Nágocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1995. (VI. 1.) önkormányzati rendelete

N Á G O C S KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 1995. 06. 10- 2018. 11. 21

I. fejezet


BEVEZETŐ


Nágocs község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus

módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település ügyeit,

gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról és a helyi közhatalom

önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Önállóan szervezi a település életét és törekszik annak sokirányú

fejlesztésére.

Nágocs település a külső-somogyi dombvidéken, állandó lakóinak

száma 706 fő..


II. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


1.szakasz


1./ Az önkormányzat és a hivatal megnevezése:

a./ az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Nágocs község Önkormányzata /továbbiakban: Önkormányzat

b./ működési területe:

Nágocs község közigazgatási területe

c./ a hivatal megnevezése:

Nágocs Község Polgármesteri Hivatala

Továbbiakban: Polgármesteri Hivatal

d./ a hivatal címe:

8674 Nágocs Hősök tere 10. Telefon:84/372-601.


2./ Az önkormányzat képviselő-testületének bélyegzője kör-alakú,

amelynek felirata "Nágocs Község Képviselő-testülete", a bélyegző

közepén a Magyar Köztársaság címerét kell használni, ha azt

jogszabály kifejezetten előírja.


3./ A Polgármester és a Polgármesteri Hivatal bélyegzője kör-alakú,

amelynek felirata " Polgármester Nágocs", illetve "Polgármesteri

Hivatal Nágocs ", bélyegző közepén a Magyar Köztársaság címere

látható. A Polgármesteri Hivatal bélyegzője sorszámozott.







2.szakasz


1./ A képviselő-testület tagjainak száma 8 fő. A képviselő-testület

névsorát és címét a szabályzat I.sz. melléklete tartalmazza.


AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK


3.szakasz


1./ A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási

tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

a./ maga is közvetlenül részt vehet vállalkozásban,

b./ a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak

eszközeivel, módszereivel /pl. a helyi adópolitikával,

telek- és ingatlan értékesítéssel vállalkozás élénkítő,

piacgazdaság-barát környezet megteremtésén dolgozik.


4.szakasz


1./ Amennyiben a települési önkormányzat a működési területén lévő

termelő vállalkozásban kíván részt venni, ezt megelőzően szakértői

véleményt kér, illetve közgazdasági (költség-haszon) elemzést

végeztet.


5.szakasz


1./ A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményezést tesz a

feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő

ügyekben. E jogaival különösen abban az esetben él, ha az ügy a

településfejlesztéssel- illetve üzemeltetéssel, a lakossági

közszolgáltatásokkal szorosabb kapcsolatban van.


2./ Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat

a./ képviselő-testülete, annak felhatalmazására átruházott hatáskörben

- bizottsága illetve

- a polgármester hozhat.


3./ Helyi rendeletben meghatározottak szerint népszavazásnak önálló

döntési joga van önkormányzati kérdésben.










III. fejezet


A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖRE


6.szakasz


1./ A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében

együtt működik a megyei önkormányzattal illetve a körzet

önkormányzataival. A képviselő-testület feladatai ellátása

érdekében együttműködésre törekszik a különböző lakossági

önszerveződő közösségekkel, valamint a község területén működő

gazdálkodó szervekkel.


2./ A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester és a

jegyző feladata. A koordináció célja a megyei és körzeti tervek,

koncepciók kidolgozásában közvetlen részvétel, valamint az egyez-

tetés a helyi elképzelésekkel. A kapcsolattartásról és negyedéven-

ként köteles a polgármester beszámolni a képviselő-testületnek.


3./ Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

a./ településrendezés és településfejlesztés;

b./ az épített és természeti környezet védelme;

c./ a lakásgazdálkodás;

d./ a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás;

e./ köztemető fenntartása;

f./ a helyi közutak és közterületek fenntartása;

g./ köztisztaság és településtisztaság biztosítása;

h./ közreműködés az energia szolgáltatásban;

i./ közreműködés a foglalkoztatás megoldásában;

j./ gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai

oktatásról és nevelésről;

k./ az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek

és ifjúsági feladatokról;

l./ a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és sport

támogatása

m./ a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének

biztosítása

n./ az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése


4./ Az önkormányzat köteles gondoskodni:

a./ az egészséges ivóvízellátásról;

b./ az óvodai nevelésről és az általános iskolai oktatásról és

nevelésről;

c./ az egészségügyi és szociális alapellátásról;

d./ a közvilágításról;

e./ a helyi közutak és a köztemető fenntartásról;

f./ a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.





5./ A képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatai tárgyában

- szükség szerint - önkormányzati rendeletet alkot.


6./ A képviselő-testület az 3. bekezdésben felsorolt feladatait

önállóan illetve társulásos formában oldja meg.


7./ Az önként vállalt önkormányzati feladatok:

a./ közterület-fenntartás

b./ vízrendezés-csapadékvíz elvezetés

c./ természeti környezet védelme

d./ településtisztaság biztosítása

e./ helyi közrend és közbiztonság

h./ szabadidős intézmények fenntartása /közművelődés/


8./ A képviselő-testület a többlet feladatok tárgyában a gazdálkodást

meghatározó pénzügyi tervében -- a fedezet-biztosítással

egyidejűleg -- foglal állást.



7.szakasz


1./ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és

hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.


2./ A képviselő-testület a következő hatáskörök gyakorlását nem

ruházhatja át:

a./ önkormányzati rendeletalkotás;

b./ az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének

meghatározása;

c./ a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés,

megbízás;

d./ helyi népszavazás kiírása;

e./ az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek

meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím

adományozása;

f./ a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a

végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról;

g./ a helyi adók megállapítása;

h./ a településrendezési terv jóváhagyása;

i./ kötvény kibocsátás, továbbá közösségi célú alapítvány és

alapítványi forrás átvétele és átadása;

j./ hitelügylet;

k./ gazdasági társaság alapítása, vagy vállalkozásban való

részvétel;








l./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz csatlakozás,

érdekképviseleti szervhez csatlakozás és ezekből kilépés;

m./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,

nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

n./ intézmény alapítás: vezetőjének kinevezése;

o./ közterület elnevezése, emlékmű állítás;

p./ eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

q./ felterjesztési jog gyakorlása;

r./ népi ülnökök megválasztása ill. személyükre javaslattétel;

s./ állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény

átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási

körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést érinti;

t./ véleménynyilvánítás olyan ügyekben, amelyekben a törvény az

önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;

x./ az önkormányzat vagyonával való rendelkezés, 10.000 Ft.-ot

meghaladó kötelezettség vállalás;

y./ a polgármester továbbképzésének és útiköltség térítésének

engedélyezése;

z./ amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható

hatáskörébe utal.


8.szakasz


1./ A képviselő-testülettől átruházott hatáskör nem ruházható tovább.

A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testületet vizsgálja

felül a bizottságnak, polgármesternek a képviselő-testület által

átruházott hatáskörben hozott döntését.


2./ Az átruházott hatáskörök gyakorlásának tapasztalatairól a

képviselő-testület munkatervében ütemezettek szerint be kell

számolni a hatáskört gyakorlónak.


3./ A képviselő-testület a faladat körébe tartozó közszolgáltatások

ellátása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot

alapíthat, kinevezi ezek vezetőit. A kinevezés részletes eljárási

szabályait megállapítja.



9.szakasz


A polgármester a képviselő-testülettől bizottságra, illetve a

jegyzőre átruházott hatáskörökben hozott döntések esetében élhet a

felfüggesztés jogával. A felfüggesztés tárgyában a képviselő-

testület dönt.








10.szakasz


A képviselő-testület feladatkört nem ruházhat át.


11.szakasz


Az átruházott hatáskörben hozott döntésről rendszeresen és

folyamatosan, -a képviselő-testület által átruházott hatáskörök

gyakorlásáról pedig a döntést követő testületi ülésen - a hatáskör

gyakorlójának be kell számolnia. Az átruházható hatáskörök a

szabályzat mellékletében kerülnek felsorolásra.


12.szakasz


A jogszabályok megjelenését követő 30 napon belül a jegyző elvégzi

az időszerű módosításokat és azokat jóváhagyás végett a testület

elé terjeszti.


IV .fejezet


A KÉPVISELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSE


13.szakasz


1./ A képviselő-testület munkaterve alapján ülésezik.


2./ Évenként legalább 8 alkalommal tart ülést.


3./ Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton összehívható.


4./ Össze kell hívni a képviselő-testületet 3 naptári napon belül a

települési képviselők egy negyedének, vagy a képviselő-testület

bizottságának indítványára.


5./ A munkaterv szerinti ülés meghívóját és az előterjesztéseket a

képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan

időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5

nappal megkapják.


14.szakasz


1./ A képviselő-testület nyári szabadságolások miatti szünetét minden

év augusztus 1-tôl augusztus 30-ig állapítja meg.





15.szakasz


1./ A képviselő-testület üléseinek összehívását indítványozhatja:

- közigazgatási hivatal vezetője

- népi kezdeményezés

- súlyos törvénysértés esetében a jegyző.


16.szakasz


1./ Az alakuló üléssel kapcsolatos előírások:

a./ Az alakuló ülést a választást követő 15 naptári napon belül

össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester

gondoskodik. Az ülést a legidősebb települési képviselő

korelnökként vezeti.


b./ Az alakuló ülésen kell dönteni:

- polgármester és az alpolgármester munkabéréről illetve

tiszteletdíjáról

- a jegyzői állás betöltésére vonatkozó pályázat kiírásáról,

ha jegyzői tisztség nincs betöltve;

- bizottság alakításáról, melynek feladata a szervezeti és

működési szabályzat, valamint a hatályos önkormányzati

rendeletek felülvizsgálata.


17.szakasz


1./ A polgármester előkészíti a képviselő-testület megbízatásának

időtartamára szóló programot és azt a képviselő-testület elé

terjeszti megtárgyalásra és elfogadásra.


18.szakasz


1./ A képviselő-testület működésének alapja a testület megbízatásának

időtartamára szóló program végrehajtását is célzó éves munkaterv.


2./ A munkaterv minden év március 1-tôl a következő év február 28-ig

terjedő időszakra készül, melyet legkésőbb február 15-ig a

képviselő-testület elé kell terjeszteni jóváhagyásra.


3./ Az éves munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:

- a képviselőktől

- a képviselettel nem rendelkező pártszervezetektől és

érdekképviseleti szervektől,

- a képviselő-testülettel vagy szerveivel társulási

megállapodást kötött szervek vezetőitől,

- jelentősebb helyi szolgáltató szervek vezetőitől.

- helyi egyesületektől




4./ A polgármester gondoskodik arról, hogy a munkaterv elfogadását

követő 30 napon belül a javaslattevők értesüljenek javaslataik

sorsáról.


5./ A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző

állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a

képviselő-testület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a

képviselő-testület és a bizottságok munkatervei között megfelelő

összhang legyen.


6./ A munkaterv tartalmazza:


- a ciklusidőszakra vonatkozó legfontosabb általános és

ágazati feladatokat,

- azoknak az ügyeknek a tételes megjelölését, amelyek

előkészítéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági

fórumok segítségét és közreműködését,

- az ülések tervezett időpontját és napirendjét, a

napirendek előadóit,

- annak megjelölését, hogy mely napirendi pontokkal

kapcsolatban kell előzetesen közmeghallgatást tartani,

- a napirendi pont előkészítésében résztvevők megjelölését,

- az előterjesztés elkészítésének és leadásának határidejét,

- azon napirendek megjelölését, amelyeket valamely bizottság

terjeszt elő, illetve amelyekhez bizottsági állásfoglalást

kell beterjeszteni,

- az előre tervezett közmeghallgatás időpontját,

- a községpolitikai fórumok szervezésével kapcsolatos

feladatokat,

- egyéb szervezési feladatokat.

- egyes napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását.


19.szakasz


A képviselő-testület ülését megelőzően 5 nappal a lakosságot

hirdetőtáblán elhelyezett hirdetmények és hangosbemondó utján kell

értesíteni az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjeiről,

valamint arról, hogy a napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagok a

Polgármesteri Hivatalban megtekinthetőek.


20.szakasz


A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját

és helyét legalább 15 nappal az ülés előtt hirdetőtáblán

elhelyezett hirdetmények és hangosbemondó utján nyilvánosságra

kell hozni.




21.szakasz


1./ A képviselő-testület meghatározó szerepének növelése érdekében

kétfordulós tárgyalási módot alkalmaznak a következő esetekben:

- ciklustervek, fejlesztési programok,

- településfejlesztési koncepciók,

- községrendezési tervek,

- éves pénzügyi terv.


2./ A 1.bekezdésben szereplő témák első fordulóban történő tárgyalás

előtt közmeghallgatást kell tartani.


22.szakasz


1./ A képviselő-testület az első forduló során előzetesen állást

foglal a témával kapcsolatos fő célkitűzések, koncepciók és teendő

intézkedések tekintetében, - figyelembe véve a közmeghallgatáson

elhangzottakat.


2./ Az első forduló előterjesztése számba veszi a megoldandó

feladatokat, a kialakult helyzet sajátosságait és a rendelkezésre

álló eszközöket. Feltár minden lehetséges megoldást, bemutatva az

egyes megoldások előnyeit és hátrányait.


3./ Az első forduló állásfoglalásának megfelelően el kell végezni a

tervezet további kimunkálását, gondoskodni kell a még szükséges

egyeztetések elvégzéséről. A kidolgozott tervezetet végleges

döntés céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.


23.szakasz


A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A meghívót

olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 5

nappal minden meghívotthoz megérkezzen.


24.szakasz


1./ A képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:

- az ülés helyét és idejét

- a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét

- mellékletként az írásbeli előterjesztéseket és a

határozati javaslatok teljes szövegét.


2./ Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

- önkormányzati rendelet alkotás;

- polgármesteri hivatal szervezetének kialakítása és annak

megváltoztatása;





- helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása;

- önkormányzati jelképek meghatározása;

- gazdasági program meghatározása;

- éves pénzügyi terv meghatározása;

- az éves pénzügyi terv végrehajtásáról szóló jelentés;

- településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügy;

- valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy;

- összes PTK-ból eredő ügy;

- társulások létrehozása, társulásokhoz való csatlakozás,

társulásból való kilépés;

- intézmény alapítás, megszűnés, átszervezés;

- hitelügylet;

- pályázatok kiírása, elbírálása vagy benyújtása.


3./ A 2. bekezdésben nem szereplő ügyek szóban is előterjeszthetőek,

azonban ebben az esetben is a határozati javaslat teljes szövegét

mellékletként a meghívóhoz kell csatolni. Halaszthatatlan esetben

a polgármester engedélyezheti, hogy az írásban foglalt

előterjesztés és a határozati javaslat a testületi ülésen kerüljön

kiosztásra.


4./ Az előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-

testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és

határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.


5./ A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt

is felkérhet az előterjesztés és a határozati javaslat

összeállítására.


6./ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés kötelezően két

részből áll:

a./ Az első részben:

- meg kell jelölni a tárgyalásra tervezett téma pontos

címét,

- utalni kell arra, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e

már korábban az előterjesztés tárgykörével és a határozat

végrehajtása érdekében milyen intézkedések történtek,

- ismertetni kell a témával kapcsolatban kialakult

helyzetet, a szakmai megállapítások mellett ismertetni

kell az anyaggal összefüggő gazdasági, társadalmi

kihatásokat,

- az előterjesztésből ki kell tűnni a megelőző, összehangoló

munkának, az esetleges eltérő vélemények,

- fel kell tüntetni mindazon körülményeket és

összefüggéseket, amelyek a hozandó döntést indokolják,

illetve azzal szemben állnak.






b./ Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely

- csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat,

- ne ismételje meg a szervek jogszabályban előírt feladatait,

- az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell

megfogalmazni,

- tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy

megnevezését és a végrehajtás határidejét,

- a végrehajtás határidejére elsősorban naptár szerinti nap

megjelölést kell használni, "folyamatos" megjelölés esetén

fel kell tüntetni az időközönkénti beszámolás időpontját,

- a korábbi azonos tárgyú határozatok hatályban tartására,

vagy hatályon kívül helyezésére indítványt kell tenni.


7./ Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállást és a

határozati javaslatokat tartalmazzák.


SÜRGÖSSÉGI INDITVÁNY


25.szakasz


1./ Sürgősségi indítványt a sürgősség tényének rövid indokolásával

legkésőbb az ülést megelőző napon 12.00 óráig szóban vagy írásban

a polgármesteri hivatalban lehet előterjeszteni.


2./ A képviselő-testület minősített többséggel soron kívül dönt az

indítványról.


3./ Sürgősségi indítványt benyújthatnak a polgármester, az alpolgármester

a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.


4./ Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult

bizottság hatáskörébe tartozna, úgy arról is állást kell foglalni,

hogy a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet.


5./ Sürgősségi indítvány elfogadása esetén azt a képviselő-testület

első napirendként tárgyalja meg. Ha a képviselő-testület nem

ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű javaslatként

tárgyalja, s a napirendek meghatározásakor dönti el hányadik

napirendként.


26.szakasz


1./ A képviselő-testület ülésére az Ötv-ben, valamint az éves

munkatervben előírtakon kívül meg kell hívni:

a./ a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit;




b./ bizottságok beszámoltatása esetén a bizottság nem helyi

képviselő tagját,

c./ azt a személyt, akinek a jelenléte a napirend megtárgyalásához

szükséges.

d./ a község önszerveződő közösségeinek képviselőit, ha a

napirend a tevékenységi körüket érinti.


2./ A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.


27.szakasz


1./ A képviselő-testület ülése nyilvános.


2./ A képviselő-testület zárt ülést rendel el:

a./ választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása

illetve visszavonása, fegyelmi eljárása megindítása illetve

fegyelmi büntetés kiszabása valamint állásfoglalást igénylő

személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános

tárgyalásba nem egyezik bele.

b./ önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési

ügy tárgyalásakor.


3./ A képviselő-testület zárt ülést is elrendelhet vagyonával való

rendelkezés és az általa kiirt pályázat elbírálásakor, ha a

nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.


4./ Zárt ülésen csak a polgármester, a képviselő-testület tagjai a

jegyző, meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet

részt.a Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett

meghívása.


28.szakasz


1./ A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.


2./ A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

- megállapítja az ülés határozatképességét;

- megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ

szerint hívták-e össze;

- tájékoztatást ad a két ülés között végzett munkáról, az

önkormányzatot érintő összes érkezett levélről és az arra

adott válaszokról;

- beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának

helyzetéről;

- tájékoztatást ad az előző testületi ülésen elhangzott

bejelentések nyomán tett intézkedésekről;

- tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről;





- tételes tájékoztatást ad az időszak pénzügyi mozgásairól;

- napirendi pontokként megnyitja, vezeti, lezárja és

összefoglalja a vitát, valamint figyelemmel kíséri az ülés

határozatképességét;

- napirendi pontokként szavazásra bocsátja a határozati

javaslatokat, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott

módosító, kiegészítő indítványokról, majd az eredeti

határozati javaslatról döntsön a testület;

- biztosítja az ülés zavartalan rendjét;

- biztosítja a képviselők interpellációs jogának gyakorlását;

- berekeszti az ülést.



A TANÁCSKOZÁS RENDJE


29.szakasz


1./ A képviselő-testület ülésének napirendjéről a testület határoz.


2./ A képviselő-testület először a végrehajtásért felelős személy

előterjesztése alapján dönt a lejárt határidejű határozatok

végrehajtásáról szóló jelentésről, majd a polgármesternek a két

ülés közti időben végzett munkájáról szóló tájékoztató és az előző

ülésen elhangzott interpelláció vagy bejelentés nyomán tett

intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztató elfogadásáról határoz.


3./ A polgármester minden előterjesztés és azzal kapcsolatos

határozati javaslat felett vitát nyit:

- Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban

kiegészítheti.

- Az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal

meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt

válaszolni kell.

- Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez - az

ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő -

ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.


30.szakasz


1./ A képviselő-testületi ülés napirendjének előadója az lehet, akit

az éves munkaterv megjelöl, a képviselő-testület vagy a

polgármester erre felhatalmaz, felhív, kijelöl, illetőleg felkér.









31.szakasz


1./ A polgármester az ülés napirendjének biztosításával kapcsolatban:

- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, a

tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást

használ;

- rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan

magatartást tanúsít.


32.szakasz


1./ A vita lezárása, vagy a hozzászólási időtartam korlátozására a

képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a

testület vita nélkül határoz.


2./ A vita lezárása után személyes megjegyzésre van lehetősége annak,

aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja

elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült

félreértéseket kívánja eloszlatni.


3./ A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ô bármely

javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.


4./ A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester

kihirdeti a határozatot.


5./ Az ülés hallgatósága sem a tetszését, sem pedig a nemtetszését nem

nyilváníthatja ki.


HATÁROZATHOZATAL


33. szakasz


1./ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.


2./ A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.


3./ A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról a képviselő-testület dönt az érintett képviselő, vagy bármely települési képviselő javaslatára.


4./ A döntésből kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekintetni.


5./ Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, a vita ezt követően folyatódik és újabb szavazást rendel el a polgármester. Amennyiben ez sem vezet eredményre, vissza kell adni az anyagot és a következő testületi ülésre átdolgozott formában kell beterjeszteni. Ha ismét eredménytelen a szavazás, akkor addig kell szavazni, amíg döntés nem születik.


6./ Minősített többség szükséges:


  1. önkormányzati rendelet alkotáshoz;

  2. az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz;

  3. önkormányzati társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, vagy abból való kilépéshez;

  4. külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, vagy abból való kilépéshez;

  5. intézmény alapításhoz, átszervezéshez, megszüntetéshez;

  6. képviselő döntéshozatalból való kizárásához;

  7. az SZMSZ 27.sz.3.bekezdése szerinti zárt ülés elrendeléséhez;

  8. képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához;

  9. a polgármester elleni kereset benyújtásához;

  10. képviselő-testület hatáskörének átruházásához;

  11. kitüntetés adományozásához;

  12. ciklusprogram elfogadásához;

  13. alapítvány létesítéséhez;

  14. sürgősségi indítvány elfogadásához;

  15. helyi népszavazás kiírásához;

  16. az önkormányzati ingatlan tulajdon elidegenítése, vagy jelzáloggal terhelése terheléséhez;

  17. vállalkozásban való részvételhez;

  18. hitelügylethez;

  19. titkos szavazás elrendeléséhez;

  20. pályázatok kiírásához, elbírálásához illetve benyújtásához.


34.szakasz


Minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges.


35.szakasz


1./ A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza.


2./ Titkos szavazás tartandó mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály előírja, illetve titkos szavazás tartható azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés kell vagy lehet elrendelni.


3./ A zárt ülésen hozott határozatot ismertetni kell a nyilvános ülésen.


4./ Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha:

- a törvény előírja;

- az önkormányzati tulajdonról való rendelkezésnél;

- hitelfelvételről;

- a település jogi státuszát érintő ügyekben;

- vállalkozásban való részvételnél;

- a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri;

- a jelenlevő képviselők 2/3-a indítványozza.


5./ A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak névjegyzékét, a jelenlévő képviseleti tagok pedig nevük felolvasásakor "igen-nel", vagy "nem-el" szavaznak. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.


6./ A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő folyamatos sorszámmal, törve évszámmal, zárójelben feltüntetve római számmal az elfogadás hónapját, arab számmal a testületi ülés napját jelzéssel kell ellátni a következők szerint: 1/1995.(V.13.) számú határozat.


KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ


36.szakasz


1./ A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottságok elnökeihez kérdést, interpellációt intézhet önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben.


2./ Interpellációt elsősorban közérdekű ügyekben lehet előterjeszteni. Egyéni ügyben akkor kerülhet sor interpellációra, ha az előterjesztő az ügyben érdekelt szervnél vagy személynél eljárt, de az intézkedést elmulasztották, vagy az interpelláció szerint törvénysértően, vagy méltánytalanságot okozva jártak el.


3./ Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését legalább három nappal megelőzően terjesztik elő, arra az ülésen érdemben kell válaszolni.


4./ Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő- testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.


5./ Ha az illetékes az interpellációra a képviselő-testület ülésén nem tud választ adni, vagy sem az interpelláló, sem pedig a testület a választ nem fogadta el, - az illetékes köteles a képviselőt 15 napon belül írásban tájékoztatni. A választ a képviselő-testület következő ülésén be kell jelenteni, melynek elfogadásáról a képviselő-testület dönt.


6./ A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.


7./ Az interpellációra való válaszadás után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület határoz.


8./ Amennyiben a képviselő igényli , a polgármesteri hivatal köteles bevonni interpellációjának kivizsgálásába.


9./ Amennyiben a képviselő nincs jelen, az interpellációt nem lehet megtárgyalni.


A TANÁCSKOZÁS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA


37.szakasz


1./ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik

a./ figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól;

b./ rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

c./ indítványozhatja a rendbontó képviselő-tiszteletdíjának csökkentését.


2./ A képviselő-testületi ülésen résztvevő választópolgároknak

tanácskozási joguk nincs. A képviselő-testület dönt az állampolgár kérésére a tanácskozási jog megadása kérdésében.


3./ A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén pedig a terem elhagyására kötelezheti.


4./ A polgármester rendfenntartásra tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.


V. fejezet


A KÉPVISELŐTESTÜLET ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE


38.szakasz


1./ A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza:

- az ülés helyét és idejét;

- az ülésen megjelent, továbbá távol maradt képviselők, valamint az ülésen tanácskozási joggal megjelentek nevét;

- napirendi pontokként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét;

- a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás számszerű és a határozatok szószerinti szövegét, a felelőst és a határidőt;

- az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, az ezekre adott válaszokat;

- a határozathozatal módját, eredményét;

- a jegyzőkönyvet a jegyző és a polgármester, valamint a minden alkalommal külön megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő képviselő írja alá.


2./ A testületi ülésről 4 példányban készül jegyzőkönyv.


- A jegyzőkönyv eredeti példányát a jelenléti ív, a meghívó,

az előterjesztések és a határozati javaslatok egy-egy

példányának melléklétével a jegyző kezeli. Képviselő

kérelmére ehhez csatolni kell az írásban benyújtott

hozzászólását is.

- Egy példányt 15 napon belül meg kell küldeni a

Közigazgatási Hivatalnak.

- Egy példányt, mellékelve a határozati javaslatokat és az

előterjesztéseket, valamint az elfogadott határozatokat

illetve rendeleteket - a zárt ülés jegyzőkönyveinek

kivételével - át kell adni a községi könyvtárnak.


3./ A jegyző a jegyzőkönyvek első példányait és azok mellékleteit évente be kell kötteti.


39.szakasz


1./ A képviselő-testület jegyzőkönyveit és azok mellékleteit a település állampolgárai a polgármesteri hivatalban a jegyzőnél - ügyfélfogadási idő alatt- bármikor megtekinthetik.


2./ A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelybe csak az ülés

részvevői, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy hivatalos

megbízottja, - továbbá a jegyző tekinthet be.


VI. fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS


40.szakasz


1./ A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi

társadalmi viszonyok rendezése, továbbá törvény felhatalmazása

alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.


2./ Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:

a./ a Szervezeti és Működési Szabályzatról;

b./ a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagjainak,

a tanácsnoknak történő tiszteletdíj, természetbeni juttatás

megállapításáról;

c./ hatósági jogkör megállapításáról a bizottságok részére;

d./ helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek,

eljárási rendjének meghatározásáról;

e./ a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya, vagy vagyoni

része elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való

beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról;

f./ a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való

rendelkezés feltételeinek meghatározásáról.


3./ A képviselő-testület a 2. bekezdésben felsoroltakon kívül

rendeltet kell alkosson, ha törvény azt előírja, vagy ha a

képviselők több mint fele azt kezdeményezi.






41.szakasz


1./ Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai:

a./ Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetnek:

- a helyi képviselők,

- a képviselő-testület bizottságai,

- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

- a társadalmi szervezetek vezető testületei,

- mindazon központi szerv, amelynek az Ötv. értelmében

a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat és

hatásköre van.


42.szakasz


1./ A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, míg a szakmai

előkészítés a jegyző feladata.


2./ A képviselő-testület dönt a kezdeményezés elfogadásáról.

Amennyiben a kezdeményezést elfogadja, rendelkezik az előkészítés

módjáról és határidejéről.


3./ A képviselő-testület - különösen a lakosság szélesebb körét érintő

rendeletek előkészítéséről - irányelveket határozhat meg.


4./ A képviselő-testület a rendelet előkészítésével esetenként a tárgy

szerint érintett bizottságát is megbízhatja, vagy ideiglenes

bizottságot hozhat létre.


5./ A tervezet előkészítéséhez - szükség szerint szakértőt kell

igénybe venni. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.


6./ Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széles körű

elemzésből kell kiindulni. Ennek forrásai lehetnek:

- a tárgy szerint érintett szervek és szervezetek véleménye

- a bíróság, ügyészség, rendőrség véleménye,

- a képviselő-testület bizottságainak véleménye,

- a lakossági közvélemény kutatás.


7./ A tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából

a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni, amely azt

- a tárgy szerint érintett más bizottságokkal együtt - megvitatja.

Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint külső szakembereket is

meg kell hívni.


8./ A polgármester - a jegyző véleményének kikérése után - egyes

rendelet-tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra

bocsát.


9./ A közmeghallgatásra bocsátott rendelettervezetekkel kapcsolatos

kifogások kérdésében a képviselő-testület foglal állást.


43.szakasz


1./ Az önkormányzat rendelet-tervezetét annak indoklásával együtt,

- ha törvény vagy az SZMSZ másként nem rendelkezik- a jegyző

terjeszti a képviselő-testület elé.



2./ A jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során felmerült,

de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, - utal azok

mellőzésének okaira.


3./ A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a rendeletet a

jegyző és a polgármester írja alá.


4./ A képviselő-testület rendeleteit évenként kezdődő folyamatos

sorszámmal, törve évszámmal, zárójelben feltüntetve római számmal

az elfogadás hónapját, arab számmal a testületi ülés napját

jelzéssel kell ellátni a következők szerint: Nágocs Község

Önkormányzatának 1/1995.(V.13.) számú rendelete. A megnevezésnek

tartalmaznia kell a rendelet tárgyát is.


44.szakasz


1./ A képviselő-testület rendeleteit ki kell hirdetni.

2./ A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

3./ A kihirdetés, a hirdetmények a képviselő-testület hirdetőtábláján

10 napig történő kifüggesztésével történik.

4./ A hirdetmény tartalmazza:

- a rendelet számát, tárgyát,

- a hatálybalépés időpontját,

- a rendelet teljes szövegének megtekintési helyét.

5./ A kihirdetés tényét a rendelet irattári példányán, továbbá a

hatályos rendeletek nyilvántartásába is fel kell jegyezni.

6./ A lakossággal történő megismertetés céljára fel kell használni:

- a lakossági fórumokat,

- a közmeghallgatásokat.


45.szakasz


1./ A képviselő-testület rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartás adatai:

- sorszám

- rendelet száma

- rendelet tárgya

- kihirdetés időpontja

- megjegyzés


2./ A képviselő-testületi rendeletek hatályosulásáról szükség szerint,

de ciklusonként legalább egy alkalommal a jegyző tájékoztatást ad

a képviselő-testületnek.


3./ A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek

tudomást szerezzenek az egyes képviselő-testületi rendeletekről.



4./ A képviselő-testület rendeleteinek egy-egy példányát lakossági

tájékoztatás céljából meg kell küldeni a községi könyvtárnak.


5./ A jegyző a rendeletek alkalmazása szempontjából érintett

szerveknek a rendeletek egy-egy példányát megküldi.


46.szakasz


1./ A polgármester és a jegyző közvetetten is felelősek a rendeletek

végrehajtásáért, ezért a polgármesteri hivatalon keresztül

figyelemmel kísérik a végrehajtás megszervezését, ellenőrzik a

végrehajtás érdekében tett intézkedéseket.


2./ A rendeletek végrehajtását a jegyző szükség szerint intézkedési

terv kibocsátásával köteles elősegíteni.


3./ Ha a rendelet végrehajtásáért felelős szerv, vagy személy a

végrehajtásban akadályozó körülményt észlel, annak elhárítását a

polgármestertől köteles kérni. Mind a polgármesternek, mind a

jegyzőnek, mind pedig a polgármesteri hivatalnak intézkednie kell

a végrehajtást akadályozó körülmények elhárítására.


4./ A rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester

kívánságára- tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, a

fontosabb tapasztalatokról.


5./ Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-

testület bizottság, vagy tanácsnok hatáskörébe utalhatja.


VII. fejezet


A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK


47.szakasz


1./ A települési-képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek.


2./ A képviselô a tevékenysége során hivatalos személyként jár el.


3./ A képviselő főbb jogai:

- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek

előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és

ellenőrzésében;

- jogosult a hivatalos iratokba - a jogszabályi

rendelkezésekben foglalt korlátozásokkal - betekinteni;


- a képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely

bizottság munkájában. Kérésére a bizottság elnöke

meghívja;

- a települési képviselőt a polgármester, a jegyző, a

polgármesteri hivatal ügyintézői munkaidő alatt soron

kívül kötelesek fogadni. A települési képviselő által

felkeresett polgármesteri hivatal dolgozó köteles a

képviselők jogainak érvényesülését elősegíteni;

- A képviselő-testület a települési képviselőnek, a

tanácsnokoknak, a bizottságok elnökeinek, önkormányzat

rendeletében meghatározott költségtérítést és juttatást

tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.


4./ A képviselő-testület tagja köteles:

- tevékenyen részt venni a képviselő-testületi munkában,

- olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a

közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,

- felkérés alapján részt venni a testületi ülések

előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,

- írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a

képviselő-testület, vagy bizottságának ülésén való

részvétele, vagy egyéb megbízatásának teljesítése

akadályoztatva van.

- a tudomására jutott állami, szolgálati és az önkormányzati

érdekeit érintő titkot megőrizni, titoktartási

kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fenn áll.

- kapcsolatot tartani a község választópolgáraival, illetve

különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

- a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a

testületi napirend megtárgyalása előtt bejelenteni.


48.szakasz


1./ A polgármester egyes képviselőket - szakmai ismereteik és

felkészültségük szerint- bevon az egyes döntések előkészítésébe, a

különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.


49.szakasz


1./ A képviselő-testület a polgármester, alpolgármester vagy bármely

képviselők javaslatára - a települési képviselők közül-

tanácsnokokat választhat.


2./ Tanácsnok választásra különösen akkor kerül sor, ha az általa

ellátandó feladat:




a./ sokoldalú komplex megközelítést igényel,

b./ érdemi koordinációt és tárgyalásokat igényel,

c./ speciális szakértelmet és körültekintést igényel


3./ Helyi tanácsnok a pártok, érdekközösségek között keletkező viták

feloldása érdekében is választható. A tanácsnok feladatkörébe

utalt ügyekben előterjesztés csak a tanácsnok ellenjegyzésével

kerülhet a képviselő-testület elé.


4./ Tanácsnok- megválasztása esetén - bizottsági elnöki feladatokat is

elláthat.


VIII. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI


50.szakasz


1./ A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok

ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választhat.


2./ A képviselő-testület Igazgatási Bizottságot hoz létre.


3./ Az Igazgatási Bizottság által ellátandó feladatok:

a./ rendelettervezetek véleményezése;

b./ önkormányzat döntési körébe tartozó személyi ügyek

előkészítése

c./ pénzügyi és államháztartási előterjesztések véleményezése;

d./ községrendezési illetve településfejlesztési előterjesztések

előkészítése;

e./ önkormányzat intézményi alapítása, megszüntetése, átszervezése;

f./ a rendeletek hatályosulásának elemzése.

g./ az átruházott hatósági hatásköreiben dönt.

i./ ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat betartását, a bizonylati

rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.


51.szakasz


1./ A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ.

keretei között maga állapítja meg.


52.szakasz


1./ A képviselő-testület indokolt esetben, - meghatározott feladat

ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság

megbízatása feladatának elvégzéséig illetőleg az erről szóló

jelentésnek a képviselő-testület által történő elvégzéséig tart.



- 25 -


53.szakasz


A BIZOTTSÁGI MÜKÖDÉS FŐBB SZABÁLYAI


1./ A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési

képviselők közül kell választani. A polgármester, az

alpolgármester és a képviselő-testület hivatalának a dolgozója nem

lehet a bizottság tagja.


2./ A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a

tanácskozási joggal meghívandókra képviselő-testületre vonatkozó

szabályokat kell alkalmazni.


3./ A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az

előterjesztéseket, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával

nyújthatóak be a képviselő-testülethez.


4./ Bármely képviselő javaslatot tehet - a Bizottság feladatkörébe

tartozó - ügy megtárgyalására. A Bizottság elnöke az indítványt a

bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles

meghívni az indítványozó képviselőt.


5./ A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a

hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes

érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az

elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság

dönt.


6./ A bizottság ülésére a 27. szakaszban foglaltakat értelemszerűen

kell alkalmazni. Döntéseiről a bizottság elnöke illetve

akadályoztatása esetén a bizottság által kijelölt képviselő

bizottsági tag ad számot.


7./ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely

tartalmazza a az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a

hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kissebségi

véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.


8./ A jegyzőkönyv egy példányát 15 napon belül meg kell küldeni a

Közigazgatási Hivatal vezetőjének.


9./ A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-

testületnek.








54.szakasz


1./ A Bizottság elnökének feladatai:

a./ összehívja és vezeti a Bizottság üléseit;

b./ a bizottság döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet;

c./ szükség esetén szakértőt von be a bizottság munkájába;

d./ a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása

vagy e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén összehívja

és vezeti a képviselő-testület üléseit, megbízás esetén eljár

az önkormányzat ügyeiben és képviseli az önkormányzatot.


IX. fejezet


A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

55.szakasz


1./ A polgármester és a jegyző hatáskörét, feladatkörét törvény, vagy

annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg. Ezt a

szabályzat mellékleteként kezelt, folyamatosan karbantartott

hatásköri jegyzék rögzíti.


A polgármester


56.szakasz


1./ A polgármester feladatát főállásban látja el.


57.szakasz


1./ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület

határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából

települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a

megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.


2./ A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével

kapcsolatban:

a./ segíti a képviselők munkáját;

b./ összehívja és vezeti a testületi ülést;

c./ képviseli az önkormányzatot

d./ szervezi a település fejlesztést és a közszolgáltatásokat;

e./ biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat

érvényesülését.









3./ A polgármester feladatai a bizottságok működésével kapcsolatban:

a./ indítványozhatja a bizottságok összehívását;

b./ felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az

ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az

önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a

képviselő-testület a következő ülésén határoz.


4./ A polgármester jogosítványai a polgármesteri hivatal működésével

kapcsolatban:

a./ a képviselő-testület döntései szerint és a saját önkormányzati

jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;

b./ a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a

hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében,

a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c./ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási

ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreit

átruházhatja;

d./ a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a hivatal belső

szervezeti tagozódásának, munkarendjének valamint

ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e./ szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás

rendjét.

f./ gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a

jegyzô és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;

h./ a helyi önkormányzat gazdálkodása szabályszerűségéért a

polgármester a felelős;

i./ képviseli az önkormányzatot azokban a nemzetközi országos és

regionális érdekképviseleti szövetségekben, melyekhez az

önkormányzat csatlakozott;

j./ együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a

lakosság önszerveződő közösségeivel.


5./ A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos

szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelke-

zéseket az Ötv., valamit a polgármesteri tisztség ellátásának

egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. tv. határozzák meg.

A polgármester részletes feladatát, hatáskörét és hatósági

jogkörét az SZMSZ. 4. számú melléklete tartalmazza.



Az alpolgármester


58.szakasz


1./ Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.







2./ A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes

jogkörben helyettesíti.


3./ A polgármester és az alpolgármester tisztségének egyidejű

betöltetlensége illetve egyidejű akadályoztatása esetén az

Igazgatási Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a testület

üléseit, megbizás esetén ellátja a polgármester feladatait, eljár

az Önkormányzat ügyeiben és képviseli az önkormányzatot.



A jegyző


59.szakasz


1./ A képviselő-testület - pályázat alapján- a jogszabályban

megállapított képviseleti követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez

ki. A kinevezés határozatlan időre szól.


2./ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát és gondoskodik az

önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben

a körben:

a./ előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő

előterjesztéseket;

b./ ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli

tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

c./ tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület

bizottságának üléséin;

d./ törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az

előterjesztések vitájában;

e./ gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és

azt a polgármesterrel együtt írja alá;

f./ rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő

jogszabályok változásairól;


60.szakasz

1./ A jegyző egyéb feladatai:

a./ döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó

államigazgatási ügyeket;

b./ ellátja a jogszabály a jogszabályban előírt államigazgatási

feladatokat és hatásköröket;

c./ dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

d./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás

rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület

hivatalának köztisztviselői tekintetétben. A kinevezéshez,

vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás

visszavonásához - a polgármester által meghatározott körben -

a polgármester egyetértése szükséges;



e./ szervezi a polgármesteri hivatal jogpropaganda tevékenységét;

f./ ellátja az államigazgatási munka egyszerűsítésével és

korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;

g./ a testületi és a bizottsági ülés jegyzőkönyvét 15 napon belül

megküldi a Közigazgatási Hivatal vezetőjének;

h./ kapcsolatot tart a sajtóval;

i./ gondoskodik a Polgármesteri Hivatal ügyrendjének

elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról;

j./ tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, a

központi államigazgatási feladatok mikénti ellátásáról.


2./ A jegyző részletes feladatait az SZMSZ. 5. számú mellékletét

képező hatásköri jegyzék tartalmazza.


X. fejezet


A POLGÁRMESTERI HIVATAL


61.szakasz


1./ A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre, Polgármesteri

Hivatal elnevezéssel- az önkormányzat működésével, valamint az

államigazgatási ügyek döntésére való előkészítésével és

végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.


2./ A Polgármesteri Hivatal éves munkaterv alapján működik, amelyet a

képviselő-testület hagy jóvá.


3./ A hivatal létszámát a következők szerint határozza meg:

1 fő jegyző

1 fő pénzügyi előadó,

1 fő adóügyi előadó,

1 fő igazgatási előadó

1 fő adminisztrátor

1 fő hivatalsegéd

1 fő karbantartó-fűtő


3./ A Polgármesteri Hivatal jogszabályokban biztosított feladatkörét,

hatósági jogkörét ügyrend szerint látja el.


62.szakasz


1./ A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét a jegyző készíti el és a

képviselő-testület hagyja jóvá.


2./ Az ügyrend az SZMSZ 6. számú mellékletét képezi.






3./ Az ügyrend naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.


4./ Az ügyrend mellékletét képezik a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak

munkaköri leírásai, valamint hatásköri jegyzéke.


63.szakasz


1./ A Polgármesteri Hivatal ügyrendje tartalmazza:

a./ a Polgármesteri Hivatal megnevezését, jogállását, belső

szervezeti tagozódását.

b./ hatásköri jegyzékben felsorolt feladatokat.

c./ képviselő-testület által megállapított feladatokat.

d./ átruházott hatáskörök felsorolását.

e./ a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatokat.

f./ a képviselő-testület bizottságaival kapcsolatos feladatokat.

g./ kiadmányozási jog szabályozását.

h./ a Polgármesteri Hivatal éves munkatervével kapcsolatos

szabályozást,

i./ az apparátus értekezletek rendjének szabályozását.

j./ az apparátus dolgozóinak továbbképzésével kapcsolatos

feladatokat.



A POLGÁRMESTERI HIVATAL, A JEGYZŐ ÉS A POLGÁRMESTER MUNKARENDJE,

ÜGYFÉLFOGADÁS RENDJE


64.szakasz


1./ A Polgármesteri Hivatal munkarendje:

Az általános munkakezdés és befejezés időpontja:

hétfőtől - péntekig: 8.00-16.30 h.

Étkezési munkaközi szünet: 12.00-12.30.h


2./ Az ügyfélfogadás rendje:

Ügyfélfogadási idő:

Hétfő 8.00-12.00 óráig,

Kedd 8.00-12.00 óráig,

Szerda 8.00-15.00 óráig,

Péntek 8.00-12.00 óráig.


3./ A Polgármesteri Hivatal munkaidőn kívül, heti szabad és

pihenőnapon, valamint munkaszüneti napon is köteles ellátni a

házasságkötéssel, névadással, társadalmi temetéssel kapcsolatos

feladatokat.


4./ Polgármester fogadóórái:

Minden csütörtök 8.00-16.00 óráig.





XI. fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI


65.szakasz


1./ Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb,

gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet

részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más

települések képviselő-testületeivel, közszolgáltatásokat nyújtó

intézményekkel alakít társulásokat. Minden rendelkezésre álló

anyagi és szellemi eszközzel támogatja a választópolgárok olyan

tevékeny társulásait is, amelyeknek célja és rendeltetése az

önkormányzati feladatok megoldásának segítése.


66.szakasz


1./ A társulások célja és rendeltetése különösen:

a./ tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b./ a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és

településfejlesztési tervek összehangolása,

c./ közös áruellátási és fejlesztési problémák a szolgáltató

szervezetek elé történő együttes terjesztése,

d./ a társadalmi ellenőrzés, a lakosságnak az önkormányzati

feladatok végzésébe való bevonása, a jogi felvilágosító

munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös

konzultációban történő megvitatása,

e./ testületi, bizottsági ülések együttes tartása,

f./ közös - ideiglenes- bizottságok szervezése - meghatározott

közös érdekű feladatok ellátására.


2./ A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő

együttműködési megállapodások a Szabályzat 8. számú mellékletét

képezik.


3./ A társulásban végzett ügyintézés tapasztalatairól rendszeresen, de

legalább évente egyszer tájékoztatni kell a képviselő-testületet.















XII. fejezet


HATÓSÁGI IGAZGATÁSI TÁRSULÁS


67.szakasz


1./ A képviselő-testület olyan hatósági-igazgatási társulásban vesz

részt, amelyben:

a./ a társulás előkészíti a döntéseket, de a határozatokat a

jegyző helyben maga adja ki.

b./ a társulásban történik az előkészítés, valamint a döntés is.


2./ A képviselő-testület szükség szerint vesz részt komplex, - több

szakigazgatási ügykört érintő valamint csupán egy szakigazgatási

ügykört érintő hatósági igazgatási társulásban.


3./ A hatósági igazgatási társulást írásbeli együttműködési

megállapodás hozza létre, amelyben az Ötv-ben rögzítetteken

túlmenően rendezni kell a megállapodásban foglaltak

végrehajtásával összefüggő főbb szabályokat. Ezek közül a

legfontosabbak:

a./ a végrehajtás ellenőrzésének módszerei, az értékelés fórumai;

b./ a kölcsönös és a folyamatos tájékoztatás rendje;

c./ a felmerülő viták feloldásának módjai;

d./ a megállapodásban foglaltak nem teljesítésének

jogkövetkezményei.


4./ A hatósági igazgatási társulást rögzítő megállapodást a jegyző

haladéktalanul megküldi a Közigazgatási Hivatalnak.


XIII. fejezet


INTÉZMÉNYIRÁNYíTÓ TÁRSULÁS


68.szakasz


1./ Az önkormányzat képviselő-testülete intézményirányító

társulásokban vehet részt.


2./ A képviselő-testület az intézmény fenntartói társulásba egy főt

delegál.


3./ Intézményirányító társulás tárgyában kötött megállapodásnak

tartalmaznia kell:




a./ a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét;

b./ az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának

arányát;

c./ az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és

kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának módját;

d./ a megállapodás felbontásának feltételeit.


4./ A képviselő-testület intézményirányító társulásokba delegált

tagjai évente írásos jelentést készítenek, melyet a

képviselő-testület elé terjesztenek.


5./ A jegyző gondoskodik arról, hogy a bizottságokba delegált tagok

munkáját a Polgármesteri Hivatal segítse.



XIV. fejezet


HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK


69.szakasz


1./ A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi

népszavazás és népi kezdeményezés intézményét.


70.szakasz


1./ Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület előterjeszthető

minden olyan ügy, amelynek az eldöntése a képviselő-testület

hatáskörébe tartozik.


2./ Népi kezdeményezés csak akkor utasítható el, ha

- olyan ügyre vonatkozik, amelynek az elbírálására helyi

képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége

- a megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adat

azonosíthatatlanság okából vagy önellentmondás miatt nem

lehetséges.


3./ A visszautasítás indokát írásban közölni kell.


4./ A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését

a polgármester hozza a lakosság tudomására hirdetmény formájában.


71.szakasz


1./ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy

esetben közmeghallgatást tart.






- A képviselő-testület munkaprogramjáról és éves

költségvetéséről.

- A község ellátását érintő kérdésekről.

- A képviselő-testület tevékenységéről.


2./ A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen

működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések

képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes

települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez

vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű

javaslatot tehetnek.


3./ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tervezett napirendi

pontokról a község hirdetőtábláján és a hangosbemondó útján

tájékoztatni kell a lakosságot a közmeghallgatás előtt legalább 15

nappal.


4./ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.


5./ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen

vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó

szabályok.


6./ A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és

felvetéseket az felvetéseket, javaslatokat a képviselőtestület elé

kell terjeszteni állásfoglalás céljából. Az állásfoglalás kapcsán

tett intézkedésekről a lakosságot a soron következő lakossági

fórumon tájékoztatni kell.



XV fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJA


72.szakasz


1./ Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó

legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet

határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

a./ a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;

b./ a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és

azokat a feltételeket, amelyek figyelembevételével dönteni

lehet ezen vagyontárgyakról;


2./ Az önkormányzat törzsvagyonát /forgalomképtelen, a korlátozottan

forgalomképes és a forgalomképes vagyontárgyak körét /az SZMSZ. 7.

melléklete tartalmazza./



- 35 -


73.szakasz


1./ Az önkormányzat a vagyonáról köteles a lakosságnak elszámolni.

A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a

polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.


2./ Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet különböző

gazdasági vállalkozásokban. A vállalkozásokban való részvételhez a

képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.


3./ Az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben a

polgármesternek csak a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával

van joga szerződést kötni, kötelezettséget vállalni, megállapodást

aláírni.


4./ Hitelt csak abban az esetben lehet felvenni, amennyiben más

finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

Hitelfelvételhez minősített többség szükséges.


74.szakasz


1./ A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.


2./ A rendelet tartalmazza:

a./ A költségvetési év bevételeit-kiadásait,

b./ a tervezett bevételeket, azok nagyságát,

c./ olyan kötelezettségeket és kötelezettségvállalásokat, amelyek

a költségvetési évet terhelik,

d./ azokat az adótételeket, amelyek a tárgyévben irányadók.


2./ A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik.

Az első forduló főbb elemei:

- a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési

irányelv elemzése,

- az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon

felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése,

helyzetfelmérés,


3./ Az elemzés során számításba kell venni:

- a bevételi forrásokat,

- azok bővítésének lehetőségeit,

- a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos megoldásának

meghatározását,

- az igények és célkitűzések egyeztetését,

- a szükségletek kielégítésének sorrendjét,

- a várható döntések, hatásainak előzetes felmérését.



4./ A költségvetést tartalmazó rendelet-tervezet tárgyában

közmeghallgatást kell tartani.


5./ A közmeghallgatás után kerül sor a rendelet-tervezet második

fordulóban történő megtárgyalására az állami költségvetési törvény

által előírt részletezésben.

Ennek során a képviselő-testület:

- meghatározza a törvényben kötelezően az önkormányzat

számára előírt feladatok ellátását, megvalósításának

anyagi feltételeit,

- meghatározza az adott évben az önkormányzat által magára

vállalt többletfeladatokat, azok bevételi és kiadási

elemeit, forrásait,

- a költségvetés a bevételeket források szerint a kiadásokat

célok szerint tartalmazza,

- a költségvetési tervezet tartalékot is megjelöl.


75.szakasz


1./ A költségvetés és a zárszámadás tervezetét a jegyző készíti elő az

illetékes bizottság bevonásával és a polgármester terjeszti a

képviselő-testület elé. Tartalmát a költségvetési törvény az

államháztartási törvény és az SZMSZ. e fejezetében foglalt

rendelkezései határozzák meg.


76.szakasz


AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS FŐBB SZABÁLYAI


1./ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal

látja el:


a./ a PM. által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési

tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a

pénzforgalmi információs jelentést, és mindezeket megküldi a

TÁKISZ-nak;

b./ beszedi az önkormányzat saját bevételeit;

c./ gondoskodik az önkormányzat költségvetési rendeletének

végrehajtásáról;

d./ biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített

nyilvántartását;

e./ biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős

könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül a

pénzügyminiszter által meghatározottak szerint kialakítja a

számlarendjét.





-

2./ Az önkormányzat által létrehozott intézmények önálló, részben

önálló, illetve nem önálló költségvetési intézmények lehetnek. Az

intézmények felsorolását a yy. számú melléklet tartalmazza.


3./ A polgármesteri hivatal a kisebb összegű kifizetéseit a

házipénztárból teljesíti, a házipénztár szabályzata szerint.


4./ Az önkormányzat részben önálló intézményei házipénztárból felvett

ellátmányból fedezik kisebb kiadásaikat. A nem önálló

intézmények kiadásait közvetlenül a polgármesteri hivatal fedezi.


77.szakasz


AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE


1./ Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.


2./ A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a

jogszabályokban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

Az ellenőrt társulásos formában alkalmazza az Önkormányzat.


XVI. fejezet


A FELTERJESZTÉSI JOG


78.szakasz


1./ A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével,

illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási

eszközzel és egyéb döntésévvel kapcsolatban véleményt

nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak

megvalósítását, vagy visszavonását.


2./ A képviselő-testület a jogkörének gyakorlásához kérheti az

illetékes képviselő-testületi bizottság véleményét,

állásfoglalását is.


XVII. fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


79.szakasz


1./ Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata

1995. június 10. napján lép hatályba. Kihirdetésének napját és

módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.






80.szakasz


1./ A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek folyamatos

vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.


2./ Az SZMSZ mellékletei:

- A képviselő-testület tagjainak névsora, lakáscíme.

- A polgármester, alpolgármester, tanácsnok, jegyző

hatásköri jegyzéke.

- Bizottság tagjai és a bizottság feladat-és hatásköre.

- A képviselő-testület által kötött társulási szerződések.

- A polgármesteri hivatal ügyrendje.


81.szakasz


1./ Az SZMSZ hiteles példányát a Polgármesteri Hivatalban, a

jegyzőnél, ügyfélfogadási idő alatt, bárki megtekintheti.


2./ Az SZMSZ egy példányát el kell helyezni a könyvtárban.


82.szakasz


Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a

.................számú önkormányzati rendelet.



Nágocs, 1995. június 01.




dr. P a p Imre                                                                                                    B a j k ó László

képviselô                                                                                                               mb. jegyzô






Mellékletek

Mellékletek