Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005. (IX. 14.) önkormányzati rendelete
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
Hatályos: 2022. 11. 09Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005. (IX. 14.) önkormányzati rendelete
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
A Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
(2)
(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1. számú melléklet: A Pécsépterv Stúdió 424/2003 jelzőszámú dokumentációjának SZ-1 jelű 1:10000, SZ-2 és SZ-3 jelű 1:4000 léptékű szabályozási tervlapjai, valamint a 495/2011 számú dokumentáció Sz-1 és Sz-2 jelű tervlapjai.
2. számú melléklet: a régészeti és építészeti védettséghez
3. számú melléklet: Helyi értékvédelmi kataszter, amely tartalmazza az ismert régészeti lelőhelyek pontos helyét és leírását, a védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a javasolt módosításokat
4. számú melléklet: OTÉK eltérési hozzájárulás
Fogalom meghatározás
2. § Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt fogalmakon kívül az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni:
a) Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, kecske, juh, strucc.
b) Kis haszonállat: tyúk, csirke, lúd, kacsa, húsgalamb, húsnyúl, nutria, prémes állat.
c) Árutermelő állattartás: 10-nél több nagy haszonállat, 200-nál több kis haszonállat tartása.
d) „K” kialakult állapot. Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult rendezettsége megfelelő, új építés, vagy bővítés esetén a beépítés hagyományos rendjét kell betartani, építési engedélyt az illeszkedés elvének figyelembevételével lehet kiadni. Kialakult állapotra vonatkozó előírást kell használni az épületnek az övezeti előírásokban „K” betűvel meghatározott jellemzőivel kapcsolatban. A jellemzőket az építési hatóság határozza meg az önkormányzati-, annak hiányában a megyei főépítész állásfoglalásának figyelembevételével.
e) Keresztcsűrős beépítés. A hagyományos beépítési formáknak az az esete, amikor az utcafronton oldalhatáron álló lakóépület után a gazdasági épület keresztbe fordul és legtöbb esetben telekhatártól telekhatárig ér.
f) Az övezetek és építési övezetek építési paramétereit tartalmazó táblázatokban:
fa) „SZ” betűjel: szabadonálló beépítési módot
fb) „O” betűjel: oldalhatáron álló beépítési módot jelenti.
A szabályozás elemei
3. § (1)
(2)
(3)
(4)
(6) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határa,
c) területfelhasználási egység besorolása,
d) telek be nem építhető része.
Az építés engedélyezésének sajátos feltételei
4. §
Terület-használat rendszere
5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.
a) Beépítésre szánt területek:
aa) falusias lakóterület Lf
ab) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Gksz
ac) (különleges) intézményi terület Ki
ad) (különleges) temetői terület Kt
ae) (különleges) sport terület Ks
b) Beépítésre nem szánt területek:
ba) közúti közlekedési terület KÖu
bb) egészségügyi-, szociális, turisztikai erdőterület Ee
bc) védelmi erdőterület Ev
bd) gazdasági erdőterület Eg
be) általános mezőgazdasági terület Má
bf) korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko
bg) kertes mezőgazdasági terület Mke
bh) zöldterület Z
bi) vízgazdálkodási terület V
bj) természetközeli terület Tk
(2) A területfelhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.
(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.
Beépítésre szánt területek általános szabályok
6. § (1) A helyi értékvédelmi terület kivételével a területfelhasználási egységeken belül telekalakítási engedélyezési eljárás keretében 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.
(2)
(3) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett, csak a táblázatban zárójelben szereplő értéket éri el. Az út számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telek eredeti beépíthetőségére megállapított bruttó beépíthetőség nagyságát.
(4)
(5)
(6) A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan kell biztosítani.
(7) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – csak legalább a részleges közművesítettség kiépítése esetén szabad épületet létesíteni.
(8) Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.
Lakóterület
7. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület, is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.
(2) Lakóterületen lakóépületet, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint szálláshely szolgáltató épületet a közterülethez csatlakozó 30 m-en belül, állattartó, mező- és erdőgazdasági, kézműipari és gazdasági építményt ületet 30 méteren túl kell elhelyezni.
(3) Lakóterületen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.
(4) A területen árutermelő állattartás nem folytatható.
(5) Az Lf-2 jelű lakóterületen a hátsókert mérete nulla méter.
(6) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza:
a) Lf-1 jelű területek
aa) övezeti jele: Lf-1
ab) beépítési módja: O (K)
ac) legkisebb telekterület:800 (200) m2
ad) legkisebb telek-szélessége: 16 (12) m
ae) legnagyobb beépítettség: 30 (45) %
af) legkisebb zöldfelületi aránya: 40 (30) %
ag) legnagyobb építmény magassága: 4,5 (K) m
b) Lf-2 jelű területek
ba) övezeti jele:Lf-2
bb) beépítési módja: O (K)
bc) legkisebb telekterület: 500 (200) m2
bd) legkisebb telek-szélessége: 16 (12) m
be) legnagyobb beépítettség: 30 %
bf) legkisebb zöldfelületi aránya: 40 %
bg) legnagyobb építmény magassága: 4,5 (K) m
(7) Az Lf-2 jelű lakóterületen, ahol a rendelet elfogadásakor a kialakult beépítettség meghaladja a 30%-ot, a legnagyobb beépítettség egy alkalommal a komfortfokozat növelése céljából 25 m2-rel bővíthető és ezzel együtt a zöldfelület arány is csökkenhet.
Gazdasági terület
8. § (1) A Gksz jelű gazdasági területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül mezőgazdasági üzemi épületek is elhelyezhetők.
(2) A telkek új beépítése során – amennyiben a szabályozási tervben meghatározott építési hely ezt másként nem jelöli - legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani.
(3) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza:
a) övezeti jele: Gksz
b) beépítési módja: SZ
c) legkisebb telekterület: 2000 (1000) m2
d) legkisebb telek-szélessége: 30 (20) m
e) legnagyobb beépítettség: 30 %
f) legkisebb zöldfelületi aránya: 30 %
g) legnagyobb építmény magassága: 7,5-(K) m. Amennyiben a telepítendő technológia azt megkívánja az elsőfokú építési hatóság nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet.
Különleges terület
9. § (1) Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.
(2) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.
(3) A Ks jelű különleges sport területen a sportolást kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(4) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza:
a) Kt, Ks jelű területek
aa) övezeti jele: Kt, Ks
ab) beépítési módja: SZ
ac) legkisebb telekterület:2000 (K) m2
ad) legkisebb telek-szélessége: 30 (K) m
ae) legnagyobb beépítettség: 10 (K) %
af) legkisebb zöldfelületi aránya: 40 %
ag) legnagyobb építmény magassága: 4,5 (K) m
b) Ki jelű területek
ba) övezeti jele:Ki
bb) beépítési módja: Z
bc) legkisebb telekterület: 500 m2
bd) legkisebb telek-szélessége: 16 m
be) legnagyobb beépítettség: 55 %
bf) legkisebb zöldfelületi aránya: 20 %
bg) legnagyobb építmény magassága: 7,5 m
(5) A Ki jelű különleges intézményi területen olyan települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
Beépítésre nem szánt területek,közlekedési és közműterület
10. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:
a) hálózati szerepű út övezete
b) kiszolgáló utak övezete
(2) Transzformátor, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.
Erdőterület
11. § A területen lévő erdők építésjogi megítélésük szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők, illetve Ee jelű egészségügyi-szociális, turisztikai erdők lehetnek.
(2)
Mezőgazdasági terület
12. § (1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók
a) Má jelű általános mezőgazdasági terület
b) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
c) Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
(2) Má jelű általános mezőgazdasági terület
a) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozzák környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.
b) A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.
(3) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
a) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.
b) A terület földrészletein a legeltetéses állattartást, valamint a tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.
c) Az területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.
(3) Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
a) A terület földrészletein lakás, üdülő és állattartó épület nem helyezhető el.
b) A területen a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, ezek feldolgozásával és tárolásával, valamint a bor-idegenforgalommal kapcsolatos épületek helyezhetők el.
(4) A mezőgazdasági területek közös előírásai
a) Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 1,5 %-át, valamint a birtokközpont telkének 30 %-át.
b) Mezőgazdasági területen építési helyet kialakítani, és azon épületet elhelyezni csak albetétben lehatárolt, művelésből kivont telekrészen [1] lehet.
c) Az Má és Mko területen 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.
d) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az övezetben megengedett helyett, csak a táblázatban zárójelben szereplő értéket éri el. Az út számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telek eredeti beépíthetőségére megállapított bruttó beépíthetőség nagyságát.
e) A területek földrészleteinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépítettséget, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
ea) Má, Mko jelű területek: övezeti jele: Má, Mko, beépítési módja: SZ, legkisebb telekterület: 10000 m2, legkisebb telek-szélessége: 50 m, legnagyobb beépítettség: 1,5 %, legnagyobb építmény magassága:7,5 m.
eb) Mke jelű területek: övezeti jele: Mke, beépítési módja: K, legkisebb telekterület: 1500(720) m2, legkisebb telek-szélessége: 20 (14) m, legnagyobb beépítettség: 1,5 %, legnagyobb építmény magassága: 4,5 m.
[1] Lásd még: tanyaudvar
Zöldterület
13. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.
(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.
(3) A területen telekosztás nem megengedett.
Vízgazdálkodási terület
14. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját foglalja magába.
(2)
(3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.
Természetközeli terület
14/A. § (1) Az OTÉK szerinti természetközeli területek a település mocsár művelési ágú földrészletei.
(2) A természetközeli területen az eredeti természetközeli állapot fenntartására kell törekedni. A területen épületet létesíteni nem szabad
Értékvédelem, régészeti védelem
15. § (1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethető meg1 :
a) védetté nyilvánított lelőhely területe,
b) nyilvántartásba vett lelőhely területe és
c) régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy feltételezhető.
(2)
(3)
(4)
(5) Az (1) bekezdésben megnevezett területeket a 3. számú melléklet tartalmazza
Építészeti örökség védelem
16. § (1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak.
(2)
(3) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát [5] azok az értékek képezik, amelyeket jelen szabályzat 3. számú melléklete tartalmaz településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védettnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést – a védelemről szóló határozat meghozataláig.
(4) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2).
(5) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújítás, vagy az átalakítás korrekciós javaslatát a 3. számú melléklet tartalmazza.
(1) A szabályozási tervben jelölt he jelű helyi értékvédelmi területen az utcai főépületre vonatkozóan az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.
a) Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult (fésűs vagy hajlított, keresztcsűrös) beépítési formához kell igazítani, amit az engedélyezési tervben a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
b) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét 37-45 között kell megválasztani. A hajlított ház utcai szárnyát kivéve, az épület, épületszárny és a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 8,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 8,0 m-t.
c) Az épületek tetőhéjalásához hagyományos cserépfedést kell használni, a homlokzati kialakításuk simított vakolattal, telihézagolt nyerstéglával, lábazati részen kővel is történhet.
d) A homlokzat színezését a területen lévő, helyi védelem alatt álló épületekkel összhangban kell elvégezni.
e) Nem helyezhető el utcafronti homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés, hűtés kültéri egysége.
f) Nem létesíthető fém kémény.
g) Nem létesíthető a tető síkjából kiugró tetőablak.
h)
i) A kialakult keresztcsűrös, valamint hátsókerti beépítés – a telek szélességétől függetlenül – fenntartható, felújítható és tömegén belül korszerűsíthető. Ez a beépítési rend új építés esetén is létrehozható.
j) Az utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető.
k)
l) Könnyűszerkezetes, valamint acél, fa szerkezetű épület nem létesíthető, csak a hagyományos építőanyagok alkalmazhatók.
(7) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
(8)
Környezetvédelem, általános követelmények
17. §
Speciális eljárási szabályok
18. §
Zöldfelületek
19. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében belterületen - mellmagasságban mért - 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása - a gyümölcsfák kivételével - kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet.
(3) Építési, közmű- és útépítési munka engedélyezési tervéhez, amennyiben az meglevő, legalább 15 cm törzsátmérőjű fát is érint, favédelmi tervet kell készíteni.
(4) A telkek beépítése során a beépítésre és burkolásra nem kerülő területek zöldfelületeit is ki kell alakítani az építéssel egyidőben.
(5) A növények telekhatártól való minimális telepítési távolsága:
a) sövény, cserje esetén: 2,0 méter
b) fa esetén: kül- és belterületen a fa teljes kifejletkor várható koronaátmérőjének 2/3 része
c) erősen sarjadzó tövű cserje esetén: 2,0 méter
(6) Gyalogos, kerékpáros és gépkocsi közlekedési nyomvonalak mellett, valamint a településképileg értékes látványok irányában, legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg 2-szer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető.
(7) Fasoroknál a telepítési tőtávolság, és az épületek utcai homlokzatától való telepítési távolság a kifejletkor várható lombkorona-átmérő méretének legalább a 2/3-a.
(8) A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
Gépjárművek elhelyezése
20. §
Közművesítés hírközlés
21. § (1) Önálló távközlési antennatorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen, nyilvántartott régészeti területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.
(2) Oszloptranszformátor nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen.
(3) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(4) Fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni
Telekalakítás
22. §
Belterület lehatárolása
23. § (1) A belterület határát a szabályozási terv jelöli.
(2) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.
Sajátos jogintézmények
24. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.
(2) Településrendezési kötelezés: az építési telkeken lévő utcai épület bontását követő 3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni.
Záró rendelkezés
25. § A rendelet kihirdetését követő 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.
Függelék
1. függelék
2. függelék
Jóváhagyáskor a 2001 évi LXIV törvényt
Az 1. melléklet a Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.