1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

2. § (1) E rendelet alkalmazása során

(2) E rendeletre az Étv. 2. §-a, valamint az OTÉK 1. számú melléklete szerinti fogalom-meghatározásokat is alkalmazni kell.

3. § (1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelelően I., II., vagy III. rendűek lehetnek.

(2) Az I. rendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. I. rendűnek kell tekinteni azokat a közlekedési elemeket, terület-felhasználási módokat és terület-felhasználási egységhatárokat, - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - amelyek a településszerkezeti tervben jelölve vannak.

(3) A II. rendű szabályozási elemek egy-egy településrész szempontjából fontosak, ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. II. rendűnek kell tekinteni minden szabályozási elemet, amit a 0 és 0 bekezdés tételesen nem sorol fel.

(5) A III. rendű - (6) bekezdés szerinti - szabályozási elemek hatósági eljárásban, a (7) bekezdés szerinti szabályozási elemek pedig önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők a rendezési tervi célok megvalósítása érdekében.

(6) Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható:

(7) Önkormányzati rendeletben módosítható, vagy meghatározható:

4. § (1) Az építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes első fokú

(2) Az elvi építési, építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az önkormányzati-, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét a helyi értékvédelem alatt lévő épületet, valamint a Kp jelű különleges présházas területet érintő engedélyezési tervhez.

(3) Az elvi építési, építési engedély iránti kérelemhez talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni abban az esetben, ha az engedélyezési eljárásban a geológiai szolgálat szakhatóságként részt vesz.

(4) Árvízvédelmi érdekből építési tilalom vonatkozik az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán a lábvonaltól számított 10-10 méteres sávra.

(5) A védtöltés lábától számított 60 méteres hullámtéri és 110 méteres mentett oldali sávban kutat, pincét vagy más mélyalapozású létesítményt építeni tilos, és minden építési engedélyezési eljárásba be kell vonni az illetékes vízügyi hatóságot.

5. § (1) A település közigazgatási területén - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók:

(2) A terület-felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.

(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.

6. § (1) A helyi értékvédelmi terület kivételével a terület-felhasználási egységeken belül telekalakítási engedélyezési eljárás keretében 150 métert meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.

(2) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – különösen: trafó, gáznyomás-szabályozó – számára önálló telek is kialakítható. E telkek és beépítésük paramétereit az építési hatóság az övezeti előírásoktól eltérően is megállapíthatja.

(3) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett, csak a táblázatban zárójelben szereplő értéket éri el. Az út számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telek eredeti beépíthetőségére megállapított bruttó beépíthetőség nagyságát.

(4) Az építési övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó meglévő épületen építési engedély köteles munka csak a zárójelben meghatározott beépítési mértékig és csak a tömegén belül folytatható.

(5) Lakó és vegyes területen az épületet a teleknek a közterület felöli 50 méteres sávjában kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 50 méternél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.

(6) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni csak legalább a részleges közművesítettség kiépítése esetén szabad.

(7) Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

7. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de - üzemanyagtöltő állomás kivételével - elhelyezhető más, az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület is, az ott meghatározott feltételekkel.

(2) Lakóterületen lakóépületet, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületet a közterülethez csatlakozó 20 méteren belül, állattartó, mező- és erdőgazdasági, kézműipari építményt 20 méteren túl kell elhelyezni.

(3) Lakóterületen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(4) A területen árutermelő állattartás nem folytatható.

(5) Az Lf-2 jelű lakóterületen a hátsókert mérete nulla méter.

(6) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, az előírt beépítési módot, a legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet 1. számú táblázata tartalmazza.

8. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el, de nem létesíthető, nem korszerűsíthető, nem bővíthető raktározási, nagykereskedelmi és termelési célú épület, valamint üzemanyagtöltő állomás és gépjárműtároló – a személygépjármű tároló kivételével.

(2) A Vt jelű területen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(3) A területen árutermelő állattartás nem folytatható.

(4) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet 2. számú táblázata tartalmazza.

9. § (1) A Gksz jelű gazdasági területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül mezőgazdasági üzemi épületek is elhelyezhetők.

(2) A telkek új beépítése során – amennyiben a szabályozási tervben meghatározott építési hely ezt másként nem jelöli - legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani.

(3) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, az előírt beépítési módot, a legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet 3. számú táblázata tartalmazza:

(4) A Gksz-b jelű területen csak a szőlő- és gyümölcsfeldolgozást, - készletezést, valamint a hozzájuk kapcsolódó vendéglátást és vendégfogadást szolgáló épületek létesíthetők.

10. § (1) Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.

(2) A temető 50 méteres környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.

(3) A Ks jelű különleges sport területen a sportolást kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(4) A Kp jelű présházas terület a történetileg kialakult présház együttest foglalja magában.

(5) A Kp jelű övezetben az eredeti funkción kívül az épített környezethez illeszthető nagyságú vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kereskedelmi funkciók helyezhetők el. A területen lakás nem létesíthető, nem bővíthető.

(6) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet 4. számú táblázata tartalmazza:

11. § (1) A közlekedési- és közműterület a következő övezetekre oszlik:

(2) Trafó, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.

12. § (1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők lehetnek.

(2) Véderdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.

13. § A mezőgazdasági területen belül az alábbi terület-felhasználási egységek találhatók

14. § (1) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozzák környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.

(2) A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.

15. § (1) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.

(2) A terület földrészletein a legeltetéses állattartást, valamint a pihenést, testedzést, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.

(3) A területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.

16. § (1) A terület földrészletein lakás, üdülő és állattartó épület nem helyezhető el.

(2) A területen a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, ezek feldolgozásával és tárolásával, valamint a bor-idegenforgalommal kapcsolatos épületek helyezhetők el.

17. § (1) Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 3 %-át.

(2) Mezőgazdasági területen építési helyet kialakítani, és azon épületet elhelyezni csak albetétben lehatárolt, művelésből kivont telekrészen lehet.

(3) Az Má és Mko területen 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.

(4) A beépíthető legkisebb telekméretet, a legnagyobb beépítettséget, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet 5. számú táblázata tartalmazza:

18. § (1) A terület fásított, és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.

(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, a lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.

(3) A területen telekosztás nem engedélyezhető.

19. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját foglalja magában.

(2) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.

20. § (1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethető meg:

(2) Az illetékes elsőfokú örökségvédelmi hivatal az (1) bekezdés a) pontja esetén engedélyező, a b) pontja esetén szakhatósági közreműködő. Az (1) bekezdés c) pontja esetében – a lelet spontán előkerülésekor, – bejelentés alapján a mentőfeltárást az illetékes múzeum végzi.

(3) A védett régészeti lelőhelyek területén az elsőfokú örökségvédelmi hivatal engedélye szükséges egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatáshoz, munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén az elsőfokú örökségvédelmi hivatalt szakhatóságként kell megkeresni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti területeket a 3. számú melléklet tartalmazza

21. § (1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak.

(2) A helyi védelem alatt álló épülettel, illetve és területtel kapcsolatos építési ügyekben meg kell kérni az önkormányzati, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.

(3) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát az az épület, vagy objektum képezi, amelyet jelen rendelet településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védettnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést – a védelemről szóló határozat meghozataláig.

(4) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2).

(5) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújítás, vagy az átalakítás korrekciós javaslatát a 3. számú melléklet tartalmazza.

22. § A szabályozási tervben h_e-1 jelű helyi értékvédelmi területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell alkalmazni.

23. § A szabályozási tervben h_e-2 jelű helyi értékvédelmi területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell alkalmazni.

24. § (1) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épület telkén és a helyi védelmi területen építési engedélyhez kötött az előtető, az épülethez rögzített napvédőtető, a 0,5 m2-t meghaladó területű reklám, a TV antenna, parabola antenna és a fényreklám létesítése is.

25. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) A beruházás megvalósítása, meglévő tevékenység folytatása, rendeltetési mód változtatás, valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(3) Új, jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(4) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(5) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell az érvényes előírásokban szereplő környezetterhelési határértékeket.

26. § (1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(2) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(3) Sióagárd a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló jogszabály szerint nitrátérzékeny területen fekszik. Ennek értelmében a területén tevékenykedők a vizek védelmét szolgáló intézkedések betartására kötelesek.

(4) A település vízbázisa a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „B” érzékeny területen helyezkedik el. Erre tekintettel fokozott műszaki védelmet kell biztosítani az építmények létesítésekor és a tevékenységek végzésekor. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet.

(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

(6) A hulladékok - különösen a termelési és veszélyes hulladékok - elhelyezéséről gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

27. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Építési, közmű- és útépítési munka engedélyezési tervéhez, amennyiben az meglevő, legalább 15 cm törzsátmérőjű fát is érint, favédelmi tervet kell készíteni.

(3) A telkek beépítése során a beépítésre és burkolásra nem kerülő területek zöldfelületeit is ki kell alakítani az építéssel egy időben.

(4) A növények telekhatártól való minimális telepítési távolsága:

(5) Gyalogos, kerékpáros és gépjármű közlekedési nyomvonalak mellett, valamint a településképileg értékes látványok irányában, legalább 2,2 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető.

(6) Fasoroknál a telepítési tőtávolság, és az épületek utcai homlokzatától való telepítési távolság a húszéves korban várható lombkorona-átmérő méretének legalább a 2/3-a, de legalább 4 méter.

(7) A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

28. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 méteres környezetében.

(2) Oszloptrafó, illetve elektromos, vagy távközlési légvezeték nem létesíthető, és – amennyiben a föld alatti építés műszakilag megoldható – ilyen gerincvezeték nem fejleszthető és nem korszerűsíthető a település belterületén, valamint a szabályozási tervben h_e-2 jelű helyi értékvédelmi területen.

(3) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(4) Fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(5) A csapadékvíz elvezetéséről és a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról a telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

29. § (1) A belterület határát a szabályozási terv jelöli.

(2) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

30. § (1) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége írható elő a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.

(2) A tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkek beépítését az utcai épület bontását követő három éven belül meg kell kezdeni.

31. § (1) A rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sióagárd és Harc Községek összevont rendezési tervéhez tartozó községrendezési előírásokról szóló 1/1979. (V.24.) tanácsi rendelet (Tr.), valamint az azt módosító 7/1993. (V.10.), 5/2001. (IV.10.), illetve a 4/2004. (V.29.) számú önkormányzati rendelet.