A Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján – a helyi körülményekből adódó sajátosságokra is tekintettel – a közterületek használatára, és a közterület-használat engedélyezésére az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek városképi, városrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület-használatot, továbbá a falragaszok elhelyezésének szabályait.

2. §

(1)A rendelet hatálya Hajdúnánás város közigazgatási területére terjed ki.

2. A közterület-használat engedélyezése önkormányzati hatósági eljárás keretében történik.
3. Kereskedelmi tevékenység folytatásához közterület-használati engedély az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló, többször módosított 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet alapján adható.
4. 
   

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

a)  Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanok a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.) a közművek elhelyezése.

b)  Alkalmi árusítás: néhány napos (legfeljebb 20 nap), általában rendezvénnyel összekötött árusítás.

c)  Árusító és egyéb fülke (pavilon): 12 m² bruttó alapterületet meg nem haladó, bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható, földalatti közművek nélküli, szabadon álló vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény.

d) Mozgó árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett - mobil vagy hordozható - árusítóhelyre illetve berendezésre alapozott kereskedelmi tevékenység.

e) Hirdető-berendezés, hirdetőtábla, reklámhordozó eszköz minden olyan, a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő berendezés vagy eszköz, amelynek az a célja, hogy a járdán és a közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre.

f) Haszonjármű közterületen történő tárolása: a közterületen két órát meghaladóan   történő várakozás.

A közterület-használat engedélyezése

4. §

(1)A közterületnek a rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges, az engedélyezési eljárásban átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a)   a közterület fölé 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, légkondicionáló berendezés, üzleti védőtető (előtető) 50 cm-ig, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére,

b) alapzatos zászlórúd, önálló hirdető-berendezés és köztárgyak elhelyezésére,

c)   építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

d) alkalmi és mozgó árusításra,

e)   film-és televízió-felvételre,

f)   vendéglátó-ipari előkert céljára,

g) kiállítás, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,

h) kerékpártároló kihelyezésére, létesítésére,

i)   zöldfelület igénybevételére,

j)   közterületen lévő, vagy közterületbe nyúló árusító automata elhelyezésére,

k)   forgalomból kivont (forgalmi rendszám nélküli) illetőleg üzemképtelen gépjárművek
      közterületen történő tárolására

l)   politikai célú közterület-használatra (választási kampány, nagygyűlések stb.)

n) mobil hangosító berendezés közterületi használatára 8 és 18 óra között.

m) és minden egyéb esetben, amely a rendelet 4. § (3) bekezdésében nem szerepel.

(3) Nem kell közterület-használati engedély

a)   díszítés célú tárgyak (pl.: virágláda, virágkosár) elhelyezéséhez,

b)   a Polgármesteri Hivatal által létesített, illetve más hatósági eljárásban engedélyezett közcélú, közterületi létesítmények és köztárgyak (tömegközlekedési várakozóhelység, szobor, díszkút, vízmedence, emlékmű, pad, figyelmeztető, és tájékoztató táblák stb.) elhelyezésére,

c)   az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

d)   a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,

(4) Nem adható közterület-használati engedély, illetve nem lehet közterületet igénybe venni

a)    zajos, bűzös, tűz-és robbanásveszélyes tevékenység - kivéve tűzijáték- gyakorlására,
       erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, szeszes-ital (kimért és palackozott)
       forgalmazására.

b)    a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,

c)    város-és utcaképbe nem illeszkedő berendezések létesítésére,

d)    sátorgarázs létesítésére,

e)    elárusítóhelyek, üzletek környékén áru-és göngyöleg tárolására,

f)     közterület felett átfeszített transzparens elhelyezésére,- 20 napnál hosszabb időtartamra,

g)    olyan tevékenység folytatására, amely jogszabályi tilalomba ütközik (pld: üzletek működéséről szóló jogszabály, jövedéki törvény stb.),

h)    utánfutóról illetve gépjárműből történő, közvetlen fogyasztásra nem alkalmas élelmiszer árusítás céljára az I. övezet területén belül,

i)     azokra a helyekre, ahol a tevékenység gyakorlása közút, járda, vagy járdasziget gépesített fenntartását akadályozza,

j)     a város belterületén 4 m²-nél nagyobb felületű, önállóan felállított hirdető-
       berendezésre.

k)    a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt bármely jármű közúton, illetve közterületen való tárolásához,

l)     a k) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni azokra az autóbuszokra, tehergépkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, lassú járművekre és járműszelvényekre is, amelyeket nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használnak.

m)   alkalmi árusítás céljára a városi piac bejárataitól minden irányban számított 100 m
       távolságon belül.

n)    a helyi értékvédelmi területeken, önállóan telepített hirdető-berendezésekre.

5. §

Az engedély iránti kérelem

6. §

(1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2)  Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(3) A közterület- használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő - és jogi személy esetén a felelős ügyintéző - nevét és állandó lak- (telep-) helyének címét, telefonszámát,

b) a közterület- használat célját és időtartamát,

c) a közterület- használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d)  közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. iparjogosítvány, működési engedély) ismertetését,

e) hirdető-berendezés, kirakatszekrény elhelyezése esetén:

      -     térképkivonatot,

      -     M = 1 : 500-as léptékű helyszínrajzot a berendezés helyének megjelölésével,
            méretezésével 2 példányban

      -     berendezés terveit 2 példányban, olyan méretarányban, amely a részleteket is
            egyértelműen ábrázolja (betűforma, illetve felirat egységes megjelenése, színek
            megjelölése), vagy a berendezés fényképét 2 példányban,

f)   ha a közterület használata építési munka végzésével kapcsolatos, 2 példány helyszínrajzot, M: 1:1000, vagy M: 1:500-as léptékben az építmény helyének pontos megjelölésével,

g) alkalmi és mozgóárusítás esetén az elárusító-berendezés elbírálása alkalmas terveit, vagy fényképét két példányban és a helyszínrajzot egy példányban.

(4) Az engedély iránti kérelem beadása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

Az engedély megadása

7. §

(1) A közterület-használati engedély megadása során figyelembe kell venni az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket, a Helyi Építési Szabályzatban foglaltakat, a hatályos önkormányzati rendeleteket, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági és a közlekedésbiztonsági követelményeket.

(2) A kiskörúton kívüli  közterület időszakonként megismétlődő használatára (pl. gyümölcs- és zöldségárusítás céljára), esetenként legfeljebb egy évre (idényre, hónapra) lehet engedélyt adni.

(3)  A közterület-használat - a rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontjában említett
esetben - csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

(4) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a)  az engedélyes nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,

b)  a közterület- használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,

c)   a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d)  az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

e)   közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját.

(5)   Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka- és egészségvédelmi előírásokban foglaltak szerint történhet.

(6)   Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben -szükség szerint - elő kell írni a közterület, felöli oldalon a városképi követelményeket kielégítő kerítés (palánk) létesítését,

(7)   A közterület-használati engedélyben elő kell írni, hogy:

a)    a közterületet használó köteles az igénybevett területet és annak közvetlen környékét folyamatosan tisztán tartani, a téli síkosság-mentességet biztosítani, a göngyöleg és szemét elszállításáról, valamint a közterületi létesítmény karbantartásáról gondoskodni,

b)    az engedély csak az engedélyest, magánszemély esetén annak alkalmazottját és segítő családtagját, jogi személy esetén annak tagját, vagy megbízottját jogosítja fel a közterület használatára.

c)    az engedélyes köteles a közterület- használati engedélyt a helyszínen tartani, illetve a létesítményen vagy hirdető-berendezésen a nevét vagy az engedély számát (kereskedő esetében a székhelyet is) jól látható helyen és módon feltüntetni,

d)    a közterület-használati engedélyekben utalni kell arra, hogy azok közérdekből, kártalanítási kötelezettség nélkül bármikor visszavonhatók.

(8) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a)

b) az érdekelt és érintett ingatlanok tulajdonosaival.

(9) A város kiskörútja mentén és a kiskörúton belül engedély csak akkor adható, ha

a)   a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pl. autóbuszvárakozó-fülke létesítése, építési munka végzése),

b) a közterület igénybevétele rendezvény megtartása céljából szükséges, vagy a közterület-használat rendezvényhez kapcsolódik,

c)   a közterület-használat vendéglátó-ipari előkert kialakításához szükséges.

(10) Amennyiben egy közterületi helyet több kérelmező kíván használni, a kérelmeket érkezési sorrendben kell elbírálni.

Az engedély érvénye

8. §

(1) Az engedély

      a)   - meghatározott idő elteltéig,

b)   - a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg

      c)   - visszavonásig érvényes.

(2)   A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye vagy a vállalkozás megszűnik.

(3) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.

Járművek közterületen tárolásának szabályai

9. §

(1)   A tulajdonos (üzembentartó) az üzemen kívül helyezett, műszaki érvényesség nélküli, vagy üzemképtelen járművet saját költségén köteles a közterületről 3 napon belül eltávolítani.

(2)   Az üzemen kívül helyezett, műszaki érvényesség nélküli, vagy üzemképtelen járművet kiskörúton kívül közterületen engedéllyel legfeljebb 30 napig szabad tárolni. A közterület-használati engedély csak meghatározott időre (legfeljebb 30 napra) adható ki és nem hosszabbítható meg. A határidő leteltéig a tulajdonos (üzembentartó) a járművet a közterületről saját költségén köteles eltávolítani

(3)   A jármű tulajdonosa vagy üzembentartója az üzemen kívül helyezett, műszaki érvényesség nélküli, vagy üzemképtelen jármű esetében köteles a közterület-használati engedélyt, ilyen engedély iránti kérelem – névvel és lakcímmel ellátott – másolatát a járművön jól látható és olvasható helyen (a szélvédőüveg mögött vagy más alkalmas helyen) kifüggeszteni.

Hirdető-berendezések és falragaszok elhelyezésének szabályai

10. §

(1)   Tilos falragaszt elhelyezni a műemléki védettség alatt álló épület, a helyi védelem alatt álló épületek falára, továbbá élő fára, köztéri szoborra, padokra, elektromos- és világítóberendezések oszlopaira, szekrényeire, közlekedési jelzőberendezésekre, jelzőtáblákra, illetőleg a forgalom szabályozására vagy védelmére, szolgáló berendezésekre, úttartozékokra, továbbá autóbuszvárókra.

(2)    Egyéb épület falán, kerítésen falragaszt csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával szabad elhelyezni. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok esetében a tulajdonosi jogok gyakorlása az SZMSZ rendelkezései szerint történik.

(3)    A rendeletben meghatározottaktól eltérően elhelyezett hirdető-berendezést és falragaszt, valamint a jogszabály által tiltottnak minősített reklámot haladéktalanul el kell távolítani (távolíttatni), és intézkedni kell az eredeti állapot helyreállítása felől.

(4)   Amennyiben a tiltott reklám elhelyezője kötelezettségének nem tesz eleget, a Polgármesteri Hivatal a szükséges munkálatokat elvégezteti annak költségére, akinek érdekében a kihelyezés történt.

(5) Mozgatható reklámtábla csak a hirdetett üzlet előtt, annak nyitvatartási ideje alatt lehet a közterületen, ha a közterület-használati engedélyben leírtak szerint helyezték el.

Közterület-használati díj mértéke és fizetésének módja

11. §

(1)   Az engedélyes a közterület- használatáért díjat köteles fizetni.

(2)   Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni, vagy az engedélyező hatóság a szüneteltetéshez az engedélyes kérelmére hozzájárul.

(3)    Az elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a felülnézetből számított vetület alapterületét kell figyelembe venni.

(4)    A létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni.

(5)   Reklámtáblák, hirdető-berendezések, cég-, címtáblák és kifeszített transzparensek, zászlók felületének kiszámításánál a hirdető felület területét kell figyelembe venni.

(6)    A közterület-használati díjat napi, havi, évi díjtételekben kell meghatározni.

a) A közterület- használati díj mértékét a rendelet melléklete tartalmazza.

b) A mellékletben nem szereplő és meg nem jelölt közterület-használatért a díjat arányosítással vagy hasznosítás alapján kell megállapítani.

c)   A közterület-használati díj megfizetése előre történő fizetési kötelezettséggel jár, kivéve azokat az eseteket, amelyek a d.) pontban foglaltak szerinti elbírálásban részesülnek.

d)  A közterület-használati díj részletekben történő megfizetése kérelemre engedélyezhető abban az esetben, ha a megállapított díj a 20.000,- Ft-ot meghaladja.

A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása

12. §

(1) A közterület-használt közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - másutt kell a közterület- használat lehetőségét biztosítani.

(2)    Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes

        a) a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy

        b) díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget

(3)    Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(4)    Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételeként előírták.

(5)    Ha a közterület-használat a (2) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

13. §

(1)    A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(2)     Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően, az engedély nélküli vagy az eltérő használat időtartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére kell kötelezni.

(3)     Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelmére - a hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.

(4)      Ha a közterületet a használó nem állítja helyre, úgy a 15. §-ban meghatározott jogkövetkezményeken túl, költségére és veszélyére az engedélyező hatóság a helyreállítást elvégezteti.

(5)      A közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, hirdetőtáblák beszállításáról az engedélyező hatóság gondoskodhat, amennyiben a tulajdonos személye ismeretlen.

Díjkedvezmény és mentesség lehetősége

14. §

(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a)a szobrok, emlékművek, dísz kutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a vegyes funkciójú, a közlekedést, a zöldfelületek, a növényzet védelmét, pihenési, köztisztasági célokat szolgáló köztárgyak elhelyezése, valamint a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után;

b)nem reklámozási célú üzleti védőtető (előtető) ernyőszerkezet elhelyezése esetén;

c)Hajdúnánás Város költségvetésébõl finanszírozott közintézmények építési és felújítási munkáival kapcsolatos közterület-használat után;

d)Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének éves rendezvénytervében szereplő, közterület-használattal járó programok esetében;

e)közcélú (pl.: jótékonysági, környezetvédelmi, egészségvédelmi, kulturális és sport) rendezvények esetében.

6. műemléki, városképi, helyi védelmi védettségű épületek felújítása esetén maximum
   30 napos időtartamra
7. amennyiben az építtető kérelmezi, magánlakás építésével kapcsolatos közterület-használatánál (maximum 60 nap időtartamra).
8. 
   

Szabálysértési rendelkezések

15. §

(1) Szabálysértést követ el, - feltéve, hogy a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés hatálya alá nem tartozik - és 30. 000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki:

- a közterületet e rendeletben meghatározottaktól eltérően, hatósági engedély nélkül, a rendeltetéstől eltérő célra vesz igénybe, vagy az engedélytől eltérően használ,

- a közterületet hatósági engedély nélkül, árusítás céljára veszi igénybe, illetőleg azon az engedélytől eltérően árusít,

- közterület-használat megszűnésekor, a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre.

(2)  Szabálysértés esetén az önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, valamint a közterület-felügyelő 10.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírság kiszabására jogosult.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

16. §

(1)  Ez a rendelet 2004. május 10-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell.

(2)  A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének, a közterület-használat általános szabályairól szóló 13/1994.(VII.1.) számú Önkormányzati Rendelete hatályát veszti.

(3)  A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg, a korábban kiadott és érvényben lévő közterület-használati engedélyeket, a díj vonatkozásában e rendelet díjának megfelelően módosítani kell.

(4)  E rendelet hatályba lépése előtt megépített közterületi pavilonok közterületi használati jogosultságát az érintettek bevonásával felül kell vizsgálni és a jogosultság érvényének lejártával az e rendeletben foglaltaknak érvényt kell szerezni. Azokban az esetekben, ahol a rendelet érvényre juttatása új feltételű közterület-használati engedéllyel nem biztosítható, az érintettek kezdeményezésére a rendelet 11. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.

Hajdúnánás, 2004. április 29.

        Dr. Éles András                                                      Medgyesiné dr. Gombos Éva

           polgármester                                                                             jegyző