Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) felhatalmazása alapján az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Bélapátfalva Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra (továbbiakban: lakás).

II. fejezet

A lakásbérlet szabályai

2. §

(1) Bélapátfalva városban az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadója a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet (továbbiakban: bérbeadó), amely egyúttal a vagyonkezelési feladatokat is ellátja.

 (2) A bérbeadó köteles az önkormányzati tulajdonú lakásokról naprakész nyilvántartást vezetni.

A lakásbérlet létrejötte

3. §

(1) Önkormányzati lakás bérbeadása történhet:

a) szociális szempontokra tekintettel,

b) piaci viszonyokra tekintettel,

      c) szolgálati jelleggel, önkormányzati közérdekű feladatok ellátása, segítése céljából.

(2) Az önkormányzati lakások bérleti jogát - a 6-7 §-okban foglaltak kivételével - pályázat vagy kérelem útján lehet elnyerni. A kérelmet a bérbeadóhoz kell benyújtani, melyet a Képviselő-testület bírál el.

(3) A pályázatot a Képviselő-testület írja ki.

(4) A pályázati hirdetményeket a helyben szokásos módon (hirdetőtábla, helyi kábel TV) közzé kell tenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett lakás címét, műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),

b) a lakás induló lakbérét,

c) azt, hogy több pályázó esetén kik részesülnek előnyben, továbbá

d) a pályázat benyújtásának határidejét.

e) az e rendelet alapján a szociális körülményei miatt rászoruló személy a lakbér megfizetéséhez e rendelet előírásainak megfelelő támogatást igényelhet,

f) a szociális körülményei alapján rászorulónak nem tekinthető pályázók közül az részesül előnyben aki a lakbér előzetes megfizetését a meghirdetett – legalább 6 havi – összeghez képest hosszabb időtartamra szólóan vállalja.

(5) A bérbeadó a bérlővel jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott bérleti szerződést köti meg.

3/A. §

​

(1) Az önkormányzat kérelemre közérdekű feladatok ellátásához lakást (továbbiakban: szolgálati lakás) biztosíthat annak a szakembernek, akinek lakhatása más módon nem oldható meg.

(2) A beérkezett kérelmekre az önkormányzat illetékes bizottsága tesz javaslatot a képviselő-testület részére. A bérbeadó a képviselő-testület által kiválasztott személlyel köti meg a bérleti szerződést.

(3) Az (1) bekezdés alapján csak akkor adható szolgálati lakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozója tulajdonában, bérletében nincs Bélapátfalván beköltözhető ingatlan és öt éven belül nem is volt.

(4) Szakember elhelyezése céljából lakást a képviselő-testület határozata alapján annak lehet adni, aki bélapátfalvai költségvetési szervvel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy ilyen jogviszonyt kíván létesíteni és foglalkoztatására vonatkozóan a foglalkoztató szerv nyilatkozott.

(5) Városi érdekből indokolt esetben városi, nem költségvetési szervek szakemberei részére is adható szolgálati lakás.

(6) Az (4) és (5) bekezdésben felsoroltak részére lakást a bélapátfalvai köztisztviselői, közalkalmazotti, jogviszony vagy munkaviszony tartamára, de legfeljebb öt évre lehet bérbe adni. Annak a bérlőnek, aki ez alatt az idő alatt elhelyezését nem tudja megoldani és munkájára az őt alkalmazó költségvetési szerv –ideértve a (5) bekezdést is- számít, egy alkalommal ez az időtartam újabb, legfeljebb öt éves időtartamra meghosszabbítható.

(7) A bérleti időtartam lejártát, vagy a jogosultság megszűnését követően a bérlő köteles 15 napon belül a lakást rendeltetésszerű  használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani A bérlő elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni, elhelyezési és kártalanítási igény nélkül.

(8) A szakember számára bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő a Lt. 21.§ (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően más személyt nem fogadhat be.

4. §

(1) Szociális helyzete alapján kérelmére annak adható bérbe önkormányzati lakás:

a) akinek a családjában – a vele együtt költözőket is figyelembe véve az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének a 350 %-át,

b) aki beköltözhető lakástulajdonnal, lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti joggal, üdülővel, beépíthető lakótelekkel, üdülőtelekkel nem rendelkezik,

c) aki 500.000 Ft-ot meghaladó ingó vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A jövedelmet (előző 6 hóról) a munkáltatótól, az ellátást folyósító szervtől, vagy az APEH-től beszerzett igazolással kell bizonyítani. A jövedelembe bármilyen címen kapott járandóság (családi pótlék, tartásdíj, osztalék, stb.) beszámít, a fizetett tartásdíj csökkentő tényező.

(3) Szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi méretű lakás adható bérbe az együttlakó személyek számától függően:

                          lakószobák száma                                      együtt költözők száma

                     1 szoba                                                            1-3 fő

                     2 szoba                                                            2-4 fő

                     3 szoba                                                            3-nál több fő

(4) Szociális jelleggel csak e feltétel fennállásáig köthető bérleti szerződés.

(5) A szociális helyzet alapján kiutalt bérlakások bérlőinek szociális rászorultságát minden év március 31-ig a (2) bekezdésben megjelölt módon a bérbeadó felhívására igazolni kell.

(6) A szociális jogosultság megszűnése esetén a bérbeadó ugyanarra a lakásra határozatlan időre köthet bérleti szerződést a bérlővel.

5. §

(1) A benyújtott pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(2) A pályázók közül elsőbbséget élveznek, az alábbi sorrendben:

a) akik életveszélyes, vagy egészségre ártalmas körülmények között laknak,

b) akik önkormányzati lakásbérleményt kívánnak cserélni,

c) zsúfoltabb lakáskörülmények között élők,

d) munkaképtelenek, súlyos egészségkárosodásban vagy testi fogyatékosságban szenvedők,

e) albérletben lakók.

(3) A bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést.

6. §

​

(1) Az e célra létesített önkormányzati bérlakásokat a bérbeadó piaci lakbér megfizetése fejében adhatja bérbe.

(2) A pályázati felhívásban a lakás jellemző adatain kívül meg kell jelölni az induló négyzetméterenkénti lakbér összeget is, amelynél kisebbre ajánlatot tenni nem lehet.

(3) A bérbeadó a zárt borítékban beérkező bérleti ajánlatok közül a számára gazdaságilag legkedvezőbbet fogadja el.

7. §

(1) Határozott időre, vagy valamely feltétel fennállásáig (a munkaviszony, megbízatás időtartamára) az alábbi esetekben a polgármester az önkormányzati bérlakásba bérlőt jelölhet ki:

a) a városban kiemelkedő fontosságú állást betöltő személyek elhelyezése céljából, vagy

b) köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyra tekintettel, a munkakör ellátása érdekében.

(2) Ilyen esetekben a lakások bérbeadása során ki kell kötni:

a) Lakásbérleti szerződés a munkaviszony fennállásáig illetőleg határozott időtartamra szól.

b) Ha a bérlő a munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésre nem tarthat igényt.

c) A bérlő a lakásba bármely más személyt csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be.

d) A bérlő bérlőtársi, albérleti, tartási szerződést nem köthet.

e) Lakás-csere szerződés kizárólag a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával érvényes.

f) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetve cseréjéről.

g) A bérlő a vízellátásért, csatornahasználatért, egyéb közüzemi szolgáltatásokért, valamint a részére nyújtott külön szolgáltatásokért a lakbéren felül külön díjat köteles fizetni, melyet a bérleti szerződésben kell meghatározni.

8. §

Hatályát vesztette

9. §

(1) Önkormányzati lakásra – ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik – a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni. (Ltv. 4.§ (4))

(2) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.

(3) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg az unoka 18. életévét betöltötte, és a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta együtt lakik.

(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) és (3) bekezdésben említett hozzátartozó az önkormányzat területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) A bérlő hozzátartozójának másik lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérbeadási céllal hasznosítja.

10. §

(1) Megüresedett társbérleti lakrészt a társbérlőnek pályázat mellőzésével teljes egészében bérbe lehet adni.

(2) Amennyiben az így kialakult lakás nagysága meghaladja a 4.§ (3) bekezdésében foglalt mértéket a bérlő a szociális jogosultságát akkor is elveszti, ha a jövedelmi viszonyai alapján egyébként az megilletné.

III. fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

​

11. §

(1) A bérbeadó a jelen rendelet 2. mellékletében megállapított lakbér alapján köt szerződést a bérlővel.

(2) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani, úgy, hogy erről a bérlő legalább 30 nappal előbb értesítést kapjon.

(3) A havi lakbér összegét csökkenteni kell 40 %-os mértékben, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (aládúcolt, nedves, penészes, gombás, stb.).

12. §

(1) Amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, előzőleg külön szerződésben kell rögzíteni az elvégzendő munkákat, annak költségeit, a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint a munkálatok elvégzésének határidejét.

(2) A bérlő ráfordításait számlával köteles igazolni, amely lakbérébe beszámítható.

(3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő többletkiadásainak a megfizetésére csak akkor tarthat igényt, amennyiben az a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges.

(4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő e munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést – a Ltv. 24. § (1) bekezdésének b) pontja alapján – felmondhatja. A bérlő jogosult az (1) bekezdés szerinti külön szerződésben rögzített, ténylegesen elvégzett munkálatok költségeinek megtérítésére.

13. §

​

(1) A bérbeadó a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről csak akkor köteles gondoskodni, ha a bérlő vállalja az ennek megfelelő magasabb lakbér megfizetését.

(2) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározott költségek pontos megjelölését, azok időbeni ütemezését, továbbá a lakbér összegét növelő – egy hónapra lebontott – és a rendelet szabályai szerint kiszámított költségeit.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak alapján a lakásbérleti szerződésben meghatározott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetőleg a lakás berendezéseinek rongálása idézte elő, azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.

14. §

(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. (Ltv. 15. § (1))

(2) A bérbeadó – a bérlő kérésére –csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás átalakítása, korszerűsítése költségeit a lakbérbe való beszámítással egyenlítse ki.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben említet munka következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli. (Ltv. 15. § (2))

15. §

(1) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(2) A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni. (Ltv. 17. §)

16. §

(1) A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. (Ltv. 20. § (1))

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével a használati díj mértéke a lakás lakbérének kétszeres összege.

17. §

(1) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha-, és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét).(Ltv. 21. §. (2))

(2) Amennyiben az Ltv. alapján a befogadáshoz bérbeadói hozzájárulás szükséges, a bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

18. §

(1) A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet. (Ltv. 22. §)

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

a) az eltartó a 18. életévét még nem töltötte be,

b) az eltartó a 18. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,

c) az eltartó, vagy házastársa lakással rendelkezik,

d) az eltartó az egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes,

e) a bérlő az életkora, illetőleg az egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul,

f) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik,

g) a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket az egyedi esetekben köteles megvizsgálni.

IV. fejezet

A lakásbérlet megszűnése

19. §

(1) A lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján úgy is megszüntethető, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe.

(2) A határozatlan idejű lakásbérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére a lakás leadása ellenében pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés mértéke legfeljebb a havi bérleti díj huszonnégyszerese.

(3) A bérleti szerződésnek a jogviszony keletkezésétől számított öt éven belül történő megszüntetése esetén a bérlő nem jogosult pénzbeli térítésre.

(4) A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről a polgármester dönt.

20. §

(1) A bérbeadó lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2).A bérbeadó a lakáscseréhez való hozzájárulás megadása előtt a cserepartnertől megkéri tulajdonát képező ingatlan 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatát, továbbá a cserepartnertől lakásbérleti szerződést, és a bérbeadó írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati lakás bérlőjével lakásbérleti szerződést kíván kötni.

(3) Az önkormányzat jogosult a cserepartner lakását a helyszínen megszemlélni annak alátámasztására, hogy a cserepartner lakása ténylegesen létezik, továbbá a lakás lakhatás szempontjából beköltözhető arra alkalmas állapotban van.

(4) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(5) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

a) az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól, és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,

b) a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati bérlakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,

c) a cserepartner az önkormányzat által megjelölt határidőben a (2) bekezdésben foglaltakat határidőben nem teljesíti.

(6) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékozatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő – e rendelet szabályai szerinti – bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

21. §

(1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – kivéve a bérleti jog folytatására jogosultat – másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2) Amennyiben a bérleti szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, és a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy nincs, az örökösöknek a lakást kiürített és tiszta állapotban 30 napon belül a bérbeadónak le kell adni.

V. fejezet

Az albérletbe adás szabályai

22. §

(1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával , lakás céljára albérletbe adhatja.

A hozzájárulás nélküli albérletbe adás lényeges szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a Ltv. 24. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felmondást.

(2) Nem adható hozzájárulás:

a) a teljes lakás albérletbe adásához,

b) szükséglakás és egy szobás lakás egy részének albérletbe adásához.

(3) A bérbeadó csak olyan albérleti szerződés kötéséhez adhat hozzájárulást, amely garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.

(4) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

VI. fejezet

A lakbér mértéke és a lakbértámogatás

23. §

(1) A lakbér mértékét, az Önkormányzat évente egy alkalommal, január 1-jével módosíthatja.

(2) A lakbértámogatásra a Szociális rendelet lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(3) A támogatásra való jogosultságot, annak összegét az Önkormányzat Szociális Bizottsága állapítja meg.

(4) Kifizetése havonta a lakbérbe való átutalással történik.

Záró rendelkezések

24. §

(1) Ez a rendelet 2005. április 1-jén lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bélapátfalva Nagyközségi Önkormányzat a lakásbérlet szabályairól szóló 1/1994. (III.1.) rendelete, valamint az azt módosító 6/1995. (III.27.), 2/1997. (II.10.), 4/1998. (I.19.), 6/1999. (II.15.), 4/2000. (II.14.), 8/2001. (II.12.), 7/2002. (II.11.), 23/2002. (XII.16.), 27/2003. (XII.16.) és 27/2004. (XII. 21.) rendeletei.

                            Ferencz Péter s.k.                                           Fehér Lászlóné s.k.                                                                                   polgármester                                                          jegyző