1. § (1) E rendelet hatálya a törvény rendelkezése alapján a törvény hatálya alá tartozó önkormányzati tulajdonú lakásokra terjed ki. (Önkormányzati tulajdonú bérlakások: vállalati bérlakások, bérlőkijelölési joggal érintett lakások, intézményi és volt községi szolgálati lakások, valamint közérdekű feladatellátás célját szolgáló lakások).

(2) E rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az önkormányzat vagyongyarapodásával önkormányzati vagyonba kerülő teljes egészében önkormányzati tulajdoni illetőségű lakásokra is. A vagyongyarapodás a Polgári Törvénykönyvben foglalt bármilyen tulajdonszerzési móddal történhet.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni az állami forrás igénybevételével megvalósuló önkormányzati bérlakásokra is.⁽⁵⁾

(4) Önkormányzati lakást csak lakás céljára lehet bérbe adni.⁽⁵⁾

2. § (1) Önkormányzati tulajdonban lévő üresen álló, illetőleg megüresedett önkormányzati bérlakásokat - a 23/A. §-ban, 33. §-ban foglalt és a bérlőkijelölési joggal érintett, továbbá a 2. § (5) bekezdésben meghatározott lakások kivételével - pályázat útján kell bérbe adni.^(1)(10)

(2) Megüresedett önkormányzati bérlakás esetén a polgármester⁽²¹⁾ dönt arról, hogy a lakást szociális helyzet alapján történő bérbeadás vagy piaci alapon történő bérbeadás érdekében pályázatra ki kell-e írni, vagy a lakásra közcélú feladat ellátása, illetve másik önkormányzati tulajdonú lakás biztosítása miatt szükség van.^(1)(17)

(3) Önkormányzati bérlakást elsősorban szociális helyzet alapján kell bérbe adni^.(11)

(4) ⁽²⁴⁾

(5) Közcélú feladat ellátását szolgáló lakás az az önkormányzati lakás, amely:

(6)¹ A közcélú feladat ellátását szolgáló lakás annak a személynek adható bérbe, akinek Nagyatád városban beköltözhető lakás nincs a tulajdonában. Nagyatádon lakás tulajdonnal rendelkező, közcélú feladatot ellátó szakember kivételesen méltányolható esetben egyedi döntéssel lakásbérleti joghoz juthat, amennyiben életviszonyaiban, személyi és családi körülményeiben bekövetkezett jelentős változás miatt a saját tulajdonú ingatlanának használatában akadályoztatott, és lakhatását más módon nem tudja megoldani.

3. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(2) ⁽¹⁹⁾

(3) ^(2)(10)

(4)² A pályázatok benyújtásának határideje mind a szociális helyzet alapján történő bérbeadás, mind a piaci alapon történő bérbeadás esetén a közzétételtől számított 30 nap.

(5) A pályázatokat a Nagyatádi Városi Televízióban és a hirdető táblákon kell közzétenni.^(2)(11)

4. § (1) A szociális alapon bérbe adott lakások esetén a pályázathoz csatolni kell a kereseti és jövedelmi igazolásokat⁽¹⁶⁾.

(2)³ Az egy főre jutó jövedelem számításánál a kérelem benyújtását megelőző egy év, vállalkozásból származó jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző adóév jövedelmét kell figyelembe venni.

(3)⁴ Jövedelemnek minősül – a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel a (3b) és (3c) bekezdésben foglaltakra – az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

(3a)⁵ A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően e rendelet alkalmazásában nem minősül jövedelemnek

(3b)⁶ A (3) bekezdés alkalmazásában elismert költségnek minősül a Szjatv-ben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj.

(3c)⁷ A (3) bekezdés alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék.

(4)⁸ Jövedelem igazolható:

(5) A jövedelemszámítás szempontjából a kérelmező és a ténylegesen vele együtt költözni kívánó családtagok létszámát lehet csak figyelembe venni.

(6)⁹ A kérelmezővel együtt költözni kívánó családtag alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti hozzátartozót kell érteni.

(7) A 4. § (2) bekezdés a./ pontjában említett azon esetben, ahol a kérelem teljesítésének évében szűnt meg bármilyen ok folytán a kérelmező munkavégzésre irányuló jogviszonya, a munkáltató záró személyi jövedelemadó elszámolása, amelyet a kérelmező nyilatkozattal az e rendeletben meghatározott jövedelemkörrel kiegészít.

5. § (1)¹⁰ Szociálisan rászoruló az a személy, aki – a vele együtt költözőkre tekintettel is – az alábbi feltételeknek együttesen megfelel

(2) A rászoruló személynek bérbe adható lakásnagyság – a vele együtt költözők számától függően a következő:

6. § (1) A benyújtott pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül kell elbírálni.

(2) A pályázatokat a rendelet szabályainak betartásával az önkormányzat Humán Közszolgáltatások Bizottsága^(14)(20) bírálja el.

(3) Amennyiben a pályázat elnyerésére több, azonos sorrendben lévő pályázó vár, a bérlő személyének kiválasztása az önkormányzat Humán Közszolgáltatások Bizottsága^(12)(14)(20) hatásköre.

(4) ⁽¹⁶⁾

7. § (1) A pályázatok elbírálásánál a következő szempontok figyelembevételével kell a pályázók sorolását elvégezni:

(2) A pályázatok elbírálása során az (1) bekezdés a-d. pontjaiban felsorolt azonos kategóriákba tartozó pályázók helyzetének megítélése során kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre:

(3) ⁽¹¹⁾

(4) ⁽¹¹⁾

(5) A bérbe adó a lakásbérleti szerződést a pályázatot elnyert személlyel köti meg.

(6)¹¹ A pályázók közül azzal nem köthető bérleti szerződés, akinek önkormányzati bérlakásra fennálló korábbi bérleti jogviszonya neki felróható magatartás következményeként szűnt meg.

7/A. § (1)¹² Piaci alapon történő bérbeadás pályáztatás és nyílt licites versenytárgyalás útján történik Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonának hasznosításáról szóló 30/2008. (IX.1.) önkormányzati rendeletben meghatározott nyílt pályáztatási és nyílt licites versenytárgyalás szabályai szerint.

(2)¹³ A piaci alapú bérletre kiírt versenytárgyaláson az vehet részt, akinek Nagyatád Város Önkormányzata felé tartozása nincs. A pályázatot írásban, a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, lakásonként külön pályázati lapon kell benyújtani.

(3)¹⁴ Pályázatot csak az nyújthat be, akinek és a vele együtt költöző személyeknek az egy főre eső havi nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző három hónap átlagában meghaladja a pályázati felhívásban meghirdetett lakás induló bérleti díja szerinti bérleti díj

(4)¹⁵ A piaci alapú lakbér pályázati, induló licit összegének mértéke a pályázat kiírásakor hatályban lévő, az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének megállapításáról szóló önkormányzati rendeletben megállapított piaci alapú lakbér összege.

(5)¹⁶ A piaci alapon történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok elbírálásáról, a bérlő kijelöléséről átruházott hatáskörben a Gazdasági Bizottság határozattal dönt.

(6)¹⁷ A pályázati eljárás és a licittárgyalás alapján piaci alapú lakásbérbeadás során a döntésre jogosult azt a pályázót jelöli ki bérlőnek, aki a versenytárgyaláson a legmagasabb összegű havi bérleti díjat ajánlja meg, mely nem haladhatja meg az induló licit összegének 160 %-át. Azonos összegű lakbér megajánlása esetén a döntésre jogosult sorsolással állapítja meg a sorrendet. A nyertes pályázóval megkötött bérleti szerződésben a versenytárgyalás eredményeként kialakult piaci lakbér kerül megállapításra. Ennek összege az önkormányzati rendeletben meghatározott piaci alapú lakbér emelése esetén az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének megállapításáról szóló 9/1998. (IV. 1.) rendelet 2. § (5) bekezdése szerint emelkedik.

(6a)¹⁸ Ha két vagy több pályázó azonos összegű lakbért ajánl meg, és valamelyik érintett pályázó a jelenlegi, a 10/2021. (IV. 6.) önkormányzati rendelettel elfogadott pályázati szabályozást követően érvényes pályázatot nyújtott be, versenytárgyaláson vett részt, de lakásbérleti jogot nem nyert, az az újabb pályázat során sorrendben előrébb kerül a másik, azonos összegű lakbért ajánló pályázóval szemben, így a lakás bérleti jogának elnyerésére jogosultak sorrendje a vonatkozásukban sorsolás nélkül megállapítható. Ha ennek a kitételnek több pályázó is megfelel az a pályázó kerül a sorrendben előrébb, aki a feltételeknek megfelel, és már több alkalommal nem nyert lakásbérleti jogot. Azonosság esetén sorsolással történik a (6) bekezdés szerint. A jogosultság megállapításához a piaci alapon történő bérbeadást koordináló iroda nyilvántartást vezet az érvényesen pályázó, de lakásbérleti jogot nem nyert pályázókról.

(7)¹⁹ A kijelölt bérlő részére az önkormányzati lakás legfeljebb öt évre adható bérbe. A bérleti jog szerződés szerinti teljesítés esetén, a bérlő írásbeli kérelmére – pályázati eljárás mellőzésével – a Gazdasági Bizottság döntése alapján legfeljebb újabb öt évre meghosszabbítható.

(8)²⁰ A versenytárgyalás elbírálását követően a nyertes visszalépése, illetve a bérleti szerződés megkötésére nyitva álló határidőnek az ajánlattevő hibájából eredő eredménytelen eltelte esetén a döntésre jogosult a rangsorban következő pályázót jelöli ki bérlőnek.

(9)²¹ Piaci alapon történő bérbeadás esetén a bérlő a szerződéskötéskor a szerződésben meghatározott lakbér 3 havi összegének megfelelő összegű óvadékot köteles a bérbeadó letéti számlájára fizetni. Az óvadékra a Ptk. előírásai az irányadók. Bérlő az óvadék összegének megfizetésével egyidejűleg köteles az első havi lakbér összegét is megfizetni.

(10)²² Bérbeadó az óvadékot lakbérhátralék, közüzemi díjtartozás, továbbá a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségei megtérüléséhez használhatja fel. Az óvadéknak a bérleti szerződés időtartama alatti felhasználása esetén a bérlő az óvadékot a felszólítástól számított 15 napon belül az eredeti összegre köteles kiegészíteni.

(11)²³ Piaci alapon kijelölt bérlő részére bérbe adható lakásnagyság a vele együtt költözők számától függően

8. §²⁴ (1) A lakásbérleti szerződés legfeljebb öt évre megállapított határozott időre szólhat.

(2) A határozott idő lejártát 60 nappal megelőzően a bérbeadó írásban tájékoztatja a bérlőt bérleti jogviszonya megszűnésének időpontjáról, valamint a bérleti szerződése kérelmére történő – újabb, legfeljebb 5 éves, határozott időtartamú – meghosszabbításának lehetőségéről és feltételeiről.

(3) Amennyiben a bérlő a bérleti jogviszonya megszűnését megelőző 30 nappal bérleti szerződésének meghosszabbítását kéri, a Humán Közszolgáltatások Bizottsága felülvizsgálja a bérlő és a vele együtt lakók jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét.

(4) Ha a felülvizsgálat alapján a bérlő változatlanul szociálisan rászoruló személynek számít, a Humán Közszolgáltatások Bizottságának – a bérlő bérleti jogviszonya meghosszabbítására vonatkozó – döntése alapján a bérbeadó a lakásbérleti szerződést annak lejárata napján, de legkésőbb a lejárat napjától számított 15 napon belül meghosszabbítja.

(5) Nem hosszabbítható meg újabb, legfeljebb 5 éves, határozott időre a bérleti szerződés, ha e rendelet 29. §-a szerint a lakásbérleti szerződés felmondásának lenne helye.

(6) Amennyiben a felülvizsgálat során a bérlő azért nem tekinthető rászorulónak, mert az együtt lakókra is tekintettel a családban az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 450 %- át, illetve egyedül álló, vagy gyermekét egyedül nevelő esetén a 500 %-ot meghaladja, és a bérlő jövedelemváltozása olyan időszakban következett be, amely miatt a bérlő, az önálló lakás megszerzéséhez szükséges jövedelmet nem szerezte meg, úgy a bérlő kérelmére a Humán Közszolgáltatások Bizottsága dönthet a lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 évi, határozott időtartamra történő meghosszabbításáról.

9. § (1) A bérbe adó a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.⁽⁶⁾

(2) A bérbe adó, a bérlő és a vele együtt lakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együtt lakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.⁽⁶⁾

(3) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermekek, valamint a jogszerűen befogadott gyermekének a gyermeke közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a bérlő gyermeke és a bérlő jogszerűen befogadott gyermekének a gyermeke⁽¹¹⁾

(4) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) és (3) bekezdésben említett hozzátartozó Magyarország területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik^(6)(7)(11)

(5) A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérlet, vagy idegenforgalmi célra hasznosítják.⁽⁶⁾

(6) A bérlőtársi szerződés megkötésekor a 10. § szabályait kell értelem szerűen alkalmazni.⁽⁶⁾

10. § (1) A bérleti szerződés tartalmazza:

(2) ^(2)(10)

11. § (1) Az e rendelet 3. § (1) bekezdésének g.) pontja szerinti feltételekkel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét a bérbeadó a bérlőnek a havi lakbérben számolja el. Ha a lakás bérleti jogviszonya a teljes felújítási költség elszámolása előtt bármely okból megszűnik, a bérlő a költségek meg nem térült részére nem tarthat igényt.⁽¹⁸⁾

(3) Ha a lakás helyreállítása során előre nem látható hiba miatt a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többlet kiadásainak megtérítésére csak akkor tarthat igényt, ha:

(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti többletköltségek megtérítése a (2) bekezdésben írt eljárási és költségviselési rendben történik.

(5) A bérbe adó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

(6) Ha a bérlő a munkálatokat a saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbe adó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbe adó a szerződést - a törvény 24. §. (1) bekezdésének b./ pontja alapján - felmondja.

12. § (1) A lakásbérleti szerződés keretében a bérbe adó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő látja el a közös használatú helyiségek tisztántartásával, megvilágításával kapcsolatos feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás esetén a szerződésben konkrétan meg kell jelölni a bérlő által vállalt feladatok és annak - egy hónapra lebontott - költségeit (dologi kiadás és munkadíj). A kiszámított havi költségekkel a lakbér összegét csökkenteni kell.

(3) Ha a bérbeadó az (1) bekezdésben említett megállapodást a lakóépületben több bérlővel köti meg, akkor a lakbérek összegét az egy hónapra jutó összes ráfordítás arányosan elosztott mértékével kell csökkenteni.

(4) A bérbe adó az (1) bekezdésben említett kötelezettségek közül egyes feladatok elvégzéséről, illetőleg több bérlő esetében a feladatok szerinti megosztásáról is köthet megállapodást.

13. § (1) A 12. §-ban említett megállapodás 1 évi határozott időre szólhat. A határozott idő lejártát megelőző hónapban a megállapodás megújítható, amelyet a lakásbérleti szerződésben is fel kell tüntetni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett határozott idő eltelt, illetőleg a megállapodás megújítására nem került sor, a bérlő az eredetileg megállapított lakbért köteles megfizetni.

(3) A bérbe adó havonta köteles ellenőrizni a megállapodásban foglaltak teljesítését. A bérlő mulasztása esetén - a lakásbérleti szerződés egyidejű módosításával - a megállapodás közös megegyezéssel megszüntethető.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt közös megegyezés nem jön létre, és a bérlő nem vállalja a lakásra eredetileg megállapított lakbér megfizetését, a bérbe adó a lakásbérleti szerződést - a törvény 24. §. (1) bekezdésének b./ pontja alapján - felmondhatja.

14. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról és cseréjéről a bérlő köteles gondoskodni.

(2) A bérbe adó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(3) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését köteles kérni.⁽¹¹⁾

(4) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.⁽¹¹⁾

15. § (1) A bérleti jogviszony fennállásának időtartama alatt a bérbe adó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást korszerűsíti.

(2) A megállapodás kizárólag a lakás komfort fokozatát növelő, továbbá a lakás használati értékét növelő munkák végzésére köthető.

(3) A megállapodás megkötését megelőzően mind a bérbe adó, mind a bérlő által elfogadott szakértő - aki lehet a polgármesteri hivatal műszaki ügyekkel foglalkozó köztisztviselője, vagy külső műszaki szakértő is - által készített költségvetés szerinti összegben a konkrétan elvégzendő munkákban és a munkák befejezésének határidejében meg kell állapodni. A kötendő megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkát, annak bekerülési összegét és a munkák befejezésének határidejét is.

(4) A megállapodásban megjelölt munkákon túli korszerűsítési tevékenység csak a bérlő saját költségére végezhető.

(5) A korszerűsítésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell azt a bérlői - lakásbérleti szerződés módosítására vonatkozó - vállalást is, hogy a bérlő vállalja az új komfortfokozat szerinti lakbér megfizetését és a lakásbérleti szerződés új feltételek szerinti módosítását.

(6) A bérbeadó a számlákkal igazolt és a műszakilag ellenőrzött költségeket a bérlő részére a lakbérbe történő beszámítással egyenlíti ki.^(I8)

(7) Ha a lakás korszerűsítésére kötött megállapodás alapján elszámolható költség beszámításának időtartama alatt a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, a bérlő a ráfordítások meg nem térült részére nem tarthat igényt.⁽¹⁸⁾

(8) A költségek lakbérbe történő elszámolásában a döntést:

(9) A (8) bekezdésben meghatározott döntéshozók, a költségek jóváhagyásával egyidőben meghatározzák a lakbérbe történő elszámolásának mértékét is.⁽¹⁸⁾

16. § A bérlő a tulajdonos írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

17. § (1) A bérlő – a törvény kötelező rendelkezésén túl – a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be a lakásba élettársát, valamint gyermeke (örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke) házastársát.

(2) A tulajdonos a hozzájárulást megtagadhatja, ha:

(3) Az írásbeli hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor az (1) bekezdésben említett jogcím nélkül visszamaradó befogadott személyek a lakásból kötelesek kiköltözni, elhelyezésüket az önkormányzat nem biztosítja.

(4) A képviselő-testület a 17. §-ban szabályozott hatáskörét a polgármesterre ruházza át^.(6)(11)

18. § .

19. § A törvény 23. §.(4) bekezdésében foglalt ideiglenes elhelyezési kötelezettségéről a polgármester értesíti a bérbeadót. A bérbe adó az értesítésben meghatározott feltétellel köti meg a bérleti szerződést.

20. § Önkormányzati lakást, illetve annak egy részét albérletbe adását az önkormányzat nem engedélyezi.

21. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - az önkormányzat Humán Közszolgáltatások Bizottsága^(14)(20) hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.⁽¹²⁾

(2) A törvény 22. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek hiánya esetén a tartási szerződéshez a hozzájárulást meg kell tagadni.

22. § (1) A tartási szerződést a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A döntés előkészítését a Polgármesteri Hivatal lakásügyekkel foglalkozó irodája végzi.

(3) A bizottság a jóváhagyásról vagy annak megtagadásáról a kérelem beérkezését követő soron következő ülésén dönt.

23. § (1) Önkormányzati lakás csak lakásra cserélhető.⁽¹⁷⁾

(2) A polgármester⁽²¹⁾ a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulást, ha a bérlő másik lakás bérletére cseréli a bérleti jogát. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.⁽¹⁷⁾

(3) A bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés megkötését megelőzően – legalább 30 napos határidő megjelölésével a polgármester⁽²¹⁾ köteles kérni az önkormányzati bérlakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől:

(4) A polgármester⁽²¹⁾ a cseréhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha a cserepartner a (3) bekezdésben említett kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti vagy a benyújtott okiratok, illetőleg – szükség esetén – a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.^(11)(17)

(5) ⁽¹¹⁾ A polgármester⁽²¹⁾ a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

(6) ⁽¹¹⁾ Ha a cserélő felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(7) ⁽¹¹⁾ A lakáscsere szerződést írásba kell foglalni, és azt a hozzájárulás megadása iránti kérelemhez mellékelni kell. A hozzájárulást írásban kell megadni, vagy elutasítani. Ennek keretében a cserepartnert tájékoztatni kell az e rendelet szerinti bérlői kötelezettségről és a lakbér összegéről.

(8) ⁽¹¹⁾ A csereszerződésben a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy jóváhagyás esetén a bérbe adóval a bérleti szerződést a lakás korábbi bérlőjére (cserepartnerre) vonatkozó feltételek szerint megkötik. Ettől eltérő feltételekkel a szerződés közös megegyezéssel köthető.

23/A. § (1) Önkormányzati bérlakás bérlői, bérlőtársai – akár határozott, akár határozatlan idejű bérleti jogviszonyuk áll fenn – kezdeményezhetik, hogy az általuk bérelt lakás helyett az önkormányzat részükre más, a bérlakásban jogszerűen együtt lakók számának megfelelő lakást biztosítson.⁽¹⁾⁽⁶⁾

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kérelem irányulhat magasabb szobaszámú és vagy, nagyobb vagy alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá alacsonyabb szobaszámú és vagy, magasabb vagy alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá azonos szobaszámú, és vagy alacsonyabb vagy magasabb komfortfokozatú lakás biztosítására.⁽¹⁾

23/B. § (1) A 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott lakás biztosítására vonatkozó kérelmet Nagyatád Város Önkormányzatának polgármesteréhez kell benyújtani^{..(1) (7)(17)(22)}

(2) A lakás biztosítását megelőzően a határozott időre szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő (bérlőtársak) esetén vizsgálni kell, hogy e rendelet 5. §-ában meghatározottak szerint szociálisan rászorultak-e.⁽¹⁾

(3) A szociális rászorultságot a határozatlan idejű bérleti jogviszonynál nem kell vizsgálni.⁽¹⁾

(4) ^(1)(17)

23/C. § (1) A 23/A. §-ban szabályozott kérelmeket nyilván kell tartani. A nyilvántartás vezetése e rendelet 32. § (3) bekezdésében meghatározott szerv feladata.⁽¹⁾

(2)²⁵

(3)²⁶ Határozott idejű bérleti szerződés esetén, az új lakásra a bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető meg.

(4) Határozatlan időre szóló bérleti jog esetén a bérleti szerződést határozatlan időre kell megkötni.⁽¹⁾

24. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözéséig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni az általános törvényi feltételek és a helyi rendelet szerint, ha a törvény rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.⁽¹¹⁾

25. § (1) A 24. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított:

(2) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó a rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint rászoruló személy, a lakásra az (1) bekezdés szerint megállapított emelt összegű lakáshasználati díj mértéke kérelemre 50 %-kal csökkenthető.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a Humán Közszolgáltatások Bizottsága⁽²⁰⁾ hatásköre.⁽¹⁷⁾

26. § A bérbe adó a 24. § (2) bekezdésében említett személyek esetében a 34. § -a szerint köteles eljárni⁽¹¹⁾.

27. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbe adó a bérlő részére

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő:

28. § (1) A 27. § (1) bekezdés b./ pontjában meghatározott esetben a pénzbeli térítés összege az adott lakás 3 évi lakbérének megfelelő összeg.

(2) A bérbeadó a 27. §-ban és a 28. § (1) bekezdésében foglalt lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését csak az önkormányzat Humán Közszolgáltatások Bizottsága⁽²⁰⁾ előzetes állásfoglalása után végezheti.⁽¹⁷⁾

29. § (1) A lakásbérleti szerződést a bérbe adó írásban felmondhatja, ha:

(2) Lényeges kötelezettségszegésnek minősül különösen:

30. § (1) A 2. § (5) bekezdésben meghatározott közcélú feladatellátást biztosító lakásokként a megürülő, vagy az önkormányzati vagyongyarapodással az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások használhatók fel.

(2) Közcélú lakások meghatározására, a lakás minősítésére a polgármester⁽²¹⁾ jogosult.⁽¹⁷⁾

(3) A polgármester⁽²¹⁾ az önkormányzat által fenntartott intézmények esetén általában az intézményvezető jelzése alapján jelöli ki az önkormányzati bérlakás bérlőjét.⁽¹⁷⁾

(4) A polgármester⁽²¹⁾ más, Nagyatád városban működő állami költségvetési szervek szakemberei lakásgondjai megoldása érdekében közcélú feladatellátást biztosító lakást a szakember költségvetési szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszonya időtartamára, vagy határozott időre biztosíthat. A lakás használati joga biztosításáért pénzbeli ellenérték kérhető, amelynek mértéke a biztosított lakás beköltözhető forgalmi értékének felét nem haladhatja meg, de minimum 100.000.- Ft.⁽¹⁷⁾

(5) A polgármester⁽²¹⁾ a városban működő gazdálkodó szervek – kivéve az önkormányzati feladatokat ellátó gazdálkodó szervek – szakemberei lakás gondjának átmeneti megoldására határozott időre maximum 3 évre közérdekű feladat ellátást szolgáló lakást biztosíthat, pénzbeli ellenérték fizetése mellett. A pénzbeli ellenérték mértéke évenként a lakás beköltözhető forgalmi értékének 2%-a. ^(13)(14)(17)

(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott ellenérték nem jár vissza a bérleti jogviszony megszűnésekor.

31. § (1) Az önkormányzati tulajdonú vállalati bér, közcélú feladatok ellátását szolgáló lakások, intézményi szolgálati és volt községi szolgálati lakásokban a bérleti jogviszonyt a bérlő halálakor csak a halált megelőző legalább 1 éven át a lakásban életvitelszerűen vele együtt élő házastársa folytathatja akkor, ha a házastársnak az ország területén állandó emberi tartózkodásra alkalmas ingatlan tulajdona nincs, vagy lakásbérleti, illetve lakáshasználati joggal nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt lakás sem más lakásra, sem más ingatlanra, helyiségre nem cserélhető el.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt lakások bérlői bérleti jogviszony fejében kötendő tartási szerződéshez hozzájárulást nem kaphatnak.

32. § (1) A bérbeadói feladatokat Nagyatád Városi Önkormányzat Városgondnoksága látja el⁽¹¹⁾.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatos feladatok előkészítését, végrehajtását a Polgármesteri Hivatal lakásügyekkel foglalkozó irodája látja el.^(12)(17)

33. § (1) A 31. § (1) bekezdésében említett lakások az önkormányzattal, vagy Nagyatád Város Önkormányzata intézményeiben dolgozó köztisztviselők, illetve közalkalmazottak részére a köztisztviselő, illetve közalkalmazotti jogviszonyuk fennállásának idejére juttathatók. A lakás határozott időre is juttatható.

(2) A bérlőkijelölést követően a bérleti szerződésben ki kell kötni, ha a kijelölt bérlő köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonya a Polgármesteri Hivatalnál, vagy az önkormányzati intézményeknél jogerős fegyelmi büntetéssel, lemondással, közös megegyezéssel, vagy áthelyezéssel szűnik meg, továbbá, ha a köztisztviselő vagy közalkalmazott bűncselekményt követett el, és ezért őt a bíróság jogerősen elítélte, a lakást elhelyezési és pénzbeli térítési igény nélkül köteles kiürítve a fenti tényeket és jogerős döntéseket követő legalább 30 napon belül a bérlőkijelölő rendelkezésére bocsátani.⁽⁷⁾

(3) Határozott idejű bérlőkijelölés újabb határozott időre meghosszabbítható változatlan feltételek mellett, ha a kijelölt továbbra is a Polgármesteri Hivatal, vagy városi önkormányzati intézménynél áll továbbra is köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban.

(4) Ha a kijelölt bérlő köztisztviselői, vagy közalkalmazotti jogviszonya öregségi nyugdíjazás miatt szűnik meg, a bérlő és házastársa jogosult a lakást élete végéig bérelni. A bérleti jogviszonyt a bérlő halála és házastársának halála után a törvény 21. §. (2) bekezdésében felsorolt életvitelszerűen együtt élők, befogadottak és a bérlő gyermekének házastársa nem folytathatják.

(5)²⁸ Ha a közcélú feladatellátást biztosító lakás bérlője Nagyatád városban működő állami költségvetési szerv szakembere, köteles – az öregségi nyugdíjra vagy a nők kedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultsága megállapításának napját követő 30 napon belül – a bérbeadónak bejelenteni, ha a költségvetési szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszonya öregségi nyugdíjra vagy a nők kedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultságának megállapítása miatt szűnik meg.

(6)²⁹ Az (5) bekezdés szerinti bérlő és házastársa akkor jogosult a lakást élete végéig bérelni, ha a szerződésben vállalja a szerződés megkötésekor hatályban lévő, az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének megállapításáról szóló 9/1998. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében megállapított piaci alapú lakbér mértékével megegyező lakbér megfizetését, az öregségi nyugdíjra vagy a nők kedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultsága megállapításának napját követő naptól.

34. § (1) A bérbeadó a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén – amennyiben nem kerül sor a bérleti jogviszony meghosszabbítására - a határozott idő lejártát követő 30 napon belül írásban köteles felszólítani a bérlőt a lakás visszaadására. Amennyiben a bérlő a felszólításra sem adja a bérbeadó birtokába vissza a lakást, úgy a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 60 napon belül a bérbeadónak a lakás kiürítése és visszaadása iránt a bírósági eljárást meg kell indítania.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia a bérbeadónak a bármely okból jogcím nélküli lakáshasználat esetén.⁽¹¹⁾

35. § (1) E rendelet 1996. július 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről a Nagyatádi Hírlapban történő közzététele mellett a jegyző gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és nem szociális önkormányzati lakásjuttatás feltételrendszeréről és az önkormányzati lakások bérleti jogviszonyáról szóló 24/1993. (XII. 23.) számú, valamint az e rendeletet módosító 14/1996. (III. 26.) számú önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet hatálybalépését megelőzően a (2) bekezdésben hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet alapján készített lakáshoz jutási névjegyzéken szereplő igénylők lakáshoz jutását a névjegyzéken szereplő sorrendben és a korábbi rendeleti szabályozás alapján biztosítani kell.

(4) E rendelet 2. § (1) bekezdését a 35. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülését követően kell alkalmazni.

(5) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott és nyilvántartásba vett önkormányzati bérlakás igényléseket meg kell szüntetni. A megszűnésről a kérelmezőt - jelen rendelet előírásainak egyidejű tájékoztatásával - értesíteni kell.

(6) A városi kórház-rendelőintézet, munkáltatónál fennálló közalkalmazotti jogviszony alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyok nem szűnnek meg a kórház-rendelőintézet feladatait ellátó gazdálkodó szervezet és az önkormányzat által kötött szolgáltatási szerződésben meghatározott átadás napján, ha a lakásbérlő a szolgáltatóval munkavégzésre irányuló szerződést köt. Lakásbérleti jogviszonyuk akkor szűnik meg, ha a szolgáltatóval a bérlő munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnik.⁽¹³⁾

(7) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja^.(15)