Kőszegszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2003.(XII.21.) önkormányzati rendelete

Kőszegszerdahely Község Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2025. 11. 22

Kőszegszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2003.(XII.21.) önkormányzati rendelete

Kőszegszerdahely Község Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről

2025.11.22.

Kőszegszerdahely Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. § (3) és 13. §(1) bekezdése (a továbbiakban: Étv.), továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről ( a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendelet 4. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján – az Étv. 9. § (3) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően - az alábbiak szerint szabályozza:

I. Fejezet

1. §

2. §

Szabályozási elemek

3. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) belterület és külterület határát

b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)

c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat

d) az övezeti jellemzőket

e) a kötelező építési vonalat

területfelhasználási módok határát
beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.
(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:telekhatárokat. Az (1) bekezdés a), b), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.
(3) Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.

Területfelhasználás

4. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) Az igazgatási terület

a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:
1. lakóterület:
1.1 falusias Lf jelű
2. vegyes terület
2.1. településközponti vegyes Vt jelű
3. különleges terület
3.1. temető K-T jelű
b) beépítésre nem szánt területeit:
1.1. közlekedési és közmű terület
1.2. közúti közlekedési terület
1.3. közmű terület KM jelű
2. zöldterület.
2.2 zöldterületi közpark, közkert Z-Kp; Z-Kk jelű
2.3 sport terület Z-S jelű
3. erdőterület
gazdasági célú Eg jelű
védelmi erdő Ev jelű
4. mezőgazdasági terület:
4.1 általános Má, Má-1, Má-2 jelű
4.2 farm Mf jelű
4.3 kertes Mk jelű
5. Vízgazdálkodási terület V jelű
területfelhasználási egységbe sorolja.

Telekalakítás

5. § Telekalakítás szabályai:

(1)

(2)

(3)

(4) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

(5) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

Építési övezetek általános előírásai

6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3)

(4)

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

a)1

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke

f) a rendelet 18. §; 20. §; 21. §-ban meghatározottak..

(2)

(3)

(4)

(5)

(6) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek

építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

8. §

Általános előírások

(1)
(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.
(3) A területen épület akkor helyezhető el, ill. építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
a)
b) teljes közművesítettség biztosítható,
c)
(4)
(5)
(6)

9. §2 Kerítés létesítés szabályai:

a) Felsőhegy és Zsáperek dülőben kerítés nem létesíthető!

b) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

c) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal létesíthető.

10. §3 Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai

a) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt előkert méretnek, a jelölt építési vonalnak, ezek hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően, vagy minimum 5,0 m-ben kell meghatároznia.

b) Épületeket a telken a 3. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

c) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

d) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat építménymagassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

e) Falusias lakóterületen az oldalkert mérete a 3. melléklet beépítési mintalap szerint kerül szabályozásra.

f) Ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, ott az épületet úgy kell elhelyezni, hogy legalább kettő sarokpontja érintse azt.

g) Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani saját telken belül

Falusias lakóterület

11. § Általános előírások:

(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

1.lakóépület legfeljebb 3 lakásegységgel
2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények
3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4.szálláshely szolgáltató épület
5.kézműipari építmény
6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7.sportépítmény.
(3)
(4) A lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza maximum 30 m lehet.
(5) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m, zártsorú beépítés esetén 30,0 m.

12. §

Építési övezetekre vonatkozó előírások

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.
(2) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelezően legalább 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt beépítési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, de legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.
(3)
(4) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem változhat, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
(5) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.
(6) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.
(7) A falusias lakóterületen a melléképítmények közül:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
d) kerti építmény,
e) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.
építhető.

Településközpont vegyes terület

13. §

Általános előírások

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
1.lakóépület
2.igazgatási épület
3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
4.egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
5.egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület
6.sportépítmény.
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetőek:
1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
2. termelő kertészeti építmény
(5) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.
(6) A kizárólagos területfelhasználású településközpont vegyes területen csak művelődési és oktatási célú és az azokat kiszolgáló rendeltetési egységű épületek helyezhetőek el.

14. §

Építési övezetre vonatkozó előírások

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.
(2)
(3) A településközponti vegyes területen a melléképítmények közül:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
d) kerti építmény,
e) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
f) állat ól, állatkifutó,
g) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop építhető.

Különleges terület

15. §

Általános előírások

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 12. §; 13. §; 14. §; 15. §-ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:
1. temető K-T jelű
(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:
1.kegyeleti célú építmények
2.egyházi épület
3.terület fenntartását szolgáló épület
4.szobor, dísztárgy
5.pihenést szolgáló.

16. §

Építési övezetekre vonatkozó előírások

A Szabályozási Terv a területfelhasználási egységet tervezett vagy meglévő hasznosítás figyelembevételével:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.
(2) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:
a) beépítés módja szabadonálló
b) beépítési %: 20 %
c) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
d) legkisebb zöldfel. aránya 40 %
e) szintterület sűrűség telekre 0,05.
(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.
(4) A temetőben 100 m2 -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).
III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek

övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

17. §

Általános előírások

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
a)
b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,
c)
(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.
(3)

Közlekedési és közmű területek

18. §

Általános előírások

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint közlekedési és KM jelű közműterületbe sorolja.
(2)
(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26. § bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.
(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.
(7) Országos közutak mentén a lakott terület csak a közvilágítás és az építési telkek előtt kialakított járdák megvalósulása esetén bővíthető.
(8) A 8718 jelű összekötő út bevezető szakaszai forgalomcsillapító szigeteket kell kialakítani.
(9) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

19. §

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

(1)
(2)
(3) A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.
(4) Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

Közműterületek és létesítmények

20. §

Általános előírások

(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket elsősorban közterületen, magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2)
(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(5) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(6) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén az OTÉK-nak megfelelően a teljes közművesítettséget biztosítani kell. Korszerű közműpótló kialakítására csak a Má2 jelű területeken a 18. § e. pontjának megtartásával van lehetőség.
(7) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása esetén a 13-as bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátást és a villamosenergia ellátást, valamint a szennyvízelvezetést a 18-19., a felszíni vízrendezést a 20. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítani kell.”
(8) A közlekedés fejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(12) A termikus energiaigények kielégítése az intenzívebb beépítésű ill. egyéb okokból védett körzetekben, a levegőtisztaság védelme érdekében, távlatban a vezetékes energiahordozóval való ellátás biztosítandó.
Vízellátás
(13) A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(14)
(15) A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. Az új –a 123/1997. (VII.18.)-i Kormányrendelet alapján készített, öt és ötvenéves elérési idő alapján számított- hidrogeológiai védőterület lehatárolási javaslatának jóváhagyását követően a szabályozási tervbe pontosítva, kötelező elemként kell átvezetni.
(17) A magas talajvíz állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad és az abban előírtakat kötelező betartani.
Vízelvezetés
(18) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
b) Kommunális szennyvíz a központi belterületen csak közcsatornába, egyéb belterületen közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
(19) Vállalkozási, gazdasági tevékenységű területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
(20) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszert úgy kell kialakítani, hogy a többlet felszíni vizet megfelelő biztonsággal (elöntés mentesen) továbbvezesse a befogadóig. A csapadékvízelvezető-hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezését kötelezően elő kell írni.
Villamosenergia ellátás
(21) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.
(22) Községesztétikai, területgazdálkodási, és tájvédelmi szempontból a Kossuth utcában csak földkábeles hálózat létesíthető, rekonstrukció már csak ilyen módon hajtható végre. A javasolt a község egyéb utcájában a meglévő légvezetékes hálózatának földkábeles hálózatra való átépítése és az új hálózat ilyen módon való kialakítása. Új hálózat kiépítésekor légkábel esetén is az utcai hálózatra való bekötés csak földkábellel készülhet.
(23) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése lehetséges..
Földgázellátás
(24) A települést ellátó középnyomású vezetékek helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A községen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
(25) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Távközlés
(26) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

Zöldterület

21. §

Általános előírások

(1)
A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
1.közkert, közpark Z-Kk; Z-Kp jelű
2.sport Z-S jelű.
(3) A Z-Kk és Z-Kp jelű zöldterületi közkert övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:
1. sportolási, testedzési célú
2. pihenést szolgáló
3. a terület fenntartását szolgáló
4. szobor, dísztárgy
5. 4
célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.
(4) A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló
1. sportolási, testedzési célú
2. pihenést szolgáló
3. vendéglátó
4. a terület fenntartását szolgáló
5. szobor, dísztárgy
6. 5
célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.
(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.
(6) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

22. §

Általános előírások

(1)
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:
gazdasági célú Eg jelű
védelmi és védett célú Ev jelű.
(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.
Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben
1.erdő fenntartás
2.vadgazdálkodás
3.védelem
4.szállítás
rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével.
(4) Védelmi (védett) célú erdőterületek elsődlegesen táj-és természetvédelmét (Kőszegi Tájvédelmi Körzet) szolgálja. A területen csak esőbeálló, pihenőhely, információs rendszer építményei helyezhetők el.
(5)
(6) Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.

Mezőgazdasági terület

23. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

1.1. Má, Má-1, Má-2 általános
1.2. Mk kertes.
(3)

24. § (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:

a) Beépíthető telek területe szántó, gyep művelési ág esetén:

aa) lakóépület és vegyes rendeltetésű: min. 15 ha telekterület esetén

ab) gazdasági épület: min. 10 ha telekterület esetén.

b) Beépíthető telek területe szőlő, kert, gyümölcs művelési ág esetén:

ba) lakóépület és vegyes rendeltetésű: min. 3 ha telekterület esetén

bb) gazdasági épület: min. 3000 m2 telekterület esetén.

c) Beépítettség max 2 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 500 m2, lakóépület és vegyes rendeltetésű épület alapterülete max. 200 m2 lehet.

d) Megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 4,5 m.

e) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.

(1/A) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má-1:
a) Beépíthető telek területe lakóépület, vegyes rendeltetésű és gazdasági épület:
minimum 10.000 m2 telekterület esetén.
b) Beépítettség max 3 %.
c) Megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m.
d) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m, oldalkert minimum 3,0 m.
e) az épületeket, főépítményeket és melléképítményeket a 055 hrsz út telekhatárától mért legfeljebb 100 m-es építési sávban lehet elhelyezni.
f) a tájképvédelmi terület övezetére való tekintettel az épületek kizárólag a Kőszeghegyalja tájra jellemző hagyományos tömeg (pl: magastető) és építészeti jelleggel illetve anyaghasználattal alakíthatók ki.
(2) Kertes mezőgazdasági terület Mk:
a) Beépíthető telek területe:
aa)lakóépület és vegyes rendeltetésű épület: nem építhető
ab) gazdasági épület: min. 720 m2
ac) A 394-től 462 hrsz-ig terjedő telkeken a kialakult állapotnak megfelelően beépíthetők legfeljebb 80 %-ban, de az elhelyezhető épület alapterülete a 90 m2-t nem haladhatja meg + földdel borított pince.
b) Az övezet egyéb területén a beépítettség max 3 %, maximum egy 60 m2-es alapterületű épület (+ földdel borított pince) építhető.
c) Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,0 m.
d) Beépítési mód oldalhatáronálló álló, előkert a kialakult építési vonalhoz illeszkedően vagy min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A szomszédos telkeken álló épületek között min 3,0 m távolságnak kell lenni. A megengedett építménymagasság legfeljebb 4,0 m lehet, de a legmélyebb terepszinttől mért főpárkány magasság a 6,0 m-t nem haladhatja meg.
e) A Felsőhegy aljában húzódó Natúrpark kerékpárosút szabályozási szélességétől mért 50,0 m sávban építményt szobor, pihenőhely, emlékmű, tájékoztatási táblák kivételével elhelyezni nem lehet.
f) Felsőhegy és Zsáperek területén kerítés nem létesíthető.
(3) Általános mezőgazdasági övezet Má2:
a) Beépítettség max. 10 %, de a lakóépület és vegyes rendeltetésű épület alapterülete max. 250 m2 lehet.
b) Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor az építménymagasság a Kőszegi Tájvédelmi Körzet területén kívül legfeljebb 15 m)
c) Beépítési mód szabadon álló: előkert min. 10,0 m.
d) Zöldfelületi arány: min 60 %.
e) Új telepszerű állattartó építmény esetén legalább 10 m széles fásítással körülvéve szabad az állattartó építményt elhelyezni.
f) A területen új, nagyszámú állattartó telep védőtávolságát a rendelet 31. § (2) j.) pontja alapján kell meghatározni. A meglévő major és a lakott terület közötti védősáv nem csökkenthető az állattartó funkció fennmaradásáig.
(4) Kőszegszerdahely község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén az Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 15 %-ot.

Vízgazdálkodási terület

25. § (1) A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:

V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek
(2) A V jelű övezetben az OTÉK 30. § (1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.
(3)

Zöldfelületek, természetvédelem

26. § (1) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):

a)

b) Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.

(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.

(4) A Natúrpark kerékpáros út mentén kétoldali hagyományos fafajokkal (pl.: szelíd gesztenye) telepítendő.

(5) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.

Természetvédelem
(6) A település természetvédelme a Kőszegi Tájvédelmi Körzet által valósul meg.
(7) A patakokat és a hozzájuk kapcsolódó, természethez közeli állapotban lévő részek határvonalától számítva 50 m széles vízvédelmi övezet létesül. Az 50 m széles sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Ugyancsak ezen 50 m-es sávban gyomirtószer nem alkalmazható. Szerves műtrágya is csak különös gondossággal használható. Ezen előírásokat a lakott területi szakaszra is érvényesnek kell tekinteni. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását, ezért a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység céljára szolgáló építményt elhelyezni tilos!
(8) A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.
(9)
(10) A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.
(11)
(12) A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében.
(13) A Vas Megyei területrendezési Terv tájképvédelmi övezete által lehatárolt területeken a feltáruló tájképi látvány megőrzése érdekében:
a) új villamos energia ellátási, táv- és hírközlési vezeték kizárólag terepszint alatt vezethető, kivéve, ha:
ba) a természetvédelmi hatóság véleménye szerint a terepszint alatti vezetés védendő értéket károsítana,
bb) a földkábeles vezetésre nincs megfelelő technológia,
b) Meglévő légkábeles villamos, hírközlési és média kábelhez való új csatlakozás csak földkábeles lecsatlakozás létesítésével lehet, átépítés, korszerűsítés esetén csak földkábeles csatlakozás építhető ki.
c) művelési ágváltoztatás kizárólag a tájkarakter erősítése, a természeteshez közelítő állapot elérése miatt engedélyezhető, kivéve a közlekedési és közműlétesítmények elhelyezését.
d) Új toronyszerű építmény magassága a környezetének maximális domborzati magasságát nem haladhatja meg.
e) Szélerőmű-park a tájkép védelmi övezet területén nem helyezhető el.

Környezetvédelem

27. § (1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.

A vizek védelme
(2) Élővízfolyáshoz, tóhoz 150 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!
(3) A csatornázatlan területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.
(4) Szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízjárásos, illetve mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad.
Hulladék ártalmatlanítása
(5) A kommunális hulladék gyűjtését, szállítását külön jogszabályban megszabott módon kell végezni.
(6) Település területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező - vonatkozó jogszabályok szerinti - veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve elszállításig a jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(7)
A levegő védelme
(8)
(9) A településen új, légszennyező forrás létesítésekor, a jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az előírt védelmi övezetet kell kijelölni.
(10) A településen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.
(11) A község területén a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el.
(12)
Földvédelem
(13) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.
Zaj és rezgés elleni védelem
(14) Zajvédelmi szempontból a határértékek megállapítása során a hatályos jogszabályok előírásait kell figyelembe venni.
(15) Amennyiben az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.

Örökségvédelem

28. § (1)6

(2)7

(3)8

(4)9

(5) Kilátás és rálátás védelme

a)10

b)11

c)12

d) A kilátás és rálátás védelmével érintett területeket és irányokat a HÉSZ. 4. sz. melléklete tartalmazza.

Sajátos jogintézmények

29. § (1) A község az 1997. évi LXXVIII. törvény alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

a) településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget

b) elővásárlási jog.

(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:

a) 287; 288 hrsz telkeken a csarnok épület takarására a jelölt telekhatárok mentén 15 m szélességben,

b) 016/5-11 hrsz telkekből kialakítandó kizárólagos vegyes terület Pince-ér menti sávjában 15 m szélességben,

c) 028/16; 028/22; 028/25; 028/29 hrsz major területén a Szerdahelyi-patak bal partján 20 m szélességben

d) 028/16; 028/17 hrsz telkeken 15,0 m szélességben a jelölt külső telekhatár mentén

e) 06/14 hrsz tervezett lakóterület hátsókertjében szélvédelem miatt 15 m szélességben

f) 010/1; 06/15 hrsz tervezett lakóterület igazgatási határ felőli részén szélvédelem céljából 15 m szélességben

g) 011/2 hrsz telken a beépítés takarása érdekében.

(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:

a) terület gyepesítését,

b) a telepítési sávban lakóterület esetében gyümölcs vagy más fafajokkal megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú fásítással, a jelölt terület legalább 60 %-án.”

(4) Az ültetést a megvalósuló területfelhasználás kezdetétől számított 3 éven belül kell elvégezni.

(5)13

(6)14 Az e rendeletben és a településszerkezeti tervben meghatározott településrendezési célok, feladatok megvalósításához szükséges elővásárlási joggal terhelt ingatlanokat a 2. melléklet tartalmazza.

(7)15

Bányászat

30. § (1) A község közigazgatási területén külszíni bánya terület nyitása nem lehetséges.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően egyéb bányatelket fektetni a belterület határától mért 2,0 km körzetben nem lehet.

Védőtávolságok

31. § (1)

(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:

a) 20 kV-os távvezeték mentén 3-3 m;

b) 8718 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;

c) 8719 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;

d) Perenye felé tervezett összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;

e) vízfolyások part éleitől /Szerdahelyi-patak/ 6-6 m;

f) társulati kezelésű árkok /Pince-ér, Szünöse-patak/ part éleitől 3-3 m

g) A középnyomású gázvezeték védőövezete 4-4 m, a nagy-középnyomásúé pedig 5-5 m, ahol a biztonsági övezeten belül az MSZ 7048/1-3 és az MSZ 7487/ 2 számú szabványokban előírt tilalmakat és korlátozásokat is figyelembe kell venni.

h)

i) vízműterületek védőterületeinek egyedi meghatározásáig 100 m sugarú kör ideiglenesen védett

j)

(3)

Záró rendelkezések

32. § (1)

(2)16 E rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról

b) 2. melléklet: A rendezési tervvel kapcsolatos feladatokról és helyi jogszabályok megalkotásáról /Intézkedési javaslat/

c) 3. melléklet: Beépítési mintalapok

d) 4. melléklet: Belterület Szabályozási Tervlapja

e) 5. melléklet: Külterület Szabályozási Tervlapja

f) 6. melléklet: Az Lf lakóterületre vonatkozó övezeti előírás

g) 7. melléklet: A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások

h) 8. melléklet: A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége.

i) 9. mellékletét az Elővásárlási joggal terhelt területek.

(3) A rendelet 2004. január 1. lép hatályba.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kőszegszerdahely Község Összevont Rendezési Tervéről szóló önkormányzati rendelet községet érintő előírásai.

1. melléklet

A belterület határának kiterjesztéséről, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról
Szombathelyi út mentén 028/16; 028/22; 028/25; 028/29 hrsz egykori majorterület, mint vegyesterület;
Bozsok felé a Kossuth utca mentén belterület kiegészül a 031/4; 031/8 hrsz telkek, mint lakóterületek;
Hegyi utca K-i oldalán a belterület kiegészül a 010/1; 06/13; 06/14; 06/15; 05 részben 02/4 hrsz telekkel, mint lakóterület;
Nyíres utca folytatásában a belterület kiegészül a 011/2 hrsz telekkel részben, mint lakóterület;
Pince-ér jobb partján kizárólagosan művelődési és oktatási célokra 016/5/6/7/8/9/10/11 hrsz telkek területe;
Pince-ér bal partján zöldterület kialakításának céljára 017/2 hrsz.

2. melléklet

A rendezési tervvel kapcsolatos feladatokról és helyi jogszabályok megalkotásáról /Intézkedési javaslat/

1. 1997. évi LXXVIII. törvény 10. § (3) alapján a község településszerkezeti tervét legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.

2. Az elfogadott rendezési tervet követően megalkotandók:

⇒helyi rendelet a települési értékvédelemről és annak gyakorlati alkalmazásáról;
⇒helyi rendelet a parkolás rendjéről;
⇒helyi állattartási rendelet településrendezési tervhez illesztése;
⇒közterületek használatának szabályozását a településrendezési tervvel összhangba kell hozni;
⇒helyi környezetvédelmi rendelet.

3. Készítendő tervek:

⇒Közmű és úttervek (engedélyes és kiviteli) a tervezett lakóterület infrastruktúrájának kiépítéséhez;
⇒Vegyes területekre közmű és úttervek (engedélyes és kiviteli);
⇒Kertészeti tervek a közterületi zöldfelületek rendezésére (Pince-ér bal parti új zöldterület, Kossuth L. utca, templom környezete)
⇒Vízrendezési terv a felszíni vizek elvezetésének biztosítására;
⇒Úttervek készítése a Közútkezelő Kht. úthálózat fejlesztésére
⇒Úttervek készítése az önkormányzati úthálózat hálózat fejlesztésére.

6. melléklet

Az Lf lakóterületre vonatkozó övezeti előírás

A

B

C

D

E

F

G

H

1

területfel-használás

beépítési mód

Maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége

(m)

maximális beépítettség

(%)

min. zöld


%

szintterület sűrűség
telekre

2

O

4,5

800

14

30

40

0,5

3

O

4,5

900

14

30

40

0,5

4

Lf

O(K)

4,5

900

14

30

40

0,5

5

Z

4,5

900

14

30

40

0,5

6

SZ

4,5

1200

18

30

40

0,5

7

SZ

4,5

1500

18

30

40

0,5

8

SZ

4,5

1500

20

25

40

0,5
Építési övezetek:

a) O(K) – Az építési övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló, vagy kialakult. Az oldalhatáron állótól eltérő beépítési mód megtartható, bővíthető, de új épület és meglévő bővítése oldalhatáros módon végezhető., kivéve a a 10/2016.(IX.14.) önkormányzati rendelet hatálybalépése előtt kiadott építési engedélyek és jogszerűen megkezdett építési tevékenységekre, ahol jelen rendelkezést nem kell alkalmazni.

A hátsókert irányú épületszárnyak közötti minimális távolság, illetve oldalkert szélessége kialakult vagy 4,0 m. A hátranyúló épületszárnyak esetén minimum 4,0 m oldalkertet kell kialakítani. A telken a kialakult környezethez igazodó teleksávban (pajtasoron) keresztszárny zártsorú módon elhelyezhető.
b ) Z – Zártsorú beépítés előírása esetén a kialakult állapothoz igazodó, zártsorútól eltérő beépítési lehetőséget jelen szabályozás utcaszakaszonként rögzíti. Az épületeket a telek utcai homlokvonalán kell elhelyezni. A telek utcai homlokvonalától mért 12 m-es mélységig, az épületek telekhatárra eső homlokzatán nem alakítható ki nyílás. Ezen mélység után, az OTÉK 37. §(4) bekezdésben meghatározott nyílások nyithatók. A hátsókert irányú épületszárnyak közötti minimális távolság, illetve oldalkert szélessége 4,0 m. A hátranyúló épületszárnyak esetén minimum 4,0 m oldalkertet kell kialakítani. A telken a kialakult környezethez igazodó teleksávban (pajtasoron) keresztszárny zártsorú módon elhelyezhető.

7. melléklet

A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások

A

B

C

D

E

F

G

H

1

területfel-használás

beépítési mód

maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége

(m)

maximális beépítettség

(%)

min. zöld


%

Szintterület sűrűség
telekre

2

Vt – kizárólagos terfelhaszn.

SZ

4,5

2000

30

25

40

2,4

3

Vt

SZ

6,0

1500

24

30

40

2,4

4

SZ

7,5

1500

20

30

40

2,4

5

Z

7,5

1500

20

30

40

2,4

6

SZ

10,5

1500

22

30

40

2,4

8. melléklet

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

A

B

C

D

E

F

G

1.

út
megnevezése

települési út
kategória/
kezelő

hrsz (meglévő)

közúti ME
szerinti út
kategória

védőtávolság

építési terület
(szab. széles)

2.

8718 jelű
országos mellékút

összekötő út/

állami út

025 [Szombathelyi]

059

K.V.B

50-50 m

22,0 m

30,0 m

3.

8718 jelű
országos mellékút

összekötő út/

állami út

49 [Kossuth]

B.V.c.

-

min 14,50-18,40 m

4.

8719 jelű
országos mellékút

összekötő út/

állami út

019/1

K.V.B

50-50 m

min 24,0-30,0 m

5.

8719 jelű
országos mellékút

összekötő út/

állami út

34; 282 [Kőszegi]

B.V.c.

-

min. 16,0 m

6.

87126 jelű
országos mellékút

bekötő út/

állami út

218 [Alkotmány]

B.V.c.

-

11,70-14,60-24,50 m

7.

Hegyvidéki
főfeltáró út
"Tervút"

Gyűjtőút/

állami út

0172/2

K.V.C.

-

16,0 m

8.

Tervezett út
Perenye felé

Település közi út

Kiszolgáló út

O55

K.VIII.A.

-

min 16,0 m

9.

Gyalogos út

Helyi önk. Út

233; 05 részben; 37;

B.X.

-

3,0 m

10.

lakóutak

Kiszolgáló út/

Helyi önk. Út

276/8 [Nyíres]

275; 243; 249; 016/3
[Hegyi]

140; 181/2 Petőfi

05 részben

277

48/7; 48/16; 48/26;

B.VI.d.

-

16,0 m

10,60-18,0 m


9,0-12,0-16,0

12,0 m

12,0 m

16,0 m

11.

Mezőgazdasági út

Kiszolgáló út/

Helyi önk. Út

663; 631/2; 677;


181; 551/2; 393/1;

393/2;

K.VIII.C.

-

Min 10,0 m




El nem építhető
sáv! Irányadó
szabályozás

12.

Mezőgazdasági út

Kiszolgáló út/

Helyi önk. Út

041; 0142; 0138;
093/2; 099; 033; 052;
031/2; 08; 05; 0174;
0168/1; 0168/2;
0178/2;

K.VIII.C.

-

Min 12,0 m

9. melléklet a 11/2003.(XII.21.) önkormányzati rendelethez20

Elővásárlási joggal terhelt területek

A

B

C

D

1

Terület

Helyrajzi szám

Közcél

§

2

Hegyi utca menti új lakóterület

294/14, 06/13, 06/14, 06/15

a) a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét,
b) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, az egyházi jogi személyek működési feltételeinek lehetőségeire,
c) a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését,
d) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását,

Étv. 7. § (2) bekezdés
a), b), c), d)

3

Művelődési és kulturális központ

291 hrsz

b) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, az egyházi jogi személyek működési feltételeinek lehetőségeire,
c) a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését,
g) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit,

Étv. 7. § (2) bekezdés b), c), g).
1

A 7. § (1) bekezdés a) pontját a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

2

A 9. § a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 10. § a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 10. § a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A (3) bekezdés 5. pontját a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A (4) bekezdés 6. pontját a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 28. § (1) bekezdését a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 5. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 28. § (2) bekezdését a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 5. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 28. § (3) bekezdését a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 5. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 28. § (4) bekezdését a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 5. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 28. § (5) bekezdés a) pontját a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 5. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 28. § (5) bekezdés b) pontját a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 5. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

12

A 28. § (5) bekezdés c) pontját a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 5. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

13

A 29. § (5) bekezdését a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 5. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

14

A 29. § (6) bekezdése a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

15

A 29. § (7) bekezdését a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 5. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 32. § (2) bekezdése a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

17

A 3. melléklet a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 4. melléklet a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 2. § - 1. mellékletével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

19

Az 5. melléklet a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 9. mellékletet a Kőszegszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 23.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdése iktatta be.