1. § (1) E rendeletben előírtak betartása fontos közegészségügyi, környezetvédelmi érdek.

2. § (1) Tóalmás község közigazgatási területén az 1. § (2) bekezdésében körülírt állatok az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint tarhatók.

(2) Mindennemű haszonállat, kisállat és méh tartása tilos:

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti létesítmények 50 és 100 m távolságon belül vannak, úgy az illetékes ÁNTSZ véleménye alapján kell a védőtávolságot meghatáronzni.

(4) Korszerű tartásnál /zárt technológia/ a védőtávolságok maxium 30 %-al az ÁNTSZ szakvéleménye alapján csökkenthetők.

(5) A (3) bekezdésben jelölt 100 m-es védőtávolságon kívül a község belterületén mindennemű haszonállat tartható legfeljebb 6 számos állatig /sertés 24, juh és kecske 72, szarvasmarha 6, ló 5/. Ennél több állat csak az illetékes szakhatóságok jóváhagyása alapján tartható.

3. § (1) Állatot csak a lakásra és a nem lakás céljára szolgáló épülettől elkülönített istállóban, ólban, ketrecben lehet tartani.

(2) Meglévő, régi lakóházzal egybeépített istállók egyedi elbírálás alá esnek a védőtávolságokat, az állatfajt és a létszámot illetően.

(3) Az állatok elhelyezésére szolgáló épületek folyamatos tisztántartását, szükség szerinti fertőtlenítését biztosítani kell. Rágcsálók, rovarok és legyek rendszeres irtásáról gondoskodni kell.

(4) Az állatok itatására csak ivóvíz minőségű vizet szabad felhasználni.

(5) A trágyát, a trágyalét az istállóból folyamatosan (technológia szerint) a trágya, illetve a trágyalétárolóba kell elhelyezni úgy, hogy a trágya vagy a trágyalé a saját és a szomszédos lakótelkek, épületek és egyéb építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állapotát ne veszélyeztesse, illetőleg használata a környezetre káros hatást légszennyeződés, szivárgás/ ne fejtsen ki. Kisebb mennyiségű trágyát a végleges elhelyezésig – az előzőek figyelembevételével fedett tartályba kell gyűjteni.

4. § (1) A község belterületén lévő közterületeken állatokat legeltetni tilos.

5. § (1) Az állattartó ebét nyilvántartásba vétele céljából köteles 3 hónapos kor betöltését követő 15 napon belül bejelenteni a Polgármesteri Hivatalba. A jegyző a bejelentésről értesíti a hatósági állatorvost

(2) Az állattartó köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.

(3) Az állattartó köteles 3 hónapnál idősebb ebét évenként egy alkalommal, a 3 hónapos kort elért ebeket 30 napon belül, saját költségére veszettség elleni védőoltásban részesíteni.

(4) A veszettség elleni kötelező védőoltás alkalmával valamennyi ebet el kell látni az oltás tényét bizonyító védjeggyel (bilétával). A védjegyet az állattartó az eb nyakörvén köteles elhelyezni. Közterületre az ebet csak a védjeggyel lehet kivinni.

(5) Eb tenyészetet belterületen kizárólag a polgármester engedélyével a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az ÁNTSZ, a hatósági állatorvos, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.

(6) Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon az eb szabadon csak úgy tartható, ha az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem közterületre nem tud kijutni és az ingatlan bejáratán jelezni kell a veszélyt.

(7) Az ebeket kínozni tilos! Etetésükrről, itatásukról folyamatosan gondoskodni kell.

(8) Az állatartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen csak pórázon vezetett, szájkosárral ellátott ebbel szabad közlekedni.

(9) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződést az eb tartó köteles azonnal eltávolítani.

(10) Az állattaró köteles ebét úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(11) Az állattartó, ha az általa tartott állat embert mart, köteles a marás megtörténtét -a megmart ember nevének és lakcímének közlésével- a háziorvosnak, a hatósági állatorvosnak haladéktalanul jelenteni.

(12) Az embert mart állatot a hatósági állatorvos határozata alapján, az állattartó költségére hatósági megfigyelés alá kell helyezni.

(13) A község teljes közigazgatási területén -az eb tenyészetet kivéve- 3 db eb és ezek szaporulata elválasztásukig, de legfeljebb 10 hetes korig tartható.

6. § (1) Egyéb állatokat közterületre kiengedni -vásárra hajtott állat kivételével- tilos!

(2) Az állatok szállítása során csak tiszta, az állatok egészségét nem károsító járműveket szabad használni.

(3) Tilos az állatok ütlegelése, bántalmazása, kínzása.

7. § (1) Szarvasmarha tulajdonba kerülését a vételtől számított 8 napon belül jelenteni kell a Polgármesteri Hivatalnál és a községi állatorvosnál.

8. § (1) Állattartó épületet létesíteni az 1. sz. mellékletben foglaltak betartásával lehet.

(2) Állattartó épületet állattartás céljára használni a 2.§-bam meghatározott területen lehet.

(3) Állattartás célját szolgáló épületek, építmények, trágya vagy trágyalé tárolók a 2. sz. mellékletben meghatározott védőtávolságok betartásával létesíthetők.

(4) Külterületen (Öregszőlő, Zsellérpaskom) állattartó épület úgy létesíthető, hogy a földrészlet beépítettsége a 3 %-ot ne haladja meg.

9. § (1) Az állattaró épületeket szilárd, résmentesen záródó falakkal kell megépíteni, kivéve a külterületi karámokat.

(2) Az istállókat, ólakat, ketreceket úgy kell kialakítani, hogy az állatok biztonságos körülmények között legyenek, helyükről ki ne szabadulhassanak, az időjárás kedvezőtlen hatásaitól védve legyenek és azokban az állategészségügyi és egyéb beavatkozásokat balesetmentesen lehessen elvégezni.

(3) Eredetileg más célra épített épületet csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával (engedélyével) lehet állattartás céljára használni.

(4) Elő kell segíteni a fertőzésveszély csökkentését, valamint az esetlegesen fellépő betegségek elfojtását. Ennek érdekében a gazdasági udvart a lakóháztól, illetőleg annak kertjétől el kell választani.

(5) Az elhullott állatok elhelyezéséről /kistestű állatok esetében a területileg illetékes legközelebbi dögkútba helyezve, nagytestű állatok esetében ATEV elszállítás/ gondoskodni kell. Az elszállításig zárt göngyölegben, műanyag zsákban kell az állatot tárolni.

(6) Fertőzéseket, megbetegedéseket az állattartó köteles az állatorvosnál és a jegyzőnél bejelenteni, és az állatot az intézkedésig elkülöníteni.

(7) A vásárolt állatot 30 napig nem szabad köztenyészetben használt apaállattal fedeztetni, az állat megbetegedését vagy elhullását a tulajdonos köteles az állatorvosnak és a jegyzőnek azonnal bejelenteni.

(8) A vásárolt vagy ajándékba kapott, bármilyen állatból származó nyershús, vágott baromfi feldolgozásakor a fogyasztásra el nem használt részeket és a húsmosó levet lefőzéssel, vagy elásással ártalmatlanná kell tenni.

10. § Tóalmás község Önkormányzata ezen rendeletében foglaltakat végrehajtásának ellenőrzésébe a közigazgatási területen lévő polgárőrség tagjait is bevonja.

11. § Aki jelen rendeletben foglalt kötelezettségét megszegi szabálysértést követ el, melyért 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható

12. § Jelen rendelet 2003. április 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 1/1996. (VI.26.) számú önkormányzati rendelettel módosított 8/1991. (VII.30.) számú önkormányzati rendelet.