1. § 1. A rendelet területi hatálya község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. A község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építési tevékenységet végezni, valamint arra hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervlapok együttes alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.

3. A helyi védelem alá vont építmények és régészeti értékek listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az épületek, építmények helyi védelmi listája építész szakvélemény alapján önkormányzati rendelettel kiegészíthető, módosítható. A módosítással, kiegészítéssel kapcsolatosan előzetesen be kell szerezni a megyei főépítész szakvéleményét.

4. A község belterülete a 2-3. sz. mellékletekben rögzített módon változhat. A belterületi határ tervezett változtatásának célja elsősorban új lakóterületek, továbbá gazdasági területek területigényének biztosítása. A tervezett belterületbe vonás ütemezetten is történhet.

5. A rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

1.sz. melléklet: a helyi védelemben részesült épületek, építmények, valamint régészeti értékek kimutatása

2.sz. melléklet: külterületi szabályozási tervlap SZ-1 M 1:10000

3.sz. melléklet: belterületi szabályozási tervlap SZ-2 M 1:2000

2. § 1. A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepnek megfelelően I. vagy II. rendűek.

2. Az elsőrendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. Elsőrendűnek tekintendő a közterületszabályozási vonal, a terület-felhasználási határ és az övezethatár, valamint az egyes lehatárolt területegységek és az azokra vonatkozó előírások.

3. A másodrendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők.

3. § A község közigazgatási területén az alábbi megnevezésű és jelű területfelhasználási egységek találhatók:

beépítésre szánt területek:

lakóterületek L

településközponti vegyes területek Vt

beépítésre nem szánt területek:

közlekedési területek Kö

zöldterületek Z

erdőterületek E

mezőgazdasági területek M

vízgazdálkodási területek V

4. § Amennyiben olyan területek beépítésére kerül sor, melyeken a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a területek beépítése előtt a azok vízelvezetésére a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet előírásai szerinti vízjogi engedélyt kell beszerezni.

5. § 1. A terület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóépületekben, illetve lakóterületen olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyek környezetterhelése nem haladja meg az adott lakóterületre megengedett határértékeket.

2. A területen, lakóépületeken kívül önállóan is elhelyezhető a helyi lakosság gépkocsi-tárolója, alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az 1. bekezdésben megfogalmazott követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenységet szolgáló épület.

3. A meglévő falusias lakóterületeken az oldalkertben álló, az OTÉK előírásainak nem megfelelő elhelyezésű építmények és keresztcsűrök – így az oldalhatáron álló lakóépülettel szemben álló utcafronti gazdasági épületek is - megtarthatók és felújíthatók, bontásuk esetén újraépíthetők tűzvédelmi szakvélemény alapján.

4. A lakóterületen a következő terület található:

falusias lakóterület Lf

6. § 1. A területen az OTÉK 14. § 1. és 2. bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el, de nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.

2. Ahol a belterületi szabályozási terv hátsó építési vonalat határoz meg, a beépítettség foka és a megengedett legkisebb zöldterület értékét a telek ezen – beépíthető – részének alapján kell megállapítani.

3. A területen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre vonatkozó további szabályok:

4. A kialakult építési övezetekben az adott környezetben jellemző szélességű és mélységű telkek alakíthatók ki.

5. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és építési előírásokat az alábbi táblázat és szöveges kiegészítése tartalmazza:

7. § 1. A területen az OTÉK 16. §-ban megnevezett építmények helyezhetők el.

2. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

8. § 1. A különleges területbe az OTÉK 24. § szerinti területek tartoznak.

2. A község szabályozási tervében szereplő különleges területek az alábbiak:

sportterület: Ks

temetők területe Kt

3. Az egyes különleges területeken az alábbi telekalakítási és építési szabályokat kell betartani:

9. §¹ (1) A területen kétfajta közlekedési terület különböztethető meg:

- közúti közlekedési terület KöU

- vasúti közlekedési terület KöV

(2) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(3) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, csak az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.

(4) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(5) Hírközlési létesítmények közterületen, az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el. 10m-nél magasabb átjátszó- ill. adótornyok nem helyezhetők el belterületen, üdülőterületen, kertes mezőgazdasági területen, védett területen, ökológiai folyosóban.

(6) A szabályozási terven szabályozási vonallal érintett tervezett közút területének kialakítása során az érintett övezetekre előírt minimális telekméretet nem kell figyelembe venni.

10. § 1. E terület-felhasználási egységbe az erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.

A területen – az SZ-1 szabályozási tervlapon jelölt lehatárolással – az alábbi területeket különböztetjük meg:

- gazdasági célú erdőterület Eg

- védett ill. védelmi célú erdőterület Ev

2. A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények, amelyek kivonással elhelyezhetők.

3. Beruházás céljára csak akkor vehető erdő igénybe, ha erre alkalmas más művelési ágú terület nincs. A termelésből való kivonáshoz az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.

11. § 1. E terület-felhasználási egységben az OTÉK 30. § (2) bekezdése és a parti sávok, vízjárta területek, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításával kapcsolatos jogszabályok (jelenleg a 46/1999.(III.18.) kormányrendelet) szerinti építmények helyezhetők el.

2. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban (jelenleg a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet) foglaltak szerint lehet.

3. Az álló- és folyóvizek partjától (telekhatárától) számított 6 m szélességben karbantartás céljára kezelési terület biztosítandó.

4. A közcélú vízilétesítmények fenntartását, az ezzel kapcsolatos feladatokat a vonatkozó jogszabályok (jelenleg a 120/1999.(VIII.6.) Kormányrendelet) figyelembe vételével kell ellátni.

5. Vízimunka elvégzéséhez illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatba vételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemelési engedély) vízjogi engedély szükséges a vonatkozó jogszabályok (jelenleg az 1995. évi LVII. Tv. 28. § (1)) alapján.

12. § 1. E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

2. Termőföldet érintően a vonatkozó jogszabályokban (jelenleg az 1994. évi LV. TV. 62-69. §) rögzített esetekben meg kell kérni a Növény- és Talajvédelmi hatóság engedélyét.

3. Mezőgazdasági területeken történő beruházásokhoz a vonatkozó jogszabályok (jelenleg az 1994. évi LV. Tv 70. §.) alapján meg kell kérni a Növény- és Talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását.

4. A mezőgazdasági területen a következő területek találhatók:

általános mezőgazdasági terület Má

kertes mezőgazdasági terület Mk

5. Az általános mezőgazdasági terület arra alkalmas földrészletén az OTÉK 29. §. bekezdésében rögzített szabályok betartásával birtokközpont alakítható ki.

6. A „kertövezet” a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű területeket foglalja magában:

13. § 1. E terület-felhasználási egységbe az OTÉK 27. § (1) bekezdésében körülírt területek tartoznak.

2. A területen – 2 %-ot meg nem haladó beépítettséggel – az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt épületek és létesítmények helyezhetők el. Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5m-t.

14. § 1. A helyi védettség alatt álló létesítmények tekintetében az építésügyi eljárásokban az általános előírásokon túlmenően az e rendelet előírásában foglalt építésügyi kötelezettségek is betartandók.

2. A védettség fokozatai:

3. A H-1 jelű épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását megőrizve a homlokzati tagozatokat.

4. A H-2 jelű védettség esetén a meghatározott részértéket kell védeni. Az épületek bizonyos kötöttségek mellett átalakíthatók, bővíthetők, felújíthatók és lebonthatók.

- Tárgyi részérték védelme esetén azt az építés során eredeti szerepének megfelelően újból alkalmazni kell.

- Az épülettömeg védelme esetén az esetlegesen építendő új épület csak az eredetivel azonos, vagy ahhoz hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű lehet.

5. A helyi védettségű épületek rontott homlokzata esetén az építési engedélyezés során a tervezett építési tevékenység jellege, nagyságrendje függvényében az alábbiakat szorgalmazni kell:

- megfelelő felületképzést és színezést,

- a tagozatok, az eredeti arányú nyílászárók, részben vagy egészben történő visszaállítását,

- a homlokzatok, a tetők rosszul átépített részeinek visszaállítását,

- a főtömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontását vagy építészeti egységet eredményező átépítését,

- a kerítések, kapuk visszaállítását, illetve utcaképhez illeszkedő átépítését,

- az épület és a hozzátartozó építmények mai elveknek megfelelő és környezethez illeszkedő építészeti egységeinek megteremtését.

6. A helyi védettségű épület rendeltetésszerű használata meghatározó jelentőségű. Amennyiben az eredeti hasznosítás nem biztosítható, az esetleges alternatív lehetőségek között a közcélú funkciókat előnyben kell részesíteni.

A helyi védelem alá vonandó épületek tulajdonosait - előzetes szóbeli tájékoztatást követően egyedi határozattal kell értesíteni a védelem tényéről, és annak az építési előírások szerinti tartalmáról, biztosítva a fellebbezés lehetőségét.

15. § 1. A régészeti érdekű területeket és nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az SZ-1 külterületi szabályozási tervlap ábrázolja. A régészeti lelőhelyekkel kapcsolatosan a vonatkozó jogszabályok (jelenleg a 2001. évi LXIV. tTv.) előírásai betartandók. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

2. Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén javasolt kikérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.

3. Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok kerülnek elő, a munkálatokat fel kell függeszteni és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

16. § 1. Általános követelmények

17. § A község közigazgatási területén található védett természeti területeket, a biodiverzitás fenntartása érdekében kijelölt területeket (Natura 2000), valamint az ökológiai folyosók területét az SZ-1 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.

18. § 1. A személygépkocsik parkolását alapvetően telken belül kell megoldani.

2. Az új – közterületi - jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint beültetési kötelezettség terheli.

20. § 1. Az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló jogszabályban (jelenleg az 1994. évi LV.Tv. 38. § e. bekezdés) meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

2. A településrendezési terv szerinti építkezések kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagok (homok, kavics, agyag stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) származhatnak.

3. A község területén üzemeltetett és a beépítés folytatásaként üzemeltetni kívánt gázelosztó vezetékek és tartozékaik biztonsági övezetére vonatkozó előírásokat meg kell tartani.

21. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervlapok kihirdetésüktől számított 31. napon lépnek hatályba. Rendelkezéseiket alapvetően a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. Amennyiben a folyamatban lévő építési ügyek szempontjából az új szabályrendelet, illetve szabályozási terv kedvezőbb, azt ezen ügyekre is alkalmazni kell.

Bodolyabér, 2005. szeptember 2.

Böröcz Tibor dr. Kósa Péter