1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiség) hasznosítására.

(2)²

2. § Az e rendelet szerinti hasznosítás

3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségek bérbeadása versenytárgyalás vagy pályázat útján, valamint közvetlenül történhet.

(2) Versenytárgyalást kell kiírni, amennyiben a helyiség bérbeadásához az Önkormányzatnak kizárólag gazdasági érdeke fűződik.

(3) Pályázatot kell kiírni abban az esetben, amennyiben a helyiség használatához, annak felhasználási módjához és formájához az Önkormányzatnak a gazdasági érdeken kívül egyéb érdeke is fűződik.

(4)^{3 4 5} A helyiség közvetlenül is bérbe adható amennyiben:

(5) Az Önkormányzat jogosult meghatározni, hogy a helyiség milyen célra használható.

(6)⁷ A bérleti jog keletkezésének módját a polgármester jogosult meghatározni, a bérlőkijelölési joggal érintett ingatlanokra vonatkozó bérleti jogviszony keletkezésének kivételével.

4. § (1) A versenytárgyalás útján hasznosított helyiség bérleti jogát az a versenytárgyaláson résztvevő személy nyeri el, aki a legmagasabb bérleti díjat ajánlja.

(2)⁸ A versenytárgyalás lebonyolításának módjára Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 35/2010. (XI. 04.) számú rendelete /továbbiakban: vagyonrendelet/ vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

5. §⁹ (1) A pályázat lebonyolításának szabályait – a (2) - (5) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel – a vagyonrendelet I. számú melléklete tartalmazza.

(2) A pályázat útján hasznosítandó helyiségekre beérkezett pályázatokat bíráló bizottság bírálja el.

(3) A bíráló bizottság tagjai:

(4)¹³ A bíráló bizottság elnöke a Város- és Gazdaságfejlesztési Bizottság elnöke. A bizottság üléseit az elnök vagy az általa delegált bizottsági tag hívja össze és vezeti le. A bizottság működését, ülései előkészítését, jegyzőkönyv vezetését, határozatai végrehajtásának szervezését a Polgármesteri Hivatal kijelölt szervezeti egysége segíti.

(5) Szavazategyenlőség esetén a polgármester, részvétele hiányában a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, részvétele hiányában a nem képviselő-testületi tagok közül választott alpolgármester szavazata dönt.

6. §¹⁴ (1)¹⁵ A közvetlen bérbeadás feltételeinek meghatározása a - (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a polgármester hatásköre az e rendeletben meghatározott szabályok alkalmazásával.

(2) A bérlőkijelöléssel terhelt ingatlanok közvetlen bérbeadására a bérlőkijelölő szervvel kötött megállapodásban foglalt szabályok irányadóak.

(3) A bérlőkijelölési joggal terhelt ingatlanokra a Rendelet utólagos bérlőtársi jogviszony létesítésére, a bérleti jog átruházására, valamint a helyiségek cseréjére vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.

7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló helyiség legfeljebb 5 év időtartamra, határozott időre adható bérbe.

(2)¹⁶ A Közgyűlés minősített többségű, egyedi határozatával dönthet a helyiség 5 évnél hosszabb időtartamra történő bérbeadásáról.

(3)¹⁷ Határozatlan időtartamra helyiség bérbe nem adható E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

8. § (1)¹⁸ A maximum 5 éves időtartamra bérbe adott helyiség esetén a bérleti szerződésben a bérlő részére egyszeri alkalomra szóló bérleti opció biztosítható további 5 éves időtartamra.

(2)¹⁹ Az opció engedélyezése a polgármester hatásköre.

9. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségre vonatkozó bérleti jogviszony a bérleti szerződés írásba foglalásával jön létre.

(2) A bérleti szerződésben rögzíteni kell a felek azon címét, ahová a nyilatkozatok joghatályosan kézbesíthetők.

(3)^{20 21} A bérleti jogviszony létesítésének feltétele, hogy a bérlő a bérleti szerződésben vállalja, miszerint a helyiségért fizetendő bérleti díjat a bérbeadó 12 havonta a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex mértékének megfelelően jogosult egyoldalúan emelni. E bekezdés szerinti feltétel nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal, önkormányzati társulással továbbá a 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel kötött szerződésre.

(4)^{22 23 24 25} Jogi személy bérbevevő esetén a bérleti jogviszony létesítésének feltétele, hogy a bérbevevő csatolja

(5)²⁶ A bérbeadó döntése szerint

(5a)²⁷ A birtokbaadással egyidejűleg a helyiség állapotáról állapotrögzítő jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6) A bérleti szerződést a bérlőnek szerződés megkötésére történő felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül meg kell kötnie. Amennyiben a fenti határidő eredménytelenül telik el, bérbeadó a szerződést nem köteles megkötni, a szerződés megkötésére történő felhívásban a bérlőt erről értesíteni kell.

10. § (1) A bérleti díj összege versenytárgyalás esetén a legmagasabb megajánlott összeg, pályázat esetén a nyertesnek hirdetett pályázatban meghatározott összeg.

(2)²⁸ Közvetlen bérbeadás esetén a bérleti díjat, versenytárgyalás kiírása esetén pedig az induló bérleti díjat a polgármester határozza meg azon ingatlanokra vonatkozóan, amelyek a belvárosban (Deák tértől a Király utcai körforgalomig, valamint a Rozgonyi és Zrínyi utcák által határolt belső terület rész) találhatók, valamint azon ingatlanok esetében, amelyeknek alapterülete az 50 m²-t meghaladja. A bérleti díj összegére a Polgármesteri Hivatal kezelésében levő helyiségek esetében a vagyongazdálkodással megbízott szervezeti egység, az üzemeltetésre átadott ingatlanok esetében az üzemeltetői feladatokat ellátó szervezet tesz javaslatot a piaci bérleti díjak figyelembevételével.

(3)²⁹ A belváros területén kívül eső 50 m²-nél kisebb alapterületű ingatlanok esetében a bérleti díjat és versenytárgyalás esetén az induló bérleti díjat az üzemeltetésre átadott helyiségek tekintetében a bérbeadói feladatokat ellátó szervezet jogosult megállapítani a piaci bérleti díjak figyelembevételével.

(3a)³⁰ Közvetlen bérbeadás esetén a Nagykanizsa város és környéke hagyományos közösségi kulturális értékeinek átörökítése érdekében végzett tevékenységet, a város idegenforgalmának fejlődését elősegítő tevékenységet, ugyanígy a helyi közművelődési alapszolgáltatások körébe tartozó vagy azt kiegészítő tevékenységet végző, valamint a város sportéletében jelentős szerepet vállaló személy vagy szervezet bérlő kérelemre a közgyűlés jogosult a (2) vagy (3) bekezdés szerint megállapított bérleti díj (piaci bérleti díj) nettó összegét legfeljebb 70 %-al csökkenteni (kedvezményes bérleti díj), mely esetben a bérlő a kedvezményes bérleti díjat és a piaci bérleti díjat terhelő általános forgalmi adó összegét fizeti meg a bérbeadó részére. A bérleti díjból adott kedvezmény (piaci bérleti díj és a kedvezményes bérleti díj különbözete) magánszemélyek esetén Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott közvetett támogatásnak, szervezet esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.; a továbbiakban: csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó támogatásnak minősül, melyet a bérlő más önkormányzati támogatások igénylése esetén köteles a tárgyévben már igénybe vett támogatásként feltüntetni.

(3b)^{31 32 33} Az érvényes és hatályos bérleti szerződés szerint fizetendő helyiségbérleti díj 2020. november 11. napjától a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti korlátozó intézkedések alkalmazhatóságának ideje alatt

(3c)³⁴ A (3b) bekezdés szerinti csökkentett összegű helyiségbérleti díjfizetés az önkormányzat gazdasági társasága, költségvetési szerve, vagy más vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szerve által önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú helyiségre kötött helyiségbérleti szerződésekre is vonatkozik.

(3d)^{35 36} A (3b) bekezdése szerinti csökkentett összegű helyiségbérleti díj alkalmazását a bérlő kérelmezi a bérbeadónál, azzal, hogy a vendéglátó üzletet üzemeltető bérlőnek a kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a vendéglátó üzlet a Korm. rendeletben foglaltak szerint üzemel (ételek kiadását és szállítását végzi) vagy nem üzemel (ételek kiadását és szállítását nem végzi), a nevelési, oktatási intézményben büfét üzemeltető bérlőnek pedig arról, hogy olyan nevelési, oktatási intézményben üzemel, amelyikben a Korm. rendelet szerint az oktatás digitális munkarendben működik.

(3e)^{37 38 39} Amennyiben a vendéglátó üzletet üzemeltető bérlő a (3b) bekezdés b) pontja szerinti csökkentett bérleti díjfizetési lehetőséget úgy vette igénybe, hogy a csökkentett díjfizetéssel érintett időszakban a Korm. rendelet szerint üzemelt (ételek kiadását és szállítását végezte), úgy köteles az elengedett bérleti díj összegét a Ptk. 6:155. § (3) bekezdése szerinti késedelmi kamattal terhelten a bérbeadó részére 15 napon belül megfizetni, továbbá a bérleti díjból kedvezmény vagy csökkentett összegű bérleti díjfizetési lehetőség a későbbiekben a – a fennálló, meghosszabbított, vagy későbbiekben kihirdetett – veszélyhelyzetre tekintettel nem illeti meg.

(3f)⁴⁰ A (3b) bekezdés szerinti helyiségbérleti díj csökkenés nem illeti meg azt a bérlőt, amelynek több mint 2 havi, 2020. november 11. előtt lejárt esedékességű bérleti díj-tartozása áll fenn a bérbeadó felé.

(4)^{41 42 43} A bérleti díjat – az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal, önkormányzati társulással továbbá a 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel kötött szerződés kivételével – havonta előre kell megfizetni. A bérleti szerződésben legfeljebb háromhavi bérleti díj előteljesítése is kiköthető a kiírással összhangban. Az előteljesített bérleti díj a bérleti jogviszony megszűnésekor számolandó el. Az előteljesített összeg után kamat nem jár.

(5)⁴⁴ A bérleti díj fizetése során törekedni kell a készpénzkímélő fizetési módok igénybevételére.

10/A. §⁴⁵ (1) Csekély összegű (de minimis) támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható.

(2) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(3) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(4) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(9) E rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

11. § (1) A helyiség egy, vagy több személy részére adható bérbe.

(2) A több személy részére történő bérbeadás esetén a bérleti jog jogosultjai között bérlőtársi jogviszony jön létre.

(3) A bérlőtársak jogaikat együttesen, egybehangzó nyilatkozatukkal gyakorolhatják. A bérlőtársak kötelezettségei egyetemlegesek

(4) Bérlőtársi jogviszony utólagos létesítéséhez a bérbeadó hozzájárulására van szükség.

(5) A bérlőtársi jogviszony utólagos létesítésének feltétele, hogy a bérlőnek a helyiséggel kapcsolatban sem bérleti díj, sem pedig közüzemi díj tartozása ne álljon fenn.

(6) A bérbeadó jogosult a bérlőtársi jogviszony létesítésekor a bérleti díj összegét az eredeti bérleti szerződésben kikötöttnél magasabb összegben meghatározni.

(7)⁴⁶ A hozzájárulást és annak feltételeit 30 napon belül a polgármester adja meg. A határidő legfeljebb egy ízben, indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbítható.

12. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadás a bérlemény területének 50 %-át nem haladhatja meg.

(3) A befogadás feltétele, hogy a bérlőnek a helyiséggel kapcsolatban sem bérleti díj, sem pedig közüzemi díj tartozása ne álljon fenn. A hozzájárulás megadásának elbírálása során a bérbeadó jogosult vizsgálni, hogy a befogadni kívánt személy tevékenysége összhangban áll-e az eredeti bérleti jogviszony létrejöttekor a jelen rendelet 3. § (5). bek. szerinti céllal. Amennyiben a befogadni kívánt személy tevékenysége az eredeti céllal ellentétes, s az új cél megvalósulásával a bérbeadó érdeke sérülne, a hozzájárulás megtagadható.

(4) A befogadott személy az eredeti bérleti szerződés megszűnésekor sem elhelyezésre, sem pedig pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(5) A bérbeadó jogosult befogadás esetén a bérleti díj összegét az eredeti bérleti szerződésben kikötöttnél magasabb összegben meghatározni.

(6)⁴⁷ A hozzájárulást és annak feltételeit 30 napon belül a polgármester adja meg. A határidő legfeljebb egy ízben, indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbítható.

12/A. §⁴⁸ (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Határozott idejű bérleti jog a bérleti jogviszonyból még fennálló időtartamra ruházható át.

(2) A felek a bérbeadó hozzájárulását a szerződés aláírásától számított 8 napon belül kötelesek megkérni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bérbeadó a bérleti szerződést jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettség nem teljesítésére hivatkozással írásban felmondhatja.

(3)⁴⁹ A bérbeadó a hozzájárulásáról vagy annak megtagadásáról a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles nyilatkozni. A hozzájárulásáról vagy annak megtagadásáról a polgármester nyilatkozik. A határidő indokolt esetben egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható, erről a feleket írásban értesíteni kell.

(4) Ha a bérbeadó 30 – vagy a (3) bekezdés szerint meghosszabbított további 30 – napon belül nem válaszol, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

(5)⁵⁰

(6)⁵¹

(7) A bérbeadó a bérleti jog átruházásához a hozzájárulását megtagadhatja, ha

(8) A bérbeadó a bérleti jog átruházásához a hozzájárulását megtagadja, ha a bérbeadói hozzájárulást a (2) bekezdés szerinti határidőben nem kérték meg.

12/B. §⁵³ (1)⁵⁴ A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával kizárólag a rendelet hatálya alá tartozó más önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogára elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. A határozott idejű bérleti jog a jogviszonyból még fennálló időtartamra cserélhető el.

(2) A felek a bérbeadó hozzájárulását a szerződés aláírásától számított 8 napon belül kötelesek megkérni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bérbeadó a bérleti szerződést jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettség nem teljesítésére hivatkozással írásban felmondhatja.

(3)⁵⁵ A bérbeadó a hozzájárulásáról vagy annak megtagadásáról a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles nyilatkozni. A hozzájárulásáról vagy annak megtagadásáról a polgármester nyilatkozik.

(4) Ha a bérbeadó 30 – vagy a (3) bekezdés szerint meghosszabbított további 30 – napon belül nem válaszol, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

(5) A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a cserélő fél a hozzájárulás e rendeletben meghatározott feltételeit vállalja.

(6)^{56 57}

(7) A bérbeadó a cseréhez való hozzájárulását megtagadhatja, ha:

(8) A bérbeadó a cseréhez való hozzájárulását megtagadhatja, ha a bérbeadói hozzájárulást a (2) bekezdés szerinti határidőn túl kérik meg.

13. § (1) A bérlő köteles a bérleményt rendeltetésszerűen használni.

(2) A bérleti jogviszony létesítését követően a bérleményben végzett, átalakítással, műszaki állapot változással járó tevékenység a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével végezhető.

(3) A bérlő a (2) bekezdésnek megfelelő tevékenysége ellenértékének megtérítésére sem a jogviszony fennállása során, sem pedig annak megszűnésekor nem tarthat igényt.

(3a)⁵⁹ A bérlő által a bérleményben a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével végzett, átalakítással, műszaki állapot változással járó tevékenység folytán a bérelt ingatlanban bekövetkezett értéknövekedés, ugyanígy a bérleti jogviszonyra irányadó jogszabály vagy a bérleti szerződés szerint a bérlőt terhelő kötelezettség – különösen karbantartás – teljesítésére fordított költség, valamint a kötelezettség teljesítése következtében a bérelt ingatlanban bekövetkezett értéknövekedés bérbeadó vagy tulajdonos általi megtérítésére a bérlő a jogviszony fennállása során és annak megszűnését követően sem tarthat igényt sem jogalap nélküli gazdagodás, sem ráépítés vagy hozzáépítés sem egyéb jogcím alapján.

(3b)⁶⁰ A bérlő által a bérleményben a bérbeadó előzetes írásbeli engedélye nélkül végzett, átalakítással, műszaki állapot változással járó tevékenység esetén a bérlő rosszhiszeműnek minősül, az engedély nélküli átalakítással, műszaki állapot változással járó tevékenysége folytán a bérelt ingatlanban bekövetkezett értéknövekedés bérbeadó vagy tulajdonos általi megtérítésére a bérlő a jogviszony fennállása során és annak megszűnését követően sem tarthat igényt sem jogalap nélküli gazdagodás, sem ráépítés vagy hozzáépítés sem egyéb jogcím alapján.

(3c)⁶¹ A bérlő a (3) bekezdésben, (3a) bekezdésben és (3b) bekezdésben foglaltak megismeréséről, a hivatkozott rendelkezések tartalmának megértéséről és az azokban foglaltak tudomásulvételéről a bérleti szerződés megkötésekor köteles a szerződésben vagy a bérleti szerződéshez mellékletként csatolt magánokirat formájában nyilatkozni.

(4) A bérbeadó a jogviszony fennállása alatt jogosult ellenőrizni, hogy a bérlő a 13. §-ban rögzített előírásoknak eleget tesz-e. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5)⁶² A hozzájárulást és annak feltételeit 30 napon belül a polgármester adja meg.

14. §⁶³ (1)⁶⁴ A bérlő a bérleményben eszközölt jelentős és különösen indokolt értéknövelő beruházásai esetén a bérbeadóhoz bérbeszámítási kérelemmel élhet, ha bérbeadó a munkák elvégzéséhez előzetesen hozzájárult. A bérlemény funkciójának megváltoztatása esetén az értéknövelő beruházás elfogadása egyedi elbírálás alapján történhet.

(2) A bérbeszámítást és annak feltételeit a bérbeadó a bérlő előzetes írásbeli kérelmére engedélyezheti. A feltételek meghatározásakor jelen rendelet 1. számú melléklete az irányadó.

(3) A bérbeszámítással legfeljebb az engedélyezett, elfogadott és ellenőrzött számlával igazolt ÁFA nélküli költségek 50%-a ismerhető el oly módon, hogy annak havi mértéke nem lehet több a szerződés szerinti bérleti díj ½ részénél. A bérbeszámítás időtartama legfeljebb 2 év lehet.

(4) A bérlemény általános használathoz szükséges-t meghaladó minőségű és áru termék beépítése esetén csak az átlagos használathoz szükséges minőségű termék árát lehet figyelembe venni.

(5)⁶⁵ A bérbeszámítás engedélyezése és feltételeinek megállapítása a polgármester hatásköre.

(6)⁶⁶ A bérbeszámítás (1) - (5) bekezdésben megjelölt szabályai az ipari park és logisztikai központ területén található bérleményekre nem alkalmazhatók. Az ipari park és logisztikai központ területén a bérbeszámítás engedélyezése és feltételeinek megállapítása esetenként a Város- és Gazdaságfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartozik.

(7)⁶⁷ E szakasz alkalmazásában értéknövelő beruházás: valami új létesítését jelenti, ami a helyiség használati (funkcionális-), műszaki, és esztétikai színvonalát módosítja, jobbá teszi, változatlan helyiség funkció fenntartása mellett.

15. § A helyiségbérlet megszűnik, ha

16. § (1) A helyiségbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését írásba kell foglalni.

(2) A helyiségbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő sem pénzbeli térítésre, sem pedig cserehelyiség biztosítására nem tarthat igényt.

(3) A bérelt helyiség bérlő által történő elhagyása önmagában a bérleti jogviszonyt nem szünteti meg.

17. § (1) A határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnik a szerződésben megjelölt határozott idő elteltével.

(2) A határozott idő elteltét követően a bérlő sem pénzbeli térítésre, sem pedig cserehelyiség biztosítására nem tarthat igényt.

18. §⁶⁹ A felek a szerződést a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott esetekben, írásban mondhatják fel.

19. § (1) A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő köteles a helyiséget rendeltetésre alkalmas, tehermentes állapotban a bérlő részére átadni.

(2)⁷⁰ A bérlő az átadás előtt csak azon beruházásait távolíthatja el, amelyet a 13. § szerinti hozzájárulás tartalmaz.

(3) Az átvétel feltétele, hogy a bérlő intézkedjen a közüzemi mérőórák saját költségen Önkormányzat nevére történő átírásáról.

(4) Az átvételkor állapotrögzítő jegyzőkönyvet kell felvenni, s az állapotot egyeztetni kell az átadáskor felvett jegyzőkönyv szerinti állapottal.

24. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, a kihirdetés napját követően létesített bérleti és használati jogviszonyokra a jelen rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított, a lakások és helyiségek bérletéről szóló 11/1994. (V.2.) számú rendelet azzal, hogy az alapján létesített jogviszonyokra megszűnésükig a szabályait alkalmazni kell.