TARTALOMJEGYZÉK

Balatonfüred Város Helyi Építési Szabályzatához

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§. Az előírások hatálya

2.§. A szabályozási elemek típusai

3.§. Telekalakítás

4.§. Épületek, építmények elhelyezése, kialakítása

5.§. Egyéb általános előírások

II. RÉSZ

1. fejezet

TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK

6.§. A beépítésre szánt területek általános előírásai

7.§. Az övezeti előírások fajtái7

2. fejezet

A szabályzási rétegekre vonatkozó előírások

8.§. Belterület-külterület tervlapja (1. sz. réteg)

9.§. Közterület réteg tervlapja (2. sz. réteg)

10.§. Rendeltetési réteg tervlapja (3. sz. réteg)

3. fejezet

A rendeltetési rétegekre vonatkozó előírások

Lakóterületek

11.§. Nagy laksűrűségű, magas intenzitású nagyvárosias lakóterület (Ln)

12.§. Közepes laksűrűségű, intenzív beépítettségű, kisvárosias lakóterület (Lk)

13.§. Alacsony laksűrűségű, közepes intenzitású, kertvárosias lakóterület (Lke)

Vegyes területek

14.§. Településközpont vegyes terület (Vt)

15.§. Központi vegyes terület (Vk)

Gazdasági területek

16.§. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

17.§. Egyéb ipari terület (Gip)

Üdülőterületek

18.§. Üdülőházas üdülőterület (Üü)

19.§. Hétvégiházas üdülőterület (Üh)

Különleges területek

20.§. Balatoni OTÉK szerinti különleges területek (Kk, Kst, Kki)

21.§. Különleges-Szabadidő központok, szabadidőpark területei (Ksz)

22.§. Különleges temető terület (Kt)

23.§. Különleges városüzemeltetési terület (Kvü)

24.§. Különleges kereskedelmi célú terület (Kke)

25.§. Különleges légi közlekedési terület (Kl)

4. fejezet

A beépítésre nem szánt övezetekre vonatkozó előírások

Beépítésre nem szánt különleges területek

26.§. Különleges nagy kiterjedésű sportolási, rekreációs célú övezet (Ksp)

27.§. Minőségi Turisztikai övezet (Üüm)

Közlekedési és közműterület

28.§. Általános közlekedési-közmű övezet

29.§. Magánút kialakítása

30.§. Vasúti közlekedési-közmű övezet

31.§. Kerékpáros közlekedés

Zöldterületi övezetek

32.§. Meglévő közparkok övezete (Zkp1)

33.§. Tervezett közparkok övezete(Zkp2)

34.§. A zöldfelületekre vonatkozó általános előírások

Erdőterület

35.§ Az erdőterület övezeti tagozódása

36.§. Védelmi rendeltetésű erdőövezet(Ev)

37.§. Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőövezet(Ee)

38.§. Gazdasági rendeltetésű erdőövezet(Eg)

39.§. Erdősítésre javasolt erdőövezet (Et)

Mezőgazdasági terület

40.§. A mezőgazdasági terület övezeti tagozódása

41.§. Általános mezőgazdasági övezet(Má)

42.§. Korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet(Mko)

43.§. Kertes mezőgazdasági övezet(Mk)

Egyéb rendeltetésű területek

44.§. Vízgazdálkodási övezet

5. fejezet

A beépítésre szánt területek építési előírásai

45.§. Beépítési mód réteg (4 sz. réteg) Az övezeti kód első száma

46.§. Beépíthetőség réteg (5 sz. réteg) Az övezeti kód második száma

47.§. Az építmény-magasságra vonatkozó réteg (6 sz. réteg). Az övezeti kód harmadik száma

48.§. A kialakítható telek réteg (7 sz. réteg) Az övezeti kód negyedik száma

49.§. A kialakítandó zöldfelületi arány réteg (8 sz. réteg) Az övezeti kód ötödik száma

50.§. A beépítési karakterre- vonatkozó réteg (9 sz. réteg) Az övezeti kód hatodik száma

51.§. Az építési hely réteg (10 sz. réteg)

52.§. Területre vonatkozó sajátos előírások rétege (11 sz. réteg)

6. fejezet

Korlátozások

53.§. Építési, telekalakítási tilalmak és korlátozások

III. RÉSZ

TERÜLETHEZ NEM KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK

1. fejezet

Az épített környezet védelme

54.§. Régészeti területek védelme

55.§. Értékvédelem

56.§. Védett terület beépítésének általános előírásai

57.§. Védett épületekre vonatkozó előírások

2. fejezet

Táj és természetvédelem

58.§. Táj- és természetvédelem

59.§. A természet és a növényzet védelme

3. fejezet

Környezetvédelem

60.§. Zaj elleni védelem

61.§. Levegőtisztaság védelem

62.§. A föld védelme

63.§. A víz védelme

64.§. Hulladékgazdálkodás

4. fejezet

Közlekedés

65.§. Közlekedési területek és létesítmények

5. fejezet

Közművek

66.§. Általános előírások

67.§. Vízellátás

68.§. Szennyvízelvezetés

69 §. Felszíni vízelvezetés

70.§. Villamosenergia-ellátás

71.§. Földgáz- és távhő ellátás

72.§. Elektronikus hírközlés

73.§. Védősáv- és védőterület igényes közmű gerinchálózatok és építmények

IV. RÉSZ

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

74.§. Fogalmak

75.§. Hatálybalépés

MELLÉKLETEK:

1. Építési helyhez kötött előírások

2. Területhez kötött sajátos előírások

3. OTÉK-tól való eltérés

4. Helyi védett épületek

5. Országosan védett épületek és területek műemléki környezete

FÜGGELÉK:

1. Az országos védelemben részesülő műemlékek

2. Régészeti területek helyrajzi számos listája

3. A közművesítés és a közműelrendezés megvalósítására vonatkozó szabványok és kormányrendeletek

RAJZI MELLÉKLETEK:

Egységes Szabályozási Terv

A szabályozás térinformatikai rétegei

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő Testületének
a város Helyi Építési Szabályzatáról,
valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló,
18/2004. (VI.25.) rendelete

Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§.(3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§.(1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§.(1) bekezdésében biztosított feladat- és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§.(3), valamint 111. §. (1) és (2) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a Balatoni Területi Főépítész 97-14/2004. számú hozzájárulása alapján a város településszerkezeti tervében foglaltak megvalósítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya Balatonfüred Város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A város területén területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni, (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint ilyen célokra hatósági engedélyt kiadni csak

a.) az ide vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései, továbbá

b.) a jelen rendelet

előírásai szerint szabad.

(3) Jelen rendeletnek 1. számú melléklete az Egységes szabályozási tervlap, amely digitális formában tartalmazza egységes adathalmazként az egyes réteg tervlapokat. A beépítésre nem szánt területekre (külterület) vonatkozóan 1:8000 méretarányban, a beépítésre szánt területekre (belterület) vonatkozóan pedig 1:2000 méretarányban került kinyomtatásra.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12],[13] [14] [15][16] [17][18][19]

A szabályozási elemek típusai

2.§

(1) Jelen rendelet, valamint a szabályozási tervlap és jelmagyarázata kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) I. rendű kötelező elemek:

- az I. rendű szabályozási vonalak (a közterülettel határos övezethatárok) és azokhoz tartozó szabályozási szélességek (főforgalmi, forgalmi utak és gyűjtőutak szabályozási területének határai, azaz az elsőrendű közlekedési célú közterületek),

-az övezethatárok és a hozzájuk rendelt övezeti előírások,

- a telek rendeltetése

- védőterületek, védőtávolságok.

- helyi jelentőségű védett természeti terület

- helyi értékvédlmi terület

(3) II. rendű kötelező elemek:

- a II. rendű szabályozási vonalak, (egyéb közterülethatárok)

- az építési övezetek beépítési karaktere,

- a védett területek határa,

- az egyes épületekre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védettség, illetve védelmi előírások,

- az övezeti előírásokon túl minden egyéb városrendezési előírás,

- nem beépíthető terület.

- a kötelező telekalakítás (telekösszevonást),

- az építési hely határvonala,

- a beépíthetőség legnagyobb aránya,

- az építménymagasságra megadott érték,

- az előírt parkolóhelyek

- a kötelező jelleggel előírt művelést, fasor telepítés vagy kiegészítés helyére, illetve az ilyen célra kijelölt utcaszakaszra vonatkozó előírások,

- a növényzettel való fedettség biztosítására vonatkozó minimális érték.

- kialakítható legkisebb telekméret,

- beépítési mód,

- a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke,

- zöldfelület legkisebb aránya,

- felhasználás kizárólagossága,

- megszüntető jel

- közhasználat céljára kötelezően átadandó területsáv,

- telken belüli parkosítandó terület (kötelezően zöldfelületként tartandó, nem beépíthető telekrész).

(4) Irányadó szabályozási elemek:

- irányadó telekhatár,

(5) Kötelező elemek módosítása:

a) I. rendű, kötelező elemek módosítására csak a településszerkezeti terv egyidejű felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor,

b) a II. rendű, kötelező elemek módosítása

- belterületen, illetve beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére,

- külterületen, illetve beépítésre nem szánt területen az érintett területfelhasználási egységre

kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.

(6) Az irányadó szabályozási elemek pontosítását telekalakítási terv végzi el.

Telekalakítás

3.§

(1) Jelen rendelet módosítása nélkül:

a.) a telkek összevonhatóak,

b.) a telekhatárok módosíthatóak, amennyiben az így kialakult telkek az övezetre meghatározott minimális telekméretnek eleget tesznek, vagy a jelenlegi állapotnál kedvezőbb állapotot hoznak létre, de az övezeti előírásnál kisebb telek mérete nem csökkenthető.

c.) [20]

d.)[21] a szabályozási terven jelölt közterületek kialakítása érdekében az erre irányuló telekalakítás akkor is végrehajtható, ha a megmaradó telek (rész) kisebb az övezetre előírt minimumnál. Az így kialakuló telkeket kialakult telekállapotnak kell tekinteni.

(2.) A szabályozási terven jelölt javasolt telekhatár (valamint ehhez kapcsolódó megszüntető jel) nem jelent telekalakítási kötelezettséget.

(3) Telekalakításnál a meglévő közmű szolgalmi jogokról rendelkezni kell.

(4) A terv jóváhagyásakor külterületi besorolású ingatlanok csak az övezeti előírásoknak megfelelő telekalakítást követően válnak építési telekké (A beépíthetőség „kialakult” telekre vonatkozó értelmezése a külterületi, mezőgazdasági használatra létrejött telekstruktúrán nem alkalmazható.)

(5) A közhasználat céljára átadott vagy átadandó területrészek kialakításáról az önkormányzat és a tulajdonos külön erről szóló szerződést kötnek. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(6) A közhasználat céljára átadott vagy átadandó területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság meghatározása tekintetében úgy kell megvalósítani, - a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – mintha azok közterülettel lennének határosak.

(7) A közterülettel körülvett „telektömbben” magánút kialakítható a 29.§-ban foglaltak szerint.

(8) Külterületen újonnan ( nagyobb földrészletek osztása esetén) kialakítható legkisebb telek 3000 m². Két kisebb telek akkor is összevonható, ha együttesen sem érik el a 3000 m^2.

Épületek, építmények elhelyezése, kialakítása

4.§

(1) 500 m²-nél nagyobb beépített alapterületű 1000 m² szintterületű épületekre elvi építési engedély kérése kötelező.

(2) az elvi építési és az építési engedélyezési eljárások során a városi főépítész szakvéleményét – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. Törvény 31.§ (5) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50.§ (2) bekezdésben foglaltak érvényre jutatásának elősegítése érdekében – ki kell kérni..[22][23]

(3) Ha a terület-előkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni és ezzel egyidejűleg értesíteni kell a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumot.

(4) A hidrogeológiai védőterülettel érintett területeken a vízügyi szakhatóságot be kell vonni az engedélyezési eljárásba.

(5)[24] A környezeti illeszkedés szempontjainak figyelembevételével épületek lapostetős kialakításúak is lehetnek, ahol ezt az építési övezetre vonatokozó, vagy a sajátos, területhez kötött előírások nem tiltják.

(6) A terepszint alatt (a csatlakozó terepszinttől számítva) legfeljebb –5,5 m pince padlószintű épület, építmény, építményrész helyezhető el, kivéve a mélygarázsokat, amelyek ha a talajadottságok megengedik, mélyebbek is lehetnek.

(7) A terepszint alatti építmény felső födémét, a burkolt közlekedő felületek kivételével, min. 50 cm földtakarással, növényzettel fedett tetőkertként kell kialakítani és fenntartani.

(8)[25][26]

a) Belterületen - építési telkek max. 1,8 m magas nem tömör, legfeljebb 40 cm tömör lábazatú kerítéssel elkeríthetőek. Azokban az utcákban, ahol a közterületi határok nagyobb részén kerítés áll, ott az egységes utcakép érdekében kerítés létesítése kötelező. Értékvédelem alatt álló területen hagyományos természetes anyagokból készült tömör kerítés is létesíthető.

b) Külterületen

ba) kertes mezőgazdasági övezetben (Mk; Mk-L; Mk/2000; Mk-V1; Mk-V1-L) csak tömör lábazat nélküli, nem tömör kerítés létesíthető.

bb) a külterületnek a nem kertes mezőgazdasági övezethez tartozó részén csak szabályosan meglévő épület esetén építhető tömör lábazat nélküli nem tömör kerítés.

 (9.).[27][28]

10)[29]

(11) A homlokzatoknak a közterületről látható részén antennák, klímaberendezések és egyébműszaki berendezések csak építészeti eszközökkel takart módon helyezhetők el.[30][31]

(12)[32] Az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata és színezése a település helyi építészeti hagyományaihoz és az üdülőhelyi karakterhez igazodó legyen.

(13)[33] A tetőtér kialakításánál a térdfal magassága max. 1,0 m lehet, kivéve a műemléki és helyi védett épületeket, amelyeknek eredeti tetőformája mérvadó.

(14) [34]

(15)[35] A terepszint alatti beépítés mértéke, ahol erről az övezeti rendelkezések, vagy a sajátos, területhez kötött előírások másképp nem rendlekeznek, a megengedett beépítési érték felett legfeljebb 30% lehet közösségi létesítményeknél, egyéb épületeknél legfeljebb 10%. A terepszint alatti beépítés közösségi létesítményeknél max. 2 szintes, egyéb épületeknél max. 1 szintes lehet.

(16) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban vagy attól 2 m-en belül történő, 1 métert meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

(17) Amennyiben a telken városképileg zavaró, ideiglenes, vagy rosszabb állapotú épület áll, új építési engedély csak ennek kötelező bontásával adható ki.

(18) [36]

(19) [37]

(20)A lakó- és üdülőépületek tetőkialakítását, tetőgerinc állását a kialakult állapotnak megfelelően az építési hatóság határozza meg.

(21)Tetőtérben csak egy hasznos szint alakítható ki, felette csak üres padlástér lehet.

(22)Használatbavételi engedély csak a növényültetési kötelezettség teljesítését követően adható ki

(23)Az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken az üzembehelyezés csak a - kertészeti terv alapján megvalósuló - növényültetési kötelezettség teljesítését követően engedélyezhető.

(24)A lakó, üdülő és vegyes területek övezeteiben az előkertnek a közterület felőli 5 m-es sávjában az alábbi melléképítmények helyezhetőek el: Közmű-becsatlakozási műtárgy, felszín alatti közműpótló műtárgy, kerítéssel egybeépített, maximum 4 m² alapterületű hulladéktartály-tároló, kerti lugas (oldalain nyitott, fedetlen), kerti szabadlépcső.

(25) Kialakult állapot esetén, ha az övezeti előírások szerint a foghíj telek nem, vagy csak gazdaságtalanul építhető be, az oldalkert OTÉK 36. § (2) bekezdésében megállapított értékétől övezetre előírt beépítési módtól függetlenül el lehet térni, de csak oly mértékben, hogy az érintett telekre vonatkozó h/2 (ahol a „h” a megvalósulásra kerülő építménymagasság) értéket biztosítani kell. Ezt az eltérést akkor lehet alkalmazni, ha az illetékes tűzvédelemi hatóság az engedélyezési eljárásban részt vesz, és a tervezett beépítéshez szakhatóságként hozzájárul.

(26)[38][39]

(27)[40] Hagyományosan tetőfedésre használt természetes anyagok színárnyalataitól elütő színű(kék, zöld, sárga, élénk piros stb.) héjazat nem alkalmazható.

(28) [41]Magastetők 15 foknál nagyobb dőlésszögű síkjain héjazat kialakításra műanyag és hullámpala nem alkalmazható.

(29) [42]Magastetők 32 foknál nagyobb dőlésszögű síkjain héjazat kialakítására természetes anyagok (égetett-agyag cserép, nád, kő, pala, fazsindely), valamint égetett-agyag és természetes kőzet színárnyalatú egyéb anyagok alkalmazhatók. Nem alkalmazható a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag.

(30) [43]Földszintes épületek magastetős kialakítása esetén a tetősíkok dőlésszöge legalább 35 fok, legfeljebb 45 fok lehet.

(31) [44]Emeletes épület magastetős kialakítása esetén a tető dőlésszöge legfeljebb 35 fok lehet.

[45]Cégfeliratok, reklámok

4/A.§

(1) Általános vonatkozású rendelkezések:

(a) Cégjelzés (cégtábla, cégér), hirdetés és reklám mérettől függetlenül közlekedési tábla 10,0 m-es körzetén belül, valamint utcatábla és emléktábla 3,0 méteres körzetén belül nem helyezhető el.

(b) Óriásplakát és ennek elhelyezése céljára szolgáló reklámhordozó a város közigazgatási területén nem helyezhető el.

(c) Belterületen 2,0 m²-nél nagyobb hirdetés és reklám csak ideiglenesen, pozitív főépítészi vélemény alapján helyezhető el. Közigazgatási terület külterületi részén reklám célú berendezés nem helyezhető el.

(d) Hirdetés és reklám kerítésen és kerítésre szerelt szerkezeten, rúdon nem helyezhető el.

(e) Kerítésnek csak a tömör részein, csak az adott ingatlanon működő rendeltetési egységek egyenként legfeljebb egy-egy darab, 0,5m² nagyságú cégtáblái helyezhetőek el.

(f) Villogó fényreklám nem létesíthető.

(2) Közterületre vonatkozó rendelkezések

(a) Hirdetés és reklám közterületen, zöldterületeket kivéve, csak az Önkormányzat által e célra rendszeresített hirdetés- és reklámhordozón, továbbá közhasználat céljára átadott területen engedélyezett hirdetés- és reklámhordozón helyezhető el. Zöldterületen hirdetés és reklám nem helyezhető el.

(b) Hirdetés és reklám köztárgyakon, kivéve közvilágítási műtárgyakon nem helyezhető el. Közvilágítási műtárgyakon hirdetés és reklám csak az Önkormányzat által rendszeresített hirdetés- és reklámhordozón helyezhető el.

(c) Közterületen csak az Önkormányzat által rendszeresített tájékoztató, irányító jelzések alkalmazhatók.

(3) Magánterületre vonatkozó rendelkezések

(a) Hirdetés és reklám a szabályozási vonaltól számított 10,0 m-en belül nem helyezhető el.

(b) Előkertben 2,0 m²  felületnagyságot meghaladó, új építésre, vagy felújításra  vonatkozó tájékoztató tábla csak az építkezés ideje alatt állhat.

(4) Épület homlokzatára vonatkozó rendelkezések

(a) Épülethomlokzat tömör felületrészeinek legfeljebb 20 %-án, az épületben működő használati egységek számának megfelelő, egyenként legfeljebb 1,5 m² nagyságú cégér, illetve cégtábla helyezhető el.

(b)  Az épület homlokzatán hirdetés és reklám nem helyezhető el.

(c) Új épületen cégérek, cégtáblák méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy időben kell megtervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén a cégérnek, cégtáblának a már kialakított homlokzat architektúrájával összhangban kell lennie.

(d) Cégtábla épület földszint feletti tagozata, vagy az első emeleti padlószintje felett nem helyezhető el.

(e)  Cégtábla felülete épület tagozatait, kapuk faragványait nem takarhatja.

(f) Földszinti nyílászárók, kirakatok üvegezett felületeinek belső oldalán, az üvegfelület maximum 20-%-án helyezhető el legfeljebb felfüggesztett reklámfelület. Üvegfelület külső és belső oldalára közvetlenül festett, vagy ragasztott cégjelzés- és reklámfelület, vagy belátást gátló fólia nem helyezhető el. 

(g) Világító reklám betűinek összefogó tartószerkezetét és a kábeleket falsíkon belül kell elhelyezni.

(h) Épület tűzfalain reklám- és hirdetési célú felület nem alakítható ki.

(i) Vakolatra festett cégfelirat homlokzati színezési terv alapján, főépítészi állásfoglalás szerint alkalmazható, vakolatreklám nem létesíthető.

Egyéb általános előírások

5.§

(1) A belterületen, ha a telek területe az építési övezetre előírt legkisebb telek területénél 50 %-kal nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épülettel kell megvalósítani.

(2) a.) [46]Az építési telken elhelyezhető épület bármely része az épület járdaszintjétől mért 4,0 méter magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 méter szélességben és a  közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be, ha azt egyéb önkormányzati, illetve országos előírás másképp nem szabályozza.

b.) A külön jogszabályi előírásokon túlmenően közterület fölé nyúló épületrész az épület homlokzat-hosszának legfeljebb a középső 3/5 részét foglalhatja el.

c.) Közterület fölé nyúló épületkiugrás csak a legalább 14 méter szabályozási szélességgel rendelkező közterület esetében megengedett.

.[47][48]

(3) Adótorony-antennatorony elhelyezése országos és helyi védelmi területeken tilos.[49]

(4) Közterületen építmény – a közmű jellegű építményt kivéve - nem helyezhető el. Az alkalmi, 30 napnál nem hosszabb ideig tartó rendezvény esetén a közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben foglalt szabályok szerint kell eljárni.

(5) A város területén az egyedi telken parkoló, illetve fedett-nyitott parkoló építése a telek szabad területének legfeljebb 50 %-án engedélyezhető, aminek területébe beletartozik a parkoló megközelítését szolgáló út is.

(6) Ha az egyedi telek beépítettsége meghaladja a 75 %-ot, terepszint alatti létesítmény a telek 100 %-a alatt létesíthető. Amennyiben a telken a szabályozási tervlap szerint védendő, értékes kert vagy védendő, értékes faegyed (értékes zöldfelületi elem) van, terepszint alatti létesítmény csak ezek életterét nem érintő telekrészen alakítható ki. Ez alól kivétel a településközpont vegyes övezetben kialakításra kerülő térszín alati parkoló.

(7) A városkép, a helyi épített örökség védelme, illetve az épületek előnyösebb építészeti megjelenése érdekében az I. fokú építési hatóság helyrehozatali kötelezést, továbbá az egy épületben lévő valamennyi üzlethelyiség homlokzatának, valamint a portálnak és feliratoknak, hirdető berendezéseknek összehangolt építészi- műszaki tervezését, illetve kivitelezését és egyéb munkálatok elvégzését rendelheti el.

(8) A helyi védett épületeken az I. fokú építési hatóság elrendelheti az épületen megjelent kedvezőtelen beavatkozások (nem illeszkedő nyílászárók, építészeti díszítő elemek. stb) megszüntetését és az eredeti állapothoz igazodó rekonstrukciót, továbbá az épület építészeti megjelenéséhez nem illeszkedő reklámhordozók és portálok eltávolítását.

(9) A város területén mobil kereskedelmi egység csak közterületen és csak ideiglenesen, rendezvények idején, legfeljebb 30 nap időtartamra helyezhető el.

(10) Ponyvagarázs csak hátsókertben, közterületről nem látható módon helyezhető el.[50]

11)[51] Építési telken előkertben és oldalkertben árúsítás, áruk és termék kihelyezése, azok bemutatása nem megengedett.

II. RÉSZ

1. FEJEZET

TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK

A beépítésre szánt területek általános előírásai

6.§

(1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén

- beépítésre szánt területet,

- beépítésre nem szánt területet jelöl ki.

(2) A tervezett beépítésre szánt területeken - az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve - építési munkára engedélyt adni

a) csak az előírásoknak megfelelő telekalakítás követően,

b) csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad. A felszíni vizek elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható.

Az övezeti előírások fajtái

7.§

(1) A város területén a szabályozási terv

a.) belterület, beépítésre szánt terület,

b.) közterület-,

c.) rendeltetési (területfelhasználási),

e.) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő: 1-beépítési mód, 2-beépítés legnagyobb aránya, 3-építmény magasság, 4-kialakítható építési telek, 5-legkisebb zöldfelületi arány, 6-építési karakter ),

f.) környezetvédelmi,

g.) értékvédelmi,

h.) tilalmi és korlátozási és

i.) egyedi (építési helyhez kötött)

j.) sajátos (területhez kötött)

rétegeket jelöl ki. Ezek együttes előírásai jelentik az építési övezeti előírást.

(2) Az egyes rétegekre vonatkozó külön előírásokat jelen rendelet paragrafusai tartalmazzák.

2. FEJEZET

A SZABÁLYOZÁSI RÉTEGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Belterület-külterület tervlapja (1.sz. réteg)

8.§

(1) A szabályozási terv belterület-külterület réteg tervlapja a város területén

a.) meglévő belterületet,

b.) tervezett belterületet,

c.) külterületet,

d.) egyéb beépítésre szánt területet

jelöl ki.

(2) A tervezett belterületen

a.) A jelen rendelet hatályba lépését követően, de a belterületbe vonást megelőzően engedély nélkül épített épületek, építmények lebontása a belterületbe vonást követően kártalanítási igény nélkül elrendelhető. A bontás elrendelésének indokoltságát a hatályos építési szabályok előírásainak való megfelelés dönti el.

b.) A területek belterületbe vonására a területre kiterjedő, jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után, az azon alapuló közművesítés és közlekedési kapcsolatok tisztázását  követően kerülhet sor a kötelező 10%-os közpark és a feltáráshoz szükséges útterület önkormányzat részére történő átadása után.

(3) A tervezett egyéb beépítésre szánt területen

a.) Jelen rendelet hatályba lépését követően, de nem a tervezett területfelhasználásnak megfelelően, engedély nélkül épített épületek, építmények lebontása a tervezett funkció megvalósulásakor kártalanítási igény nélkül elrendelhető. A bontás elrendelésének indokoltságát a hatályos építési szabályok előírásainak való megfelelés dönti el.

b.) A területek tervezett funkció szerinti használata a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után, az azon alapuló közművesítés és közlekedési kapcsolatok megvalósítása után engedélyezhető a kötelező 10%-os közpark és a feltáráshoz szükséges útterület Önkormányzat részére történő átadása után.

Közterület réteg tervlapja (2. sz. réteg)

9.§

(1) A szabályozási terv közterület réteg tervlapja a város területén az elsőrendű és másodrendű közlekedési közterületeket, közparkokat és közkerteket valamint a belterületi erdőket különíti el.

a.) Elsőrendű közlekedési célú közterület az országos és települési főúthálózat elemei és a gyűjtőutak.

b.) Másodrendű közlekezési célú közterület az összes kiszolgáló út és parkoló.

c.) Elsőrendű nem közlekedési célú közterület a városi közparkok területe.

d.) Másodrendű nem közlekedési célú közterület a lakótelepi kertek és az egyéb fenti célokra nem használt illetve szánt közterületek.

(2) A réteg részletes előírásait a közlekedési és közműterületekre és a zöldterületekre vonatkozó előírások tartalmazzák.

Rendeltetési réteg tervlapja (3. sz. réteg)

Az övezeti kód betűjele (belterületen, beépítésre szánt területen)

Az övezet jele (külterületen, beépítésre nem szánt területen)

10.§

(1) A szabályozási terv rendeltetési réteg tervlapja a város területén beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket tartalmaz:

a) A beépítésre szánt területen

- lakó-,(L)

- vegyes-,(V)

- üdülő-,(Ü)

- gazdasági-,(G)

- különleges (K)

rendeltetésű területeket határoz meg.

b) A beépítésre nem szánt területen

- közlekedési-, és közmű-elhelyezési, elektronikus hírközlési-,

- zöld-,(Z)

- erdő-,(E)

- mezőgazdasági-,(M)

- egyéb vízgazdálkodási (Vg)

- és különleges idegenforgalmi sport (Ksp) övezeteket jelöl ki.

3. FEJEZET

A RENDELTETÉSI RÉTEGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

LAKÓTERÜLETEK

Nagy laksűrűségű, magas intenzitású nagyvárosias lakóterület (Ln)

11.§

(1) Jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 12.§. (2) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények közül az alábbiak helyezhetők el.

a.) lakóépület

b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c.) zöldfelületi építmények,

d.) sportépítmény,

e.) oktatási, egészségügyi, szociális épület

f.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

g.) közmű építmények.

(3) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

a.) árnyékszék,

b.) állatkifutó,

c.) trágyatároló,

d.) komposztáló,

e.) szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

f.) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével,

Közepes laksűrűségű, intenzív beépítettségű kisvárosias lakóterület (Lk)

12.§

(1) Jellemzően közepes laksűrűségű, több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 12.§. (2) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények közül az alábbiak helyezhetők el.

a.) lakóépület

b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c.) zöldfelületi építmények,

d.) sportépítmény,

e.) oktatási, egészségügyi, szociális épület

f.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

g.) közmű építmények.

(3) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

a.) árnyékszék,

b.) állatkifutó,

c.) trágyatároló,

d.) komposztáló,

e.)szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

f.) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével,

Alacsony laksűrűségű, közepes intenzitású kertvárosias lakóterület (Lke)

13.§

(1) Jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 13. §. (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, telkenként legfeljebb négy rendeltetési egységgel.[52]

(3) Üdülőépület létesítése – a lakóövezeti előírásoknak megfelelő paraméterekkel - engedélyezhető.

(4) A terület az alábbi építmények elhelyezésére szolgál:

1. legfeljebb négy rendeltetési egységet magába foglaló, egységes tömegben megjelenő lakóépület vagy üdülőépület.[53]

b.)[54] a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kivéve a terület rendeltetését zavaró rendeltetési egység (pl. lakatos, asztalos, autószerelő, autókarosszéria javító műhely)

c.) zöldfelületi építmények,

d.) a terület rendeltetésszeru használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,

e.) közmű építmények.

(5) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

a.) árnyékszék,

b.) állatkifutó,

c.) trágyatároló,

d.) komposztáló,

e.) szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

f.) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével,

g.) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, továbbá

h.) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármuvek és az ilyeneket szállító jármuvek számára.

i.) közlekedési építmény

(6) A kialakítható legnagyobb épület alapterülete 250 m2.

VEGYES TERÜLETEK

Településközpont vegyes terület (Vt)

14.§

(1) Jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Területén az OTÉK 16.§. (2) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltő állomást.

(3) Üdülőépület létesítése – az övezeti előírásoknak megfelelő paraméterekkel - engedélyezhető.

Központi vegyes terület (Vk)

15.§

(1) Jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 17.§. (2) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltő állomást.

(3) A központi vegyes és a településközponti vegyes területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a.) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje-, és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.

b.) A közösségi funkciójú területeken felszíni várakozó-, parkolóhelyet telken belül is fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-, parkoló hely után legalább 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

c.) Új közösségi funkciójú épület építése, meglévő átépítése esetén az épülethez tartozó kertet tervezési jogosultsággal rendelkező tervező által készített kertészeti terv alapján kell kialakítani.

d.) A telepszint alá helyezett létesítmények(pl: garázsok) felett zöldterület alakítandó ki. Telepszint alatti létesítmény tetőkertje az OTÉK 5. számú melléklete alapján számítható be a kötelező legkisebb zöldfelületi mutatóba.[55]

e.) A létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a beültetési kötelezettséggel jelölt területen az előírt növénytelepítés megtörtént.

GAZDASÁGI TERÜLETEK

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

16.§

(1) Elsősorban az OTÉK 19.§ (1) bekezdés szerinti nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységeket, célokat szolgáló épületek elhelyezésére kijelölt terület.

(2) Területén az OTÉK 19.§. (2) – (3) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

Egyéb ipari terület (Gip)

17.§

(1) Elsősorban egyéb (nem jelentős mértékben zavaró hatású) gazdasági célú ipari épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 20.§. (4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Területén az OTÉK 20.§. (5) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények csak kivételesen helyezhetők el.

(4) A Gip-17474 övezetben telken belül az elő-, oldal és hátsókertben 5 méteres sávban 3 szintes növényállománnyal beültetési kötelezettség van.[56]

ÜDÜLŐTERÜLETEK

Üdülőházas üdülőterület (Üü)

18.§

(1) Elsősorban az OTÉK 22.§ (1) bekezdés szerinti üdülőépületek helyezhetők el.

(2) Területén az OTÉK 22.§. (2) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

Hétvégiházas üdülőterület (Üh)

19.§

(1) Elsősorban az OTÉK 23.§ (1) bekezdés szerinti üdülőépületek helyezhetők el.

(2) Területén az OTÉK 23.§. (5) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Lakóépület létesítése – az övezeti előírásoknak megfelelő paraméterekkel - engedélyezhető.

(4) A kialakítható épület legnagyobb alapterülete 200 m2.

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

„Balatoni OTÉK” szerinti különleges övezetek

20.§

(1) A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet („Balatoni OTÉK”) 11§. (2) bekezdése szerinti kemping, szabadidőközpont, strand és kikötő övezetek. (Kk, Ksz, Kst, Kki)

(2) A vízparti különleges kemping (Kk) területén kereskedelmi szálláshely (hotel épület) és kereskedelmi, vendéglátó épületek (kiterjedt sportterület, wellness épület, konferencia épület) helyezhetőek el legfeljebb 15%-os beépítettséggel.[57]

(3) A vízparti különleges szabadidőközpont (Ksz) területén csak közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó épületek, sport és játék céljára szolgáló építmények helyezhetők el (legfeljebb) 30%-os beépítettséggel.

(4) Vízparti különleges strand (Kst) terület

a.) a területen a 2000. évi CXII törvény (továbbiakban Balaton Törvény) értelmében legfeljebb 8%-os beépítettséggel újonnan elhelyezhető épületek építmény-magassága legfeljebb 4,5m lehet. Kereskedelmi szálláshely strand területén nem alakítható ki.[58]

b.) a területen legalább 8 m²/látogató zöldfelületet kell biztosítani,

c.) a zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy legalább 30 % lombárnyékoltság biztosított legyen.

d.) a strand területére csak a kommunális és árufeltöltés célú gépjármű-közlekedés engedhető meg, az árufeltöltést legfeljebb 1 t teherbírású járművel kell megoldani, a teherbírásnak megfelelő burkolat–szerkezetet kell alkalmazni.

e.) Új épületet szomszédos épülettől legalább 10 m-re lehet elhelyezni.

(5) A vízparti különleges vízi-közlekedési, sport és turisztikai célú kikötők (Kki) területén a létesítmény üzemeléséhez szükséges szálláshely és kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületek helyezhetők el (legfeljebb) 10%-os beépítettséggel.

Különleges-szabadidő központok, szabadidőpark övezete (Ksz)

21.§

(1) Területén az OTÉK 24.§. (3) 1, 2, 3, 5, pontjában foglalt előírások szerinti épületek együtt helyezhetők el a szabadidő eltöltését szolgáló, kereskedelmi, vendéglátó és kulturális szolgáltató funkció valamint 30%-ban szállás, szolgáltatás számára. A szállás szolgáltatás kemping jelleggel is megvalósulhat.[59]

(2) Az övezet elsősorban sport és rekreációs funkciók (strand és vízi eseménypark, stb.) létesítményeinek elhelyezésére szolgál

(3) Az épített játszó és szórakozó építmények feleljenek meg a vonatkozó baleset megelőzési előírásoknak, amit a létesítéskor igazolni kell.

(4) Az övezet nem beépített felületét kertépítészeti engedélyezési terv szerint kell berendezni, burkolni, kialakítani.

(5) Az övezet teljes területét a közbiztonságnak megfelelő közvilágítással kell ellátni, a környező területek optikai zavarása nélkül.

Különleges temető (Kt) terület

22.§

Területén az OTÉK 24.§. (3) bekezdés 7. pontjában foglalt funkciónak megfelelő épületek és építmények helyezhetők el.

Különleges városüzemeltetési terület (Kvü)

23.§

Területén az OTÉK 24.§. (1) bekezdés szerinti valamint a (3) bekezdés 10. pontjában foglalt funkciónak megfelelő valamint a város üzemeltetését biztosító, önálló telket igénylő (nem közterületen lévő) közmű és közmű szolgáltatást biztosító épületek és építmények helyezhetők el.

Különleges kereskedelmi célú építési terület (Kke)

24.§

(1) A Kke építési terület elsősorban bevásárlóközpont, szabadtéri és fedett kereskedelmi, valamint szolgáltató tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál az OTÉK 24.§. (1) bekezdés szerint.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

a.) nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi és szolgáltató tevékenységi célú épület,

b.) az (1) bekezdésben lévő épületek tulajdonosa és használó személyzete számára szolgáló lakások,

c.) igazgatási és egyéb irodaépület,

d.) felszíni és térszín alatti parkoló.[60]

e.) kereskedelmi szállásférőhely[61]

(3) Az övezetben nem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő.

Különleges légiközlekedési övezet (Kl)

25.§

(1) Az övezet elsősorban helikopter leszálló pálya, helikopter és földi mentőállomás elhelyezésére szolgál.

(2) Területén a légi közlekedéssel kapcsolatos és azt kiszolgáló építmények, közmű, helyezhetők el a leszállópálya biztonságos használatát biztosító feltételeknek megfelelően.

4. FEJEZET

A beépítésre nem szánt övezetekre vonatkozó előírások

Különleges nagy kiterjedésű sportolási, rekreációs célú övezet (Ksp)

26.§[62]

Területén csak a szabadidő eltöltését biztosító, nagykiterjedésű sport, rekreációs és szolgáltató létesítmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. Területén a beépítés az 5%-ot nem haladhatja meg, amely 30%-ban szállás szolgáltatás is lehet. A szállás szolgáltatás kemping jelleggel is megvalósulhat.

Minőségi Turisztikai terület (Üüm)

27.§[63]

27/A. §[64]

Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó általános előírások

(1) Beépítésre nem szánt területen osztással 3000m²-es telek alakítható ki.

      (2) Terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg;

      (3) 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni;

      (4) A 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m²-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

      (5) Az országos jelentőségű védett természeti területeken

       a) 2700 m²-nél kisebb telkek,

       b) a szántóművelési ágú területek

 nem építhetők be.

KÖZLEKEDÉSI-KÖZMŰ TERÜLET

Általános közlekedési-közmű övezet

28.§

(1) A vasúti és légi közlekedést kivéve közlekedés, közmű és elektronikus hírközlés céljára kijelölt terület.

(2) Területén a közforgalmi vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, utcabútor és egyéb köztárgy helyezhető el.

(4) Közlekedési terület közterületi részén új épületet, építményt elhelyezni - esővédő, autóbuszváró, telefonfülke kivételével - nem szabad.

(5) A közlekedési területek szabályozási szélességét a mellékelt szabályozási terv rögzíti.

(6) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak, stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak - köztárgyak - elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(7) A területen a belső célforgalmú és vegyeshasználatú-feltáró utakat a terület jellegéhez illeszkedő burkolattal kell kialakítani.

(8) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca-, illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(9) [65]

Közhasználatra megnyitott magánút kialakítása

29.§

(1) Az övezeti besorolással jelzett területből magánút telekalakítással létesíthető. A kialakított magánút telkét az ingatlan nyilvántartásba útként kell bejegyezni.

(2) A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

(3) A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz és életvédelem, valamint a vagyon és és közszolgáltatások biztosítása.

(4) A magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani és azon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a magánút felőli telekhatár közötti területsáv előkertnek számít, ezért az arra vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani és fenntartani. A magánút alatt létesülő, és az érintett ingatlanokat kiszolgáló közművezetékek kiépítéséről és karbantartásáról a magánút tulajdonosa köteles gondoskodni.

(6) A magánút területén csak a közúti közlekedéssel kapcsolatos és azt kiszolgáló közlekedési építmények, közmű, közvilágítás, zöldfelület helyezhetők el. Épület nem helyezhető el.

(7) A magánút telkén a csatlakozó telkekhez irányuló átjárhatóságot sem a gépkocsi, sem a gyalogos részére korlátozni nem szabad.

(8) A magánút zsákutcaként is kialakítható legalább egyoldali gyalogos járdával, zöldsávval, vagy vegyes használatú útként, kiemelt járdaszegély nélkül.

(9) A magánúthoz a gépkocsi tárolást szolgáló parkolóterületek is kialakíthatóak az OTÉK-ban foglalt közterületre vonatkozó előírások szerint.

Vasúti közlekedési- övezet

30.§

Területén a közforgalmú vasutak és azok működéséhez kapcsolódó – az OTÉK szerinti– építmények helyezhetők el.

Kerékpáros közlekedés

31.§

(1) Területén önálló vagy gyalogos sétánnyal együtt vezetett kerékpátút alakítható ki.

(2) A kerékpár-út minimum 1,80 m burkolatfelület szélességgel és térkő-burkolattal alakítható ki.

ZÖLDTERÜLETI ÖVEZETEK

Meglévő közparkok (Zkp1), közkertek (Zkk) övezete

32.§

(1) Az övezet Közparkok, közkertek céljára kijelölt közterület.

(2) [66]A közpark övezet területén csak a pihenést és a testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá köztéri szobor, kút, zenepavilon, szabadtéri színpad, esővédő, árnyékoló szerkezet helyezhető el.

(3) [67]

(4) Közpark területén épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetőek el.

(5) [68]A területen fejlesztés, építés csak kertépítészeti tervet is tartalmazó tervdokumentáció alapján engedélyezhető. A növénytelepítést a vidék flóráját képviselő cserje- és fafajok hangsúlyos használatával kell megoldani.

(6) Közkert területén épület nem helyezhető el.

Tervezett közparkok övezete(Zkp2)

33.§

(1) Az övezet közparkok, közkertek céljára kijelölt közterület.

(2) Területén az OTÉK 27.§.(4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el a Balaton Törvénynek megfelelően 4%-os beépíthetőséggel.

(3) Területén az OTÉK 27.§.(1) – (4), bekezdéseinek előírásait kell alkalmazni.

(4) A zöldterületet az Önkormányzat Képviselő-testülete által jóváhagyott, kertépítészeti tervet is tartalmazó tervdokumentáció szerint kell kialakítani és üzemeltetni.[69]

A zöldfelületekre vonatkozó általános előírások

34.§

(1) A városban lévő zöldfelületeknek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(2) A telekterületen belüli, szabályozási terven jelölt parkosítandó területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, melybe a gyephézagos burkolat 30%-ban számítható be.

(3) A zöldfelületen elhelyezhető:

- a pihenést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér,  stb.),

- köztárgy, utcabútor, pergola, térrács, egyéb kertépítészeti architektúra.

(4) Közlekedési zöldfelület: gyalogos, valamint a közlekedési területen létesülő növényzettel fedett terelő- és parkoló szigetek, járdaszigetek, zöldsáv.

(5) A közlekedési zöldfelületen közlekedési táblán kívül csak kertépítészeti tárgyak, illetve kertépítészeti architektúra elemei helyezhetők el, valamint információs tábla.

(6) A zöldfelületekre vonatkozó tervnek 3 szintes növényállományt kell kialakítani.

(7) A közlekedési zöldfelületen minimum 2 szintes növényállományt kell megvalósítani.

(8) A parkolókba és a közlekedési utak mentén ültetendő fák a helyi klímát és a légszennyezést jól tűrő, a kórokozóknak és a kártevőknek ellenálló fafajtákból álljanak. A telepítendő fák legalább 2-szer iskolázottak legyenek, legalább 15 cm törzs körmérettel  és legalább 2,2 m törzsmagassággal kell hogy rendelkezzenek.

(9) A védő funkciójú zöldterületeket elsősorban a kistájon honos növényfajokból kell kialakítani.

(10) A város területén lévő fák védelme érdekében, valamint a telepítések, pótlások tekintetében a Balatonfüred város környezetvédelméről szóló önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.[70]

ERDŐTERÜLET

Az erdőterület övezeti tagozódása

35.§

(1) Erdőterület a szabályozási terven E jellel szabályozott erdőművelési ág, illetve a településrendezési terv alapján erdősítésre javasolt, jelenleg gyep mezőgazdasági művelési ágban lévő ingatlanok területe.

(2) Az erdőterület rendeltetése és az építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

- védelmi (védett és védő) (Ev),

- szőlőkataszterbe tartozó védett erdő (Ev-szk),

- erdősítésre javasolt terület (E-t),

- egészségügyi, szociális, turisztikai (Ee),

- gazdasági erdő (Eg).

- kiváló termőhelyi adottságú védett erdő (Ev-k)[71]

(3)[72] fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell;

(4)[73] a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad;

(5)[74] új vadaskert létesítése nem engedélyezhető;

(6)[75] terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető.

Védelmi rendeltetésű erdőövezet(Ev)

36.§

(1) Elsődlegesen védelmi rendeltetésű célokat szolgáló terület. (Természeti érdekből védett és környezetvédelmi célú védő erdő)

(2)[76] A szabályozási terv szerinti védelmi rendeltetésű (Ev) erdőterület övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32.§-ban felsorolt építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha azok az erdő védelmi rendeltetését nem zavarják, és a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti természetvédelmi hatóság az építéshez hozzájárul. A védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni.

(3) A szabályozási terven Ev-szk jellel jelölt erdőterületeken épület nem helyezhető el, de miután szőlőkataszter szerinti I. osztályú terület, a művelési ágváltoztatás gyepről, vagy erdőről szőlőművelésre engedélyezhető.

(4) [77]A szabályozási tervben Ev-k jellel jelölt erdőterületeken épület nem helyezhető el, erdőgazdálkodás a termőhelyi adottságoknak megfelelően, a védelem céljaival összhangban történhet.

Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Ee)

37.§

(1) Az egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ee) a rendeltetésnek megfelelő, a pihenést, testedzést, rekreációt szolgáló, valamint kilátó funkciójú építmények helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

- a beépíthető telek legkisebb mérete 10 ha (100 000 m²), kivéve kilátó építése esetén

- a beépítés mértéke legfeljebb 0,3%, legfeljebb 500 m².

- az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m; homlokzatmagassága legfeljebb 5,5 m – a kilátót kivéve.

(2) Az erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek alakíthatók ki. A kilátó kivételével az épületek magastetővel alakítandók ki.

(3) Erdőterületen épület részleges közművesítettség (zárt szennyvíztároló létesítése) esetén helyezhető el.

(4) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve védelemre javasolt erdőterületen bánya, távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető.

(5) Az egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek folyamatos borítottsága érdekében tarvágást csak kivételesen indokolt esetben (pl. nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra alkalmatlan állományok esetén) végezhető, de nagysága a 3 ha-t nem haladhatja meg.

Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg)

38.§

(1) A 35-37. §-sokban meghatározott övezetekbe nem sorolható erdők.

(2) A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,2 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, de az egyes épületek által beépített terület az 200 m2-t nem haladhatja meg.

(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kivéve a kilátók.

(4) Az erdők vágásérettség korát a talajvédelmi, vízvédelmi és turisztikai szempontból, ha az állományok egészségi állapota lehetővé teszi, megemelt értékkel kell megállapítani.

Erdősítésre javasolt erdőövezet (E-t)

39.§[78]

(1) A szabályozási terven E-t jellel jelölt erdőövezetekben épület nem helyezhető el.

   (2) Az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható;

   (3) Erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

A mezőgazdasági terület övezeti tagozódása

40.§

(1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a felszíni vizek – különösen a Balaton vízminőségének – védelme, a termőtalaj és a termőföld megőrzése, a mezőgazdasági és településfejlesztési szempontok következtében, a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

a.) általános mezőgazdasági övezet (Má),

b.) általános, korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Mko),

c.) kertes mezőgazdasági övezet (Mk).

(2) A mezőgazdasági területen erdő, sportolási célú gyep, és közpark létesíthető a szőlőkataszter I. osztály területeket kivéve.

[79](3) Mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(4)[80] Beépítésre nem szánt területen 3000 m²-nél kisebb telket - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével - kialakítani nem szabad.

(5)[81] A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

(6)[82] Az országos jelentőségű védett természeti területeken

    a) 2700 m²-nél kisebb telkek,

    b) a szántóművelési ágú területek

nem építhetők be.

Általános mezőgazdasági övezet(Má)

41.§

(1) A kerthasználati mértéket meghaladó növénytermesztés és állattenyésztés céljára, valamint az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület, ahol a növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, továbbá a nevezett tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei létesíthetők.

(2)[83][84] Az általános mezőgazdasági terület Má jelű övezet szőlőkataszter I. osztályú szőlőterület területén, az építmény-elhelyezés feltételeit – a (3)-(6) bekezdések szabályozzák

(3) a.) Az övezetben kizárólag min. 2 ha nagyságú, legalább 80%ban szőlővel művelt területre lehet építeni, legfeljebb 2 %-os beépítéssel, max. 800 m² összalapterületű, szőlőtermelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, borturizmust és a lakó funkciót is szolgáló épületet.

b.) Az övezetben szakrális építmény a telek méretétől függetlenül – szőlő műveléssel nem hasznosított területen is- elhelyezhető.[85]

(4) Az általános mezőgazdasági területen a tájképi, építészetei hagyományokat figyelembe vevő, a tájjelleget erősítő épületek létesíthetők. Az építménymagasság az 5 m-t nem haladhatja meg. Beépítési mód: szabadon álló, az épületek a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhetők el. A homlokzatmagasság a 7,0 m-t nem haladhatja meg.[86]

(5) A kialakítható épület nyeregtetővel fedett téglatest elemekből összeállított tömegű lehet. Az épület szélessége max. 7m, lehet. Egy épület-tömeg 160 m²-nél nagyobb nem lehet. Falazatként kő, vakolt tégla, tető-héjazatként természetes nád, cserép vagy kisméretű palalemez alkalmazható.

Garázs (önálló épületben), feltöltéses terasz, az emeleten, tetőtérben erkély, loggia, franciaerkély nem létesíthető. A tető túlzott mértékű megbontása nem engedélyezhető.

A terepszint alatti beépítés a +50 m²-t (bruttó) nem haladhatja meg, (az építhető épület alatti pinceszinten kívül), és csak földdel borított pinceként alakítható ki.

A burkolt felületek aránya a 10%-ot ne haladja meg.

(6)[87] A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos – ha a Balatonfüred – Csopaki borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha –nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik -  a nemzeti park területének természeti és kezelt természeti övezetén kívül lévő – telkén. Az előkert minimum 10 m. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre – a tulajdonos érdekében – telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni;

A területen a tájképi, építészeti hagyományokat figyelembe vevő, tájjelleget erősítő épületek létesíthetők. Beépítési mód szabadon álló, az épületek építménymagassága az 5,0 m-t nem haladhatja meg. Az emeleten, tetőtérben erkély, loggia, franciaerkély nem létesíthető. A kialakítható épület jellemzően nyeregtetővel fedett, téglatest elemekből összeállított tömegű lehet, csarnok jellegű épület nem létesíthető Falazatként kő, vakolt tégla, tető-héjazatként természetes nád, cserép, vagy kisméretű palalemez alkalmazható. A tető túlzott mértékű megbontása nem engedélyezhető.

(7)[88] Az övezetén területén

a) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

b) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1000 m²-t nem haladhatja meg;

c) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

d) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m²-t nem haladhatja meg;

e) szőlőművelési ágban lévő területen - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

f) a szőlőművelési ágban lévő területen - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m²-t nem haladhatja meg;

g) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

h) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m²-t nem haladhatja meg;

i) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;

j) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el;

k) a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározott módon kell telepíteni;

l) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.

Korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet(Mko)

42.§

(1) Az általános mezőgazdasági területnek környezet- (víz-)védelmi, táj-, tájképvédelmi és természetvédelmi szempontok miatt elkülönítve kezelendő része.

(2) a) A szabályozás tervlapon Mko jellel jelölt övezetben épületek építése, bővítése – régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmények, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló hagyományos istállóépületek kivételével – tilos.

     b) Istállóépületek 0,5 %-os beépítettséggel helyezhetőek el, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal. Egy épület alapterülete max. 300 m² lehet.[89]

 (3) [90]Az övezeten belül országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti területeken épület nem helyezhető el.

(4) [91]

(5) Területén bármely építmény csak akkor alakítható ki, ha az a kialakult jellegzetes területhasználatot figyelembe veszi, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

(6) A telkek legalább 4 m széles úttal legyenek megközelíthetők.

(7) [92]Az Mko jelű övezetben jelen szabályzat előírásai és az állattartásról szóló helyi rendelet szerint igény esetén a saját szükségletet meghaladó állattartás is engedélyezhető.

(8) Az övezet területén haltenyésztés, horgászás célú halastó ott alakítható ki, ahol az elhelyezéséhez készített, a víz- és tájvédelmi érdekek biztosítását bemutató környezetalakítási terv  és arra alapuló környezeti hatásvizsgálat alapján az érintett szakhatóságok nem kifogásolják és az építtető hatályos vízjogi engedéllyel rendelkezik a megvalósítására.[93][94]

Kertes mezőgazdasági övezet(Mk)

43.§

(1) Balatonfüreden a kertes mezőgazdasági terület részben a kisüzemi jellegű termelésre, illetve a saját ellátást szolgáló kertészkedés, és döntően az aktív szabadidő-eltöltést biztosító kertészeti jellegű tevékenységek színtere – a szabályozási terven
Mk jellel jelölt mezőgazdasági terület.

(2) A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló építmények, gazdasági épületek (OTÉK 29.§) helyezhetők el.

(3) a) Az övezetben:

- gazdasági épület (présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó,   szerszám-, vegyszer, kisgép-, terménytároló, stb.)

- pince

helyezhető el a Balaton törvénynek megfelelően

b)Az övezetben szakrális építmény a telek méretétől függetlenül – szőlő műveléssel nem hasznosított területen is – elhelyezhető.[95]

(4)[96],[97] A kertes mezőgazdasági területen a műveléssel összefüggő gazdasági épület-elhelyezés feltételei az alábbiak:

a.) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb mérete:

1500 m² gazdasági épülethez az Mk jelű és az Mk-L jelű alövezetben

2000 m² gazdasági épülethez az Mk/2000 jelű alövezetben

2700 m² gazdasági épülethez az Mk-V1 és Mk-F(Lke) jelű alövezetben

3000 m² lakófunkciót is tartalmazó gazdasági épülethez az Mk-L és Mk-V1-L jelű alövezetben”[98]

b.) A beépíthető telek legkisebb szélessége 16 m.

c.) 1. Az övezetben, amely szőlőkataszter I. osztályba tartozik (Mk), kizárólag  80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre szabad a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és borturizmust szolgáló épületet építeni.

2. Az övezetben, amely szőlőkataszter I. osztályba  nem tartozik (Mk-(S) ) művelt telekre a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni. Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80 %-án intenzív kertészeti kultúra található.[99]

d.) Az épületek a telek legfeljebb 3%-os beépítettségével alakíthatók ki, a terepszint alatti beépítés legfeljebb 5%-ban lehetséges. Gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lehet építeni;

e.) Az övezetben 160m² –nél nagyobb alapterületű épületek nem építhetők, az építménymagasság max. 3,5 m, a legnagyobb homlokzatmagasság a terepszinttől 4,5 m lehet. Az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg. A tájképi, építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a tájjelleget erősítő épületek létesíthetők. Beépítési mód: szabadon álló, az épületek a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhetőek el. A kialakítható épület nyeregtetővel fedett téglatest elemekből összeállított tömegű lehet. Az épület szélessége max. 7m lehet. Falazatként kő, vakolt tégla, tető-héjazatként természetes nád, cserép vagy kisméretű palalemez alkalmazható. Garázs (önálló épületben ), feltöltéses terasz, az emeleten, tetőtérben erkély, loggia, franciaerkély nem létesíthető. A tető túlzott mértékű megbontása nem engedélyezhető. Az építhető épület alatti pinceszinten kívül a terepszint alatti beépítés a bruttó 50 m²-t nem haladhatja meg és csak földdel borított pinceként alakítható ki. A beépített és burkolt felületek összegének aránya ne haladja meg a 10 %-ot.[100]

f.) Az övezetbe tartozó erdők szőlőtermesztés céljára igénybe vehetők a szakhatóságok által előírt feltételekkel.

g.) Telekosztással 3000 m²-nél kisebb telkek nem alakíthatók ki, szélességük 3000 – 3500 m² között min. 20 m, 3500 m²-nél nagyobb földrészlet esetén min. 25 m kell, legyen.

h.) Az övezetben egy telken a tulajdonosok számától függetlenül egyetlen épület létesíthető, kivéve, ha összevonás révén áll több épület az ”új” földrészleten.

i.) A beépített földrészlet megosztása csak úgy engedélyezhető, ha az osztást követően egyik földrészlet beépítettsége sem haladja meg az előírt 3%-ot.

j.) A vízárkok, mélyutak szélétől 15 m-en belül – a csúszásveszély következtében – építmény nem építhető.

k.) Épület a szabadon álló beépítési mód feltételei szerint helyezhető el a telken. Előkertként min. 10 m, oldalkertként min. 4m, hátsókertként min. 20m tartandó be. Az előkert és hátsókert mérete – ha a környezet kialakult beépítettsége azt indokolja – a városi főépítész és a tájvédelmi szakhatóság egyetértése esetén csökkenthető.[101]

l.) Az övezetben a szőlőhegytől idegen létesítmények, medence, árnyékoló ponyva, reklámberendezés, mobil szerkezet, lakókocsi stb. nem helyezhető el.

m.) Az övezetben építési engedélyt kiadni elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíztisztító megléte esetén lehetséges.[102]

n.) A kialakult természetes terepfelszín, illetve a szőlőtermesztés történetéhez tartozó kőbányák, támfalak (teraszok) megőrzendők.[103]

o.) Az övezetben tájidegen növényzet nem telepíthető. A telepíthető, ültethető honos növények, illetve a tájidegen növények listáját a Nemzeti Park határozza meg.

(5) Az övezetben lakó- és üdülőépület nem építhető, kivéve az erre a célja külön megjelölt (Mkl) övezeteket, ahol lakóépület legalább 3000m2-es szőlőműveléssel hasznosított telken kivételesen elhelyezhető a többi vonatkozó előírás betartásával egyidejűleg.

(6) A telkek beépítési feltétele az is, hogy azok legalább 4 m széles úttal megközelíthetők legyenek valamint a Balaton Törvény szerinti művelés biztosított és igazolt legyen.

(7)[104] Országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m²-nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;

 (8)[105] új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;

 (9)[106] új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető;

 (10)[107] a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;

 (11)[108] csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

 (12)[109] szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.

EGYÉB RENDELTETÉSŰ TERÜLETEK

Vízgazdálkodási övezet

44.§

(1) Az övezetbe

a.) a folyóvizek medre és partja,

b.) a természetes állóvizek medre és partja,

c.)a közcélú nyílt csatornák medre és partja,

és kijelölt védőterületük tartoznak.

(2)[110]Vízgazdálkodási övezeten (Vg):

               a.) a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással.

               b.) a vízi közlekedéssel,

               c.) a vízi sportolással,

               d.) a strandolással,

               e.) a halászattal és horgászattal,

               f.) a kikötőkkel

 összefüggő építmények és eredeti formában újjáépített fürdőház helyezhető el a jogszabályokkal összhangban.

(3) A vízgazdálkodási területekhez kapcsolódó parti (50 m-es sáv) területét a felszíni vízminőség védelem érdekében egyéb vízgazdálkodási övezetként (Ve) kezeli a terv, a vízgazdálkodás (vízellátás) létesítményeinek területével együtt. Területén kizárólag a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(4) A tómedren kívüli egyéb vízgazdálkodási övezetbe sorolt vízminőség-védelmi területeken:

a.) a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

b.) erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki;

c.) épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető;

d.) új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető;

(5) A tómeder vízgazdálkodási területen:

a.) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető;

b.) a Balaton jogi partvonalát a partvonal szabályozási tervtől eltérően megváltoztatni nem szabad. A parti sávban (vízpartrehabilitációs területen) az élővilágra, a vízminőségre káros hatással bíró tevékenységet végezni tilos;

c.)[111]parti mólók, hullámtörők és kikötői létesítmények, valamint az eredeti formában újjáépített fürdőház kivételével a tómederbe állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető.

d) a parti élővilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, úszóponton jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgyak (pl. csónakkikötő, strandlétesítmények) helyezhetők el;

e.) a tómeder nádasaiban, valamint a védett természeti területeken lévő nádasok területén tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (pl. kotrás, feltöltés, építés, vízi állás, csónakút, horgászhely létesítése), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti, kivéve az engedéllyel létesített közhasználatú csónakkikötők esetén és a meglévő közhasználatú strandok előtt, ahol fövényes strandszakasz kialakítása érdekében a IV. és V. osztályú nádasokban, legfeljebb 30 m széles bejáró az illetékes természet- és a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulására alapozott vízügyi hatósági engedéllyel létesíthető;

f.) azok a vízi járművek, amelyek nem rendelkeznek üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolhatók.

(6) A Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken üzemeltethetők.

(7) A Balatonban fürödni kizárólag a kijelölt strandokon lehet.

5. FEJEZET

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

Beépítési mód réteg (4 sz. réteg)

Az övezeti kód első száma

45.§ [112][113]

(1) A beépítési mód réteg tervlap a város közigazgatási területén

- 1. jelű szabadon álló

- 2. jelű oldalhatáron álló

- 3. jelű ikerházas

- 4. jelű csoportházas

- 5. jelű zártsorú

- 6. jelű szabadon álló, telepszerű beépítési módú területeket határol le.

(2) Az 1. jelű szabadon álló és 3. jelű, ikres beépítési mód szerint beépíthető területeken az OTÉK előírásai szerint kell az elő, oldal és hátsókerteket kialakítani.

(3) A 2. jelű oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépíthető területeken az OTÉK előírásai szerint kell az oldal és hátsókerteket kialakítani. Az épületet az utcában kialakult telekoldalon kell elhelyezni. Az előkertnek az utcában kialakulthoz kell igazodni.

(4) A 4. jelű csoportházas és a 6. jelű szabadonálló, telepszerű beépítési mód szerint beépíthető telkeken csak egységes építészeti koncepció szerint építhetők be.

(5) A 5. jelű zártsorú beépítési mód területein hézagos kialakítás esetén kerítés létesítendő.

(6) A fenti beépítési módokban rögzített elő, oldal és hátsókertre vonatkozó előírások meghatározzák az építési helyet ezért általánosságban nem kerülnek ábrázolásra.

(7) Ahol az építési övezetben kialakult állapotra való tekintettel a beépítési mód nem került meghatározásra (táblázatban „-” jelölés), a beépítés feltételei az alábbiak:

a) 20,0 m-nél szélesebb telken új épületet szabadon álló beépítési mód szerint kell elhelyezni. Ennél kisebb telekszélesség esetén új épület oldalhatáron álló beépítési mód szerint is elhelyezhető. Ebben az esetben az építési hely amellett a telekhatár mellett van, amely irányba a nagyobbik telepítési távolság biztosítható,

b) meglévő épületet bővíteni a kialakult beépítési módhoz tartozó építési helyen belül lehet,

c) oldalhatáron álló beépítési mód szerint kialakult beépítés esetén szomszédos telek menti 3,0 m-es teleksávban az épület vízszintes irányba csak akkor bővíthető, ha a szükséges telepítési távolság biztosított,

d) amennyiben a telekméret meghaladja az építési övezetben meghatározott legkisebb méretet, az ikres beépítés feltételei szerint már megvalósult épület esetén a telek utólag megosztható. Ebben az esetben az újonnan kialakítható legkisebb telekméret az építési övezetben meghatározott érték fele.

Beépítési arány réteg (5 sz. réteg)

Az övezeti kód második száma

46.§

(1) A telkek beépítésének legnagyobb mértékét az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével a beépíthetőségi réteg határozza meg az alábbi táblázatban szereplő értékeknek megfelelően.

(2)

(3) Az általános sávok értékei mellett a figyelembe veendő jogszabályoknak megfelelően az egyes építési övezetekben az érték módosul.

(4) Kialakult úszótelkek esetén a meglévő épületek (telek)-területe 100%-ban beépíthető, de új úszótelek meglévő épülethez kötötten sem alakítható ki.

Az építmény-magasságra vonatkozó réteg (6 sz. réteg)

Az övezeti kód harmadik száma

47.§

(1) Az építhető épületek legnagyobb építmény-magasságát az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével az építmény-magassági réteg határozza meg az alábbi táblázatban szereplő értékeknek megfelelően.

(2)

(3) Lejtős terep esetén a lejtő alsó oldali, illetve az utcai homlokzatmagasság legfeljebb 1,0 m-el lehet több az övezeti réteg építménymagassági értékénél.

(4) A 3-as övezeti kód érvényességi területén, szabadonálló beépítés esetén az építménymagasság alsó értéke 3,5 m is lehet.

A kialakítható telek-nagyság réteg (7 sz. réteg)

Az övezeti kód negyedik száma

48.§

(1) A legkisebb kialakítható telek értékét az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével a teleknagyság réteg határozza meg az alábbi táblázatban szereplő értékeknek megfelelően.

(2)

* Ha az 5-ös kód lakó, üdülő vagy településközpont vegyes területre vonatkozik, a kialakítható teleknagyság megengedett legkisebb értéke 1100 m^2.

(3) A legkisebb kialakítható telekhez tartozó homlokvonal és telekmélység értékek: 

(4) Beépítésre szánt területen a kialakítható telek mérete nem befolyásolja a kialakult telek beépíthetőségét. Telekosztás esetén azonban nem csak a legkisebb telek méretét, hanem a keletkező új egységek beépítettségét is figyelembe kell venni. Telekosztással nem jöhet létre az övezeti előírásnál kisebb méretű, vagy nagyobb beépítettségű telek.

(5) A telek homlokvonalára és mélységére vonatkozó előírásnál 20%-al eltérő megosztást is engedélyezhet az építési hatóság kialakult telekállapot (tömb) esetén.

A kialakítandó zöldfelületi arány réteg (8 sz. réteg)

Az övezeti kód ötödik száma

49.§

(1) A legkisebb kialakítható zöldfelületi arány értékét az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével a zöldfelületi arány réteg határozza meg az alábbi táblázatban szereplő értékeknek megfelelően.

(2)

(3) 30%-os zöldfelületi arány felett a telekterület minden 300 m² –e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell ültetni a telken. A kötelezően zöldfelületként tartandó területeken 100 m2-ként kell egy tájhonos fát ültetni, melynek telepítése a használatba vételi engedély kiadásának feltétele. [116]

 (4) 30%-os zöldfelületi arány alatt a zöldfelületként tartandó telekterület minden 50 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell ültetni a telken.

(5) A beültetési kötelezettséggel terhelt (zöldfelületként tartandó) telekrészeken kétszintes növényállományú (cserje+fasor) zöldfelületet kell kialakítani a beépítésre szánt területek övezeteiben.

(6) Az üdülőterületen a teljes telekterületre vonatkozóan 1 db/100 m², minimum 2xi 20/25 méretű díszfa, vagy 4x annyi gyümölcsfa ültetése kötelező.

(7) A telken belüli kötelező zöldfelületi minimum 60 %-át fák lombkoronáinak fedettségével kell kialakítani.

(8) A Deák Ferenc utca mentén a telkek 2 m-es sávját telepített fasorral kell a telektulajdonosoknak beültetni.

Az építési-karakter réteg (9 sz. réteg)

Az övezeti kód hatodik száma

50.§

(1) A helyi karaktervédelembe tartozó területeken az építhető épületek építési karakterét az építési karakter réteg határozza meg.

(2) Az építhető épületek építési karaktere:

- 1. jelű Falusias fésűs

- 2. jelű Falusias halmazos

- 3. jelű Kertvárosi családiházas

- 4. jelű Kertvárosi villa

- 5. jelű Kertvárosi intézmény

- 6. jelű Kertvárosi társasház

- 7. jelű Kisvárosi központ

- 8. jelű Üdülőközpont

beépítési karakter területeket határol le.

(3) A beépítési karakter fajták, bár összefüggésben állnak a beépítési móddal és a beépítettséggel is elsősorban az építhető épületek tömegalakítását határozzák meg.

(4)[117]

(5) Az 1. jelű Falusias, fésűs beépítési karakter területében utcavonalra merőleges, szimmetrikus nyeregtetővel lefedett, oromfalas épület építhető. Oromfalon erkély, loggia nem alakítható ki. Az épület alapidoma az utcára keskenyebbik oldalával kapcsolódó téglalap, amelyhez a homloksíknál 6m-rel hátrébb húzva keresztszárny is kialakítható.

(6) A 2. jelű Falusias, halmazos beépítési karakter területében az 1. jelű területében építhető épület-tömeg alakítható ki, de a téglalap alapú épület az utcával párhuzamosan is elhelyezhető (akár az utcavonalon, akár a hátsó telekhatáron, a kialakult hagyományoknak megfelelően, de a tűzvédelmi előírások megtartásával..

(7) A 3. jelű Kertvárosi családi ház beépítési karakter területében az egyéb építési paramétereknek megfelelő, magastetős épületek alakíthatók ki, különösebb megkötés nélkül.

(8) A 4. jelű Kertvárosi villa beépítési karakter területében igényes, tagolt alapsíkú, magastetős épület helyezhető el. Erkély, loggia bármely homlokzatom kialakítható. Az oldalkert mérete a tűztávolság szerint kötelező érték+1m.

(9) A 5. jelű Kertvárosi intézmény beépítési karakter területében igényes, tagolt alapsíkú, épület helyezhető el. Az oldalkert mérete a tűztávolság szerint kötelező érték+1m. Lapostetős kialakítás is megengedett.

(10) A 6. jelű Kisvárosi társasház beépítési karakter területében különösebb egyéb, megkötés nélküli épületek helyezhetők el (lapostetős épület is kialakítható). Az épület szélességi és hosszúsági méretének aránya legfeljebb 1:1,5 lehet.

(11) A 7. jelű Kisvárosi központ beépítési karakter területében igényes, magasabb földszinti épületrészt tartalmazó nyeregtetős épületek helyezhetők el. A tetőidomnak a kialakult állapothoz igazodnia kell. Az utcavonalon álló épületnek a beépítési vonalon jellemzően síknak kell lennie.

A réteg területén zártsorú beépítés esetén új épület elhelyezése vagy emeletráépítés során a tervezett építménymagasság és magastető esetén tető gerincmagasság a szomszédos meglévő (megtartható, védett) épület(ek) építménymagasságától, gerincmagasságától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el.

(12) A 8. jelű Üdülőközpont beépítési karakter területében különösebb megkötés nélküli, a területre vonatkozó egyéb előírások szerinti épület építhető. Lapostetős épület is kialakítható.

(13) A védett településkarakter területében 20 lakó- vagy üdülőegységet illetve 1000m2-t meghaladó szintterületű épületek kialakítására tervpályázatot kell kiírni, vagy megyei tervzsűri előtt bemutatni.

Az építési hely réteg (10sz. réteg)

A 2. sz. mellékletben sorszámozottan területhez kötött egyedi előírások

51.§

(1) Az OTÉK-ban meghatározott, illetve jelen szabályzat korábbi helyein tovább szabályozott elő, oldal és hátsókert határa által meghatározott terület az építési hely.

(2) Kialakult területen az építési hely a hátsó telekhatárig terjedhet, ha a tömb telkeinek legalább 50 %-án a melléképületek a hátsó kertben épültek. Ez esetben a hátsó telekhatártól mért 6,0 m-en belül csak melléképületek helyezhetők el.

(3) A réteg a meglévő korábbi és az ezután készülő szabályozási tervek részletesebb előírásainak rögzítési lehetősége.

Területre vonatkozó sajátos előírások rétege (11sz. réteg)

A 3. sz. mellékletben sorszámozottan területhez kötött egyedi előírások

52.§

(1) A korábban készült szabályozási tervek területére vonatkozó sajátos előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2)További (részletes) szabályozási tervek részletes előírásai a 3. sz. melléklet kiegészítésével jelen rendelethez kapcsolhatók.

6. FEJEZET

KORLÁTOZÁSOK

Építési, telekalakítási tilalmak és korlátozások

53.§

A korlátozási réteg tervlap a város területén építési és telekalakítási tilalmi és építési tevékenységet korlátozó területeket jelöl az alábbiak szerint:

a.) A Balatoni Vízpart-rehabilitációval érintett terület

A területébe eső telkek a rehabilitációs terv jóváhagyásáig teljes telekalakítási és építési tilalom alá esnek.

b.) A hidrogeológiai védőidom által érintett terület

A területébe eső területen „A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. Rendelet alapján kell eljárni.

A kórházi savanyúvíz kutak hidrogeológiai védőterületében a felszín alatti vizek védelme - a garantáltan vízzáróan kialakított szennyvízcsatorna hálózat és műtárgyak kiépítésével, valamint az erre való rákötés kötelezettségével - feltétlen biztosítandó. A területen meglévő szennyvízgyűjtő, illetve szikkasztórendszereket fel kell számolni.[118]

c.) A szennyvíztisztító védőtávolságába eső

Területen lakó- és szállásépület, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep létesítése nem engedélyezhető. A védőterülettel nem érintett telekterületen a felsorolt építmények, illetve állattartó telep csak akkor létesíthetők, ha azt az építési előírások lehetővé teszik.

d.) A meglévő és tervezett utak védőtávolsága

A területébe eső telkeken – országos közút védőtávolsága miatt – építmény csak az útügyi hatóság eseti előírásai szerint helyezhető el.

e.) A vasút védőtávolsága réteg

A vasút melletti 50 méteres védőtávolságon belül létesítmény csak a MÁV Rt. előzetes hozzájárulásával helyezhető el. A MÁV hozzájárulása esetén is a mindenkori ingatlantulajdonosok részére előírandó a vasúti üzemből eredő mindennemű környezeti hatás viselésének tűrése és az ebből eredő kárigény kizárása. Ez az ingatlan-nyilvántartásban is bejegyzendő.

f.) A közművek védőtávolsága jelű  réteg

A területébe eső telkeknek – a szabályozási tervlapon jelölt részén – közmű védőtávolsága miatt épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

g.) A vízfolyás védőtávolsága jelű réteg

A területébe eső telkeknek – a szabályozási tervlapon jelölt részén – vízfolyás védőtávolsága miatt épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

h.) A határérték feletti zajterhelés jelű réteg

A területébe eső telken, illetve azok szabályozási tervlapon jelölt részén határérték feletti zajterhelés miatt, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek csak méretezetten zaj-gátló nyílászárók alkalmazásával alakíthatók ki.

i.) Lézerfények működtetése

A város területén lézer és egyéb erős fényhatású reklám csak úgy működtethető, hogy annak közvetlen vagy épületekről, növényzetről (stb) visszaverődő fénye lakó és üdülő funkciójú épület ablakát nem érintheti.

III. RÉSZ

TERÜLETHEZ NEM KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK

1. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

Régészeti területek védelme

54.§

(1) A területen lévő védett régészeti területek lehatárolását az Szabályozási Terv feltünteti.

(2) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárások keretében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. (2001. évi LXIV. Tv. 63§) .

Értékvédelem

55.§

(1) A település kiemelkedő értékei országos és helyi védettséget élveznek. A védett értékeket (épület, építmény, terület, műemléki környezet) az SZT feltünteti.

(2) Az országos védelem kiterjed:

a.) műemlékre,

b.) műemléki területre ("Műemléki Jelentőségű Terület"),

c.) természetvédelmi területre – nemzeti parkra,

d.) fokozottan védett (természetvédelmi) területre,

e.) védett, illetve védelemre javasolt régészeti területre

f.) történeti kertre.

g.) világörökség várományos területre [119]

 (3) A helyi védelem vonatkozik a vonatkozó önkormányzati rendelet eltéréseivel:

a.) épület, építmény teljes tömegére,

b.) épület, építmény részértékeire,

c.) területre (védett terület),

d.) táji és természeti értékekre ("helyi természetvédelmi terület").

(4) Az országos építészeti és természeti értékek vonatkozásában az országos rendelkezéseknek megfelelően - 2001. évi LXIV. „A kulturális örökség védelméről „ szóló törvény szerint - kell eljárni, míg az építészeti és természeti értékek helyi védelméről a vonatkozó önkormányzati rendeletek gondoskodnak.

(5) Az országos védelem alatt álló épületek műemléki környezetében valamint műemléki jelentőségű területen és annak műemléki környezetében és a történeti településkép-védelmi terület további telkein lévő épületek építésügyi eljárásainál a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként kell bevonni. Ezek a területek az „Országban védett épületek és területek műemléki környezete” című  6. számú mellékletben vannak felsorolva.[120]

(6) Védett területen telekalakítás, építmény elhelyezése az illetékes műemlékvédelmi hatóság véleménye alapján történhet.

(7) Helyi védettség alatt álló építményt érintő vagy helyi értékvédelmi területet érintő építési munka esetében az (elvi) építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a főépítész szakmai véleményét. Ezt az engedélyezési eljárásban a hatóság kéri meg. A helyi védett épületek jegyzékét külön rendelet tartalmazza.[121][122][123]

(8)[124]

(9) A helyi értékvédelmi területet is magába foglaló településkép védelmi területen település- és tájképvédelmi okok miatt:

         - elektromos légvezeték, távközlési- és elektronikus hírközlési légkábel nem létesíthető

         - közmű-, energia-, táv- és elektronikus hírközlési vezetékek és műtárgyak az épületek közterületről látható homlokzatán nem vezethetők, illetve nem helyezhetők el

         - közmű létesítmények önálló, föld feletti szabadonálló építményként nem helyezhetők el

         - táv- és elektronikus hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők

         - új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető. [125]

(10)[126]

(11)[127]

Helyi védett terület beépítésének általános előírásai

56.§

(1) Védett területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges, vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés stb.).

(2) Védett területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények közterület felőli részleges homlokzati felújítása nem megengedett.

(3) Bontási engedély azon esetekben, ahol a bontás következtében utcai foghíj jön létre, csak a keletkező foghíj beépítésére vonatkozó építési engedéllyel együtt adható ki. A bontással létrehozott foghíjat 3 éven belül be kell építeni.

(4) Az SZABÁLYOZÁSI TERV-en lehatárolt, a védett terület jelöléssel ellátott területen új épületek elhelyezése, a meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani):

a.)az építménymagasságot,

b.)az utcai homlokzat magasságát

c.) a tető hajlásszögét,

d.)   a tetőgerinc irányát,

e.)   a nyílászárók méretét és formáját,

f.)   a kerítést,

g.)   az alkalmazott építőanyagokat,

h.)   az építmények színezését.

(5) Védett területen az udvari szárnyak építménymagassága nem haladhatja meg az utcaiét. Az épületek tömegeinek jellemző szélessége a tömbben található épülettömegek jellemző szélességének átlagát legfeljebb 10%-kal haladhatja meg.

(6) Kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, festett homlokzatfelület, fa nyílászárók, kő, vagy vakolt lábazatok az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok).

(7) Az épületeket jellemzően magas tetősen kell kialakítani. Az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45° között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat.

(8) Az épületek tetőhéjalása a területen jellemzően alkalmazott sík jellegű cserépfedés (hornyolt, vagy kettős fedés) lehet. 2 cm hullámméretet meghaladó cserépfedés nem alkalmazható.

(9) Tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell. Tetőfelépítmény, vagy tetősík-ablak alkalmazása esetén a tetősík felületének legfeljebb 20%-át szabad megbontani.

(10) A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fémburkolatú és/vagy külső fémvázas kémény nem építhető.

Helyi védett épületekre vonatkozó előírások

57.§

(1) Védett épület, vagy épületrész csak a gazdaságossági indokokon túl műszaki indokokkal is megalapozott esetben és csak a védettségből való törlés után bontható el.

a.) Védett épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, és e terveket és fotódokumentációt archiválni kell.

b.)Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, portál ki-, vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet.

c.) Védett épület utcai homlokzatának karakterét (tömegarány, szimmetria) nem szabad megváltoztatni.

(2) Felújítás, átalakítás esetén az építési engedélyezési terv mellékletét képező leírásban az épület és a környezet kölcsönhatása keretében vizsgálni kell az építmény értékelemző, állapotrögzítő adatait.

a.) Ezen épületek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.

b.) Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető. Ennek elbírálásához az Önkormányzati Tervtanács, vagy a városi főépítész szakvéleményének, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményének beszerzése szükséges.

c.) Ezen épületek környezetében lévő, védelem alatt nem álló épületeknek, építményeknek – az országos védelem alatt álló épületek mellett – a helyi védelem alatt álló épületekhez is igazodniuk kell. Ennek érdekében az ezekkel kapcsolatos építési tevékenység csak a városi főépítész szakvéleményének figyelembe vételével történhet.

2. FEJEZET

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

Táj- és természetvédelem

58.§

(1) a.) A meglévő és tervezett országos természeti védelem alatt álló területeken bármilyen tevékenység, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. 

b.) Országos jelentőségű védett természeti területeken 2700 m² –nél kisebb telkek, a szántó művelési ágú területek nem építhetőek be.[128]

(2) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken természetvédelmi vonatkozásban a hatályos önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3) A tervezett helyi jelentőségű természeti védettségre javasolt területekre a védetté nyilvánítást követően az önkormányzat vonatkozó rendeletét is alkalmazni kell.

(4) A városban az építés miatt engedély alapján megszüntetett, továbbá az engedély nélkül eltávolított növényzet visszapótlásáról gondoskodni kell.

(5) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság - az engedélyezési eljárás keretében - meghatározhatja.

(6) A közlekedési felületeken kívüli közterületeket - egységes kertészeti terv alapján -intenzív zöldfelületként kell alakítani és fenntartani.

(7)[129][130] Közforgalmú létesítmények zöldfelületeinek kialakításához kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni. Védett- és az Ökológiai hálózathoz tartozó területen kertépítészeti tervek engedélyezési eljárásába a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét meg kell kérni.

(8) A közterületeket, a gyalogutakat és zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(9)[131][132] Tájképi, termesztési és kultúrtörténeti szempontból a Baricska dűlő szőlőterülete védett. (Védendő tájhasználatú övezet) A szőlőművelés fenntartandó, támogatandó.

A védett szőlők Má övezetben lévő telkein épület nem helyezhető el. Kialakítható legkisebb telekterület 3000 m².

A védett szőlők Mk övezetben lévő telkein csak pince, présház helyezhető el.

(10) Teljeskörűvé kell tenni a település egyedi táj érték kataszterét.

(11) A telekalakítás, az építés és a hasznalat során kiemelt figyelmet kell fordítani a tájjelleg, a tájképi elemek, a természeti értékek, az egyedi tájértékek megőrzésére.

(12) Biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.

(13) A Nemzeti Ökológiai Hálózat területén- magterület, ökológiai folyosó területe, puffer terület –  a Balaton törvény (2000. évi CXII. törvény) és a természet védelemről szóló törvény (1996. évi LIII. törvény) előírásait alkalmazni kell. [133]

(14) [134][135] Táji településkép-védelmi területen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó előírásai a betartandók. Reklám célú hirdető építmény létesítése nem engedélyezhető. Új épület vagy építmény elhelyezése – látványtervvel igazoltan- tájba illesztve, illetve növényzettel takartan- kertépítészeti tervnek megfelelően – a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok, figyelembevételével engedélyezhető.

(15) Ökológiai tájrehabilitációt igénylő területek a felhagyott rekultiválandó bányák.  Az ökológiai rehabilitációt igénylő bányaterületek telkén építési tevékenység nem folytatható. A rehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani. [136]

(16) A vízfolyások menti 20-20 m-es sávban megtelepedett fás szárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek mellett kell megoldani. [137]

(17)[138] A magterület övezetébe is tartozó területeken a következő előírások alkalmazandók:

a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;

b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

d) települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet;

e) új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;

f) új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el;

g) 10 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével – nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;

h) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

 (18)[139] A pufferterület övezetével is érintett véderdő területeken:

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

b) országos jelentőségű védett természeti területen szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el;

c) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;

d) új külszíni bányatelek nem állapítható meg;

e) közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve létesíthetők;

f) csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;

g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető;

h) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.

58/A §[140]

Gyógyhely védelme

(1) Gyógyhely, illetve gyógyhely védett területén csak olyan tevékenységek végezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a természetes gyógytényezőket.

(2) Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenységek azok, amelyek:

        a) az éghajlati viszonyokat,

        b) a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolják, vagy

        c) a betegek nyugalmát zavarják, gyógyulását hátráltatják.

           Ilyenek különösen a víz-, por-, füst-, és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, bűz keletkezésével, zajjal valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek.

A zöldfelület és a növényzet védelme

59.§

(1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset-(vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.

(2) Közparkokat, utcai  fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit,  valamint a temetőt érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők.

A vízpart-rehabilitációval érintett parti sávban történő beruházások tervezett létesítményeinek építési engedélyezési terveihez kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni. A parti sávban történő beépítésekhez zöldfelületrendezési, illetve kertépítészeti terv (M= 1:250, 1:200, 1:100) készítése szükséges.[141]

(3) A közterületeken, közterületi zöldfelületeken, továbbá országos műemléki védelem, vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek telkein, műemléki környezethez tartozó telkeken lévő fás növényzet, fa károsodásával, pusztulásával járó tevékenység esetén a fakivágásra vonatkozó még hatályos jogszabályok alapján kell eljárni akkor is, ha a tevékenység egyébként engedéllyel végzett.

(4) Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn (OTÉK 42.§ (7) pont). Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 8 éves fa számít.

(5) Az utak kiépítése során a legalább 12 m szélességű út esetén mindkét oldalon, egyéb esetben az egyik oldalon fasort kell telepíteni és fenntartani; kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé.

(6) Újonnan kialakított közterületek mentén az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafaj ú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.

(7) Új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.

(8) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot.[142]

(9) A telken belül kijelölt kötelezően zöldfelületként tartandó területet (szabályozási terven ábrázolt) növényzettel fedetten kell kialakítani, épületet, építményt elhelyezni nem lehet. A terv jóváhagyása előtt kötelezően zöldfelületként tartandó területen elhelyezkedő már meglévő lakó és gazdasági épületek kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatok és egy alkalommal 25 m2 -rel bővíthetők, de lebontás esetén csak a zöldfelületként megjelölt területen kívül lehetséges épület illetve építmény elhelyezés.

(10) A külterületi épületek közvetlen közelében néhány a tájra jellemző, lombhullató, min. háromszor iskolázott fát, valamint a tájegységre jellemző fajtájú gyümölcsfát (pl. dió, mandula) kell telepíteni.

(11) A gazdasági területeken a telekhatárok mentén a telken belüli védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját sűrű ültetéssel kell biztosítani a következő módon:

- A közterület felé eső oldalon, illetve a telek szélén 1 sor előnevelt, legalább 2-szer iskolázott, 15 cm törzskörmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal rendelkező egyedek telepítését kell elvégezni minimum 5 m-es közönként.

- Az előnevelt fasor mögött 10 m-es sávban nem szükséges előnevelt egyedek telepítése, de azok telepítési sűrűsége minimum 2,5 m legyen.

- Az előnevelt fasor mögötti 10 m-től azonban ligetes fásítás szükséges előnevelt egyedekből.

(12).[143]

(13) A fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni – a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével – nem szabad.

(14) A kivágott fa pótlásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia a „Balatonfüred város környezetvédelemről” szóló önkormányzati rendelet szerint.[144]

(15).[145]

(16) .[146]

(17) A támfalak magasságának csökkentésére kell törekedni.A támfalakat a térségre jellemző terméskőből kell kiépíteni, illetve szerkezeti kialakításától függően a látható felületeket mindenképpen a helyi kőanyag felhasználásával készülő burkolattal kell ellátni. A megépített támfalakra és eléjük tájhonos, lombhullató fajok felhasználásával takaró növényzat telepítése szükséges. A növényzet eltelepítéséről a használatbavételig minden esetben gondoskodni kell.

(18) A város területén allergén hatású növényfajok nem telepíthetők.

3. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELEM

Zaj és rezgés elleni védelem [147]

60.§

(1) A zaj és rezgésterhelési határértékek tekintetében a környezeti zaj – és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet előírásait kell figyelembe venni, az üdülőkörzetre vonatkozó határértékeket kell betartani. Zaj és rezgés elleni védelem érdekében a megállapított határértékeket túllépni tilos. [148]

(2) Az üzemi telephelyről, berendezéstől, technológiától, valamint kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport- reklámcélú, közösségi, továbbá mindent hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVEüM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak az esetben üzemeltethető, ha az általa kibocsátott zaj mértéke a környezetben a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket nem haladja meg. Ellenkező esetben a létesítmény üzemeltetése (nyitva tartása) korlátozható, működési engedélye visszavonható. [149]

(3) A közlekedésből származó zaj esetén a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM  együttes rendelet 3. mellékletében meghatározott határértékeket kell betartani. Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében az utcák mentén, telken belül pedig utca felől, fasorok telepítése és min. 5 m mély előkertek kialakítása kötelező.[150]

(4) A környezeti zaj és rezgés elleni védelem érdekében közvetlen a 71-es út mentén lévő lakó-, és üdülő funkciójú létesítmények előtt a 71-es úttal párhuzamosan legalább 10 méter széles védő zöldsáv telepítendő. A közlekedésből származó határérték feletti zajterheléssel érintett házak esetén passzív zajvédelmi tecnikákkal kell védekezni.

(5) A határérték feletti közlekedési zajjal érintett területeken zajra nem érzékeny funkciók telepítése javasolt.

(6) Az utak, autóbusz-pályaudvar és parkolók tervezésekor készüljön zajvédelmi munkarész, hogy az esetleges szükséges zajvédelmi intézkedések is betervezhetők legyenek. Ugyancsak zajvédelmi munkarész szükséges a strandon építendő trafóház tervezéséhez is.[151]

(7) Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2.sz. melléklete írja elő. Balatonfüred esetén az üdülőterületre vonatkozó határértékeket kell betartani.[152]

(8) A létesítés és az üzemeltetés során a beruházó köteles a mindenkori jogszabályokban meghatározott zajterhelési határértékek betartását biztosítani.[153]

(9)[154] A város igazgatási területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek

a) egészségügyi légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoznak, továbbá

b) ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést

ba) magterületen,

bb) ökológiai folyosón,

bc) pufferterületen,

bd) erdőterületen,

be) turisztikai fejlesztési területen,

bf) szőlő termőhelyi kataszteri területen és

bg) települési területen a településszerkezeti tervben üdülőterület, a különleges települési területfelhasználási egységek közül az oktatási központ, egészségügyi terület, nagy kiterjedésű sportolási terület, továbbá zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken nem okoznak.

Levegőtisztaság védelem

61.§

(1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet levegőtisztasági-védelmi szempontból a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 4. légszennyezettségi zónába tartozik. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek egészségügyi határérték-túllépést nem okoznak, illetve Ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoznak a Balaton törvény 15.§ szerinti területen.

 A hivatkozott jogszabály 1.1 számú melléklete szerinti légszennyezettségre vonatkozó egészségügyi határértékeit, illetve a 2. számú melléklet meghatározott területre vonatkozó légszennyezettségi ökológiai határértékeit kell figyelembe venni. A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértékeket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.[155]

(2) A meglévő és tervezett intézmények, létesítmények üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni, és olyan anyagot és energiát kell felhasználni, amely nem okoz légszennyezést.

(3) Levegőtisztaság-védelmi rendeletekben megállapított határértékeket túllépni tilos. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható és olyan építmény helyezhető el, amely légszennyező anyag kibocsátása a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott határértékeket nem haladja meg.

(4) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet 6. §. (1) bekezdése alapján a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek esetén, a mellékletben meghatározott kiterjedésű védelmi övezetet kell kialakítani a rendelet hatálybalépését követően létesített új légszennyező források körül.

(5) Hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(6) Rendezett zöldfelületek megépítése és karbantartása, pormentes úthálózat kiépítése a levegő védelmét kell hogy szolgálja.

(7) A helyhez kötött légszennyező forrásokon, a létesítést követően – a beruházó saját költségén – emisszió-méréssel igazolni kell a határértéknek való megfelelést.

(8) A használatbavételi engedélyezés feltétele, a határértékek betartását igazoló szakvélemény.

(9) A közlekedésből eredő levegőszennyeződés csökkentése érdekében használatbavételi engedély csak a szabályozási tervlapon szereplő növénytelepítés, fásítás megvalósulását követően adható.

(10) A létesítés, üzemeltetés során a légszennyező források nem okozhatnak káros – határértékek feletti – légszennyezést. A határértékekkel nem szabályozott aroma, illet, szag, továbbiakban együtt: bűz kibocsátást, a technika jelenlegi színvonalának megfelelő berendezéssel, eszközökkel és/vagy eljárással mérsékelni kell oly módon, hogy az a tárgyi létesítmény közvetlen környezetében ne legyen érezhető.

(11) A város területén zajos, bűzös, a környezetet károsító üzemi – szolgáltatási tevékenység nem folytatható.

(12) Új kazánház telepítésekor a vonatkozó levegőtisztasági előírásokat figyelembe kell venni.

(13) Új berendezés tüzelőanyagaként csak gáz vagy egyéb kénmentes anyag (koksz, fa) használható.

(14)[156]

(15) A fentiekben nem említett, a levegőtisztaság védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

A föld védelme

62.§

(1) A város területén a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

(2) A város területén vízvételi hellyel ellátott létesítményt - a talaj védelme érdekében - csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

(3) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

(4) A talajfelszínen a termőtalaj megőrzése érdekében a lehetséges helyeken az eróziót, talajlemosódást megakadályozó gyepsávokat kell létesíteni, illetve a talajvédelmet megvalósítani, környezetbarát szőlőművelést, talajmegmunkálást (talajvédő agrotechnikai eljárásokkal) kell folytatni. A kialakult vízmosások rendezését mérnökbiológiai építésmódokkal szükséges végezni.[157]

(5) A város területén talajszennyezést okozó létesítmény nem helyezhető el és tevékenység nem végezhető.

(6) Külszíni anyagnyerő-hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles tájba illeszteni illetve rekultiválni. A bányászatról szóló törvény előírásai szerinti tájrendezési tervet kell készíteni, amely tartalmazza az újrahasznosítás célját, módozatait, szabályait.

(7) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

(8) Egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25^o-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

(9) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(10) A 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek (Pl. fodrászat, kozmetika, stb.) folytatása esetén engedélyezhetők.

(11) A fentiekben nem említett, a talaj védelmét szolgáló kérdésekben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

(12)[158] A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezeti érintettség miatt Balatonfüred teljes területén korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;

A víz védelme

63.§.

(1) Vízminőség tekintetében tilos a vonatkozó jogszabályokban megállapított határértékeket túllépni, a szennyvizet, szemetet csapadékcsatornába bevezetni. A csapadékvíz elvezetés közlekedési területről olaj- és hordalékfogón keresztül történhet.

(2) Az élővízbe, illetve a közcsatorna hálózatba bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékek betartásánál, a felszíni vizek minőségvédelmének egyes szabályairól szóló 220/2004 (VII.21.) Kormány rendelet, az ehhez kapcsolódó a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM. rendelet és a használt és szennyvízek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályairól szóló 27/2005.(XII. 6.) KvVM rendelet előírásait kell figyelembe venni. [159]

(3) A Balaton minőségvédelme érdekében a felszíni vizek, illetve a talaj és felszín alatti vizek szennyezése tilos. A felszíni vizek (patakok, fakadó vizek) a parkolók csapadék vize, csak a vízügyi hatóság által előírt előzetes tisztítás és ülepítés után vezethetők be a befogadóba.

(4) A patakokba szennyvíz, szennyezett csapadékvíz nem vezethető.

(5) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot, szennyvizet vezetni tilos. A meglévő szennyvízbevezetéseket a jelen rendelet hatályba lépését követően meg kell szüntetni.

(6) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és a szivárgó-rendszerre vonatkozó - a vízelvezetés szempontjából összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni.

(7) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt - a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében - csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

(8) A város területén a felszíni vizek védelme - a bemosódás elkerülése - érdekében a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.

(9) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talajvíz szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba.

(10) a.) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységek során figyelembe kell venni, hogy Balatonfüred a 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet alapján felszín alatti víz  állapota szempontjából fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen lévő település. A felszín alatti vizeket érintő tevékenység esetén a felszíni vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. 

(b) Balatonfüred mezőgazdasági területén korlátozott vegyszer- és műtrágya–használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

(c) Balatonfüred közigazgatási területén új hulladéklerakó, hulladékkezelő telep–komposztüzem, valamint hulladéklerakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.[160]

 (11) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormány rendelet melléklete szerint Balatonfüred nitrátérzékeny területen fekvő település. A településen a helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásait kell betartani a mezőgazdasági tevékenységet végzőknek az 59/2008. (IV. 29) FVM rendelet alapján.[161]

(12) A város területén áthaladó nyílt vízfolyások, illetve az ott fakadó források meglévő vízrendezését fenn kell tartani.

(13) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonos, kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(14) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(15) Külterületeken az élővizek partjától számított 50 m védőtávolságon (kertövezetekben 15 m védőtávolságon) belül gazdasági épület és lakóépület nem építhető. A fenti védőtávolság belterületen lévő mezőgazdasági övezetekben 8,0 m.

(16) A keletkező szennyvizeket – a szabadtéri zuhanyzók szennyvizét is beleértve – közcsatornára kell vezetni. A zöld területek rovására parkoló nem létesíthető. A Balatonba kerülő csapadékvizek minőségének meg kell hogy felelni a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25) KvVM rendeletben előírtaknak.

(17) A területen keletkező tetővizek, egyéb csapadék és csurgalékvizek csak homokfogó mutárggyal ellátott előszűron keresztül vezethetők a csatornarendszerbe.

(18) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag 220/2004. (XII.25) Kormány rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezetőhetők.

(19) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet előírásait teljesítik.

(20) Rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsűk állékonysága a telkek területén belül biztosítható legyen.

(21) Hidrogeológiai védőtávolsággal érintett területen új épület elhelyezése csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet. A szakvélemény ki kell terjedjen a talaj- és rétegvíz viszonyokra és azok műszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggő és feltétlenül együtt kezelendő terület lehatárolására. Az érintett terület lehatárolását a I. fokú építésügyi hatóság ennek felhasználásával határozza meg.

(22) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizet csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvízcsatornába bekötni, és a pakolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.[162]

(23) Burkolt felületről származó csapadékvizek nem szikkaszthatók el a területen.

(24) A parkolón kívül kerülni kell az összefüggő burkolt felületek kialakítását.

(25) A burkolatok rétegrendjének kialakítása során törekedni kell a hidrogeológiai értékek védelmére. A csak gyalogos közlekedéssel terhelt burkolati felületek nem készülhetnek vízzáró rétegrenddel.

(26) Vendéglátó létesítmények szennyvízhálózatra való rákötése csak zsírfogó beépítésével lehetséges.

(27) A csapadékvíz-elvezető rendszerbe szennyezett csapadékvizet, csurgalékvizet, a vízi létesítményekhez használt, viszaforgatott vizet nem lehet beengedni.

(28) Strandok létesítményeinek olyan műszaki megoldásokat kell alkalmaznia, amely megakadályozza a kifröcskölt, un. csurgalékvizek talajba jutását.

(29)[163] (a) A város területén az épületek elhelyezésénél törekedni kell az forrásoktól minél távolabbi, lehetőleg egy helyen történő telepítésre. A hidrogeológiai övezetek előírásait és korlátozásait be kell tartani.

(b) Belső védőidom és védőövezet területén:

ba) csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják,

bb) keletkező szenny- és használt vizet kettősfalú szennyvízcsatornában kell kivezetni.

bc) terepfelszínt úgy kell alakítani, hogy ott csapadékvízből visszamaradó pangó vizek ne keletkezzenek.

bd) védőövezetet le kell keríteni.

(c) Külső védőidom és védőövezet területén:

ca) olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése melynek következtében csökkenthet a vízkészlet természetes védettsége, tilos.

cb) terepfelszínt úgy kell alakítani, hogy ott pangóvíz sem elöntésből, sem csapadékvízből ne keletkezhessen.

cc) áthaladó közutat és útárkot vízzáró burkolattal kell ellátni, az útárkot úgy kell kialakítani, hogy a vizeket a védőterület határán kívülre vezesse.

cd) útfenntartáshoz használatos anyagokat tárolni tilos.

ce) A létesítmények szennyvizét nyomáspróbával ellenőrzött szennyvizescsatornával kell elvezetni.

cf) Tilos folyékony üzemanyagot vagy vegyi anyagot tárolni.

(30) A fentiekben nem említett, a vizek védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

(31) A vízfolyások és a tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízéítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni.

(32) A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket,  valamint  a  mezőgazdasági  termelés  számára  kedvezőtlen  termőhelyi  adottságú  területek természetes növényállományát meg kell őrizni.

(33) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.

(34) A (33) bekezdésben meghatározott vízmennyiséget a vízügyi hatóság – a kezelő hozzájárulásával - állapítja meg, amelynek megállapítását a kezelő is kezdeményezheti.

(35) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése.

(36) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

(37) Természetes és természetközeli állapotú

a) vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához,

b) vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(38)[164] Beépítésre szánt területen a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező,

(39)[165] Beépítésre nem szánt területen a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező.

Hulladékgazdálkodás

64. §.

(1) A város területén keletkező hulladék átmeneti (elszállításáig) történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje. A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni.

(2) A hulladékgyűjtés csak szabványosított, zárt edényzetben történhet. A gyűjtőedényzet közterületen nem tárolható, elhelyezését telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(3) A város közigazgatási területén veszélyes hulladéknak minősülő terméket üzemszerűen, célproduktumként előállító tevékenység nem nem végezhető.

(4) A fentiekben nem említett, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

(5) A kommunális hulladéklerakónak 500 m-es védőterületet kell biztosítani. A regionális hulladéklerakó üzembe lépésével területét rehabilitálni kell. Védőtávolsága ezután veszti érvényét. A rehabilitáció során erdőt kell telepíteni és a hulladék kezelési célú gazdasági területet kell létrehozni.

(6) Hulladék kezelése

Mind az építkezés, mind az üzemeltetés idején a veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése, szállítása, nyilvántartása, ártalmatlanítása során be kell tartani a veszélyes hulladékokról szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait.

A létesítés és az üzemeltetés során, a beruházó, illetve üzemeltető köteles a vonatkozó jogszabályokban meghatározott hulladék-kezelési előírások mindenkori betartását biztosítani. A hulladékot a kezeléssel egyidőben a többi környezeti elem fokozott védelme mellett kell elszállítani.

Az irodai berendezések elhasznált részeinek ártalmatlanításáról a használóknak kell gondoskodniuk.

(7) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok és a hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(8) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(9) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(10) Az illegális hulladéklerakás felszámolásáról gondoskodni kell.

(11) Újonnan beépítésre kerülő területen keletkező üzemi és kommunális hulladék szelektív gyűjtését a városi hulladékgazdálkodási rendszerhez kapcsolódóan kell kialakítani.

(12) Veszélyes hulladék a város területén nem tárolható, elszállításáról a hatályos jogszabályok és szakhatósági előírások alapján gondoskodni kell.

4. FEJEZET

KÖZLEKEDÉS

Közlekedési területek és létesítmények

65.§

(1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, a szakági előírások, valamint a jelenlegi rendelet előírásai szerint szabad.

(2) A közlekedési felületek (és közterületek) számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.

(3) A közlekedési felületek szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű építési területeket kell biztosítani:

a.) országos főút:

- a 71. sz. főút számára 30,0 m (min. 22,0 m);

b.) országos mellékutak:

- a 7304 j. összekötőút és 71. sz. főút közötti tervezett települést elkerülő szakasz számára 30,0 m;

- 7303 j. összekötőút : min.16,0 m, a Gombás kúriánál 13m.

c.) gyűjtőutak

- a tervezett Vázsonyi út - Szőlősi út csomópontjából kiinduló és a Fürdő utcához csatlakozó észak-déli irányú Siskei gyűjtőút: 22,0 m

- a tervezett keleti tehermentesítő út: 22,0 m

- Vadvirág utca – tervezett Koloska patak völgyi gyűjtőút összekötése a Vadvirág gyűjtőút: 16,0 m

d.) lakóutcák:

- a meglévő lakóutcák szabályozási szélessége általában kialakult, ezek megtartandók, kivételt képez ez alól néhány keskeny lakóutca szélesítése a szabályozási tervlap szerint,

- az új lakóutcák szabályozási szélessége általában 12,0 m, de legalább 10m.

(5) Az országos közutak külterületi szakaszai mentén a tengelytől számított alábbi védőtávolságokat kell biztosítani:

- a 71. sz. főút út esetén 100-100 m-es,

- országos mellékutak esetén 50-50 m-es

A védőtávolságon belül létesítmény csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően helyezhető el.

Az országos közforgalmú vasút mentén a (az állomás esetében a szélső) a vágánytól számított 50,0 – 50,0 m –es védőtávolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építményt elhelyezni csak erre vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek mellett szabad.

(6) A műemléki védett területeken  (MJ, MK) az utak szélessége, vonalvezetése, a beépítési vonalak védettek, a szabályozási szélességnek alkalmazkodnia kell a történeti vonalakhoz

(7) A közlekedési felületeket alkotó közúthálózati elemek tervezési osztályba sorolása:

a.) A 71.sz.másodrendű főút: K.IV.A

Belterületi szakasza: B.IV.cA

b.) A közigazgatási területen áthaladó összekötőutak:

- külterületi szakaszon K.V.B

- belterületi szakaszon B.V.c.B

c.) A közigazgatási területen áthaladó bekötő utak:

- külterületi szakaszon K.VI.B

- belterületi szakaszon B.V.c.B

d.) Meglévő gyűjtőutak: B.V.c.C

e.) Új gyűjtő utak

- Vázsonyi utcát a Fürdő utcával összekötő gyűjtőút: B.V.c.B

- keleti tehermentesítő út : B.IV.c.B

- Vadvirág gyűjtőút: B.V.d.B

f.) Kiszolgáló utak: B.VI.d.C

(8) A közúti csomópontok helyigényét a szabályozási terv tartalmazza.

(9) A kerékpáros közlekedés számára kerékpáros létesítményt (kerékpárutat) kell kialakítani a településszerkezeti és szabályozási tervlapokon jelölt irányokban.

- A keleti tehermentesítő út mentén,

- A Vázsonyi utat a Fürdő utcával összekötő gyűjtőút mentén,

- A Szőlősi út mentén,

- 7304 j. összekötőút és 71. sz. főút közötti tervezett települést elkerülő szakasz mellett, Balatonszőlős felé.

- Az Arácsi út mentén,

 (10) A gyalogos közlekedés számára a közlekedési területen belül a megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Ez az országos mellékutak és a települési főutak mentén mindkét oldalon min. 2,0 m, a gyűjtőutak mentén szintén kétoldali, min. 1,5 m, míg a lakóutcákban egyoldali kiépítés esetén 2,0 m, mindkét oldalon elhelyezett járda esetén min. 1,5 m szélességű járdát jelent.

(11)[166]

(12) A belterületi utak mentén közvilágítás építendő ki.

(13) Az utak mentén 2xi 20/25 méretű útsorfákat kell telepíteni a többszintes növényállomány részeként. A kialakítást szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

(14) A közúti csomópontok helyigényét a szabályozási terv tartalmazza.

A rálátási háromszögeket biztosítani kell, útcsatlakozásoknál a szabadlátást gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(15) A vasúti átjárónál - amíg az létezik - a csökkentett rálátási háromszögben épület, építmény, illetve a látást akadályozó egyéb létesítmény, valamint 0,5 méter magasságot meghaladó növényzet nem lehet.

(16) Saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani, Garázsigény esetén azt a lakóépülettel egy tömegben kell kialakítani,

(17) Az új autóbusz-pályaudvar létesítésekor a lakóterület környezet védelmét a pályaudvar területén kell megoldani. A zajterhelés csökkentésére zajvédelmi építmények kialakítása szükséges (zajvédő fal) melynek növényzettel való takarása biztosítandó. [167]

(18) Az újonnan beépítésre kerülő területeket szilárd butkolatú úttal kell ellátni.

5. FEJEZET

KÖZMŰVEK

Általános előírások

66.§

(1) A közműhálózatok és építmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell betartani. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A területen a közműhálózatokat, és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani. A közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozóan a megfelelő ágazati szabványokat, előírásokat figyelembe kell venni.

(2) A meglevő és a tervezett közműhálózatok és építmények: vízvezeték, elválasztott rendszerű csatorna, villamosenergia, távhő- és gázvezeték, továbbá elektronikus hírközlési és kábel TV hálózatok és építményeik, és azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezete  számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani az MSZ 7487/2 előírásainak megfelelően Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára.

(3) A város beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 2002. évi módosító kiegészítésének 8.§-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, üdülő-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll. A területen bármilyen építményt elhelyezni csak teljes közművesítéssel szabad.

(4) A város beépítésre nem szánt területein, meglevő épület funkcióváltása és új épület elhelyezése csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés illetve a szennyvizek ártalommentes elhelyezése és a csapadékvizek elvezetése biztosítható.

(5) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a bekötővezetékeket szolgalmi jog igénybevételével -az ágazati előírásoknak is megfelelően- a szomszédos telke(ke)n átvezetve kell megépíteni. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi joggal terhelt telekrész nem építhető be.

(6) A meglévő közmű létesítmények biztonsági és védőtávolságait figyelembe kell venni.

(7) A vezetékek elhelyezését a fásítási tervvel összehangoltan kell megoldani.  A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.

(8) Össze kell hangolni a fejlesztéseket a közös kivitelezés érdekében új létesítmény tervezésekor. Útépítésekkel és útrekonstrukciókkal egyidejűleg, valamint a felújítások idején a közművek egyidejű megépítését, ill. rekonstrukcióját el kell végezni, a tervezett kapacitások ellenőrzésével. A vezetékek védelméről, szükség szerinti kiváltásáról gondoskodni kell.

(9) A közművezetékek átépítésénél és új vezetékek telepítésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Az utak szabályozási szélességén belül a közmű- és a fásítási terveket össze kell hangolni. A vezetékek föld alá történő helyezésével biztosítani kell a zöldsávok területének megőrzését.

(10) A közművezetékek föld felett megjelenő járulékos berendezéseinek az elhelyezésével hozzá kell járulni a terület szépítéséhez, igényes formálásához.

(11) A tervezett épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét -a kezelhetőség biztosításával- az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.

(12) A város területén új felszín feletti közművezetékek (pld. elektromos légvezetők) nem létesíthetők.

(13) A közműlétesítmények térszín alatti elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK, valamint a vonatkozó szabványok, jelenleg az MSz 7487/2-80 előírásait figyelembe kell venni.

(14) Feleslegessé vált közműhálózatok, létesítmények (kutak) szakszerű lezárását, vagy felszámolását meg kell oldani

(15)[168] A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelentőségű védett természeti területen a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;

Vízellátás

67.§

(1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét táblával jelölt földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. A tűzcsapok helyének meghatározásához a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal és az DRV Rt-vel egyeztetni kell. A tervezett építmény(ek)hez olyan utat, illetve helyet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

(2) Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani.

(3) Az oltóvizet föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat, a védendő építményektől, megközelítési útvonal mentén 100 m-nél távolabb és egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad.

(4) A meglévő ivóvízhálózat védelméről gondoskodni kell. Új ivóvíz-hálózatot, körvezeték rendszerben kell kialakítani.

(5) Házi vízbekötés csak a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követően engedélyezhető.

Szennyvízelvezetés

68.§

(1) A szennyvizekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist és a Balatont szennyezni nem szabad, ezért:

a.) A karsztvíz- és a savanyúvízbázis, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg -rövid időre- sem engedélyezhető.

b.) Az esetleg előforduló nyílt árkokba, patakba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba történő szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c.) A meglevő beépítés szennyvízcsatornázásra kerülő utcáiban, a csatorna megépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára rákötésre (egy éven belüli határidővel) kötelezni kell. A bekötés megvalósítását követően a helyi szennyvízgyűjtőt szakszerűen fel kell számolni. Az építési engedélyben meghatározott feltételek szerint kell biztosítani a közcsatorna hálózatra a rákötést.

d.) A belterület beépítésre szánt területein építési engedély csak a település szennyvíz közhálózatára történő rácsatlakozásának megoldása esetén adható.

e.) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha :

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantó-kocsival történő megközelítési lehetősége (a feltáró út megfelelő kialakítása) nem biztosítható. Ha a közcsatorna hálózat építése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a Vízügyi Felügyelet hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva a Vízügyi Felügyelet meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m³-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható.

(2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(3) A szennyvízcsatorna hálózatra telepített XII. és a XIII. szennyvízátemelőknek a 25,0 m-es védőtávolságát biztosítani kell. A lakóterületek és különleges területek környezetében az átemelők szagmentesítését a legszigorúbb előírások figyelembe vételével kell megoldani.

Felszíni vízelvezetés

69. §.

(1) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.

(2) A Kéki és a Koloska patakon a szabályozási terv szerint javasolt vízvédelmi építmények helyét fenn kell tartani.

(3) A nyílt árok hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(4) A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

a.) zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen  a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz-csatornát megépíteni.

b.) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető a beépítésre nem szánt területen illetve a beépítésre szánt területen hosszabb távon is a peremvárosrészekben, elsősorban a szilárd burkolat nélküli utcákban.

(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(6) A tervezett beépítések megvalósításához előközművesítés keretében illetve az építkezéssel egyidejűleg kell megvalósítani az összehangolt, egyidejűleg készülő tervek alapján tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést és a szennyvízcsatornázást, továbbá a többi nem terepfüggő közművezetéket.

(7) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

(8) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. Parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.[169]

(9) Nyílt árok zárt csatornába történő bekötése előtt hordalékfogót kell építeni.

(10) Újonnan beépítésre kerülő területeken csak elválasztott rendszerű csatorna létesíthető (Telken belül is).

(11) A terepkialakítás eredményeképpen nem vezethető csapadékvíz a szomszédos telekre.

Villamosenergia-ellátás

70.§

(1) Az új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevő hálózat rekonstrukciójakor ill. a hálózat építéssel járó felújítás során, a földalatti vezetést lehet csak engedélyezni, amennyiben az műszakilag megoldható.

(2) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(4) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(5) Helyi értékvédelmi területen önálló trafóház nem létesíthető, szükség esetén azt más épület tömegén belül kell megépíteni.

Földgáz- és távhőellátás

71.§

(1) A középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat -lehetőség szerint- földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők.

(2) Távhő és földgázvezetéket csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(3) Gáztartály vagy hasonló közműlétesítmény csak földbe süllyesztve helyezhető el.

(4) Gázellátó rendszerek esetében az MSz 7048-70 szabványban megfogalmazottakat be kell tartani.

Elektronikus hírközlés

72.§

(1) Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatti vezetéssel kell megépíteni, amennyiben az műszakilag megoldható. Ahol a földfeletti vezetés, egyelőre területgazdálkodási okból fennmarad, a távközlési szabadvezetéket a 0,4 kV-os és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezetni.

(2) Amennyiben a meglevő bázis állomásokról a település területén a lefedettség nem biztosítható, új elektronikus hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

(3) Új bázisállomás telepítése esetén törekedni kell arra, hogy az új szolgáltató a meglevő bázisállomásra helyezze fel a berendezését. Az új beépítés magas pontra elhelyezett épületén csak zsüri által jóváhagyott megoldással telepíthető bázisállomás.

(4) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét.

(5) A távközlési és kábeltelevízió vezetékeit, az egyéb közművekhez hasonlóan terep alatt kell elhelyezni az egyéb előírásoknak megfelelően (253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 84.§)

(6) A távközlési hálózat bevezetéseit az MSz 17-033 sz. szabvány előírásai alapján kell megvalósítani.

(7)[170] A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet az országos jelentőségű védett természeti területeken, valamint a térségi jelentőségű táj- és településkép védelmi terület övezetén kívül, a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

Védősáv- és védőterület igényes közmű gerinchálózatok és építmények

73.§

(1) A Balatonfüredi szennyvíztisztítótelep 300 m-es védőtávolságát mindaddig fenn kell tartani, amíg a 150 m-es védőtávolságnak megfelelően elvégzett korszerűsítés nem történik meg a telepen.

(2) A szennyvízcsatorna hálózatra telepített XII. és  a XIII. szennyvízátemelőknek a 25,0 m-es védőtávolságát biztosítani kell. A lakóterületek és a különleges területek környezetében az átemelők szagmentesítését a legszigorúbb előírások figyelembe vételével kell megoldani.

(3) A vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez:

a.) A Balaton partján 10,0 m széles sávot,

b.) a Szőlősi-Séd, a Kéki Séd és a Koloska patak mentén a partéltől számított 6-6 m-es sávot, valamint

c.) azokon a partszakaszokon, ahol a (3)b pont szerinti előírás nem biztosítható, a patak medrének kézi úton történő karbantartásához a hozzáférhetőséget a karbantartás és havária esetére biztosítani kell.

d.) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 2-2 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó.

(4) Balatonfüred és térségének ellátásában résztvevő, a partközeli úton és Tagore sétány alatt vezetett  NA 300 ivóvízvezeték és az NA 300 szennyvíznyomócső mentén 3.-3 m,  az NA 500 méretű tisztított szennyvízvezeték mentén  5-5 m védőtávolságot kell biztosítani a csőszéltől mérten.

(5) Az energia közművek közül mindaddig, amíg a középfeszültségű hálózat föld alatti vezetése nem valósul meg, a város ellátásában részvevő 20 kV-os villamos szabadvezetékeknek a biztonsági övezetét belterületen a tengelytől mérten 4-4 m, és külterületen 6-6 m védőtávolság figyelembe vételével kell biztosítani. A védőtávolságokon belül bárminemű építkezés esetén a szolgáltató hozzájárulását meg kell kérni.

(6) A városba észak felől 6 bar nagyközépnyomáson érkező gázvezeték mentén a csőszéltől mérten 5-5 m biztonsági övezetet biztosítani kell. A gázfogadó védőtávolsága: 10-10 m. A védőterületeken belül bárminemű építkezés lebonyolításához az üzemeltető hozzájárulását meg kell kérni.

IV. RÉSZ

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

74.§

Fogalmak

E rendelet alkalmazásában:

a) Térinformatikai Réteg tervlap:

A szabályozás tartalma egynemű elemeinek egy digitális rétegen való rögzítése-megjelenítése, mely a terv jóváhagyásra kerülő mellékletét képezi.

b) Egységes szabályozási tervlap : a réteg tervlapok tartalmának összefoglaló megjelenítése és elnevezése, OTÉK szerinti tartalommal és jelkulccsal.

c) Melléképület:

Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési réteg előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, a gerincmagasság legfeljebb 5 m lehet.

d) Építési övezet:

a rendeltetési és építési réteg összekapcsolásával előálló területi egységek

a beépítésre szánt területen az építési övezet

a beépítésre nem szánt területen az övezet

OTÉK szerinti fogalmának felelnek meg.

e) Teljes közművesítettségnek minősül, ha legalább

- a villamosenergia-ellátás,

- a vezetékes ivóvízellátás a biztonságos tüzivíz ellátással együtt,

- a szennyvízelvezetés közcsatornával, továbbá

- a csapadékvíz-elvezetés közcsatornával vagy fedett árokrendszerrel biztosított.

f) Részleges közművesítettségnek minősül, ha legalább

- a villamosenergia-ellátás,

- az ivóvízellátás és biztonságos tűzivíz-ellátás,

- a szennyvíz elvezetése a közcsatorna megépítéséig közműpótlóval, továbbá

- a csapadékvíz-elvezetés legalább nyílt árokrendszerrel az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított.

• Cégér: mesterséget, tevékenységet jelképező, háromdimenziós szimbólum , tárgy.[171]
• Cégtábla, cégfelirat: szervezetek, vállalkozások, tevékenységek megnevezését, ismertetőjegyét (jelképét, címerét, logóját), valamint egyéb adatait feltüntető tábla, illetve felirat.[172]
• Hirdetés: nyomtatott, vagy manuálisan készítet, tájékoztatás céljára kihelyezett szöveg.[173]
• Hirdetés- és reklámhordozó: hirdetések és reklámok elhelyezésére szolgáló építmény, vagy szerkezet.[174]
• Óriásplakát: 3m²-t meghaladó reklámfelület.[175]
• Reklám: rendszerint árú, vagy szolgáltatás megvételére, illetve igénybevételére ösztönző, esetleg egy egész márka, cég, terület vagy pusztán csak egy cél javára szóló írott és/vagy képes hirdetés:[176]
• Vakolatreklám: közvetlenül épület, vagy építmény vakolt falfelületére festett reklámcélú ábrázolás.[177]
• Kertépítészeti terv: Tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített szöveges és rajzi munkarészből álló, 1:200 vagy 1:250 méretarányban készülő terv, amelynek tartalmi követelményei az alábbiak: Vizsgálati tervlap: a jellemző tereppontok magasságának megjelölésével, a meglévő növényállomány felmérésével és értékelésével

Kertépítészeti terv: tereprendezési munkarésszel, amely tartalmazza a tervezett terepmagasságokat, növénykiültetési tervi munkarésszel, amely tartalmazza a tervezett növényzet térbeli elrendezését a növényfajták megjelölésével és kertrendezési javaslattal, amely bemutatja a kerti tereket és azok épített- (kerti burkolatok, műtárgyak, kertberendezési tárgyak) és természeti (növényzettípusok és csoportok) elemeit. A terv szöveges munkarésze a terv műszaki leírása területkimutatási számításokkal, részletes zöldfelület-számítást alátámasztó méretezett számítási segédlettel.[178]

Hatálybalépés

75. §.

(1) E rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetése napján lép hatályba. A folyamatban lévő építéshatósági ügyeket a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.

(2) A rendeletnek a városi hulladéklerakó – 067/2; 078/2 és a 087 hrsz-ú ingatlanokat magába foglaló - rekultiválandó területére vonatkozó rendelkezésit a bányatörvény szerinti módon elkészített rekultivációs terv engedélyezését követően külön rendelettel lépteti hatályba az Önkormányzat.

(3) Az alábbiakben felsorolt, a 3. számú[179][180][181][182][183]mellékletben így megnevezett és a szabályozási tervlapon ugyanúgy jelölt területekre a rendelet előírásai a következők szerint vonatkoznak:

a)T 24 jelű terület

(Az Aszófői út alatt, a belterületi határtól nyugatra)

A szabályozási terv előírásait csak a 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelete szerinti egyszerűsített területrendezési hatósági eljárásban történt kertes mezőgazdasági területté minősítést követően lehet alkalmazni. Addig a jelenlegi Má övezeti besorolás érvényes.

b)T 25 jelű terület [184]

c)T 26 jelű terület

(Aszófői úti iparterületen lévő, 063/6-7 hrsz-ú telkek)

A terület belterületbe vonása előtt régészeti feltáró kutatást kell végezni.

d)T 27 jelű terület

(Az Aszófői úti iparterületen belüli, szőlőkataszterben lévő terület)

A területre környezeti vizsgálat készítendő, valamint ki kell vonni az I. osztályú szőlőkataszterből. Ezt követően a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól a szakhatósági hozzájárulást ismételten meg kell kérni. A területre vonatkozó rendelkezéseket ez után lépteti hatályba – külön rendelettel – a Képviselő – testület. Addig a jelenlegi Má övezeti besorolás érvényes.

e)T 28 jelű terület

(Aszófői út északi oldalán, szőlőkataszterben lévő, tervezett lakóterület)

A területre környezeti vizsgálat készítendő, valamint ki kell vonni az I. osztályú szőlőkataszterből. Ezt követően a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól a szakhatósági hozzájárulást ismételten meg kell kérni. A területre vonatkozó rendelkezéseket ez után lépteti hatályba – külön rendelettel – a Képviselő – testület. Addig a jelenlegi Má övezeti besorolás érvényes.

f)T 29 jelű terület[185]

g)T 30 jelű terület[186]

h) T31 jelű terület

(Városházával szembeni terület)

Az építési övezetben egy építési telek alakítandó ki, amelynek térszínén egységesen megtervezett épületegyüttes építendő. A területen át a szabályozási tervlapon jelölt helyen legalább négy méter széles gyalogos kapcsolatot kell biztosítani a Városháza és a postaépület között

A térszín alatt egybefüggő mélygarázs építendő, amelyben a felépítmény funkcióhoz szükséges parkolószámon felül közcélú parkolót is kell létesíteni.[187]

(4) E rendelet hatályba lépése után a város területén az egyes övezeteknél az építmények használatba vételéhez előírt helyi közutak és közművek megépítéséről - az önkormányzat vonatkozó helyi rendeletében foglaltak figyelembevételével – az érintett ingatlan(ok) – tulajdonosa(i) saját költségükön köteles(ek) gondoskodni.

(5) Az alábbiakban felsorolt hrsz-ú ingatlanok a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény által meghatározott T-1 és M-1 jelű alövezetekből – azok határainak korrekciójával – kikerülnek és Lke övezeti besorolást kapnak: 014/5; 014/6; 014/7; 014/8; 014/9; 014/10; 014/11; 014/12; 014/13.

Ezen alövezetek határainak további változtatása a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXV. törvény 18.§ (2) bek. „b” pontjában biztosított, 5%-os területi küszöb határain belül történhet, külön eljárás keretén belül.

(6) Jelen rendelet mellékletét képezik:

1. számú melléklet: Egységes szabályozási tervlap,
amely digitális formában tartalmazza egységes adathalmazként az egyes réteg tervlapokat. A beépítésre nem szánt területekre (külterület) vonatkozóan 1:8000 méretarányban, a beépítésre szánt területekre (belterület) vonatkozóan pedig 1:2000 méretarányban került kinyomtatásra.

2. számú melléklet: Építési helyhez kötött előírások [188]

A területen a pihenést – ismeretterjesztést szolgáló épület helyezhető el.

3. számú melléklet: Területhez kötött sajátos előírások[189] [190] [191] [192] [193] [194] [195] [196] [197] [198] [199] [200] [201] [202] [203] [204] [205] [206] [207][208][209][210][211][212]

4. számú melléklet: OTÉK-tól való eltérés

5. számú melléklet: [213]

6. számú melléklet: Országosan védett épületek és területek műemléki környezete

(7) Jelen rendelet függeléke tartalmazza:

1. Az országos védelem alatt álló épületek felsorolását

2. A régészeti területek felsorolását

3. A közművesítés és a közműelrendezés megvalósítására vonatkozó szabványok és kormányrendeletek felsorolását

A függelék karbantartásáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(8) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az 1. §. (1.) bekezdésében meghatározott területre vonatkozó, az ÁRT szabályozásáról szóló 1993. évi 20-as számú önkormányzati rendelet, az azt módosító:

- 10/1994.(V.18.) Kr.sz. rend.

- 13/1994.(VII.27.) Kr.sz. rend.

- 9/1995.(III.30.) Kr.sz. rend.

- 16/1995.(VII.20.) Kr.sz. rend.

- 26/1995.(X.19.) Kr.sz. rend.

- 11/1996.(IV.18.) Kr.sz. rend.

- 25/1996.(XI.21.) Kr.sz. rend.

- 11/1997.(V.22.) Kr.sz. rend.

- 3/1998.(I.29.) Kr.sz. rend.

- 8/1999.(III.25.) Kr. sz. rend.

- 16/2000.(V.30.) Kr.sz.rend.

- 23/2001.(X.25.) Kr.sz. rend.

-5/2002.(II.28.) Kr. sz. rend. 12. §.(3) bek.,

valamint az alábbi szabályozási tervekre vonatkozó rendeletek szabályozása hatályát veszti.

- A Balatonfüred Eszterházy strand – Tagore sétány területére vonatkozó szabályozási tervéről szóló, 12/1999. (IV.29.) Kr. számú rendelet.

- A Castricum tér szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló, 13/1999. (IV.29.) Kr. számú rendelet.

- A Móló és Környéke Szabályozási Tervről szóló, 26/1999. (VIII.26.) Kr. számú rendelet és az azt módosító, 17/2001. (VI.6.) Kr. számú rendelet.

- A Köztársaság út – Szivárvány utca által határolt terület szabályozásáról szóló, 35/1999. (X.28.) számú rendelet.

- Az Anna sétány és környéke Szabályozási Tervéről szóló, 42/1999. (XII.16.) Kr. számú, és az azt módosító, 1/2000. (I.27.) Kr. számú rendelet.

- A DELTA ABC környékének szabályozásáról szóló, 2/2000. (I.27.) Kr. számú és az azt módosító, 10/2000. (III.30.) Kr. számú rendelet.

- A Kemping előtti terület szabályozásáról szóló, 9/2000. (III.30.) Kr. számú rendelet.

- A Vadvirág utcai lakótömb szabályozásáról szóló, 15/2000. (V.30.) Kr. számú, és az ezt módosító, 18/2000.(VI.29.) Kr. számú, és 24/2003.(XII.18.) Kr. számú rendelet.

- A Fürdő utcai szolgáltató terület építési-környezetalakítási előírásairól szóló, 6/2001. (III.29.) Kr. számú rendelet.

- A Szőlősi úti, 4126-4131 hrsz-ú ingatlanok szabályozási tervéről szóló, 15/2001. (IV.26.) Kr. számú rendelet.

- A „Védett szőlők” Szabályozási tervéről és a helyi szabályozási előírásairól szóló, 22/2001. (X.25.) Kr. számú és az ezt módosító, 16/2003.(X.30.) Kr. számú önkormányzati rendelet.

- Az Erkel Ferenc utca – Deák Ferenc utca – 333/3 hrsz-ú közpark – Szabadság utca által határolt terület Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló, 13/2002. (VI.27.) Kr. számú önkormányzati rendelet.

- A volt Malom és környéke szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló, 14/2003.(IX.11.) Kr. számú rendelet.

- Az Aquapark és Görög falu területére vonatkozó szabályozási tervről szóló, 1/2004.(I.3.) Kr. számú önkormányzati rendelet.

Balatonfüred, 2006. április 20.

                                Dr. Bóka István                                         Dr. Tárnoki Richárd

                                  polgármester                                                        jegyző

A rendelet kihirdetve 2006. április 21.

                                                                                                   Dr. Tárnoki  Richárd

                                                                                                                jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2013. július 10.

[1] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 8/2007. (III.02.) sz. rendelet 1. §-a, 2007. március 2. napjától hatályos.

A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 28/2007. (VIII.25.) sz. rendelet 1. §-a, 2007. augusztus 25. napjától hatályos.

[2] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 16/2008. (V.14.) sz. rendelet 1. §-a, 2008. május 14. napjától hatályos.

[3] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 23/2008. (VI.27.) sz. rendelet 1. §-a, 2008. július 1. napjától hatályos.

[4] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 1. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos.

[5] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 38/2008. (XII.02.) sz. rendelet 1. §-a, 2008. december 2. napjától hatályos.

[6] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 6/2010. (III.29.) sz. rendelet 1. §-a, 2010. március 29. napjától hatályos.

[7] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 22/2010. (VIII.02.) sz. rendelet 1. §-a, 2010. augusztus 2. napjától hatályos.

[8] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 23/2010. (IX.20.) sz. rendelet 1. §-a, 2010.szeptember 20. napjától hatályos.

[9] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 34/2010. (XII.20.) sz. rendelet 1. §-a, 2011. január 1. napjától hatályos.

[10] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 11/2011. (IV.5.) sz. rendelet 1. §-a, 2011. április 5. napjától hatályos.

[11] A rendelet 1. számú mellékletet módosította a 24/2011.(VI.25.) sz  rendelet 1.§-a1., 2., 3/A., 3/B., és 4. sz. mellékletei szerint módosul.. Hatályba lép 2011. augusztus 2.-től.

[12] A rendelet 1. számú mellékletet módosította a 27/2011.(IX.06.) sz  rendelet 1.§-a1. mellékletei szerint módosul.. Hatályba lép 2011. szeptember 6.-tól.

[13] A rendelet 1. számú mellékletet módosította a 35/2011.(XI.07.) sz  rendelet 1.§-a1. mellékletei szerint módosul.. Hatályba lép 2011. november 7.-tól.

[14] A rendelet 1. számú mellékletet módosította a 11/2012.(III.05.) sz  rendelet 1.§-a. A rendelet 1., 2., 5/a., 5/b., 6 és 7. melléklete 2012. április 2. napjától, a 3. sz. melléklete külön rendelettel lép hatályba.

[15] Módosította a 29/2012. (V.29) rendelet 1. §-a. Hatályos 2012. június 25-től.

[16] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2012. július 27. napjától.

[17] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 48/2012. (IX.4.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2012. október 3. napjától.

[18] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 14/2013. (V.4.) rendelet 1. §-a. A Szabályozási tervet módosító, 1. számú mellékletben az 1780/1, 4390, 4391 és 4395 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó rendelkezései, a 2. számú mellékletben a 0118/5, /12, /42, /43, /54 és a /55 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó rendelkezései, az 5. számú melléklete, valamint a 9. sz. mellékletben az 5126, 5127 és 5135 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó rendelkezései, külön rendelettel lép hatályba.

[19] Hatályba lépteteti a 14/2013. (V.02.) önkormányzati rendelet 6.§ (2) bekezdésében hivatkozott 9. sz. mellékletben ábrázolt 5126, 5127 és 5135 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseit.

[20] Törölte a 35/2008. (X. 18.) rendelet 1.§-a, 2008. 10. 18.-tól hatályos.

[21] Módosította a 22/2010. (VIII.02.) rendelet 2. §-a Hatályba lép 2010. augusztus 2.-án.

[22] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 2.§ (1) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[23] Módosította a 22/2010. (VIII.02.) rendelet 3. §-a Hatályba lép 2010. augusztus 2.-án.

[24] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 2. §-a. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[25] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 2.§ (2) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[26] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 3. §-a. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[27] Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[28] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 2.§ (3) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[29] Törölte a 35/2008. (X. 18.) rendelet 2.§ (4) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[30] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 2.§ (5) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[31] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[32] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 3. §. (2) bekezdése. Hatályos 2012. július 27. napjától.

[33] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 3. §. (3) bekezdése. Hatályos 2012. július 27. napjától.

[34] Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§ (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[35] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 3. §. (4) bekezdése. Hatályos 2012. július 27. napjától.

[36] Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§. (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[37] Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§. (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[38] A rendelet 4. §-át (25), és (26) bekezdésekkel kiegészítette a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 2. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos.

[39] Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§. (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[40] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2

[41] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2

[42] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[43] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[44] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[45] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2010. augusztus 2. A rendelet 4/A §-nak meg nem felelő, már meglévő hirdetés, reklám, illetve hirdetés- és reklámhordozó, továbbá cégtábla és cégér a rendelkezés hatálybalépését követő 3 hónapon belül a tulajdonosának, vagy fenntartójának költségén eltávolítandó.

[46] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 5.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2

[47] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 3.§ (1) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[48] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 5.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2

[49] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 3.§ (2) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[50] A rendelet 5. §-át (7), (8), (9), és (10) bekezdésekkel kiegészítette a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 3. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos.

[51] Módosította a 38/2012. (VII.2) rendelet 4. §-a. Külön rendelettel lép hatályba.

[52] Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 4. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos.

[53] Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 4. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos

[54] Módosította a 38/2012. (VII.2) rendelet 5. §-a. Külön rendelettel lép hatályba.

[55] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 6. §. Hatályos 2010. augusztus 2

[56] A rendelet 17. §-át (4) bekezdéssel kiegészítette a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 5. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos

[57] Módosította a 23/2010. (IX. 20.) sz. rendelet 2. §-a, 2010. szeptember 20. napjától hatályos

[58] Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 6. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos

[59] Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 7. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos

[60] A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 28/2007. (VIII.25.) sz. rendelet 1. §-a, 2007. augusztus 25. napjától hatályos.

[61] Módosította a 16/2008. (V.14.) rendelet 2. §-a. 2008. május 14-től hatályos

[62] Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 8. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos

[63] Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 7.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[64] Módosította a 11/2012. (III.05.) sz. rendelet 2. §-a. Hatályba lép 2012. április 2. napján.

[65] Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 8.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[66] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 9.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2

[67] Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 9.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[68] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 9.§ (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2

[69] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 10.§ . Hatályos 2010. augusztus 2

[70] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 11.§ . Hatályos 2010. augusztus 2

[71] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 12.§ . Hatályos 2010. augusztus 2

[72] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 3. §. Hatályos 2012. április 2.

[73] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 3. §. Hatályos 2012. április 2.

[74] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 3. §. Hatályos 2012. április 2.

[75] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 3. §. Hatályos 2012. április 2.

[76] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 4. §. Hatályos 2012. április 2.

[77] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 13.§ . Hatályos 2010. augusztus 2

[78] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet. 5. §. Hatályos 2012. április 2.

[79] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 14.§. Hatályos 2010. augusztus 2

[80] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet. 6. §. Hatályos 2012. április 2.

[81] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet. 6. §. Hatályos 2012. április 2.

[82] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet. 6. §. Hatályos 2012. április 2.

[83] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 15.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[84] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet. 7. §. (1) bek. Hatályos 2012. április 2.

[85] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 15.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[86] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 15.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[87] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet. 7. §. (2) bek. Hatályos 2012. április 2

[88] Módosította a 11/2012. (III.5) rendelet 7. §. (3) bek. Hatályba lép 2012. április 2.

[89] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 16.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[90] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 16.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[91] Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 16.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[92] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 16.§ (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[93] A rendelet 42. §-át (8) bekezdéssel kiegészítette a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 9. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos

[94] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 16.§ (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[95] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 17.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[96] Módosította a 11/2012. (III.5) rendelet 8. §. (1) bekezdése. Hatályos 2012. április 2.

[97] Módosította a 14/2013 (V.02.) rendelet 2.§. Hatályba lép 2013. május 2.

[98] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 17.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[99] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 17.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[100] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 17.§ (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[101] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 17.§ (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[102] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 4.§ (1) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[103] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 4.§ (2) bekezdése , 2008. 10. 18-tól hatályos.

[104] Módosította a 11/2012. (III.5) rendelet 8. §. (2) bekezdése. Hatályba lép 2012. április 2.

[105] Módosította a 11/2012. (III.5) rendelet 8. §. (2) bekezdése. Hatályba lép 2012. április 2.

[106] Módosította a 11/2012. (III.5) rendelet 8. §. (2) bekezdése. Hatályba lép 2012. április 2.

[107] Módosította a 11/2012. (III.5) rendelet 8. §. (2) bekezdése. Hatályba lép 2012. április 2.

[108] Módosította a 11/2012. (III.5) rendelet 8. §. (2) bekezdése. Hatályba lép 2012. április 2.

[109] Módosította a 11/2012. (III.5) rendelet 8. §. (2) bekezdése. Hatályba lép 2012. április 2.

[110] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 18.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[111] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 18.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[112] Módosította a 38/2012. (VII.2) rendelet 6. §-a. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[113] Módosította a 14/2013.(V.02.) rendelet 3.§-a. Hatályba lép 2013. május 2. napjától.

[114] Módosította a 24/2011.(VII.02) rendelet 2.§-a. Hatályba lép 2011. augusztus 2.-től.

[115] Módosította a 24/2011.(VII.02) rendelet 3.§-a. Hatályba lép 2011. augusztus 2.-től.

[116] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 19.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[117] Törölte a 35/2008. (X. 18.) rendelet 5. §-a, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[118] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 6.§-a, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[119] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 20.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[120] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 20.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[121] A rendelet 5. sz. mellékletét módosította a 8/2007. (III.02.) sz. rendelet 2. §-a, 2007. március 2. napjától hatályos.

[122] A rendelet 5. sz. mellékletét módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 12. §-a, 2007. július 11. napjától hatályos

[123] Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 13. § (1) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos

[124] Törölte a 35/2008. (X. 18.) rendelet 7.§ (1) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[125] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 20.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[126] Törölte a 35/2008. (X. 18.) rendelet 7.§ (2) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[127] Törölte a 35/2008. (X. 18.) rendelet 7.§ (3) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[128] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 21.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[129] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 8.§-a, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[130] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 9. §. (1) bek. Hatályba lép 2012. április 2.

[131] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 21.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[132] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 9. §. (2) bek. Hatályba léptette a 30/2012. (V.29) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[133] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 21.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[134] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 21.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[135] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 9. §. (3) bek. Hatályba lép 2012. április 2.

[136] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 21.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[137] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 21.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[138] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 9. §. (4) bek. Hatályba lép 2012. április 2.

[139] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 9. §. (4) bek. Hatályba lép 2012. április 2.

[140] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 22.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[141] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 9.§ (1) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[142] Módosította a 32/2008. (X. 18.) rendelet 9.§ (2) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[143] Hatályon kívül helyezte a 22/2012. (V.2.) rendelet 2. §. (2) bek.

[144] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 23.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[145] Hatályon kívül helyezte a 22/2012. (V.2.) rendelet 2. §. (2) bek.

[146] Hatályon kívül helyezte a 22/2012. (V.2.) rendelet 2. §. (2) bek.

[147] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[148] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[149] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[150] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[151] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[152] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[153] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (7) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[154] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet .10. §. Hatályos  2012. április 2.

[155] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 25.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[156] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 10.§-a, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[157] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 26.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[158] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 11. §. Hatályos 2012. április 2.

[159] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 27.§.(1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[160] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 27.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[161] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 27.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[162] Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 10. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos

[163] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 27.§ (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.

[164] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 12. §. Hatályba lép 2012. április 2.

[165] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 12. §. Hatályba lép 2012. április 2.

[166] Törölte a 3/2012. (II.13.) rendelet 11. §. (2) bekezdése. Hatályos 2012. március 1-jétől.

[167] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 28.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[168] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet. 13. §. Hatályos 2012. április 2.

[169] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 29.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[170] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 14. §. Hatályosa 2012. április 2.

[171] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[172] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[173] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[174] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[175] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[176] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[177] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[178] Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2.

[179] Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (1) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos.

[180] Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (2) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos.

[181] Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (3) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos.

[182] Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (4) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos.

[183] Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (1)-(10) bekezdései, 2008. 10. 18-tól hatályos.

[184] A 29/2012. (V.29.) rendelet 2. §-ával hatályát veszti.

[185] A 29/2012. (V.29.) rendelet 2. §-ával hatályát veszti.

[186] Módosította a 23/2008.(VII.11.) rendelet 11. § (4) bekezdése, 2008. július 11-től hatályos.

[187] Módosította a 23/2008.(VI.27.) rendelet 2. §-a. 2008. július 1-től hatályos.

[188] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 7.§-a. Hatályos 2012. július 27. napjától.

[189] Módosított a 11/2011. (IV.05.) rendelet 1.§-a. Hatályba lép 2011. április 5. napján.

[190] Módosított a 24/2011.(VIII.02.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2011. augusztus 2.

[191] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 15. §. (1) bek. Külön rendelettel lép hatályba.

[192] Módosította a 11/2012. (III.05.) rendelet 15. §. (2) bek. Külön rendelettel lép hatályba.

[193] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 8. §. (1) bek. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[194] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 8. §. (2) bek. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[195] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 8. §. (3) bek. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[196] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 9. §. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[197] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 10. §. (1) bek. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[198] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 10. §. (2) bek. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[199] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 10. §. (3) bek. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[200] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 10. §. (4) bek. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[201] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 10. §. (5) bek. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[202] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 11. §.  Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[203] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 12. §. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[204] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 13. §. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[205] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 14. §. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[206] Módosította a 38/2012. (VII.2.) rendelet 15. §. Hatályba lép 2012. július 27. napjától.

[207] Módosította a 48/2012. (IX.4.) rendelet 2. §-a. Hatályba lép 2012. október 3. napjától.

[208] Módosította a 14/2013.(V.02.) rendelet 4.§ (1.) bekezdése. Hatályba lép 2013. május 2. napjától.

[209] Módosította a 14/2013.(V.02.) rendelet 4.§ (2.) bekezdése. Hatályba lép 2013. május 2. napjától.

[210] Módosította a 14/2013.(V.02.) rendelet 4.§ (3.) bekezdése. Hatályba lép 2013. május 2. napjától.

[211] Módosította a 14/2013.(V.02.) rendelet 4.§ (1.) bekezdése. Hatályba lép 2013. május 2. napjától.

[212] Módosította a 14/2013.(V.02.) rendelet 5.§.-a. Hatályba lép 2013. május 2. napjától.

[213] Törölte a 22/2010(VIII.02.) rendelet 31.§-a. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól.