1]

[2]

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete - abból a célból, hogy a helyi közügyekbe való demokratikus részvételre megfelelő kereteket biztosítson - a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 1.§ (6) bekezdésében és a 18.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SzMSz) - a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1.§ A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat-, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tata Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) A hivatal hivatalos megnevezése: Tatai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal).

(3) Az Önkormányzat és a közös hivatal székhelye: 2890 Tata, Kossuth tér 1.[3]

3.§ Tata Város Önkormányzata a nemzetközi együttműködés területén az alábbi önkormányzatokkal tart fenn hivatalos testvérvárosi, testvértelepülési kapcsolatokat:

1. Alkmaar város (Hollandia – 1985.),
2. Gerlingen város (Németország- 1987.),
3. Dammarie-lčs-Lys város (Franciaország- 1993.),
4. Arenzano város (Olaszország – 1994.),
5. Szőgyén község (Szlovákia – 1997.),
6. Montebelluna (Olaszország – 2000.),
7. Szováta (Románia – 2002.),
8. Pinczów (Lengyelország – 2004.),
9. Magyarkanizsa (Szerbia – 2012.). [4] [5] [6] [7]

4.§ (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló (lobogó), a pecsét és a díszlánc.

(2)        Tata város címere háromszög alakú, fekete kontúrú pajzs. Felső széle egyenes, jobb és bal széle ívelt. Középen, függőleges irányban hasított, ezzel két részre osztott.

A címer eleje további két részre vágott: a pajzs fejre és a pajzs talpra. A kobaltkék alapszínű pajzsfej felső részében egy, alatta szimmetrikusan elhelyezkedő két aranyszínű Anjou liliom van.

A pajzstalp vágásos, az Árpád-házat szimbolizáló nyolc sávot foglalja magába, ezüst és sötét cinóber színek váltakozásával. A pajzsfej és a hozzá csatlakozó pajzstalp motívumai pólyát képeznek. A címer hátulján lévő ezüstös, villás végű kettős-kereszt, három vízszintes tagozódású, egymásra épülő arany idomból emelkedik ki. A címer hátuljának alapszíne sötét cinóber. Az Anjou címerkép liliomai kitüntetésként kerültek a város címerébe a királyi pártfogás jeléül, míg a kettős-kereszt a királyi méltóságot jelképezi.

(3)       Tata város zászlója téglalap alakú, függőleges irányban világos cinóber (balra) és világos kobaltkék (jobbra) színre osztott. A zászló felső harmadában az arany kontúrú városcímer úgy helyezkedik el, hogy felezővonala a zászló felezővonalával, a címer elejének vágása pedig a zászló felső harmadának vonalával esik egybe. A zászló végét aranyos rojtozás díszíti. A zászlórúd hegye arany színű, a rúd maga pedig nyújtott spirál alakban vörös és kék színre festett.

(4)       A város lobogója téglalap alakú, vízszintes irányban világos cinóber (felül) és kobaltkék (alul) színre osztott. Az arany kontúrú városcímer függőleges állásban és úgy helyezkedik el a lobogón, hogy hasító vonala a lobogó első harmadának vonalával, elejének vágása pedig a lobogó vízszintes középvonalával esik egybe.

(5)        Tata város pecsétje kör alakú, benne középen a város címerének vonalas ábrázolása található, amelyet a "Tata Város pecsétje" szöveg a bélyegző körvonalát követve vesz körül, az első és az utolsó szó között az "1990" évszám látható.

(6)       A polgármesteri díszlánc ezüstből készült. A kör alakú áttört láncszemekben a város címerében szereplő Anjou-liliomok jelennek meg. A 13 láncszemet kisebb méretű, három-három darabból álló páros karikasor köti össze. A díszlánc kör alakú medalionnal zárul, melyet a növényi ornamentikával díszített háttérből kidomborodó városi címer díszít.

(7)       A díszláncot a polgármester jogosult viselni az önkormányzat képviseletében, hivatalos rendezvényeken.

(8)       A városi címer és zászló hiteles formáját, a pecsét hiteles lenyomatát, továbbá a jelképek használatának rendjét az 1. melléklet tartalmazza. A jelképek használatát a polgármester engedélyezi. [8] [9]

II. fejezet

Tata Város Önkormányzatának feladat és hatásköre

5.§ (1) Az önkormányzat kötelező feladatait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése és egyéb törvények  alapján látja el.

(2) A képviselő-testület önként vállalt feladatként gondoskodik:

            a)         általa alapított intézmények, társulás útján vagy közalapítványi formában:

                        aa) helyi televízió működtetéséről,

                        ab) egyes közművelődési és sportfeladatokról,

                        ac) szociális szakellátásról,

                        ad) a közös hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési                                   szerv belső szervezeti egységeként létrehozott Közterület-felügyeleti                                  csoport útján a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1.                              (4) bekezdése szerinti feladatok ellátásáról.

            b)        általa alapított gazdasági társaság keretében:

                        ba) egyes városüzemeltetési, városfejlesztési feladatokról,

                        bb) egyes közművelődési feladatokról,

                        bc) fürdő- és strandszolgáltatásról,

(3) A Mötv. 42. §-án bekezdésén túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

            a) intézmény és (önkormányzati) vállalkozás céljára gazdasági társaság, vagy   szövetkezet alapítása, megszűntetése, gazdasági társaságba való belépés, kilépés,      átalakítás, összevonás, valamint a kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági             társaság pénzügyi beszámolójának, üzleti tervének elfogadása.

            b) felterjesztési jog gyakorlása. [10]   [11]  [12] [13]

(4)[14]     A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának döntését II. fokon megsemmisítheti, megváltoztathatja, illetõleg a hatáskör gyakorlóját beszámoltatja.

(5) [15]    A képviselő-testület polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörét az  5/A. melléklet tartalmazza.[16]

                                       III. fejezet

A képviselő-testület működése

6. § (1)  A képviselő-testület önkormányzati feladatait szervei (polgármester, bizottságok, közös hivatal, jegyző) tevékeny közreműködésével látja el.[17]

(2)       Az egyes feladatok ellátása sorrendjének meghatározásánál a gazdasági program, szükséges anyagi eszközök nagysága tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.

(3)       A  képviselő-testület hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyeknél elektronikus kapcsolattartást nem alkalmaz. [18] [19]

7.§ A képviselő-testület tagjainak száma 12 fõ.[20]

(2)       A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 7 fő jelen van. A határozatképtelen ülést nyolc napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.[21]

(3)       Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

A képviselő-testület gazdasági programja, munkaterve

8.§  A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő a képviselők és a bizottságok, valamint a képviselőcsoportok javaslatainak figyelembevételével, a testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül.

9.§ (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

 (2) A munkatervhez javaslatot kell kérni:

            a) a képviselőktől,

            b) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

            c) az önkormányzati gazdasági társaságok vezetőitől,

            d) a Tatai Civil Társulás képviselőjétől és

            e) a jegyzőtől. [22] [23] [24]

(3)[25] A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző félév május 31., valamint november 30. napjáig.

(4)[26] A munkaterv tartalmazza:

a)    a tervezett napirendek címét,

b)   az előterjesztő és előadók nevét,

c)    a napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését.

A képviselő-testület ülésének összehívása

10.§  (1)[27] A képviselő-testület rendes üléseit minden hónap utolsó szerdáján 9.00 órai kezdettel tartja. A képviselő-testület július és augusztus hónapban rendes ülést nem tart.

(2)    [28]

(3)      [29]

(4)      A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők részére legalább az ülés időpontját megelőző öt nappal korábban elektronikus formában kell postázni. Ettől eltérni a polgármester előzetes engedélyével lehet.[30] [31]

(5)[32] A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a meghívók kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a városi honlapon és a hivatal bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik.

(6)[33] A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén az alpolgármesterek, illetve a 13.§-ban megjelölt személy jogosult a testület ülésének összehívására.

(7) [34] A képviselő-testületet rendkívüli ülésre össze kell hívni ha olyan halaszthatatlan az ügy, amelyben a késedelem az önkormányzatra nézve jelentõs kárral, hátránnyal járna. Ezekben az esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételét követően haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül a meghívók kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(8)     A képviselő-testület rendkívüli ülése formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül, telefonon is összehívható. [35] [36]

A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

11.§ (1)[37]  A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a törvény által meghatározott személyeket (jegyző, önkormányzat könyvvizsgálója, nemzetiségi önkormányzat elnöke, kistérségi tisztifőorvos, azokban a témákban, amelyeket a jogszabály előír)

2. a választókerületben megválasztott és a településen élő országgyűlési képviselőket,

3. a napirendi pontok előterjesztőit, előadóit,

4. Tata város Magyarországon élő díszpolgárait.

(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

1. a helyben működő pártok helyi vezetőit,
2. a városi bíróság elnökét,
3. a városi ügyészség vezetőjét,
4. a közös hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
5. a bizottságok nem képviselő-testületi tagjait,
6. a helyben működő egyházak képviselőit,
7. a kormányhivatal vezetőjét,
8. a járási hivatal vezetőjét,
9. a tankerület vezetőjét,
10. a gazdasági kamarák képviselőit,
11. Gazdasági Érdekképviseleti Szervezetek Komárom-Esztergom Megyei Szövetsége képviselőjét,
12. a közműsorszolgáltatók, illetve a sajtó tatai és megyei képviselőit,
13. a városi rendőrkapitányság vezetőjét,
14. akiket a polgármester a napirendre tekintettel indokoltnak tart. [38]  [39]  [40] [41] [42]

(3)[43] Az (1) bekezdésben felsoroltak részére, valamint a tatai és megyei médiák képviselőinek – lehetőség szerint -  elektronikus formában kell továbbítani a meghívót, valamint az írásos előterjesztéseket.

(4)[44]     A 11. § (2) bekezdésében felsoroltak részére – lehetőség szerint – a meghívót elektronikus úton kell továbbítani.

A képviselő-testület ülése

12.§  A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki szabadon részt vehet és a képviselő-testület döntése alapján felszólalhat.

(2)       [45]

(3)               [46]A zárt ülésen tárgyalandó, valamint a zárt ülésre javasolt előterjesztések tartalma titoktartási kötelezettség alá esik, kivéve, ha a képviselő-testület azt nem zárt ülés keretében tárgyalja.

13.§[47]   A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásáról, vezetéséről a pénzügyi és városfejlesztési bizottság[48] elnöke gondoskodik.

14. § (1)[49] A képviselő-testület napirendjére a munkaterv szerinti és a képviselő-testület határozatában megjelölt előterjesztéseket fel kell venni. További napirendi pontra az előterjesztések törvényességi ellenőrzését követően a képviselő, a bizottságok, illetve a jegyző tehet javaslatot. Az ülések napirendjének elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2)       Az ülés megkezdésekor a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3)       Az ülés napirendjének megállapítása előtt a napirendhez nem tartozó kérdésekben bármely képviselő legfeljebb 3 percben felszólalhat.[50] A képviselő-testület a napirend előtti felszólalásokról vitát nem nyit, de az érintett viszontválaszára lehetőséget biztosít szintén 3 percben.

(4)       A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét általában az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)    rendelet-tervezetek,

b)   határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,

c)   [51]határozati javaslatot nem tartalmazó tájékoztató,

d)   [52]Beszámoló a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés között történt fontosabb eseményekről,

e)    interpellációk, kérdések

f)     zárt ülésen tárgyalandó témák.

15.§ Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

a)    a polgármester, alpolgármesterek,[53]

b)   a jegyző,

c)    a témakör szerint illetékes bizottság,

d)   a képviselő-csoport vezetője,

e)    képviselő-csoporthoz nem tartozó települési képviselő.

16.§ (1)[54] Sürgősségi indítvány tárgyalására irányuló kezdeményezést, rövid indokolással – melyhez írásos előterjesztés esetén mellékelni kell az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig kell a polgármesternél benyújtani.

(2)[55] A sürgősségi indítvány napirendre történő felvételéről – érdemi vita lefolytatása nélkül - a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3)[56] A sürgősségi indítványról a képviselő-testület előzetes bizottsági véleményezés nélkül is döntést hozhat.

 17.§ (1) Előterjesztésnek minősül: a képviselő-testület ülésére beterjesztendő valamennyi döntést igénylő anyag, továbbá a határozati javaslatot nem tartalmazó tájékoztatók.

(2)       Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Amennyiben az előterjesztést előzetesen a téma szerint illetékes bizottságnak véleményezni kell, úgy a bizottsági véleményt a bizottság elnöke a testület ülésén a napirend tárgyalása során ismerteti. A határozati javaslatot csak írásban lehet benyújtani. [57]

(3)       Írásos előterjesztést kell készíteni a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben, valamint a gazdálkodást érintő, az önkormányzati vállalkozással és a Ptk-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben.

(4)       Az előterjesztésekre vonatkozó formai és tartalmi követelményeket a 7. melléklet tartalmazza, amelyek betartásáért az előterjesztő felelős. [58]  [59]

(5)[60]     A képviselő-testület a bonyolultabb szakmai előkészítést, összetettebb szabályozást vagy a lakosság szélesebb körét érintő ügyben kétfordulós tárgyalást határozhat meg. Első fordulóban meghatározza az elveket, szempontokat, míg a második fordulóban határozattal dönt. A képviselő-testület eltérő döntésének hiányában a második fordulós tárgyalás időpontja az első tárgyalást követő második testületi ülés.

18.§ (1) A polgármester, az alpolgármester, és a korelnök (a továbbiakban együtt: ülésvezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

          1. megnyitja, berekeszti az ülést,

          2. az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

          3. javaslatot tesz az ülés napirendjére, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

          4. minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vezeti, illetőleg lezárja a vitát,

          5. hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

          6. döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

          7. az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, és

          8. a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(2) Az ülésvezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:

          1. a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi eldöntésére,

          2. figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, a figyelmeztetés          eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető           személy ugyanazon ügyben ismételten nem szólalhat fel,

          3. biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja vagy - ismételt figyelmeztetés    után - kiutasíthatja azt a meghívott személyt, érdeklődő polgárt, aki az ülésen                  méltatlan magatartást tanúsít.

          4. tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.[61]

A vita és a döntéshozatal módja

19.§ (1)  A napirendi pont tárgyalását maximum 3-3 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és az előadó jogosult.

(2)       A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, tartalmában annak a döntéshozatal megalapozottságát kell elősegítenie.

(3)[62]  A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz és az előadóhoz a képviselők és  tanácskozási  joggal  meghívottak személyenként egy alkalommal kérdéseket intézhetnek, melyre azok kötelesek választ adni.

20.§ (1) Az adott napirendhez a felszólalásokra – az ügyrendi javaslat kivételével – a jelentkezés sorrendjében, a kérdésekre adott válaszokat követően kerülhet sor, első alkalommal legfeljebb 3 perc, továbbiakban még 2 alkalommal legfeljebb 2-2 perc időtartamban.[63] Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót.

       A témától függően a képviselő-testület esetenként felmentést adhat az előzőekben meghatározott időtartamtól való eltérésre. A felmentés megadásához a képviselő-testületnek egyszerű többségű szavazata szükséges.

(2)  A napirend előterjesztője és előadója a vita során többször is hozzászólhat.

(3)  [64]

(4)[65]  A 11.§ (1) bekezdésében megjelölt tanácskozási joggal rendelkezők – a jegyző és a napirendi pont előadójának kivételével – a napirend során legfeljebb egy alkalommal szólalhatnak fel, maximum öt perc időtartamban.

(5)          Ügyrendi hozzászólás esetén a jelentkezőnek soron kívül szót kell adni, legfeljebb kétperces időtartamban. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A napirenddel kapcsolatos vita lezárására vonatkozó ügyrendi javaslat előtt szólásra jelentkezett képviselők a javaslat elfogadása esetén is megtehetik hozzászólásukat.

(6)    [66] Ügyrendi hozzászólásnak minősül a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(7)     [67] A lezárt napirendi ponthoz a határozathozatal közben, valamint határozathozatal után ügyrendi javaslatot tenni nem lehet.

21.§ (1)[68] A napirendi pont során elhangzott észrevételekre az előterjesztő vagy az előadó reagál, a vitát az ülésvezető foglalja össze. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatot a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(2)         Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

(3) [69]     Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő a képviselő-testület ülésén szóban vagy egyébként írásban elfogadja, a módosító javaslatról külön nem, hanem az eredeti javaslattal egységes szerkezetbe foglaltan kell szavazni.

22.§ (1) A határozat meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A megválasztott képviselők több mint felének  igen szavazata szükséges (minősített többség) a Mötv. 50.§-án túlmenően:

a) sürgősségi indítvány napirendre történő felvételéhez;

c) testületi hatáskör átruházásához;

d) fegyelmi ügyekben;

e) közterület átnevezéséhez. [70] [71] [72] [73]

23.§ (1)[74] A képviselő-testület döntéseit szavazatszámláló berendezés igénybevételével, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel hozza.

(2)          A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) az íven rögzíti. A szavazás végén a képviselő a leadott szavazatát aláírásával hitelesíti. [75]

(3) [76]     Titkos szavazás elkülönített helyiségben urna és szavazólapok igénybevételével történik. A képviselők egyharmadának indítványára a képviselő-testület dönt arról, hogy a titkos szavazás szavazatszámláló berendezés igénybevételével történjen.

Az interpelláció és a kérdés szabályai

24.§ (1)[77] A képviselők a (3) bekezdésben foglaltak szerint a polgármesterhez, (alpolgármesterhez) valamint a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez – önkormányzati feladatkörükbe tartozó témában – írásban interpellációt terjeszthetnek elő.

(2)          Interpellációnak az a - tartalmában összetettebb jellegű - felvilágosítás kérése, illetve probléma felvetése tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, az önkormányzati hatáskörben hozott döntés végrehajtásával, illetőleg az önkormányzat irányítása alatt álló szervezet, intézmény tevékenységi körével.

(3)       A képviselő az interpellációt - legalább három munkanappal az ülés napját megelőzően - a polgármesterhez írásban nyújthatja be. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció címzettjét és tárgyát, valamint annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4)  Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett megilleti a szóbeli kiegészítés joga is.

(5)[78]     A képviselőt a kérdezés joga is megilleti – az (1) bekezdésben meghatározott tárgykörben és személyekhez - a napirendek tárgyalásának befejezése után, az interpellációkat követően.

(6)       A kérdezés minden olyan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyre - szervezeti  egységre, a működésre, feladatok előkészítésre és végrehajtására - vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik közvetlenül az adott ülésnap napirendjének témaköreihez. [79]

(7)       Az interpellációra, kérdésre szóban az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az interpellációra adott írásbeli válaszról az interpelláció elhangzását követő ülésen dönt érdemben a képviselő-testület.

(8)       Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, akkor erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület is elutasítja, el kell rendelni az interpelláció tárgyának részletes bizottsági kivizsgálását, amelyre az interpelláló képviselőt is meg kell hívni. A vizsgálat eredményéről, a megtett intézkedésekről a képviselő-testületet is tájékoztatni kell.

A képviselő-testület döntései

25.§[80]

26.§ (1)[81] A képviselő-testület határozatában, amennyiben az feladat meghatározást is tartalmaz, meg kell jelölni a feladat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személyt is.

(2)       A képviselő-testület a határozatának kihirdetése a  városi honlapon való  megjelenítéssel történik. A képviselő-testület az egyedi ügyben hozott határozatát postai úton is megküldi a határozat témája szerint érintett személynek. [82]  [83]

A rendeletalkotás

27.§ (1)[84] A rendelet alkotását bármelyik képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2)        Amennyiben a rendelet tervezet tárgyalását az (1) bekezdés szerint kezdeményezték, úgy a polgármester azt a jegyzővel és az illetékes bizottsággal előzetesen véleményezteti. Az ily módon kezdeményezett rendelet alkotást a soron következő testületi ülés napirendi pontjai közé fel kell venni.

(3)       A képviselő-testület a bonyolultabb szakmai előkészítést,  összetettebb szabályzást vagy a lakosság szélesebb körét érintő új rendelet vagy átfogó jellegű rendelet módosítás előkészítésénél kétfordulós tárgyalást határozhat meg. Első fordulóban meghatározza az elveket, szempontokat, míg a második fordulóban történik a rendeletalkotás.

(4)       A rendelet tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, függetlenül attól, hogy ki az előterjesztő. A rendelet-tervezethez módosító indítványt csak írásban, legkésőbb a képviselő-testület tervezetet tárgyaló ülését megelőző munkanapon 12 óráig lehet benyújtani a polgármesternek.[85] [86]

(5)        A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezi rendeletek alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését.

(6)[87] Az önkormányzati rendelet kihirdetése a rendelet szövegének a városi honlapon való megjelenítésével történik.

(7)[88]

A képviselő-testület dokumentumai

28.§ A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, az információ-hordozókat a képviselő-testület megbízatásának időtartamáig meg kell őrizni.

29.§ (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletei:

       1. a meghívó,

       2. a jelenléti ív,

       3. az írásban benyújtott hozzászólások, és

       4.egyéb indítványok.

(2) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a tatai városi könyvtárban,  a közös hivatalban hozzáférhetővé kell tenni, valamint a városi honlapon meg kell jeleníteni. [89] [90]        

IV. fejezet

A települési képviselő[91]

30.§ (1)[92] A települési képviselők tevékenységük összehangolására képviselő-csoportot hoznak létre, mely létszámának alsó határa 5 fő.

(2)             A képviselő-csoport megalakítását a polgármesternek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselő-csoport nevét, a képviselő-csoporthoz tartozó települési képviselők és a képviselő-csoport vezetőjének a nevét.

31.§[93]  (1) A települési képviselők díjazását a 2. melléklet tartalmazza.[94]

(2)    A tiszteletdíjat  a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell a képviselő,  a           képviselői tagsággal nem rendelkező bizottsági tag által megadott bankszámlára   utalni.  Kérelem esetén a tiszteletdíj a házipénztárból is kifizethető. 

(3)          A képviselő-testület, illetve a bizottság rendes ülésén történő megjelenés elmulasztása esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját 15 %-kal, ismételt kötelezettségszegés esetén 25 %-kal, egy havi időtartamra  kell csökkenteni.

(4)        A (3) bekezdés alkalmazásától el kell tekinteni, amennyiben a képviselő önhibáján kívüli okból történő indokolt távolmaradását  előzetesen igazolja. A távolmaradást írásban (levél, e-mail) a képviselő-testületi ülés esetén a Polgármesternél, bizottsági ülés esetén  a Bizottság Elnökénél kell jelezni. Kivételes esetekben a távolmaradás az akadályoztatás megszűnését követő  5 napon belül is  igazolható.

32.§[95]

V. fejezet

A bizottságok működésére vonatkozó szabályok

33.§ (1)  A képviselő-testület bizottságai előkészítõ, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott feladat ellátására hozza létre, amely a feladat ellátását követően automatikusan megszűnik.

33/A. §.[96]   (1) A polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak (továbbiakban: képviselő) vagyonnyilatkozatát a humán és ügyrendi bizottság[97] tartja nyilván és ellenőrzi.

(2)       A képviselői vagyonnyilatkozat kitöltött és aláírt példányát nyitott borítékban, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozat kitöltött és aláírt példányát zárt borítékban veszi át a képviselőtől átvételi elismervény ellenében a humán és ügyrendi bizottság elnöke, vagy az általa megbízott tagja.

(3)       A vagyonnyilatkozatokról, nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a kapcsolódó iratokat évente az előzményekhez csatolni kell. A nyilvántartás vezetéséről, a vagyonnyilatkozatok adatvédelmi szabályoknak megfelelő biztonságos őrzéséről a humán és ügyrendi bizottság elnöke gondoskodik.

(4)       Az azonosító adatok nélküli képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosak. Azokat – előzetes egyeztetés után – a humán és ügyrendi bizottság elnöke, vagy az általa megbízott tagja bárkinek hozzáférhetővé teszi.

(5)       A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a humán és ügyrendi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A humán és ügyrendi bizottság eljárását a kezdeményezéstől számított 30 napon belül folytatja le. A humán és ügyrendi bizottság eljárására zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a humán és ügyrendi bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(7)       A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a humán és ügyrendi bizottság elnökének írásbeli felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul (de legkésőbb 2 napon belül) írásban bejelenteni.  Az azonosító adatokat csak a humán és ügyrendi bizottság tagjai ismerhetik meg.

(8)       Az eljárás eredményéről a humán és ügyrendi bizottság elnöke tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(9)       A bekért azonosító adatokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül meg kell semmisíteni.

(10)              Ha a képviselő megbízatása megszűnik, a képviselőnek, továbbá a hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell, a beadott vagyonnyilatkozatokat meg kell semmisíteni.

(11)              A (10) és a (11) bekezdés szerinti megsemmisítésről a humán és ügyrendi bizottság elnöke jegyzőkönyvet vesz fel.

(12)[98]

34.§  A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését, létszámát a 4.  melléklet tartalmazza.[99]  [100]

35.§ [101]

36.§ A bizottságok feladat- és hatáskörét a 5/B. melléklet tartalmazza. [102] [103]

37.§  (1)[104]

(2)[105]    Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze. Az érdekeltek részére a meghívót és az írásos előterjesztéseket legalább az ülést megelőző kettő nappal korábban – lehetőség szerint – elektronikus formában kell postázni.

(3)       A bizottságot legkésőbb tíz napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(4)        A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(5)       A bizottságok a tervezett üléseikről és napirendjükről a képviselőket tájékoztatni kötelesek.

(6)[106]

(7)       A bizottság konkrét témában szakértőket is igénybe vehet, melyről a bizottság minősített többségű szavazattal dönt. A szakértők megbízásáról és a szakértői díjak elszámolásáról a bizottság elnökének javaslatára a jegyző gondoskodik.

38.§ (1) A bizottság feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt. A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)       A két vagy több bizottság között keletkezett feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a testület állásfoglalása az irányadó.

(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében az elnökhelyettes[107].

(4)  A bizottság döntését - a képviselőtestület adott napirendre vonatkozó vitája során - a megfogalmazott kisebbségi véleményekkel együtt ismertetni kell.

39.§  (1) [108] [109]

(2)  A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

VI. fejezet

Vezető tisztségviselők

40.§ (1) A polgármester a képviselő-testület vezető tisztségviselője, aki felelős az önkormányzat működéséért.[110]

(2) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben tárgyalt hatáskörén túlmenően:

a)    fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló partnerek képviselőit, a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köthet,

b)   véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

c)    nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,

d)   közvetlenül irányítja a sajtóreferens tevékenységét,

e)    irányítja  az önkormányzat külügyi tevékenységét,

f)     jogosult a testülete előzetes engedélye nélkül a külföldi önkormányzatoktól érkező meghívásoknak - alkalmanként öt nap erejéig  - eleget tenni és erre napidíjat igénybe venni.

g) [111]a képviselő-testületi és bizottsági döntések előkészítésére, illetve a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására –megbízatásának idejére- önkormányzati (politikai) tanácsadót nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

h) [112]közvetlenül irányítja az önkormányzati tanácsadó tevékenységét és a polgármesteri kabinet munkáját.

(3)[113]  A polgármester előre tervezett 5 vagy ennél több napos szabadságát a képviselő-testület előzetesen engedélyezi. Az öt napnál kevesebb, vagy előre nem tervezett, de 5 napnál több napos szabadságát a képviselő-testület a szabadság letöltését követő első testületi ülésén utólagosan hagyja jóvá.

41.§[114] A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a képviselő-testület tagjai közül két főállású alpolgármestert választ. Az alpolgármesterek a polgármester által meghatározott helyettesítési rendben és feladatkörben helyettesítik a polgármestert, amelyről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

42.§[115]

VII. fejezet

A lakossággal való kapcsolattartási formák

43.§ (1) Az együttműködés formái különösen:

                        a) a helyi népszavazás,

                        b) a népi kezdeményezés,

                        c) a közmeghallgatás (összehívására és lefolytatására a képviselő-testület                                    ülésére vonatkozó szabályok az irányadóak),

                        d) a polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői fogadóóra,

                        e) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága,

                        f) a lakossági fórum és

                        g) a városi honlap. [116] [117]

(2)Az (1) bekezdés d.) és f.) pontja esetén az érintetteket a helyi és megyei médián keresztül kell értesíteni.

VIII. fejezet[118]

A nemzetiségi[119] önkormányzatok

44. § (1) A településen működő nemzetiségi önkormányzatok felsorolását a 8. melléklet tartalmazza.

(2)            A nemzetiségi önkormányzatok működésének feltételeit az önkormányzat a közös  hivatal útján, e rendelet  8. mellékletében meghatározott módon biztosítja.[120] [121]  [122]

44/A. § (1) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását az 5/D. melléklet tartalmazza.

(2)          A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyzői kabinetvezető látja el. [123]

44/B.§ (1) A  jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület, bizottság, polgármester működése jogszabálysértő.

(2) A jegyző észrevételét:

            1. jegyzőkönyvhöz csatolja, vagy

            2. az ülésen a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy

            3. tájékoztatást küld az (1) bekezdésben meghatározott érintettnek. [124]

44/C. § (1) A közterület-felügyelő Tata Város nevét és címerét karjelzésként viseli.

(2) A közterület-felügyelő feladatai a törvényben meghatározott feladatokon túl:

            1. a városi és önkormányzati rendezvények kiemelt biztosítása,

            2. a hatékony feladatellátás érdekében együttműködés igazgatási és civil                                             szervezetekkel. [125]

IX. fejezet [126]

Záró rendelkezések

45.§[127]

1.             A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a többször módosított 12/1995. (IV.10.) sz. rendelet  8.sz. melléklete kivételével hatályát   veszti.

2.        A rendelet 7. sz. mellékletének  (1) bekezdés b./ pontja 2002. január 1-jén lép hatályba.

            Hetényi Tamás sk.                                                dr. Szabolcs Tivadar sk.

              polgármester                                                                jegyzõ