Iván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003. (XI. 10.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2021. 10. 15
Iván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003. (XI. 10.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2021.10.15.
I. Fejezet
- a) 1. számú melléklet: SZJ-1M jelű, Szabályozási és övezeti terv (belterület) című, Rp.I.195-7
- b) 2. számú melléklet: SZ-J1/5 jelű, Szabályozási és övezeti terv (cséri tavak) című,), Rp.I.195-1
- c) 3. számú melléklet: SZJ-2 jelű, Szabályozási és övezeti terv (külterület) című Rp.I.195-6
- d) 4. számú melléklet: SZJ-2M jelű, Szabályozási és övezeti terv (külterület) című Rp.I.195-4;
- e) 5. számú melléklet: SZT jelű, Szabályozási tervek területi hatálya című Rp.I.195-7
tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.
2. § (1) A rendelet hatálya Iván község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és a rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
3. § (1) A község közigazgatási területén a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonalát és a belterületi határvonalat az SZ-J1 és az SZJ-2 terv tartalmazza.
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
4. § (1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik
- a) Beépített és beépítésre szánt terület
- aa) Lakóterület: falusias lakóterület Lf
- ab) Vegyes terület: településközpont vegyes terület Vt
- ac) Gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz, egyéb ipari gazdasági terület GipE, jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Gipz
- ad) Különleges terület: temető K T, sportpálya K Sp, bánya K B, vadaspark K vp, strand Kst, sportcsarnok Kscs
- b) Beépítésre nem szánt terület
- ba) Közlekedési és közműterület: közút terület KÖu, közműterület Kö
- bb) Zöldterület: közpark ZKP
- bc) Erdőterület: gazdasági EG, védőfásítás EVF
- bd) Mezőgazdasági terület: általános Má, kertes Mk
- be) Egyéb területek: vízgazdálkodási terület V
5. § (1) Kötelező szabályozási elem:
- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,
- a belterületi határvonal,
- a szabályozási vonal,
- területfelhasználási egységek határvonala,
- az építési övezetek határvonala,
- az építési hely határvonala,
- megszüntető jel.
(2) Az eltérő építési övezetbe tartozó azon telkek telekhatárai, amelyek az eltérő építési övezet felé esnek, az érintett telekkel határos telkeket érintően, az övezeti határvonal helyétől függetlenül, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett, az övezetek megszűnését nem eredményező módon elmozdíthatók.
(3) A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telkek között lévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál.
(4) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához - kivéve a
(2) bekezdésben szabályozott esetet - a szabályozási terv módosítása szükséges.
(5) Irányadó szabályozási elem
- az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(6) Az irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretei között megváltoztathatók.
A telekalakítás általános szabályai
6. § (1) A telekmegosztások iránya egyezzen meg az SZ-J1 terven irányadó telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.
(2) Az új kialakítású lakótömbökben egy telek átlagos maximális szélessége nem lehet nagyobb az övezetre előírt átlagos legkisebb telekszélesség másfélszeresénél.
(3) A 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.
(4) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben "K" jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek "K" jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára lejegyzést és a telekhatár kiigazítást és ha a telek átalakítását az SZ-J1 terv jelöli.
(5) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben "SZT" jellel jelölt telekméret az SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.
A telek beépítésének általános szabályai
7. § (1) A megszüntető jellel összevonásra, telekegyesítésre jelölt telkek közül - beépített telken - amennyiben az a területfelhasználási egységre, vagy övezetre előírt legkisebb beépíthető telek paramétereinek megfelel - a telekalakítás végrehajtása előtt épület építhető a meglévő telekre számított beépíthetőségi határig úgy, hogy hátsókerti méretét - a telekalakítás - a meglévő telek határától kell számítani.
(2) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterület határtól kell számítani.
(3) Az SZ-J1 terven eltérő területfelhasználású határvonallal megosztásra jelölt beépült telkek beépített területrészén, vagy nagyrészt beépült telektömbök be nem épített telekrészén a telekmegosztás végrehajtása nélkül az SZ-J1 terven rögzített minimális telekméretű telekre vonatkozatott építési helyen belül építési tevékenység engedélyezhető.
(4) Beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
A létesítmények elhelyezésénnek általános szabályai
8. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Amennyiben az SZ-J1 terv egyes tömbökben nem tartalmaz építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.
(4) A fő funkciót hordozó épületek és egyéb épületek - az állattartó épületek kivételével - közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva vagy - állattartó épületek esetén a védőtávolságokra is figyelemmel -, legalább 3,0 m-es távolság tartásával építhetők.
(5) Amennyiben az SZ-J1 terv vagy az övezeti előírás építési vonalat határoz meg, arra a fő funkciót hordozó épület homlokzatának - akárcsak részben - illeszkednie kell.
(6) A fő funkciót hordozó épület földszinti padlóvonalát a telek megközelítésére szolgáló közút (meglévő v. tervezett) korona szintjéhez képest legalább +0,3 m-re kell kialakítani.
(7) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető.
a) Műemléki védelem alatt állnak külön jogszabályokban meghatározottan az alábbi felsorolt építmények:
- általános iskola, volt Széchenyi kastély Ady Endre u. 2. 589/3 hrsz
- Római katolikus templom Fő u. 385 hrsz
- Temetői sírkövek 381 hrsz
- Pieta szobor 385 hrsz
- Pestis emlék Ady Endre u. 2. 588 hrsz
- Szent Anna-szobor Fő u. 72. 387 hrsz
b) A műemléki környezetet az SZ-J1 terv tünteti fel. Az érintett hrsz-ok:
85, 86/1, 87, 89, 90, 91, 92/1, 92/2, 97, 182, 192, 193/1-193/3, 194, 198/1, 198/3, 198/4, 203-205, 207-211, 509-511, 513, 515, 520-533, 538, 539, 554-560, 588, 589/5,589/6, 589/8, 589/12.
(2) Régészeti értékek
a) Az SZ-J1 terven régészeti érdekű terület határa jellel körülhatárolt területen beruházás, építkezés 30 cm-t meghaladó talajmozgás esetén biztosítani kell a régészeti megfigyelést.
b) Az SZ-J1 terven régészeti lelőhely határa jellel körülhatárolt területen a 30 cm mélységet meghaladó földmunkákat csak rendkívüli esetben, megelőző régészeti feltárások után lehet végezni.
10. § (1) Iván közigazgatási területén un. ex lege védett láp területek találhatók (hrsz): 0350/3, 0350/6, 0350/7, 0360/5, 0362/5, 0364/, 0407/.
(2) Az SZ-J2 terven Má GYEP ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.
(3) Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, települési mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
(4) A Kocsód patak, Iváni főlecsapoló csatorna, Sipkás árok és a Csáfordi árok mentén vízfolyáskísérő fásítást kell létrehozni.
11. § (1) Vízvédelmi besorolás:
a) felszín alatti vizek: "B" felszíni szennyezésre érzékeny terület
b) felszíni vizek: általános védett terület
(2) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000,0 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(3) A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.
(4) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakciót okozó növényfajtákról származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
- fák, bokrok: 100 pollen/m3
- fűfélék: 30 pollen/m3
(5) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely (hulladékudvar kivételével) nem alakítható ki.
(6) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
12. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmények jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3) Az ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
Védőtávolságok, védőterületek
13. § (1) A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló épület, épületcsoport csak a beruházó által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten:
- 35 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m
- 20 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(3) A GipZ jelű terület védőterülete a telep körüli 500,0 m széles területsáv. A védőterületen belül lakó- és üdülő épület nem építhető.
(4) A Fertőszentmiklós - Répcelak közötti mikrohullámú összeköttetés miatt beépítési korlátozás:
- az összeköttetés tengelyvonalától számított 25,0 - 25,0 m széles sávba eső ingatlanokon a 15, 0 m feletti nagyságú építményekre.
(5) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- nagy nyomású gázvezeték: 28,0 - 28,0 m
- nagy középnyomású gázvezeték: 5,0 - 5,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(6) Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:
- Kocsód patak: 6,0 - 6,0 m
- Iváni főlecsapoló csatorna: 6,0 - 6,0 m
- Sipkás árok: 6,0 - 6,0 m
- Csáfordi árok: 6,0 - 6,0 m
- Szilvaszegi árok: 3,0- 3,0 m
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(7) A temető védőterülete a telekhatárától számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény (pl. vendéglátóhely) nem építhető.
(8) Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatárától mért 50, 0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
II. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Az övezeti jel értelmezése
14. § 
O oldalhatáron álló beépítési mód
Sz szabadon álló beépítési mód
K kialakult
SZT SZ-J1 terv szerint kialakítandó
- értelem szerint
III. Fejezet
a) A kialakult, beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége 14,0 m.
b) A beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti előírásában szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
c) A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő teleknek az utcára merőleges telekhatárának kétszer nagyobbnak kell lennie, mint az utcával párhuzamos telekhatára, valamint a létrejövő és a visszamaradó telek területe érje el az 500 m2-es teleknagyságot.
(2) Kialakult, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20, 0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
(3) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is. Három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható.
(4) Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél ÉNy-i oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél ÉK-i oldalhatáron álljon, kivéve, ha az SZ-J1 terv másként jelöli. Már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben 14,0 m, vagy annál keskenyebb telkeknél a kialakult beépítés esetén, amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan építhető úgy, hogy a tömb beépítési oldalát jelentő oldalhatártól legalább 1,0 m, a másik oldalhatártól legalább 3,0 m távolságot kell biztosítani.
(5) A szomszédos telkeken álló "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság a 14,0 m, vagy annál keskenyebb telkeknél 4,0 m, a 14,0 m-nél szélesebb telkeknél 6,0 m, kivéve a h. pontban foglalt eseteket, ahol 1,0 m.
(6) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli:
(7) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
(8) Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2-2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek szélessége külön-külön nem nagyibb, mint a beépíthető legkisebb telek szélessége. Ikres beépítési mód esetén az épületeket a közös oldalhatárra kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képét mutassák.
(9) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi csatornahálózat üzembe helyezéséig zárt szennyvíztározóval,
- a csatornahálózat üzembe helyezése után közműves szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
(10) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: falusias lakóterület
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés (hálózat üzembe helyezése után)
c) a szennyvízszikkasztók és zárt szennyvíztárolók felszámolása (hálózat üzembe helyezése után)
d) kötelező hulladékelszállítás
(11) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
a) falusias lakóterület Lf
A falusias lakóterület építési előírásai
16. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
a) az Lf övezetben
- fő funkciót hordozó épületként
aa) egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület
ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó kézműipari létesítmény
ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kiüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény)
- a fő funkciót kiegészítő épületként
ad) gépjármű és egyéb tároló
ae) állattartó épület
af) kisipari műhely
(2) A telkeken az ad., ae., af pontokban felsorolt épületek csak az aa., ab., ac., pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.
(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa., ab., ac., pontban felsorolt épületek építhetők. Egyéb épület, építmény - kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait - az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az OTÉK 31. § (4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
17. § (1) A gazdasági terület felosztása a sajátos használat szerint:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület: Gksz
b) egyéb ipari terület: GipE
c) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület: GipZ
Kereskedelmi, szolgáltató terület
18. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen kereskedelmi, vendéglátás, szolgáltató és jelentéktelen mértékben zavaró hatású termelő létesítmények építhetők.
(2) A Gksz jelű övezetben a gazdasági épületben egy lakás építhető.
a) Övezeti előírások
19. § (1) A területen ( jele: Gipe ) kis és közepes méretű vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhetők épületek.
(2) Az ipari területen raktározási, termelési, a térségben megtermelt mezőgazdasági, kertészeti árukat feldolgozó építmények építhetők. Lakás nem építhető.
|
övezeti besorolás |
|
|
beépítési mód |
szabadon álló |
|
építési hely határa: |
előkert: kialakult, vagy 5,0 m, oldalkert: kialakult, vagy 3,5 m
hátsókert: kialakult, vagy 6,0 m |
|
megengedett legnagyobb beépítettség: |
50% azzal, hogy
amennyiben a kialakult beépítésű telek beépítettsége az övezeti előírásoknak nem felel meg, építési engedélyköteles tevékenység akkor végezhető, amennyiben az a telek beépítettségét nem növeli |
|
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
25% |
|
megengedett legnagyobb épületmagasság: |
7,0 m azzal, hogy az a technológiai építmény megengedett legnagyobb magasságára nem vonatkozik |
|
kialakítható legkisebb telekszélesség: |
- |
|
kialakítható legkisebb telekmélység: |
- |
|
kialakítható legkisebb telekterület: |
600 m2
|
|
egyéb: |
Az ipari gazdasági terület telkeit el kell látni:
közüzemi villamos energia vezetékkel, közüzemi ivóvízvezetékkel, közműves szennyvízvezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető |
(4) A Gipeút jelű övezetben az ipari terület telkeinek feltárására magánút alakítható ki. A magánút területén, kivéve amennyiben a kialakult út szabályozási szélessége azt nem teszi lehetővé, legalább 7,0 méteres burkolat és zárt csapadékcsatornás elvezetés alakítandó ki.
Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület
20. § (1) A területbe (jele: GipZ ) az állattartó telephely tartozik.
(2) A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek építhetők.
(3) A telephely eltérő területfelhasználású telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles takaró- védőfásítást kell létrehozni.
(5) Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energiavezetékkel,
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
- zárt kommunális szennyvíztárolóval,
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület,
- kötelező hulladék elszállítás,
- elhullott állatok kötelező elszállítása.
21. § (1) A különleges terület felosztása a sajátos területhasználat szerint:
- a) temető
- b) sportpálya
- c) bánya
- d) vadaspark
- e) strand
- f) sportcsarnok
(2) A temető területén ( jele: KT ) a sírkert és a kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Az építési hely határai: a telekhatároktól mért 8,0 m.
A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m, megengedett legnagyobb beépítettség 2%.
(3) A sportpálya területén ( jele: KSP ) a labdajáték tér (terek), sportpályát kiszolgáló parkolók helyezhetők el, a sportfunkciót kiszolgáló, kiegészítő, szociális, kereskedelmi és vendéglátó épületek építhetők.
a) Övezeti előírások:
|
építési hely határa: |
előkert: kialakult, vagy 0 m a közterület, 5,0 m a magánút felől
oldalkert: kialakult, vagy 5 m
hátsókert: kialakult, vagy 6,0 m |
|
megengedett legnagyobb beépítettség: |
50% |
|
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
30% |
|
megengedett legnagyobb épületmagasság: |
7,0 m |
|
kialakítható legkisebb telekszélesség: |
- |
|
kialakítható legkisebb telekmélység: |
- |
|
kialakítható legkisebb telekterület: |
800 m2 |
(4)
(5) A homokbánya területén ( jele: KB ) szociális és igazgatási épület építhető.
Építési hely határai: a telekhatártól mért 50,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Megengedett legnagyobb beépítettség: 100 m2
(6) A különleges terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- ivóvízvezetékkel:
a) temető, bánya területnél: legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel
b) sportpálya, szennyvíztisztító területnél: közüzemi ivóvízvezetékkel
- szennyvízvezetékkel:
c) bánya területénél: legalább zárt szennyvíztárolóval
d) sportpálya területénél: a csatornahálózat üzembe helyezéséig zárt szennyvíztározóval, a csatornahálózat üzembe helyezése után közműves szennyvízvezetékkel
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal
(7) A különleges terület sportcsarnok övezetében spotcsarnok, sportpályák, ezek működéshez és kiszolgálásához szükséges kiegészítő épületek, raktárak, szertárak, szociális épületek helyezhetők el. A különleges sportcsarnok terület övezetében épületeket, építményeket az alábbiak szerint lehet elhelyezni: kialakítható legkisebb telek területe: 18 000m2, megengedett maximális beépíthetőség: 25%, kialakítandó legkisebb zöldfelület 50%, megengedett legnagyobb épületmagasság: 10,5 m, építési hely SZ-J terv szerint. A különleges sportcsarnok terület övezetében a szabályozási terven jelölt helyen és méretben háromszintű (gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzetet kell telepíteni.
22. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület Vt
(2) A településközpont vegyes területen főépületként egy darab legfeljebb kétlakásos lakóház, alapfokú, illetve annál magasabb szintű nem csak a település lakosságát szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és szórakoztató épületek építhetők.
(3) Melléképületként csak a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület épülhet.
(4) A településközpont vegyes területen az intézményi (oktatási, egészségügyi, szociális) épülettel beépített, vagy beépítendő telken az intézmények működéséhez kapcsolódó, intézményenként legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
(5) A településközpont vegyes területen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként létrejövő teleknek az utcára merőleges telekhatárának kétszer nagyobbnak kell lennie, mint az utcával párhuzamos telekhatára, valamint a létrejövő és a visszamaradó telek területe érje el az 500 m2-es teleknagyságot.
(6) Övezeti előírások:
(7) A településközpont vegyes terület telkét el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közüzemi csatornahálózat üzembe helyezéséig zárt szennyvíztározóval,
- csatornahálózat üzembe helyezés után közműves szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt árokkal.
(8) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelmi besorolás: vegyes terület
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés (a hálózat üzembe helyezése után ).
c) szennyvízszikkasztók és zárt szennyvíztárolók felszámolása (a hálózat üzembe helyezése után ).
d) kötelező hulladékelszállítás.
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
23. § (1) A zöldterületbe a közparkok tartoznak.
(2) A zöldterület legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően legalább a telek 90 %-ának mértékéig magas díszértékű növényzettel be kell ültetni, s megfelelő módon fenntartani. A növénnyel fedett területi arány számításánál a vízfelületeket nem kell beszámítani.
A közparkban épület nem építhető.
(4) ZKp Horgásztó
a) A ZKp Horgásztó jelű övezetben egy darab, legfeljebb 200 m2 alapterületű közös használatú horgászház, a horgászeszközök tárolására szolgáló, egyenként legfeljebb 12 m2 alapterületű építmény, valamint legfeljebb 2 db önálló illemhely építhető.
b) Az építmények egymáshoz 10 m-nél közelebb nem kerülhetnek.
c) A vízparton fedett, nyitott horgászállások építhetők.
d) Horgászállások egymástól legalább 10, 0 m-re, a vízfelület fölé legfeljebb 2,0 m-re benyúlóan építhetők.
e) A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,0 m, a megengedett legnagyobb beépítettség a vízfelületen kívüli telekterület 2 %.
f) Az övezetben a vízfelületen kívüli telekterület minden megkezdett 500 m2-e után egy parkolóhelyet kell biztosítani.
g) Az övezet telkein a keletkező szennyvizet zárt tárolóba kell gyűjteni.
(5) ZKp Csónakázó-és fürdőtó
a) A területet a szabadidő eltöltése (csónakázás, fürdőzés) céljára lehet felhasználni.
b) A területet igénybe vevők ellátására szociális és kiszolgáló építményeket lehet építeni. A terület karbantartásához, működtetéséhez fenntartó, tároló épületek építhetők.
c) Az építmények számára az SZ-J1/5 terven megszüntető jellel jelölt telekhatárú földrészleteket össze kell vonni, a területet egy telekként kell kezelni.
d) A telek megengedett legnagyobb beépíthetősége 2 %, a megengedett legnagyobb építménymagassága 3,5 m.
e) Az épületek földszintesek lehetnek, formájukban és anyaghasználatukban a helyi építési hagyományokhoz és a tervezett funkciókhoz igazodjanak.
f) A területen létesítendő fürdőző hely befogadóképességét 10 m2/fő szárazföldi és 4 m2/fő vízi, a kemping befogadóképességét 50 m2/fő területigény figyelembe vételével kell meghatározni.
g) A területen keletkező szennyvizet zárt tárolóba kell gyűjteni, az ivóvíz ellátást saját kútról vagy közüzemi ivóvíz vezetékről kell megoldani.
h) Az építési eljárási engedélyezés során a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket elvi építési engedélyezési tervdokumentációban kell tisztázni.
i) Az övezetben a vízfelületen kívüli telekterület 50 %-ára vonatkoztatottan minden megkezdett 500 m2-e után egy személygépkocsi elhelyezési lehetőséget kell biztosítani.
24. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J terven M jellel jelölt terület.
a) Általános mezőgazdasági terület: Má
Az övezetben a 10. 000 m2-t meghaladó nagyságú területen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények építhetők.
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3 %
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m - a mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek, terménytárolók esetén
4,5m - egyéb mezőgazdasági épületek esetén
Az épületeket a telekhatároktól legalább 10, 0 m-re, a közlekedési területek határától 20,0 m-re kell elhelyezni.
Az épületek kialakítása, anyaghasználata, színhasználata a tájba illő módon történjen meg
b) Kertes mezőgazdálkodási terület: Mk
A kertes mezőgazdasági területen a területre jellemző növény (gyümölcs) termesztésével kapcsolatos, az érintett telek műveléséhez szükséges mértékű szerszámtároló és a rajta termelt termék számára terméktároló építhető.
A beépítettség mértéke legfeljebb 3 %, a megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m. Az épületeket a telek határától legalább 10,0 m távolságra kell elhelyezni.ú
Az alakítható legkisebb telek szélessége 25,0 m, területe 2500 m2.
25. § (1) Erdőterület az 1500 m2-nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel terület.
a) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: Eg
26. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és az SZ-j2 tervlapon V jellel feltüntetett, a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület.
(2) Vízgazdálkodási terület a Kocsód patak, Iváni főlecsapoló csatorna, Sipkás árok, Csáfordi árok és a Szilvaszegi árok területe.
(3) A V jellel jelzett területeken építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
27. § (1) A közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon és KÖu jellel ellátott közúti területek.
(2) Az útterületek szabályozási szélességeit az SZ-J1 terv tartalmazza.
a) A szabályozási tervlapon KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedési hálózatban betöltött szerepük szerint az alábbi kategóriákba tartoznak:
b) A közlekedési területek szabályozási szélessége:
- "M" jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó,
- számadattal jelölt új, vagy meghatározott szélességű utak szabályozási szélességét az SZ-J1 terven jelöltnek megfelelően kell kialakítani.
c) A közlekedési területeken a mintakeresztszelvényeken ábrázoltnak megfelelő, vagy azzal egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani és fasorokat kell elhelyezni.
(3) A közutak tervezési osztályba sorolása:
a) Országos közutak átkelési szakasza:
- B.IV.b.
b) Külterületi kiépítettségű közutak
- Települési mellékút KVII. A.80.
- Tervezett kerékpárút K.IX.
c) Belterületi kiépítettségű közutak
- Ipari gazdasági terület útjai B.V.c.A.40.
- A település többi meglévő és tervezett lakóút funkciójú útját B.VI.d.A.40.
- Meglévő és tervezett gyalogutak B.X
28. § (1) közműterületek a Kö jellel jelzett területek. A telket, területet igénylő közmű építmények számára az SZ-J terveken jelölt közműterületeket biztosítani kell.
(2) A felszíni csapadékvizek befogadói: Kocsód patak, Iváni főlecsapoló csatorna, Sipkás árok, Csáfordi árok és a Szilvaszegi árok.
(3) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték
szennyvíz vezeték
gázvezeték
távbeszélő földkábel
föld felett: villamos energia vezeték
telefon vezeték
kábel TV vezeték
nyílt vagy zárt csapadékvíz elvezető árok
(4) A
a) tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a
35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. § - 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
b) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
V. Fejezet
Az építési előírások érvényessége
(1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 7/1994. (XII. 1.) és az 1/1998. (I. 31.) rendeletek hatályukat vesztik.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
