(1) Az előírások hatálya kiterjed Miskolc Történelmi Avas területére. A tervezési terület határai:
északon: A Csalogány utca, az Avasalja utca, a Toronyalja, a Kálvin János utca, a Papszer utca
keleten: A Mindszent tér, a Görgey Artúr utca
délen: A Görgey Artúr utcához csatlakozó hrsz: 8434. számú utca, a Perczel Mór utca, az Arborétum és bővítésének területe, a Vízművek és a Pattantyús iskola északi telekhatára, a Mendikás út (Horváth tető hrsz: 12001.)
nyugaton: A Hidegh sor déli része, a hrsz: 12548. és 12519. számú út, a Tóth sor (hrsz: 12513.), a Domb utca (hrsz: 22614.), az Avasalja utca (hrsz: 22613.), a hrsz: 2307. számú utca
A tervezési terület térképi lehatárolását a TT-1 Szerkezeti és a TT-2 Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A tervezési területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen előírás szerint szabad, a vonatkozó Szabályozási Terv TT-2, valamint a telkenkénti szabályozás figyelembevételével.

(1) A szabályozási terv, valamint a jelen szabályozási előírások I. és II. rendű kötelező, elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek
- a zónahatárok és a zónaelőírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat,
- az I. rendű szabályozási vonalak,
- az általános közlekedési zónán belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.).

(3) II. rendű kötelező szabályozási elemek
- a (2) és (5) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek.

(4) Településszerkezeti terv módosítása nélkül az építési övezetek határai egy telek mélységig módosíthatók, ha a határmódosítással érintett szomszédos építési övezet legalább 2 telekre kiterjedő marad. Kivételt képeznek azok a telkek, melyek a terület vízrendezése miatt kerültek ki az építésre szánt, beépíthető telkek köréből.

(5) A hátsó telekhatáron haladó építési övezet, illetőleg övezet határa a telekalakításra vonatkozó előírások keretei között sem módosíthatóak.

(6)

a) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

b) A II. rendű, szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.

(7) A szabályozási tervlapon kottákkal nem rögzített tervezett szabályozási elemek 1 m-rel módosíthatók anélkül, hogy a szabályozási terv módosítása szükségessé válna. Kivételt képez az utcafronti beépítési vonal, melyeken ez az eltérés nem megengedhető.

(1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén
- beépítésre szánt területet,
- tervezett beépítésre szánt területet,
- beépítésre nem szánt területet
jelöl ki.

(2) Tervezett beépítésre szánt területen - az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad. A felszíni vizek elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható – de kizárólag a hegy felőli oldalon tervezett övárkok és az azokhoz kapcsolódó lejtésirányú bekötő szakaszok esetében lehetséges ez a műszaki megoldás.

Az Avas területén a szabályozási terv

a) rendeltetési

b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák)

c) környezetvédelmi

d) értékvédelmi

e) tilalmi és korlátozási
zónákat jelöl ki.

A szabályozási terv az Avas területén az alábbi rendeltetési zónákat jelölheti ki:

1. a beépítésre szánt területen
- lakó:(Ln, Lk, Lke)
- vegyes:(Vt, Vtk)
- különleges:(Kpi, Kü)

2. a beépítésre nem szánt területen
- közlekedési és közmű:(Köá, Kk, Kv)
- közpark:(Z)
- erdő:(Ee)
- korlátozott használatú mezőgazdasági zóna (Mko)
- különleges városüzemeltetési, kertészeti zóna (Kk)
- temető (K)

(1) Nagyvárosias lakózóna (Ln)

a) A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen
- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen
- szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény,
helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(2) Kisvárosias lakózóna (Lk)

a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen
- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen
- szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény
helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

d) Légszennyezéssel járó TEAOR tevékenység (asztalos üzem, autófényező üzem stb.) nem engedélyezhető.

(3) Kertvárosias lakózóna (Lke)

a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b.) A területen
- legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen
- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény
helyezhetők el.

c) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meghaladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

d) A területen hulladékudvar nem alakítható ki.

e) Légszennyezéssel járó TEAOR tevékenység (asztalos üzem, autófényező üzem stb.) nem engedélyezhető.

Településközpont vegyes-általános zóna (Vt)

a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

b) A területen
- lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, továbbá kivételesen
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A területen nincsenek.

A területen nincsenek.

(1) Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke) Ilyen a területen nincs.

(2) Különleges közhasználatú építményi zónák (Ki) Ilyen a területen nincs.

(3) Különleges bányászati zóna (Kb) Ilyen a területen nincs.

(4) Különleges honvédelmi és belbiztonsági zóna (Kho) Ilyen a területen nincs.

(5) Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh)
A területen hulladék elhelyezés semmilyen formában sem engedhető meg.

(6) Különleges városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti zóna (Kk)

a) A terület városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet számára fenntartott terület.

b) A területen csak városüzemeltetési kertészettel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

c) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen telepíthetők lakások is.

(7) Különleges közlekedési zóna (Kkö) Ilyen a területen nincs.

(8) Különleges pince zónába (Kpi)
A területen csak a kialakult pincesorokhoz funkcióban és megjelenésben igazodó építmények, ill. műtárgyak helyezetők el.

(9) Különleges városüzemeltetési vízműterület (Kv): A városi vízhálózat része.

(10) Különleges funkciójú zóna (Kü) Szoborállítási terület – (Árpád-házi Szentek kápolna.)

(11) (K) - Temető

A beépítésre nem szánt területeken, külterületen újonnan kialakítható telekterület legkisebb szélessége 10 m lehet.

Általános közlekedési zóna (Köá)

a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület.

b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve
- az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá
- a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(1) Közparkok céljára kijelölt terület. A terület min. 75%-át zöldfelülettel (jellemzően fákkal és cserjékkel), ill. vízfelülettel (vízfolyás, dísztó, csónakázó tó) fedetten kell kialakítani.

(2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4) Az újonnan elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át.

(5) A területen – védett közpark kivételével – terepszint alatti garázsok elhelyezhetők kertészeti szakvélemény alapján a közpark terület legfeljebb 20%-án, ha ez 1,0 magasságban mérve 10 cm törzsátmérőnél nagyobb fák kivágásával nem jár. A terepszint alatti építmény felett legalább 50 cm vtg. földtakarást kell biztosítani növénytelepítés céljára.

(6) Közparkon belül 10 m²-nél nagyobb térburkolat csak építési engedély alapján létesíthető.

(1) Védelmi erdő (Ev): Ilyen a területen nincs.

(2) Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee)

a) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.

b) A 100 000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 2%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el.

c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(1) Mezőgazdasági kertes zóna (Mke): Ilyen a területen nincs.

(2) Mezőgazdasági tanyás zóna (Mt): Ilyen a területen nincs.

(3) Korlátozott használatú mezőgazdasági zóna (Mko)

a) A zónába a környezet és tájvédelmi, ökológiai okból nem beépíthető mezőgazdasági művelési ágú területek tartoznak – e zónába az Arborétum és az Arborétum bővítés területe tartozik.

b) A zónában a teleknagyságtól függetlenül az OTÉK 32. §-ában felsoroltakat és fóliasátrat kivéve építmények nem helyezhetők el.

A fentiekben leírtak szerinti szabályozási elemeken túl a HÉSZ további előírásokat nem tartalmaz.

A területen ilyen nincs.

A területen ilyen nincs.

(1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén
- belvárosi,
- polgárvárosi,
- kertes,
- különleges pince,
- egyéb
karakterű építési zónákat határol le.

(2) Építési zónát csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni.

(3) Az egyes karakter-építési zónák besorolása lehet
- nem kialakult
- kialakult.

(1) A 19. § (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat – beépítési módot, építménymagasságot – az 1.-3. sz. táblázatok „T” oszlop alatti értékei határozzák meg.

(2) Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni.

a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.
Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők és a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók.

c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül, bővíthetők.

d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni.

(1) Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek alakításának, beépítésének feltételeit sajátos előírások hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján és az 1. sz. táblázatban meghatározott keretek között a „K” oszlop előírásai, az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedés elve szerint az építési hatóság határozza meg szükség esetén a városi főépítész, vagy területi főépítész által vezetett tervtanács állásfoglalásának figyelembevételével. Az Avas esetében a Szabályozási terven és a telkenkénti szabályozáson jelölt építési helyek a vonatkozó beépítettségi százalékig beépíthetők. Különös figyelemmel kell lenni a pincegádorok közötti vízelvezetés biztosítására. Meglévő épületek közötti általánosan előírt tűzvédelmi távolság nem tartható, tehát irányadónak kell tekinteni a különleges terület kialakult építési rendjét. Új építmény építése esetén tűztávolságot kell tartani, mely értéket a tűzoltóságnak kell meghatározni. Ebbe a körbe tartozik a két szintesnél alacsonyabb lakó, és az 500 m²-nél kisebb össz-szinti alapterületű ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, építmények kivételével minden más épület.

(2) Az építtető elvi építési engedélyben az építési hatóságtól kérheti a vonatkozó illeszkedési szabályok tételes meghatározását.

(3) A legnagyobb beépítettséget és a megengedett legnagyobb építménymagasságot az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen a 3. sz. táblázat keretei között meg kell határozni.

(4) Az 1/b táblázatokban rögzített beépítési módtól függő legkisebb telekméret alatti építési telkek telekmérete tovább nem csökkenthető. A Szabályozási Terv helyi értékvédelmi kategóriái közül a védett telekosztással megjelölt telkek esetében a telkek összevonása csak kivételesen engedélyezhető, max. két telek mértékig.

(1) A zónába a jellemzően belvárosi karakterű kialakult, ill. nem kialakult karakterű területek tartoznak.

(2) Újonnan az utcavonalon magastetős, legalább 6,0-9,0 m és legfeljebb 7,5-12,5 m közötti építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon elhelyezendő további építmények csak szabadon, vagy oldalhatáron állóan és legfeljebb 6,0 m építménymagassággal telepíthetők.

(3) Újonnan előkert nem alakítható ki kivéve, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli.

(4) Újonnan kialakítható legkisebb telekterület 450-1100 m² és mélysége legalább 25-35 m közötti lehet.

(5) Új építményeket zártsorú-általános vagy zártsorú-keretes, kivételesen szabadon álló-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni.

(6) A telek beépítettsége új épület elhelyezése esetén legfeljebb 40-100% közötti lehet.

(7) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség.

(8) Új építés, bővítés, rendeltetés változás esetén az OTÉK 42. § (2)-4) bekezdésében felsorolt gépjármű-elhelyezési igény legalább 60%-át saját telken belül kell kielégíteni. A további 40% gépjármű elhelyezéséről a jelen rendelet 35. § (3) bekezdése szerint kell gondoskodni.

(9) A melléképítmények közül elhelyezhető:
Közmű-csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es szélességgel és mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel, kerti szabad lépcső (tereplépcső) és lejtő.

(1) A zónába a jellemzően kialakult, ill. nem kialakult polgárvárosi karakterű területek tartoznak.

(2) A zóna területén

a) újonnan az utcavonalon legalább 4,5-7,5 m és legfeljebb 6,0-9,0 m közötti építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon elhelyezendő további építmények csak szabadon vagy oldalhatáron állóan és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal építhetők;

b) újonnan előkert nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli;

c) a telek beépítettsége új épület elhelyezése esetén legfeljebb 30-60% közötti lehet;

d) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 180-720 m² közötti lehet;

e) új építményeket zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni.

(3) A zónában a telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség.

(4) Új építés, bővítés, rendeltetés változás esetén az OTÉK 42. § (2)-(4) bekezdésében felsorolt gépjármű-elhelyezési igény legalább 70%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni. A fennmaradó legfeljebb 30%-ot kitevő gépjármű elhelyezéséről a jelen rendelet 35. § (3) bekezdése szerint kell gondoskodni.
Lakásonként legalább 1 gépjármű elhelyezését a saját építési telken kell biztosítani.

(5) A melléképítmények közül elhelyezhető:
közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel és mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzlerakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

(1) A zónába a jellemzően villanegyed karakterű kialakult, ill. nem kialakult területek tartoznak.

(2) A zóna területén

a) Újonnan legalább 3,5-6,0 m, legfeljebb 3,5-7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el,

b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadonálló-általános beépítés esetén legalább 720-4000 m², oldalhatáron álló, ill. ikres beépítés esetén 600-2500 m² közötti lehet.

c) az építményeket újonnan szabadonálló-általános, oldalhatáron álló vagy ikres beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni,

d) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik új építés esetén 5,0 m előkert létesítése kötelező,

e) a telek beépítettsége új épület elhelyezése esetén legfeljebb 30% lehet.

(3) A zónában az építés feltétele a teljes közművesítettség, 900 m² teleknagyság felett közcsatorna kiépítésének hiányában közműpótló berendezés és részleges közművesítettség kiépítése.

(4) Az OTÉK 42. § (2)-(4) bekezdésében felsorolt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni.

(5) A melléképítmények közül elhelyezhető:
közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es szélességgel és mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

Ilyen a területen nincs.

(1) A zónába pincével és présházakkal beépített területek tartoznak.

(2) A zóna területén a telkenkénti szabályozás alapján kell meghatározni az építés módját, az építmény magasságot, ill. a beépítettség nagyságát.

(3) A zónában huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület építése csak teljes közművesítettség kiépítése esetén engedélyezhető.

(1) A zónába az előzőekbe nem besorolható területek tartoznak.

(2) A zóna területén a telkenkénti szabályozás alapján kell meghatározni az építés módját, az építmény magasságot, ill. a beépítettség nagyságát.

(A telkenkénti szabályozással együtt értelmezendő.)
- Jelen rendelet előírásai az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerű előírásokat bővíthetik, ill. módosíthatják.
- Az egyes zónákban előírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál sem léphető túl.
- Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek:
- az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be,
- épületrész kinyúlása közterület fölé – kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt – 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12 m-nél szélesebb utcákon legfeljebb 0,6 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át.
- épületeken reklámok, információs táblák, ha azok közterületről, ill. közterületként használt területről láthatók csak építési engedélyezési terv alapján helyezhetők el.
- Zártsorú (-általános és -keretes) beépítés esetén
- az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - 20,0 méternél nagyobb nem lehet;
- a második önálló nem melléképület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el.
- Az építési helyen kívül elhelyezkedő meglévő önálló épületeken csak állapot-megóvási munkálatok végezhetők, funkcióváltásukra engedély nem adható.
- I. rendű közterületről kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók.
- Önálló melléképítmény építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t.
- Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú – nem éghető anyagú, külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú – lakó- és üdülőépületeknél:
- 4,0 m-ig csökkenthető, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak, és a nyílásos homlokzatú épület magassága a 4,5 m-t nem haladja meg;
- 2,0 m-ig csökkenthető, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások; - a Kpi jelű zónában a kialakult helyzet figyelembevételével a meglévő épületek közötti távolság tartható, hiszen ez biztosítja a felszíni vizek lefutását, az épületek e területre néző falain csak 0,4 m2-nél kisebb nyílások helyezhetők el, egymáshoz képest min. 2,0 m-es vízszintes eltolással a kialakult helyzethez igazodva.
- Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik irányadó beépítési vonalnak kell tekinteni.
- A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, ha a földtakarás mértéke az 50 cm-t eléri.
- Szabályozási vonalon minden esetben, egyéb telekhatáron a 2,5 m-nél magasabb kerítés létesítéséhez építési engedélyt kell kérni.

A történelmi Avas területe az átlagos érzékenységű zónába sorolódik.

(1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által okozott zajterhelés mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket.

(2) A zónaelőírások megtartásáról az építési engedély kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell.

(3) A zaj elleni védelmi zónák körébe a következők tartoznak:
- az érzékeny (zajvédelmi szempontból fokozottan védett)
- az átlagos érzékenységű,
- a nem érzékeny zónák.
zónák.

(4) A (3) bekezdés pontjaiban megjelölt zónákban megengedett egyenértékű hangnyomásszint:

(1) A történelmi Avas területe a karsztvíz bázis védelmi zónába tartozik.

(2) A karsztvíz bázis védelmi zónában
- csak olyan tevékenység folytatható, újonnan olyan létesítmény helyezhető el, ami a karsztvíz-készletet nem veszélyezteti,
- csak környezetkímélő mező- és erdőgazdálkodás folytatható,
- sem kommunális szilárd, veszélyes, szennyvíziszap lerakóhely, sem szippantott szennyvízürítő hely nem jelölhető ki,
- települési területen (belterületen és külterületi beépítésre szánt területen) közüzemi csatornahálózat kiépítése esetén adható ki építési engedély. A csatornahálózattal ellátott területeken a jelen rendelet hatályba lépését követő 1 éven belül az épületeket a hálózatra rá kell kötni.

A Történelmi Avas területe a I. sz. melléklet szerinti helyi védelem alatt áll.

(1) A helyi védelem alatt álló területek zónái az alábbiak: helyi jelentőségű természetvédelmi zóna, az Arborétum és bővítése.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt zónákban bármilyen gazdasági tevékenység, művelési ágváltozás, építmények elhelyezése, bővítése csak Miskolc Megyei Jogú Város helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló rendelete alapján végezhető.

A közcélú tilalmi zónába eső telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása érdekében a jelen rendelet hatályba lépésétől számított legfeljebb 10 évig építési és telekalakítási tilalom alatt állnak. (Hrsz: 11808; 12083; 12110; 12152/1; 12170/2; 12240)

- Az elővásárlási korlátozás zónájában a telkeken közcélú felhasználás biztosítására az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn. (Hrsz: 11808; 12083; 12110; 12152/1; 12170/2; 12240)
- A Történelmi Avas területén belül a tervezői jogosultságot korlátozni kell az FVM 34/2002. (IV. 27.) sz. rendelet alapján. A terület jelentős része helyi védelem alatt áll. (Lásd I. sz. melléklet.)

(1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani.

(2) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései és környezetvédelmi műtárgyai, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK 39. §-a és a mindenkor hatályos Miskolc Megyei Jogú Város közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el.

(3) A történelmi Avas területén a parkolási igényt 500m-es távolságon belül nem lehet kielégíteni. Az egyes vendéglátóhelyek, panziók, stb., az üzemeltetés megszervezésével kell, hogy biztosítsák a parkolóhely hiányának áthidalását.

(4) A történelmi Avas területén pavilonok nem helyezhetők el.

(5) Gépkocsi tároló rendeltetés módosítása akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető.

(1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így
- a vízellátás,
- a szennyvízelvezetés,
- a csapadékvíz-elvezetés,
- a földgázellátás,
- villamosenergia-ellátás,
- távhőellátás,
- a kábel-TV,
- a távközlés
létesítményeit közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
Az elhelyezésnél az MSZ 7487/2 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
A Történelmi Avas területén a kialakult beépítés és a helyhiány miatt a közművek a közmű üzemeltetők bevonásával és hozzájárulásával összevontan helyezendők el. (A Bányakapitányság hozzájárulása iránti kérelem megszerzése előzetes egyeztetések alapján folyamatban van.)

(2) A szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető csatornahálózat csak elválasztott rendszerű lehet.

(3) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) A nem közterületeken összegyűlő csapadékvizek területen való megtartásáról és másodlagos felhasználásáról gondoskodni kell.

(5) A közterületre eső feleslegessé vált közművek – ha a telek közterületi besorolása megszűnik – elbontásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

(1) Vízellátás

A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(2) A Történelmi Avas területén belül szennyvíztisztító nincs, és ipari szennyvíz nem keletkezik.

(3) Villamos energia-ellátás

a) Városképvédelmi szempontból a villamos - közép- és kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat a települési értékvédelmi zónákon belül földbe fektetve kell építeni.

(4) Földgázellátás

a) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni.

b) A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
Gázelosztó vezetékek védőtávolsága

I. és II. kategóriát: az MSZ 70-18-83 2.2 pontja szerint kell használni

(5) Távhőellátás: A Történelmi Avas területén belül nincs.

(6) Hír- és távközlés

a) Városképvédelmi szempontból távközlési hálózatokat a települési értékvédelmi zónákon belül csak földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.

b) Távközlési építmények telepítésénél a településkép védelmi követelményeket a létesítmény engedélyezési eljárásával kapcsolatos építésügyi szakhatósági közreműködés során a városi főépítész szakvéleménye alapján kell meghatározni.

Zöldfelületek rekonstrukciója csak kertészeti kiviteli tervek alapján végezhető.

- A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek zaj, rezgés és légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a telek területe szerinti – a vonatkozó jogszabályban előírt – kibocsátási határértékeket.
- A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
- A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni, azonban a területen belül kizárólag a szőlő- és borgazdálkodásból adódó hulladékokról lehet csak szó, melyeket keletkezésük után max. 30 napon belül a területen kívüli hivatalos hulladéklerakó helyeken kell elhelyezni.
- Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szüntetni.
- A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető.
- Az építési területek előkészítése során a termőföld réteg védelméről, összegyűjtéséről, kezeléséről, újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.
- Építési telken keletkezett hulladékot – annak elszállításáig – csak saját telken szabad tárolni.

A reklámhordozók kialakításának igazodni kell a beépítés jellegéhez, a reklám építési engedély köteles és kialakítása csak egyedi lehet, azonban a reklám felület nagysága nem haladhatja meg az 1 m²-t.

(1) I. sz. melléklet: Települési értékvédelem

II. sz. melléklet: Táblázatok

(2) Szabályozási tervlapok: TT-1 – Szerkezeti terv
TT-2 – Szabályozási terv
TT-3 – Telkenkénti szabályozás

84/1997. (XII. 20.) sz. rend. /ÁRT/,

11/2003. (III. 10.) sz. rend. /Változtatási tilalom/,

IV-68/23.261/2003. sz. határozat (Település-szerkezeti Terv) vonatkozó része.

A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

TT-1-Szerkezeti terv

Szabályozási terv