Csót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2004. (III. 22.) önkormányzati rendelete

Csót község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Hatályos: 2023. 09. 30

Csót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2004. (III. 22.) önkormányzati rendelete

Csót község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

2023.09.30.

Csót Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4. §. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános előírások

Az előírások hatálya

1. § Jelen építési szabályzat hatálya Csót község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2. § (1)1 Az előírásokat a 2. mellékletben található R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és a 3. mellékletben található R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

A szabályozás elemei

3. § .

(1) Kötelező szabályozási elemek

a.) Szabályozási vonal
b.) Területfelhasználás módja és határa
c.) Építési övezet, övezet előírásai és határa
d.) Építési határvonal
(2) Irányadó szabályozási elemek
a.) Irányadó telekhatár
Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.
b.) Megszüntető jel
A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.
(4) Az irányadó szabályozási elemek pontosítását, módosítását az építési hatósági engedélyezheti. Ehhez szükség szerint településrendezési szakvéleményt kérhet.
(5) A helyi védettségre és törlésre vonatkozó 1. sz. melléklet a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható, építészeti szakvélemény alapján.
(6) A régészeti védettségre és törlésre vonatkozó 2. sz. melléklet a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható, örökségvédelmi hatástanulmány alapján.
Az építés általános feltételei

4. § .

(1) Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

a.) biztosítható az építési telek közútról, illetve magánútról gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége
b.) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, vezetékes ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) ellátás és a megközelíthetőség,
c.) a keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése, a szennyvízcsatorna megépítése után a szennyvizek csatornában való elvezetése, továbbá
d.) a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható, és
e.) az építmény nem befolyásolja károsan a felszín alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,
f.) a levegő minőségét, valamint
g.) a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.
A telekalakítás és az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai

5. § .

(1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.

(2) A telkek területén tereprendezési munkák - a talajerózió elkerülése végett - csak hatóságilag engedélyezett tereprendezési terv alapján végezhetők, ha az eredeti terepszint 1 méternél nagyobb mértékben átrendezésre kerül (bevágás, feltöltés, rézsű, támfal stb.).

(3) Közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen alkalmazott mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése építési engedély alapján alakítható ki.

(4) Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető, és a használatba vétel időpontjáig, de maximum 3 évig tartható fenn.

(5) A mezőgazdasági üzemek környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján - szakhatóságok által - megállapított védőtávolságán belül csak az egészségügyi hatóság hozzájárulásával lehet építési munkára építésügyi hatósági engedélyt adni.

(6) Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az építési engedély kiadását megelőzően az eltérést rendezni kell, hogy az engedélyezés, az államigazgatási eljárás a tényleges művelési ágnak megfelelően történjen.

(7) A termőtalaj védelme érdekében, építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(8) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(9) Vízfolyások mederközeli, mélyfekvésű, magas talajvízállású területein, építmények és terepszint alatti létesítmények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.

(10)

Külterület és belterület

6. § .

(1) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(2) A rendezési tervben kijelölt beépítésre szánt területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ez által belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása időszerű.

(3) Mezőgazdasági művelésű területeket beépítésre szánt területbe, illetve belterületbe vonni csak akkor lehet, ha a szabályozási terv beépítésre szánt területfelhasználási kategóriába sorolta a területet és a művelési ág alóli végleges kivonást, az illetékes földhivatal jóváhagyta.

(4) A belterületbe vonásra kijelölt területek belterületbe vonásig nem építhetők be, átmenetileg mezőgazdasági műveléssel hasznosíthatók.

Területfelhasználás

7. § .

(1) A település területét építési szempontból

a.) beépített és beépítésre szánt
b.) beépítésre nem szánt
területbe kell sorolni.
(2) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:
a.) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
- lakóterület:
- falusias lakóterület,
- gazdasági terület:
- kereskedelmi, szolgáltató terület,
- ipari terület (egyéb terület),
- különleges terület
- temető terület.
b.) beépítésre nem szánt területek
- közlekedési- és közműterület,
- zöldterület,
- erdőterület,
- általános mezőgazdasági terület:
- vízgazdálkodási terület.

Beépített és beépítésre szánt területek

8. § .

(1) Beépítésre szánt területen a közművesítettséget az alábbi mértékben kell biztosítani:

a.) a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, közüzemi villamos energia és gáz szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés (teljes közművesítettség);
b.) a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés (részleges közművesítettség).
(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.

Lakóterületek

Falusias lakóterület

9. § .

(1) A lakóterületen lakóépületek, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató épületek, kézműipari építmények, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények, helyezhetők el.

(2) Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen, a kialakult építési vonalra kell elhelyezni. Ahol ez nem állapítható meg legalább 5 méteres előkertet kell elhagyni, és 10 méteres hátsókertet kell biztosítani. Oldalkertnek minimum 6 métert el kell hagyni.

(3) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva az OTÉK-ban és a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.

(4) Az épületek csak magastetővel létesíthetők, az épületek főtömegének gerinciránya az utcavonalra merőleges legyen. A tető hajlásszöge 30-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes fedést kell alkalmazni.

(5) A könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.

(6) A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illszkedő megjelenéssel lehet kialakítani. A maximális épületszélesség az utcavonalon 7,0 méter.

(7) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.

(8) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, ha az a lakóterületet a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben nem terheli.

(9) A lakóterület telkeit legfeljebb 1,60 m magas, áttört utcai kerítéssel lehet lekeríteni, melynek jellemző anyaga fa, kő lehet. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(10) A lakóépület földszinti padlószintje az épület mellett kialakított terep legmagasabb szintje felett maximum 0,45 m-re, a legalacsonyabb szintje felett maximum 1,40 m-re lehet.

(11) A lakótelkeket feltáró közművezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre nincs mód, szolgalmi jog létesíthető.

(12) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

10. § .

(1) Az Lf-1 övezeti jellel ellátott falusias lakóterület építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, a kialakult bépítés figyelembevételével alakítható ki.

(2) Az övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(3) Az övezetben kialakítható beépíthető telek területe nem lehet kisebb a 1500 m2-nél, szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb 16 méternél.

(4) A területen megengedett építési használat határértékei:

a.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 25%.
b.) Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 25%
c.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,0 m
d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %

11. § .

(1) Az Lf-2 övezeti jellel ellátott falusias lakóterület építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, a kialakult bépítés figyelembevételével alakítható ki.

(2) Az övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(3) Az övezetben kialakítható beépíthető telek területe nem lehet kisebb a 900 m2-nél, szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb 16 méternél.

(4) A területen megengedett építési használat határértékei:

a.) Megengedett legnagyobb beépítethetőség: 30%
b.) Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30%
c.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,0 m
d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %

12. § .

(1) Az Lf-3 övezeti jellel ellátott falusias lakóterület építési övezetben az épületek ikresen csatlakozó beépítési móddal, a kialakult bépítés figyelembevételével alakítható ki.

(2) Az övezetben található kialakult telkek beépíthetők.

(3) Az övezetben kialakítható beépíthető telek területe nem lehet kisebb a 1000 m2-nél, szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb 16 méternél.

(4) A területen megengedett építési használat határértékei:

a.) Megengedett legnagyobb beépítethetőség: 25%
b.) Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 25%
c.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,0 m
d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %

13. § .

(1) Az Lf-4 övezeti jellel ellátott falusias lakóterület építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, a kialakult bépítés figyelembevételével alakítható ki.

(2) Az övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(3) Az övezetben kialakítható beépíthető telek területe nem lehet kisebb a 1200 m2-nél, szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb 16 méternél.

(4) A területen megengedett építési használat határértékei:

f.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 25%.
g.) Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 25%
h.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,0 m
i.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
j.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %

13/A. § (1) Az Lf-5 övezeti jellel ellátott falusias lakóterület építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, a kialakult beépítés figyelembevételével alakítható ki.

(2) Az övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(3) Az övezetben kialakítható beépíthető telek területe nem lehet kisebb a 750 m2-nél, szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb 15 méternél.

(4) A területen megengedett építési használat határértékei:

a.) Megengedett legnagyobb beépítethetőség: 30%
b.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
c.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %

Gazdasági terület

14. § .

(1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terült lehet

- kereskedelmi, szolgáltató terület
- ipari terület
- egyéb terület.
(3) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani. A telekhatárok mentén az ingatlan tulajdonosának, legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig legalább egy fasort kell telepítenie.
(4) A területeken elhelyezett létesítmények parkolási igényeit saját területen belül kell biztosítani.
Kereskedelmi, szolgáltató terület

15. § .

(1) A kereskedelmi, szolgáltató területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépületek, üzemanyagtöltő, sportlétesítmény helyezhető el.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetők el a környezetre jelentős zavaró hatást gyakorló tevékenységek.

(3) A Gksz-1 övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal alakíthatók ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó telkeken történhet.

(4) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 2000 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a telek homlokvonalán 20 m.

(5) Az építési övezetben kialakítható beépíthető telek területe nem lehet kisebb a 2000 m2-nél, szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb 20 méternél.

(6) Az övezetben az épületeket 5 méteres előkerttel, 10 méteres hátsókerttel, továbbá 6 méteres oldalkerttel biztosított építési helyen lehet elhelyezni az OTÉK vonatkozó előírásai figyelembe vételével.

(7) A területen megengedett építési használat határértékei:

a.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
b.) Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 40%
c.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,0 m
d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
e.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 30 %.
(8) A szomszédos területeket - az azokra vonatkozó – a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben szennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmények nem helyezhetők el.

Ipari terület

(Egyéb terület)

16. § .

(1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

17. § .

(1) A GIPe-1 övezeti jelű egyéb ipari terület építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, egyéb irodaépületek, üzemanyagtöltő helyezhető el. A területen nem helyezhetők el a környezetre jelentős zavaró hatást gyakorló tevékenységek.

(2) A GIPe-1 övezeti jelű egyéb ipari terület építési övezetben az épületek szabadon álló beépítési móddal alakíthatók ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó telkeken történhet.

(3) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 2000 m2.

(4) Az építési övezetben kialakítható beépíthető telek területe nem lehet kisebb a 2000 m2-nél.

(5) Az övezetben az épületeket 20 méteres előkerttel, 10 méteres hátsókerttel, továbbá 10 méteres oldalkerttel biztosított építési helyen lehet elhelyezni az OTÉK vonatkozó előírásai figyelembe vételével.

(6) A területen megengedett építési használat határértékei:

a.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 %
b.) Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 40%
c.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,0 m
d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,0 m
e.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 30 %.
(7) A szomszédos területeket - az azokra vonatkozó – a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben szennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmények nem helyezhetők el.
(8) Az övezetben, a beültetési kötelezettségű területen az ingatlan tulajdonosának leglésőbb a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig többszintes növényállománnyal fedett, legalább 20 méter széles védősávot kell kialakítani. Az övezet lakóterületekkel határos telekhatárán, a lakóterületek védelme érdekében számításokkal igazolt méretű zajgátló műtárgyat kell kialakítani.

18. § .

(1) A GIPe-2 övezeti jelű egyéb ipari terület építési övezetben a növénytermesztés és állattartás, és azokat kiszolgáló létesítmények, a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépületek, üzemanyagtöltő helyezhető el.

(2) A GIPe-2 övezeti jelű egyéb ipari terület építési övezetben épületek szabadonálló beépítési móddal alakíthatók ki.

(3) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 2000 m2.

(4) Az építési övezetben kialakítható beépíthető telek területe nem lehet kisebb a 2000 m2-nél.

(5) Az övezetben az épületeket 10 méteres elő-, illetve hátsókerttel, továbbá 6-6 méteres oldalkerttel biztosított építési helyen lehet elhelyezni az OTÉK vonatkozó előírásai figyelembe vételével.

(6) A területen megengedett építési használat határértékei:

a.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
b.) Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 40%
c.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,0 m
d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m, technológiai okokból magasabb is engedélyezhető egyedi építési engedélyezési eljárás alapján
e.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.
(7) Az övezet határai mentén az ingatlan tulajdonosának leglésőbb a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig többszintes növényállománnyal fedett, legalább 10 méter széles védősávot kell kialakítani.
(8) Környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján vizsgálni kell az egyéb ipari terület védőtávolságát. A szomszédos lakóterületekre a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosítani kell.
(9) Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.

Különleges terület

19. § .

(1) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

- KTE övezeti jelű temető terület,
(2) A temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhető el.
(3) A temetők 50 m-es védőtávolságán belül, az építési engedélyezési eljárásba az egészségügyi szakhatóságot be kell vonni.
(4) A temető kerítése mentén 10 méter távolságon belül új koporsós temetkezés nem engedhető meg, e sávban csak növényzet (fasor) telepíthető.
(5) A temető bővítési területén belül legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közműterület

20. § .

(1) A közlekedési és közműterületek (utcák, terek, gyalogutak, vasút) a község közterületein a gépjármű, kerékpár, gyalogos és vasúti közlekedés és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgáló területek, melyeket a szabályozási terv tüntet fel.

(2) A közlekedési és közműterületeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

(3) A tervezett kiszolgáló utak szabályozási terven jelölt területét az Önkormányzat helyi közútak részére lejegyezheti, és azt a földhivatali ingatlan-nyílvántartásban megjelenítheti.

(4) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

(5) A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve alábbi szabályozási, építési szélességű területeket kell biztosítani:

a.) országos mellékutak: minimum 30 m, illetve a kialakult állapot szerint
b.) helyi gyűjtőutak: minimum 22 m, illetve a kialakult állapot szerint
c.) kiszolgáló utak: minimum 12 m, illetve a kialakult állapot szerint
d.) kerékpár és gyalogos utak minimum 3 m.
e.) magánutak: minimum 4 m
f.) külterületi dűlőutak: minimum 6 m
g.) egyvágányú vasút: minimum 10 m, illetve a kialakult állapot szerint.
(6) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.
(7) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter, a tervezett 88. számú főút tengelyétől számított 100 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(8) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(9) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.
(10) Minden új vagy meglévő épület építése, korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése esetén az OTÉK vonatkozó előírásaiban meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét saját ingatlanon belül kell biztosítani. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az önkormányzat parkolási rendeletében szabályozott módon kell a hiányzó várakozóhelyeket elhelyezni.
Négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a parkolót fásítással kell kialakítani.
(11) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor telepíthető. A szabályozási terven jelölt helyen fasort kell kialakítani (kötelező fásítás).
A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan meg kell oldani.
(12) Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az előírások és határértékek betarthatósága érdekében.

21. § .

(1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket (beleértve az elektronikus hírközlést is) a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.

Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető.
(2) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
(4) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát – a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.
(5) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.
(6) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.
(7) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.
Zöldterületek

22. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.

(3) A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell.

(5) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.

(6) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni.

(7) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

(8) Zöldterületeken elsősorban a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található fajlista felhasználásával. A mellékelt növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.

Erdőterület

23. § .

(1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.

(2) Az erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetációkialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.

(3) Az erdő esetleges rendeltetésének megváltoztatását – a talajvédelmi erdők kivételével – az erdészeti hatóság engedélyezi.

(4) Az erdőterüket az erdő elődleges rendeltetése szerint:

a.) védelmi (EV)
b.) gazdasági (EG)
rendeltetésű lehet.
(5) A védelmi rendeltetésű erdő területen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési tororny csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető, a területeken egyéb létesítmények nem helyezhető el.
(6) A védelmi erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(7) Védelmi rendeltetésű erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.
(8) A védelmi erdőterületeken csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(9) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.
(10) A szabályozási terven jelölt természeti területen
a.) A területen tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédeleme céljaival ellentétes fásítás nem végezhető.
b.) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.

Mezőgazdasági terület

24. § .

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági terült lehet

- általános mezőgazdasági terület.
(3) Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.
(4) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vonatkozó engedélyét minden esetben be kell szerezni.
(5) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
(6) Mezőgazdasági rendeltetésű területeken figyelembe kell venni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.
(7) Mezőgazdasági területen, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.

Általános mezőgazdasági terület

25. § .

(1) Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők

a.) állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),
b.) nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények
c.) mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakóépületek
(2) Általános mezőgazdasági területen kerítés nem építhető. A már meglévő kerítések bontását az elsőfokú építési hatóság elrendelheti. Állattartás céljára szolgáló terület esetében egyedi hatósági elbírálás alapján karámszerű lehatárolás engedélyezhető.
(3) Állattartás céljára szolgáló épület csak egyedi, hatósági elbírálás alapján, kétlépcsős engedélyezési eljárás – elvi építési engedély, + építési engedély - szerint helyezhető el. Ehhez az alábbi, területileg illetékes szervek bevonása szükséges:
- Környezetvédelmi Felügyelőség
- Nemzeti Park Igazgatóság
- Vízügyi Igazgatóság
- ÁNTSZ
- Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
- Földművelésügyi Hivatal
- Állategészségügyi Állomás
- helyi önkormányzat.
(4) Új állattartó épületet felszíni vizektől 200 méternél közelebb, a meglévő, illetve tervezett lakóépületektől 1000 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.
(5) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

Má0 jelű általános mezőgazdasági övezet

26. § .

(1) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.

(2) Az M0jelű mezőgazdasági övezetbe kell sorolni azon mezőgazdasági rendeltetésű területeket, ahol a természetvédelem, továbbá a település és tájkarakter védelme érdekében épület kialakítása nem támogatható.

(3) A település rét, nádas, mocsár művelési ágú területeit az M0 övezetbe kell sorolni.

(4) A szabályozási terven jelölt természeti területen

a.) A területen tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédeleme céljaival ellentétes fásítás nem végezhető.
b.) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.

Má1 jelű általános mezőgazdasági övezet

27. § .

(1) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben

a) szántóföldi művelés esetén, 2 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 1%-át,nem haladhatja meg;

b) gyep, rét és legelő művelési ágú, 1 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át nem haladhatja meg;

c) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2 %-át, nem haladhatja meg;

d) a telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 50 %-án meghatározó;

(2) Építmény a mezőgazdasági földrészleteket feltáró utak, dűlőutak tengelyétől mért 10 méteren belül nem helyezhető el. Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsáv, a minimális 8 méter oldal- és hátsókert betartása mellett.

(3) Az övezetben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el.

Vízgazdálkodási terület

28. § .

(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

a.) a folyóvizek medre és parti sávja,
b.) állóvizek medre és parti sávja,
c.) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
d.) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),
e.) a hullámterek,
f.) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.
(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.
(4) A vízpartok mentén egyoldali (minimum 6 méter széles) fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.
(5) A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.

Környezetszabályozás

Környezetvédelem

29. § .

(1) A föld védelme,

a.) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(2) A levegő védelme
a) A település területén be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.
b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
e) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad.
(3) Zaj és rezgés elleni védelem
a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban a lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
b.) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.
(4) A vizek védelme
a.) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.
b.) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.
c.) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
d.) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
e.) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe
f.) Állatartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.
(5) Hulladékgazdálkodás
a.) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.
b.) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.
c.) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.
d.) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.
(6) A környezetvédelem részletes előírásait az önkormányzatnak környezetvédelmi és településtisztasági rendeletben kell szabályozni.
(7) A természetvédelem előírásai:
a.) Az ingatlanok és az épületek kialakítása és fejlesztése során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
b.) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.
c.) Művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető
d.) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

Egyedi tájértékek

29/A. § (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi oltalom alatt.

(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.

(3) Az egyedi tájérték védelme érdekében folyamatos állapot-, illetve állagmegóvását, környezetének rendezését el kell végezni.

(4) A magasabb szintű jogszabály előírása szerint, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántatásba vétt egyedi tájértékeket jelen rendelet 2. sz. függelékében kell felsorolni. A függelék aktualizálásáról folyamatosan gondoskodni kell.

Kultúrális örökség védelme

30. § .

(1) A műemlékvédelem alatt álló épületek, illetve a műemléki környezet a szabályozási terven került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. mellékletben felsorolva.

(2) A műemlékek fenntartásáról, felújításáról a műemlékvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell gondoskodni és eljárni.

(3) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a kül- területi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. mellékletben felsorolva

(4) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell eljárni.

(5) A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóság.

(6) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.

(7) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

(8) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(9) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(10) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.”

Helyi érték védelem

31. § .

(1) A helyi értékvédelem kiterjed:

- H1 az épület, építmény teljes egészére és részeire
(2) A védelem alatt álló épületek az 1.sz. mellékletben kerültek felsorolásra.
(3) A helyi védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárás során az építésügyi hatóság kérheti a települési, kistérségi, megyei főépítész, fentiek hiányában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakvéleményét.
(4) A helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezési eljárásához a jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:
a.) állapot-felmérési rajzot
b.) fényképet
c.) homlokzati színtervet.
(5) Az önkormányzatnak a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok alapján, jelen rendelettel összhangban, a helyi értékvédelemről szóló rendeletet kell alkotnia.
A H1 jelű helyi védelem

32. § .

(1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.

(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.

(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4) A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A védett épület bontását megelőzően állapot-felmérési rajz és fénykép-dokumentáció készítése szükséges.

33. § .

(1) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadását megtagadhatja, vagy feltételhez kötheti, ha a tervezett építési munka:

a.) egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatának, díszítő elemeinek, burkolatainak, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával jár,
b.) környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzati képzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, mely a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná,
(2) Az építési hatóság az engedélyezési eljárás során:
a.) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,
b.) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,
c.) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését, vagy reklámhordozó elhelyezését,
d.) megtilthatja az épületek közterületről látható megjelenítését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását.
Tűzvédelem

34. § .

(1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.

(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.

(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

(5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.

(6) Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását kell figyelembe venni az elsőfokú építési engedélyezési eljárásban.

(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.

(8) A könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.

35. § .

36. § .

37. § .

38. § .

Záró rendelkezések

39. § .

(1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módón gondosodik.

(3) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.

Csót, 2004. március 22.

Takács Imre
körjegyző

Kékesi István
polgármester

1. melléklet

2. melléklet a 8/2004. (III. 22.) önkormányzati rendelethez2

3. melléklet a 8/2004. (III. 22.) önkormányzati rendelethez3

1

A 2. § (1) bekezdése a Csót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 2. mellékletet a Csót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.

3

A 3. mellékletet a Csót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.