Felsőcsatár község képviselő testületének 9/2003 (XII.16.) önkormányzati rendelete
Felsőcsatár község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Hely Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 02. 06Felsőcsatár község képviselő testületének 9/2003 (XII.16.) önkormányzati rendelete
Felsőcsatár község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Hely Építési Szabályzatáról
Felsőcsatár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Képviselő Testület ezen rendeletben Felsőcsatár Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.
2. §[1]
Szabályozási elemek
3. § [2]
Területfelhasználás
A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint1
4. §2 (1) [3]
(2) Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:
a) lakóterület: falusias Lf jelű
b) vegyes terület: településközponti vegyes Vt jelű
c) gazdasági terület:
ca) kereskedelmi, szolgáltató terület
cb) üzemi jellegű Gksz jelű
cc) hagyományos borfeldolgozó Gb jelű
d) különleges terület
da) vendégváró K-V jelű
db) temető K-T jelű
dc) bányaterület K-B jelű
dd) vízierőmű K-E jelű
(3) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területeit:
a) közlekedési és közmű terület
aa) közlekedési terület
ab) közmű terület KM jelű
b) zöldterület.
ba) zöldterületi park Z-Kk jelű
bb) sport terület Z-S jelű
c) erdőterület
ca) gazdasági célú Eg jelű
cb) védelmi erdő Ev jelű
d) mezőgazdasági terület:
da) 4.1 általános Má jelű
db) 4.2 korlátozott funkciójú Mko jelű
dc) 4.3 kertes:hegyvidéki kertes KEM jelű
e) Vízgazdálkodási terület V jelű
területfelhasználási egységbe sorolja.
5. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.
(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.
(3) Bányászati tevékenységet csak az országos előírásokkal, a szabályozási tervvel és helyi építési szabályzattal összhangban, a helyi önkormányzat szakhatóságként való egyedi elbírálása alapján lehet végezni.
(4) [4]
(5) Garázs a belterület beépítésre szánt területén a különleges terület és a Vashegy kivételével az övezetben megengedett legnagyobb beépítési % mértékéig létesíthető, belterület beépítésre nem szánt területein nem létesíthető.
Beépítésre szánt területfelhasználási egységek
építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
6. § Általános előírások.
(1) [5]
(2) [6]
(3) [7] A területen épület akkor helyezhető el, ha:
a) az építmény eleget tesz az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak.
b) kialakult jellegzetes terület-felhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
(4) [8]
(5) [9]
(6) [10]
7. § Telekalakítás szabályai:
Kerítés létesítés szabályai:3
8. §4 (1) [11]
(2) [12]
(3) TILOS kerítést létesíteni a Mko (árvíz), KEM (építészeti védelem) mezőgazdasági övezetek területén.
(4)5
(5) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
(6)6
(7)7
Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:8
9. §9 (1) Ahol a terv építési vonalat nem jelöl, ott a telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai telekhatárral párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni a szabályozási tervnek megfelelően.
(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
(3) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.
(4) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.
(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, szabadon álló beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől.
(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben kell meghatározni új beépítés esetén.
(5) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.
(6) Telekhatáron álló, a rendelet hatálybalépésekor meglévő épület falazatának utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.
(8) A község területén a Gksz gazdasági terület kivételével csak magas tetős épület létesíthető 30-45° közötti tető hajlásszöggel.
(9) [13]
(10)10 Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
Falusias lakóterület
10. § Általános előírások:
(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
11. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:
(1) [14]A megengedett legkisebb párkánymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.
(2) Lejtős területen az övezetileg előírt építménymagasságot és a legmélyebb terepszinttől számított max. 6,0 m építménymagasságot kell figyelembe venni. Kialakult esetben az előírtnál magasabb építménymagasságú épület megtartható, felújítható, bővíthető.
(3) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelezően legalább 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt beépítési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, de legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia. Nem létesíthető előkert a Petőfi Sándor utcában a Ny-i oldalon a 187 hrsz és 91 hrsz között, K-i oldalon a 124 hrsz és 101 hrsz között.
(4) [15]Az Lf lakóterületre vonatkozó övezeti előírásokat a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(5) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.
(6) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.
(7) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.
(8) [16]A domborzati adottságok miatt a telek megközelítéséhez szükséges behajtó, kapubejárat, rézsűkialakítás csak saját telken belül létesülhet.
(9) [17]A falusias lakóterületen közműpótló műtárgy nem helyezhető el melléképítményként.
Településközpont vegyes terület
12. § Általános előírások:
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
13. § Építési övezetre vonatkozó előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.
(2) [19] A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírásokat a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(3) [20]A településközponti vegyes területen melléképítmények közül állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztettanyag-, folyadéktároló nem építhető.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
14. § Általános előírások:
(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú építmények, mező- erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Gksz jelű üzemi jellegű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:
15. § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:
(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek elsősorban beépítettségük, karakteri különbségük, esetenként szerepkörük alapján az alábbi övezetekre tagozódnak:
Különleges terület
16. § Általános előírások:
(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11. §; 12. §; 13. §; 14. §; 15. §; 16. §-ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:
1. vendégváró K-V jelű
2. temető K-T jelű
3. bányaterület K-B jelű
4. vízierőmű K-E jelű.
(3) A K-V jelű övezet elsősorban
17. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:
Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek
övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
18. §[27]
Közlekedési és közmű területek
19. § Általános előírások:
(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint közlekedési és KM jelű közműterületbe sorolja.
(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.
(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(4) [28]
(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
(6) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.
20. § A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:
(1) [29] A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességének előírásait a rendelet 8. melléklete tartalmazza.
(2) [30]
(3) [31]
(4) A 8714 j. összekötő út lakott területi szakaszai előtt a közlekedésbiztonság érdekében forgalom csillapító szigetek alakítandók ki.
(5) A Vashegy közlekedési területeinek szabályozási szélességei közterület rendezési terv alapján pontosíthatók.
(6) A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.
(7) [32]Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép megtartásával kell kialakítani.
21. §[33]
Zöldterület
22. § Általános előírások:
(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.
(2) A területek elsődlegesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.
(3) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint Z-Kk, Z-S jelű övezetekbe sorolja.
(4) A Z-Kk jelű kegyeleti park övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:
Erdőterület
23. § Általános előírások:
(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:
1. gazdasági célú Eg jelű
2. védelmi erdő Ev jelű
(3) [35] Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben erdő fenntartás, vadgazdálkodás, védelem, szállítás rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével..
(4) Védelmi célú Ev jelű erdőterületen a meglévő kilátó és kapcsolódóan pihenő építményei helyezhetők el, más építmény nem létesíthető.
(5) [36]
Mezőgazdasági terület
24. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:
25. § (1) [39] Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:
Vízgazdálkodási terület
26. § (1) Az övezet jele V.
(2) [43]
Zöldfelületek
27. § (1) A előírásai a közparkokra, közterületi zöldfelületekre, fasorokra és telken belüli zöldfelületekre vonatkozik.
(2) [44] Utcafásítás:
Környezetvédelem
28. §[45]
Örökségvédelem
29. §11
Helyi természetvédelem
30. § (1) [51] A település helyi jelentőségű természeti értéke:
Sajátos jogintézmények
31. § (1) [53] A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 17. §-a alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:
Bányászat
32. § A meglévő bányaterületeken (Felsőcsatár I. talkum, Felsőcsatár II. zöldpala) kívül új bányatelek-fektetés, új bányanyitás és ezeket előkészítő munkálatok nem engedélyezhetők.
Védőtávolságok
33. §[56]
Záró rendelkezések
34. § (1) [57]
(2) [58] A rendelet mellékletei:
Az „A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint” alcím címét a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 4. § a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A „Kerítés létesítés szabályai:” alcím címét a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 8. §-t a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (4) bekezdését a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (6) bekezdését a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 7. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (7) bekezdését a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 7. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az „Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:” alcím címét a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 9. §-t a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 7. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (10) bekezdését a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 29. §-t a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 7. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Felsőcsatár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.