésen elhangzott
bejelentések nyomán tett intézkedésekről;
- tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről;
- tételes tájékoztatást ad az időszak pénzügyi mozgásairól;
- napirendi pontokként megnyitja, vezeti, lezárja és
összefoglalja a vitát, valamint figyelemmel kíséri az ülés
határozatképességét;
- napirendi pontokként szavazásra bocsátja a határozati
javaslatokat, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott
módosító, kiegészítő indítványokról, majd az eredeti
határozati javaslatról döntsön a testület;
- biztosítja az ülés zavartalan rendjét;
- biztosítja a képviselők interpellációs jogának gyakorlását;
- berekeszti az ülést.
A TANÁCSKOZÁS RENDJE
29.szakasz
1./ A képviselő-testület ülésének napirendjéről a testület határoz.
2./ A képviselő-testület először a végrehajtásért felelős személy
előterjesztése alapján dönt a lejárt határidejű határozatok
végrehajtásáról szóló jelentésről, majd a polgármesternek a két
ülés közti időben végzett munkájáról szóló tájékoztató és az előző
ülésen elhangzott interpelláció vagy bejelentés nyomán tett
intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztató elfogadásáról határoz.
3./ A polgármester minden előterjesztés és azzal kapcsolatos
határozati javaslat felett vitát nyit:
- Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban
kiegészítheti.
- Az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal
meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt
válaszolni kell.
- Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez - az
ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő -
ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
30.szakasz
1./ A képviselő-testületi ülés napirendjének előadója az lehet, akit
az éves munkaterv megjelöl, a képviselő-testület vagy a
polgármester erre felhatalmaz, felhív, kijelöl, illetőleg felkér.
31.szakasz
1./ A polgármester az ülés napirendjének biztosításával kapcsolatban:
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, a
tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást
használ;
- rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan
magatartást tanúsít.
32.szakasz
1./ A vita lezárása, vagy a hozzászólási időtartam korlátozására a
képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a
testület vita nélkül határoz.
2./ A vita lezárása után személyes megjegyzésre van lehetősége annak,
aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja
elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült
félreértéseket kívánja eloszlatni.
3./ A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ô bármely
javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
4./ A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester
kihirdeti a határozatot.
5./ Az ülés hallgatósága sem a tetszését, sem pedig a nemtetszését nem
nyilváníthatja ki.
HATÁROZATHOZATAL
33. szakasz
1./ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.
2./ A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
3./ A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról a képviselő-testület dönt az érintett képviselő, vagy bármely települési képviselő javaslatára.
4./ A döntésből kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekintetni.
5./ Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, a vita ezt követően folyatódik és újabb szavazást rendel el a polgármester. Amennyiben ez sem vezet eredményre, vissza kell adni az anyagot és a következő testületi ülésre átdolgozott formában kell beterjeszteni. Ha ismét eredménytelen a szavazás, akkor addig kell szavazni, amíg döntés nem születik.
6./ Minősített többség szükséges:
önkormányzati rendelet alkotáshoz;
az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz;
önkormányzati társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, vagy abból való kilépéshez;
külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, vagy abból való kilépéshez;
intézmény alapításhoz, átszervezéshez, megszüntetéshez;
képviselő döntéshozatalból való kizárásához;
az SZMSZ 27.sz.3.bekezdése szerinti zárt ülés elrendeléséhez;
képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához;
a polgármester elleni kereset benyújtásához;
képviselő-testület hatáskörének átruházásához;
kitüntetés adományozásához;
ciklusprogram elfogadásához;
alapítvány létesítéséhez;
sürgősségi indítvány elfogadásához;
helyi népszavazás kiírásához;
az önkormányzati ingatlan tulajdon elidegenítése, vagy jelzáloggal terhelése terheléséhez;
vállalkozásban való részvételhez;
hitelügylethez;
titkos szavazás elrendeléséhez;
pályázatok kiírásához, elbírálásához illetve benyújtásához.
34.szakasz
Minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges.
35.szakasz
1./ A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza.
2./ Titkos szavazás tartandó mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály előírja, illetve titkos szavazás tartható azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés kell vagy lehet elrendelni.
3./ A zárt ülésen hozott határozatot ismertetni kell a nyilvános ülésen.
4./ Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha:
- a törvény előírja;
- az önkormányzati tulajdonról való rendelkezésnél;
- hitelfelvételről;
- a település jogi státuszát érintő ügyekben;
- vállalkozásban való részvételnél;
- a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri;
- a jelenlevő képviselők 2/3-a indítványozza.
5./ A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak névjegyzékét, a jelenlévő képviseleti tagok pedig nevük felolvasásakor "igen-nel", vagy "nem-el" szavaznak. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.
6./ A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő folyamatos sorszámmal, törve évszámmal, zárójelben feltüntetve római számmal az elfogadás hónapját, arab számmal a testületi ülés napját jelzéssel kell ellátni a következők szerint: 1/1995.(V.13.) számú határozat.
KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ
36.szakasz
1./ A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottságok elnökeihez kérdést, interpellációt intézhet önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben.
2./ Interpellációt elsősorban közérdekű ügyekben lehet előterjeszteni. Egyéni ügyben akkor kerülhet sor interpellációra, ha az előterjesztő az ügyben érdekelt szervnél vagy személynél eljárt, de az intézkedést elmulasztották, vagy az interpelláció szerint törvénysértően, vagy méltánytalanságot okozva jártak el.
3./ Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését legalább három nappal megelőzően terjesztik elő, arra az ülésen érdemben kell válaszolni.
4./ Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő- testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.
5./ Ha az illetékes az interpellációra a képviselő-testület ülésén nem tud választ adni, vagy sem az interpelláló, sem pedig a testület a választ nem fogadta el, - az illetékes köteles a képviselőt 15 napon belül írásban tájékoztatni. A választ a képviselő-testület következő ülésén be kell jelenteni, melynek elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
6./ A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.
7./ Az interpellációra való válaszadás után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület határoz.
8./ Amennyiben a képviselő igényli , a polgármesteri hivatal köteles bevonni interpellációjának kivizsgálásába.
9./ Amennyiben a képviselő nincs jelen, az interpellációt nem lehet megtárgyalni.
A TANÁCSKOZÁS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA
37.szakasz
1./ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik
a./ figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól;
b./ rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
c./ indítványozhatja a rendbontó képviselő-tiszteletdíjának csökkentését.
2./ A képviselő-testületi ülésen résztvevő választópolgároknak
tanácskozási joguk nincs. A képviselő-testület dönt az állampolgár kérésére a tanácskozási jog megadása kérdésében.
3./ A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén pedig a terem elhagyására kötelezheti.
4./ A polgármester rendfenntartásra tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
V. fejezet
A KÉPVISELŐTESTÜLET ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
38.szakasz
1./ A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza:
- az ülés helyét és idejét;
- az ülésen megjelent, továbbá távol maradt képviselők, valamint az ülésen tanácskozási joggal megjelentek nevét;
- napirendi pontokként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét;
- a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás számszerű és a határozatok szószerinti szövegét, a felelőst és a határidőt;
- az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, az ezekre adott válaszokat;
- a határozathozatal módját, eredményét;
- a jegyzőkönyvet a jegyző és a polgármester, valamint a minden alkalommal külön megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő képviselő írja alá.
2./ A testületi ülésről 4 példányban készül jegyzőkönyv.
- A jegyzőkönyv eredeti példányát a jelenléti ív, a meghívó,
az előterjesztések és a határozati javaslatok egy-egy
példányának melléklétével a jegyző kezeli. Képviselő
kérelmére ehhez csatolni kell az írásban benyújtott
hozzászólását is.
- Egy példányt 15 napon belül meg kell küldeni a
Közigazgatási Hivatalnak.
- Egy példányt, mellékelve a határozati javaslatokat és az
előterjesztéseket, valamint az elfogadott határozatokat
illetve rendeleteket - a zárt ülés jegyzőkönyveinek
kivételével - át kell adni a községi könyvtárnak.
3./ A jegyző a jegyzőkönyvek első példányait és azok mellékleteit évente be kell kötteti.
39.szakasz
1./ A képviselő-testület jegyzőkönyveit és azok mellékleteit a település állampolgárai a polgármesteri hivatalban a jegyzőnél - ügyfélfogadási idő alatt- bármikor megtekinthetik.
2./ A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelybe csak az ülés
részvevői, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy hivatalos
megbízottja, - továbbá a jegyző tekinthet be.
VI. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
40.szakasz
1./ A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi
társadalmi viszonyok rendezése, továbbá törvény felhatalmazása
alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
2./ Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
a./ a Szervezeti és Működési Szabályzatról;
b./ a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagjainak,
a tanácsnoknak történő tiszteletdíj, természetbeni juttatás
megállapításáról;
c./ hatósági jogkör megállapításáról a bizottságok részére;
d./ helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek,
eljárási rendjének meghatározásáról;
e./ a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya, vagy vagyoni
része elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való
beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról;
f./ a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való
rendelkezés feltételeinek meghatározásáról.
3./ A képviselő-testület a 2. bekezdésben felsoroltakon kívül
rendeltet kell alkosson, ha törvény azt előírja, vagy ha a
képviselők több mint fele azt kezdeményezi.
41.szakasz
1./ Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai:
a./ Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetnek:
- a helyi képviselők,
- a képviselő-testület bizottságai,
- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
- a társadalmi szervezetek vezető testületei,
- mindazon központi szerv, amelynek az Ötv. értelmében
a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat és
hatásköre van.
42.szakasz
1./ A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, míg a szakmai
előkészítés a jegyző feladata.
2./ A képviselő-testület dönt a kezdeményezés elfogadásáról.
Amennyiben a kezdeményezést elfogadja, rendelkezik az előkészítés
módjáról és határidejéről.
3./ A képviselő-testület - különösen a lakosság szélesebb körét érintő
rendeletek előkészítéséről - irányelveket határozhat meg.
4./ A képviselő-testület a rendelet előkészítésével esetenként a tárgy
szerint érintett bizottságát is megbízhatja, vagy ideiglenes
bizottságot hozhat létre.
5./ A tervezet előkészítéséhez - szükség szerint szakértőt kell
igénybe venni. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
6./ Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széles körű
elemzésből kell kiindulni. Ennek forrásai lehetnek:
- a tárgy szerint érintett szervek és szervezetek véleménye
- a bíróság, ügyészség, rendőrség véleménye,
- a képviselő-testület bizottságainak véleménye,
- a lakossági közvélemény kutatás.
7./ A tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából
a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni, amely azt
- a tárgy szerint érintett más bizottságokkal együtt - megvitatja.
Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint külső szakembereket is
meg kell hívni.
8./ A polgármester - a jegyző véleményének kikérése után - egyes
rendelet-tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra
bocsát.
9./ A közmeghallgatásra bocsátott rendelettervezetekkel kapcsolatos
kifogások kérdésében a képviselő-testület foglal állást.
43.szakasz
1./ Az önkormányzat rendelet-tervezetét annak indoklásával együtt,
- ha törvény vagy az SZMSZ másként nem rendelkezik- a jegyző
terjeszti a képviselő-testület elé.
2./ A jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során felmerült,
de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, - utal azok
mellőzésének okaira.
3./ A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a rendeletet a
jegyző és a polgármester írja alá.
4./ A képviselő-testület rendeleteit évenként kezdődő folyamatos
sorszámmal, törve évszámmal, zárójelben feltüntetve római számmal
az elfogadás hónapját, arab számmal a testületi ülés napját
jelzéssel kell ellátni a következők szerint: Nágocs Község
Önkormányzatának 1/1995.(V.13.) számú rendelete. A megnevezésnek
tartalmaznia kell a rendelet tárgyát is.
44.szakasz
1./ A képviselő-testület rendeleteit ki kell hirdetni.
2./ A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
3./ A kihirdetés, a hirdetmények a képviselő-testület hirdetőtábláján
10 napig történő kifüggesztésével történik.
4./ A hirdetmény tartalmazza:
- a rendelet számát, tárgyát,
- a hatálybalépés időpontját,
- a rendelet teljes szövegének megtekintési helyét.
5./ A kihirdetés tényét a rendelet irattári példányán, továbbá a
hatályos rendeletek nyilvántartásába is fel kell jegyezni.
6./ A lakossággal történő megismertetés céljára fel kell használni:
- a lakossági fórumokat,
- a közmeghallgatásokat.
45.szakasz
1./ A képviselő-testület rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni.
A nyilvántartás adatai:
- sorszám
- rendelet száma
- rendelet tárgya
- kihirdetés időpontja
- megjegyzés
2./ A képviselő-testületi rendeletek hatályosulásáról szükség szerint,
de ciklusonként legalább egy alkalommal a jegyző tájékoztatást ad
a képviselő-testületnek.
3./ A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek
tudomást szerezzenek az egyes képviselő-testületi rendeletekről.
4./ A képviselő-testület rendeleteinek egy-egy példányát lakossági
tájékoztatás céljából meg kell küldeni a községi könyvtárnak.
5./ A jegyző a rendeletek alkalmazása szempontjából érintett
szerveknek a rendeletek egy-egy példányát megküldi.
46.szakasz
1./ A polgármester és a jegyző közvetetten is felelősek a rendeletek
végrehajtásáért, ezért a polgármesteri hivatalon keresztül
figyelemmel kísérik a végrehajtás megszervezését, ellenőrzik a
végrehajtás érdekében tett intézkedéseket.
2./ A rendeletek végrehajtását a jegyző szükség szerint intézkedési
terv kibocsátásával köteles elősegíteni.
3./ Ha a rendelet végrehajtásáért felelős szerv, vagy személy a
végrehajtásban akadályozó körülményt észlel, annak elhárítását a
polgármestertől köteles kérni. Mind a polgármesternek, mind a
jegyzőnek, mind pedig a polgármesteri hivatalnak intézkednie kell
a végrehajtást akadályozó körülmények elhárítására.
4./ A rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester
kívánságára- tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, a
fontosabb tapasztalatokról.
5./ Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-
testület bizottság, vagy tanácsnok hatáskörébe utalhatja.
VII. fejezet
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK
47.szakasz
1./ A települési-képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek.
2./ A képviselô a tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
3./ A képviselő főbb jogai:
- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek
előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és
ellenőrzésében;
- jogosult a hivatalos iratokba - a jogszabályi
rendelkezésekben foglalt korlátozásokkal - betekinteni;
- a képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely
bizottság munkájában. Kérésére a bizottság elnöke
meghívja;
- a települési képviselőt a polgármester, a jegyző, a
polgármesteri hivatal ügyintézői munkaidő alatt soron
kívül kötelesek fogadni. A települési képviselő által
felkeresett polgármesteri hivatal dolgozó köteles a
képviselők jogainak érvényesülését elősegíteni;
- A képviselő-testület a települési képviselőnek, a
tanácsnokoknak, a bizottságok elnökeinek, önkormányzat
rendeletében meghatározott költségtérítést és juttatást
tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
4./ A képviselő-testület tagja köteles:
- tevékenyen részt venni a képviselő-testületi munkában,
- olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a
közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,
- felkérés alapján részt venni a testületi ülések
előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,
- írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a
képviselő-testület, vagy bizottságának ülésén való
részvétele, vagy egyéb megbízatásának teljesítése
akadályoztatva van.
- a tudomására jutott állami, szolgálati és az önkormányzati
érdekeit érintő titkot megőrizni, titoktartási
kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fenn áll.
- kapcsolatot tartani a község választópolgáraival, illetve
különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
- a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a
testületi napirend megtárgyalása előtt bejelenteni.
48.szakasz
1./ A polgármester egyes képviselőket - szakmai ismereteik és
felkészültségük szerint- bevon az egyes döntések előkészítésébe, a
különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.
49.szakasz
1./ A képviselő-testület a polgármester, alpolgármester vagy bármely
képviselők javaslatára - a települési képviselők közül-
tanácsnokokat választhat.
2./ Tanácsnok választásra különösen akkor kerül sor, ha az általa
ellátandó feladat:
a./ sokoldalú komplex megközelítést igényel,
b./ érdemi koordinációt és tárgyalásokat igényel,
c./ speciális szakértelmet és körültekintést igényel
3./ Helyi tanácsnok a pártok, érdekközösségek között keletkező viták
feloldása érdekében is választható. A tanácsnok feladatkörébe
utalt ügyekben előterjesztés csak a tanácsnok ellenjegyzésével
kerülhet a képviselő-testület elé.
4./ Tanácsnok- megválasztása esetén - bizottsági elnöki feladatokat is
elláthat.
VIII. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
50.szakasz
1./ A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok
ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választhat.
2./ A képviselő-testület Igazgatási Bizottságot hoz létre.
3./ Az Igazgatási Bizottság által ellátandó feladatok:
a./ rendelettervezetek véleményezése;
b./ önkormányzat döntési körébe tartozó személyi ügyek
előkészítése
c./ pénzügyi és államháztartási előterjesztések véleményezése;
d./ községrendezési illetve településfejlesztési előterjesztések
előkészítése;
e./ önkormányzat intézményi alapítása, megszüntetése, átszervezése;
f./ a rendeletek hatályosulásának elemzése.
g./ az átruházott hatósági hatásköreiben dönt.
i./ ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat betartását, a bizonylati
rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
51.szakasz
1./ A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ.
keretei között maga állapítja meg.
52.szakasz
1./ A képviselő-testület indokolt esetben, - meghatározott feladat
ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság
megbízatása feladatának elvégzéséig illetőleg az erről szóló
jelentésnek a képviselő-testület által történő elvégzéséig tart.
- 25 -
53.szakasz
A BIZOTTSÁGI MÜKÖDÉS FŐBB SZABÁLYAI
1./ A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési
képviselők közül kell választani. A polgármester, az
alpolgármester és a képviselő-testület hivatalának a dolgozója nem
lehet a bizottság tagja.
2./ A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a
tanácskozási joggal meghívandókra képviselő-testületre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
3./ A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az
előterjesztéseket, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával
nyújthatóak be a képviselő-testülethez.
4./ Bármely képviselő javaslatot tehet - a Bizottság feladatkörébe
tartozó - ügy megtárgyalására. A Bizottság elnöke az indítványt a
bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles
meghívni az indítványozó képviselőt.
5./ A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a
hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes
érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az
elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság
dönt.
6./ A bizottság ülésére a 27. szakaszban foglaltakat értelemszerűen
kell alkalmazni. Döntéseiről a bizottság elnöke illetve
akadályoztatása esetén a bizottság által kijelölt képviselő
bizottsági tag ad számot.
7./ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely
tartalmazza a az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a
hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kissebségi
véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
8./ A jegyzőkönyv egy példányát 15 napon belül meg kell küldeni a
Közigazgatási Hivatal vezetőjének.
9./ A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-
testületnek.
54.szakasz
1./ A Bizottság elnökének feladatai:
a./ összehívja és vezeti a Bizottság üléseit;
b./ a bizottság döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet;
c./ szükség esetén szakértőt von be a bizottság munkájába;
d./ a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása
vagy e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén összehívja
és vezeti a képviselő-testület üléseit, megbízás esetén eljár
az önkormányzat ügyeiben és képviseli az önkormányzatot.
IX. fejezet
A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ
55.szakasz
1./ A polgármester és a jegyző hatáskörét, feladatkörét törvény, vagy
annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg. Ezt a
szabályzat mellékleteként kezelt, folyamatosan karbantartott
hatásköri jegyzék rögzíti.
A polgármester
56.szakasz
1./ A polgármester feladatát főállásban látja el.
57.szakasz
1./ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület
határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából
települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a
megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
2./ A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével
kapcsolatban:
a./ segíti a képviselők munkáját;
b./ összehívja és vezeti a testületi ülést;
c./ képviseli az önkormányzatot
d./ szervezi a település fejlesztést és a közszolgáltatásokat;
e./ biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat
érvényesülését.
3./ A polgármester feladatai a bizottságok működésével kapcsolatban:
a./ indítványozhatja a bizottságok összehívását;
b./ felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az
ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az
önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a
képviselő-testület a következő ülésén határoz.
4./ A polgármester jogosítványai a polgármesteri hivatal működésével
kapcsolatban:
a./ a képviselő-testület döntései szerint és a saját önkormányzati
jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
b./ a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a
hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében,
a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c./ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási
ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreit
átruházhatja;
d./ a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a hivatal belső
szervezeti tagozódásának, munkarendjének valamint
ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e./ szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás
rendjét.
f./ gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a
jegyzô és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;
h./ a helyi önkormányzat gazdálkodása szabályszerűségéért a
polgármester a felelős;
i./ képviseli az önkormányzatot azokban a nemzetközi országos és
regionális érdekképviseleti szövetségekben, melyekhez az
önkormányzat csatlakozott;
j./ együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a
lakosság önszerveződő közösségeivel.
5./ A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos
szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelke-
zéseket az Ötv., valamit a polgármesteri tisztség ellátásának
egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. tv. határozzák meg.
A polgármester részletes feladatát, hatáskörét és hatósági
jogkörét az SZMSZ. 4. számú melléklete tartalmazza.
Az alpolgármester
58.szakasz
1./ Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
2./ A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes
jogkörben helyettesíti.
3./ A polgármester és az alpolgármester tisztségének egyidejű
betöltetlensége illetve egyidejű akadályoztatása esetén az
Igazgatási Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a testület
üléseit, megbizás esetén ellátja a polgármester feladatait, eljár
az Önkormányzat ügyeiben és képviseli az önkormányzatot.
A jegyző
59.szakasz
1./ A képviselő-testület - pályázat alapján- a jogszabályban
megállapított képviseleti követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez
ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
2./ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát és gondoskodik az
önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben
a körben:
a./ előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő
előterjesztéseket;
b./ ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli
tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
c./ tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület
bizottságának üléséin;
d./ törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az
előterjesztések vitájában;
e./ gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és
azt a polgármesterrel együtt írja alá;
f./ rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő
jogszabályok változásairól;
60.szakasz
1./ A jegyző egyéb feladatai:
a./ döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó
államigazgatási ügyeket;
b./ ellátja a jogszabály a jogszabályban előírt államigazgatási
feladatokat és hatásköröket;
c./ dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
d./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás
rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület
hivatalának köztisztviselői tekintetétben. A kinevezéshez,
vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás
visszavonásához - a polgármester által meghatározott körben -
a polgármester egyetértése szükséges;
e./ szervezi a polgármesteri hivatal jogpropaganda tevékenységét;
f./ ellátja az államigazgatási munka egyszerűsítésével és
korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;
g./ a testületi és a bizottsági ülés jegyzőkönyvét 15 napon belül
megküldi a Közigazgatási Hivatal vezetőjének;
h./ kapcsolatot tart a sajtóval;
i./ gondoskodik a Polgármesteri Hivatal ügyrendjének
elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról;
j./ tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, a
központi államigazgatási feladatok mikénti ellátásáról.
2./ A jegyző részletes feladatait az SZMSZ. 5. számú mellékletét
képező hatásköri jegyzék tartalmazza.
X. fejezet
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
61.szakasz
1./ A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre, Polgármesteri
Hivatal elnevezéssel- az önkormányzat működésével, valamint az
államigazgatási ügyek döntésére való előkészítésével és
végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
2./ A Polgármesteri Hivatal éves munkaterv alapján működik, amelyet a
képviselő-testület hagy jóvá.
3./ A hivatal létszámát a következők szerint határozza meg:
1 fő jegyző
1 fő pénzügyi előadó,
1 fő adóügyi előadó,
1 fő igazgatási előadó
1 fő adminisztrátor
1 fő hivatalsegéd
1 fő karbantartó-fűtő
3./ A Polgármesteri Hivatal jogszabályokban biztosított feladatkörét,
hatósági jogkörét ügyrend szerint látja el.
62.szakasz
1./ A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét a jegyző készíti el és a
képviselő-testület hagyja jóvá.
2./ Az ügyrend az SZMSZ 6. számú mellékletét képezi.
3./ Az ügyrend naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.
4./ Az ügyrend mellékletét képezik a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak
munkaköri leírásai, valamint hatásköri jegyzéke.
63.szakasz
1./ A Polgármesteri Hivatal ügyrendje tartalmazza:
a./ a Polgármesteri Hivatal megnevezését, jogállását, belső
szervezeti tagozódását.
b./ hatásköri jegyzékben felsorolt feladatokat.
c./ képviselő-testület által megállapított feladatokat.
d./ átruházott hatáskörök felsorolását.
e./ a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatokat.
f./ a képviselő-testület bizottságaival kapcsolatos feladatokat.
g./ kiadmányozási jog szabályozását.
h./ a Polgármesteri Hivatal éves munkatervével kapcsolatos
szabályozást,
i./ az apparátus értekezletek rendjének szabályozását.
j./ az apparátus dolgozóinak továbbképzésével kapcsolatos
feladatokat.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL, A JEGYZŐ ÉS A POLGÁRMESTER MUNKARENDJE,
ÜGYFÉLFOGADÁS RENDJE
64.szakasz
1./ A Polgármesteri Hivatal munkarendje:
Az általános munkakezdés és befejezés időpontja:
hétfőtől - péntekig: 8.00-16.30 h.
Étkezési munkaközi szünet: 12.00-12.30.h
2./ Az ügyfélfogadás rendje:
Ügyfélfogadási idő:
Hétfő 8.00-12.00 óráig,
Kedd 8.00-12.00 óráig,
Szerda 8.00-15.00 óráig,
Péntek 8.00-12.00 óráig.
3./ A Polgármesteri Hivatal munkaidőn kívül, heti szabad és
pihenőnapon, valamint munkaszüneti napon is köteles ellátni a
házasságkötéssel, névadással, társadalmi temetéssel kapcsolatos
feladatokat.
4./ Polgármester fogadóórái:
Minden csütörtök 8.00-16.00 óráig.
XI. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI
65.szakasz
1./ Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb,
gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet
részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más
települések képviselő-testületeivel, közszolgáltatásokat nyújtó
intézményekkel alakít társulásokat. Minden rendelkezésre álló
anyagi és szellemi eszközzel támogatja a választópolgárok olyan
tevékeny társulásait is, amelyeknek célja és rendeltetése az
önkormányzati feladatok megoldásának segítése.
66.szakasz
1./ A társulások célja és rendeltetése különösen:
a./ tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b./ a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és
településfejlesztési tervek összehangolása,
c./ közös áruellátási és fejlesztési problémák a szolgáltató
szervezetek elé történő együttes terjesztése,
d./ a társadalmi ellenőrzés, a lakosságnak az önkormányzati
feladatok végzésébe való bevonása, a jogi felvilágosító
munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös
konzultációban történő megvitatása,
e./ testületi, bizottsági ülések együttes tartása,
f./ közös - ideiglenes- bizottságok szervezése - meghatározott
közös érdekű feladatok ellátására.
2./ A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő
együttműködési megállapodások a Szabályzat 8. számú mellékletét
képezik.
3./ A társulásban végzett ügyintézés tapasztalatairól rendszeresen, de
legalább évente egyszer tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
XII. fejezet
HATÓSÁGI IGAZGATÁSI TÁRSULÁS
67.szakasz
1./ A képviselő-testület olyan hatósági-igazgatási társulásban vesz
részt, amelyben:
a./ a társulás előkészíti a döntéseket, de a határozatokat a
jegyző helyben maga adja ki.
b./ a társulásban történik az előkészítés, valamint a döntés is.
2./ A képviselő-testület szükség szerint vesz részt komplex, - több
szakigazgatási ügykört érintő valamint csupán egy szakigazgatási
ügykört érintő hatósági igazgatási társulásban.
3./ A hatósági igazgatási társulást írásbeli együttműködési
megállapodás hozza létre, amelyben az Ötv-ben rögzítetteken
túlmenően rendezni kell a megállapodásban foglaltak
végrehajtásával összefüggő főbb szabályokat. Ezek közül a
legfontosabbak:
a./ a végrehajtás ellenőrzésének módszerei, az értékelés fórumai;
b./ a kölcsönös és a folyamatos tájékoztatás rendje;
c./ a felmerülő viták feloldásának módjai;
d./ a megállapodásban foglaltak nem teljesítésének
jogkövetkezményei.
4./ A hatósági igazgatási társulást rögzítő megállapodást a jegyző
haladéktalanul megküldi a Közigazgatási Hivatalnak.
XIII. fejezet
INTÉZMÉNYIRÁNYíTÓ TÁRSULÁS
68.szakasz
1./ Az önkormányzat képviselő-testülete intézményirányító
társulásokban vehet részt.
2./ A képviselő-testület az intézmény fenntartói társulásba egy főt
delegál.
3./ Intézményirányító társulás tárgyában kötött megállapodásnak
tartalmaznia kell:
a./ a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét;
b./ az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának
arányát;
c./ az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és
kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának módját;
d./ a megállapodás felbontásának feltételeit.
4./ A képviselő-testület intézményirányító társulásokba delegált
tagjai évente írásos jelentést készítenek, melyet a
képviselő-testület elé terjesztenek.
5./ A jegyző gondoskodik arról, hogy a bizottságokba delegált tagok
munkáját a Polgármesteri Hivatal segítse.
XIV. fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
69.szakasz
1./ A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi
népszavazás és népi kezdeményezés intézményét.
70.szakasz
1./ Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület előterjeszthető
minden olyan ügy, amelynek az eldöntése a képviselő-testület
hatáskörébe tartozik.
2./ Népi kezdeményezés csak akkor utasítható el, ha
- olyan ügyre vonatkozik, amelynek az elbírálására helyi
képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége
- a megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adat
azonosíthatatlanság okából vagy önellentmondás miatt nem
lehetséges.
3./ A visszautasítás indokát írásban közölni kell.
4./ A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését
a polgármester hozza a lakosság tudomására hirdetmény formájában.
71.szakasz
1./ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy
esetben közmeghallgatást tart.
- A képviselő-testület munkaprogramjáról és éves
költségvetéséről.
- A község ellátását érintő kérdésekről.
- A képviselő-testület tevékenységéről.
2./ A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen
működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések
képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes
települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez
vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű
javaslatot tehetnek.
3./ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tervezett napirendi
pontokról a község hirdetőtábláján és a hangosbemondó útján
tájékoztatni kell a lakosságot a közmeghallgatás előtt legalább 15
nappal.
4./ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
5./ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen
vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó
szabályok.
6./ A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és
felvetéseket az felvetéseket, javaslatokat a képviselőtestület elé
kell terjeszteni állásfoglalás céljából. Az állásfoglalás kapcsán
tett intézkedésekről a lakosságot a soron következő lakossági
fórumon tájékoztatni kell.
XV fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJA
72.szakasz
1./ Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó
legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet
határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:
a./ a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
b./ a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és
azokat a feltételeket, amelyek figyelembevételével dönteni
lehet ezen vagyontárgyakról;
2./ Az önkormányzat törzsvagyonát /forgalomképtelen, a korlátozottan
forgalomképes és a forgalomképes vagyontárgyak körét /az SZMSZ. 7.
melléklete tartalmazza./
- 35 -
73.szakasz
1./ Az önkormányzat a vagyonáról köteles a lakosságnak elszámolni.
A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a
polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
2./ Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet különböző
gazdasági vállalkozásokban. A vállalkozásokban való részvételhez a
képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.
3./ Az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben a
polgármesternek csak a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával
van joga szerződést kötni, kötelezettséget vállalni, megállapodást
aláírni.
4./ Hitelt csak abban az esetben lehet felvenni, amennyiben más
finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.
Hitelfelvételhez minősített többség szükséges.
74.szakasz
1./ A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.
2./ A rendelet tartalmazza:
a./ A költségvetési év bevételeit-kiadásait,
b./ a tervezett bevételeket, azok nagyságát,
c./ olyan kötelezettségeket és kötelezettségvállalásokat, amelyek
a költségvetési évet terhelik,
d./ azokat az adótételeket, amelyek a tárgyévben irányadók.
2./ A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik.
Az első forduló főbb elemei:
- a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési
irányelv elemzése,
- az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon
felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése,
helyzetfelmérés,
3./ Az elemzés során számításba kell venni:
- a bevételi forrásokat,
- azok bővítésének lehetőségeit,
- a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos megoldásának
meghatározását,
- az igények és célkitűzések egyeztetését,
- a szükségletek kielégítésének sorrendjét,
- a várható döntések, hatásainak előzetes felmérését.
4./ A költségvetést tartalmazó rendelet-tervezet tárgyában
közmeghallgatást kell tartani.
5./ A közmeghallgatás után kerül sor a rendelet-tervezet második
fordulóban történő megtárgyalására az állami költségvetési törvény
által előírt részletezésben.
Ennek során a képviselő-testület:
- meghatározza a törvényben kötelezően az önkormányzat
számára előírt feladatok ellátását, megvalósításának
anyagi feltételeit,
- meghatározza az adott évben az önkormányzat által magára
vállalt többletfeladatokat, azok bevételi és kiadási
elemeit, forrásait,
- a költségvetés a bevételeket források szerint a kiadásokat
célok szerint tartalmazza,
- a költségvetési tervezet tartalékot is megjelöl.
75.szakasz
1./ A költségvetés és a zárszámadás tervezetét a jegyző készíti elő az
illetékes bizottság bevonásával és a polgármester terjeszti a
képviselő-testület elé. Tartalmát a költségvetési törvény az
államháztartási törvény és az SZMSZ. e fejezetében foglalt
rendelkezései határozzák meg.
76.szakasz
AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS FŐBB SZABÁLYAI
1./ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal
látja el:
a./ a PM. által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési
tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a
pénzforgalmi információs jelentést, és mindezeket megküldi a
TÁKISZ-nak;
b./ beszedi az önkormányzat saját bevételeit;
c./ gondoskodik az önkormányzat költségvetési rendeletének
végrehajtásáról;
d./ biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített
nyilvántartását;
e./ biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős
könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül a
pénzügyminiszter által meghatározottak szerint kialakítja a
számlarendjét.
-
2./ Az önkormányzat által létrehozott intézmények önálló, részben
önálló, illetve nem önálló költségvetési intézmények lehetnek. Az
intézmények felsorolását a yy. számú melléklet tartalmazza.
3./ A polgármesteri hivatal a kisebb összegű kifizetéseit a
házipénztárból teljesíti, a házipénztár szabályzata szerint.
4./ Az önkormányzat részben önálló intézményei házipénztárból felvett
ellátmányból fedezik kisebb kiadásaikat. A nem önálló
intézmények kiadásait közvetlenül a polgármesteri hivatal fedezi.
77.szakasz
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE
1./ Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
2./ A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a
jogszabályokban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
Az ellenőrt társulásos formában alkalmazza az Önkormányzat.
XVI. fejezet
A FELTERJESZTÉSI JOG
78.szakasz
1./ A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével,
illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási
eszközzel és egyéb döntésévvel kapcsolatban véleményt
nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak
megvalósítását, vagy visszavonását.
2./ A képviselő-testület a jogkörének gyakorlásához kérheti az
illetékes képviselő-testületi bizottság véleményét,
állásfoglalását is.
XVII. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
79.szakasz
1./ Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata
1995. június 10. napján lép hatályba. Kihirdetésének napját és
módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.
80.szakasz
1./ A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek folyamatos
vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
2./ Az SZMSZ mellékletei:
- A képviselő-testület tagjainak névsora, lakáscíme.
- A polgármester, alpolgármester, tanácsnok, jegyző
hatásköri jegyzéke.
- Bizottság tagjai és a bizottság feladat-és hatásköre.
- A képviselő-testület által kötött társulási szerződések.
- A polgármesteri hivatal ügyrendje.
81.szakasz
1./ Az SZMSZ hiteles példányát a Polgármesteri Hivatalban, a
jegyzőnél, ügyfélfogadási idő alatt, bárki megtekintheti.
2./ Az SZMSZ egy példányát el kell helyezni a könyvtárban.
82.szakasz
Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a
.................számú önkormányzati rendelet.
Nágocs, 1995. június 01.
dr. P a p Imre B a j k ó László
képviselô mb. jegyzô