2. § .

1./ Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a belterületi tervlap

szerint változik, a telekalakítást és építést a változásnak megfelelően kell engedélyezni

2./ A telekalakítás feltételeire, módjára és egyéb sajátos jogintézményeire vonatkozóan az

"1997 évi törvény az épített környezet alakításáról és védelméről" előírásait kell betartani

3./A telek beépítési feltételei megközelíthetőség közútról, vagy magánútról, rendeltetésszerű

használathoz szükséges közművesítettség. a hulladékelhelyezés és gk elhelyezés OTÉK 33. §.

szerinti biztosítása. Azokon a területeken, ahol az építés feltételei területelökészités, vízrendezés.

csapadékvíz elvezetés, előközmüvesités stb. hiánya miatt nem biztosítottak, építési

engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltétetek megteremtését

követően adható meg

4./ A terven jelölt telekalakítások és épületfunkciók irányadónak tekintendők.

II. Fejezet

A közigazgatási terület felhasználása

3. §

1./ A közigazgatasi területet a terv építési szempontból

a./ beépítésre szánt

b./ beépítésre nem szánt területbe sorolja

2./ A közigazgatási terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt, valamint belterületet és

külterületet elválasztó határvonalát a tervek feltüntetik.

3./ A közigazgatási terület egyes területrészeinek felhasználását a településszerkezeti terv

határozza meg.

4./ A területek felhasználásának változtatásával, valamint az építési feltételek megteremtésével

járó költségek az érdekelt telektulajdonosokat a község helyi rendeletében megállapított

mértékben terhelik (földvédelmi járulék, utak, tereprendezés, vízelvezetés, közmüvek)

A beépítésre szánt területek felhasználása

4. § .

1./ A község közigazgatási területének beépítésre szánt területei a következő

területfelhasználási kategóriákat foglalják magukba:

- Lakóterület: falusias (FL)

- Vegyes terület: településközponti vegyes (TV)

- Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató (KG)

ipari (IG)

- Különleges terület

Lakóterület, lakóövezetek

5. §.

1./ A lakóterületen az OTÉK 12. §.(2),(3). valamint a 14 § (2)-ben felsorolt rendeltetésű

épületek helyezhetők el

2./ Az építési telkek megengedett legnagyobb szintterület sűrűsége, beépítettsége. megengedett

legnagyobb építménymagassága, a biztosítandó zöldfelület legkisebb mértéke az egyes

övezetek előírásai szerint betartandók

3./ A szabályozási terven jelölt telek összevonások, megosztások, ill. telekhatár rendezések

irányadó jellegűek

4./ Lakótelkeket kialakítani, lakólétesítményeket elhelyezni a terv szerinti lakóterületeken.

azok övezeti előírásai szerint lehet

5./ A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi

határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén (ahol az övezeti előírás szerint egyébként

megengedett) különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló,

siló valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti,

fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

Állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó

további, vagy szigorúbb feltételeket követelményeket az állattartásról szóló helyi

önkormányzati rendeletben kell megállapítani. A helyi rendelet kiadásáig az említett

követelményeket a közegészségügyi szakhatóság eseti előírása alapján kell meghatározni.

6./ A lakótelkeken elhelyezni kívánt kisipari, szolgáltató műhelyek esetében azok

környezetkárosító hatásától függően védőtávolságot, vagy egyéb feltételeket szükséges

betartani, melyeket az engedélyezésben közreműködő hatóságok határoznak meg esetenként.

7./ A házikertek területén növényház, fóliasátor kivételével más épület nem építhető.

8./ Falusias lakóterület (FL) övezetei:

a./ O-ba sorolt lakóövezetben az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el. A kialakítható

min teleknagyság az övezet jelzésében feltüntetett terület, a telek megengedett legnagyobb

beépítettsége 30 %, az építmények megengedett legnagyobb átlagos homlokzatmagassága 4,50

m

b./ O-SZ-be sorolt lakóövezetben az épületek oldalhatáron, vagy szabadon állóan is

elhelyezhetők. A kialakítható teleknagyság min. 900 m2, a telek megengedett legnagyobb

beépítettsége 30 %, az építmények megengedett legnagyobb átlagos építménymagassága 6,00,

ill. 4.50 m az övezet előírása szerint.

Szabadon álló és oldalhatáron álló váltakozó beépítésnél a szomszédos telkek meglévő, vagy

várható beépítésére tekintettel kell biztosítani az épületek közti szükséges legkisebb távolságot

(szabadon álló épület esetében is egyik oldalkert min. mérete 6,0 m)

c./ SZ-be sorolt lakóövezetben az épületek szabadon állóan helyezhetők el. A kialakítható

teleknagyság min. 900 m2. a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 30 %. az építmények

megengedett legnagyobb átlagos építménymagassága 6,0 m.

d./ O-l-be sorolt lakóövezetben az épületek oldalhatáron, vagy kialakult helyzetben ikres

beépítéssel helyezhetők el. A kialakítható teleknagyság min. 900 m2. a telek legnagyobb

beépítettsége 30 %, az építmények megengedett legnagyobb átlagos építménymagassága 4.50

m.

e./ l-be sorolt lakóövezetben az épületek ikres beépítéssel helyezhetők el. A kialakítható

teleknagyság min 450 m2 (kialakult állapot). A telek legnagyobb beépítettsége 30 %. az

építmények megengedett legnagyobb átlagos építménymagassága 4,50 m

9./ Az oldalkertekre vonatkozó további előírásokat az OTÉK 35. és 36 §., valamint e szabályzat

és 1 sz. melléklete határozza meg, mely előírásokat az épületek telepítésénél figyelembe kell

venni

10./ A tömbönkénti részletes szabályozási adatokat a szabályozási előírások melléklete

tartalmazza. A táblázat szerinti előkert méretet a szabályozott utcai telekhatártól kell

biztosítani.

11./ Oldalhatáron álló. és szabadon álló beépítés esetén a kialakítható legkisebb telekszélesség

14.0 m. A lakótelkek kialakítható legkisebb területét az övezeti előírások tartalmazzák.

A meglévő, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek - a szomszédos

telkeken álló vagy elhelyezhető épületek miatt - az előírt építmények közötti legkisebb távolság

hiánya következtében nem volna beépíthető, a D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó I-III

tűzállósági fokozatú épületek közötti távolság 4 m-ig csökkenthető, ha az épületek

oldalhomlokzatainak magassága 6,0 m-nél nem magasabb és a szomszédos telken álló épület

ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37. § (4) bek. szerinti

szellözönyílások vannak (szabályozási terven "e"-vel jelölt telkek esetén)

12./ Azokon a lakótelkeken, melyeknek mindkét oldalhatárán szomszédos épület áll. új épület

az egyik szomszédos épülethez közvetlenül is csatlakoztatható, amennyiben a csatlakozó épület

oldalhomlokzata tűzfalas kialakítású.

13./ Azokon a lakóterületeken, melyeken a kialakult beépítés szerint a hátsókertek felé eső

gazdasági épületek a teljes telekszélességet igénybe veszik, ez a beépítési mód új gazdasági

épületek esetében is megengedhető, amennyiben a beépítés a tűzvédelemre vonatkozó

előírásokat kielégíti Ez a beépítési mód a 3 2. tömb, az 5. tömb József A. utcai teleksora. 12.2..

21., 23., 26.. 27.2., és 28 tömb esetében engedhető meg

14./ Az előírt telek nagyságot el nem érő. de megfelelő telekszélességű meglévő telkek az

övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával beépíthetők

15./ A falusias lakóterület telkein biztosítandó zöldfelület min 40 %.

16./ A lakóterületi építési övezetekben lévő telkek beépítési feltétele a legalább részleges

közmüvesitettség (OTÉK 8. § 2/b.)

17./ A lakóépületek csak magastetővel készülhetnek, a kialakult beépítéseknél a környezethez

illeszkedő tetőhajlásszöggel, új lakóterűletek beépitésénél 30- 45 fokos tetőhajlásszöggel. A

tető héjalása hullámpala nem lehet.

Vegyes területek

6. §.

1./ A község településközpont vegyes területeit a szabályozási terv határolja le, és tünteti fel. E

területeken az OTÉK 16 §.-ban felsorolt épületek helyezhetők el

2./ A településközponti vegyes területek megengedett legnagyobb beépíthetősége (tömbönként

meghatározott) 20-80 % , megengedett legnagyobb építménymagasság (tömbönként meghat)

6,0-12,0 m biztosítandó zöldfelület legalább 10 %.

3./ A tömbönkénti részletes szabályozási adatokat a szabályozási előírások 1. sz. melléklete

tartalmazza.

A táblázat szerinti előkert méretet a szabályozott utcai telekhatártól kell biztosítani.

5./ A vegyes területek építési övezeteiben lévő telkek beépítési feltétele a legalább részleges

közművesítettség (OTÉK 8. § 2/b.)

Gazdasági területek

7. §.

1./ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket (KG) a szabályozási terv feltünteti. A

meglévők és a tervezettek a terv távlati belterületén találhatók.

2./ A kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági

tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál

A KG területeken az OTÉK 19 §.-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el. Megengedett

legnagyobb beépítettség 60 %, legnagyobb építménymagasság 7.5-12.5 m (mely korlátozás

nem vonatkozik a toronyszerű építményekre. ill. épületnek nem minősülő technológiai

szerkezetekre), a biztosítandó zöldterület min. 20 %.

3./ Ipari gazdasági (IG) területek (meglévők) külterületen vannak. Az ipari gazdasági

területeken az OTÉK 20 §.-ban meghatározott létesítmények helyezhetők el a jelentős mértékű

zavaró hatású tevékenységek létesítményeinek kivételével (152/1995. XII.12. korm rendelet)

Az IG területeken megengedett legnagyobb beépítettség 50 %. legnagyobb építménymagasság

korlátozás nélküli, biztosítandó zöldterület min 25 %

4./ A gazdasági területeken létesítményeket építeni, bővíteni, működtetni csak az előirt

védőtávolságok és a környezeti ártalmak (zaj. por. bűz) elleni védelmet szolgáló feltételek

biztosításával lehet. Ezeket a feltételeket az engedélyezésben és ellenőrzésben közreműködő

szakhatóságok határozzak meg esetenként.

5./ Üzemi mértékű (nagylétszámú) állattartás csak külterületi ipari-gazdasági területen

folytatható az ÁNTSZ előírásai szerinti védőtávolságon túl.

A belterületen, valamint a védőtávolságon belül tartható maximális állatlétszámot a község

állattartási rendeletében kell meghatározni fajtánként és összesítve. Ennek hiányában a tartható

állatlétszámot az engedélyezésben és ellenőrzésben közremüködó szakhatóságok határozzák

meg esetenként

6./ Azoknál a gazdasági területeknél, amelyeknél az engedélyező hatóságok védőzöld

telepítését írják elö. a védőzöldet a környezetszennyezést okozó üzem részéről kell kialakítani,

s a létesítmény használatba vételének feltételéül kell szerepeltetni..

7./ A gazdasági területeken lévő telkek beépítési feltétele belterületen a legalább részleges

közmüvesítettség. külterületen a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékű

közmüvesítettség

Különleges területek

8 § -

1./ A temető:

külterületen helyezkedik el (06 hrsz.). A temető határaitól mért 50 m védőtávolságon belül

jelenleg lakóépületek vannak, ezért a temető területén belül az épületektől mért 50 m

távolságon belül temetési korlátozást kell érvényesíteni.

A temető maximális beépíthetősége 5 %.

2./ Sportterületek:

a jelenlegi és távlati belterületen helyezkednek el.

Beépíthetősége max. 10 %. szabadon álló, max. 6.0, ill. 10,0 m építménymagasságú

épületekkel. Biztosítandó zöldfelület min. 40 %.

3./ Közúti határátkelőhely:

A terv a két vasúti híd közötti vasúti területen biztosít erre a célra helyet az országhatár

közelében. A kialakítandó telek nagyságát és beépítési jellemzőit részletes rendezési terven

kell meghatározni

4./ Szennyvízkezelő telep (048/2 hrsz ):

Beépíthetősége (jelenlegi technológia mellett) max. 5% szabadon állóan. Védőtávolsága

300 m, melyen belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületet (kivéve az üzemeltetés

épületeit) építeni tilos

5./ Bányaterületek:

A bányatelkek határát a településszerkezeti terv feltünteti. E területeken belül létesítményt

elhelyezni, bővíteni, elbontani, rendeltetését megváltoztatni csak az illetékes

Bányakapitányság hozzájárulásával szabad. A bányatelken belüli ingatlanoknál az 1993 évi

XLVIII. törvény 39. §.-ban, ill a bányatelken kívüli, de bányaszolgalommal érintett

ingatlanoknál a 6/1982 lpM.(V.6 ) sz rendelet 14. §.(4) pontjában előírtakat kell betartani.

a./ Kavicsbányák

- A 076 hrsz bányatelek működési engedéllyel rendelkezik, de termelését szünetelteti. A

termelés újraindítása csak Murakeresztúr Község Önkormányzata által előirt, a

lakókörnyezetet károsító hatásokat csökkentő feltételek elfogadása esetén

engedélyezhető

- A 066. 067. 068. 078. 091/2. 093/4 és 094 hrsz bányatelkek működési engedéllyel nem

rendelkeznek. Fenti bányatelkek esetében működési engedély nem adható ki.

- A 085/5 hrsz telek érvényes kavicskutatási engedéllyel rendelkezik. Esetleges

bányamüvelés megkezdése csak Murakeresztúr Község Önkormányzata által előírt

feltételek elfogadása esetén, valamint tájrendezési terv készítése után engedélyezhető

- A tájrendezési tervvel még nem rendelkező 066, 067, 068 092/2. 093/4 és 094 hrsz.

bányatelkekre, ill azok közvetlen környezetére tájrendezési terv készítendő. A felhagyott

bányaterületek hasznosítása horgásztó céljára történik.

b./ A község közigazgatási területének D-i részét érinti a Magyar Olaj- és Gázipari Rt.

részére megállapított "Belezna-köolaj és földgáz" védnevü bányatelek. A területet érintő

építésigazgatási ügyekben a MOL RT. jóváhagyását is be kell szerezni.

6./ Az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv 3 §- e./ bekezdésben

meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési

tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági

állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről

elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül és ennek során

üzletszerűen hasznosul, értékesül.

A beépítésre nem szánt területek felhasználása

9§.

1./ A község közigazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következő

területfelhasználási kategóriákat foglalják magukba.

- Közlekedési és közmű területek

- Zöldterületek

- Erdőterületek

- Mezőgazdasági területek

- Egyéb területek

Közlekedési és közmű területek

10. §.

A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit (építési területeit)

a szabályozási terv és a településszerkezeti terv tartalmazza az alábbiak szerint.

1./ Vasút:

A közigazgatási területen áthaladó Murakeresztúr- Nagykanizsa-Budapest vasútvonal

épitési területe a településszerkezeti terven jelött vasúti terület. Védőtávolsága a

vágánytengelytől (több vágány esetén a szélső vágány tengelyétől) számított 50 m. E

területen belül létesítményt elhelyezni, bővíteni, rendeltetést megváltoztatni csak a

Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelet jóváhagyásával szabad.

2./ Közutak.

a./ Országos mellékutak:

-6835 sz. Murakeresztúr-Letenye közti közút, melynek épitési terület szélessége

külterületen 22,0 m.

-a tervezett Murakeresztúr-országhatár közti közút, melynek építési terület szélessége

22.0 m.

Az országos mellékutak külterületi szakaszai mentén az út védőtávolsága az úttengelytől

számított 50-50 m

b./ Gyüjtöutak:

-68155 sz közút, mely a 6835 sz. útról történő leágazással a belterületet tárja fel

(Alkotmány u., Arany J. u.. Kossuth L u., Deák F. u ) a Belezna felé vezető irányban a

Principális csatornán átvezető hídig. Építési területének szélessége 16.0 - 22,0 m.

-68356 sz. közút, mely a 68155 sz közútról ágazik le és a vasútállomásig tart. Építési

területének szélessége 16.0 m

-Honvéd u. építési területének szélessége: 16.0 m

c./ Kiszolgáló utak

A község fent nem említett utcái és külterületi útjai. Építési terület szélességük a

lehetőségektől függő szélesség, de min. 12,0 m.

d./ Gyalogutak

Önálló gyalogút építési területének szélessége 6.0 m.

3./ Azon belterületi utak esetében, melyeknél az előírások szerinti építési terület szélesség egy

szakaszon, vagy az út teljes hosszában nem biztosítható, az utak kialakítására a szabályozási

terv mellékleteként kiadott út mintakeresztszelvények adnak javaslatot, melynek figyelembe

vételével az FVM Nyugat- Dunántúli Területi Főépítésze a (2) bek szerint az utak tervezett

építési területeit tudomásul vette.

4./ Az utak építési terület szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt

elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. A területsávon belül közmüvek, nyomvonal

jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között) elhelyezhetők.

5./ A (4) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési

tevékenység csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban

elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értéket) mérlegelve, az illetékes

közlekedési hatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.

6./ Az országos közutak védőtávolságán belül építményt, létesítményt elhelyezni csak az

illetékes közlekedési hatóság állásfoglalásának figyelembevételével szabad

7./ Az újonnan tervezett önkormányzati utak területére az Önkormányzat elővásárlási ill.

kisajátítási jogát biztosítani kell

8./ A községben meglévő és tervezett gyalogutak területét, azok veszélymentes

használhatóságát biztosítani kell.

9./ A közművek területigényes létesítményei részére a tervlapokon feltüntetett területeket

biztosítani kell (gáz közmű, szennyvíz átemelő területek). A nyomvonal jellegű közmüvek

elhelyezése az utak szabályozási szélességén belül is történhet.

Közműlétesítmények elhelyezésénél, védőtávolságok kialakításánál az OTÉK előírásait, a

vonatkozó ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

10./ Országos közút külterületi szakaszán a közút, útpadka, útárok területén közmüvek nem

helyezhetők el. Felmentést csak a közútkezelői és építési hatóság (Z.M Közl Felügyelet) adhat.

11./ A közműlétesítmények ágazati szabvány szerinti védőtávolságán belül mindennemű

építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása alapján engedélyezhető.

12./ Az utcai vízvezeték hálózaton legfeljebb 200 m-enként földfeletti tűzcsapot kell kiépíteni.

Az 1996. évi XXXi tv. 18. § értelmében a gazdálkodó tevékenységet folytató

magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem

rendelkező szervezeteinek a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban kötelezően

alkalmazandó szabványban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, oltóvíz és

egyéb oltóanyagokat biztosítaniuk kell.

13./ A község azon részein, ahol a kommunális szennyvízcsatorna még nem áll rendelkezésre, a

keletkező szennyvizek kezelésére közműpótló műtárgyakat kell építeni. Közműpótló

műtárgyként csak zárt szennyvíztároló építhető.

14./ A közműpótló műtárgyakból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok

által engedélyezett telepen kell elhelyezni. A leeresztett szennyvizet a vonatkozó előírások és

engedélyek szerint kell tárolni és kezelni. Aki a szennyvizet nem engedélyezett területen

helyezi el, szabálysértést követ el.

15./ A kommunális szennyvízcsatorna kiépítése után az egyes szennyvízkibocsátóknak a

csatornára rákötése az üzem behelyezést követő 1 éven belül kötelező.

16./ Az újonnan beépítésre szánt területeken, valamint a csapadékvíz elvezetés szempontjából

rendezetlen területeken a felszíni vízelvezetést kiviteli tervek alapján meg kell oldani.

A község belterületének csapadékvíz elvezetésére vízjogi üzemeltetési engedélyezési tervet

kell készíttetni.

Zöldterületek

11. §.

1./ A község belterületén a meglévő és tervezett zöldterületeket a szabályozási tervlap

feltünteti.

2./ A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és

használhatónak kell lennie.

3./ A zöldterületen elhelyezhető:

- pihenést és testedzést szolgáló építmény

- vendéglátó épület

- a terület fenntartásához szükséges épület

4./ A zöldterületeken épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

5./ A magántulajdonban lévő zöldterületre (MP) is a fenti előírások vonatkoznak.

Erdőterületek

12. §.

1./ A közigazgatási területen lévő erdők védelmi (védett) és gazdasági rendeltetésűek

2./ A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet

3./ A 10 ha-t meghaladó gazdasági rendeltetésű erdőterületeken az erdő rendeltetésének

megfelelő épületek elhelyezhetők max. 0.5 %-os beépítettséggel, max 4.5 m

építménymagassággal.

4./ A gazdasági erdők jelentős része természetközeli állapotú. Természeti területként történő

megállapítása és nyilvántartásba vétele a természetvédelmi hatóság feladata. A terv a

Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának véleménye szerint várhatóan e kategóriába

sorolandó területeket Tt betűjellel ellátott határvonallal jelzi

5./ Az erdőterületeken elhelyezendő építmények létesítése során az 1996. évi LIV törvény (az

erdőről és az erdő védelméről) valamint védett erdő esetén az 1996. LVIII. törvény (a természet

védelméről) előírásait be kell tartani. Védett erdő esetében a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park

Igazgatóság hozzájárulását is be kell szerezni.

Mezőgazdasági területek

13. §.

1./ A község területén lévő mezőgazdasági területek (M) a növénytermesztés és az

állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban:

mezőgazdasági termelés) építményei elhelyezése céljára szolgáló területek.

2./ A területen

a./ a 720 m2-t el nem érö területű telken építményt elhelyezni nem szabad

b./ a 720-1500 m2 területnagyságú telken - a nádas, gyep, és a szántó művelési ágban

nyilvántartott kivételével -max. 3 %-os beépitettseggel egy gazdasági épület és terepszint

alatti építmény (pince) elhelyezhető

c./ az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény max.3 %-os beépítettséggel

elhelyezhető

3./ Lakóépület szölö, gyümölcsös és kert (Msz) művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág

esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el. és a beépítettség a 1.5 %-ot nem haladhatja

meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5.0 m lehet

4./ Ha a telek területe nem éri el az építmény elhelyezhetőségéhez szükséges területnagyságot,

úgy a tulajdonosok megállapodása alapján a közvetlenül szomszédos telkek együttes területe

szerint számított, egy közös építmény helyezhető el.

5./ A területen elhelyezhető építményt az adott terület épitési hagyományainak megfelelően

kell kialakítani.

6./ A termöföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények

elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A beruházás

megvalósítása során a beruházó, üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

7./ A talajvédelem egyéb vonatkozásaiban az 1994. évi LV. tőrvény a termőföldről előírásait is

be kell tartani.

8./ A természetvédelmi, természeti területeken történő beruházás, művelési ág változtatás stb.

esetében az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) előírásait is be kell tartani.

9./ Murakeresztúr község mezőgazdaságilag művelt területeit érintő beruházások

(teleplétesítések és telekalakítások) engedélyezési eljárásába a Zala M. Növényegészségügyi és

Talajvédelmi Állomást is be kell vonni.

Egyéb területek

14. §.

1./ A község közigazgatási területén lévő egyéb területek:

- élővizek (Mura folyó, a folyó holtága. Principális csatorna, Gyurgyánci patak, Berki

patak) medre és partja

- vízelvezető árkok medre és partja

2./ A területeken csak a vízkárelhárítással, meder és partok karbantartásával, valamint

hasznosításával, fenntartásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.

3./ A patakok, vízfolyások, árkok medrének, partjának karbantartását biztosítani kell, ahol nem

közterülettel határosak, ott a munkálatok elvégzéséhez szükséges gépek számára a közlekedési

sávot szükség szerint fenn kell tartani. A parti sáv szélessége a 46/1999/ Hl. 18/ Korrn. sz.

rendelet szennt patakok esetén mindkét oldalon 6-6 m, melyen belül a munkálatokat

akadályozó növényzet, valamint épületek, építmények nem helyezhetők el.

Műemlék-, településképvédeiem

15. §.

1./ Műemléki védettségű épület, építmény a közigazgatási területen belül nincs.

2./ A közigazgatási területen lévő helyi védelemre javasolt épületek, építmények:

- római katolikus templom

- harangtorony a Deák F. u. és Zrínyi u. kereszteződésében

- bolgár emlékmű

- lakóházak Petőfi S. u. 3. 8. 13. (a védelem az utcai homlokzat megóvására terjed ki.)

- kereszt és kápolna a Bóni hegyen

3./ A közigazgatási területen lévő helyi védelemre javasolt régészeti lelőhelyek a

településszerkezeti terven jelölt:

1./ őskori-bronzkori telep

2./ középkori lelőhely

4./ Fenti régészeti lelőhelyeken földmunka csak a megelőző régészeti feltárások elvégzése után

végezhető

5./ A régészeti lelőhelyek védelméről az 1997 évi CXL. tőrvény (a kulturális javak védelméről

és a muzeális intézményekről stb.) rendelkezik.

A törvény IV Fejezet 29. §. (4) értelmében: A védett régészeti területen a védetté nyilvánítást

kővetően nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület jellegzetes állapotát

megváltoztatják. Építkezéshez, telekalakításhoz, művelési ág változtatáshoz, illetőleg a terület

jellegét veszélyeztető (befolyásoló) más változtatáshoz, munkálatokhoz, valamint fémkereső

műszer használatához az Igazgatóság engedélye szükséges. A 29 § (7) értelmében: A védetté

nyilvánítást és a védettség megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni A

bejegyzésről az Igazgatóság intézkedik.

6./ A helyi építészeti, régészeti és természeti értékek védelmére önkormányzati rendelet

alkotása szükséges, mely meghatározza a helyi védelemre javasolt épületek, építmények,

régészeti lelőhelyek és természeti értékek körét, azok megóvásával, helyreállításával, esetleg

hasznosításával kapcsolatos önkormányzati valamint tulajdonosi kötelezettségeket ill. jogokat

A környezet védelmére vonatkozó előírások

16. §.

1./ A kommunális szemét elszállítása szervezett formában megoldott (Letenye szeméttelepére)

Az illegális szemétlerakó helyeket fel kell számolni

2./ A szennyvizek elhelyezésénél a 10 §.-ban foglaltakat kell betartani.

3./ A közigazgatási területen az elhullott állatok elhelyezése nem megengedett, e célra

közigazgatási területen kívüli engedélyezett dögkutat kell igénybe venni.

4./ Környezetvédelmi kategóriabesorolás:

- a közigazgatási területen lévő természetvédelmi területek a levegő tisztaságának

védelme szempontjából kiemelten védett, az egyéb területek védett kategóriába soroltak

- vízminőség védelem: VI osztályú

- a belterületre (lakóterület és intézményterület laza beépítéssel) vonatkozó megengedett

egyenértékű hangnyomásszint nappal (6-22Ó) 50, éjjel (22-6 ó) 40 DB.

5./ Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, csapadékelvezető árokba bevezetni,

gyűjteni, vagy elhelyezni

6./ Légszennyezést okozó helyhez kötött létesítmény megvalósítása során a beruházó,

üzemeltető köteles a kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság védelmi

hatóságtól.

7./ A környezetvédelem egyes kérdéseiről az 1995 évi LIII. Törvény a környezet védelmének

általános szabályairól", a 21/1986.(VI.2.) MT rendelet (mód. 88/1990. IV. 30 MT.) a levegő

tisztaságának védelméről, a 4/1984.(1.23.) EüM. rendelet a zajvédelemről rendelkezik.

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos

jogintézmények

17. §.

1./ Tilalmak:

a/ Építési tilalmat kell elrendelni a 89. hrsz. telekre parkolóhely létesítése miatt

b/ Építési tilalmat kell elrendelni a szabályozási terven meghatározott új lakótelkek és

azok tervezett kiszolgáló útjainak területére a telkek kialakításáig.

2./ Telekalakítás:

a/ Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő

használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és

megközelíthetősége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen

b/ Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető.

c/ A telekalakítási engedélykérelemhez a külön jogszabályban foglaltak szerint

telekalakítási tervet kell készíteni

3./ Elővásárlási jog:

Murakeresztúr Község önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg:

a/ a szabályozási tervben jelzett II. ütemű (Arany J. utcával párhuzamos új utcára nyíló)

tervezett lakótelkek területére

b/ a szabályozási tervben jelzett új kereskedelmi-gazdasági (KG) területekre

4./ Kisajátítási jog

Murakeresztúr Község Önkormányzatát kisajátítási jog illeti meg:

a/ a szabályozási tervben jelzett I. ütemű (Kossuth L. utcával és Szigeti utcával

párhuzamos új utcákra nyíló) tervezett lakótelkek területére

b/ a 13.7. sz. tervezett településközpont vegyes (TV) területre

c/ a 30.1 és 30 2. számú lakóterület bővítésének területére

d/ a 89 hrsz. telek területére

5./ Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés.

A Helyi Építési Szabályzat, ill. a szabályozási terv szerint szükséges új utak létesítése,

meglévő utak bővítése, vagy szabályozása érdekében az ÉTV 52 § (2) bekezdésében

meghatározott építésügyi hatóság a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét -

kisajátítási eljárás nélkül - a Murakeresztúr Községi Önkormányzat javára igénybe veszi

és lejegyzi.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. §.

1./ Szabálysértést követ el, és 5 000 Ft-tól 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a

jelen önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza.

2./ A szabálysértési eljárás lefolytatása Murakeresztúr község jegyzőjének hatáskörébe

tartozik.

3./ Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidőben az 1/1989 sz

tanácsrendelettel jóváhagyott Murakeresztúr községre vonatkozó összevont rendezési terv és

szabályozási előírások hatályukat vesztik

E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell

Murakeresztúr. 2001 szeptember 13.

3. § 1./ A közigazgatasi területet a terv építési szempontból a./ beépítésre szánt

7. § 1./ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket (KG) a szabályozási terv feltünteti. A meglévők és a tervezettek a terv távlati belterületén találhatók.

17/A. § (1) A „Kb-Bk” jelű különleges beépítésre nem szánt terület – bányakavics feldolgozó övezet olyan terület, amelyen a rendeltetésszerű használatát szolgáló kavicsfeldolgozás, betontermék gyártás, gépjavítási tevékenységhez szükséges csarnok, szociális, iroda épület és műtárgy helyezhető el, oldalhatáron álló építési móddal, legfeljebb 10 % beépítettséggel, 9 m épületmagassággal, 1,5 szintterület sűrűséggel és legalább 50 % zöldfelülettel. A kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2.