Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 49/2004. (XII.29.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól
Hatályos: 2023. 11. 21Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 49/2004. (XII.29.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól
A Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lt.) 54. § (1), (3) bekezdésében, valamint az 58. § (2), (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő (ún. vegyes tulajdonú) lakások elidegenítésre.
(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Lt., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.), és Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásról szóló 24/2009 (VI. 25.) (a továbbiakban: Vagyonrendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Lakások elidegenítése
2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás elidegenítésére történő kijelöléséről a lakáskoncepcióban foglaltak keretében Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (továbbiakban: GPB) dönt.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló, a lakáskoncepcióban elidegenítésre kijelölt lakásokat - a jelen rendelet 3. §-ában foglalt kivétellel - pályázati eljárás útján kell elidegeníteni, mely lebonyolításának módját az önkormányzat vagyonának értékesítése és hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról szóló 35/2004. (IX. 30.) rendelet (továbbiakban: Versenyrendelet) szabályozza.
(3)
(4) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások:
a) a bérlő számára, vagy
b) versenytárgyalás, vagy
c) vevőkijelölés útján
idegeníthetők el.
Elővásárlási jog gyakorlása
3. § (1) Amennyiben a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, a részére szóló eladási ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlati kötöttség időtartamát, mely az ajánlatról való tudomásszerzéstől számított 60 nap.
(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás:
a) címét, ingatlan-nyilvántartási adatait, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát;
b) az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást;
c) a bérbeadó hozzájárulása alapján a bérlő által végzett, számlákkal igazolt, és a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető és lakott forgalmi értéket;
d) a lakás vételárát és megfizetésének e rendeletben szabályozott feltételeit;
e) az ajánlati kötöttséget;
f) várható közös költséget, és tulajdonnal járó egyéb kötelezettségeket.
(3) Az ajánlat elfogadását követően a bérlőnek az adásvételi szerződés megkötéséhez igazolnia kell, hogy nincs lakbérhátraléka, közüzemi díjtartozása, és helyi adó tartozása.
A forgalmi érték megállapítása
4. § (1) A lakás beköltözhető forgalmi értékének megállapítása forgalmi értékbecslés (továbbiakban: értékbecslés) alapján történik, amelyet úgy kell elkészíttetni, hogy az tartalmazza az eladásra kerülő lakás, az épület, és a hozzátartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összefüggő, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló adatokat.
(2) Az értékbecslésben az ingatlan-nyilvántartás alapján közölni kell az ingatlan tulajdoni lapjának I-III. részében szereplő adatokat. Amennyiben az Önkormányzat tulajdonjoga még nem került bejegyzésre, úgy a Vagyonátadó Bizottság által kiadott igazolás vagy határozat számát is fel kell tüntetni.
(3) Az értékbecslésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az épület
A vételár
5. § (1) A vételárat a beköltözhető forgalmi érték alapján a GPB határozza meg.
(2) A 4. § (5) bekezdés alapján a GPB által megállapított beköltözhető forgalmi értékből le kell vonni a GPB által megállapított, a bérbeadó által jóváhagyott, a bérlő által végzett, számlával igazolt és a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházás értékét, mely megadja a vételár alapját (továbbiakban: vételáralap). Ezt követően a lakás vételárát a vételáralap értékétől függően, sávosan az alábbi táblázat szerinti százalékos arányban kell kiszámítani:
Vételáralap |
Vételár |
5 millió Ft alatt |
A vételáralap 50% -a |
5 - 10 millió Ft között |
A vételáralap 5 millió Ft alatti része 50%-ának, és a vételáralap 5 és 10 millió Ft közötti része 70%-ának összege |
10 millió Ft felett |
A vételáralap 5 millió Ft alatti része 50%-ának, és a vételáralap 5 és 10 millió Ft közötti része 70%-ának, és a vételáralap 10 millió Ft feletti része 100%-ának összege |
6. § (1) Az elővásárlásra jogosult bérlő a vételárat az alábbiak szerint teljesítheti:
a) egyösszegben oly módon, hogy a vételár 10%-át a szerződés megkötésekor, a vételárból fennmaradó 90% vételárhátralékot pedig a szerződés megkötését követő 90 napon belül fizeti meg.
b) a szerződés megkötésekor a vételár 20-%-át egyösszegben, míg a fennmaradó vételárhátralékot 15 év alatt havonta egyenlő részletben fizeti meg. Kérelmére a vételárhátralék törlesztési idejét rövidebb időben kell meghatározni.
c) amennyiben az ingatlan beköltözhető forgalmi értéke 10 millió forint alatt van, és az ingatlan félkomfortos, vagy komfort nélküli besorolású, vagy szükséglakás, a szerződés megkötésekor a vételár 10%-át egyösszegben, a fennmaradó vételárhátralékot 20 év alatt, havonta egyenlő részletekben fizeti meg. Kérelmére a vételárhátralék törlesztési idejét rövidebb időben kell meghatározni.
(2) A vételár egyösszegű megfizetésekor az (1) bekezdés a) pontja szerinti teljesítés esetén az elővásárlásra jogosult bérlőt a fennmaradó 90% vételárhátralék 20%-ának megfelelő összegű kedvezmény illeti meg.
(3) A vételárhátraléknak a szerződésben rögzített határnap előtti egyösszegű megfizetésekor a 6. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti teljesítés esetén a kedvezmény mértéke a szerződés megkötéstől számított
7. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság (a továbbiakban: ESZB) a vételárhátralék törlesztését - kérelemre, az igazolások egyidejű csatolásával - az alábbi esetekben függeszti fel:
a) házastárs halála esetén 6 hónapra;
b)2 ha a közös háztartásban élők egyike regisztrált munkanélküli, és a háztartásban egy főre jutó jövedelem nem éri el a vetítési alapot, ez esetben 6 hónapra;
c) a vételárhátralék kötelezettjének 6 hónapon túli keresőképtelensége esetén 8 hónapra.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztés idejével a törlesztési idő meghosszabbodik.
7/A. § (1) A lakáskoncepcióban elidegenítésre kijelölt lakás, illetve az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, többlakásos lakóépület lakottan is elidegeníthető - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 13. § (2) bekezdése szerinti - harmadik személy részére:
a) az ingatlanra vonatkozó érvényes bérleti, vagy használati szerződés esetén akkor, amennyiben a bérlő/ használó, a részére megküldött értékesítési ajánlat alapján, az abban foglalt határidőben, elővásárlási jogával nem él, abban az esetben csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni;
b) jogcím nélküli használó által lakottan akkor, amennyiben az ingatlanra vonatkozó bérleti, illetve használati szerződés legalább 12 hónapja megszűnt, vagy megszüntetésre került.
(2) Az értékesítésre
Kamat
8. § A vételárhátralékot kamatfizetési kötelezettség terheli. A kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat.
Helyiségek elidegenítéséről és az elidegenítés feltételeiről
9. § (1) A helyiség elidegenítéséről a Vagyonrendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörök szerinti tulajdonosi jogok gyakorlója dönt.
(2) Bérleti, illetve elővásárlási joggal nem terhelt önkormányzati tulajdonú üres helyiség elidegenítésére - a helyiség forgalmi értékének figyelembevételével, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Versenyrendeletet kell megfelelően alkalmazni.
(3)
10. § A helyiség elidegenítésére vonatkozó, az elővásárlásra jogosult bérlő részére adott ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség címét, ingatlan-nyilvántartási adatait, alapterületét, használati módját;
b) az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, a forgalmi értéket;
c) a helyiség forgalmi értékének megfelelő vételárát;
d) a vételi szándéknyilatkozat megtételének határidejét;
e) az ajánlati kötöttség határidejét, amely az ajánlatról történő tudomásszerzéstől számított 60 nap;
f) tájékoztatást az államot megillető elővásárlási jogról, valamint ennek gyakorlásának módjáról és idejéről.
Önkormányzati tulajdonú helyiség eladásának tilalma
11. § Nem adható el az önkormányzati tulajdonú helyiség, ha:
a) bérleti jogviszony felmondására okot adó körülmény áll fenn, vagy bírósági eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig;
b) legalább 50%-át a bérlő albérletbe adta;
c) az ingatlanra vonatkozóan építésrendészeti eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig;
d) a helyiség a Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) előírásai vagy egyéb okból tartósan önkormányzati tulajdonban marad;
e) a helyiségre ideiglenes fennmaradási engedély van érvényben;
f) bérlőkijelölési joggal érintett;
g) önkormányzati intézmény területén van;
h) felújítás, átalakítás alatt áll.
A helyiség vételára
12. § (1) A vételár a beköltözhető forgalmi érték. A forgalmi érték meghatározásakor a 4. § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt szempontokat kell alkalmazni.
(2) Az elővásárlásra jogosult bérlő a helyiséget a Vagyonrendelet 6. § (2) bekezdésben meghatározott hatáskörök szerinti tulajdonosi jogok gyakorlója által megállapított forgalmi értéknek megfelelő vételáron vásárolhatja meg.
(3) Az elővásárlásra jogosult bérlő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár legalább 50%-át egy összegben fizeti meg. A fennmaradó vételárhátralékra, legfeljebb öt év részletfizetési kedvezmény adható.
(4) A helyiség vételárhátralékának kamatára az e rendelet 8. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(5) E rendelet 9. § (2) bekezdése szerint elidegenített üres helyiség vételárát egy összegben kell megfizetni, vételárengedmény, részletfizetés nem adható.
Közös eljárási szabályok
13. § (1) A Lt.-ben, illetve e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtását a Polgármesteri Hivatal látja el, amely egyes részfeladatok ellátására szakértőt vehet igénybe.
(2) Az elidegenített lakás vagy helyiség teljes vételárának megfizetéséig, a vételárhátralék erejéig jelzálogjogot, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
Záró rendelkezés
14. § (1) E rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba. A folyamatban lévő ügyekre jelen rendeletet nem kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 19/1994. (VII. 15.) Ök. rendelet, valamint az azt módosító 30/2001. (XII. 17.) Ök. rendelet, a 6/1999. (IV. 6.) Ök. rendelet és a 35/1994. (XII. 2.) Ök. rendelet.
(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
dr. Hőrich Ferenc |
dr. Szabó Lajos Mátyás |
A 6. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés b) pontja a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.