Drávaszabolcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2003. (XI. 4.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2024. 06. 26

Drávaszabolcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2003. (XI. 4.) önkormányzati rendelete

2024.06.26.

Drávaszabolcs Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelõen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fûzõdõ sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Drávaszabolcs közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû elõírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintõen minden természetes és jogi személyre nézve kötelezõ elõírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Épületszélesség:

a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret. b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

(2) Értelmezõ rendelkezések

a) E rendelet elõírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelezõ érvényûek. Az ezektõl való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b) Az (a) pontban meghatározott elõírás nem vonatkozik a szabályozási terv következõ elemeire:

ba) irányadó telekhatár

bb) megszüntetõ jel

bc) a tervezett utak tengelyvonala

bd) beültetési kötelezettség

c) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendõ. Ahol a szabályozási terv szerinti tervezett szabályozási vonal meglévõ telket keresztez, a telket érintõ telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követõen történhet.

d) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da) Észak-déli, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

db) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek

hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

e) Az építési övezeti vagy övezeti elõírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti elõírásnak nem megfelelõ állapot e rendelet hatálybalépését megelõzõen keletkezett, a következõk szerint kell eljárni:

ea) Az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás betarthatósága esetén beépíthetõ.

eb) Az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás és a 4. § (4) bekezdés szerinti tûzvédelmi tervfejezet figyelembevételével beépíthetõ.

ec) Az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ beépítési módtól eltérõ beépítési módú építmény megtartható, de bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti beépítési móddal történhet akkor, ha azzal a tömbben egyetlen telek beépítése sem lehetetlenedik el.

ed) Az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bõvíthetõ. Bontásból eredõ új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ értéket kell figyelembe venni.

ee) Az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti építménymagassággal történhet.

l. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3. §

4. § (1)

(2)

(3)

(4) A tervezõnek – az épületek közötti tûz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelõségét tûzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteit.

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11) A sérülékeny vízbázis védõterületén tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(12) Ipari gazdasági és általános mezõgazdasági területen technológiai jellegû építmény építménymagassága technológiai és mûszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. § (1) Állattartó építmény a vonatkozó külön jogszabályok, valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott elõírások együttes teljesülése esetén építhetõ.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerû használatához szükséges jármûtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet a parkolásról szóló önkormányzati rendelet elõírásain túlmenõen az OTÉK vonatkozó elõírásai szerint kell kialakítani.

(3) Közmûvesítettséggel kapcsolatos elõírások

A rendelet hatálya alá tartozó terület beépítésre szánt területein legalább a következõ közmûvesítettséget kell biztosítani:

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás - azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerû közmûpótló alkalmazandó

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetés.

ll. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelû (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.

(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv

a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különbözõ terület-felhasználási egységekre osztja fel, b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különbözõ építési övezetekbe,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különbözõ övezetekbe sorolja,

d) az építési övezeteket, illetõleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minõsülõ területekre osztja.

(3) Drávaszabolcs község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következõ terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

a) lakóterület

falusias lakóterület,

b) vegyes terület

településközpont vegyes terület,

c) gazdasági terület

kereskedelmi, szolgáltató terület, ipari terület,

d) üdülõterület

üdülõházas terület,

e) különleges terület

ea) temetkezési célra,

eb) sportolási célra,

ec) nagykiterjedésû kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátófunkciók elhelyezése céljára,

ee) intézményi célra,

ef) hulladékgazdálkodási célra,

eg) bányászati célra.

(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következõk:

a) közlekedési és közmûterület,

b) zöldterület,

c) erdõterület,

d) mezõgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület.

(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelû (szabályozási) tervlapok mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános elõírások

7. § (1)

(2)

(3) A terepszint alatti építmények

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a talajvíz elleni megfelelõ mûszaki védelemmel bárhol létesíthetõ

b) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintbõl.

c) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

Falusias lakóterület

8. § (1) A terület lakóépületek, gazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézmûipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetõk el üzemanyagtöltõ kivételével.

(3) A terület övezeti tagozódását a V-2 jelû (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk:

a) Az „Lf-K” jelû építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám	max.2 db
legkisebb telekterület	800 m2
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség	kialakult 11 m / 32 m, újonnan kialakítható15 m / 25 m
beépítési mód	oldalhatáron álló, hagyományoshoz igazodó fésûs beépítés
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m / 5,00 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)
elõkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint Ld. 4. § (5) bekezdést is!
hátsókert	utcafronttól számított 70 m építhetõ be, de legalább 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetõidom és hajlásszög	nyeregtetõ 35-42 fok hajlásszöggel, a tetõidom formája és a tetõgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon
tetõhéjalás	hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni

épületszélesség	legfeljebb 8,5 m
utcai kerítés	épített jellegû, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építõanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

b) Az „Lf-1” jelû építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám	max. 2 db
legkisebb telekterület	900 m2
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség	kialakult 16 m / 28 m, újonnan kialakítható 18 m / 25 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
elõkert	„legkisebb elõkert meglévõ utcákban a kialakult utcaképhez igazodjon, új utcákban 4 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól 4-6 m-re legyen”
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	utcafronttól számított 70 m építhetõ be, de legalább 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetõidom és hajlásszög	magastetõ 35-42 fok hajlásszöggel, fõ tetõgerinc iránya meglévõ utcákban a környezethez igazodjon, új utcákban az utcára merõleges legyen
tetõhéjalás	hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
épületszélesség	legfeljebb 8,5 m
utcai kerítés	épített jellegû, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építõanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

c) Az „Lf-2” jelû építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám	max. 2 db
legkisebb telekterület	720 m2
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség	kialakult (16 m / 24 m) megtartandó
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat

	magassága külön sem haladhatja meg)
elõkert	kialakult állapothoz igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetõidom és hajlásszög	nyeregtetõ 35-42 fok hajlásszöggel, a tetõidom formája és a tetõgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon
tetõhéjalás	hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
épületszélesség	legfeljebb 8,5 m
utcai kerítés	épített jellegû, áttört, 1,2-1,5 m magas kerítés a településen hagyományos építõanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

d) Az „Lf-3” jelû építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám	max. 2 db
legkisebb telekterület	900 m2
legkisebb utcai telekszélesség	kialakult (24 m) megtartandó
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
elõkert	kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetõidom és hajlásszög	nyeregtetõ 35-42 fok hajlásszöggel, a tetõidom formája és a tetõgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon
tetõhéjalás	hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
épületszélesség	legfeljebb 8,5 m
utcai kerítés	épített jellegû, áttört, 1,2-1,5 m magas kerítés a településen hagyományos építõanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

(4) Az elsõdleges funkciót kiegészítõ (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:

a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendõ. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé nézõ oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendõ, a szomszéd telken létesítendõ hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti

egységet alkotva építendõ. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c) Újonnan épülõ gazdasági épület és a lakóépülettõl különálló garázs az utcafrontra nem telepíthetõ.

d) Az oldalhatárra merõlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsûrök, istállók, górék) szabályozása

d1)

d2)Új épületek elhelyezésének feltételei

-legalább 20 m telekszélesség

-oldalhatáron álló beépítés

-legalább 20 m elõkert

-OTÉK szerinti oldalkert

e) Lakóépülettel szembeni gazdasági épületek szabályozása

e1)

e2)Új épületek elhelyezése

Nem engedélyezhetõ.

(5) A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelõ mûszaki védelemmel létesíthetõ.

(6)

(7) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhetõ el.

Vegyes terület Településközpont vegyes terület

9. § (1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsõsorban lakó- és olyan helyi települési szintû igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, mûvelõdési, egészségügyi és szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A területen az OTÉK 16. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetõk el parkolóház és üzemanyagtöltõ kivételével.

(3) A terület övezeti tagozódását a V-2 jelû (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk:

a) A „Vt-1” jelû építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb/legnagyobb	600 m2 / 3000 m2

telekterület
legkisebb utcai telekszélesség	kialakult 14 m, újonnan kialakítandó 20 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	40%, de max. 800 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	lakóépület és intézmény esetében 4,00 m / 5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 4,00 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
elõkert	szabályozási terv szerint, építési hely jelölése híján 0 m
oldalkert	szabályozási terv szerint, építési hely jelölése híján OTÉK szerint
hátsókert	szabályozási terv szerint, építési hely jelölése híján min. 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetõidom és hajlásszög	magastetõ 35-42 fok hajlásszöggel
tetõhéjalás	hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	épített jellegû, tömör, 1,8-2,0 m magas kerítés, hagyományos építõanyagok és formák felhasználásával

b) A „Vt-2” jelû építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	1000 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 m / 5,50 m kivéve tornaterem, ahol max 11,0 m
elõkert	kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 0 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetõidom és hajlásszög	magastetõ 35-42 fok hajlásszöggel
tetõhéjalás	hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	épített jellegû, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építõanyagok (tégla, fa,

kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

c) A „Vt-3” jelû építési övezet kulturális és mûvelõdési funkciójú építmények számára.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	300 m2
legkisebb utcai telekszélesség	14 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	70%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	4,00 m / kialakult, új építés esetén 5,00 m
elõkert	kialakult utcaképhez igazodjon, illetve szabályozási terv szerint
oldalkert	OTÉK, illetve szabályozási terv szerint
hátsókert	min. 6 m
zöldfelületi mutató	min. 10 %

Épületekre vonatkozó megkötések
tetõidom és hajlásszög	magastetõ 35-42 fok hajlásszöggel
tetõhéjalás	égetett agyagcserép
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	épített jellegû, tömör, 1,8-2,0 m magas kerítés, hagyományos építõanyagok és formák felhasználásával

(4) Lakófunkció esetén az elsõdleges funkciót kiegészítõ (gazdasági-, garázs-) épületek elhelyezése

a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhetõ.

b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendõ.

(5)

(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhetõ el.

(7) A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelõ mûszaki védelemmel létesíthetõ.

Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató terület

10. § (1) A terület elsõsorban nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetõk el parkolóház és üzemanyagtöltõ kivételével.

(3) A terület a V-2 (szabályozási) tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk:

a) „Gksz” jelû építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	2000 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	40%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 6,50 m
elõkert	min. 5 m
oldalkert	lakóterület felé min. 20 m, egyéb helyeken min. 6 m
hátsókert	lakóterület felé min. 20 m, egyéb helyeken min. 10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegû, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés

(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervezõ által kiválasztott, õshonos fafajokból álló védõfásítás telepítendõ és tartandó fenn.

(5)

(6) A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelõ mûszaki védelemmel létesíthetõ.

Ipari terület

11. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezõgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetõk el.

(2) A terület a V-2 jelû szabályozási tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk:

a) A „Gip-E” jelû építési övezet – egyéb terület az OTÉK 20. § (4) szerinti tevékenységek számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	2000 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	40%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 6,50 m (kivéve technológiai jellegû építmény)

elõkert	min. 10 m
oldalkert	min. 6 m
hátsókert	min. 10 m
zöldfelületi mutató	min. 30%
utcai kerítés	épített jellegû, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés

b) A „Gip-Z” jelû építési övezet – jelentõs mértékû zavaró hatású terület az OTÉK 20. § (3) szerinti tevékenységek (nagyüzemi állattartó létesítmények is!) számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	2500 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 6,50 m (kivéve technológiai jellegû építmény)
elõkert	min. 10 m
oldalkert	min. 6 m
hátsókert	min. 10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegû, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés

b1)Az övezetben történetileg kialakult lakófunkció megtartható a következõ feltételekkel:

-Telekalakítás csak ipari gazdasági funkció céljára engedélyezhetõ.

-Új lakóépület nem építhetõ.

-Meglévõ lakóépület felújítható, a komfortfokozat emelését célzó funkciójú, a kialakult építménymagasságot meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb 20 m2 hasznos alapterületû helyiség(ek)kel (fürdõszoba, WC, stb.) bõvíthetõ a tûztávolságok megtartásával.

(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervezõ által kiválasztott, õshonos fafajokból álló védõfásítás telepítendõ és tartandó fenn.

(4)

(5) A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelõ mûszaki védelemmel létesíthetõ.

Üdülõterület Üdülõházas terület

12. § (1) A területen az OTÉK 22. § szerinti építmények helyezhetõk el.

(2) A terület a V-2 jelû szabályozási tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk:

a) Az „Üü-1” jelû építési övezet üdülõtábor, kemping céljára.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	3000 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	15%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 m / 5,00 m
elõkert	min. 10 m
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 10 m
zöldfelületi mutató	min. 60%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetõidom és hajlásszög	magastetõ 35-42 fok hajlásszöggel
tetõhéjalás	hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	épített jellegû, áttört, 1,8-2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építõanyagok (kõ, tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával, vagy legfeljebb 2,0 m magas élõsövény.

b) Az „Üü-2” jelû építési övezet elsõsorban kereskedelmi szállás-jellegû építmények számára (panzió, szálloda)

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	2500 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 m / 5,50 m
elõkert	min. 10 m
oldalkert	min. 6 m
hátsókert	min. 10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetõidom és hajlásszög	magastetõ 35-42 fok hajlásszöggel
tetõhéjalás	hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	épített jellegû, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építõanyagok (kõ, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerû formák és díszítések felhasználásával, vagy legfeljebb 2,0 m magas élõsövény.

(3)

(4) A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelõ mûszaki védelemmel létesíthetõ.

Különleges területek

13. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-1 és V-2 jelû szabályozási tervlap tünteti fel.

(2) A „Ksp” jelû különleges terület a település sportpályája, ahol a következõ építési elõírásokat kell betartani:

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	10.000 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	1%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 m / 5,00 m
elõkert	min.10 m
oldalkert	min. 10 m
hátsókert	min. 10 m
zöldfelületi mutató	min. 80%

(3) A „Kksz” jelû különleges terület nagy telekigényû kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkciók elhelyezésére szolgál. Az övezetben a következõ építési elõírásokat kell betartani:

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	3500 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%, de épületenként max. 1000 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 m / 5,00 m
elõkert	min. 10 m
oldalkert	min. 10 m
hátsókert	min. 10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegû, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építõanyagok (kõ, tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával, az üdülõterületre nézõ telekhatárok mentén legfeljebb 1,8 m magas élõsövény telepítése is megengedett.

(4)

(5) A „Kte” jelû különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következõ elõírásokat kell betartani:

a) legkisebb telekterület kialakult

b) beépítési mód szabadon álló

c) legnagyobb beépítettség 10%

d) legnagyobb építménymagasság 4,00 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

e) legkisebb elõkert 10 m

f) legkisebb oldalkert 10 m

g) legkisebb hátsókert 10 m

h) zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az elõfásítást, az utak, parcellák elõzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni

i) közterület felõli kerítés 1,8 - 2,0 m magas élõsövény legyen

(6) A „Kb” jelû különleges terület a település külterületén található homokbánya területe. A területen épület nem helyezhetõ el.

(7) A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelõ mûszaki védelemmel létesíthetõ.

(8) A „Kint” jelû építési övezet elsõsorban intézményi funkciójú építmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben fõ funkcióként lakóépület is építhetõ. A telekalakítási és építési elõírások a következõk:

a) legkisebb telekterület 1000 m2

b) beépítési mód szabadon álló

c) legnagyobb beépítettség 40%

d) legnagyobb építménymagasság 5,50 m

e) legkisebb elõkert 3,0 m

f) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

g) legkisebb hátsókert 10 m

h) zöldfelületi mutató min. 40%

(9) A „Khu” jelû építési övezet hulladékgazdálkodási célú építmények elhelyezésére szolgál. A telekalakítási és építési elõírások a következõk:

a) legkisebb telekterület 1500 m2

b) beépítési mód szabadon álló

c) legnagyobb beépítettség 20%

d) legnagyobb építménymagasság 4,00 m

e) legkisebb elõkert 5 m

f) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

g) legkisebb hátsókert 10 m

h) zöldfelületi mutató min. 60%, melynek legalább a felén háromszintes növényállomány telepítendõ és tartandó fenn

i) közterület felõli kerítés épített jellegû, 1,8 – 2,0 m magas legyen.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmûterület

14. § (1) A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2)¹ Közlekedési területen (a KÖu-5 és a KÖv övezet kivételével) az OTÉK 26. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetõk el, legfeljebb 4,5 méteres építménymagassággal.

(3) KÖu-5 jelû övezetben (határátkelõ hely) betartandó elõírások

a) szabadonálló beépítési mód

b) legfeljebb 500 m2 beépítettség

c) legfeljebb 7,5 m építménymagasság

d) legalább 10 m-es elõ-, oldal- és hátsókert

(4) KÖv jelû övezetben (vízitúra kikötõ) betartandó elõírások

a) szabadonálló beépítési mód

b) legfeljebb 150 m2 beépítettség

c) legalább 3 m, de legfeljebb 4,5 m építménymagasság

d) 30-45 fok hajlásszögû magastetõvel fedett, egyszerû tömegû épület hagyományos építõanyagok felhasználásával

e) legalább 10 m-es elõ-, oldal- és hátsókert

(5)

(6) A 20 m közterületi szélességet elérõ közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

(7)²

(8) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra elõírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termõhelyi adottságoknak megfelelõ, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.

(9) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetõleg kétszer iskolázott sorfa minõségû faiskolai anyag telepíthetõ. Fasoroknál a minimális telepítési tõtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenõen épületek homlokzata elõtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

(10)

(11) A „KÖ-H” jelû övezet a település területén meglévõ adótorony területe. A rendelet hatálya alá tartozó területen távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) a település belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselõ földrészletein (gyepek, rétek, legelõk, ökológiai hálózathoz tartozó területek), továbbá kertes mezõgazdasági területen nem helyezhetõ el. Adótorony helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok elõírásai és fentiek figyelembevételével e rendelet módosítása nélkül történhet.

(12) A település területét érintõ közmûvezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védõtávolságait meg kell tartani.

(13) Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti elõírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható. Magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.

(14) Nem vonalas jellegû közmû- (pl. szennyvíz-átemelõ, vízmû kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) a külön jogszabályokban rögzített elõírások és védõtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhetõ, azok számára a technológiai elõírásoknak megfelelõ, az adott építési övezeti, illetve övezeti elõírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.

Zöldterület

15. § (1)³ A település zöldterületeinek (közparkjainak) lehatárolását a V-2 szabályozási tervlap tünteti fel. A területen az OTÉK 27. § elõírásait kell megtartani. Az övezetben építmény maximum 4,5 méteres építménymagassággal helyezhető el.

(2) A zöldterületek kialakítása csak kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet.

a) A meglévõ zöldterületeket kertépítészeti kiviteli terv alapján fel kell újítani.

b) A tervezett zöldterületek belsõ elrendezését, növényesítését kertépítészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

(3) Zöldterület kialakítása során a gyerek- és rokkantkocsival történõ használatot biztosítani kell.

(4) Zöldterületek kialakítása, a pótlásra elõírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termõhelyi adottságoknak megfelelõ, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.

(5) Zöldterület beépítésre szánt területfelhasználási kategóriába tartozó funkció számára nem szüntethetõ meg.

Erdõterület

16. § (1) A település erdõterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A településen található erdõterületek az erdõ rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésû – „Eg” és védelmi rendeltetésû – „Ev” jelû erdõk.

(3) Építmények elhelyezése gazdasági rendeltetésû erdõterületen

A területen bármilyen építmény csak az erdõ rendeltetésének megfelelõ funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhetõ el a következõ elõírások szerint:

a) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjármûvel történõ megközelítése köz-, vagy magánútról, a fõ funkcióhoz kötõdõ lakó-, vagy egyéb szállásjellegû épület elhelyezése esetén ezen túlmenõen a vízellátás közmûvezetékrõl, vagy az engedélyezett vízminõséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a külön jogszabályban rögzített határidõre biztosított legyen.

b) A keletkezõ szennyvíz gyûjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közmûpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elõ-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

d) Az épületek külsõ megjelenítéséhez hagyományos építõanyagokat,valamint a táj építési hagyományait követõ színezést kell használni.

e) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ea) az épület földszintes legyen

eb) legnagyobb építménymagasság 7,0 m

f) A fõ funkcióhoz kötõdõ lakó-, vagy egyéb szállásjellegû épület kialakításának feltételei:

fa) legnagyobb építménymagasság 5,0 m

fb) épületszélesség legfeljebb 9,0 m

Tájképvédelmi területen található erdõben csak az erdõ- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetõk el a természeti értékek sérelme nélkül.

(4) Védelmi rendeltetésű erdõterületen épület nem helyezhetõ el.

(5) A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévõ erdõtömbök a rendeltetésüknek megfelelõen megállapított erdõterv alapján folytatott gazdálkodással a jövõben is megtartandók.

Állandó vízfolyás parti sávjának külsõ szélétõl számított 50 m-en belül elhelyezkedõ gazdasági rendeltetésû erdõben a megállapított erdõterv alapján folytatott gazdálkodással a folyamatos erdõborítást biztosítani kell.

Mezõgazdasági terület

17. § (1) A mezõgazdasági terület a település mezõgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetõk el

(2) A termõföldön történõ beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környezõ területeken a talajvédõ gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

(3) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(4) A telekalakítás, területhasználat és mûvelés során a meglévõ vízelvezetõ rendszerek szakszerû fenntartására ügyelni kell

Általános mezõgazdasági terület

18. § (1) Az általános mezõgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a V-1 és V-2 szabályozási terv tartalmazza.

(2) Az „Má-1” jelû övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

a) Az övezet mûvelési ágának megfelelõen hasznosítandó.

b) Az övezetben kialakítható legkisebb telek területe

ba) közfunkció céljára szolgáló terület esetén 1500 m2

bb) egyéb funkció esetén 1 ha

c) A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található szántóföldön épület nem helyezhetõ el.

da) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjármûvel történõ megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenõen a vízellátás közmûvezetékrõl, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminõséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a külön jogszabályban elõírt határidõre biztosított legyen.

db) A keletkezõ szennyvíz gyûjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közmûpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alkalmazandó.

d3)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elõ-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

d4)Az épületek külsõ megjelenítéséhez hagyományos, vagy ahhoz hasonló felületet adó építõanyagokat, és a táj építési hagyományait követõ színezést kell használni.

d5)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (kivéve technológiai jellegû építmény).

d6)Lakóépület kialakításának feltételei:

-Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

-Az épület a táj építési hagyományainak megfelelõen egyszerûtömegû, 32-45 fok hajlásszögû, szimmetrikus nyeregtetõvel fedett kialakítású legyen. Keresztszárny építhetõ.

-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

(3) Az „Má-2” jelû övezet a gyepfelületek (rét, legelõ, kaszáló) területe.

a) Az övezetben kötelezõ a mûvelési ágnak megfelelõ használat és kezelés, a vegetációs idõszakban a rendszeres kaszálás.

b) Az övezetben 1 ha-nál kisebb földrészlet nem alakítható ki.

c) Az övezet Duna-Dráva Nemzeti Park területére esõ részén építmény nem helyezhetõ el.

d) Az övezet Duna-Dráva Nemzeti Park területén kívül esõ földrészletein építmény legalább 5 ha telekterület esetén építhetõ. Egyebekben a (2) bekezdés d) pontja szerinti elõírások érvényesek.

(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítõ központ kialakításának feltételei:

a) Birtokkõzpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítõ központ csak a Duna-Dráva Nemzeti Park területén kívül esõ földrészleteken, az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 18. § (2) bekezdés d) pont d1)-d6) alpontja elõírásai szerint alakítható ki.

b) A birtokközpont határai mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra a jelen rendelet 25. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervezõ által kiválasztott, õshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendõ és tartandó fenn.

(5) Az „Má-3” jelû övezet a mocsarak területe.

a) Az övezetben a jelenlegi mûvelési ág megváltoztatása tilos.

b) Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhetõ el.

(6) Fentieken túlmenõen jelen rendelet 22. § elõírásait is figyelembe kell venni.

Vízgazdálkodási terület

19. § (1) A „V” jelû terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, jelentõsebb árkok, vízmû területek).

(2) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 és V-2 jelû szabályozási tervlap ábrázolja.

(3) A „V-1” jelû övezet az állandó vízfolyások, nagyobb árkok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetõk el. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(lll.18.) Korm. rendelet elõírásait be kell tartani.

(4) A „V-2” jelû övezetbe a vízkárelhárítással kapcsolatos területek és építményeik tartoznak. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(lll.18.) Korm. rendelet elõírásait be kell tartani.

(5) A „V-3” jelû övezet a település területén található vízmû kutak és tározók területe. Az övezetben a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997.(Vll.18.)sz. Kormányrendelet elõírásait kell betartani.

Közterületek kialakítása és használata

20. §⁴

Kulturális örökségvédelem

21. §⁵

lV. Fejezet

Az élõvilág, a táj és a természet védelme

22. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a) Mindennemû területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár mûvelés, mûvelési ág váltás, mûvelésbe vonás, területhelyreállítás, más célú hasznosítás, termelésbõl kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és mûvi érték elemeinek, esztétikai jellemzõinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megõrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.

b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükrõl, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illõ rendezésérõl.

(2) A település országos ökológiai hálózathoz tartozó területeinek listáját a 2.sz. melléklet tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen (itt magterület) az Országos Területrendezési Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben elõírtak szerint kell eljárni. Az országos ökológiai hálózaton belüli védettségi kategóriák a következõk:

a) Védett természeti területen (Duna-Dráva Nemzeti Park) a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemû beavatkozás a természetvédelmi törvényben rögzítettek szerint történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban elõírtak szerint kell eljárni.

b) A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élõhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi elõírásokat kell betartani.

(3) Tájképvédelmi területen törekedni kell a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megõrzésére. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell.

(4) Fa és cserje a település területén a 2. számú függelékben rögzített elõírások betartásával telepíthetõ.

(5) Építés miatt kivágásra kerülõ fát pótolni kell. A fapótlás módját a 2. számú függelék figyelembevételével az építésügyi hatóság határozza meg.

A környezet védelme

23. § (1) Általános követelmények

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környezõ területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) A beruházások megvalósítása, meglévõ tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenõrzése, a környezetvédelmi elõírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok elõírása szerint.

c) Újabb területek belterületbe vonása, a termõföldön történõ beruházások a környezõ területeken a talajvédõ gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévõ talajvédelmi létesítmények mûködõképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termõföldrõl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni.

d) A beruházások megvalósítása, meglévõ tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeirõl szóló elvárásokat be kell tartani.

e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének elõfeltétele a közmûvesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezetõ hálózat kiépítésére, illetve a meglévõ övezetek területein a közmûvek megvalósításáig szakszerû közmûpótló (pl. zárt gyûjtõ) betervezése és kivitelezése kötelezõ. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetõsége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelõségi jelöléssel rendelkezõ szennyvízkezelõ berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

f) A csapadékvíz elvezetésérõl vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elsõ fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az elõírásoknak megfelelõ védõsáv fennmaradását biztosítani kell.

h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi elõírásokat érvényesíteni kell.

i) Tilos a környezeti levegõ olyan mértékû terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegõ bûzzel való terhelése.

j) Új jelentõs bûzös tevékenység létesítése esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

k) A település fejlesztése során elõnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegõtisztasági követelményeket és a légszennyezõanyag terhelésre vonatkozó határértékeket.

b) Élõvízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék

esetén a szennyezõanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.

e) Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelõ beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelõ tájolással, illetve mûszaki intézkedésekkel kell biztosítani az elõírt zajterhelési határértékek teljesülését.

f) A közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy az általuk okozott

zajterhelés nem haladhatja meg az elõírt határértékeket. Meglévõ közlekedési útvonal vagy létesítmény korszerûsítése, útkapacitás bõvítése utáni állapotra

fa) az elõírt határértékek érvényesek, ha a változást közvetlenül megelõzõ állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják

fb) legalább a változást megelõzõ zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelõzõ állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják.

g) Az épületek zajtól védendõ helyiségeit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a helyiségbe behatoló zaj – zárt állapotú nyílászárók mellett – ne haladja meg az elõírt határértékeket.

h) Épületek zajtól védendõ helyiségeiben az épület rendeltetésszerû használatát biztosító különbözõ technikai berendezésektõl és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységbõl eredõ együttes zaj nem haladhatja meg az elõírt határértékeket.

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhetõ legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b) Drávaszabolcs a felszín alatti vizek minõségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminõségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minõségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történõ közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet

c) Erdõterületeket érintõ beruházások során az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni.

d) Beruházások megvalósítása során a termõföldrõl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni.

e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenõrzése alapján történhet a szakhatóságok elõírásai szerint.

f) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértõ tevékenysége, mûködése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyzõ korlátozó intézkedéseket érvényesít.

g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelmérõl szóló jogszabályoknak megfelelõen kell a vízügyi hatóság elõírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

h) A vizek mezõgazdasági eredetû nitrát-szennyezésének megelõzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az elõírásokat és a “helyes mezõgazdasági gyakorlat” szabályait.

i) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetõk állattartó létesítmények.

j) A hulladékok elhelyezésérõl - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek esetén a kérelmezõnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelõ elhelyezésérõl, ártalmatlanításáról.

Tûzvédelmi rendelkezések

24. §

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

25. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban elõírtak szerint végezhetõ.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

26. §

A település területét érintõ tilalmak, korlátozások, kötelezések

27. § Sajátos jogintézmények

Jelen rendelettel egyidejûleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

(1) Elõvásárlási jog

Az önkormányzat közérdekbõl elõvásárlási jogot jegyeztet be a 4. számú mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintõ településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

(2) Településrendezési kötelezések

a) Beépítési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselõ-testületi határozatban a tervszerû telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép elõnyösebb kialakítása érdekében az 1. számú függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt idõtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.

b) Beültetési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselõ-testületi határozatban a közérdekû környezetalakítás céljából az 1. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti elõírásokban meghatározott módon és telekrészen az ott leírt idõtartamon belüli beültetési kötelezettséget ír elõ.”

A rendelet kiegészül az 1.-10. számú melléklettel.

A rendelet kiegészül az 1.-3. számú függelékkel.

Vl. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet a kihirdetésétõl számított második hónap 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követõen keletkezett ügyekben kell alkalmazni.z a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. Elõírásait a hatálybalépést követõen keletkezett ügyekben – ügyfél kérelmére a folyamatban lévõ ügyekben - kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

1. H1 *védettség* 1.1 Köztársaság tér 21.	83 hrsz.	lakó- és gazdasági épület
1.2 Fõ utca 3.	139 hrsz.	lakó- és gazdasági épület
1.3 Fõ utca 6.	136 hrsz.	lakó- és gazdasági épület
1.4 Fõ utca 92.	48 hrsz.	lakóépület
1.5 Fõ utca 97.	53 hrsz.	lakóépület és kerítés
2. H2 *védettség*
2.1 Köztársaság tér 28.	76 hrsz.	utcai homlokzat
2.2 Köztársaság tér 31.	73/3 hrsz.	lakó- és gazdasági épület

2. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK

1. Védett természeti terület – Duna-Dráva Nemzeti Park

A szabályozási terven lehatárolt, helyrajzi szám szerint külön jogszabályban felsorolt területek

2. NATURA 2000 területek

A szabályozási terven lehatárolt, helyrajzi szám szerint külön jogszabályban felsorolt területek

3. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez A TELEPÜLÉS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ELEMEI

	A.	B.	C.
	Út	Közlekedési terület jele	Közlekedési terület szélessége
1.	58.sz. Pécs – Drávaszabolcs II. rendû fõút (Fõ utca)	KÖu-1 KÖu-6	meglévõ (40-50 m) meglévõ (25-38 m)
2.	5712. sz. Siklós – Matty – Drávaszabolcs összekötõ út (Gordisai út)	KÖu-2 KÖu-7	meglévõ (16 m) meglévõ (20 m)
3.	58118. sz. út (Kun Béla utca)	KÖu-2 KÖu-7	meglévõ (16-20 m) meglévõ (18-32 m)
4.	Mezõgazdasági utak	KÖu-3	min. 8 m
5.	Új lakó és kiszolgáló utak Meglévõ kiszolgáló utak	KÖu-8	12-20 m meglévõ (10-20 m)

	A.	B.	C.
	Út	Közlekedési terület jele	Közlekedési terület szélessége
6.	Önálló kerékpárút	KÖu-4	6 m
7.	Önálló gyalogút	KÖu-9	4 m
8.	Határátkelõ hely	KÖu-5
9.	Vizitúra kikötõ	KÖv

4. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez ELÕVÁSÁRLÁSI JOGGAL TERHELT INGATLANOK

1. A 94/3 hrsz. ingatlanra közcélú intézmény céljára

2. A 019/8 és a 019/9 hrsz. ingatlanokra lakóterület céljára

3. Az 1/2 hrsz. ingatlanra lakóterület céljára

5. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

V-1 SZABÁLYOZÁSI TERV

6. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

V-2 SZABÁLYOZÁSI TERV

7. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez V-1-M10/1 SZABÁLYOZÁSI TERV

8. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez V-1-M10/2 SZABÁLYOZÁSI TERV

9. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez V-2-M10/1 SZABÁLYOZÁSI TERV

10. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez V-2-M10/2 SZABÁLYOZÁSI TERV

A rendelet a következõ 1.-3. számú függelékkel egészül ki:

1.számú függelék a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSSEL ÉRINTETT INGATLANOK

1. BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK

Az önkormányzat külön képviselõ-testületi határozatban a tervszerû telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép elõnyösebb kialakítása érdekében az alábbi ingatlanok területére, a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg:

1.1 Az Lf-1 jelû építési övezet V-2 tervlapon jelölt részén

2. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK

Az önkormányzat külön képviselõ-testületi határozatban a közérdekû környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanok területére az övezeti elõírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel feltételeként teljesítendõ beültetési kötelezettséget ír elõ:

2.1 Minden új építéssel érintett, gazdasági területen fekvõ ingatlan (Gksz, Gip)

2.2 Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítõ központ területe

2.számú függelék a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez ÜLTETÉSI ÉS FAPÓTLÁSI SZABÁLYOK,

ÕSHONOS ÉS HONOS FAFAJOK

1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között:

1.1 Szõlõ, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növõ gyümölcs- és egyéb cserje (élõsövény) esetében 1,0 m

1.2 3,0 m-nél magasabbra növõ gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m

2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között:

2.1 gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szõlõ, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növõ dísz- vagy védelmi szerepû cserje (élõsövény) esetében 0,8 m

2.2 minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növõ dísz- vagy védelmi szerepû cserje (élõsövény) és – a c) pontban nem szereplõ – fa esetében 2,0 m

2.3 kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m

2.4 3,0 m-nél magasabbra növõ dísz- vagy védelmi szerepû cserje (élõsövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növõ fa esetében 5,0 m

3. Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektõl eltérõen:

3.1 cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növõ fák esetében 1,5 m

3.2 3,0 m-nél magasabbra növõ fák esetében 2,5 m

4. Fapótlás szabályai

4.1 A település közterületein mellmagasságban 15 cm törzsátmérõt elérõ, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet.

4.2 A kivágott fát pótolni kell.

4.3 Fapótlásként annyi elõnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérõjének összege a kivágott fák törzsátmérõjének összegét legalább 20%-al meghaladja.

4.4 A törzsátmérõt a terepszinttõl számított 1 m magasságban kell mérni és számítani.

4.5 A fapótlási kötelezettséget legalább 3cm törzsátmérõjû fákkal kell teljesíteni.

5. Õshonos és honos fafajok

5.1 Õshonos fajok: csertölgy (Quercus cerris), kocsányos tölgy, (Quercus robur), kocsánytalan tölgy (Quercus petrea), tatárjuhar (Acer tatarica), kõris (Fraxinus sp.), szil (Ulmus sp.), stb.

5.2 Honos fajok: kislevelû hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), gyertyán (Ostria carpinifolia), dió (Juglans nigra). Vízpartra, vízközelbe, inkább ligetes telepítésre: fehér nyár (Populus alba), éger (Alnus sp.), fûz, stb.

3.számú függelék a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

a) A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.

b) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelõ és egyes szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.

c) Az elõírásokat a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg.

d) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó követelményeket a 147/2010.(lV.29.) Korm.rendelet, valamint a 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg.

e) A felszín alatti vizek védelmérõl szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levõ települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelõségi jelöléssel rendelkezõ szennyvízkezelõ berendezés létesítéséhez és használatbavételéhez nem kell vízjogi engedély.

f) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

g) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint

a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.

h) A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.

i) Az elõírásokat jelenleg a levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.

j) A levegõvédelmi övezet meghatározását a levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 5. §-a szerint kell meghatározni.

k) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülõ jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegõterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegõterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyezõ források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenõrzésérõl és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenõ hõteljesítményû tüzelõberendezések légszennyezõ anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirõl a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.

b) Az élõvízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezõanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyezõ anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrõl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.

c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrõl és a szennyezések mérésérõl szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthetõ, illetve üzemeltethetõ, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az elõírt zajterhelési határértéket a zajtól védendõ területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.

e) Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezõ felújítás, korszerûsítés esetén az érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

f) Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezõ felújítás, korszerûsítés esetén az érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

g) Épületek zajtól védendõ helyiségeiben az épület rendeltetésszerû használatát biztosító különbözõ technikai berendezésektõl és az épületen belõl vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.

b) A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történõ közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelmérõl szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levõ települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet elõírásai szerint történhet.

c) Erdõterületeket érintõ beruházásokra az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet elõírásai vonatkoznak.

d) Az elõírásokat a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény és a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendõ továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.

e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenõrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet elõírásai szerint történhet.

f) Az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.

g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

h) Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a vizek mezõgazdasági eredetû nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjérõl szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet elõírásait.

j) A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet elõírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülõ jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

k) Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.

1. melléklet a 11/2003. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

1. H1 *védettség* 1.1 Köztársaság tér 21.	83 hrsz.	lakó- és gazdasági épület
1.2 Fõ utca 3.	139 hrsz.	lakó- és gazdasági épület
1.3 Fõ utca 6.	136 hrsz.	lakó- és gazdasági épület
1.4 Fõ utca 92.	48 hrsz.	lakóépület
1.5 Fõ utca 97.	53 hrsz.	lakóépület és kerítés
2. H2 *védettség*
2.1 Köztársaság tér 28.	76 hrsz.	utcai homlokzat
2.2 Köztársaság tér 31.	73/3 hrsz.	lakó- és gazdasági épület

2. melléklet a 11/2003. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez

ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK

1. Védett természeti terület – Duna-Dráva Nemzeti Park

A szabályozási terven lehatárolt, helyrajzi szám szerint külön jogszabályban felsorolt területek

2. NATURA 2000 területek

A szabályozási terven lehatárolt, helyrajzi szám szerint külön jogszabályban felsorolt területek

3. melléklet a 11/2003. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ELEMEI

	A.	B.	C.
	Út	Közlekedési terület jele	Közlekedési terület szélessége
1.	58.sz. Pécs – Drávaszabolcs II. rendû fõút (Fõ utca)	KÖu-1 KÖu-6	meglévõ (40-50 m) meglévõ (25-38 m)
2.	5712. sz. Siklós – Matty – Drávaszabolcs összekötõ út (Gordisai út)	KÖu-2 KÖu-7	meglévõ (16 m) meglévõ (20 m)
3.	58118. sz. út (Kun Béla utca)	KÖu-2 KÖu-7	meglévõ (16-20 m) meglévõ (18-32 m)
4.	Mezõgazdasági utak	KÖu-3	min. 8 m
5.	Új lakó és kiszolgáló utak Meglévõ kiszolgáló utak	KÖu-8	12-20 m meglévõ (10-20 m)

	A.	B.	C.
	Út	Közlekedési terület jele	Közlekedési terület szélessége
6.	Önálló kerékpárút	KÖu-4	6 m
7.	Önálló gyalogút	KÖu-9	4 m
8.	Határátkelõ hely	KÖu-5
9.	Vizitúra kikötõ	KÖv

4. melléklet a 11/2003. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez

ELÕVÁSÁRLÁSI JOGGAL TERHELT INGATLANOK

1.⁶

2. A 019/8 és a 019/9 hrsz. ingatlanokra lakóterület céljára

3. Az 1/2 hrsz. ingatlanra lakóterület céljára

5. melléklet a 11/2003. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez

V-1 SZABÁLYOZÁSI TERV

6. melléklet a 11/2003. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez⁷

7. melléklet a 11/2003. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez

V-1-M10/1 SZABÁLYOZÁSI TERV

8. melléklet a 11/2003. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez

V-1-M10/2 SZABÁLYOZÁSI TERV

9. melléklet a 11/2003. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez⁸

10. melléklet a 11/2003. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez⁹

A 14. § (2) bekezdése a Drávaszabolcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 14. § (7) bekezdését a Drávaszabolcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

A 15. § (1) bekezdése a Drávaszabolcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A 20. §-t a Drávaszabolcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵

A 21. §-t a Drávaszabolcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶

A 4. melléklet 1. pontját a Drávaszabolcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷

A 6. melléklet a Drávaszabolcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

⁸

A 9. mellékletet a Drávaszabolcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹

A 10. mellékletet a Drávaszabolcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 4. § f) pontja hatályon kívül helyezte.