1. § (1) A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet ( és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz

(4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, közgyűlési jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – a hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

2. § A település igazgatási területe tagozódik:

(1) Beépítésre szánt területre, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %

(2) Beépítésre nem szánt területre, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

4. § (1) A kertvárosi lakóterületen (KEL) az OTÉK 13. § (2) és (3) bekezdésben felsoroltak

5. § (1) A falusias lakóterületen (FL) legfeljebb négylakásos lakóépület és az OTÉK 14. § (2) bekezdésben felsoroltak helyezhetők el a 8. pontban foglaltak kivételével.

(2) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5, a legkisebb zöldfelület 40 %

6. § (1) A külterületi lakott helyeket a szabályozási terv külterületi lapjai tüntetik fel és határolják le ( SZK-1, SZK-2, SZK-3 ). A lehatárolás jele: „ - L – „

(2) A beépíthető minimális telekméret 1500 m2. A meglévő, kialakult minimum 1000 m2-es földterületeken lévő épület felújítható és bővíthető a telek 15 %-os beépítettségéig. Az 1000 m2-nél kisebb földterületen lévő építményen csak állagmegóvási, karbantartási munkák végezhetők.

(3) Új lakóépületek- két lakásos nagyságrendig- oldalhatáron, vagy szabadon állóan a kialakult beépítéshez igazodva a terület 15 %-os beépítettséggel, 4,5 m épületmagasságig minimum 1.500 m2-es telken létesíthetők.

(4) A területen pihenő, gazdasági, állattartó, szolgáltató épületek önállóan is létesíthetők 1500 m2-es minimális telekméret, szabadon álló beépítési mód, és 10 %-os beépítettség mellett.

(5) Amennyiben a meglévő épület állaga már nem teszi lehetővé a gazdaságos felújíthatóságot, akkor az elbontott épület alapterületét meg nem haladó, azzal azonos tömegű új épület létesíthető.

7. § (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor :

8. § (1) A központi vegyes övezet (KV) igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A központi vegyes területen (KV) az OTÉK 17. § (2) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el a 6. és 9. pontokban foglaltak kivételével.

(3) Ahol a szabályozási terv nem tünteti fel, ott a beépítési feltételeket az OTÉK 25. §-alapján kell meghatározni a kialakult állapot és a környező beépítés figyelembe vételével. A minimális telekméret a kialakult állapoton kívül 1000 m2.

(4) A szintterület sűrűség maximuma 0, 8, a legkisebb zöldfelület a be nem épített terület 50 %-a.

9. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén :

10. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területeken (KG) elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A területen az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el.

(3) Ahol a szabályozási terv a telekalakítási és beépítési feltételeket nem írja elő, ott ezeket az OTÉK 25. § alapján kell meghatározni. A szintterület sűrűség: 1,5, a legkisebb zöldfelület 20 %.

12. § (1) A mezőgazdasági üzemi területeket és állattartó telepeket a szabályozási terv tünteti fel ( MÜ és MÁ.)

(2) A területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv

13. § (1) A különleges területek közé a község területén a temetők (KT) és a sportterületek (KSP) (KSP-O) soroltak

(2) A temetők területén a védőtávolságon belül új sírhelyek nem alakíthatók ki, rátemetés azonban nem tiltott.

(3) A temetőn belüli - még sírhelyek részére ki nem jelölt védőterületeket véderdőként kell kezelni és fásítani.

(4) A temető területén belül csak a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek helyezhetők el.

(5) A sportterületen a sporthoz kapcsolódó létesítmények, sportcsarnok, vendéglátó és szállásférőhelyek, szolgálati lakás helyezhető el. A KSP-O- val jelölt területen a fentieken túl oktatási létesítmények is elhelyezhetők. A beépítettség maximuma a sportpályák nélkül :15 %. A beépítés egyéb feltételeit a környező beépítés függvényében a tervezési program alapján az OTÉK 25. § keretei között kell meghatározni

(6) A temetők és sportpályák szabad területeit fásítani kell.

14. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (K), (KÖV), kerékpárút.

(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembevétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közutak, közművek védőtávolságait a szabályozási terv és a vonatkozó szabvány előírások alapján kell figyelembe venni.

(4) A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. § (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

(5) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

(6) A szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvizek csak zárt tározókba vezethetők és kijelölt helyre szállítandók.

(7) A község belterületén, a kertterületeken, szőlőterületeken, régészeti és természetvédelmi területén adótorony nem létesíthető.

(8) A kerékpárutakat a szabályozási terv jelöli, azokon a gépjárművekkel való közlekedés

15. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (KP) soroltak

(2) A közparkok (KP) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig.

(4) A területi egységen belüli zöldterületeken (Z) építmény nem helyezhető el, fásítása, növényzettel beültetése kötelező.

16. § (1) A község igazgatási területén védelmi (VE és EV) turisztikai erdők (ET) és gazdasági erdők (E) területei kerültek kijelölésre.

(2) A védelmi erdők (VE - EV) területén épületet nem helyezhető el.

(3) A gazdasági erdők (E) területén közlekedési és közmű létesítmények, az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények, vadászházak és vadász lesek a táji környezettel összhangban az Állami Erdészeti Szolgálat egyetértésével építhetők.

(4) A turisztikai erdők (ET) területén egészségügyi, szociális, turisztikai és kereskedelmi szállásférőhely, valamint az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el szabadon álló beépítéssel, 7,5 m-es építmény magassággal, 3 % -os beépítettséggel. A beépíthető legkisebb terület mértéke 10 HA.

17. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés és állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás és szabadidő eltöltés pihenő területe és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

19. § (1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a külterületi szabályozási terven jelöltek (Mk) -SZK1, SZK2,SZK3, tervek.

(2) A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület 1500 m2, legkisebb szélesség 12 m.

(3) A már korábban kialakított:

20. § (1) A kert és szabadidő eltöltés pihenő övezetet a külterületi szabályozási terv jelöli és határolja le. ( KSZ, lehatárolás - P - ) SZK-1, SZK-2, tervek.

(2) A területen gazdasági és a szabadidő eltöltéséhez szükséges pihenő funkciót is lehetővé tevő üdülő építmények a - lakóépületek kizárásával - létesíthetők

(3) A területet részleges közművesítéssel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíz gyűjtő tározók helyezhetők el.

(4) A beépítési mód szabadon álló, a legkisebb telekméret 1500 m2, minimális telekszélesség 18,0 m, a beépítettség mértéke 5 %, legnagyobb épület magasság 4,5 m.

(5) A területen egytömegű, magas tetős 36 –45 fok közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Szürke hullámpala, hullámlemez és palafedés nem alkalmazható

24. § (1) A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

25. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a község igazgatási területe "I. osztályú védett" kategóriába tartozik.

(4) A területen I. veszélyességi osztályba tartozó légszennyező anyag kibocsátását okozó tevékenységet folytatni, vagy ilyen létesítményt elhelyezni tilos.

(5) Csak olyan tevékenység folytatható, és olyan építmény üzemeltethető, építhető, amelynek szennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a "I. osztályú védett" kategória szerinti kibocsátási határértéket.

(6) Állattartás az övezeti előírások, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások és az önkormányzati rendelet szerint történhet.

(7) Állati hullát a szabályozási terven jelölt áttelepítendő dögkútba, vagy más település területén kijelölt helyre lehet elszállítani.

(8) A kommunális szemét a központilag kijelölt és kiépített hulladéktároló telepre szállítható.

(9) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi szakhatóság véleményét ki kell kérni.

(10) Belterületen veszélyes hulladék az üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmenetileg jelleggel a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint tárolható.

(11) Külterületen bármely szennyvizet termelő meglévő létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz átmeneti tárolása.

(12) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(13) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell a 120/1999(VIII.6.) Korm. rend. alapján

(14) A zaj és rezgésvédelemi előírásokat a szabályozási terv területi és övezeti kijelölésének alapján kell figyelembe venni.

(15) A település igazgatási területén a talaj és termőföld védelméről a vonatkozó jogszabályokra is figyelemmel is gondoskodni kell.

(16) A térség domborzati adottságaira tekintettel úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények a környező területen a talajvédő gazdálkodási feltételeit ne rontsák.

(17) Az építmények kivitelezése során a kivitelező köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

(18) A létesítmények kivitelezése és üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

26. § (1) A helyi természetvédelmi terület lehatárolást a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A védett természeti területen a természeti, táji értékek teljes körű védelmét biztosítani kell.

(3) A védett területen a művelési ág nem változtatható meg

(4) A tervben lehatárolt védett területen belül, a művelési ághoz kapcsolódón kívül, bármilyen gazdasági tevékenység végzése, építmények elhelyezése a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet

(5) A védett területeken erdők tarvágása az 1996 évi LIII. és LIV. törvény alapján engedhető meg. Erdő telepítése csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos erdőállományokkal történhet az illetékes erdészeti szakhatóság engedélyével .

(6) A Zselici Tájvédelmi Körzethez tartozó területen, amely az SZK – 2 számú szabályozási tervlapon” – K – „ jellel körülhatárolt minden nemű telekalakítási és építési engedélyezési eljáráshoz a Duna – Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát szakhatóságként be kell vonni.

27. § (1) A település műemléki jelentőségű területeit, műemlékeit és helyi védelemre javasolt építményeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A műemlékek teljes listáját és a helyi védelemre javasolt építmények listáját az 1. számú melléklet tartalmazza az alátámasztó munkarész kivonataként.

(3) A műemléki listán szereplő területekkel és építményekkel (M) kapcsolatos engedélyezés az OMH Műemlékvédelmi Felügyelőség hatáskörébe tartozik, a műemléki környezetben (MK) pedig szakhatóságként működik közre.

(4) A helyi védelemre javasolt építményeknél a védelemre javasolt épület, épület részlet megóvására kell törekedni.

(5) A helyi védelemmel kapcsolatos részletes szabályozásra az önkormányzat külön rendeletet alkot.

(6) A védett épületek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad engedélyezni a felmérési terv és foto dokumentáció mellékletével

(7) A régészetileg védett területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(8) A régészetileg védett területeken belül minden nemű építés megkezdése előtt a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.

(9) A régészeti célból lehatárolt területen belül, de a község igazgatási területén bárhol az építés kapcsán talált régészeti lelet esetén a további építést azonnal fel kell függeszteni, és a régészeti lelet megóvása mellett a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát a feltárás érdekében értesíteni kell.

28. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történt építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :

29. § (1) Az építési tilalmakat és korlátozásokat a szabályozási terv nem tartalmaz.

(2) A szabályozási terven jelölt, és a 1. számú mellékletben részletezett országos tájvédelmi körzet területein – a külterületi lakott hely kijelölésén túl - és a helyi természetvédelmi területeken művelési ág változtatás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.

30. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az ép. hatóság a kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

31. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

32. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.

(4) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

33. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és használandó.

(2) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és 10.000 Ft-ig terjedő, ismételhető pénzbírsággal sújtható.

(3) Építési birsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján- aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(4) E rendelet előírásait a hatályba lépéskor elsőfokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) E rendelet 2000. május 1. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik