I. FEJEZET

A RENDELET HATÁLYA, ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya Sopron Megyei Jogú Város Sopronkőhida, Tómalom, Kistómalom dűlő és Sand dűlő néven nevezett, az 1. melléklet tervlapján lehatárolt területeire terjed ki, a 10121/3 hrsz.-ú ingatlan kivételével.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó tervezési területen (a továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az Országos településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet, valamint Sopron Megyei Jogú Város Általános Rendezési Terve, a jelen helyi építési szabályzat és szabályozási terv szerint szabad.

(3) Jelen rendelet 1. számú mellékletét képező szabályozási terven (a továbbiakban: terv) kötelező előírásként kell figyelembe venni:

a) a kötelező szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,

b) az építési helyet,

c) az előírt elő- oldal- és hátsókertek méretét,

d) az övezeti besorolást és az övezeti jellemzőket,

e) az övezeti határokat,

f) a védőterületeket,

g) a kötelező megszüntetéseket.

(4) A terven szaggatott vonallal jelölt irányadó szabályozási vonalat, javasolt telekhatárokat, a javasolt megszüntetéseket és a javasolt egyéb szabályozási elemeket irányadónak kell tekinteni. Az irányadó szabályozási elemek a szabályozás lehetséges, városképi szempontból javasolt változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést - telekalakítás, elvi építési engedélyezés - igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, illetve a terv módosítása nélkül engedélyezhető.

Értelmező rendelkezések

2. § Jelen rendeletben előforduló fogalmakat az építési hatósági engedélyezés szempontjából a következőképpen kell értelmezni:

a) Kötelező szabályozási vonal: a terv távlatában megvalósítandó kötelező közterület-szabályozást jelzi.

b) Irányadó szabályozási vonal: nem kötelezően végrehajtandó - az érintett tulajdonosok szándékától függő - szabályozási lehetőség, illetve - olyan szabályozási vonal, amely az érintett tömb(ök)re kiterjedő kétlépcsős építési engedélyezési eljárás során, a terv keretei között módosítható. A szabályozási tervben irányadó jelleggel meghatározott utakat - bár ütemezett kialakításuk engedélyezhető - összefüggően ki kell alakítani, az így megkezdett útkialakítás esetén a további szakasz kötelező szabályozásként értelmezendő.

c) Javasolt telekhatár: az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó, illetve a továbbtervezés során pontosítandó és azt követően kötelezővé váló szabályozási javaslat.

d) Javasolt megszüntetés: az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó, a továbbtervezés során pontosítandó és azt követően kötelezővé váló szabályozási javaslat.

e) Irányadó telekalakítás: nem kötelező erejű, illetve attól el lehet térni a szabályozási és övezeti előírások betartása mellett a kétlépcsős építési engedélyezési eljárás során.

f) Övezeti határ: a tulajdonosi szándékoktól függő útkialakítások és telekalakítások függvényében kismértékben módosulhat, vagy el is maradhat. A tényleges övezeti határok a telekalakítással egyidőben pontosítandók.

Kétlépcsős építési engedélyezési eljárás

3. § (1) A jelen rendelet kijelöli azokat az övezeteket, amelyek esetében az egyedi hatósági ügyeket - az egyéb rendelkezések keretei között - kétlépcsős engedélyezési eljárás keretében kell elbírálni (kötelező elvi engedély) az önkormányzati tervtanács támogató állásfoglalása mellett, a településrendezési előírások előzetes tisztázása, pontosítása érdekében, a települési környezetbe, illetve a településképbe való illeszkedés bizonyításához.

(2) A településrendezési előírások (pl.: telek rendeltetése, beépíthetősége, az építmény(ek) elhelyezhetősége) előzetes tisztázása, illetve pontosítása érdekében, a települési környezetbe, illetve a településképbe való illeszkedés bizonyításához szükséges elvi engedély célja annak igazolása, hogy az ingatlanon a javasolt rendeltetés(ek) megvalósíthatók úgy, hogy az a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, valamint lehetséges fejlesztését, illetve a környező közterületek forgalmát nem korlátozza, illetve akadályozza. Ennek érdekében az elvi engedély iránti kérelemhez 1:500/1:200 méretarányú beépítési tervet kell csatolni.

(3) A városképbe való illeszkedés, illetve a kívánatos távlati városkép kialakulásának igazolásához az elvi engedélyezési eljárás keretében utcaképi tervet vagy látványtervet kell benyújtani.

(4) A kötelező elvi engedélyezési tervet - az önkormányzati tervtanács szakvéleménye alapján - az építési hatóság hagyja jóvá.

(5) Az eljárás második fázisában az elvi engedélyben foglaltak alapján kell elkészíteni a telek beépítésére vonatkozó végleges építési engedélyezési terv(ek)et.

Belterületi határ

4. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területek belterületi és külterületi meglevő, valamint tervezett határvonalát a terv határozza meg.

(2) A belterületbe vonásra kerülő területek rendeltetését az 1. számú melléklet tartalmazza. E területek felhasználása a konkrét építési igények függvényében szakaszosan történik, aminek feltétele:

a) az önkormányzat egyetértő nyilatkozata, melynek során vizsgálni kell, hogy:

-a terület csatlakozik a meglevő belterülethez

-a terület felhasználásának infrastrukturális feltételei biztosítva legyenek

b) az érintett tulajdonosok tegyenek eleget az 1994. évi LV. törvényben előírt kötelezettségeiknek.

(3) A tervezett belterületi határvonal kialakítása érdekében a belterületi határvonal a terven jelölteknek megfelelően módosítható, ennek során Sopron város egyéb belterületéhez csatolható területek:

a) a Kőhidai vízműterület és amellett, valamint attól délre, a Tómalom sor vonaláig, ingatlanrendezéssel kialakítandó kertvárosi lakóterület (kb. 8 ha),

b) az a) pont szerinti területtől délre a János-telepi útig kialakítandó kertvárosi lakóterület (kb. 10,5 ha),

c) a Tarló sortól délre levő Kistómalom-dűlő kialakult telekosztású területe kertvárosi lakóterületként (kb. 50 ha),

d) A Sand-dűlő mezőgazdasági területként (kb. 38 ha),

e) a 10101/3 hrsz.-ú önkormányzati ingatlan területének telekrendezése során a kialakult területhasználatnak megfelelően a terv szerinti kiszolgáló út területe (kb. 0,045 ha).

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

Talajvédelem, földvédelem

5. § (1) A beépítésre nem szánt és közlekedési célra ki nem jelölt területeken biztosítani kell a zöldfelületi borítottság erózióvédelemhez szükséges mértékét.

(2) A létesítmények elhelyezésekor, illetve a kialakításakor a talaj felső 20 cm-t deponálni kell. A létesítés, illetve a kialakítás ideje alatt gondoskodni kell a depóniák gyommentesen tartásáról, a talajszennyezés elkerüléséről. A létesítés, illetve a kialakítás befejeztével a termőföldet a lehetséges mértékig helyben kell felhasználni, a fennmaradó rész felhasználásáról humusz-gazdálkodási tervet kell készíteni.

(3) A terv területén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag - a szakhatóságok megítélése alapján - a talajt nem károsítja.

Felszíni, felszín alatti vizek védelme

6. § (1) Az ivóvízkivételi helyek kútjainak védőterületein belül területet beépíteni, új épületet elhelyezni - az illetékes környezetvédelmi hatósággal egyeztetve - csak a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásainak betartása mellett lehet.

(2) A 04/5 és 04/21 hrsz. számú telkek köré (a Tómalmi Vízbázis újonnan létesítendő vízkivételi műveinek lehetséges területe) a későbbi települési célok megvalósítása érdekében 100 m-es védőterületet kell kijelölni és ezen védőövezeten belül véderdőt kell létesíteni.

(3) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen gépkocsitárolót, gépek elhelyezésére szolgáló területet létesíteni, gépeket karbantartani csak jogszabályba nem ütköző helyen és csak vízzáró, burkolt felületen lehet.

(4) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen új, gépkocsiforgalmat lebonyolító utat kialakítani, meglévő utat felújítani csak a talaj- és felszíni vizek fokozott védelme mellett lehet.

(5) A (3) és (4) bekezdésben leírt építmények esetében biztosítani kell a megfelelő felszíni vízelvezetést és gyűjtést, valamint az összegyűjtött vizek olajfogó műtárgyon való keresztülvezetését. A Malom-patakba burkolt felületekről származó csapadékvíz csak előtisztítás (hordalékfogó és olajfogó műtárgyak) közbeiktatásával kerülhet.

(6) A 028 és 037/A hrsz. területeken a Tómalom-patakba - a fokozottan védett természetvédelmi területek miatt - a burkolt felületekről származó közvetlen csapadékcsatorna-bevezetés nem engedélyezhető, a csapadékvíz bevezetést ezek alatt szükséges megoldani.

(7) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen tilos a talajkutakba a vízminőséget bármilyen módon veszélyeztető szennyező anyagot bevezetni, ilyen anyagot szikkasztani, illetőleg megfelelő tisztítás nélkül az élővizekbe juttatni.

(8) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés, épületbővítés használatba vétele csak abban az esetben engedélyezhető, ha a terület rendelkezik a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő csapadékvíz elvezető rendszerrel és a fertőrákosi, vagy a soproni szennyvíztisztítóhoz csatlakozó kommunális szennyvízelvezető rendszerrel. Új közműpótló műtárgyak (szikkasztó, szennyvízakna stb.) kialakítása nem engedélyezhető.

(9) A lejtős területeken az új beépítéseknél a tereprendezés során - amennyiben műszakilag lehetséges - olyan terepet kell kialakítani, amely a felszíni vízelvezetést telken belül oldja meg. Szomszédos telekre lejtő terep esetében a telektulajdonosnak gondoskodni kell a csapadékvíz elvezetés olyan megoldásáról, amely saját telkének csapadékvizével az érintett telkeken található értékeket nem veszélyezteti, értéküket nem csökkenti, használatukat nem korlátozza.

(10) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen ipari szennyvizet kibocsátani csak a környezetvédelmi hatósággal és a csatornázási művekkel egyeztetett módon lehet a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.

Meglévő létesítményeknél törekedni kell az ipari szennyvizet határérték alá csökkentő műszaki megoldások kidolgozására, új ipari gazdasági létesítményeknél csak határértéket nem meghaladó, tisztított szennyvizek kibocsátása engedélyezhető.

(11) A szennyvízelvezetés és tisztítás, valamint a csapadékvíz elvezetés terveit előzetesen egyeztetni kell az illetékes osztrák vízügyi hatósággal is a 1959. évi 32. törvényerejű rendelet alapján.

(12) Vízvédelmi besorolás közigazgatási területre kiterjedően:

a) felszín alatti vizek esetében: fokozottan érzékeny kategória

b) felszíni vizek esetében: 4. általánosan védett kategória

Levegőtisztaság-védelem

7. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynek:

a) légszennyezőanyag emissziója nem haladja túl a "védett I." levegő-tisztaságvédelmi területi kategória vonatkozó határértékeit,

b) megfelel a 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet vonatkozó rendelkezéseinek.

(2) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen csak olyan anyag helyezhető el, amely nem tartalmaz illékony és az egészségre ártalmas hatást, vagy bűzhatást kiváltó alkotóelemet, illetőleg csak olyan tevékenység engedhető meg, amelyeknél a fentiekben foglalt hatások nem állnak elő.

(3)

Zaj- és rezgésvédelem

8. § A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen csak olyan zajhatás engedélyezhető, amely nem ellentétes a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelettel.

Hulladék elhelyezés

9. § A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen belül, az arra kijelölt helyeken csak olyan jellegű hulladék tárolható, amely:

a) nem ellentétes a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásaival,

b) nem jár bűzhatással,

c) nem jár felporzással,

d) nem okoz mérgezéssel járó diffúz légszennyezést,

e) nem okoz az anyagbemosódással talajszennyezést,

f) nem okoz látványával vizuális zavaró hatást.

A zöldfelületek általános védelme

10. § (1) A jelen rendelet által érintett területen a 10 cm törzsátmérőt meghaladó fa, vagy 10 m2-t meghaladó összefüggő fás-cserjés állomány csak előzetes engedély alapján vágható ki, a fa zöldfelületi értékének megfelelő fapótlás kötelezettsége mellett. Az engedélyt a jegyző állítja ki.

(2) A jelen rendelet által érintett területen csak olyan tevékenységek engedélyezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a terület határát érintő Fertő-Hansági Nemzeti Park területén található élővilág életképességét.

(3) A jelen rendelet által érintett terület engedélyköteles rendezésekor (építés, felújítás, bontás, használati-mód változtatás) a kötelezően előírt mértékű zöldfelületeket és a szilárd burkolat nélküli területeket zöldfelületként kell kialakítani, betartva az értékvédelem és a favédelem vonatkozó helyi és országos szabályait.

(4) A Tómalom-patakon további gyalogos, illetve gépjárműforgalom számára megnyitott átereszt, hidat létesíteni, a területtel érintkező - a Nemzeti Park részét képező területen - szilárd burkolatú utat kiépíteni természetvédelmi okokból tilos. A vadonélő állatok vándorlási útvonalainak biztosítása érdekében a Fertő-Hansági Nemzeti Park időszakos lezárásokat alkalmazhat.

Nemzeti Ökológiai Hálózatokra vonatkozó előírások

10/A. § (1) Védett természeti területen:

a) a művelési ág megváltoztatása csak az adott területre érvényes természetvédelmi előírások szerint lehetséges,

b) távközlési magasépítmény nem építhető,

c) kommunális hulladék lerakó, szennyvízürítő és dögkút nem üzemeltethető, nem létesíthető, a meglévő illegális és legális lerakókat szükséges megszüntetni és rekultivációjukat lehetőleg a természetszerű állapot visszaállításával szükséges megoldani.

(2) Védett természeti terület védőövezetében:

a) csak olyan tevékenység folytatható, ami a védett természeti területeket, mint háttérterületeket, a védőövezet természeti értékeket és a hagyományosan kialakult tájhasználatot nem veszélyezteti,

b) kommunális hulladéklerakó nem létesíthető és nem üzemeltethető.

Közművesítés, közműlétesítmények

11. § (1) A közművezetékek és létesítmények helyét és védőtávolság igényét az OTÉK előírásai, az MSZ 7487 szabvány, továbbá a megfelelő ágazati szabványok és előírások figyelembevételével kell biztosítani.

(2) A meglevő és a tervezett közműhálózatok és műtárgyaik: a vízellátás, a szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, a villamosenergia-ellátás, a vezetékes gázellátás, a távközlés, a kábel TV és azok biztonsági övezete számára a helyigényt közterületen, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell biztosítani. Ahol az adottságok miatt a villamosenergia-ellátás biztonsági övezetét nagyobb terjedelme miatt teljes egészében nem lehet közterületen biztosítani, ott legalább a szabadvezeték szélső vezetékszálának kell még közterületre esnie. Erősáramú szabadvezeték (20 kV felett) nyomvonalánál a szolgalmi jog alkalmazását kerülni kell.

(3) Útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(4) A tervezett belterületen a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő közművezetékek építése csak föld alatti vezetéssel engedélyezhető. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(5) A feleslegessé váló közművezetékeket és műtárgyakat el kell bontani, a funkciót váltott közművezetékek nem maradhatnak a földben.

(6) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen levő telkeket a közterületi hálózathoz saját bekötővezetékekkel és mérési hellyel kell csatlakoztatni, ettől eltérő esetben a bekötést és a mérési helyet szolgalmi jog bejegyzésével kell biztosítani.

(7) A tervezett létesítményeket vezetékes szennyvízelvezetéssel kell ellátni, a szennyvizek szikkasztása nem megengedett. Az épület használatbavétele pedig a teljes közművesítés kiépítése után engedélyezhető.

(8) A tervezett új vízvezetékekre csak földfeletti tűzcsap szerelhető.

(9) A kőhidai szennyvíztisztító kiváltását biztosítani kell, kiváltását követően szennyvízátemelőként működtethető.

(10)

(11) A jelen rendelet által érintett területen levő vízműkutak kiváltandók, kiváltásukkal egyidőben pótlásukról gondoskodni kell készítendő szaktervek alapján.

(12) A vízműkutak védőtávolságát az 1. sz. függelék tartalmazza.

(13) Az ipari szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. Az előtisztítást a keletkezés helyén, a telken belül kell megoldani. Amennyiben műszaki-gazdasági okok ezt a megoldást gátolják, úgy az illetékes szakhatóságokkal egyeztetve az előtisztítás telken kívül is megoldható.

(14) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján az ÉDU-VÍZIG engedélyével szabad.

(15) A vízfolyások, patakok és árkok mederrel kapcsolatos folyamatos karbantartási munkálatok elvégzéséhez

a) az ÉDU-VÍZIG kezelésű vízfolyás mentén 6-6 m,

b) a társulási kezelésű patak mentén 4-4 m,

c) az önkormányzati kezelésű árkok mentén 2-2 m szélességű sávot szabadon kell hagyni.

(16) A teljes közműellátás keretében a meglevő szűk utcaszabályozási szélességek miatt és a kedvezőbb területgazdálkodás és a rendezett utcakép érdekében a csapadékvíz elvezetésére zárt csapadékvíz-elvezető rendszert kell kiépíteni.

(17) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

(18) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kialakítani, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkolófelületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába. „Zöld” parkoló létesítése tilos.

(19) A Tómalom sori gázfogadó állomás városesztétikai és területgazdálkodási okokból áthelyezendő a továbbra is fogyasztói súlypontnak tekinthető 10123/102 hrsz-ú területen (a Tómalom-sor, a Pesti Barnabás utca, a Kreutz Róbert utca telekvégei és a 10123/106 hrsz-ú út által határolt területen) belülre, a terület beépítését megelőzően készítendő terv során. E terv keretében jelölendő ki terület a gázfogadó számára, mely gázfogadó terület körül 10-10 m-es biztonsági övezet biztosítandó.

(20) A föld feletti villamos távvezetékek biztonsági övezetének teljes terjedelme a szélső áramvezetők közötti távolság és a szélső áramvezetőtől kifelé mérten feszülétségszintenként előírt védőtávolság összessége, a távvezeték tengelyétől mérten

a) belterületen a 20 kV-os vezeték mentén 4-4 m,

b) külterületen a 20 kV-os vezeték mentén 6,5-6,5 m.

A föld feletti villamos vezeték biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső (méréskor nyugalomban lévő) áramvezetőtől kifelé vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért síkokig terjed:

a) a 20 kV-os vezeték mentén 2,5-2,5 m,

b) a 0,4 kV-os vezeték mentén 1-1 m.

(21) Az újonnan ellátandó utcákban, ahol 20 kV-os vezeték és kisfeszültségű vezeték is halad, a távközlési vezetéket földkábellel kell megoldani, vagy a kisfeszültségű és közvilágítási szabadvezetékkel közös oszlopsorra kell felszerelni. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(22) Városesztétikai és területgazdálkodási szempontból a terv területének belterületi részén villamosenergia-ellátási (nagy, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) hálózatot építeni, meglevő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel lehet. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(23) A rekonstrukcióra kerülő és a tervezett közvilágítási hálózat építésekor energiatakarékos lámpatesteket kell felszerelni.

(24) Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell, a védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető és szakhatóságok hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(25) A közművek területtakarékos elhelyezésénél az utcák fásítási igényeit is figyelembe kell venni.

(26) A járulékos közműlétesítmények elhelyezése az esztétikai, környezetvédelmi követelmények és városképi megjelenés figyelembevételével történjen.

(27) A szabályozási terven nem geodéziai felmérés nyomán jelölt, de a szabályozást befolyásoló közművezeték nyomvonala - a földhivatali nyilvántartás alapján készült alaptérkép villamos távvezetékekét kivéve - minden további tervkészítés, minden egyes építési engedély során nyomvonalfeltárással pontosítandó.

(28) Köm-KT - közművek számára fenntartott terület.

Régészeti védelem

12. § (1) Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok listáját a 3. számú függelék tartalmazza.

(2) A függelékben felsorolt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.

(3) Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály szerint kell lejárni.

(4) A jelen rendelet által érintett területen az egyéb területeken, ha a terepszint alatti munkavégzések során régészeti lelet kerül elő, azt haladéktalanul jelenteni szükséges a területileg illetékes múzeumnak.

Az épített környezet helyi védelme

13. § (1) A épített környezet helyi védelmét és a védettség módját külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

(2) Egyedi, helyi védelem biztosítandó mindazon épületek és építmények számára, melyek egyedi értéke hozzájárul a jellegzetes helyi városképhez, településképhez, melyek megtartása, értékőrző fejlesztése a város arculatának egyediségét, gazdagítását eredményezi.

(3)

(4) A jelen rendelet által érintett területen helyi védelem alá vont épületek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

Az elő-, az oldal- és a hátsókertre vonatkozó előírások

14. § A jelen rendelet által érintett területen az elő-, az oldal- és a hátsókertre vonatkozóan általában az OTÉK 35. §-a szerint kell eljárni, az attól eltérő előírásokat a vonatkozó övezeti előírások tartalmazzák, valamint az 1. számú melléklet tünteti fel.

Kerítés és támfal létesítésére vonatkozó előírások

15. § Kerítés és támfal létesítésére vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 44. §-a tartalmazza, az attól eltérő előírásokat a vonatkozó övezeti előírások tartalmazzák.

Gépjármű elhelyezés

15/A. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület lakó és vegyes besorolású övezeteinek telkein

a) önálló felszíni parkolóterület nem alakítható ki,

b) az OTÉK és jelen rendelet előírásai szerint számított kialakítandó minimális parkolóhelynél több parkolóhely nem alakítható ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó terület lakó és vegyes besorolású övezeteinek telkein

a) új épület építése,

b) meglévő épület új lakást eredményező bővítése, átalakítása és

c) meglévő épületben új lakást eredményező rendeltetésváltozás esetén

új lakásonként 2 db parkolóhelyet kell kialakítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti parkolóhelyeket teljes egészében az épület saját telkén kell kialakítani, kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés b), c) pontjában foglalt esetekben a telek fizikai adottságai miatt az új lakásokhoz kialakítandó parkolóhelyek elhelyezésére az épület saját telkén teljes egészében nincs lehetőség, a kialakítandó parkolóhelyek számának legfeljebb 10%-át közterület megváltással, közterületen lehet biztosítani.

(5) A (2) bekezdés szerinti parkolóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy a parkoló állások gépjárművel egy másik parkoló állás igénybevétele nélkül megközelíthetőek legyenek.

III. FEJEZET

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS BEÉPÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI

16. § A beépítésre szánt területek felhasználásuk szerint:

a) Kisvárosias terület (KL)

b) Kertvárosias terület (KEL)

c) Településközpont vegyes terület (TV)

d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (KG)

e) Üdülőházas terület (ÜÜ)

f) Hétvégiházas terület (HÜL)

g) Jelentős zöldfelületű különleges terület (ZK)

h) Egyéb különleges intézményi terület (EGY)

i) Szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló különleges terület (H)

Kisvárosias lakóterület

17. § (1) A kisvárosias lakóterületre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 12. §-a tartalmazza.

(2) Az Lk/KT-1, Lk/KT-2 és az Lk/KT-3 jelű kisvárosias lakóterületek kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak:

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete szerint.

(3) Az övezetben építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei között adható a jelen rendelet 3. §-ának megfelelően.

Kertvárosias lakóterület

18. § (1) A kertvárosias lakóterületre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 13. §-a tartalmazza.

(2) A KEL/KT-1 és a KEL/KT-2 jelű kertvárosias lakóterületek kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jelük:

(3) Az Lke/KT-3 és a Lke/KT-4 jelű kertvárosias lakóterületek kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak:

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete szerint.

** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.

(4) A KEL/KT-5 jelű kertvárosias lakóterületek kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jele:

(5) Az Lke/KT-6 jelű kertvárosias lakóterületek kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak:

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete szerint.

(6) A KEL/KT-7 jelű kertvárosias lakóterületek kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai (a Fertőrákosi út nyugati oldalán, a Tómalom sori úttól délre) az alábbiak:

tervi jele:

(7) A KEL/KT-7 jelű építési övezetben a minimálisan kialakítandó zöldfelületi fedettség legalább 20%-án közepes lombkoronájú fát és 40%-ban cserjeszintet biztosító, tájhonos és jellemzően gyümölcsfákból álló fás növényzetet kell telepíteni. A faültetést az építési engedélyben kell előírni, a fa elültetésének megvalósítása a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(8) Az Lke/KT-5 jelű, a védett és védelemre tervezett természeti területekkel (028/1 hrsz, 028/2 hrsz, 029/3 hrsz és 030 hrsz) határos övezetekben a zárt csapadékvíz elvezetésről gondoskodni kell.

(9) Az Lke/KT-8 kertvárosias lakóterületek kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai (Tómalom-sortól északra) az alábbiak:

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete szerint.

Településközpont vegyes terület

19. § (1) A településközpont vegyes területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 16. §-a tartalmazza.

(2) A fentieken kívül az övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:

a) Az intézmények üzemelése, funkcióváltása, illetve használati módjának megváltoztatása csak a lakosság ellátását szolgáló más használati módra engedélyezhető és csak olyan lehet, amely a környező lakások használatát nem zavarja.

b) Épületek bővítése, átalakítása, magastetős ráépítése és/vagy beépítése az előírások keretei között engedélyezhető.

c)

(3) A Vt/KT-1, Vt/KT-2, Vt/KT-3, Vt/KT-4 jelű, elsődlegesen a helyi települési szintű létesítmények elhelyezésére szolgáló településközpont vegyes területek kőhidai-tómalmi építési övezete előírásai az alábbiak:

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete szerint.

(4) Az építési övezetben építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei között adható a jelen rendelet 3. §-ának megfelelően.

Központi vegyes terület

20. § (1) A központi vegyes terület általános előírásait az OTÉK 17. §-a tartalmazza.

(2) A központi vegyes területen elhelyezhető létesítmények az OTÉK 17. §-a szerint történhet, kivéve a (2) bekezdés 6. pontját, valamint a (3) bekezdés 1. pontját.

(3) A KV/KT-1 jelű központi vegyes terület kőhidai-tómalmi építési övezet előírásai az alábbiak

tervi jele:

(4) Az építési övezetben építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei között adható a jelen rendelet 3. §-ának megfelelően.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

21. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 19. §-a tartalmazza.

(2) A KG/KT-1 és a KG/KT-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató területek kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jelük:

Üdülőházas terület

22. § (1) Az üdülőházas területek általános előírásait az OTÉK 21. és 22. §-a tartalmazza.

(2) Az Üü/KT-1, az Üü/KT-2 és az Üü/KT-3 jelű üdülőházas terület kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai (a Nagy-Tómalom keleti oldalán) az alábbiak:

* A lejtős, - nem síkra tervezett - terepen alkalmazható érték

** A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete szerint.

*** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.

(3) Amennyiben a terep lejtési viszonyai a 15%-ot meghaladják, az építési engedélyezési tervhez minden esetben szükséges 1:200 méretarányú, rétegvonalas helyszínrajz csatolása, a fák, bokrok megjelölésével, a terep tervezett rendezésével, az épület elhelyezésével.

(4) Az 1 m-nél nagyobb szintkülönbség áthidalása csak több lépcsőben, teraszozva lehetséges. A támfalként funkcionáló kerítés lábazata sem lehet 1 m-nél magasabb, kivéve a kialakult állapotot.

(5) A terv szerinti telekmegosztások földhivatali nyilvántartásba történő átvezetése a terv szerint készítendő és pontosítandó geodéziai kitűzési tervek alapján történhet.

(6) Az Üü/KT-4 jelű üdülőházas terület kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai (a Nagy-Tómalom nyugati oldalán) az alábbiak:

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete szerint.

** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.

(7) Az Üü/KT-5 jelű üdülőházas terület kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai (a Nagy-Tómalom-tó fogadóterének északi oldalán) az alábbiak:

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete szerint.

** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.

(8) Az ÜÜ/KT-4 és ÜÜ/KT-5 jelű övezetben építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei között adható a jelen rendelet 3. §-ának megfelelően.

(9) Az ÜÜ/KT-5 jelű övezetben az üdülőépületeken, üdülőtáborokon, kempingen kívül az előző létesítményekhez kapcsolódó, az idegenforgalmi ellátást jelentő kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás létesítményei is elhelyezhetők.

(10) Az Üü/KT-6 jelű (kemping) üdülőházas terület kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai (vállalati üdülők északi részén) az alábbiak:

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete szerint.

** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.

Hétvégi házas terület

23. § (1) A hétvégi házas üdülőterület általános előírásait az OTÉK 21. és a 23. §-a tartalmazza.

(2) Az Ühl/KT-1 jelű hétvégiházas terület - jelen építési övezeti előírások keretei között lakóépület elhelyezését is megengedő - kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak:

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete szerint.

** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.

Különleges terület

24. § (1) A különleges területek általános előírásait az OTÉK 24. §-a tartalmazza.

(2) A különleges területek céljuk és használatuk szerint az alábbiak:

a) egyéb különleges intézményi terület,

b) jelentős zöldfelületű különleges terület,

c) szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület.

(3) Az övezetben építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei között adható a jelen rendelet 3. §-ának megfelelően.

Egyéb különleges intézményi terület

25. § (1) Az egyéb különleges intézményi terület felhasználása szerint:

a) büntetésvégrehajtási intézményi terület,

b) strandterület.

(2) A EGYK/KT-B jelű büntetésvégrehajtási intézményi terület kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jele:

(3) Az EGYK/KT-ST jelű különleges intézményi strandterület kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jele:

(4)-(5)

(6) Visszaépítendő a strand volt szállodaépülete eredeti helyén a helyi védelemre javasolt támfalas lépcső felhasználásával.

(7) A Kegy/KT-STF jelű (strandfejlesztés) különleges intézményi strandterület kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak:

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete szerint.

** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.

Jelentős zöldfelületű különleges területek

26. § (1) A jelentős zöldfelületű különleges területek céljuk és használatuk szerint az alábbiak:

a) a ZK/KT-1 jelű, sportterület céljára hasznosítandó terület,

b) a ZK/KT-2 jelű, halastavak kialakítását lehetővé tevő völgyi zöldterület,

c) a ZK/KT-3 jelű, az erdőgazdálkodású tangazdaság és az azzal kapcsolatos kutatás-fejlesztés építményeinek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Az övezetben építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei között adható a jelen rendelet 3. §-ának megfelelően.

A jelentős zöldfelületű különleges területeken elhelyezhető létesítmények

27. § (1) A ZK/KT-1 jelű sportterület céljára hasznosítandó területen elhelyezhető létesítmények:

a) testedzést szolgáló építmény,

b) a terület fenntartásához szükséges épület,

c) öltöző helyiség,

d) kommunális létesítmény.

(2) A ZK/KT-2 jelű, halastavak kialakítását lehetővé tevő, Tómalmi-patak völgyi zöldterületen elhelyezhető létesítmények:

a) halastó,

b) sétaút,

c) pihenőhely,

d) vendéglátó épület,

e) szálláshely szolgáltató épület,

f) horgászhely,

g) csónaktároló,

h) a terület fenntartásához szükséges épület.

(3) A ZK/KT-3 jelű, az erdőgazdálkodású tangazdaság és az azzal kapcsolatos kutatás-fejlesztési területen elhelyezhető létesítmények:

a) a kutatás-fejlesztés létesítményei,

b) az erdőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos létesítmények,

c) pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, kerékpárút, tornapálya, gyermekjátszótér, pihenőhely stb.),

d) vendéglátó épület,

e) szálláshely szolgáltató épület,

f) kereskedelmi épület.

A jelentős zöldfelületű különleges területek övezeti előírásai

28. § (1) A ZK/KT-1, sportterület céljára használandó terület, a ZK/KT-2 jelű, halastavak kialakítását lehetővé tevő völgyi zöldterület és a ZK/KT-3 jelű, az erdőgazdálkodású tangazdaság és az azzal kapcsolatos kutatás-fejlesztés építményeinek elhelyezésére szolgáló jelentős zöldfelületű különleges terület kőhidai-tómalmi övezeteinek előírásai az alábbiak:

tervi jelük:

(2) A ZK/KT-2 építési övezetben bármilyen létesítményhez építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei között adható a jelen rendelet 3. §-ának megfelelően.

(3) A ZK/KT-2 építési övezetben létesíthető létesítmények, illetve vízfelület bárminemű megvalósítási szándékát előzetesen egyeztetni kell a vízügyi és természetvédelmi szakhatósággal.

(4) A ZK/KT-2 építési övezetben a Fertő-tó minőségjavítása érdekében létesítendő szűrőmező-rendszer kialakítása biztosítandó.

A szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület

29. § A H/KT jelű a szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló jelentős különleges terület kőhidai-tómalmi övezeteinek előírásai az alábbiak:

tervi jele:

*A megengedett egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelete szerint (dBA, nappal/éjjel).

IV. FEJEZET

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS BEÉPÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI

30. § A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint:

a) Közlekedési és közműterületek (jel nélkül),

b) Zöldterületek (KP),

c) Erdőterületek (VE),

d) Mezőgazdasági területek (M),

e) Egyéb területek (Jel nélkül),

f) Vízgazdálkodási területek (VT).

Közlekedési és közműterületek

31. § (1) Az országos közlekedési ellátást biztosító közterületek - közlekedési övezet - és az egyes építési övezetekben a közlekedés céljára szolgáló közutak területét, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közvilágítást, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak láthatóságát ne akadályozzák.

(3) A terv területén a meglevő és tervezett közutakat az alábbi funkcióval és szabályozási szélességgel kell kialakítani:

a) Gyorsforgalmi út:

A tervezett M85 Győr-országhatár tervezett gyorsforgalmi út külterületi kisajátítási sávjának előirányzott szélessége az út tengelyétől 30 m, védőtávolsága 100 m.

b) Országos mellékút:

A 8527. számú Sopron-Fertőrákos összekötő út:

- meglevő, kialakult szabályozási szélessége belterületen 18 m és 20 m között változóan,

- meglevő egyoldalú belterületi szakaszon az úttengelytől 15 m a belterület oldalán,

- a belterületi szakaszon tervezett 30 m,

- meglevő külterületi szakaszon az úttengelytől mért 50 m.

c) Helyi gyűjtőutak:

- a Tómalom sor tervezett 18 m szabályozási szélességgel,

- a Tarló sor és tervezett kikötése a 8527. számú összekötő útra 18 m, 16 m tervezett és 12 m meglevő szabályozási szélességgel,

- a Kistómalom-dűlő déli határán haladó 010/41 és 010/161 hrsz-ú út tervezett 16 m, 14 m és meglevő 12 m-es szabályozási szélességgel,

- a 010/175, a 10119/302 hrsz. dél-észak irányú út meglevő 10 m szabályozási szélességgel,

- a fenti 10119/302 hrsz. út és a Németh László János út összekötésével kialakuló út 14 m szabályozási szélességgel, és annak folytatásában,

- a 10123/56 hrsz. út a kőhidai sportpálya mellett 12-16 m tervezett szabályozási szélességgel,

- a Kistómalom-dűlőből Sopronba vezető tervezett külterületi gyűjtőút a meglevő mezőgazdasági ingatlanok telekhatárától 8 m-es tengelytávolsággal.

d) Az összes kiszolgáló utca lakó-pihenő övezetkénti szabályozási szélessége:

- meglevő 7-10-12 m szabályozási szélességgel,

- tervezett 9-10-12-14-20 m szabályozási szélességgel.

e) Önálló kerékpárút az Ágfalva-Sopron-Fertőrákos átkötő kerékpárút: 5 m.

f) Önálló gyalogút: 4 m.

(4) Külterületi mezőgazdasági feltáró utak meglévő és tervezett 8 m szabályozási szélességgel.

(5) A Tómalom sornak az autóbuszfordulótól keletre eső szakasza kizárólag célforgalom számára igénybevehető csillapított forgalmú utca az arra kapcsolódó, a 10101/3 hrsz.-ú önkormányzati ingatlan területének tervezett telekrendezése során kialakuló csillapított utcahálózattal együtt.

(6) A terv területén az országos közutak mellett, valamint az egyéb közterületeken az egységes városképi és forgalombiztonsági szempontok érdekében a reklámtábla létesítése minden esetben építési engedélyköteles.

(7)

(8) Forgalmi utak beépítésénél és új gyűjtőutak létesítésénél helyet kell biztosítani az utat kísérő újonnan telepített fasorok számára az út mindkét oldalán és gondoskodni kell azok telepítéséről, fenntartásáról.

(9) A Tómalom-patakot és a Rákos-patakot szegélyező utaknál a patak felőli oldalon a létesítendő fasort alkotó fák közé cserjéket kell telepíteni, mely cserjeszint és a fasorral együttesen biztosítja a patakvölgyek környezeti kondícióinak védelmét.

(10) A gyorsforgalmi út területet érintő szakaszán legalább 100 m széles véderdősávot szükséges kialakítani erdészeti kiviteli tervek alapján, erdészeti módszerek alkalmazásával. Az ehhez szükséges területeket

a) amennyiben a kérdéses telken ezáltal a mezőgazdasági övezeti előírások szerinti beépítés lehetetlenné válik, úgy értékbecslést követően az út építtetőjének ki kell sajátítani a véderdő céljára,

b) amennyiben a telken építési hely még kijelölhető, úgy a véderdő telepítést telken belül kell biztosítani.

Zöldterületek (Közpark területek)

32. § (1) A zöldterületek általános előírásait az OTÉK 27. §-a tartalmazza.

(2) A zöldterületeken, közpark területeken - kertépítészeti kiviteli tervek alapján - többszintes növényállományt kell kialakítani, illetőleg fenntartani. A többszintes növényállomány zöldfelületi minimumértékéről az OTÉK 25. §-ának magyarázata tájékoztat.

(3) A közpark övezetben elhelyezhető:

a) sétaút,

b) pihenőhely,

c) kerékpárút,

d) a terület fenntartásához szükséges épület,

e) horgászhely.

(4) Az övezetben építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei között adható a jelen rendelet 3. §-ának megfelelően.

(5) A KP/KT jelű a közpark területek kőhidai-tómalmi övezeteinek előírásai az alábbiak:

tervi jele:

(6) A Nagytómalomtól keletre levő, ún. „vállalati üdülőterületen” levő közpark területen, a 10101/1 hrsz. „Gomba-büfé” felújítása, bővítése csak az épület jellegzetes, megőrzendő építészeti stílusában, a toldalékrészek megszüntetése mellett, az övezeti előírások keretei között lehetséges, elvi építési engedély kérelem eljárás során.

Erdőterületek

33. § (1) Az erdőterületek általános előírásait az OTÉK 28. §-a tartalmazza.

(2) A terv területén levő VE jellel jelölt erdőterületek védelmi rendeltetésű erdőterületek, melyekben épület nem helyezhető el és ahol a zöldfelületi fedettség min. 85%.

Mezőgazdasági területek

34. § (1) A mezőgazdasági területek általános előírásait az OTÉK 29. §-a tartalmazza.

(2) Az MG/KT-1 jelű egyedi szabályozású mezőgazdasági övezet kőhidai-tómalmi övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jele:

(3) Lakóépület, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, ha teljesülnek az Étv. 19. § (2) bekezdés feltételei és azt a gazdálkodás folyamatossága elengedhetetlenné teszi és nem a (4) bekezdés alatti terület. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet, max. beépítési százaléka 3%.

(4) A tartalék vízbázis (04/5 és 04/21 hrsz.) területe 100 m-es védőtávolságban építési tilalmat kell fenntartani. Az MG/KT-2 jelű egyedi szabályozású mezőgazdasági övezet kőhidai-tómalmi övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jele:

Egyéb terület

35. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb terület általános előírásait az OTÉK 30. §-a tartalmazza.

(2) Az egyéb, vízgazdálkodással kapcsolatos terület a terv területén:

a) a folyóvizek, patakok (Rákos-patak) medre és partja,

b) az állóvizek (Nagytómalom-tó) medre és partja,

c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja,

d) a vízbeszerzési területek és védőterületeik:

- a vízműkutak kisajátított területe (04/19, 017/2 hrsz.)

- a vízmű Pozsonyi úti medencéi (04/5 hrsz.)

- a vízmű kőhidai medencéi (01028/4 hrsz.)

(3) Az egyéb VT jelű területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet előírásait kell betartani.

(4) A vízműkutak területe a kutak kiváltását követően közpark területként tartandók fenn.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

36. § A terv területével összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az Étv 17-30. § szerinti általános szabályokon túlmenően az alábbi helyi előírások biztosítják.

Telekalakítás, helyi közút céljára történő lejegyzés

37. § (1) A jelen terv és helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítások csak az egyes telkek kiszolgálásához szükséges utak megléte, vagy egyidejű kialakítása esetén engedélyezhetők.

(2) A telekalakításokhoz szükséges közterületek és utak kialakítása az Étv. 27. § (3) szerint történhet.

(3) Amennyiben a telek területe a helyi közút számára történő lejegyzés előtt kielégítette a szabályozási terv beépíthetőségre vonatkozó feltételeit, a lejegyzés után azonban a telek önmagában már nem minősülne beépíthetőnek, úgy a megmaradó telekterület az övezet által előírt paraméterekkel beépíthető marad. Ez a feltétel csak abban az esetben érvényesül, amennyiben a lejegyzés mértéke nem haladja meg a telek eredeti területének 20%-át.

Tilalmak

38. § (1)

(2)

(3) A tervezett gyorsforgalmi út terv szerinti 150 m-es védőtávolságában, valamint a 04/5 és a 04/21 hrsz.-ú területek mentén tervezett véderdő területeken a jelen rendelet 34. § előírásait figyelembe véve mezőgazdasági művelés folytatható.

Fogalmak

38/A. § (1) Szolgálati lakás: a fő funkciót hordozó épületben a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője, vagy személyzete számára szolgáló lakás.

(2) Szintterületi mutató: a szabályzat szempontjából a telken elhelyezhető (elhelyezett) épület(ek) valamennyi szintjének összes bruttó alapterületének és a telek területének hányadosából képzett mutatószám. Kizárólag a bruttó szintterület számítása során figyelmen kívül kell hagyni:

1. az OTÉK alapján meghatározott számú gépkocsi elhelyezésére szolgáló terepszint alatti gépjárműtároló (garázs) területét, de legfeljebb - gépkocsinként a gépkocsik mozgásához szükséges területekkel együtt - 45 m2-t, illetve

2. a lakók terepszint alatti tárolóinak területét, de legfeljebb - lakásonként, a megközelítésre szolgáló területekkel együtt - 30 m2-rel csökkentett területét,

3. a tetőtér bruttó alapterületének számításánál az 1,9 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeket,

4. a padlástér alapterületét, ha a tetőn vagy oromfalon, a tetőkibúvón kívül összesen 60x60 cm-nél nagyobb nyílás nem létesül (az előbbinél nagyobb nyílás a tetőtérnek minősül és be kell számítani a szintterület számításánál).

Intézkedések

38/B. § Az 1. sz. függelékben jelölt védőtávolságok évenkénti felülvizsgálata szükséges.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

39. § (1) A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Sopron Megyei Jogú Város Általános Rendezési Terve építési-szabályozási előírásairól szóló, többször módosított Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 35/1994. (X. 11.) önkormányzati rendeletének 55. §-a hatályát veszti, egyéb rendelkezései a jelen rendelet hatálya alá tartozó területre nem alkalmazhatók.

(3) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint, a jelenlegi mezőgazdasági használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani.

(4) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.