Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Sopron - Balf városrészre terjed ki. A terület pontos lehatárolását a szabályozási terv (továbbiakban: 1. sz. melléklet) tartalmazza.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt alkalmazandó:

1. sz. melléklet (Szabályozási Terv)

2. sz. melléklet (Településszerkezeti tervlap)

3. sz. melléklet (Műemlékek jegyzéke)

4. sz. melléklet (Helyi védelem alatt álló épületek jegyzéke)

5. sz. melléklet (Jellegvédelem alatt álló épületek jegyzéke)

6. sz. melléklet (Régészeti lelőhelyek jegyzéke)

7. sz. melléklet (Központi Területi Tervtanácsi bemutatásra kötelezett építmények)

8. sz. melléklet (Út mintakeresztszelvények)

Szabályozási elemek

2. § (1) Kötelező szabályozási elem:

- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,

- a belterület határvonala,

- a szabályozási vonal,

- a területfelhasználási egységek határvonala,

- az építési övezetek határvonala,

- az építési hely határvonala.

(2) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához - kivéve a 3. § (2) bekezdésben szabályozott eseteket - a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.

(3) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a belterület határát a 2. sz. melléklet (Településszerkezeti tervlap) jelzi. Ahol a melléklet tervezett belterület határvonala jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

(4) Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

A telekalakítás általános szabályai

3. § (1) Ahol az 1. sz. melléklet irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében:

a) az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél,

b) a már kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telkek megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.

(3) Telekcsoport újraosztása esetén a telekalakítás ütemezhető. A telekátalakítással érintett telkek telektömbön kívüli visszamaradó részei nem kell, hogy az építési telekre vonatkozó előírásoknak megfeleljenek.

(4) Az 1. sz. mellékleten rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható. A pontosítás során az eltérés ± 5,0 m lehet.

(5) Az 1. sz. mellékleten és a helyi építési szabályzatban az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár rendezést.

Az építmények elhelyezésének általános szabályai

4. § (1) Az építési hely határvonalait az 1. sz. melléklet vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az 1. sz. melléklet nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) Az 1. sz. mellékleten jelölt hátsókerti építési hely határa és az övezeti határvonal közé eső telken, telekrészen épület nem építhető.

(4) Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az 1. sz. melléklet építési vonalat jelöl, az épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra.

Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.

(5) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi és a vegyes területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága (az utcai homlokzat síkjának a tereppel és a héjazat síkjával való összemetsződése között mért átlagos távolság, melybe a nyeregtetőt lezáró oromfalat nem kell beleszámítani) és utcai homlokzatszélessége (az utcai szárny utcára merőleges falsíkja közt mért távolság) a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

(6) Az egy építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.

(7) Falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen a településre jellemző, a hátsókertben építendő gazdasági épület telekhatártól telekhatárig zártsorban is beépíthető.

(8) Ahol az 1. sz. melléklet szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalra kell építeni. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.

Meglévő vagy tervezett közterületi határra épített kerítés a kapubehajtó szélességében a telek belseje felé 3,0 m mélységig beljebb építhető.

Védőtávolságok, védőterület

5. § (1) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.

(2) A zajterhelési határérték vonalán belül eső épületek közút felőli homlokzatán a legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiségen nyílászáró nem létesíthető.

(3) Az 1. sz. mellékleten jelzett csúszásveszélyes terület határa vonalon, illetve a süllyedésveszélyes és magas talajvízállású terület határa vonalon belül eső területen épülő épületek építési engedélyezési dokumentációjának a külön jogszabálynak megfelelően geotechnikai dokumentációt is tartalmaznia kell.

(4) A szennyvíztisztító védőterülete a telek határától mért 300 m széles területsáv. A védőterületen belül új lakó-, vegyes, gazdasági (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével) üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) terület nem jelölhető ki, közegészségügyi szempontból érzékenynek minősülő létesítmény egyedi elbírálással építhető.

(5) A felszíni vízelvezető csatornák parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 3,0-3,0 m széles területsáv. A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

Értékvédelem

6. § (1) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen műemléki védelem alatt állnak külön jogszabályokban meghatározottan a 3. sz. mellékletben felsorolt építmények.

(2) Műemléki környezet a külön jogszabály alapján meghatározott telkek területe az 1. sz. mellékleten ábrázoltak szerint.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen helyi védettség alatt álló építmények felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza, mely épületekre az alábbi előírások vonatkoznak:

a)

b)

c) A helyi védelem alatt álló épületek listájára való felvétel és az onnan való törlés építész-szakértő által készített értékvizsgálat alapján lehetséges.

d) A védelem alá vont épületek tulajdonosát Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata tájékoztatni köteles a helyi védelem hatásáról és a várható következményekről. A helyi védelem alá helyezésről, illetőleg annak megszüntetéséről tájékoztatni kell:

- az ingatlan tulajdonosát,

- a védettség nyilvántartására, illetőleg a megszüntetésére javaslattevőt,

- az építésügyi hatóságot,

- a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt,

- érintett közművek, utak és közterületek fenntartóit.

e) A helyi védelem alatt álló épületeket 15 cm átmérőjű, az épület falába falazott fémcsappal - „helyi építészeti emlék” - kell megjelölni.

f) A fémcsap elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles, valamint a tulajdonos feladata annak karbantartása.

(4) A helyi védelem alatt álló építmény helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az alábbi előírások betartása kötelező:

a) A telek meglévő, jellegzetes kerítését, előlépcső, belépő, tereplépcső kialakítását egészében és részleteiben (pl. kerítés elemei, tartószerkezete, egykori felirat, névtábla, utcatábla, csengő stb.) meg kell őrizni és eredeti formában helyreállítani, illetve a meglévővel harmonizáló módon kiegészíteni.

b)  Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz. Az épületet az előkert irányába nem lehet bővíteni.

c) Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani. Ezen belül nem változhat meg:

- az épület homlokzatának felületképzése,

- az épület nyílásai, azok elhelyezése a homlokzaton a homlok külső síkjához képest, nyílások méretei, keresztezése, nyílászárók kialakítása, ajtók jellegzetes szerkezete, ablakok üvegosztása,

- a vízszintes tagozatok, főpárkány, osztópárkány, lábazat és a mellvédek formája, szintje, profilja,

- függőleges tagozatok,

- tető eredeti burkolata, kémények.

d) Az alaprajzi elrendezés - különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, pl. bejárat helye -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. Ennek érdekében az önkormányzati tervtanács szakvéleményében állást foglal, illetve javaslatot tesz az alábbi elemek kérdésében:

- nyílászárók, ajtók, ablakok szerkezete,

- egyéb, a balfi élet emlékeit őrző felszerelések, épülethez tartozó tárgyak, gépészeti berendezések.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen jellegvédelem alatt álló épületek felsorolását az 5. sz. melléklet tartalmazza.

A jellegvédelem alatt álló épületek és telkeik tekintetében megőrzendők a közterülethatárok, a telekarányok, a beépítés jellege, az épületek arányai, anyaghasználata.

(6) Az 1. sz. mellékleten városépítészeti szempontból kiemelt jelentőségű területként jelölt területen épülő építmények, közterületi zöldfelületek terveit az önkormányzati tervtanácsnak véleményezésre be kell nyújtani.

(7) Az 1. sz. mellékleten kilátás- és látványvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területként jelölt területen a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket - különös tekintettel a kilátás- és látványvédelemre - a külön rendelet szerinti elvi építési engedélyezési eljárásban kell tisztázni.

(8) Az ismert régészeti lelőhelyek jegyzékét a 6. sz. melléklet tartalmazza.

A lelőhelyeket érintő 30 cm-nél mélyebb földmunka végzése és régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály szerint kell eljárni.

(9) Az építési engedélyezési terveket az engedélyezésre való benyújtás előtt az önkormányzati tervtanácsnak véleményezésre be kell nyújtani.

(10) A Fertő-táj világörökségi terület határát az 1. sz. melléklet tartalmazza. A világörökségi területen a 7. számú melléklet szerinti építmények építészeti, műszaki tervei engedélyeztetésénél a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni.

(11) A településrész értékeire tekintettel a rendelet hatálya alá tartozó területen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

7. § A szabályozott terület területfelhasználási tagolódása:

a) Beépített és beépítésre szánt terület:

1. Lakóterület:

- falusias lakóterület    Lf

- kertvárosias lakóterület   Lke

2. Vegyes terület:

- településközpont vegyes terület  Vt

3. Gazdasági terület:

- kereskedelmi, szolgáltató terület  Gksz

4. Üdülőterület:

- üdülőházas üdülőterület   Üü

5. Különleges terület:    K

- temető

- gyógyfürdő

- sport, szabadidőközpont.

b) Beépítésre nem szánt terület:

1. Közlekedési és közműterület:

- közúti terület     KÖu

- közműterület     Köm

2. Zöldterület:     Z

3. Erdőterület:     E

4. Mezőgazdasági terület:

- kertes     Mk

- major     Mm.

Az övezeti jel értelmezése

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Lakóterület

9. § (1) Kialakult, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben minden esetben az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(2) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.

(3) Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.

(4) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni. Azoknál a saroktelkeknél, amelyek gyűjtőút - lakóút csatlakozásánál találhatók, a telekfeltárást a lakóút felől, az útcsatlakozástól a lehető legtávolabb kell biztosítani.

(5) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamos energia vezetékkel,

- közműves ivóvíz vezetékkel,

- közüzemi szennyvízvezetékkel.

(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a) zajvédelem: - lakóterület laza beépítéssel,

- üzemi zaj megengedett értéke: - nappal  50 dB/A

- éjjel   40 dB/A

b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés.

(7) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

- falusias lakóterület    Lf,

- kertvárosias lakóterület    Lke.

A falusias lakóterület építési előírásai

10. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető fő funkciót magába foglaló épületként:

a) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakítatott, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari épület,

c) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.

(2) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető fő funkciót kiegészítő épületként:

a) gépjármű és egyéb tároló,

b) pince,

c) állat tartására szolgáló épület figyelemmel a külön állattartási rendeletben foglaltakra,

d) kisipari műhely.

(3) A telkeken a (2) bekezdés a), b), c), d) pontjaiban felsorolt építmények csak az (1) bekezdés a), b), c) pontjaiban felsorolt építmények egyidejű építése esetén építhetők.

(4) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon csak az (1) bekezdés a), b), c) pontjaiban felsorolt épületek építhetők.

Egyéb építmény - kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait - az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az országos településrendezési és építési követelményekről szóló  253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 31. § (4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.

(5) Övezeti előírások:

A kertvárosias lakóterület építési előírásai

11. § (1) A kertvárosias lakóterületen fő funkciót magába foglaló épületként:

a) telkenként elhelyezhető egy darab legfeljebb kétlakásos lakóépület, kivéve a lakóparkként megjelölt Lke8 területet, ahol 800 m2-ként egy db kétlakásos lakóépület építhető,

b) önállóan vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület,

c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető el.

(2) A kertvárosias lakóterületen fő funkciót kiegészítő épületként gépjármű és egyéb tároló építhető.

(3) Az Lke1, Lke2, Lke3, Lke4, Lke5, Lke6, Lke9 jelű építési övezetekben az épületformálási és felületképzési előírások az alábbiak:

a) Épületformálás:

- az épület megengedett legnagyobb utcai homlokzatszélessége 7,6 m,

- a tetőforma utcára merőleges gerincű nyeregtető, amelyet az utca felől oromfal zár le,

- az udvarban keresztszárny létesíthető minimum 5,0 m-rel az utcai homlokzattól,

- tető hajlásszöge: 35°-45° közötti,

- tetőtér lakóterületi hasznosítása megengedhető, térdfal nem létesíthető,

- tetőtéri ablak a nyeregtető udvari síkjában helyezhető el,

- oromfalon, tűzfalon, tetősíkban bevágottan erkély, loggia nem létesíthető.

b) Felületképzés:

- hagyományos anyaghasználat,

- cserépfedés,

- pasztell színezés.

(4) Övezeti előírások:

Vegyes terület

12. § (1) Kialakult, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(2) Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.

(3) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.

(4) A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamos energia vezetékkel,

- közműves ivóvíz vezetékkel,

- közüzemi szennyvízvezetékkel.

(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a) zajvédelem:  - vegyes terület

-  üzemi zaj megengedett értéke: - nappal 55 dB/A

- éjjel 45 dB/A

b) kötelezető szennyvízcsatorna rákötés.

(6) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

- településközpont vegyes terület : Vt.

(7) A településközpont vegyes területen:

a) fő funkciót magába foglaló épületként több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők,

b) fő funkciót kiegészítő épületként a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület azokban az övezetekben építhető, ahol az övezeti előírás megengedi és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.

(8) A (7) bekezdés a) pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.

(9)  A Vt1, Vt9, Vt10 jelű építési övezetekben az épületformálási és felületképzési előírások az alábbiak:

a) Épületformálás:

- az épület megengedett legnagyobb utcai homlokzatszélessége 7,6 m,

- a tetőforma utcára merőleges gerincű nyeregtető, amelyet az utca felől oromfal zár le,

- az udvarban keresztszárny létesíthető minimum 5,0 m-rel az utcai homlokzattól,

- tető hajlásszöge: 35°-45° közötti,

- tetőtér lakóterületi hasznosítása megengedhető, térdfal nem létesíthető,

- tetőtéri ablak a nyeregtető udvari síkjában helyezhető el,

- oromfalon, tűzfalon tetősíkban bevágottan erkély, loggia nem létesíthető.

b) Felületképzés:

- hagyományos anyaghasználat,

- cserépfedés,

- pasztell színezés.

(10) Övezeti előírások:

Gazdasági terület

13. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

- kereskedelmi, szolgáltató terület : Gksz.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen csekély mértékben zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el.

(3) Övezeti előírások:

(4) A gazdasági terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közüzemi villamos energia vezetékkel,

- közüzemi ivóvízvezetékkel,

- közüzemi szennyvízvezetékkel.

(5) Környezetvédelmi előírások:

a) Levegőtisztaság-védelem:

A kibocsátási határértékek megállapításánál a közeli Fertő-Hanság Nemzeti Park területeire figyelemmel kell lenni,

b) Zajvédelmi besorolás: iparterület,

c) A keletkező szennyvizet közcsatornába kell vezetni,

d) Az iparterületen keletkező települési hulladékot a külön jogszabály szerint kell kezelni.

Üdülőterület

14. § (1) Az üdülőterület sajátos használat szerinti besorolása:

- üdülőházas üdülőterület : kemping.

(2) Övezeti előírások:

(3) Az üdülőterületet legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közüzemi villamosenergia vezetékkel,

- közüzemi ivóvízvezetékkel,

- közüzemi szennyvízvezetékkel.

(4) Környezetvédelmi előírások:

- Zajvédelmi besorolás: üdülőterület,

- Az épületeket a közcsatornára rá kell kötni.

Különleges terület

15. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

- temető,

- gyógyfürdő,

- sport, szabadidőközpont.

(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(3) Övezeti előírások:

(4) A gyógyfürdő területén egészségügyi, idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szállásférőhely szolgáltató, vendéglátó és ezek működtetéséhez szükséges gazdasági épületek építhetők.

(5) Övezeti előírások:

(6) A gyógyüdülő telkét el kell látni:

- közműves villamosenergia vezetékkel,

- közműves ivóvízvezetékkel,

- közműves szennyvízvezetékkel.

(7) Környezetvédelmi előírások:

- zajvédelmi besorolás: gyógyterület,

-az épületeket a közcsatorna hálózatra rá kell kötni.

(8) A sport, szabadidőközpont területén a turizmus, idegenforgalom, sport, szabadidős tevékenység, vendéglátás, szállásférőhely szolgáltatás építményei, a személyzet számára szolgáló lakások építhetők.

(9) Övezeti előírások:

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Közlekedési és közműterület

16. § (1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint:

- közúti terület: KÖu,

- közműterület : Köm.

(2) A közút területek az 1. sz. mellékleten „KÖu” jellel jelölt területek.

(3) A közúti területek szabályozási szélességét az 1.sz. melléklet tartalmazza:

- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli,

- meglévő megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”.

(4) A szabályozási tervlapokon „KÖu” jellel jelölt közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

a) országos közúthálózatba tartozó utak:

- országos mellékút   KÖuM

b) Helyi utak:

- helyi gyűjtőút   KÖuGY

- kiszolgálóút    KÖu

- gyalogút    KÖuGYA

- mezőgazdasági út   KÖuMG

- közparkolók területe  KÖuP

- buszforduló területe   KÖuBuszforduló

(5) A közutak területén a 8. sz. mellékletben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

(6)  A rendelet hatálya alá tartozó területen a nem országos közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak:

a) Gyűjtőutak

- B. V.c. B. 50

b) Kiszolgáló utak

- B. VI. d. B. 40

c) Gyalogút

- B. X.

d) Mezőgazdasági utak

- K. VIII. C. 30.

Zöldterület

17. § (1) Zöldterületeken, ahol a részletes övezeti előírás megengedi, a telek 2%-ának mértékéig vendéglátó és fenntartó épület építhető.

(2) Övezeti előírások:

a) Z1 övezet:

Az övezetbe tartozó zöldterület elsősorban turistamegálló hely, kilátóhely.

A területen a pihenést szolgáló építmények (esőbeálló, pihenőhely, gyermekjátszótér) és fedett, nyitott kilátóépítmény építhető legfeljebb 4,5 m építménymagassággal, a telekhatároktól legalább 15,0 m távolság elhagyásával.

A növényzet telepítésénél a Fertőre való kilátást biztosítani kell.

b) Z2 övezet: játszó, pihenőtér.

A területen a pihenést szolgáló kerti építmények építhetők.

c) Z3 övezet: díszkert.

Az övezet területén szobor, emlékmű, pihenőpad helyezhető el.

d) Z4 övezet: pihenő tér.

Az övezetben a kerti pihenést szolgáló melléképítmények, valamint az új korlátlan közhasználatú ásványvíz-kútház építhető legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.

e) Z5 övezet: pihenő- és sportpark.

Az övezetben a pihenést, sportot szolgáló építmények helyezhetők el.

A telekhatároktól legalább 10,0 m elhagyásával legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület építhető.

f) Z6 övezet:

Az övezetben kerti berendezések helyezhetők el.

Erdőterület

18. § Az erdőterületen épület nem építhető.

Mezőgazdasági terület

19. § (1) A mezőgazdasági terület besorolása:  kertes mezőgazdasági terület   Mk,

mezőgazdasági major   Mm.

(2) A kertes mezőgazdasági területen épület nem építhető. Terepszint alatti építmény - pince - a telekterület 3%-ának mértékéig, a telekhatároktól 3,0 m-en belül építhető.

(3) A mezőgazdasági major terület előírásai:

a) A mezőgazdasági major területén a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények:

- termény, takarmány feldolgozó és tároló építmény,

- a külön rendeletben meghatározott számú és fajtájú állatok számára épület,

- szálláshelyszolgáltató épület,

- a személyzet számára szolgáló lakások

építhetők.

b) Övezeti előírások:

Közműellátás

20. § (1) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek térszín alatt:

- ivóvíz vezeték,

- szennyvíz vezeték,

- gázvezeték,

- távbeszélő földkábel,

- villamos energia vezeték,

- telefon vezeték,

- kábel TV vezeték,

- nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.

(2) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

(3) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

(4) Településesztétikai szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(5) Településesztétikai szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új távközlési hálózatot létesíteni, illetve meglévő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(6) Kábel TV hálózatot létesíteni csak föld alatti elhelyezéssel szabad. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

III. FEJEZET

Záró rendelkezések

21. § Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.