Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2005. (II. 17.) önkormányzati rendelete
a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2024. 03. 08
Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2005. (II. 17.) önkormányzati rendelete
a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
2024.03.08.
Dunaszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
1. § (1) A rendelet hatálya Dunaszentgyörgy közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a)a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
b)az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c)a védőterületeket,
d)az egyes területek felhasználásának módját és határát,
e)az építési helyet,
f)a közigazgatási és a belterületi határvonalat,
g)a beépítésre szánt - nem szánt területek határát.
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
(4)
(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a)az irányadó telekhatár,
b)a tervezett utak tengelyvonala,
(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül történhet.
(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a)Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b)A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely lakóterületen kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. Kertes mezőgazdasági területen az építési hely a kialakult állapothoz igazodva a telek nyugati oldalhatárára tapadjon.
(9) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:
a)A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.
(10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a)A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a1)a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
a2)a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
a3)a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú
-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,
-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4)a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a
-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,
-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
Építési engedélyezés általános szabályai
3. § Engedélyhez kötött építési munkák
(1) Gip-E és Gip-Z jelű építési övezetek V-2 tervlapon jelölt részén telekalakítási igény esetén a teljes tömbre vonatkozó telekalakítási tervet kell készíteni.
4. § (1) A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét az OTSZ 5. rész l/6. fejezete alapján a tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteit.
(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. § (1) Állattartó építmény a vonatkozó külön jogszabályok, valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előírások együttes teljesülése esetén építhető.
(2) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a SZT szerinti tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.
(3) A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.
(4) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
A község belterületén a következő közművesítettséget kell biztosítani:
a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás
c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás
ca)azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó
d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
(5) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
a)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető.
b)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető.
c)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
d)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
e)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település beépítésre szánt, jelen rendelet hatálybalépésekor mezőgazdasági művelés alatt álló földrészleteinek más célú igénybevételét a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) Dunaszentgyörgy község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a)lakóterület
falusias lakóterület,
b)vegyes terület
településközpont vegyes terület,
c)gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató terület,
ipari terület,
d)különleges terület
da)különleges terület intézményi célra,
db)temető területe,
dc)vásártér területe,
dd)nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató terület,
de)hulladékgazdálkodási terület.
(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a)közlekedési és közműterület,
b)zöldterület,
c)erdőterület,
d)mezőgazdasági terület,
e)vízgazdálkodási terület.
(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervek mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
(2) A terepszint alatti építmények
a)Lf-2 jelű építési övezetben terepszint alatti építmény nem építhető.
b) Az a) ponttal nem érintett beépítésre szánt területeken terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.
c) Önálló pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.
d) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
e) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
f) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
8. § (1) A település összes lakóterülete falusias lakóterület, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, valamint szállás jellegű építmények elhelyezésére szolgál.
(3) A terület övezeti tagozódását a V-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az „Lf-K” jelű építési övezetben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
aa) telekalakítás: nyeles telek nem alakítható ki;
ab) lakóépület és lakásszám: telkenként 1 db, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető;
ac) legkisebb telekterület: kialakult és beépített 200 m2; kialakult, újonnan beépíthető 540 m2; újonnan kialakítható és beépíthető 700 m2
ad) legkisebb utcai telekszélesség: kialakult és beépült 8 m; kialakult, újonnan beépíthető 14 m; újonnan kialakítható és beépíthető 14 m;
ae) beépítési mód: oldalhatáron álló;
af) legnagyobb beépítettség: 30 %; kialakult, a megengedett maximumot meghaladó beépítettség megtartható, de nem növelhető
ag) legkisebb / legnagyobb építménymagasság: utcai épület esetében 3,50 / 5,00 m; udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon); kialakult, a megengedett maximumot meghaladó magasságú építmény megtartható, az övezeti előírások betartásával a kialakult építménymagassággal bővíthető
ah) előkert: a kialakult utcaképhez igazodjon
aj) hátsókert: utcafronttól számított 70 méter építhető be, de legalább 6 m
ak) zöldfelületi mutató: min. 40 %.
b) Az „Lf- 1” jelű építési övezet
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
lakóépület és lakásszám |
telkenként 1 db, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
800 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
18 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m
udvari épület esetében
2,00 m / 4,50 megfelelő
(a megengedett maximumot az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) |
előkert |
5 m
(ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól számított távolsága is) |
oldalkert |
6 m |
hátsókert |
6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
c) Az „Lf-2” jelű építési övezet
ca) Az építési övezetben nyeles telek nem alakítható.
cb) Építési telkenként legfeljebb 4 lakás építhető.
cc) Kialakítható legkisebb telekterület 800 m2.
cd) Kialakítható legkisebb utcai telekszélesség 18 m.
ce) Beépítési mód oldalhatáron álló.
cf) Legnagyobb beépítettségi 30%.
cg) Legnagyobb építménymagasság 6,50 m.
ch) Legkisebb előkert 5 m.
ci) legkisebb oldalkert 6 m.
cj) Legkisebb hátsókert 6 m.
ck) Legkisebb zöldfelület 40%.
(4) Udvari épületek elhelyezése:
a)Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra és építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét Lf-K jelű építési övezetben legfeljebb 1,0 m-rel meghaladhatja, egyéb építési övezetekben nem haladhatja meg.
b)Szabadonálló utcai épület esetén vagy a
2. § (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
c)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.
d)Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása
d1)Kialakult épületek átépítése a tűzrendészeti előírások betartásával történhet.
d2)Új épületek elhelyezésének feltételei
-legalább 25 m előkert
-mindkét véghomlokzat tűzfalas kialakítása esetén a szomszéd telken álló hasonló adottságú épülettel zártsorúsítható
e)Lakóépülettel ellenkező oldalhatár mentén álló gazdasági épületek szabályozása
e1)Kialakult épületek átépítése a tűzrendészeti előírások betartásával történhet.
e2)Új épületek elhelyezése
A történetileg kialakult telekhasználat (a lakóudvart oldalhatárra merőlegesen lezáró pince-présház) védelme érdekében a tűzrendészeti előírások betartásával engedélyezhető.
(5)
(6)
Településközpont vegyes terület
9. § (1) A terület helyi települési szintű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 16. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
(3) A terület övezeti tagozódását a V-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) A „Vt-1” jelű építési övezet.
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
2500 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
25 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
50%, közoktatási intézmény esetében 25% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 7,50 m, tornacsarnok esetében 10,0 m
|
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
1,75 m |
hátsókert |
3 m |
zöldfelületi mutató |
30% |
b) A „Vt-2” jelű építési övezet kis területigényű, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú létesítmények számára fenntartott terület
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb/legnagyobb telekterület |
60 m2 / 200 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
6 m |
beépítési mód |
zártsorú |
legnagyobb beépítettség |
80% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 4,00 m
|
előkert |
szabályozási terv szerint |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
szabályozási terv szerint |
zöldfelületi mutató |
10% |
|
Az építési telkek közti beépítésre nem szánt telekrész kertépítészeti terv alapján rendezendő.
(5) A „Vt-Kö” jelű övezetbe a területen található magánutak területe tartozik. Az övezetben a közúti közlekedésről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(6)
(7)
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
10. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A V-2 tervlapon lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) „Gksz” jelű építési övezet
legkisebb telekterület |
2000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
60% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 6,00 m
ld. 4. § (3) bekezdést is |
előkert |
10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető) |
oldalkert |
6 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
|
|
(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet
26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, lakóterületre néző telekhatárok mentén min. 10 m széles három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
(5)
11. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terület a V-1 és V-2 jelű szabályozási terveken jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó építési előírások a következők:
a) „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
2000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
50% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 7,50 m
ld. 4. § (3) bekezdést is |
előkert |
10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető) |
oldalkert |
6 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 25% |
|
|
A jelen rendelet
26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján az építési telkek oldalsó telekhatárai mentén, attól min. 1,5 m távolságra legalább 1 sor, a hátsó telekhatárok mentén belterületi gazdasági területen legalább 10 m széles, az M6-6234 sz. utak csomópontjában lévő gazdasági területen legalább 20 m széles három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
b) „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület, ahol nagyüzemi állattartó létesítmények is elhelyezhetők.
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
8000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
50 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 7,50 m
ld. 4. § (3) bekezdést is |
előkert |
10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető) |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
|
A jelen rendelet
26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján az építési telkek oldalsó telekhatárai mentén, attól min. 1,5 m távolságra legalább 1 sor, a hátsó telekhatárok mentén legalább 20 m széles három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
(3)
12. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.
(2) A „Kte” jelű különleges terület a település temetője, ahol a következő előírásokat kell betartani:
a) A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (amit harangláb, harangtorony építménymagassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhat), a fő funkcióhoz kapcsolódó tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
b)A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.
(3) A „Kvt” jelű különleges terület vásártér számára
elhelyezhető épületek száma |
1 db |
legkisebb telekterület |
1 ha |
legkisebb utcai telekszélesség |
50 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
300 m2 |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 5,00 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 80% |
(4) A „Kksz” jelű különleges terület nagy területigényű, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú létesítmények (üzletközpont) számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
kialakult és beépült 900 m2
újonnan kialakítható és beépíthető 3500 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
35 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 6,00 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
(5) A „Kh” jelű különleges terület fő funkciója a településen keletkező hulladékok átmeneti tárolása azok végleges elszállításáig. A területen betartandó építési előírások a következők:
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
15% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m
|
előkert |
5 m |
oldalkert |
6 m |
hátsókert |
6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
A terület telekhatárai mentén, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. (6) A Kam jelű övezet autópálya mérnökség számára fenntartott terület, ahol a következő előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
1000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
40% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 8,50 m
|
előkert |
5 m |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40%” |
(7) A „Kint” jelű építési övezet elsősorban közcélú intézmények elhelyezésére szolgál, ahol a következő előírásokat kell betartani:
a)Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások
aa)legkisebb telekterület 2500 m2
ab)legkisebb utcai telekszélesség 25 m
ac)beépítési mód szabadonálló
ad)legnagyobb beépítettség 40%
ae)legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,50m/7,50m, tornacsarnok esetében 10,0 m
af)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
ag)legkisebb oldalkert 6 m
ah)legkisebb hátsókert 10 m
ai)zöldfelületi mutató min. 40%
b)
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
13. § (1) A közlekedési hálózat elemeinek felsorolását a 8. melléklet tartalmazza.
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) A 18 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(9) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(11) Közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások
a)A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.
b)A meglévő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, hő- és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
c)Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.
d)Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
e)A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél a faluképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.
(12) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
14. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a V-2 szabályozási tervlap tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a)A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.
-A meglévő közparkokat kertépítészeti terv alapján fel kell újítani.
-A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
-Az övezetben épület nem helyezhető el.
(2) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
15. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű (védett és védő) – „Ev” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
a)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy az illetékes szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a használatbavétel idejére biztosított legyen.
b)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
c)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
d)
e) Gazdasági épület legfeljebb 7,0 m építménymagasságú lehet.
f)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltétele:
fa)Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
fb)
(4) Építési lehetőségek védelmi rendeltetésű erdőterületen
a)Védő erdőben építmény nem helyezhető el.
b)Védett erdőben épületet elhelyezni nem lehet. Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el.
(5) A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök lehetőség szerint a jövőben is megtartandók.
(6) Vízparti sávban (állandó vízfolyás medertengelyétől számított 50-50 m-en belül) elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a körzeti erdőterv előírásainak betartása mellett törekedni kell a folyamatos erdőborítás biztosítására.
16. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.
(3) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(4) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
Kertes mezőgazdasági terület
17. § (1) A terület lehatárolását a V-1 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.
a)Az övezetben beépíthető földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 12 m legyen. Újonnan legalább 720 m2 és legalább 12 m széles telek alakítható ki.
b)Az övezetben az OTÉK 29. § (3) bekezdésének figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén (OTÉK 29. § (4) bekezdés) lakóépület építhető a következő előírások szerint:
b1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
b2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
b3)Az épületeket az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint, a kialakult állapothoz igazodva 3 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert szabadon hagyásával kell elhelyezni, terepszint feletti építmény az utcafronttól számított 30 m-es teleksávban helyezhető el.
b4)
b5) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 4,0 m építménymagasságú lehet.
b6) Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet.
c)Terepszint alatti építmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.
(3) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.
Általános mezőgazdasági terület
18. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a V-1 és V-2 szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b) A kialakítható telek legkisebb területe 2000 m2, legkisebb szélessége 20 m. Az 512 sz. út építése miatt szükségessé váló telekalakítások során ezeket az értékeket nem kell figyelembe venni.
c)Az övezet természeti értéket képviselő földrészletein (ld. 4 sz. melléklet) építmény nem helyezhető el.
d)Az övezet természeti értéket nem képviselő földrészletein bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, 10.000 m2-t meghaladó területű telken, az OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
d1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
d2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
d3)Az épületeket szabadonállóan, 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
d4)
d5) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
d6) Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legalább 3,5 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
(3) Az „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a)Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.
b)Az övezet természeti értéket képviselő földrészletein (ld. 4 sz. melléklet) építmény nem helyezhető el.
c)Az övezet természeti értéket nem képviselő földrészletein építmény a (2) bekezdés d) pontja szerint helyezhető el.
(4) Az „Má-3” jelű övezet a nagykiterjedésű szőlőültetvények területe.
a)Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés.
c)Az övezetben építmény a (2) bekezdés d) pontja szerint helyezhető el.
(5) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdése, valamint jelen rendelet 18. § (2) bekezdés d) pont d1)-d6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b)A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet
26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles, három lombkorona-szintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
(6) Az „Má-4” jelű övezet a nádasok területe.
a)Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b)Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.
19. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, jelentősebb árkok, vízmű területek).
(2) A terület lehatárolását a V-1 és V-2 szabályozási terv ábrázolja.
(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(4) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak.
(Jóváhagyáskor előírások a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(Vll.18.)sz. Kormányrendelet szerint.)
Közterületek kialakítása és használata
20. § (1) A Dunaszentgyörgy igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein eltérő használat az alábbi lehet:
a)Belterületen lévő közterületeken
-hirdető (reklám) berendezés,
-árusítópavilon,
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
-szobor, díszkút, pihenőpad,
-távbeszélő fülke,
-építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
-építőanyag-tárolás.
b)Külterületen lévő közterületeken
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-szobor,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal létesíthetők.
c)Zöldterületen épület nem helyezhető el.
d)Közterületen épülő építmények között az OTÉK 36. § előírásai szerinti legkisebb telepítési és tűztávolságot kell megtartani.
Kulturális örökségvédelem
21. § (1 )Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A település területén található országos műemléki védelem alatt álló építmények, és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok felsorolása 1. számú függelékként e rendelethez csatolandó.
b) Az a) pont szerinti függelékben szereplő védett építményeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökségről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település területén található, régészeti védelemmel érintett ingatlanok felsorolása 2. számú függelékként e rendelethez csatolandó, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökségről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
Az élővilág, a táj és a természet védelme
22. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a)A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2)
(3) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 4. sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
a)Tervezett természetvédelmi területen a védettség bejegyzéséig, és a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás a vonatkozó külön jogszabályokban rögzítettek szerint történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban előírtak szerint kell eljárni.
b)Természeti területen a vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
c)Az országos ökológiai hálózattal érintett területen az Országos Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni. A területen
c1)beépítésre szánt terület nem jelölhető ki
c2)extenzív gazdálkodást kell folytatni
c3)az erdők elsődleges rendeltetése védelmi célú legyen.
d)A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.
e)Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen a vonatkozó övezeti előírások szerint kell eljárni.
23. § (1) Általános követelmények
a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
c)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
e)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén a külön jogszabályok figyelembevételével történhet.
f)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
g)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
h)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
i)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
j)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység csak az előírt védelmi övezet megtartásával végezhető.
k)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
b)Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
c)A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
d)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
e)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
f)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
g)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
(3) Speciális eljárási szabályok
a)Dunaszentgyörgy a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve egyedi esetekben külön előírások szerint történhet
b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
e)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
f)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
g)A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
h)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
24. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
25. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
26. § (1) Elővásárlási jog
Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be az 5. sz. mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
(2) Kiszolgáló út céljára történő lejegyzés
Az építésügyi hatóság a
3. mellékletben felsorolt ingatlanok szabályozási terven jelölt területsávját tervezett kiszolgáló utak létesítése, szélesítése céljából az önkormányzat javára lejegyzi.
A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint – a szabályozási terven jelölt szükséges legkisebb mértékben és csak akkor alkalmazza, ha a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.
A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint – a szabályozási terven jelölt szükséges legkisebb mértékben és csak akkor alkalmazza, ha a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.
(3) Településrendezési kötelezések
a) Beépítési kötelezettség
Az önkormányzat külön önkormányzati határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az
1. mellékletben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.
b) Beültetési kötelezettség
Az önkormányzat külön önkormányzati határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából az
1. mellékletben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.
27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.