Hövej község Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2004. (VII.20.) rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hövej község képviselő testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja:

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

ELŐÍRÁSOK HATÁLYA

1.§.

(1) Jelen rendelet, a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) hatálya Hövej község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)A területen az épített környezet alakításával területet felhasználni, létesítmények elhelyezésére telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani, általában bármely létesítményt elhelyezni, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra építésügyi hatósági engedélyt kiadni:

1. csak az országos érvényű rendelkezések, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó szabványoknak,

2. a településre vonatkozó településszerkezeti terveknek,

3. a Hövej Építési Szabályzatának (HÉSZ),

4. a HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletnek (továbbiakban: OTÉK) megfelelően szabad.

5. Méréssel a tervezési rendezés szabályozási elemei nem állapíthatók meg az analóg alaptérképek földhivatal által elismert méteres pontatlansága miatt.

(3)^[1] Jelen helyi építési szabályzatot és a következő, mellékletét képező szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni:

a) 1. melléklet: SZ-1 jelű Szabályozási terv;
b) 2. melléklet: Sz-1-4/M1 jelű Szabályozási terv módosítása;
c) 3. melléklet: SZ-5/M2 jelű nyersanyag kitermelés és feldolgozás céljára szolgáló területet érintő szabályozási tervi módosítás.

(4) A TELEPÜLÉSZERKEZETI TERV, a SZABÁLYOZÁSI TERVLAP és a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet alapján készültek.

Szabályozási elemek

2.§.

(1) Kötelező szabályozási elemek: melyeket kötelezően meg kell tartani, csak a szabályozási és a településszerkezeti terv módosításával változtathatók meg.

1. belterületi határvonal,

2. a beépített, ill. a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,

3. a különböző terület-felhasználási egységek közötti határvonal,

4. az övezetek ill. az építési övezetek határvonala,

5. a szabályozási vonal, közterületet az egyéb terület-felhasználási területtől elválasztó vonal,

6. létesítmények védőterületei (védőövezet, védősáv),

7. védelemre kijelölt területek, objektumok (művi és táji védelem),

8. építési hely határvonala.

9.^[2] telken belüli kötelező védőfásítás.

(2) Irányadó szabályozási elemek: az övezeti előírások betartásával megváltoztathatók:

1. irányadó telekhatár,

2. irányadó szabályozási vonal,

3. az Lf építési övezetekben az épület utcai homlokvonala az építési helyen belül az előkert felöli építési határvonaltól számított a telek utcafronti méretének felén belül bárhová helyezhető,

4. a terület-felhasználási egységek közötti határvonal és az övezeti határvonal - amennyiben nem meglévő telekhatárra illeszkedik -, az övezeti előírások betartásával megváltoztathatók,

5. a tömbbelsőben megjelölt építési övezet határvonala, a ténylegesen megvalósult telekhatárra módosulhat,

6. megszüntető jel (építési szempontból egynek tekintendő építési telkeken),

(3) a szabályozási terven berajzolt irányadó telekhatárhoz kapcsolódó építési helyek az irányadó telekhatár módosulása esetén értelemszerűen azzal együtt módosulnak.

(4) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a településrendezési terv (településszerkezeti terv és a szabályozási terv) módosítása szükséges.

A szabályozási terven alkalmazott övezeti jelek jelentése:

Lf                területfelhasználási egység jele (falusias lakó)

II                 építési övezet jele,             1, 2, övezet jele

O                 beépítési mód (oldalhatáron álló)

02                sorszám:azonos beépítésű övezeten belül nagyobb beépítettségű ill. magasabb vagy a telekméret szerinti megkülönböztetés

30                a maximális beépítés mértéke a telekterület %-ban,

40                a minimális zöldfelület mértéke a telekterület %-ban

14                a telek átlagos szélessége m-ben

25                a telek átlagos mélysége m-ben

600              minimális telekterület m²-ben

Az előírások alkalmazása

3.§.

(1) A HÉSZ rendelkezéseiben nem szabályozott kérdésekben az illeszkedés általános szabályainak alkalmazása kötelező.

(2) Lakóövezetben meglévő telken legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető ill. a meglévő bővíthető - az építmények közötti előírt legkisebb távolságok betartásával - az övezetre előírt beépítettség mértékén felül.

(3)^[3]

(4) Az irányadó szabályozási vonal mindkét irányban minimálisan 5 m előkerttel növelt sávjába eső építési telekrészre épület építését engedélyezni nem lehet annak érdekében, hogy hosszútávon az irányadó szabályozási szélesség kialakulhasson.

(5)^[4]

(6) Funkcionális, technológia stb. igénynek megfelelően - a lakóépületek kivételével - elvi építési engedély alapján torony jellegű építmény létesítése engedélyezhető a beépített alapterület 10 %-nál kisebb alapterülettel, magassága az övezeti előírás szerinti építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható.

(7) A településrendezési eszközök jóváhagyását követően a vonatkozó eljárási szabályok szerint módosítani szükséges a megváltozott belterületi határt, a beépített és beépítésre szánt ill. a beépítésre nem szánt területek határait, a tervezett telek kialakításokat stb.

(8) A szabályozási terven nem jelölt telek kialakításokat is engedélyezni kell abban az esetben, ha az övezeti előírásoknak megfelelnek.

Kialakult esetben a tömb legkisebb és legnagyobb területű telkeinek figyelmen kívül hagyásával számított átlagos telekterületnél ill. 400 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.

(9) Az építési engedély köteles munkák befejezését követően használatbavételi engedély csak az övezeti előírásokban előírt közművesítettség mértékének megléte esetén adható ki.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

4. §.

(1) A község igazgatási területét építési szempontból az OTÉK előírásai szerint területfelhasználási egységekbe soroljuk az alábbi betűjelekkel jelölve azokat:

(2) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe

          1. Lakó: jelölése a terveken:

                    Falusias lakóterület:                                                 Lf

          2. Vegyes:                                                          V

             település központ vegyes terület:                             Vt

          3. Gazdasági terület                                         G

            Kereskedelmi, szolgáltató terület:                             Gksz

          4. Üdülőterület                                                  Ü

      Hétvégi házas terület                                                 Üh

           5. Különleges                                                   K

      temető terület                                                            Kt

      sportterület                                                                Ksp

      camping területe                                                        Kc

      gyógycentrum területe                                               Kgy

(3) beépítésre nem szánt területek

          1. Közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési:  KÖ

      közúti közlekedés és közmű területei:                       Köu

      vízi terület:                                                                 KÖv

           2. Zöld:                                                              Z

      Közpark                                                                     Zp

           3. Erdő:                                                             E

       védelmi (védett és védőerdő):                                   Ev

       gazdasági erdő                                                          Eg

           4. Mezőgazdasági:                                           M

                    Általános                                                                   Má

                    szántó                                                                       Msz

                     legelő                                                                       Ml

                     kertes                                                                       Mk

                     halastó                                                                     Mh

                     birtokközpont                                                           Mbk

                     ^[5]Lovarda területe                                                   Mll

Művelési ág változása esetén a megváltozott művelési ágnak megfelelő szabályozás vonatkozik a terület-felhasználási egységre.

           5. Vízgazdálkodási területek                         V

                    folyó vizek medre és partja                                       Vf

       állóvizek medre és partja                                          Vá

       közcélú nyílt csatornák medre és partja                   Vcs

                    vízbeszerzési területek és védőterületeik                 Vv

           6. Tartalék terület:                                          T

       falusias lakóterület                                                   TLf

       kereskedelmi, szolgáltató terület                             TGksz

7.^[6] Különleges beépítésre nem szánt területek:      Kb
         nyersanyag-kitermelés (bánya) céljára szolgáló övezet            Kb-B.

(4) A fent megkülönböztetett terület-felhasználási egységek meglévő és tervezett területei a TSZ-1 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV jelmagyarázatában közölt OTÉK színskálával és a fenti betű jelekkel történt a jelölése.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lf   Falusi lakóterület övezetei

(OTÉK 14.§-ához)

5.§.

(1) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(3) Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni. Amennyiben a SZ-1 jelű szabályozási terven a telekre nincs jelmagyarázat szerinti építési hely berajzolva, úgy az alábbi elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat kell betartani:

Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.

„H”:                       előírt legnagyobb építménymagasság.

„Ht”:                      érintett homlokzat tényleges építménymagasság.

Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan „H”/2 m.

Az irányadó szabályozási vonallal szabályozott építési telkeknél az építési hely utca felöli határvonala az irányadó szabályozási vonaltól 5 méter. Az előírt előkert mélysége a tényleges utcai telekhatár és az irányadó szabályozási vonal távolságával nő meg.

(4) A tűztávolság: kialakult beépített építési övezetben a szomszédos D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó 2 szintes vagy ennél alacsonyabb lakóépületek közötti távolság. Beépítetlen tömbben: „H” legnagyobb építménymagasság. „H”-t a tűzvédelmi hatóság állapítja meg.

(5) A lakóterület építési telkén az építési helyen belül az építmények közötti megengedett legkisebb távolság biztosításával tetszőleges számú, legfeljebb 2 lakóegységes épület helyezhető el az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig. Épületek elhelyezhetők.

(6) Az övezet építési telkein:

a.) a 14, 15, 16, 17, 18, 19 tömbökben a haszonállat tartása tilos, ezen övezetekben állattartó épületek és melléképítmények nem helyezhetők el. A többi épülettömb falusias lakóövezetében állattartó épületek és melléképítmények az OTSZ (Tűzvédelmi szabályzat takarmány és alom tárolására vonatkozó) előírásainak betartásával elhelyezhetők.

b.) a 14, 15, 16, 17, 18, 19 tömbök területén tömör, vagy áttört kerítés nem létesíthető. Telekhatáron belül élősövényből kerítés, vagy térelválasztás az előírt védőtávolság megtartása mellett létesíthető. A megengedett legnagyobb sövénymagasság 2,00 m lehet.

c.) Az építési telek hátsó kertnek minősülő részén valamennyi melléképítmény elhelyezhető az előírt védőtávolságok betartásával. Növényházat, üvegházat, fólia sátrat a telekhatártól legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.

d.)c.)Az övezetben a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal stb. nem zavaró határértékeket meg nem haladó mértékű kisipari és kézműipari épület helyezhető el.

(7) Zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke:   nappal                   50 dB

éjjel                       40 dB

(8)^[10]

(9)^[11]

(10) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója: 40 %.

(11) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén. (12) Az oldalhatáron álló beépítésű építési övezeteken belül megengedett a szabadonálló álló beépítés, ha a telek minimális telekszélessége a 20 m-t meghaladja. Személygépkocsi tároló az építési hely oldalhatár felé eső határvonalára is elhelyezhető a védőtávolságok betartásával a szomszédok jogos érdekeinek sérelme nélkül.

(13) Egy telken belüli épületeken a tetőfedés anyaga azonos kell, hogy legyen, a tető hajlásszöge 30-45 fok közé essen. A 14, 15, 16-19 tömbökben megengedett az alacsonyabb, minimálisan 15 fokos tetőhajlásszög. Esztétikai szempontból nem megengedett a szürke hullámpalafedés. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm²/telekm²): 0,5.

(14)^[12]

(15) Ingatlanok utcai frontjának minden 5 m-ében 1 fa telepítéséről valamint a fa és az út padkáig eső közterületén lévő zöldterület az ingatlantulajdonosnak gondoskodni kell.

Vt Település központi vegyes építési övezet

(OTÉK 16.§-ához)

6.§.

(1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítés esetén építhetők be.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét , továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni. Amennyiben a SZ-1-5 szabályozási tervek telekre vonatkozóan építési helyet nem jelölnek meg az alábbi minimális elő-, oldal-, és hátsó kerti távolságokat kell betartani:

Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.

„H”:                       legnagyobb építménymagasság

„Ht”:                      érintett homlokzat tényleges építménymagasság.

(6)^[13]

(7) Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a -védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.

(8) Az övezet építési telkein állattartó épületek továbbá melléképítmények nem helyezhetők el.

(9) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20 %. A zártsorú beépítésű építési övezeteken belül a 16 m-nél szélesebb utcafrontú építési telkeken megengedett az oldalhatáron álló beépítés, az ilyen beépítésű övezetek előírásainak betartásával.

(10)^[14]

(11)^[15]

(12) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(13) Egy telken belüli épületeken a tetőfedés hajlásszöge 15 -45 fok és az anyaga azonos kell hogy legyen, esztétikai szempontból nem megengedett a szürke hullámpala fedés. Egy telken belüli épületeken a tetőfedés hajlásszöge és anyaga azonos legyen.

(14) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm²/telekm²): 2,4.

(15) Az ingatlanok utcai frontjának minden 5 m-ében a villamos és telefonvezetékeknél alacsonyabbra növő 1 fa telepítéséről valamint a fa és az utcai telekfronton az út padkáig eső közterület gondozásáról, rendben tartásáról az ingatlantulajdonosnak gondoskodni kell.

Gksz...Kereskedelmi, szolgáltató terület

(OTÉK 19.§-ához)

7.§.

(1) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(3) Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a -védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.

(4) A gazdasági területen az épületek közötti minimális tűzvédelmi távolságot - az épületek rendeltetése, tűzállósági osztálya és fokozata valamint szintszámuk alapján - az illetékes Tűzoltóparancsnokság határozza meg.

(5) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20 %.

(6)^[16]

(7)^[17]

(8) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(9) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm²/telekm²): 2.

(10) A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagasságnál magasabb épület, építmény építése a technológiai szükségszerűségből eredően.

(11) A kereskedelmi, szolgáltató területek és a lakóterületek között tervezett védőerdősávokat az övezet saját telkén belül köteles a Tulajdonos a saját költségén megvalósítani. A védőerdősáv helyett azzal azonos értékű más műszaki megoldással is biztosítható a lakóterület környezetvédelmi programban előírt védelme.

(12) Az ingatlanok utcai frontjának minden 5 m-ében 1 fa telepítéséről valamint a fa és az utcai telekfronton az út padkáig eső közterület gondozásáról, rendben tartásáról az ingatlantulajdonosnak gondoskodni kell.

Üh Üdülő terület építési övezet

(OTÉK 21.§-ához)

8.§.

(1) Első sorban üdülő épületek elhelyezésére szolgáló terület a hétvégi pihenés és szabadidő eltöltésére.

(2) A hétvégi házas üdülő telken elhelyezhető épületek

2.1. 5,40 m épület magasságot meg nem haladó hétvégi házak,

2.2. telekalakítást követően lehetőség van szabadon álló, önálló vagy legfeljebb 2 üdülőegységes épület elhelyezésére, a szabályozási előírások betartása mellett,

2.3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület és sport építmény a terület rendeltetésével összhangban.

2.4. a terület igényei szerinti gépjárművek tárolására az üdülőtelken belül épített garázs különálló épületben nem helyezhető el.

(3) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítés esetén építhetők be.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét , továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(5) Az övezet építési telkén az utcai telekhatártól minden esetben 5 m-es előkertet, a szomszédos telekhatártól a legnagyobb építménymagasságot (5,40 m), a halastó partjától minimum 6 m távolságot el kell hagyni. A szabadonállóan elhelyezett üdülőépületek között az OTÉK építmények közötti legkisebb távolságot kell biztosítani.

Az előírt távolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.

(6) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 60 %.

(7) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) az önkormányzat a környezetvédelmi programjában határozza meg.

(8) Terepszint alatti építmények építhetők. a talajvíz viszonyok figyelembevételével.

(9) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm²/telekm²): 0,2.

(10) Az ingatlanok minden 150 m²-re után legalább 1 fa vagy cserje telepítéséről, fenntartásáról gondoskodni kell.

K...Különleges terület építési övezet

(OTÉK 24.§-ához)

9.§.

(1) A rajtuk elhelyezett vagy elhelyezendő építmények különlegessége miatt az alábbi területeket különböztetjük meg:

Kt: temető területe:

A temetkezések területén csak a tevékenységgel kapcsolatos funkciójú ravatalozó, szociális stb. épület építhető, a beépítés mértéke legfeljebb 2 % -a sírkerten és az építési helyen kívül eső területeken fa telepítése szükséges

Meglévő temető kerítésétől számított 50 m-es védőtávolságon belül lakóépület csak teljes közmű (ivóvíz, közcsatorna, villany) megléte esetén építhető, az építtető teljes felelősségvállalásával. A védőtávolságon belül építési engedély nem adható ki olyan épületre, amelyben kegyeletsértő tevékenységet folytatnak (diszkó, lakatosműhely stb.).

Tervezett új temetőnél 50 m-es védőerdő telepítése szükséges telekhatáron belül.

Kc: camping

A vizi és kerékpáros turizmus kiszolgálására szolgáló terület. Szálláshelyek, szociális létesítmények, vendéglátó egység és az üzemeltetéshez szükséges építmények elhelyezésére.

Ksp: sportterület

             A sportterület a sportolási célokra kialakított terület.

A sportterületen sportpályák és kapcsolódó létesítményei (öltöző, szociális épület, lelátó stb.) helyezhetők el legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, 80 %-os zöldfelület meghagyásával, legfeljebb 7,50 m-es építménymagassággal

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(3) Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni. Amennyiben a SZ-1 szabályozási terv telekre vonatkozóan építési helyet nem jelölnek az előkert mélysége:

Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.

„H”:                       legnagyobb építménymagasság

„Ht”:                      érintett homlokzat tényleges építménymagasság.

Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan „H”/2 m.

(4) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

(5) Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a -védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.

(6) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20-80 %.

(7)^[18]

(8)^[19]

(9) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(10) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm²/telekm²): 0.5

(11) A különleges területek és a lakóterületek között tervezett védőerdősávokat az övezet saját telkén belül köteles a Tulajdonos a saját költségén megvalósítani. A védőerdősáv helyett azzal azonos értékű más műszaki megoldással is biztosítható a lakóterület környezetvédelmi programban előírt védelme.

(12) A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagasságnál magasabb építmény építése.

(13) A kemping területén legfeljebb 10 m magasságú ún. látványdomb kialakítása lehetséges, a szomszédos ingatlanok, és a tó érdeksérelme nélkül.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖ...Közlekedési és közműterület

(OTÉK 26.§-ához)

10. §.

(1) A felmerült építési igényeket egyedi elbírálás alapján elvi építési engedély kérelmének kötelezettsége mellett az érintett szakhatóságok bevonásával kell elbírálni, az út kezelőjének hozzájárulásával.

(2) KÖu: közúti közlekedési és közművek területei

1. A szabályozási vonalak közötti területek fekete kótavonallal meglévő szabályozási szélességgel ill. piros kótavonallal tervezett szabályozási szélességekkel.

2. A közlekedési területen az „ÚTKERESZTSZELVÉNYEK” című tervlapon szereplő út szélesítéseket, járdákat ill. kerékpárutakat meg kell valósítani és zöldfelületi elemeket el kell helyezni.

3. A közlekedésfejlesztési alátámasztó munkarészben, pl. „P12” jellel megjelölt (12 db személygépkocsi parkoló) területeken közparkolók alakítandók ki.

4. Külterületen a gyűjtő utak vagy annál magasabb rendű utak műszaki szélességét a kialakult állapot és a víz elvezetés lehetőségének figyelembevételével elvi engedélyben kell megállapítani.

(3) KÖv: vízi terület:

       A Vízügyi Igazgatóság kezelésébe és hatáskörébe tartozó terület.

Zp...Zöldterület

(OTÉK 27.§-ához)

11.§.

(1) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(3) A területen ún. „háromszíntű” (fa-, cserje- és gyepszintű) növényzet kihelyezéséről kell gondoskodni, a gyepszinten talajtakaró növények alkalmazásával.

(4) A beépítés során engedély alapján kivágott fás növényzet - lombtérfogat egyenértékű - visszapótlásáról gondoskodni kell az építkezés megkezdése előtt.

(5) Iparterületen telken belüli fásításról gondoskodni kell.

(6) Utcán belül csak az utca fásítására alkalmas fafajok telepíthetők, egy utcán belül lehetőleg azonos fajták kerüljenek telepítésre.

(7) Új utcáknál utcafásítási tervet kell készíteni. Az ültetendő fák között legalább annyi hely legyen, hogy a hulladékszállítási szolgáltatásokat ne akadályozza.

(8) Tulajdonosoknak a gazdasági területek telkeinek be nem épített és le nem burkolt felületét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületen legalább 1 lombos fát kell ültetni 100 m²-enként.

E...Erdőterület

(OTÉK 28.§-ához)

12.§.

(1) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás esetén építhetők be.

M....Mezőgazdasági terület

(OTÉK 29.§-ához)

13.§.

(1) Má általános:

Az általános mezőgazdasági terület művelési ágak szerint az alábbi módon szabályozzuk. Amennyiben művelési ág változás történik úgy a szabályozás a mindenkori művelési ágnak megfelelően értendő.

1. Msz szántó

- A területen építmény csak az OTÉK 29.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint helyezhető el.

2. Ml legelő, rét

- A területen építmény csak az OTÉK 29.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint helyezhető el.

^[20]2/a. Mll: legelő, rét művelési ágban lovarda területe 
A területen a lovaglás, a lótartás és a lovas turizmus céljait szolgáló épületek, építmények helyezhetők el. 

3. Mh: halastó terület: a Vízügyi hatósági engedéllyel rendelkező mesterséges tó kialakítására szolgáló terület, halastóval, a halászati tevekénységhez szükséges építmények építésének lehetőségével.

4. Mbk: birtokközpont: a terület csak az OTÉK 29.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint építhető be.

5. Mk kertes terület:

a) a területen építmény csak az OTÉK 29.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint helyezhető el. Lakóépület nem helyezhető el.

b) az övezetben építmények csak a 7,0 m-nél szélesebb telken oldalhatáronálló beépítéssel, a 10,0 m-nél szélesebb telken szabadonálló beépítéssel is elhelyezhetők.

(2) Az épületeket díszítő-takaró-fásítással tájba illően kell elhelyezni.

(3) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás esetén építhetők be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(4) A nem szabályozott önálló helyrajzi számú telkeken a kiszolgáló út tengelyétől számított 10 m -es távolságtól 110 m-es sávig elhelyezkedő 100 m-es sávban az építménymagasság mértékével megegyező, de min. 6 m-es oldalkert elhagyásával lehet építeni egy épületet illetve összefüggő épületcsoportot.

(5) A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

(6) Az építési engedélykérelemhez beruházónak be kell szerezni az illetékes talajvédelmi szakhatóság hozzájárulását. A megvalósítás során az építtető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

(7) A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagasságnál magasabb épület, építmény építése a technológiai szükségszerűségből eredően.

(8) Az önálló helyrajzi számmal rendelkező 10 000 m2-t meghaladó külterületi földrészlet, ahol a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos (pl. növénytermesztés, állattartás stb.) termőföld területek és a működéshez szükséges üzemi és lakóépítmények elhelyezésére szolgáló kivett terület. A képviselő testület döntése értelmében az igazgatási területen bárhol jelentkező ilyen igény megvalósulását lehetővé teszi.

(9) Az övezetek előírt építménymagasságánál magasabb épületek építhetők magassági megkötöttség nélkül, a technológiai szükségességből kialakítandó építmények (pl. silók, szélerőmű) esetében amennyiben a szomszéd tulajdonosi jogok nem sérülnek.

(11)^[22] Az épületeket az SZ-1-3,4 szabályozási tervrészleten belül jelölt építési hely határvonalán belül kell megépíteni.
(12)^[23]​ A mezőgazdasági területen a védőfásítás az ott jellemző őshonos fa-cserje fajokkal - kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, csertölgy, kislevelű hárs, gyertyán, kökény és galagonya - történhet.

V Egyéb terület (vízgazdálkodással kapcsolatos)

14.§.

(1) Vf... folyóvizek medre és partja

A folyóvizek partéltől számított 6 m-es sávjaiban a fenntartást akadályozó létesítmény nem kerülhet. A parti sávban csak rét-legelő művelés folytatható

(2) Vá állóvizek medre és partja

Az állóvizek partéltől számított 6 m-es sávjaiban a fenntartást akadályozó létesítmény nem kerülhet. A parti sávban csak rét-legelő művelés folytatható

(3) Vcs közcélú nyílt csatornák medre és partja

A közcélú nyílt csatornák partéltől számított 3 m-es sávjaiban a fenntartást akadályozó létesítmény nem kerülhet. A parti sávban csak rét-legelő művelés folytatható

(4) Egyéb területen - ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik - a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkár elhárítási, a vizisport, és sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(5) A Kardos ér, Répce folyó védett oldali töltéslábától számított 10 m-es sávjában építési tevékenység csak a Vízügyi Igazgatóság előzetes engedélyével, hozzájárulásával történhet.

(6) Az övezetekben csak legalább részleges közművesítés vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás esetén lehet építkezni.

a) 10 m-es sávon belül nem lehet

b) levonulásnál partél 0,5-1,0 külvíz depónia

Különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya) céljára szolgáló övezet
14/A. §^[24]

(1) A Kb-B jelű különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya) céljára szolgáló övezet, mely a külfejtéses művelésű bányászati és ezzel közvetlenül összefüggő tevékenység céljára kijelölt terület.
(2) Az övezetben elsősorban a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, az üzemeltetéshez szükséges irodai és szociális szükségleteket kiszolgáló építmények, porta és mérlegház, hídmérleg, valamint a kitermelt anyag kezeléséhez szükséges építmények helyezhetők el. 
(3) Az övezetben az épületekre számítandó beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 2%. A beépítettségi mértékbe az épületnek nem minősülő kitermelési, technológiai és gépi, bányagépészeti berendezések nem számítandók be.
(4) Az épületek, mobil konténerek épületmagassága legfeljebb 6,0 m lehet. A bányászati technológiai és gépi berendezések magasságát a technológiai igény határozza meg.
(5) Közterületi telekhatár mentén 5,0 m-es sáv határpillérként, bolygatás mentesen, szabadon megtartandó.
(6) Az övezetben a közműellátás mértéke: hiányos közművesítettség.
(7) A szabályozási terven jelölt telken belüli kötelező védőfásítás a telken létesített tevékenységből származó káros környezeti és táji hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület. A területrészen többszintes növényállományt, azaz egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzetet kell telepíteni. Ebben a sávban épület nem helyezhető el, és a burkolt felületek összterülete a 20%-ot nem haladhatja meg.
(8) A területen áthaladó vízelvezető árok kiváltásáig, a telekhatártól számított 5,0-5,0 méter széles védőpillérben tartandó.
(9) A középnyomású gázvezeték sértetlensége a két oldalán 5,0-5,0 m széles védősávval biztosítandó, vagy az érintett szakaszon kiváltandó.

III.FEJEZET

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

Épületek, építmény és településkép védelem

Általános előírások

(OTÉK 31.§-ához)

15.§.^[25]

Védőterületek

(OTÉK 38.§-ához)

16. §

(1) ^[26]

(2) Temető telekhatárától mért 50 m távolságon belül a temető működését zavaró, kegyeletsértő létesítmény nem építhető.

(3)^[27]

(4) Védősávok: a nyomvonal jellegű építmények esetén: mely területén építményt elhelyezni, bármely környezetalakító tevékenységet folytatni csak az érintett szakhatóságok ill. szolgáltatók hozzájárulásával lehet.

a) A Kardos-éren, és a Répce-folyón a 6-6 m-es parti sávot a szakfeladatok ellátása érdekében szabadon kell tartani.

b) A vízfolyások, vízfelületek medrének szennyeződésektől való megvédésére közcélú nyílt csatornák partélétől 3 m, álló és folyóvizek partélétől 6 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni.

c) a 20 kV-os elektromos szabadvezeték biztonsági övezetében (a szélső szálaktól számított 5-5 m) épület elhelyezése csak a kezelő előzetes hozzájárulásával lehet. d) a D 160 PE 80/G SDR 11 4 bar-os gázelosztó vezeték védőövezete a vezeték tengelyétől mindkét oldalra 5-5 m, D63-, D32-, D20-as elosztó- és bekötővezetékeké 4-4 m. Védelemmel ellátott szakaszok védőövezete, ahol a védőövezet csökkentése indokolt, keresztmetszettől függetlenül 3-3 m.

e) nagy középnyomású gázvezeték tengelyétől 5-5 m.

IV. Fejezet

Sajátos jogintézmények

17.§

(1) Építésjogi követelmények:

Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el az 1997. évi LXXVIII., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltak valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően.

Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak az említett törvényben foglaltak valamint az egyéb jogszabályok előírásai szerint lehet.

(2) Tilalmak: a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében:

a) Változtatási tilalmat nem rendel el.

b) Telekalakítási tilalmat nem rendel el.

c) Építési tilalmat nem rendel el.

(3) Telekalakítás

a) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen.

b) Az új kialakított telek és a telekalakítás után visszamaradt telek(ek) méretének meg kell felelnie az építési övezetre előírt telekméretnek.

c) A telekalakítás kezdeményezőjét utak és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezi az önkormányzat.

d) A telek megosztások iránya egyezzen meg az irányadó telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.

(4) Helyi közút céljára történő lejegyzés

Helyi közút céljára - a kisajátítási, kártalanítási szabályai szerinti kártalanítás mellett - az építési tilalommal és elővásárlási joggal terhelt ingatlanokat az önkormányzat a pénzügyi lehetőségek függvényében a területeket igénybeveszi.

(5) Útépítési-és közművesítési hozzájárulás

Az önkormányzat költségén létesülő helyi közút ill. közművek költségeit teljes egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja utcai telekhossz arányában.

(6) Településrendezési kötelezések és kártalanítási szabályok.

a) A tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében 4 éves beépítési kötelezettséget, és visszavásárlási jogot köt ki az önkormányzati építési telkekre.

b) Amennyiben az ingatlantulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, önkormányzat a vásárláskori vételáron -a telken végzett beruházások költségeivel növelve- az ingatlant visszavásárolhatja.

c) Közérdekű környezetalakítás céljából a használatbevételi engedély kiadását követő 5 éven belüli beültetési kötelezettséget ír elő a terven jelölt területekre valamint az építési telek utcai telekhatárának hosszában 5 m-enkénti fásításra.

V. Fejezet

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM

Országos művi értékvédelem

18.§.^[28]

Helyi művi értékvédelem

19.§.^[29]

VI. FEJEZET TÁJ-és TERMÉSZETVÉDELEM

Országosan védett táj-és természeti érték

20.§.^[30]

Helyi védett táj és természeti értékek

21.§.^[31]​

VII. Fejezet

Környezetvédelem

22.§.

(1) Földvédelme:

1. A területen a feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható.

2. Területen vízvételi hellyel ellátott új létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni (elkészültéig zárt rendszerű szennyvíz gyűjtőben).

3. A felszíni és egyéb vizek elvezetéséről, kezeléséről - a talaj védelme érdekében - (szak)hatóság(ok) előírásai szerint kell gondoskodni.

4. A terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újra hasznosításáról gondoskodni kell.

5. A fentiekben nem említett, a talaj védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) Levegő tisztaság védelem

1.^[32]

2. Új szennyező forrás létesítése esetén a helyrajzi számmal megnevezett telephelyre vonatkozóan az emissziós határértékeket a mód. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerint kell meghatározni, az imissziós határértékeket (egészségügyi, ökológiai) a mód. 14/2001. (V.9.) KöM-EüM- FVM együttes rendelete szerint megalkotott ÖK rendelet tartalmazza.

3.^[33]

4. A levegő tisztaságának védelmében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.

5. Levegőt szennyező anyag lakóterületre jutásának megakadályozása érdekében a védelmet az ingatlan területén belül kell megoldani.

6. A fentiekben nem említett, a levegő tisztaságát szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

(3) A víz védelme

1. Vízvédelmi besorolás: Hövej területe a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen fekszik és a település szennyeződés érzékenységi besorolása „B” érzékeny kategóriába tartozik. A terület felszín alatti vízbázist nem érint.

2. A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv (ek)ben kell meghatározni.

3.^[34]

4.^[35]

5. A felszíni vizek elvezetéséről, kezeléséről - a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében - az illetékes szakhatóság(ok) előírásai szerint kell gondoskodni.

6. Szilárd és folyékony települési (kommunális) és veszélyes hulladékok további szennyvíz iszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtérben, töltésekkel nem védett ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett vízjárásos, ill. mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad.

7. Szennyvíz csatornával nem rendelkező területeken zártrendszerű szennyvíz-gyűjtőbe kell a szennyvizet vezetni a csatorna kiépültéig, szennyvizet szikkasztani tilos.

(4) Zaj - és rezgésvédelem

1. A területen a zaj -és rezgésterhelés csökkentése, valamint a csend védelme érdekében, - legalább a forgalmi úttal érintett szakasz mentén - az újonnan létesítendő oktatási, kulturális és szociális létesítmények esetében azok zaj elleni védelmét biztosítani kell.

2.^[36]

(5) Élő természet táji értékeinek védelme

1. A területen meglévő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívüli esetben, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szabad. Kivételt képez az erdők erdészeti módszerekkel történő gondozása, tervszerű ritkítása és cseréje.

2. A beépített ill. a beépítésre szánt területen és annak határától mért 2000 m-es távolságán belül női ivarú nyárfa nem telepíthető.

3. A területen az építés miatt engedély alapján megszüntetett, elhalt növényzet visszapótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Az építési engedélyezés terv részeként kell meghatározni, ha a fakivágásra építéssel összefüggésben kerül sor annak visszapótlásáról. A visszapótlásra szánt növényzetet - lehetőség szerint- az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

(6) Hulladékgazdálkodás

1. A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni. A területen keletkező hulladékok rendszeres elszállításáról gondoskodni kell.

2. A fentiekben nem említett, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

3. A gazdasági-, különleges- valamint közlekedési és közmű területi övezet területén új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell.

4. Meglévő építmény átalakítása vagy használati (rendeltetési) módjának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi határértékeknek a gazdasági területhez - közterülettel elválasztva vagy anélkül - legalább a csatlakozó lakóterületi építési hely határán teljesülniük kell.

VIII. FEJEZET

INFRASTRUKTÚRA

Közlekedés

23.§.

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és azok védőtávolságait a mellékelt szabályozási terv rögzíti.

(2)^[37]​

(3) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához előírt mennyiségű és fajtájú jármű elhelyezését kell biztosítani saját telken.

(4) Autóbusz leálló öblöket és fedett várakozóhelyet az előírásoknak megfelelően jelölt helyeken kell létesíteni.

(5) A közlekedési területeken elhelyezendő útépítési, közmű és zöldfelületi elemeket a mintakeresztszelvények szerint kell megvalósítani.

Közművek

24.§.

(1) A területen a közműhálózatokat, és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági ill. üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni ill. kialakítani.

(2) A közműlétesítmények elhelyezésénél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat, a védőtávolságokat be kell tartani. Védőtávolságon belül építkezni csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3)^[38]

(4) A területen a felszíni vizek védelme érdekében a vízállásos területek, tavak rendezése során az illetékes vízügyi (szak)hatóság előírásai szerinti kell eljárni (vízfelületek, tó, csatorna, forrás, kút).

(5) A meglévő vízgyűjtő helyek környezetéből a felszíni vizeket a folyóba csak megfelelő és szükséges előtisztítás után szabad vezetni.

(6) Bármely mélyépítés jellegű tevékenység a felszíni-és egyéb vizek távoltartásával ill. megfelelő elvezetésével végezhető.

(7) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomáscsökkentő az épület utcai homlokfalán nem helyezhető el.

(8) A területen szükséges transzformátor(ok)at a szakhatóságok ill. az üzemeltető által meghatározott és jegyzőkönyvben rögzített helyen, közterületen vagy közterületről közvetlenül megközelíthetően (önállóan, melléképületben vagy a főépület tömegén belül) kell elhelyezni. Az oszlopos légvezetékek helyett a jövőben elektromos földkábelek építendők.

(9) A lakó, vegyes és gazdasági épületekre használatbavételi engedély csak abban az esetben adható ki, ha a közműcsatlakozások a közüzemi hálózathoz megépültek, a csapadékvíz elvezetésére nyílt vagy burkolt árokkal ill. a víz levezetésére alkalmas úttal rendelkezik.

(10)^[39]​

(11) Új közművek létesítésekor és egyéb építési tevékenység esetén a meglévő közművezetékek védelméről gondoskodni kell.

(12) Az épületekre használatbavételi engedély csak abban az esetben adható ki, ha a közműcsatlakozások a közüzemi hálózathoz megépültek.

IX. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Egyéb előírások

25.§.

(1) Az engedélyezési eljárás során a +-0,00 m-es szint a gyalogos bejáró tengelyében a meglévő útkorona szint magassága.

(2) A telekalakítások terület-felhasználási terv szerinti végrehajtása érdekében az érintett területeket belterületbe kell vonni.

(3) Ütemezetten belterületbe kell vonni a bevonásra jelölt területeket.

(4) A rendezési terv végrehajtása, az abban foglaltak megvalósítása érdekében szükséges intézkedések:

a) a tervezett belterületi terület-felhasználások területének igény szerinti, ütemezett belterületbe vonása,

b) a tervezett közterület alakítások, bővítések végrehajtása,

c) a helyi védelem elrendelése,

d) sajátos jogintézmények rendelettel ill. határozattal a törvényi előírásoknak megfelelő érvényesítése.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §.

(1) A HÉSZ rendelkezéseit valamennyi az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és annak módosításai értelmében vett ügyben alkalmazni kell.

(2) Ez a rendelet 2004. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 6/1996.(XI.29.)ÖKT, a 8/1997.(XI.29.)ÖKT, a 8/2003.(IX.11.)ÖKT rendeletek hatályukat vesztik.