Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2003. (I. 31.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2025. 05. 23Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2003. (I. 31.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg
A rendelet hatálya
1. §1 (1) A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 59. § (4) bekezdése alapján a településterv szerinti szabályozás készítése a véleményezési eljárás során folyamatban lévőnek minősült. A településterv szabályozása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezésein alapul.
(2) A rendelet területi hatálya Hőgyész nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a 2012. augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).
Az engedélyezés általános szabályai
2. §2 (1) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építészeti-műszaki dokumentációnak geotechnikai jelentést kell tartalmaznia.
(2) A beépítésre nem szánt övezetekben a mélyfekvésű területeken építmények létrehozása előtt, a talajvíz várható szintjét is tisztázó geotechnikai jelentésben kell meghatározni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.
(3) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető.
(4) Felszínmozgás veszély esetén geotechnikai jelentésre kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.
(5) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezőgazdasági területen, gyepterületen belül, táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.
(6) A Szabályozási tervben lehatárolt „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területben” történő építés esetén a tájképet jelentősen megváltoztató építmények építési engedélyezési terveihez látványtervet kell csatolni. A látványtervben igazolni kell, hogy a tervezett építmény a táj karakterét és a történetileg kialakult tájképi értékek látványát nem rontja.
Geológiai általános előírások3
3. § Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai4
4. § Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Kétlépcsős engedélyezési eljárás [5]
5. § Hatályon kívül helyezte a 2/2010.(IV.1.) ör.
Telekalakítási rendelkezések [6]
6. § Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Közterületek kialakítása és használata5
7. § Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje6
8. § Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Az építmények elhelyezése, kialakítása7
9. § Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen8
10. § Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Járművek elhelyezése9
11. § Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Tűzvédelem [6]
12. § Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
A belterületi határ megállapítása 10
13. § Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Településszerkezet, terület-felhasználás
14. §11 (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv:
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(2) A terv szerinti beépítésre szánt területek - külön önkormányzati rendelettel – a szabályozási terv módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
(3)12 A település beépítésre szánt területeit alkotó terület-felhasználási egységek
a) Lakóterület
b) Lf - falusias lakóterületek
c) Vegyes terület
d) Vt – településközponti vegyes területek
e) Gazdasági terület
ea) Gksz - kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek
eb) Gip - egyéb ipari gazdasági területek
f) Üdülő terület
g) Üü - Üdülőházas területek
h) Különleges terület
ha) Kmü - üzemi mezőgazdasági különleges terület
hb) Ksp – Különleges sport terület.
hc) K-mt- Különleges magtár terület
hd) K-ksz – Különleges kastélyszálló terület.
he) Ksz - Különleges szemétlerakó terület.
ef) Kszt - Különleges szennyvíztisztító terület
(4)13
(5)14 A maximális építménymagasság 5,0 m
(3) Az övezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhet
(4) Amennyiben az adott telek megközelíthetősége magánútról közvetlenül biztosított, akkor a magánút felől nem szükséges előkertet biztosítani.
(5) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait a 1. mellékletben szereplő külterületi (KSZ) és belterületi (BSZ) szabályozási tervlapok tűntetik fel.”
Közterületek kialakítása és használata [1]
14/A § (1) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza.
(2) A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el:
a) hirdető (reklám) berendezés,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c) köztisztasággal, hulladékgazdálkodással (pl. hulladékgyűjtő sziget) közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút,
e) távbeszélő fülke.
Építési övezetekre vonatkozó közös előírások
15. § (1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7. § (3), (4), (5) bekezdésben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő előírások:
a) A közművesítettség mértéke:
aa) A település beépítésre szánt területein az építési telkek - a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közművesítettség esetén építhetők be.
ab) A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az előírt fogadóba kell elszállítani.
ac) A csatornahálózat kiépítését követő egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni.
b) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
ba) Terepszint alatti építmény építési helyen belül bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
bb) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
bc) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
(2) Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.
(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalhatáron illetve utcavonal menti homlokzatmagasság értéke nem lépheti túl a legnagyobb építménymagasság értékét.
(4) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(5) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7. § (3), (4), (5) bekezdéseiben foglalt követelmények közül – az (1) bekezdésen túli – a helyi követelményeket az övezeti előírások rögzítik.
16. §15 (1) Homlokzatmagasság: az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított F/L értéke az OTÉK 1. melléklet 52. pontja alapján számítva.
(2) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők.
(3) A „K” jel a kialakult állapotra utal (beépítési mód, telekméret, építménymagasság).
(4) Szintterületi mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.
(5) A meglévő közterület felöli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.
(6) Az építési övezeti és övezeti előírások szerint kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terven jelölt tervezett utak megépítéséhez szükséges területtel csökkenthető. Az előkertre vonatkozó előírásokat meglévő épületek esetében nem kell alkalmazni akkor, ha a szabályozási vonal az előírtnál kisebb előkertet jelöl
A szabályozási terv területének beépítésre szánt területei
17. §16 Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Falusias lakóterület (Lf)
18. §17 (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
a) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
aa) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
ab) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőző berendezést meg kell szüntetni.
b) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
(3) Kialakult építési övezetben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m.
(4) Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások:
a) ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 5,0 m lehet,
b) ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,5 m lehet.
(5) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások az
a) Lf-1 jelű építési övezetben:
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 330 m2,
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 13 m,
ac) A beépítési mód oldalhatáron álló,
ad) A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m,
ae) A beépítettség legnagyobb mértéke 30%,
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
b) Lf-2 jelű építési övezetben:
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 630 m2,
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 18 m,
bc) A beépítési mód oldalhatáron álló,
bd) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m,
be) A beépítettség legnagyobb mértéke 30%,
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
c) Lf-3 jelű építési övezetben:
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 900 m2,
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 18 m,
cc) A beépítési mód oldalhatáron álló,
cd) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m,
ce) A beépítettség legnagyobb mértéke 30%,
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
d) Lf-CS jelű építési övezetben:
da) A kialakult telekterület tovább nem csökkenthető,
db) A kialakult telekszélesség tovább nem csökkenthető,
dc) A beépítési mód ikerházas, csoportházas,
dd) A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m,
de) A beépítettség legnagyobb mértéke 30%,
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
(6) A területre vonatkozó részletes előírások
a) Az Lf-1, Lf-2 és Lf-3 övezetekben a telken maximum 2 épület helyezhető el.
b) Kialakult építési övezetben (K) maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m.
c) Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások:
ca) ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli homlokzat magassága 5,0 m lehet,
cb) ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli homlokzat magassága 6,5 m lehet.
d) A tető formáját a szomszédos épületek tetőformáinak figyelembevételével, az utcaképi illeszkedésnek megfelelően kell meghatározni. Az épületek tömegéből adódó tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott.
e) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.
(7) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterületi mutató 0,5.
Településközpont (vegyes) területe (Vt)
19. §18 (1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) E terület-felhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik.
(3) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret 360 m2,
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m,
c) A beépítési mód zártsorú,
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 9,0 m,
e) A beépítettség legnagyobb mértéke 50%,
f) A zöldfelület legkisebb mértéke 25%.
(4) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni.
(5) Az övezetben az épületek utcai homlokzatán loggiák nem létesíthetők, utcai kerítések kapuzatai csak zárt hatású kialakításban készülhetnek. A homlokzatképzés során a hagyományokhoz kell igazodni.
(6) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.
Üdülőházas üdülőterület (Üü)
20. §19 (1) A területen az OTÉK 22. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret 720 m2,
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 16 m,
c) A beépítési mód szabadonálló,
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m,
e) A beépítettség legnagyobb mértéke 20%,
f) A zöldfelület legkisebb mértéke 60%.
(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.
Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
21. §20 Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
22. §21 (1) A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1000 m2,
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m,
c) A beépítési mód szabadonálló,
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m,
e) A beépítettség legnagyobb mértéke 50%,
f) A zöldfelület legkisebb mértéke 25%.
(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.
Egyéb ipari gazdasági terület (Gip) [10]
23. § (1) A területen az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1000 m2,
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m,
c) A beépítési mód szabadonálló,
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m,
e) Technológiai szempontból kémény, siló, szárító üzemeltetéséhez szükséges építmények magassága 12,0 m
f) A beépítettség legnagyobb mértéke 40%,
g) A zöldfelület legkisebb mértéke 30%.
(3) Amennyiben az övezet lakóterülettel határos, abban az esetben a zajterhelési határérték tekintetében a lakóépületek védendő helyiségeiben (lakószobában) megengedett zajszintekre vonatkozó – nappal 40 dB, éjszaka 30 dB – előírásnak kell teljesülnie.
(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.
Különleges kastélyszálló terület (K-ksz)
24. § (1) A K-ksz jelű különleges terület a kastélyszálló és környezetének területeit foglalja magába.
(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások a
a) K-ksz-1 jelű építési övezetben (kastélyszálló):
aa) A kialakult telekterület tovább nem osztható,
ab) A kialakult telekszélesség tovább nem csökkenthető,
ac) A beépítési mód szabadonálló,
ad) A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m,
ae) A beépítettség legnagyobb mértéke 10%,
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 80%.
b) K-ksz-2 jelű építési övezetben (új szálló):
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 15000 m2,
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 80 m,
bc) A beépítési mód szabadonálló,
bd) A megengedett legnagyobb építménymagasság 12,0 m,
be) A beépítettség legnagyobb mértéke 30%,
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 50%.
Különleges sport terület"K-sp"
24/A. §22 (1) A K-sp jelű különleges terület a település sportolási célú területe.
(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A telkek kialakult területe tovább nem csökkenthető,
b) A kialakult telkek szélessége tovább nem csökkenthető,
c) A beépítési mód szabadonálló,
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m,
e) A beépítettség legnagyobb mértéke 10%,
f) A zöldfelület legkisebb mértéke 60%.
Különleges magtár terület – „K-mt”26
24/B. § (1) A K-mt jelű különleges területbe tartoznak az egykori magtár környezetének vegyes használatú, üzemi jellegű területei, melyeken a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú- és raktár létesítmények helyezhetők el.
(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret 3000 m2,
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m,
c) A beépítési mód: Kialakult vagy szabadonálló,
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m,
e) A beépítettség legnagyobb mértéke 40%,
g) A zöldfelület legkisebb mértéke 40%.”
Különleges üzemi mezőgazdasági terület- "Kmü"
24/C. § (1) Kmü jelű övezet, a mezőgazdasági üzemi, valamint mezőgazdasági központ területei.
(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret 2000 m2,
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 30 m,
c) A beépítési mód szabadonálló,
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m,
e) Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító üzemeltetéséhez – szükséges építmények magassága 12,0 m,
f) A beépítettség legnagyobb mértéke 40%,
g) A zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
(3) A területen a mezőgazdaságot és az állattenyésztést szolgáló üzemi létesítményeken kívül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
Különleges szennyvíztisztító terület – „Kszt”26
24/D. § Kszt jelű övezet, a települési szennyvíztisztító kialakult területén a szennyvízfogadás és tisztítás létesítményei helyezhetők el.
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI
Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület (KÖu és KÖk) [13]
25. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(3) Országos közút illetve közforgalmú vasút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(4) Hírközlési létesítmények közterületen, az ágazati szabványok, szakhatósági elő-írások betartásával helyezhetők el.
(5) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen nem telepíthető.
(6) A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 m.
Zöldterület [1]
26. § (1) E terület-felhasználási egységbe (területbe) az állandóan növényzettel fedett közterületek (közkert, közpark) tartoznak.
(2) A közparkokban és közkertekben az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint szabadonálló módon helyezhető el építmény.
(3) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:
a) az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, szobor, térplasztika, egyéb köztéri berendezések helyezhetők el
b) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
Erdőterület [2]
27. § (1) E terület-felhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev), gazdasági (Eg) és közjóléti (Ek) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.
(2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen. A területen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással.
a) Épület kialakításának feltételei:
aa) az épület földszintes legyen
ab) legnagyobb építménymagasság 4,5 m
b) A technológiai szempontból szükséges építmények (kilátótorony, magasles) esetében a legnagyobb építménymagasság mértéke 12 m lehet.
(3) A védelmi rendeltetésű erdők (Ev) kialakítása az erdészeti hatóság engedélyével,elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.
Vízgazdálkodási terület
28. §23 E terület-felhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízmű-területek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.
Mezőgazdasági terület
29. §24 (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.
(2) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:
a) általános mezőgazdasági terület Má
b) kertes mezőgazdasági terület Mk.
Általános mezőgazdasági terület (Má) [5]
29/A. § (1) A település mezőgazdasági területei - építési szempontból - Má jelű - általános és korlátozott használatú mezőgazdasági területek. A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.
(2) Általános mezőgazdasági terület (Má) a következő övezetekre tagolódik:
a) általános mezőgazdasági terület (szántó), Má-1
b) korlátozott használatú terület (gyep, legelő) Má-2
c) gyümölcs, szőlő használatú terület Má-3
(3) Má-1 jelű, általános mezőgazdasági terület, telekalakítási és építési előírásai:
a) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.
b) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
c) Az építménymagasság mértéke technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb stb.) esetében legfeljebb 12,0 m lehet.
d) Az övezet területén egy-egy épület maximális alapterülete nem haladhatja meg a 800 m2-t.
e) A beépítési mód szabadonálló.
f) A kialakítható telek minimális mérete 50.000 m2.
g) A kialakítható telek minimális szélessége 100 m.
h) A maximális beépítettség 3%.
i) A minimális zöldfelület 90%.
j) A maximális építménymagasság 5,5 m.
(4) A gyep (Má-2) művelési ágú földrészlet nem beépíthető.
(5) Gyümölcs, szőlő (Má-3) művelési ágú földrészleten építmény csak 10 000 m2-nél nagyobb (minimum 30 m szélességű) telekterületen helyezhető el.
a) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.
b) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
(6) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
a) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29. § 5. pontja szerint.
b) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb, stb.) esetén a legnagyobb építmény magasság értéke 12 m.
c) A birtokközpont területén egy-egy épület maximális alapterülete nem haladhatja meg a 800 m2-t.
Kertes mezőgazdasági terület (Mk) [6]
29/B. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt te-rületeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak. A területen az OTÉK 29. § (3) (4) pontja szerint építmény elhelyezhető.
(2) Az övezetre vonatkozó előírások:
a) A beépítési mód szabadonálló.
b) A kialakítható minimális telekméret 720 m2.
c) A kialakítható minimális telekszélesség 15 m.
d) A beépíthetőség 3%
e) A minimális zöldfelület 80%.
f) A maximális építménymagasság 5,0 m.
(3) Az övezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhető.
(4) Amennyiben az adott telek megközelíthetősége magánútról közvetlenül biztosított, akkor a magánút felől nem szükséges előkertet biztosítani.
(4) Pince, kerítés, támfal:
a) Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
b) Az övezet területén a kerítés anyaga fa, vagy drótfonat lehet, élősövény létesíthető.
Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület (Kk-tu) [7]
30. § Kk-tu jelű - turisztikai használatú terület - övezetre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások
a) A területen a szabadidő eltöltésével, sportolással, valamint a területet használók ellátásával, kiszolgálásával (vendéglátás, egészségügy) kapcsolatos építmények helyezhetők el.
b) A területen kilátó maximum 15 m magassággal épülhet.
c) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű kialakításúak lehetnek.
d) A beépítési mód szabadonálló.
e) A kialakítható telek minimális területe 50.000 m2.
f) A maximális beépíthetőség 1%.
g) A minimális zöldfelület 40%.
h) A maximális építménymagasság 4,5 m.
Különleges beépítésre nem szánt temető terület (Kk-t) [8]
30/A. § Kk-t jelű övezet: temető terület övezetre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (harangláb, harangtorony) esetében legfeljebb 6 m lehet.
b) Teljes közművesítettség biztosítandó, ideiglenes közműpótlóként kizárólag zárt szennyvízgyűjtő létesíthető.
c) A temető telekhatárával szomszédos, 100 m-es sávon belül, az illető építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények is csak akkor építhetők fel, ha azok kegyeleti szempontból nem zavaróak.d) Új parcella kialakításánál előfásítás szükséges, még a temetkezés megkezdése előtt.
d) A beépítési mód szabadonálló.
e) A kialakult telek területe és szélessége nem csökkenthető.
f) A beépíthetőség legfeljebb 2%.
g) A minimális zöldfelület 40%.
h) A maximális építménymagasság 4,0 m.
Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület – „Kk-mü”
30/B. § (1) Kk-mü jelű övezetben elsősorban mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiszolgáló, tároló épületek, és raktár létesítmények helyezhetők el.
(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó -szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1000 m2,
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m,
c) A beépítési mód: szabadonálló,
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m,
e) A beépítettség legnagyobb mértéke 10%,
g) A zöldfelület legkisebb mértéke 60%.”
ÉRTÉKVÉDELEM [1]
Kulturális Örökségvédelem - Műemlékek védelme
31. § (1) Műemléki védettségű ingatlan (ld. 1. sz. függelék) területén minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály szerint, örökségvédelmi engedéllyel végezhető.
(2) Műemlék épületek építési ügyeiben az illetékes örökségvédelmi hatóság építési hatóságként jár el.
(3) Műemléki környezet területén minden építési tevékenység a hatályos építési jogszabályok szerint végezhető.
(4) Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály alapján kell eljárni.
(5) Nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő talajbolygatással járó tevékenység végzéséhez, valamint a művelési ág megváltoztatásához kapcsolódó eljárásban, amennyiben ezt jogszabály előírja az illetékes örökségvédelmi hatóság szakhatóságként vesz részt.
(6) A védett régészeti lelőhelyen végzett 50 cm-t meghaladó gépi földmunka örökségvédelmi engedélyköteles tevékenység.
(7) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg illetékes feltárásra jogosult szervezetet értesíteni kell, a további intézkedésig a munkálatokat fel kell függeszteni a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni.
(8) A jogszabályban meghatározott nagyberuházások esetében a régészeti feladatok tartalma előzetes régészeti dokumentáció elkészítése után kerül meghatározásra, az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére, a jogszabályban meghatározott szerv jogosult.
(9) A régészeti örökséget és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhitteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.
(10) Nagyberuházások esetén az engedélyezési eljárásban az adott beruházásra vonatkozó előzetes régészeti dokumentáció az eljáró hatósághoz benyújtott kérelem kötelező melléklete
Helyi védett épületek [2]
32. § Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a) A település helyi védelem alatt álló értékeit a 2. sz. függelék tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és az eljárási rendjét a képviselő-testület külön – a helyi védelemről szóló - rendelettel szabályozza.
c) A település történeti település-sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, minden esetben ki kell kérni a települési, ennek hiányában a megyei főépítész véleményét.
Táj- és természetvédelem [4]
34. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.
(2) A védett természeti területeket a 3. sz. függelék tartalmazza.
Régészeti védelem [5]
35. § (1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 4. sz. függelék tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.
(2) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
Környezetvédelem [6]
36. § (1) Általános követelmények:
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.
g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
j) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. elvárásai szerint.
(2) Környezetterhelési határértékek:
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(3) Speciális eljárási szabályok:
a) Hőgyész a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet.
b) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
d) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
Növénytelepítési előírások [7]
37. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
a) Az ingatlan déli és nyugati határától:
aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;
ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;
ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint ad) és az ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;
ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;
b) Az ingatlan északi és keleti határától:
ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében0,8 m;
bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;
bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;
bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;
bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0 m;
bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;
bh) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az (1) és (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;
b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
c) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
(3) Közút területén az építési területük határai és a növényzet között – az (1) és (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;
b) 3 m-nél magasabbra növő fák illetve mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől 7m.
c) mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől.
(4) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő. A növényzet kialakítását (fafajok, cserjék, stb.) szaktervező bevonásával kell megterveztetni.
(5) Őshonos fafajokkal kell megoldani a fásításokat, védőerdő telepítéseket, kerülve az invazív fajok telepítését.
(6) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.
(7) A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad.
38. § [8] Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Egyes sajátos jogintézmények
39. § [8] Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Záró rendelkezés
40. § (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2003. január hó 31. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a korábbi rendezési tervek.
Az 1. § a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 8/2016.(XI:1.) ör.
Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Módosította a 8/2016.(XI.1.) ör.
A 14. § (3) bekezdése a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdését a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 14. § (5) bekezdése a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 8/2016.(XI.1.) ör.
Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(XI.1.) ör.
Módosította a 8/2016.)XI.1.) ör.
Módosította a 8/2016.(XI.1.) ör.
Módosította a 8/2016.(XI.1.) ör.
Hatályon kívül helyezte a 2/2010.(IV.1.) ör.
Módosította a 8/2016.(XI.1.) ör.
A 24/A. §-t a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
Módosította a 8/2016.(XI.1.) ör.
Módosította a 8/2016.(XI.1.) ör.
Az 1. melléklet a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.