1. § (1) Bercel Község Önkormányzata Bercel község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.

(2) A rendelet hatálya Bercel község közigazgatási területére terjed ki.

(3) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az épített környezet átalakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv., az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997., (XII. 20.) Korm. Sz. rendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályzatáról szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet előírásai, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. Évi LXIV. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv., jelen rendelet és szabályozási terv előírásai szerint szabad.

2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési terv módosításával együtt módosítható.

3. § (1) E rendelet Bercel község közigazgatási területén építési szempontból

4. § (1) A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, valamint a zöldterület felhasználású területek.

(2) A beépítésre nem szánt területeken a beépítettség legfeljebb 5% lehet.

5. § (1) E rendelet a szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület felhasználási egységekre (azokat további építési övezetekre) tagolja.

(2) A beépítésre szánt területek használatuk jellege szerint a következő terület felhasználási egységekre tagozódnak:

6. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterületek övezeti besorolása falusias lehet a szabályozási terven jelöltnek megfelelően.

(3) Tartalék lakóterületként kell kezelni

7. § (1) A lakóterület legfeljebb 4,50 m épületmagasságú egylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető

8. § (1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek szabadon állóan és oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) Az építési telkek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

9. § (7) A vegyes terület lakó és intézményterületek, valamint kereskedelmi szolgáltató, gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(8) A településközponti vegyes terület a község történelmileg kialakult magját, illetve az alapfokú ellátást biztosító intézményeknek a településközpontban kialakult területeit fedi le.

10. § (1) A településközponti vegyes terület a község központi területén több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi intézmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakásfunkcióra.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:

12. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

13. § (1) A kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető:

14. § (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A község külterületén tervezett ipari terület az egyéb ipari terület kategóriába tartozik, ez azt jelenti, hogy csak kisebb környezeti terheléssel járó ipari üzemek telepíthetők ide.

(3) A község egész igazgatási területein jelentős mértékű zavaró hatású, különösen veszélyes (pl.: tűz-, robbanás-, fertőzésveszély), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények nem helyezhetők el, veszélyes hulladék nem tárolható, és veszélyes terméket előállító létesítmény nem telepíthető.

(4) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

15. § (1) A mezőgazdasági gazdasági terület olyan nagyüzemi állattartó telepet foglal magába, amelyre a 3 %-nál nagyobb beépítés a jellemző és a telephez mezőgazdasági földterület nem tartozik.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek mérete és beépítési feltétele a következők:

16. § (1) A különleges terület nem beépíthető vagy sajátos beépítettségű terület.

(2) Különleges területnek minősíti a szabályozási terv

17. § (1) A beépítésre nem szánt területek:

18. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az utak, gépjármű várakozóhelyek, gyalogutak, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

19. § (1) A 78 sz. egyvágányú Balassagyarmat-Aszód vasúti mellékvonal Bercel község Ny-i igazgatási határát képezi mintegy 550 m-es szakaszon.

(2) A vasút nyomvonala és területe változatlan marad. A vasút mentén építmények nem helyezkednek el és a külterületi szabályozási terv sem tartalmaz építési területet.

20. § (1) A 2129 sz. Galgaguta – Jobbágyi összekötő út, a belterületen Szent István tér, Petőfi út.

21. § (1) Ordaspuszta belterületén a meglévő és tervezett utca szabályozási szélessége: 12,0 m

(2) Mezőgazdasági utak

22. § Gyűjtőút funkciót lát el:

23. § (1) A tervezett lakóutak szabályozási szélessége: 12,0, 16,0 és 18,0 m

24. § (1) A 2129 sz. forgalmi úthoz kapcsolódó csomópontok:

25. § (1) Tömegközlekedés

26. § (1) A közmű létesítmények elhelyezésére a szabályozási tervlapon jelölt területeket biztosítani kell, ezek:

27. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark, játszótér).

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie és kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhető kell, hogy legyen.

(3) A zöldterületen elhelyezhető:

28. § (1) Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m ² nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

29. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül azaz erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A területen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el, a 10,0 ha-t meghaladó területnagyságú erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel.

30. § (1) Védő erdőként kell fenntartani

31. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) A mezőgazdasági terület

32. § (1) Bercel község egyéb belterületét képező Ordaspuszta jelenleg kertes mezőgazdasági területként funkcionál, amellett kiránduló és táborozó hely. A mezőgazdasági parcellák beépítésének feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

33. § (1) Az általános mezőgazdasági területen gazdasági épület az 1500 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el.

(2) A telek beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

34. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek a községben a patakok medre és partja, valamint a tervezett tározó tó medre és partja.

(2) A község területét érintő

35. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, a egészség-, a tűz-, a közbiztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep és talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolja károsan.

36. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szóló területrészét a szabályozási terv határozza meg. A területrészen belül kell elhelyezni az övezeti rendeltetésnek megfelelő fő és melléképületeket, az egyéb beépítési előírások figyelembevételével.

(2) Az előkert, oldalkert, hátsókertre vonatkozó értékeket és az építmények közötti távolságot a szabályozási terv és az övezeti jellemzők határozzák meg.

(3) A szabályozási tervben (1:2000 m.a. tervlap) és az övezeti jellemzőkben megadott közterület (út) felöli építési vonal kötelező szabályozási elem.

(4) Tetőtérbeépítés minden építési övezetben megengedett az előírt épületmagasság megtartásával.

(5) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:

37. § (1) Közterületen építményt elhelyezni csak a helyi építési szabályzat alapján szabad.

(2) Önálló hirdetőberendezés, telefonfülke, újságárúsító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

38. § (1) A beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás és oltóvíz-ellátás biztosított.

(2) Bármilyen létesítmény vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított.

39. § A község központi belterületén a szennyvízcsatorna hálózat kiépült. Új építményt elhelyezni, ha annak a telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet. Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül a hatóság által előírt mértékben kell elvégezni. A csatornahálózatot a község fejlesztésre kijelölt területén is ki kell építeni a terület felhasználásával egy időben.

40. § A csapadékvizek elvezetését nyílt vízelvezető árokkal, burkolt folyókával biztosítani kell az utak szelvényében. A burkolt folyókák és nyílt vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról gondoskodni kell. Az utaktól függetlenül vezetett nyílt vízelvezető árkok nyomvonalát szabadon kell hagyni, az árkok mentén karbantartó sávot biztosítani kell. A belterület felszíni vizeinek befogadója a Gólya patak, Ordaspusztán az Ordas patak. A vízfolyásokkal kapcsolatban a HÉSZ 34. §-ban leírtakat kell figyelembe venni és a patakmedrek folyamatos tisztítását biztosítani kell.

41. § Villamosenergia ellátás:

42. § (1) A közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.

(2) A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán, védősávján belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető. A gázelosztó vezetékek kiváltása, létesítése a Miskolci Bányakapitányság engedélye alapján történhet.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek elhelyezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.

43. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti, vagy művi (épített) környezetet, vagy annak elemeit részesíti védelemben.

(2) A természeti védelem alatt álló területeket a külterületi szabályozási terv, az épített környezet védett területét és elemeit a belterületi szabályozási terv határolja le.

44. § (1) Védett területként kell kezelni a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága által kijelölt természeti területeket (erdő, rét, legelő területek).

(2) A természeti területek hrsz. szerinti felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Helyi védelmet kell biztosítani:

45. § (1) Országos védettségű építészeti emlék (műemlék)

46. § (1) Országos védettségű területként kell nyilvántartani, mint régészeti lelőhelyet a 3. mellékletben felsorolt területeket. (a Szécsény-i Kubinyi Ferenc Múzeum adattári nyilvántartása alapján)

(2) Az előző fejezetben felsorolt régészeti lelőhelyeket a külterületi szabályozási tervlap ábrázolja. A belterületen lévő lelőhelyeket a belterületi szabályozási terv is feltünteti.

(3) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyezési eljárás során a 2001 évi LXIV. törvény 63. §. (4) bekezdése alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni.

(4) A régészeti lelőhelyeken kívül eső területen földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.)

47. § (1) A talaj, a talajvíz, a község területén lévő patak és vízfolyás, védelme érdekében a szennyvíz csak közcsatornába vezethető. Kivételt képeznek az Mk és Má jelű területek, ahol zárt szennyvíztároló építhető.

(2) A gazdasági területeken keletkező technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. Az előtisztítást a keletkezés helyén, a telken belül kell elvégezni.

(3) Élő vízfolyásba, árkokba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni tilos. Élővizekbe szennyezett csapadékvizet sem szabad bevezetni.

(4) Fokozott figyelmet kell fordítani a patakok menti ökológiai folyosóra, a természetes állapot megtartására. A patakmedrek rendszeres tisztítását biztosítani kell.

(5) A község közigazgatási területén keletkező kommunális hulladék elszállítását a községi szeméttelepre biztosítani kell. A szeméttelep területét, ha megépül a körzeti szeméttelep, rekultiválni kell.

(6) Állattartási épület csak ott és úgy üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése és ártalmatlanítása megoldott

(7) A község igazgatási területén a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak, ezen munkálatok fokozott figyelmet érdemelnek.

(8) A község igazgatási területén található felszínmozgásos területek (külterületi szabályozási terven jelölve):

48. § Levegőtisztaság védelmi szempontból a község egész területén a 120/2001. (VI.30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

49. § A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és (vagy) rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és (vagy) rezgés mértéke környezetében lévő területfelhasználási egységre a HÉSZ 12. §-ában és egyéb jogszabályban előírt határértéket nem haladja meg.

50. § (1) A forgalmi utak védőtávolságán belül létesítmény csak az útügyi hatóság hozzájárulásával történhet.

(2) A község meglévő beépítésű területein, ahol a szabályozási terv nem jelöl változást, ott az épület a jelenlegi helyén kerülhet átépítésre.

(3) Ahol a szabályozási terv új építési helyet jelöl meg, ott az átépítéseket ennek megfelelően kell engedélyezni. Az itt lévő épületeken a fő teherhordó szerkezetek (födém, főfal) elbontásával nem járó állagmegóvás, új önálló rendeltetési egységet nem eredményező átalakítás legfeljebb egy alkalommal 25 m²-el történő bővítés és felújítás engedélyezhető.

(4) A fejlesztésre kijelölt területekre felhasználásuk előtt talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges. Ajánlott a talajmechanikai fúrásokat a tervezett épület helyén elvégezni.

(5) A Széchenyi út 335/1-24 hrsz-ú ingatlanok beépítése 8,0m-es előkerttel történhet. A telek vásárlásakor fel kell hívni az építtetők figyelmét a talaj adottságaira, és a szabályozási előírások mellékletét rendelkezésükre kell bocsátani (4. melléklet)

(6) A község területére készülő talajmechanikai szakvéleményeket a Magyar Geológiai Szolgálat É-Magyarországi Területi Hivatal részére meg kell küldeni.

(7) A szabályozási tervlapon a magántulajdonú lakótelkek irányadó szabályozási vonallal jelölt megosztása a tulajdonos kérelmére, és beleegyezésével történhet.

(8) Ha az építkezés felszínmozgás-veszélyes területen van, akkor:

51. § (1) A HÉSZ mellékletét képző szabályozási terven az 1. §-ban felsorolt földrészletek tekintetében a szabályozási övezeti terv módosul e rendelet mellékletét képző, M=1:2000 méretarányú szabályozási tervalap tartalmával.

(2) A HÉSZ mellékletét képező, Ordas-puszta 1:1000 méretarányú belterületi szabályozási tervét együtt kell kezelni e rendelet mellékletét képező, a Nógrádterv Kft. által készített, 1:1000 méretarányú, SZ-2 rajzszámú belterületi szabályozás terv kivágattal.

(3) B-1 jelű, 1:2000 méretarányú tervlapja együtt kezelendő e rendelet 1.sz. mellékletét képező B-1 M jelű, 1:2000 méretarányú tervlappal.

(4) A K-1 jelű, 1:10 000 méretarányú közterületi szabályozási tervlap együtt kezelendő e rendelet 2.sz. mellékeltét képező K-1 M jelű, 1:10 000 méretarányú tervlappal.

(5) A HÉSZ mellékletét képező Szabályozási Terv B-1 M jelű, 1:2000 méretarányú tervlapja együtt kezelendő e rendelet 1. sz. mellékletét képező B-1 M jelű, 1:2000 méretarányú tervlappal.

(6) A HÉSZ mellékletét képező belterület szabályozási tervlapján az e rendelet 1. melléklet szerinti „módosított terület határa”-val jelölt területek helyébe a Szab3 jelű szabályozási fedvénytervlap lép.

(7) A HÉSZ mellékletét képező külterület szabályozási tervlapján az e rendelet 2. melléklet szerinti „módosított terület határa”-val jelölt terület helyébe a Szab4 jelű szabályozási fedvénytervlap lép.

(8) A HÉSZ mellékletét képező külterület szabályozási tervlapján az e rendelet 1. melléklet szerinti „módosított terület határa”-val jelölt területek helyébe a Szab1 jelű szabályozási fedvénytervlap lép.

(9) A HÉSZ mellékletét képező belterület szabályozási tervlapján az e rendelet 2. melléklet szerinti „módosított terület határa”-val jelölt terület helyébe a Szab2 jelű szabályozási fedvénytervlap lép.

(10) A HÉSZ mellékletét képező Szabályozási Terv B-1 M jelű, 1:2000 méretarányú tervlapja együtt kezelendő e rendelet 1. sz. mellékletét képező B-1 M jelű, 1:2000 méretarányú tervlappal.

(11) A HÉSZ mellékeltét képező belterület szabályozási tervlapján az e rendelet „1. sz. módosítással érintett terület”-vel jelölt területek helyébe a Szab5 jelű szabályozási fedvénytervlap lép.

(12) A HÉSZ mellékeltét képező belterület szabályozási tervlapján az e rendelet „2. sz. módosítással érintett terület”-vel jelölt területek helyébe a SZT-H jelű szabályozási fedvénytervlap lép.

(13) Bercel Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény 25. §. (1) bekezdésében kapott, felhatalmazáson alapuló származékos jogkörében eljárva, elővásárlási jogot jegyeztet be, az 5. mellékletben felsorolt ingatlanokra, az ott megjelölt településrendezési célok megvalósítása érdekében.

52. § (1) Jelen rendelet 2004. év szeptember hó 2. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított, illetve folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell a község igazgatási területén.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: