Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XI. 20.) önkormányzati rendelete

a szociális vetítési alap intézményének bevezetése miatt szükséges önkormányzati rendeletek módosításáról

Hatályos: 2023. 11. 21- 2023. 11. 22

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XI. 20.) önkormányzati rendelete

a szociális vetítési alap intézményének bevezetése miatt szükséges önkormányzati rendeletek módosításáról

2023.11.21.

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 49/2004. (XII.29.) önkormányzati rendelet

a) 6. § (4) bekezdésében a „mindenkori öregségi nyugdíj” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap (a továbbiakban: vetítési alap)” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét” szövegrész helyébe a „vetítési alapot” szöveg

lép.

2. § A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló 3/2009. (I.27.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum)” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg lép.

3. § A visszatérítendő, és a vissza nem térítendő támogatásról szóló 15/2009. (IV.27.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában és 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11a. pontjában és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ”

4. § A visszatérítendő, és a vissza nem térítendő támogatásról szóló 15/2009. (IV.27.) önkormányzati rendelet 4. § (7) bekezdésében a „mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg lép.

5. § A Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselőket megillető juttatásokról és támogatásokról szóló 8/2010. (III.10.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 152. § (1)-(2) és (4) bekezdéseiben, a 234. § (3)-(4) bekezdéseiben, a 236. § (4) bekezdésében és a 237. §-ban kapott felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:”

6. § A Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselőket megillető juttatásokról és támogatásokról szóló 8/2010. (III.10.) önkormányzati rendelet

a) 5. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/H. §-ában” szövegrész helyébe a „közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 152. § (1) bekezdésében” szöveg,

b) 8. § (2) bekezdésében a „mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap (a továbbiakban: vetítési alap)” szöveg,

c) 9. § (1) bekezdésében a „mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj” szövegrész helyébe a „vetítési alap” szöveg

lép.

7. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 32/2012. (XI. 26.) önkormányzati rendelet

a) 12. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap (a továbbiakban: vetítési alap” szöveg,

b) 12. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „vetítési alap” szöveg,

c) 12. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „vetítési alap” szöveg,

d) 12. § (2) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a vetítési alap” szöveg,

e) 35. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „vetítési alap” szöveg,

f) 47. § a) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a” szövegrész helyébe az „a vetítési alap” szöveg,

g) 3. mellékletében foglalt táblázat A:9 mezőjében a „Tanuló esetében iskolalátogatási igazolás” szövegrész helyébe az „A 16. életévét betöltött tanuló esetében az azt követő tanévtől, amelyben 16. életévét betöltötte, nappali munkarendet igazoló érvényes diákigazolvány másolata” szöveg,

h) 3. mellékletében foglalt táblázat A:19 mezőjében a „Tanuló esetében iskolalátogatási igazolás” szövegrész helyébe az „A 16. életévét betöltött tanuló esetében az azt követő tanévtől, amelyben 16. életévét betöltötte, nappali munkarendet igazoló érvényes diákigazolvány másolata” szöveg

lép.

8. § A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás (továbbiakban: lakhatási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartásban élő személyek részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Lakhatási támogatás az (1) bekezdésben felsorolt személyek rezsiköltségeihez nyújtható.

(3) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadások megfizetéséhez kell nyújtani, amelyek esetleges elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap (a továbbiakban: vetítési alap) 270%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(5) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(6) Ha a háztartás (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2 tizeddel növekszik.

(7) Ha a háztartás (5) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2 tizeddel növekszik.

(8) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2 tizeddel növekszik.

(9) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.

(10) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(11) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a vetítési alap 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(12) A (11) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig a vetítési alapot jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(13) A lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kell megállapítani.

(14) A lakhatási támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző 1 hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(15) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(16) A (14) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(17) A kérelemhez mellékelni kell - a 16. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló iratot, vagy nyilatkozatot,

b) a lakhatást a legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadást igazoló dokumentumot,

c) vagyonnyilatkozatot,

d) albérlet, vagy önkormányzati bérlakás esetén érvényes bérleti szerződést.”

9. § A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Nyugdíjasok és nagycsaládosok fűtési költségeihez való hozzájárulásként nyújtható települési támogatás (továbbiakban fűtési támogatás) annak az 1. § (2) bekezdésében meghatározott kérelmezőnek, akinek

a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg]

„ca) nagycsaládos kérelmező esetén a vetítési alap 200%-át,

cb) nem egyedülélő nyugdíjas kérelmező esetén a vetítési alap 220%-át,

cc) egyedülélő nyugdíjas kérelmező esetén a vetítési alap 240%-át, továbbá”

10. § A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól a Polgármester méltányosságból eltérhet, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) nagycsaládos kérelmező esetében a vetítési alap 240%-át,

b) nem egyedülélő nyugdíjas kérelmező esetében a vetítési alap 250%-át,

c) egyedülélő nyugdíjas kérelmező esetében a vetítési alap 270%-át,

és jövedelméhez képest a fűtési számlájának kifizetése számára magas terhet okoz.”

11. § A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Települési támogatást lehet folyósítani annak a nagykorú hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi (továbbiakban: ápolási támogatás), ha az ápoló családjában - beleértve az ápolót is - az egy főre jutó havi nettó jövedelem a vetítési alap 200%-át nem haladja meg, és az ápoló kereső tevékenységét az ápolási teendők ellátása miatt nem tudja folytatni.”

12. § A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a gyermeket nevelő mindkét szülő súlyosan fogyatékos, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a vetítési alap 200%-át, a családban nevelkedő gyermekek után havonta gyermekenként a vetítési alap 30%-át lehet támogatásként a szülő részére folyósítani.

(2) Amennyiben a családban nevelkedő gyermek(ek) súlyosan fogyatékos(ak) vagy tartósan beteg(ek), és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a vetítési alap 200%-át, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekenként havonta a vetítési alap 30%-át lehet támogatásként a törvényes képviselő részére folyósítani.”

13. § A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a vetítési alap 150%-át, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén annak a 200%-át nem haladja meg.”

14. § A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást (továbbiakban: temetési támogatás) annak lehet megállapítani, aki, vagy akinek a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a vetítési alap 200%-át, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén annak 250%-át.”

15. § A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Táborozási hozzájárulásban részesíthető az a gyermek, aki táborozás résztvevője és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a vetítési alap 150%-át nem haladja meg.

(2) A táborozási hozzájárulásnál

a) a hozzájárulás összege - a (2) bekezdés b) pontja figyelembevételével - a táborozás költségeinek fele, méltányosságból elérheti annak teljes összegét, de nem haladhatja meg a vetítési alap 100%-át.

b) az egy naptári évben gyermekenként megállapítható támogatás összege nem haladhatja meg a vetítési alap 100%-át.”

16. § A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tankönyvtámogatás összege tanulónként a vetítési alap 70%-a.”

17. § (1) A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 13/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Veszélyhelyzeti támogatást annak a személynek lehet nyújtani, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a vetítési alap 250%-át, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén annak 300%-át.”

(2) A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 13/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az egy alkalommal megállapítható támogatás összege maximum a vetítési alap 200%-a.”

18. § A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személyt megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíteni lehet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a vetítési alap 200%-át.”

19. § A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemhez mellékelni kell:)

„c) a 16. életévét betöltött tanuló esetében az azt követő tanévtől, amelyben 16. életévét betöltötte, nappali munkarendet igazoló érvényes diákigazolvány másolatát;”

20. § A víziközmű (szennyvízcsatorna) beruházás rendjéről és a víziközmű beruházással érintett területek vonatkozásában fizetendő (utólagos) csatlakozási hozzájárulásról szóló 26/2016. (XII.21.) önkormányzati rendelet

a) 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap (a továbbiakban: vetítési alap” szöveg,

b) 6. § (1) bekezdés c) pontjában a „nyugdíjminimumot” szövegrész helyébe a „vetítési alapot” szöveg

lép.

21. § A környezetet szennyező fűtési mód megszüntetéséhez nyújtható helyi támogatásról szóló 30/2017. (XI.21.) önkormányzati rendelet 4. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem nyújtható helyi támogatás, ha a kérelmező:)

„a) illetve a háztartásában vele együtt élő személyek egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a szociális vetítési alap 250%-át nem haladja meg, vagy meghaladja a vetítési alap 750%-át.”

22. § A környezetet szennyező fűtési mód megszüntetéséhez nyújtható helyi támogatásról szóló 30/2017. (XI.21.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemhez mellékelni kell az alábbi iratokat:)

„b) a 16. életévét betöltött tanuló esetében az azt követő tanévtől, amelyben 16. életévét betöltötte, nappali munkarendet igazoló érvényes diákigazolvány másolatát;”

23. § A környezetet szennyező fűtési mód megszüntetéséhez nyújtható helyi támogatásról szóló 30/2017. (XI.21.) önkormányzati rendelet

a) 6. § (1) bekezdésében az „által kiírt pályázat alapján minden évben január 1. napja és március 31. napja között” szövegrész helyébe a „felé folyamatosan, de a fűtéskorszerűsítést tervező vagy kivitelező által készített költségvetés dátumát követő 60 napon belül” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében az „a pályázat lejártát követő hatvan napon belül” szövegrész helyébe a „negyedévenként, tárgyév március 15-ig, június 15-ig, szeptember 15-ig, december 15-ig” szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti a környezetet szennyező fűtési mód megszüntetéséhez nyújtható helyi támogatásról szóló 30/2017. (XI.21.) önkormányzati rendelet 5. alcím címében a „kiírása” szövegrész.

25. § A lakossági kezdeményezésű - önerős - útépítések lakossági érdekeltségi hozzájárulásáról szóló 5/2018. (II.16.) önkormányzati rendelet

a) 11. § (2) bekezdésében a „mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap (a továbbiakban: vetítési alap)” szöveg,

b) 11. § (3) bekezdésében a „mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét” szövegrész helyébe a „vetítési alapot” szöveg

lép.

26. § A Kertvárosi lakásrezsi támogatásról szóló 19/2022. (IX. 23.) önkormányzati rendelet 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a tárgyévi nyugdíjösszesítő igazolást – ennek hiányában a kapott pénzbeli ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát –, valamint a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított nyugdíj összegét igazoló dokumentumot,

b) a családi pótlék esetén az arról szóló igazolást,

c) a 16. életévét betöltött tanuló esetében az azt követő tanévtől, amelyben 16. életévét betöltötte, nappali munkarendet igazoló érvényes diákigazolvány másolatát;

d) ápolási díj esetén az arról szóló határozat másolatát, valamint a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ápolási díj összegét igazoló dokumentumot;

e) egyéb esetleges bevétel vagy jövedelem előző havi igazolása.

(2) Mellékelni kell továbbá:

a) a 2021. augusztus – 2022. július hónapokra vonatkozóan

aa) a 2021. szeptember – 2022. augusztus hónapok közötti időszakban készhez kapott elszámoló rezsiszámlákat és az azt követő hónapok havi rezsiszámláit, vagy

ab) a társasház vagy lakásszövetkezet igazolását a befizetett közös költségről, amennyiben a lakás valamely rezsiköltségét a közös költség tartalmazza, vagy

ac) önkormányzati bérlakás esetén az önkormányzat igazolását a befizetett szolgáltatási díjról, amennyiben a lakás valamely rezsiköltségét a szolgáltatási díj tartalmazza, és

b) a kérelem benyújtása előtt utoljára érkezett, villamos energia számla esetében lakossági piaci árat, földgáz esetében versenypiaci költséget tartalmazó számlát, a (2) bekezdés ab) pont esetében a befizetett közös költség igazolását, és a társasház, illetve lakásszövetkezet igazolását arra vonatkozólag, hogy a kérelem benyújtása előtt utoljára megfizetett közös költség lakossági piaci árú áram vagy versenypiaci költségű gáz ellenértéket tartalmaz a lakott ingatlan vonatkozásában, a (2) bekezdés ac) pont esetében a befizetett szolgáltatási díj igazolását, és az önkormányzat igazolását arra vonatkozólag, hogy a kérelem benyújtása előtt utoljára megfizetett szolgáltatási díj lakossági piaci árú áram vagy versenypiaci költségű gáz ellenértéket tartalmaz a lakott ingatlan vonatkozásában.”

27. § Hatályát veszti a Kertvárosi lakásrezsi támogatásról szóló 19/2022. (IX. 23.) önkormányzati rendelet 14. §-a.

28. § A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 32/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 7. § (5) bekezdésében a „nyugdíj szelvény” szövegrész helyébe a „tárgyévi nyugdíjösszesítő és a folyósított nyugdíjat igazolás postai szelvény vagy folyószámla-kivonat” szöveg és az „az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg lép.

29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kovács Péter
polgármester

Dr. Csomor Ervin
jegyző