önkormányzati rendelet
Alsótelekes Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Hatályos: 1997. 04. 29- 2015. 02. 28
önkormányzati rendelet
Alsótelekes Község Önkormányzata Képviselő-testületének
1997.04.29.
( módosításokkal egységes szerkezetben)
Alsótelekes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról szóló többszörösen módosított
1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében, a
37/C. §-ában, a
38. § (2) bekezdésében,
45. §-ában, 47. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendeletek figyelembe vételével a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:
(1) A rendelet hatálya kiterjed:
a./ az Alsótelekesen élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező személyekre.
b./ hajléktalan személyek rászorultsága esetén függetlenül attól, hogy van-e bejelentett lakó-vagy tartózkodási helye.
Az aktív korúak ellátására jogosultak körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő ellátás megállapítására Alsótelekes Község Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit alkalmazza.
(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy részére meghatározott feltételek teljesülése
esetén rendszeres szociális segély kerül megállapításra
2) Az aktív korú ellátásra jogosult, rendszeres szociális segélyben részesülő személy az ellátás folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, melyet nyilatkozatában vállal.
(3) Az együttműködés intézményi feltételeinek biztosítása érdekében a Szociális Szolgáltató
Központot jelöli ki.
(4) Az együttműködés tartalmazza: a nem foglalkoztatott személy köteles:
a) nyilvántartásba vetetni magát a Szociális szolgáltató Központban történő
b) eleget tenni a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban
foglaltaknak.
(5) A beilleszkedést segítő program típusai:
a) mentálhigiénés, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozás,
b) egyéni készség és képességfejlesztő foglalkozás,
c) élelmezési tanácsadás,
d) személyiségfejlesztő tréning.
(6) A nem foglalkoztatott személy a Szociális Szolgáltató Központtal történő együttműködés
keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:
a) meg kell jelennie a Szociális Szolgáltató Központban a jogosultságot megállapító
határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, és nyilvántartásba vetetni
magát,
b) részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő program
kidolgozásában,
c) megállapodást kell kötnie írásban a beilleszkedést segítő program megvalósítására
a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül,
d) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött
megállapodásban foglaltaknak,
e) meg kell jelennie három havonta a Szociális Szolgáltató Központban.
(7) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségének 2 éven belül ismételten nem tesz eleget, a szociális Szolgáltató Központ értesíti a megállapító szervet, és az megszünteti az ellátást.
(1)3 a.) A rendszeres szociális segély havi összege jövedelemmel nem rendelkező egészségkárosodott jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80. %-a, nem foglalkoztatott esetén 70%-a.
b.) Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a. pont szerinti összegnek és a jogosult
havi jövedelmének különbözete.
(2) 4 Ha a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapítják, úgy azt a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.
(3) A tárgy hónapjáró járó rendszeres szociális segélyt előre, a tárgy hó 5. napjáig kell a jogosult részére folyósítani.
(4) Az e rendelet 2. § (1) bekezdésének a.-b/ pontja alapján a rendszeres szociális segélyben részesített jogosult részére közgyógyellátási igazolványt kell kiállítani.
(5) A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.
(1) A nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre kötelezett, melynek alapján köteles
a.) megjelenni a Szociális Szolgáltató Központban
b.) eleget tenni a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban foglaltaknak,
c.) teljesíteni az együttműködés eljárási szabályait.
(2) Az előzetes együttműködés intézményi feltételeinek biztosítása érdekében az Önkormányzat együttműködésre a Szociális Szolgáltató Központ (továbbiakban: Családsegítés) intézményi egységét jelöli ki.
(3) A beilleszkedési program feltételeinek biztosítása érdekében az Önkormányzat és a Családsegítés megállapodást köt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkaügyi Központ Kazincbarcikai Kirendeltségével (továbbiakban Munkaügyi központ), szükség esetén egyéb intézményekkel.
(4) A beilleszkedést segítő program típusai:
a) együttműködés a Munkaügyi Központtal,
b)mentálhigiénés, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozás,
c) egyéni készség és képességfejlesztő foglalkozás,
d) élelmezési tanácsadás,
e) személyiségfejlesztő tréning
f)munkavégzésre felkészítő és integráló program
g)képzési, átképzési program
h)munkalehetőség elfogadásával munkavégzés
(5) A nem foglalkoztatott személy a Szociális Szolgáltató Központtal történő együttműködés
keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:
a) meg kell jelennie a Szociális Szolgáltató Központban a jogosultságot megállapító
határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, és nyilvántartásba vetetni
magát,
b) részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő program
kidolgozásában,
c) megállapodást kell kötnie írásban a beilleszkedést segítő program megvalósítására
a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül,
d) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött
megállapodásban foglaltaknak,
e) meg kell jelennie három havonta a Szociális Szolgáltató Központban.
f) folyamatosan kapcsolatot kell tartania a kijelölt szerv munkatársaival.
(6) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét az alábbi esetben szegi meg:
a) nem jelenik meg az 5) bekezdés
a) pontjában előírt határidőre a Családsegítésnél,
b) nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat
c) nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait
d) nem fogadja el az önkormányzat, illetve
e) a Munkaügyi központ által felajánlott munkát,
f) az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatását a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg
(7) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítés az alábbiak szerint jár el:
a.) a
(6) bekezdés a),b),c) pontjában foglalt esetekben három munkanapon belül felkeresi a jogosultat és megvizsgálja a mulasztás okát. Amennyiben a foglalkoztatott személy
aa) önhibáján kívül nem tett eleget kötelezettségének - melyet az akadályoztatás megszűnését követő nyolc napon belül igazolni köteles- megkezdi, illetve folytatja az együttműködést,
ab) önhibájából nem tett eleget kötelezettségének, öt munkanapon belül jelzi az Önkormányzatnak az együttműködés létrejöttének elmaradását, illetve megszegését.
b) a
(6) bekezdés d),e),f) pontjaiban foglalt esetekben a Munkaügyi Központ, illetve a közcélú foglalkoztatást végző munkáltató értesítését követő három munkanapon belül jelzi az együttműködés megszegését az Önkormányzatnak.
(8) Az Önkormányzat a rendszeres szociális segély folyósítását a Családsegítés értesítése alapján megszünteti.
(1) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő számára a B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ Kazincbarcikai Kirendeltségével (továbbiakban központ) történő együttműködési kötelezettséget ír elő.
(2) Az Alsótelekes Község Önkormányzat és a B-A-Z Megyei Munkaügyi központ Kazincbarcikai Kirendeltsége között létrejött megállapodás alapján az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles:
- a központtal munkanélküliként nyilvántartásba vétetni magát,írásban megállapodni az együttműködés tartamáról és vele rendszeres kapcsolatot tartani.
- a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadni.
- maga is részt venni megfelelő munkahely felkutatásában.
- a saját maga által talált vagy a központ által felajánlott munkahelyen munkaviszonyt létesíteni.
- a központ által felajánlott képzési lehetőséget elfogadni.
- szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programban részt venni.
(3) Amennyiben az aktív korú rendszeres szociális segélyezett a központ tájékoztatása alapján
a. együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni,
b. ha a részére felajánlott munkát illetve képzési lehetőséget nem fogadja el ellátásának folyósítását 6 hónapra szüneteltetni kell.
(4) Az önkormányzat jogerős határozatának egy példányával értesíti a központot az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesített együttműködési kötelezettségéről, ellátásának megszűnéséről, ill. szüneteltetéséről.
5. §10 (1) Az önkormányzat a lakásfenntartási támogatás megállapításánál az Szt.38. § (1)-(8) bekezdéseit alkalmazza.
(2) Amennyiben a lakásfenntartási támogatásban részesülő személynek, illetve családnak az önkormányzat felé tartozása van, a támogatás összege közvetlenül az önkormányzat részére kerül átutalásra.
(3) A lakásfenntartási támogatás ugyan azon lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő családok és háztartások számától.
(4) Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás annak az egyedülálló személynek illetve családnak, aki, illetve amelyeknek tagja lakás hasznosításából származó jövedelemmel rendelkezik.
6. § (1) Lakásfenntartási támogatás – a fűtési támogatás kivételével- egy év időtartamra kell megállapítani. Ennek benyújtási határideje: a tárgyévet megelőző és december 1. napja.
(2) A fűtési támogatás egy fűtési szezonra kell megállapítani. Ennek benyújtási határideje: minden év szeptember 15. napja.
(3) A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.
(4) A lakásfenntartási támogatást – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – készpénzben, minden hónap 5. napjáig kell kifizetni a jogosult részére.
(5) A lakásfenntartási támogatás – lehetőség szerint- természetben, elsősorban az Önkormányzat és egyéb közüzemi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások térítésének átvállalásával kell nyújtani.
7. § (1)11 A lakásfenntartási kiadások körébe figyelembe kell venni a lakbért vagy albérleti díjat, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, társasházi lakások közös költségeit, a fűtési díját illetve költségét, a szemétszállítás költségét, valamint az 1. sz. mellékletben meghatározott mértékig a felhasznált villanyáram díját és a víz-és gázfogyasztás költségeit.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kiadásokat illetve költségeket,
a./ a lakbér ill. albérleti díj esetében a bérleti szerződéssel
b./ pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete esetén a pénzintézet igazolásával,
c./ egyéb közüzemi és szolgáltatási díjak esetén a szolgáltató ill. a forgalmazó által kiállított számlával igazolni kell.
(3) Nem állapítható meg illetve meg kell szüntetni a lakásfenntartási támogatást, ha az igénylő vagy jogosult az
(1) bekezdésben meghatározott költségeket nem fizeti, vagy a szolgáltató felé jelentős mértékű tartozása van. A közüzemi tartozások mértékét a szolgáltatók által kiállított nyilatkozattal a kérelem benyújtásakor igazolni kell.
(4) A lakásfenntartási támogatás mértéke család esetében a kérelem benyújtásakor fennálló lakásfenntartási kiadások 20%-áig, egyedülálló esetén 30%-áig terjedhet, de nem lehet kevesebb havi 1.000 –Ft-nál.
(5) Az a család, melynek tulajdonában olyan ingó, vagy ingatlan tulajdon van – kivéve azon ingatlant melyben a család lakik – amely hasznosításával létfenntartási gondjait saját maga is képes lenne elhárítani, lakásfenntartási támogatás nem adható.
(1) A képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére a Szoctv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) Önkormányzati segély igényelhető:
a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére
b) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatására, vagy
c) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására.
(3) Önkormányzati segély megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 180%-át nem haladja meg.
(4) Az önkormányzati segély mértéke a rászorultsághoz igazodva alkalmanként maximum 10.000 Ft lehet.
(5) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetén hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély.
Ebben az esetben az önkormányzati segély összege maximum 50.000 Ft-ig terjedhet.
(6) Az, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott önkormányzati segélyre jogosult, ha az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:
a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.
(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.
(8) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 15 %-a.
(9) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a település környezetében működő temetkezési szolgáltatóktól tárgyév december 31-ig bekért ajánlatok közül a legkedvezőbb ajánlat összege.
(10) Az önkormányzati segély keretében szabályozott ellátásokkal kapcsolatos hatáskört a Polgármester gyakorolja.
14. §14 (1) A polgármester köteles gondoskodni azon elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, akinek haláleseten az önkormányzat illetékességi területén következett be, és nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) A közköltségen történő eltemettetésnél a helyben szokásos legolcsóbb temetési szertartás szerint kell eljárni, lehetőség szerint az elhunyt felekezeti hovatartozása figyelembevételével.
15. §15 (1) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat a köztemetés költségét a haláleset helye szerint illetékes önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított 60 napon belül kell bejelenteni.
(2) Az elhunyt személy utolsó lakhelye szerinti települési önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenteni, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésre kötelezni.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért
18. §18 (1) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a)az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b)az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c)a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(2) A házi segítségnyújtás igénybevételére a 340/2007(XII.15) Korm.rendelet figyelembe vételével a gondozási szükséglet mértékét megállapító bizottsági szakvélemény alapján van lehetőség.
(3) Amennyiben a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszi szükségessé, a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is igénybe vehető a házi segítségnyújtás legfeljebb három hónapos időtartamra.
(4) A házi segítségnyújtás a Szociális Szolgáltató Központ alkalmazásában álló gondozónő bevonásával történik.
(5) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban
a)aki fertőző beteg, vagy veszélyeztető állapotú elmebeteg
b)akinek eltartását tartási vagy kötelezettséget tartalmazó öröklési szerződésben vállalták,
c)akinek gondozására más személy köteles és képes
(6) A házi segítségnyújtás igénybevétele ingyenes.
(1) Az étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorult személyeknek legalább a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(2) Szociálisan rászorult személyek:
a)akik koruk, vagy egészségi állapotuk miatt fizikailag önmaguk ellátására nem képesek, és nincs olyan közeli hozzátartozójuk, akik gondozásukról, illetve ezáltal étkeztetésükről köteles lenne gondoskodni,
b) súlyosan fogyatékos vagy súlyos pszichiátriai beteg orvosi igazolása alapján
c) szenvedélybetegek, amennyiben önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe,
d)hajléktalanok, akiknek a településen közeli hozzátartozójuk nincs.
Amennyiben a szociális rászorultság egészségi állapotra való hivatkozással történik, ennek bizonyítására a háziorvos igazolása szükséges.
(3) A szociálisan rászorult személyek az étkeztetést teljes térítés ellenében vehetik igénybe,
házhoz történő kiszállítással a rudabányai Szociális Szolgáltató Központon keresztül a rudabányai Gvadányi József Általános Iskola Bóbita Tagóvodájából.
- kiszállítással 185. ft/adag
(1)20 Az étkezésre jogosult személyi térítési díjának mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének, valamint az intézményi térítési díj arányában az alábbiak szerint alakul:
Étkezésre jogosult jövedelme térítés mértéke
(öregségi nyugdíj legkisebb összegének arányában) (intézményi térítési díj arányában)
Rendszeres szoc.segély összege -nyugdíjminimum 15%
Nyugdíjminimum + 1Ft - 115%-ig 20%
115% +1 Ft - 130%-ig 40%
130% +1 Ft - 145%-ig 60%
145% + 1 Ft - 160%-ig 80%
160% + 1 Ft-tól 100 %
(2) Az igénylő lakóhelyén a
(3) bekezdésben meghatározott kivételek esetén a kérelem elbírálása előtt a 3. melléklet szerinti környezettanulmányt kell készíteni.
(3) Mellőzhető a környezettanulmány készítése, ha szociális ellátással, illetve gyermek- és
ifjúságvédelemmel, továbbá nevelési oktatási feladatokat ellátó intézmény
munkatársainak – egy évnél nem régebbi – a környezettanulmány tartalmi elemeivel
rendelkező feljegyzése, illetve hivatali tudomása áll rendelkezésre.
(4) E rendeletben foglalt ellátások tekintetében:
a) családnak kell tekintetni az egy háztartáson belül életvitelszerűen együtt lakó
közeli hozzátart.
b)háztartás az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek.
(5) E rendeletben szabályozott rendszeres pénzbeli ellátásra való jogosultságot nem érinti,
ha a jogosultság megállapítása és a felülvizsgálata, valamint a két felülvizsgálat
között eltelt időszakban, a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem a
jogosultság feltételeként meghatározott jövedelemhatárt legfeljebb 10 %-al
meghaladja. Ezen rendelkezés a felülvizsgálat során nem alkalmazható.
21. §22 A természetben nyújtott önkormányzati segélyt az igénylő átvételi elismervény ellenében veszi át. Az e rendeletben szabályozott rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése – a rendszeres szociális segély kivételével utólag minden hó 5. napjáig történik az arra jogosultnak, vagy meghatalmazottjának. A rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése a pénztárból történik.
Az önkormányzati segélyek kifizetése a határozat átvételétől számított 3 munkanapon belül a pénztárból történik a segélyezettnek illetve a segély átvételére feljogosítottnak.
22. §23 (1) Az önkormányzati segély kifizetése a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a házipénztárból történik a segélyezett részére.
(2) A rendszeres szociális segélyek kifizetése minden hónap 5. napjáig utólag a házipénztárból történik a jogosult részére.
(3) A természetben nyújtott önkormányzati segélyt az igénylő átvételi elismervény ellenében veszi át.
23. §24 A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköröket:
- munkanélküliek jövedelempótló támogatásának megállapítását, megszüntetését és felülvizsgálatát, a rendszeres szociális segély megállapítását és megszüntetését, lakásfenntartási támogatások megállapítását és megszüntetését, az önkormányzati segély megállapítását, méltányosságból történő közgyógyellátás megállapítását, köztemetés elrendelését, személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátásokkal kapcsolatos feladatokat.
Átmeneti és záró rendelkezések
24. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. és a végrehajtására kiadott rendeletek megfelelően irányadók.
(2) E rendelet, a kihirdetésének napján lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) A korábban megállapított rendszeres szociális segélyeket legkésőbb április 30-ig felül kell vizsgálni.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Alsótelekes községi Önkormányzat 4/1993.(VII.5.) sz. rendelete és Alsótelekes Községi Önkormányzat 6/1995.(XI.30) sz. rendelete.
Bodnár Tibor Dr. Sallai Árpád
polgármester címzetes főjegyző