Monok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

Monok településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2020. 12. 23

Monok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

Monok településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

2020.12.23.
I. Fejezet

1. § (1) Ezen rendelet és a szabályozási előírások hatálya Monok község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község területén területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark és véderdő esetén: terület) kialakítani, valamint ilyen célra hatósági építési engedélyt kiadni – az országos érvényű rendeletek megtartása mellett - csak a jelen előírások rendelkezései, továbbá a településrendezési terv szabályozási és övezeti tervében (továbbiakban: tervlap) foglaltak együttes figyelembevételével szabad.

2. § (1) A község bel- és külterületi határvonalát a szabályozási terv határozza meg.

(2) A szabályozási tervvel belterületbe vonásra kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv határozza meg. E területek belterületbe történő bevonása konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható. A szabályozási terv belterületre vonatkozó tervlapján jelölt:

a) Kötelező erejű szabályozási elemek: a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, módosításuk csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatával és módosításával történhet. (pl.: iparterület, farmergazdaság, lakótömb, stb.)

b) Irányadó jellegű szabályozási elemek: vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további tervezést igényel. (pl.: lakóépület alakja, mérete, stb.)

(3) A településszerkezeti tervben meghatározott terület-felhasználási elemek szervesen kapcsolódnak egymáshoz, biztosítva az egységes településszerkezetet, a település működőképességét, a település kondicionálását és ezáltal a település környezetminőségét.

(4) A településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználási elemeket megváltoztatni, a területnek más funkciót adva felhasználni – csak a területrendezési terv teljes körű felülvizsgálatával lehetséges.

(5) A településszerkezet közlekedési elemeit – települési főút és mellékút - meg kell tartani.

3. § (1) A település belterületén (Kossuth u. csomópont) azokra a területekre, amelyeket a településszerkezeti terv beépítési terv készítésére jelöl ki.

(2) A terv elkészültéig a telekalakítás és az építés csak akkor engedélyezhető, ha az a meghatározott fejlesztési célkitűzéssel összhangban van, annak megvalósítását nem akadályozza, nem nehezíti, és nem teszi költségesebbé.

(3) A terv elkészülte után a telekalakítás és az építés csak a tervnek megfelelően engedélyezhető.

4. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználás vagy az építési övezet a szabályozási terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építés akkor is engedélyezhető, ha a változás:

a) A legközelebbi jövőben (mintegy 15 éven belül) következik be és az építés csak az élet-vagyon-közbiztonság vagy az egészség érdekében feltétlenül szükséges munkák elvégzésére irányul.

b) A terv távlatában (mintegy 15 éven belül) válik időszerűvé, az építés – ideiglenes jelleggel és csak akkor – engedélyezhető, ha:

ba) a településszerkezeti terv szerinti felhasználás megvalósulását nem akadályozza meg,

bb) az állag megóvására irányul, vagy

bc) a környezet védelme érdekében történik, a további felhasználás megvalósításának várható idejére bizonyíthatóan megtérül.

c) A terv távlatán túli időszakban (15 éven túl) várható és az építés a b.) pontban foglaltakon túlmenően a területen lévő épületek és építmények kialakult helyzetnek megfelelő felújítása, korszerűsítése érdekében szükséges.

d) Az a-c. pontokban foglaltak érvényesítése érdekében a teendőket legalább 5 évenként – a fejlesztési feladatoknak megfelelően – újra kell ütemezni.

(3) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, előközművesítés, stb. hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható.

5. § A területen minden építési telkére a gépjárművel történő közvetlen behajtás lehetőségét biztosítani kell.

6. § (1) A területen az állattartás szabályait a 6/2004. (VI. 28.) Önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) Nevelési-oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállításra, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló építménytől és minden olyan építménytől, önálló rendeltetési egységtől, amelyet a közegészségügyi szakhatóság az említetteken túlmenően meghatároz, 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése, üzemeltetése tilos, illetve olyan ingatlan telkétől, ahol az állattartás megengedett, ilyen létesítmény 100 m-en belül nem létesíthető.

II. Fejezet

A belterületek felhasználása

7. § (1) A belterület – felhasználás szerint – a következő területfelhasználási egységeket foglalja magában.

(2) A beépítésre szánt területek: lakó, vegyes, gazdasági, különleges terület, ipari park.

(3) A beépítésre nem szánt területek: közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési, zöld, erdő, mezőgazdasági területek.

Lakóterület

8. § (1) A lakóterület övezeti, a beépítési mód szerinti alövezeti tagolását a szabályozási terv határozza meg.

(2) Monok település belterületén meglévő vagy újonnan kialakuló lakóterületek közül:

a) A legközelebbi jövőben felhasználásra kerülnek a rehabilitáció jellegű foghíjtelkek – Rt-Lf. jelű tömbök.

b) A terv távlatán belül megvalósíthatóak a Ht-Lf jelű – hosszútávú beépítésű – tömbök.

c) Nagy távlatban építhetők az Nt-Lf jelű tömbök beépítése.

(3) Lakóépületek életveszély-elhárítására az 5. §. /2/ bek. a.) pontja szerint kell eljárni. Bontás után ezen §. rendelkezései szerint kell eljárni.

9. § (1) Az FLIV-0-K-30, FLIV-0-K-30, FLIV-SZ-K-30 jelű tömbökben

4,5 – 9004, 5 – 9004, 5 – 900
Az FL falusias lakóterületet a számlálóban, a IV. az építési övezetet, a 0 az oldalhatáron álló beépítési módot, a K azt, hogy kialakult építési rend, a 30 a beépítési %-ot, a nevezőben lévő 4,5 a megengedett párkánymagasságot, a 900 az új telekosztási minimális telekméreteket jelenti. Az övezetben – előbbiekben túlmenően – a következő előírásokat kell betartani:
a)1
b)a kert területén építmény építése nem engedélyezhető.
(2)Új lakóépületben a személy gépkocsitároló az épület tömegén belül engedélyezhető.
(3)Lakóterületen belül az OTÉK szerinti melléklétesítmények /ól, szín, kamra, stb./ elhelyezhetők. Homlokzat és gerincmagasságuk maximum a lakóépülettel lehetnek azonosak. Végleges épületek anyaga kő, tégla vagy gázszilikát lehet. Fedésük: azonos a főépülettel.
(4)2 Falusias és kertvárosias lakóterületen belül 1 építési telekre csak 1 lakóegységet tartalmazó lakóépület építhető.
(5)A 7.§. (1) bekezdésében hivatkozott állattartási rendeletben rögzítetteken túl: lakóterületen belül mezőgazdasági üzemi létesítményt elhelyezni tilos. Meglévő létesítmények védőtávolsága lakóépülettől:
a)ló- és szarvasmarha-istálló- 50 fh felett 100 m
b)sertéshizlaló-100 fh felett 200 m
c)sertésfiaztató 100 m
d)vegyesüzemi baromfi telep100 m
e)juhakol- 50 fh felett 200 m.
(6)Lakóépületek előtti kert – előkert minimuma nem határozható meg. Ahol a kialakult utcakép azt indokolttá teszi, ott utcai telekhatárra építésre is lehet engedélyt adni.
(7)Új beépítésű tömböknél és ahol a kialakult beépítési vonal azt indokolja, az előkert mérete minimum 6,00 méter, de a beépíthetőség határán belül az épület utcai homlokzata hátrább is kerülhet. Esetenkénti elbírálás az építtető és engedélyező megállapodása szerint.
(8)3

Vegyes terület

10. § (1) Monok-21,23 és 24-es tömb vegyes terület, mert igazgatási, egészségügyi és lakóépületek is találhatók benne.

(2) A Kossuth-Petőfi u. 23-as tömbre beépítési terv készítendő.

(3)4 Nevezett csomópontban nem létesíthetők olyan szolgáltató tevékenységet folytató egységek, melynek társasági szerződésében vagy alapító okiratában bármilyen szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységi kör szerepel.

(4) Telekalakítással az iskola telke kialakítható.

Gazdasági területek

11. § (1) Gazdasági területen ipari, mezőgazdasági ipari és szolgáltatóipari tevékenység folytatható. (Golopi úttól északnyugatra.)

(2) A tevékenység semminemű környezetszennyező, káros következményeknek nem lehet okozója.

(3) A tevékenység megkezdése előtt az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását is ki kell kérni.

Különleges terület

12. § (1) A külterületi lapon jelölt „Kaptár” tanya és környéke különleges terület. Ezen terület a duzzasztott halastótól a szociális intézménynek kijelölhető területig terjed.

(2) A meglévő épületeken túl további építésre engedély csak beépítési terv birtokában adható.

(3) A terület pihenő, sport, turisztikai és idegenforgalmi jellegét meg kell őrizni.(4) Engedélyezhető szintszám: 2.

Ipari park

13. § (1) A község déli belterületi határától a Makra telepig, a Legyesbénye felé vezető út keleti oldalán kijelölt terület.

(2) Felhasználásához beépítési terv készítendő és az előközművesítést biztosítani kell.

(3) A területen minimum 0,6 ha-os egységek alakítandók ki.

(4) Környezeti hatások kivédéséhez az Észak–Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség szakvéleményét be kell szerezni.

Közlekedési területek és létesítmények

14. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási terv ábrázolja.

(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(3) A második bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értéket) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.

15. § (1) A közúthálózat a jövőben (terv távlatában) megvalósuló területbiztosítást igénylő elemei:

(2) TELEPÜLÉSI FŐÚT: a 3711 sz. összekötő út elkerülő szakaszán a szabályozási szélességet 30.0 m-ben határoztuk meg a Szabályozási terv szerint.

(3) BEKÖTŐ ÚT, GYŰJTŐUTAK:TELEPÜLÉSI MELLÉKUTAK; a Kossuth u., József A., Dózsa Gy., Széchenyi u., a szabályozási szélességet 16-22,0 m-ben határoztuk meg. A Bem utcánál 14-16,0 m szabályozási szélességet javaslunk.

(4) LAKÓUTCÁK; - A meglévő lakóutcáknál a meglévő adottságok figyelembevételével a Szabályozási szélességet 10-16,00 méterben határoztuk meg.- a tervezett lakóutcáknál a szabályozási szélességet 14,0-16,00 méterben határoztuk meg. A község központban néhány utca egyirányusítását irányoztuk elő a szűkös szabályozási szélesség miatt. (8-10 m)

(4) PARKOLÓ TERÜLERTEK: a szabályozási sávban kialakított parkolók megépítésének lehetőségét biztosítani kell. (Községközpont és környezetében, valamint az Idegenforgalmi Centrumnál.)

(5) GYALOGUTAK: A terület utcáiban a gyalogos forgalmi járdákon, ill. önálló gyalogutakon történik. (Községközpont és környezetében)f.) A szabályozási szélességen belül a tervezett kerékpár utak építésének lehetőségét biztosítani kell.

(6) Közművek létesítményei

16. § (1) A közművek területigényes létesítményei a szabályozási terven feltüntetett területeken nyertek elhelyezést. (szennyvízátemelő, gázfogadó)

(2) Az ivóvízhálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható, valamint a művelési előírásokat be kell tartani.

(3) A fenti (2) bekezdés előírásai a szennyvízcsatorna hálózatra is vonatkoznak.

(4) A gázvezeték védőterületén belül végzendő munkálatoknál az üzemeltető és az érvényben lévő hatályos előírásokat be kell tartani.

(5) A közművek hálózati elemi számára szükséges területen belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint és szükség szerinti engedéllyel az előírásokban foglaltak figyelembevételével történhet. (építési engedély, vízjogi létesítmény engedély, stb,)

(6) A belterületi vízrendezés csak rendezési tervre alapuló vízrendezési kiviteli terv alapján engedélyezett építés során valósulhat meg. Az ingatlanok előtti vízelvezető árkok időszakonkénti tisztításáról és megfelelő karbantartásáról az ingatlan tulajdonosa gondoskodni köteles. A patak két oldalán a partéltől számított 6-6 m fenntartási biztonsági sávot szabadon kell hagyni. Ott bokor, fa nem telepíthető.

Zöldterületek, zöldfelületek

17. § (1) A zöldterületek körébe tartozó zöldfelületeket: meglévő és tervezetteket, közparkokat és véderdőket a környezetalakítási tervlap /KZT-1-2 sz./ határolja le és tünteti fel.

(2) A közhasználatra szánt létesítendő véderdők területeit erdészeti eszközökkel mintegy 60 %-os borítottsággal kell beültetni. E területeken rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények helyezhetőek el.

(3) A közhasználatra nem szánt, létesítendő véderdők 80%-os borítottságú erdőterületek legyenek. Azokon a területeken, ahol a környezetvédelmi okokból szükséges, a véderdőt be kell keríteni.

(4) Az újonnan tervezett temetőkert esetében az 50 m-es védőtávolságon belül lakóépületet elhelyezni tilos.

18. § (1) Monok településen (kertépítészeti kiviteli terv alapján) parkosítani kell a következő területeket:

a) sporttelep, strand

b) Ingvár térségében: camping, motel, művésztelep, szabadidőközpont

(2) A település D-i részén (a volt kommunális hulladék lerakóhely térsége) a „ligetes fásítású zöldterületet” fásítási kiviteli terv alapján kell megvalósítani.

(3) A meglévő és tervezett zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

A környezet védelmére vonatkozó előírások

Kommunális hulladékok ártalmatlanítása és elhelyezése

19. § (1) A kommunális hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az e célra kijelölt helyen, lerakóhelyen szabad elhelyezni. Az illegális hulladéklerakó-helyeket fel kell számolni.

Felszín alatti vizek védelme.

(2)A település egész területén tilos a szennyvizek szikkasztása.
(3)Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, csapadékcsatornába, árokba bevezetni, gyűjteni vagy elhelyezni. A felhagyott kutakat vízzáró módon tömedékelni kell.

Felszíni vizek védelme

(4)A csapadékvíz csatornákra is érvényesíteni kell a 3/1984. sz. rendeletet, ezért tilos a felszíni vízelvezető rendszerekbe szennyvíz bevezetése.
(5)Tisztítatlan szennyvizet befogadóba vezetni tilos. A tisztított szennyvíznek ki kell elégítenie az érvényben lévő rendeletet.
(6)A vízfolyásokba, vízfelületekbe (Torkos patak, Ingvári tározó tó) növényvédő szer, szerves- és műtrágya bejuttatását meg kell akadályozni.
Levegő, tisztaságvédelem
(7)A település egyéb bel- és külterülete „Védett I.” levegőtisztaság védelmi kategóriába tartozik, s az alábbi imissziós határértékek tartandók be:
a)kéndioxid150 ug/m³
b)nitrogénoxid150 ug/m³
c)korom50 ug/m³
d)ülepedő por120 t/m²/év, 16 g/m²/hó
(8)Az alkalmazandó fűtőanyagokra vonatkozóan
a)tilos műanyag, gumi, textil- és veszélyes hulladék égetése
b)növényi hulladékot, fűrészport csak az előírásoknak megfelelő tüzelőberendezésben szabad égetni.
c)ennek engedélyezése a Környezetvédelmi Felügyelőség hatásköre.
(9)Tarlóégetés, növényi hulladék égetése esetén a Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szakhatósági állásfoglalást kell kérni.
(10)A szag, bűzös tevékenység céljára szolgáló építmény, telep területének más létesítményektől szükséges távolságot az OÉSZ 1. sz. mellékletének felhasználásával kell meghatározni.
(11)A tevékenység relatív megítélhetősége miatt (egyes szolgáltatások, kisüzemi tevékenységek folytatásakor keletkező szagok esetén) a környezet panaszára az Önkormányzat vizsgálatot köteles folytatni, majd intézkedések megtételére jogosult.
Zaj elleni védelem
(12)Monok közigazgatási területén a zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó jogszabályokat és rendeleteket (az Egészségügyi Miniszter 4/1984./I.23./ EüM. Rendelete) be kell tartani.
(13)Az üzemek zajkibocsátási határértékeit úgy kell meghatározni, hogy az előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek. Ezeket az értékeket a 12/1983.V. 12. MI. Rendelet értelmében a Környezetvédelmi Felügyelőség adja meg.
(14)Az ipari- és raktárterületen úgy kell a létesítményeket elhelyezni, hogy a szomszédos lakóterületek felé az ott előírt határértékbe teljesüljenek.
(15)A település É-i és D-i részén kijelölt „Ipari – Mezőgazdasági – Üzemi - Vállakozói park” területe csak környezetet nem szennyező, ún. „környezetbarát” tevékenység folytatható.
Egyéb környezetvédelmi rendelkezések
(16)A 9/1991. (IV.26.) IKM sz. rendelet szerint, a nevelési-oktatási és egészségügyi szociális létesítményektől 200 m-en belül káros környezeti szennyeződést, bűzös szagot árasztó, káros zajt és italt forgalmazó vállalkozás nem engedélyezhető.
(17)A község területén az állattartás szabályait a 6/2004.(VI.28.) sz. rendelete határozza meg.
III. Fejezet

Külterületek felhasználása

20. § (1) A külterület(ek)-et felhasználása szerint az alábbi terület-felhasználási kategóriák alkotják:

a) mezőgazdasági rendeltetésű terület,

b) erdőgazdasági rendeltetésű terület,

c) közlekedési terület,

d) egyéb terület.

(2) A külterületekre vonatkozó szabályozásokat a Tájrendezési terv tervlapja tünteti fel.

Létesítmények elhelyezése külterületen

21. § (1) A mezőgazdasági területen tanya, farmergazdaság, (egyéni gazdasági) terület alakítható ki, ha:

a) Az egyes földrészleten folyó mezőgazdasági termelés az állandó ott lakást indokolttá teszi,

b) Az egyes beépíthető földrészleteken elhelyezhető épületek rendeltetésszerű használatához ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) villamos energia (vezetékes vagy helyi) ellátása, továbbá a keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése egyidejűleg megoldható.

c) Az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetők,

d) A térségben a segélykérés lehetősége folyamatosan biztosítható.

(2) Az ilyen egyéni gazdasági területen az egybefüggő és legalább 6000 m² kiterjedésű, 50 m átlagos szélességű földrészleten, annak legfeljebb 5%-os beépítettségével szabad elhelyezni.

a) A mezőgazdasági termelés, termékfeldolgozás, raktározás célját szolgáló épületeket, építményt, építményeket, továbbá

b) Egy lakóépület, melynek a beépített területe a földrészlet területének 2%-át nem haladhatja meg a beépíthető 5%-on belül.

(3) Az ilyen beépített földrészlet 6000m²-nél kisebb, illetőleg a megengedett beépítettséget túllépő, utólag nem alakítható.

(4) Az (1) bekezdésben említett egyéni gazdasági területen, ha a terület jellemző használata szőlő, zöldség vagy gyümölcs, vagy virágtermesztés a (2) bekezdésben foglaltak az alábbi eltérésekkel alkalmazhatók: az ilyen egyéni gazdasági területen az egybefüggő és legalább 3000 m² kiterjedésű, 30 m átlagos szélességű földrészleten, annak legfeljebb 3%-os beépítésével egy földszintes (tetőtérbeépítéses) az adott táj építési hagyományainak megfelelő (lakó- és gazdasági funkciót is magába foglaló) épületet szabad elhelyezni.

Létesítmények elhelyezése gazdaági területeken és ipari parkban

21/A. §5 (1) A rendelet 11. §-ában szabályozott Gazdasági Területek, valamint 13. §-ában szabályozott Ipari Park besorolás alá tartozó egységeken létesítményeket az alábbi szabályok szerint lehet elhelyezni.

a) Ipari gazdasági terület /Gip-1/ A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a bűzös vagy nagy zajjal járó gazdaságitevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Az ipari-gazdasági terület lehatárolásaként 10-10 m-es védő-zöldsáv lehatárolása szükséges .A védő-zöldsávot zöldterületi kiviteli terv alapján kell megvalósítani.

b) Egyéb ipari terület/Gip-2/ Egyéb ipari terület az ipari üzemek, csarnokok és településgazdálkodás telephelyeinek és építményeinek elhelyezésére szolgál. Az egyéb ipari területen kivételesen elhelyezhető továbbá:

ba) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

bb) - oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

A

B

C

D

E

1a

Övezet jele

Beépítési mód

Legkisebb telekméret

Max. beépített- ség

Max. építmény magasság

1b

Gip1

szabadon álló

5000 m2

30%

9,0 m

1c

Gip2

szabadon álló

3000 m2

50%

9,0 m

(2)A lakóterület védelme érdekében az ipari-gazdasági területen elhelyezett ipari üzemcsarnok és a lakóterület között mintegy 20 m-es védőerdő jellegű zöldterület kialakítása szükséges, beültetési kötelezettség mellett.
(3)Az ipari-üzemcsarnokban folyó tevékenység során a lakóterület védelme érdekében a 8/2002 (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglaltak /megengedett zajterhelési határértékek/ betartandóak.
IV. Fejezet

22. § (1) Környezetvédelmi célból a mezőgazdasági üzemek (majorok) szennyezést okozó hatását a terhelhetőségi szint mértékig csökkenteni kell.

(2) A táj- és természetvédelme érdekében:

a) Látványtakaró fásítást – szag - és por védelem céljából – végre kell hajtani a mezőgazdasági területek és a lakóterületek között kijelölt helyeken. (a volt kommunális hulladék-lerakóhely környezete).

b) A belterületi zöldfelületek kapcsolatának külterületi kiegészítésére erősíteni kell az utak (útkísérő, tájfásítás) mezőgazdasági táblák (mezővédő erdősávok) és a vízfolyások melletti területeken.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

23. §6

24. § Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.

1. melléklet

1. melléklet a 11/2005.(XI.30. önkormányzati rendelthez

2. melléklet

2. melléklet a 2005.(XI.30.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet

4. melléklet

1

Hatályon kívül helyezte a 15/2020.(XII.08.) Ör. 35.§. (3) bekezdése, hatályos: 2020.12.23

2

Módosította: 2/2008. (II. 12.) 1. §-a hatályos: 2008.02.12.

3

Hatályon kívül helyezte a 15/2020.(XII.08.) Ör. 35.§.(3) bekezdése, hatályos: 2020.12.23.

4

Módosította: 9/2009. (V. 25.) Ör. 1.§-a, hatályos: 2009.05.25.

5

Módosította: 8/2006. (V. 29.) Ör. 1. §-a hatályos: 2006.05.30.

6

Hatályon kívül helyezte a 9/2012.(V. 31.) Ör. 1. §-a hatályos: 2012.06.01.