1. § (1) A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2) A község igazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag Az Ökr. és a hozzátartozó KSZ-1, BSZ-1 jelű szabályozási tervek (tervező: Balázs és Társa Építészeti és Számviteli Iroda, 2005. január) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, testületi jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek változtatása – a szükséges egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

2. § (1) Építmények építése, meglévők bővítése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak betartásával engedélyezhető. Tűzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztosítani.

(2) A termőtalaj védelme érdekében

(3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában a Pécsi Bányakapitányság állásfoglalását ki kell kérni, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag elszállításra kerül és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(4) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát (Pécs) szakhatóságként be kell vonni az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben:

(5) Terepszint alatti építmények építési lehetősége nem korlátozott: a beépítésre szánt lakóterületen az utcaképi megjelenés szabályait, előírásait és a talajadottságokat kell figyelembe venni. Önálló pince lakótelken csak a telek homlokvonalától számított 20 méteren túl építhető.

(6) Település- és tájképvédelmi okok miatt a település belterületén, a gyep, nádas, rét mezőgazdasági területen, a természetvédelmi- és a kertes mezőgazdasági területen táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

3. § A település igazgatási területének tagozódása:

(1) beépítésre szánt terület, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 % lehet;

(2) beépítésre nem szánt terület, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

4. § (1) A település területén falusias lakó, gazdasági és különleges terület kialakítására kerül sor a belterületen és a beépítésre szánt területen.

(2) A beépítésre szánt területen az egyes építési övezetekre vonatkozó szabályokat, előírásokat a meglévő építmények felújításánál, helyreállításánál, átalakításánál és korszerűsítésénél is alkalmazni kell.

5. § (1) Az Lf jelű lakóterületen csak az OTÉK 14. § (2) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el azzal a feltétellel, hogy legfeljebb kétlakásos lakóházak építhetők. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell alkalmazni.

(2) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza. A telekszélesség a kialakult, de min. 16,0 méter lehet, új telekalakítás esetén a belterületen 20,0 méter engedélyezhető, 10 méternél keskenyebb telkek nem építhetők be. Egyházi közösségi épületnél nagyobb építménymagasságot is megállapíthat az építésügyi hatóság az általános előírások betartása mellett.

(3) A kialakult beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, előkertet, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni. A korábban felépített – oldalkertben lévő - épületek megtarthatók, azonban bármilyen építési munka csak a tűzrendészeti szakhatóság egyetértő véleménye alapján végezhető.

(4) Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező belterületi ingatlanok nem építhetők be. Nyeles telek nem alakítható ki lakóépület építése céljából.

(5) A területet a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízhálózat megépítéséig a szennyvíz gyűjtése zárt közműpótló berendezésekbe (zárt, vízzáróan szigetelt medencébe) történhet. Megépítés után szennyvízcsatornára rákötni kötelező. A lakótelken meglévő vagy elhelyezhető állattartó épületeknél zárt trágyalé gyűjtő (zárt, vízzáróan szigetelt) aknák létesítése kötelező, s a trágya elhelyezése tárolóba, vagy mezőgazdasági földterületre való terítéssel történhet.

(6) Az építési hely meghatározása:

(7) Lakótelken állattartó épületek az utcai telekhatártól számított 20 méteren túl építhetők, max. 80 méterig, illetve a hátsó építési határvonalig; engedélyezésénél a vonatkozó önkormányzati rendeletet is figyelembe kell venni.

(8) A lakótelkekhez tartozó kertek a lakótelkek 80 méteres telekmélysége utáni telekrészek. A kertek a kertgazdálkodás körébe tartoznak, azokon növényházak és az OTÉK 1.sz. melléklet 54. pontjában felsoroltak létesíthetők a d., j., k., l. pontok kivételével.

(9) Az építési használat határai:

(10) Az egyes építési övezetek határértékei és jellemzői:

6. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A terület lekeríthető, legalább 5,0 méterre kialakított zöldfelületű előkertjében max. 20 m² nettó alapterületű portaépület építhető.

(2) A település területén

7. § (1) A szabályozási terven a terület jele: (Gksz).

(2) A kereskedelmi szolgáltató területen az OTÉK 19. § (2) bekezdésben jelölt – nem jelentős zavaró hatású – épületek építhetők. Állattartó épületek a területen nem helyezhetők el.

(3) A területen min. 25 m széles és min. 40 m mélységű és min. 2000 m²-es területű területek alakíthatók ki.

(4) A beépítési mód: oldalhatáron álló vagy szabadon álló lehet a tűzrendészeti és épülettávolsági előírások betartásával.

(5) Az építési használat határai:

8. § (1) A szabályozási terven a terület jele: (Gip).

(2) Az ipari egyéb területen elsősorban a működéshez szükséges – nem jelentős zavaró hatású - építmények raktárak, tárolók szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló, stb. helyezhetők el. A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni. Állattartó épületek az állattartó rendeletben szabályozott keretek között helyezhetők el, a lakóterülethez a meglévő épületeknél közelebb állattartó épület építése nem engedélyezhető.

(3) A legkisebb kialakítható telekszélesség 30 méter, telekterület 3000 m² lehet. A beépítési mód szabadon álló. A beépíthetőség mértéke max. 30 %. Ha a meglévő terület megosztásra kerül, telekalakítás során kialakuló területek beépítettsége a meglévő beépíthetőséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 30 %-ot.

(4) Az építési használat határai:

9. § (1) A különleges terület elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt került kialakításra. A település területén a működő temető (Kt) és a műemléki kastély (Ki) tartozik e kategóriába.

(2) A temető és a kastély területén belül csak a működéshez szükséges építmények és a parkolók helyezhetők el. Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. Az épület jellemzői miatt ennél nagyobb értéket is megállapíthat az építésügyi hatóság (pl: harangtorony, kálvária, stb.). Beépítettség a 3%-ot nem haladhatja meg.

(3) Az 1 hrsz idegenforgalmi terület (Ki) helyi jelentőségű természetvédelmi terület, épülete műemlék. területén belül csak a működéshez szükséges építmények és a parkolók helyezhetők el. A földrészleten és az épületen bármilyen építési, szerelési, fakivágási és ültetési tevékenységet végezni, azt a rendeltetésétől eltérően használni a természetvédelmi és műemlékvédelmi hatóságok/szakhatóságok engedélyével vagy hozzájárulásával lehet a III.fejezet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével. A kastélypark területe nem osztható.

(4) A parkoló szükségletét az OTÉK 4. sz. melléklete szerinti mértékben kell biztosítani. Az egyes építési övezetekben lévő funkciók számára szükséges parkolók telken belül biztosítandók. Amennyiben a szükséges mennyiség telken belül nem helyezhető el, akkor a fennmaradó rész területen kívül közterületen is elhelyezhető a tulajdonos hozzájárulásával. A parkolók környezetében, szabad felületeken legalább 150 m² összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.

(5) A területeket részleges közművesítéssel kell ellátni. A zárt szennyvíztárolót a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell tervezni, létesíteni és működtetni a szennyvízhálózat kiépítéséig.

10. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok építési területeit a terv tartalmazza.

(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket az OTÉK 26. §-ban előírtak figyelembe vételével kell biztosítani. Ahol magánút kialakítható, azt közúthoz kell csatlakoztatni.

(3) A közutak, közművek védőtávolságait a vonatkozó szabványok előírásai alapján a szabályozási terv szerint kell figyelembe venni. Az OTÉK-ban és szabványokban előírt védőtávolságokon belüli építésügyi hatósági ügyekben az érintett szakhatóságokat be kell vonni az engedélyezési eljárásba és az üzemeltető véleményét is ki kell kérni.

(4) A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. § (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

11. § (1) A zöldterületet a szabályozási terv jelöli. A területet növényzettel fedetten kell kialakítani. A területet más célú használatra nem szabad engedélyezni. Karbantartásáról gondoskodni kell.

(2) A közterület felőli határán 60 cm magasságban tartott élő sövény telepíthető. a területén csak emlékművek, játszótéri berendezések, pihenőpadok helyezhetők el balesetmentesen kialakítva.

12. § (1) A település igazgatási területén védelmi (Ev) és gazdasági erdők (Eg) területei kerültek kijelölésre

(2) A meglévő vagy tervezett védelmi rendeltetésű (Ev) jelű erdőterületeken építeni csak az erdészeti hatóság – megfelelő feltételeket szabó – hozzájárulásával természetvédelmi, erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti célból, valamint közlekedési és közmű létesítmények elhelyezése céljából szabad.

(3) A 10 ha-nál nagyobb gazdasági erdők (Eg) területén közlekedési és közmű létesítmények, az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények, vadászházak és vadász lesek a táji környezettel összhangban az ÁESZ hozzájárulásával építhetők max. 0,3 % beépítéssel.

(4) Erdő telepítése csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos erdőállományokkal történhet az illetékes erdészeti hatóság engedélyével. A telepítés megtörténtéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat lehetséges

13. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés, a kert és szőlő-, gyümölcs termesztés, és gazdálkodás területe és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A település igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek alakulnak ki:

14. § (1) Az általános mezőgazdasági területeket (Má) a szabályozási terv jelöli.

(2) A szántó, stb. árutermelő (Má) övezetben és az (Má-1) övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 3000 m² lehet. Az övezetben elhelyezhetők köztárgyak, közutak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek. Az OTÉK 29. § feltételei alapján a terület rendeltetését szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, valamint birtokközpont is kialakítható.

(3) Az érzékeny mezőgazdasági övezetben (Má-0) a terület rendeltetését megváltoztatni, vagy azon építkezni nem szabad. Köztárgyak, közutak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek az érintett szakhatóságok hozzájárulásával elhelyezhetők.

15. § (1) A kertes mezőgazdasági területeket (Mk, Mk-0) a szabályozási terv jelöli.

(2) A szőlő, gyümölcsös mezőgazdasági övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 1500 m² lehet. Beépíteni csak a (3-5) bekezdésben meghatározott feltételekkel lehet. (Mk-0) jelű területen telket megosztani és építeni nem lehet.

(3) (Mk) övezetben a beépíthető legkisebb telekszélesség 12 m lehet. Építmények elhelyezésének feltétele a villamos energia és ivóvíz ellátás biztosítása. A földrészleteket megközelítő utak szélessége min. 8 méter lehet, felületét csészeszelvényűre kell kialakítani, melynek egyaránt alkalmasnak kell lenni a közlekedésre és a csapadékvíz elvezetésére. Közművel ellátott építmény szennyvíz elhelyezése zárt közműpótló berendezésbe történhet, melynek műszaki megoldását és engedélyezési feltételeit a környezetvédelmi és vízügyi hatóság elfogadta.

16. § (1) A vízgazdálkodási (V) területeket a terv tartalmazza

(2) A vízfolyások mentén 50-50 méteren, a tómedrek mentén 100-100 méteren belül építkezni tilos. A területeken csak a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási közösségi építmények helyezhetők el.

(3) A patakok partéle mentén a karbantartás részére 6-6 méter terület biztosítandó. (A használatáról és hasznosításáról a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet intézkedik, betartásáról gondoskodni kell.)

(4) A vízvédelmi területen a vízfolyások védelme érdekében vízminőséget rontó tevékenység nem folytatható. A vizek nitrát szennyeződéssel szembeni védelemről gondoskodni kell.

17. § A környezet-, természet-, kulturális örökség és helyi védelemmel, kapcsolatos területeket, és egyedi védettséget, szabályozást, védőtávolságokat, védőterületeket a szabályozási terv, a védelmi vonalakat a településszerkezeti és a szabályozási terv tünteti fel. E fejezet alkalmazásánál figyelembe kell venni az OTÉK 3. § (3) bekezdés alapján készített alátámasztó munkarészben foglaltakat és a kulturális örökségvédelmi tanulmányt.

18. § (1) A környezetvédelem készülő külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(2) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a község igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a légszennyezési határérték tekintetében megfelelőek, ha olyan tevékenység van a településben, ahol ez nem teljesűl a technológiát kell módosítani. (47/2004. (III. 18.) Korm. rendeletet).

(3) A település szennyeződésérzékenységi besorolása: érzékeny terület. Ennek megfelelően a felszín alatti vizekbe kockázatos anyag, ilyen anyagot tartalmazó vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése tilos.

(4) Állattartás az övezeti előírások, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások, valamint az önkormányzati rendelet szerint történhet.

(5) Állati hullát, kommunális szemetet, szippantott szennyvizet a településen kívül kell elhelyezni hatóságilag engedélyezett helyen.

(6) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény telepítéséhez vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának a megváltoztatásához a környezetvédelmi szakhatóság véleményét ki kell kérni.

(7) Veszélyes hulladék üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmeneti jelleggel is csak a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint tárolható.

(8) Bármely szennyvizet, trágyát termelő üzemi létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz és a trágya, trágyalé átmeneti tárolása, melyet engedéllyel működő üritőhelyre, elhelyező területre kell szállítani.

(9) A földutak és vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell (figyelemmel a 120/1999 (VIII.6.) Korm. sz. rendelet előírásaira).

(10) A zaj és rezgésvédelemi határértékek tekintetében a (8/2002 (III.22.) KöM – EüM együttes rendeletben) megjelölt határértékeket biztosítani kell a zajkibocsátó és zajtól védendő területek kijelölésénél, azokon ilyen jellegű épületek elhelyezésének vagy meglévő épület funkcióváltozásának engedélyezésénél.

19. § (1) A település igazgatási területén a Pogányvölgyi vízfolyás mentén ökológiai (zöld) folyosó helyezkedik el, ebben lévő természeti területet (Tt) és a szabályozási terv külön is jelzi. a Csombárdi árok mente országosan védett természeti terület (T), határát a terv jelöli, mely egyben a kilátásvédelmi terület határa is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, belterület nem bővíthető. Üzemanyag töltő állomás nem létesíthető. Vezetékek létesítése csak terepszint alatt létesíthető kivéve, ha terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne; ettől eltérni a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

(3) A védett területeken a növényállomány védelméről és karbantartásáról gondoskodni kell. E területen bármilyen – a HÉSZ-ben megengedett - létesítmény elhelyezése, bontása vagy megváltoztatása az érintett természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.

20. § (1) Tájképvédelem övezete megegyezik a Csombárdi árok védett természeti terület (T) határával, így azt a terv külön nem jelöli.

(2) A tájképvédelmi területeken az Ökr. 19. §-ban leírt szabályokat kell alkalmazni.

21. § (1) A település műemlék épületét és annak műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Műemléki védelem alatt áll:

22. § (1) A nyilvántartott régészeti, továbbá régészeti érdekű lelőhelyeket és környezetét az Ökr. melléklete, valamint a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) szakhatóságként be kell vonni. A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha erre nincs mód, a beruházással veszélyeztetett lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni.

(3) A régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához, ill. bármilyen talajbolygatással, földmunkával járó munkálatok esetében ki kell kérni a KÖH véleményét.

(4) Ha a község igazgatási területén bárhol - az építés vagy művelés kapcsán - újabb régészeti emlék kerül elő a további építést, művelést azonnal fel kell függeszteni, és a helyszínen a lelet megóvása mellett értesíteni kell a (kör)jegyzőt aki a Múzeum (Sm-i Múzeumok Igazgatósága) és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdeni a mentő feltárást. Nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

23. § (1) A község településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékeinek védelme és megőrzése céljából a HÉSZ helyi védelmet rendel el, melyet az építészeti értékvédelem című alátámasztó munkarész megállapításai alapján a HÉSZ melléklete és a szabályozási terv tüntet fel. A helyi védett objektumok - tulajdonformájukra való tekintet nélkül - a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk és bemutatásuk közérdek.

(2) E rendelet alkalmazása során: védett épület, építmény: a melléklet szerinti, és jelen rendelettel védetté nyilvánított, a településkép megőrzése, valamint építészeti szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden eredeti alkotórészét - épületszerkezeteit, díszítőelemeit - védelem illeti.

(3) A helyi védettség alá helyezést, vagy annak megszűnését bármely természetes- vagy jogi személy kezdeményezheti. A kezdeményezést ez esetben önálló értékvizsgálattal kell alátámasztani. A kérdésben a Képviselő testület rendelettel dönt.

(4) A védettség megállapításával, törlésével és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos tennivalók a jegyző feladata (66/1999. (VIII.13.) FVM rendeletben foglaltak szerint kell megvalósítania). A helyi védelem elrendeléséről, vagy megszűnéséről az érdekelteket ( tulajdonosok, illetve az ingatlan nyilvántartásban szereplő egyéb jogosultak ), valamint az illetékes földhivatalt és építésügyi hatóságot, területi védelemnél az érdekelt közműveket, kezelőket és szolgáltatókat is értesíteni kell. A helyi védettség elrendelését, vagy megszűnését az ingatlan nyilvántartásba is be kell jegyeztetni. A helyi védelemről nyilvántartást kell felfektetni és folyamatosan kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a helyi védett objektum lényeges adatait, melynek meg kell egyezni az építészeti értékvizsgálat megfelelő részeivel .

(5) A helyi védelem szempontjából érintett építményeken tervezett mindennemű építési tevékenység építési engedély köteles, azok is, melyek egyéb jogszabályok alapján engedély nélkül is végezhetők. A hatósági eljárás során a szabályozási terv és az építészeti értékvédelem című alátámasztó munkarész, előírásait együttesen kell alkalmazni. A helyi védett épületeken tervezett mindennemű beavatkozáshoz a fellelt állapotot rögzítő részletes felmérési terv és fotó dokumentáció készítése szükséges az engedélyezési eljáráskor. A tervezett átépítések engedélyezéséhez be kell szerezni a települési főépítész (ennek hiányában a megyei főépítész) hozzájárulását. Helyi védett épületeken bontás (teljes, vagy részleges) csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. Helyi védelem alól kivont épület lebontása esetén annak helyén csak a lebontott épület nagyság- rendjében és arányaival épülő új épület építése engedélyezhető.

(6) Védett területen a telkek megosztása és összevonása nem engedélyezhető.

24. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :

25. § (1) Lakó és kiszolgáló út létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárásban vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Ha a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan lakó és kiszolgáló út céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

26. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhat elő. Beültetési kötelezettséget kell előírni gazdasági (Gip) területen a lakóterület felőli telekhatárok mentén a saját telken belül a BSZ-1 jelű tervben megjelölt helyen és mértékben.

(4) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

27. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és ismételhető pénzbírsággal sújtható.

(2) Építési birsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(3) E rendelet 2005. november 10. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Egyidejűleg a 5/1996.(XII. 18.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.