Balatonszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testülete
6/2005. (VI.29.) rendelete^1,2
Balatonszőlős község Helyi Építési Szabályzatáról és
Szabályozási Tervéről

Egységes szerkezetbe foglalva: 2013. augusztus 06.³
Dr. Tárnoki Richárd
jegyző

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Törvény 7.§-ában,
valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. Évi LXV. Törvény 8.§. (1)
bekezdésében adott felhatalmazása alapján Balatonszőlős Község Önkormányzata az alábbi
rendeletet alkotja.

(A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.)

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya

1.§.

(1) Jelen rendelet hatálya Balatonszőlős község teljes közigazgatási területére terjed ki.
Az előírások alkalmazása

2.§.

(1) A 1.§-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt,
építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani,
korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági
engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet
előírásainak megfelelően szabad.
(2) Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének (1.sz.
melléklet BSZA jelű tervlap Szabályozási terv – Belterület, Beépítésre szánt területek, 2.sz.
melléklet KSZA jelű lervlap Szabályozási terv – Beépítésre nem szánt területek, 3. sz.
melléklet BSZA-LOV jelű tervlap Szabályozási terv – Beépítésre szánt területek-Lovardák.⁴)

A rendelet előírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók.

A szabályozás elemei

3.§.

(1) Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek: ⁵
Szabályozási vonal
Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület
határa
Területfelhasználási egységek határa
Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, vonal, beépíthető
legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság,
maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a
zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.
(2) Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út,
gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala.
(3) Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások
betartása mellett eltérhet.
(4) A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

Külterület és belterület

4.§.

(1) A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is
végrehajtható.

Területfelhasználás
5.§.

(1) A település területe építési szempontból
a. beépítésre szánt területekre
b. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
(2) A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:
a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos
építési használatuk szerint
Lakóterület:
- Falusias Lf
Vegyes terület:
- Településközpont vegyes terület Vt
Gazdasági terület:
- Kereskedelmi, szolgáltató Gksz
- Mezőgazdasági major Gm
Különleges terület:
- temető Kt
- lovarda K-lov⁶
b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos
építési használatuk szerint
Közlekedési és kömű terület:
Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt:
- országos közutak KÖu
- a helyi közutak területe külön nem jelölt
Zöldterület:
- zöldterület Z
Erdőterület:
- védelmi Ev
Mezőgazdasági terület:
kertes mezőgazdasági terület Mk
általános Má
Vízgazdálkodási terület:
- vízgazdálkodási terület V
(3) Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti
feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az
egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.
(4) Balatonszőlős közigazgatási területén új külszíni művelésű bánya nem nyitható, új bányatelek
nem fektethető, bányászati tevékenység számára terület kutatásba nem vonható, meglévő
bányatelek nem bővíthető.

II. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A lakóterületek általános előírásai

6.§.

(1) A lakóterületeken elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban
felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltőt.
(2) A fő funkciójú épület új telekalakítások esetén csak egy épülettömegben helyezhető el.
Meglévő állapot esetén (épületek átalakítása, átminősítése útján) két főfunkciójú épület is
engedélyezhető. A telken elhelyezésre kerülő mellékfunkciók maximálisan további egy
épülettömegben helyezhetők el. A főfunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem
engedélyezhető mellék funkciójú épület. A mellék funkciójú épület, vagy építmény
használatbavételi engedélye nem előzheti meg a fő funkciójú épület használatbavételi
engedélyét.
(3) Nyeles telek csak úttól elzárt belső fekvésű meglévő telek esetében alakítható ki.
(4) Az egyes telkek területének az OTÉK által meghatározott részét zöldfelületként kell
kialakítani.⁷
(5) A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot
miatt ez nem lehetséges az építési engedélyhez a parkolási tervet kell készíteni a közút kezelő
szakhatóságként való bevonásával.
(6) Az épületek csak magas tetővel (nyeregtetővel) létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető
hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill.
ahhoz színben és formában alkalmazkodó (vörös és vörösesbarna) egyéb héjalás
alkalmazható (zöld, kék szín nem alkalmazható). Nem alkalmazható a fémlemez és táblás
lemezfedés, pl. tegola. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak
folytatásaként alkalmazható. Alkalmazható viszont a hagyományos régi betoncserép és nád.
Tetőfelépítmény nem építhető, kizárólag tetősík ablak, vagy „ökörszem ablak” építhető. A
tetőtéri részen erkély, loggia nem létesíthető.
(7) A lakóterületen lakással egybeépített (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) egy építészeti
egységben helyezhető el, úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az
övezetre előírt beépítési %-ok betartásával. A működéshez szükséges parkolási lehetőséget az
eddigi telken belül kell biztosítani.
(8) Mellékfunkciójú épület tömege nem haladhatja meg a főfunkciójú épület tömegét, kivéve a
hrsz:29-en az ott meglévő gazdasági funkció érvényes engedélyének idejéig. ⁸
(9) Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet
figyelembevételével létesíthetők.
(10) A lakóövezetek telkeit általában a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet
bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 140 cm magas lehet és a helyben szokásos látszó
mészkőből, vagy vakolt egyéb szilárd építőanyagból készülhet. Látszó beton, látszó zsalukő
nem alkalmazható az utcai kerítésnél.. Natúr deszka kerítés csak natúr fa megjelenésű lehet és
max. 160 cm magas, valamint legalább 30 % áttörtségű. Egyéb kerítés max. 160 cm magas
lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élő sövény estében
sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés
alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal.
(11) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén
annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető az övezet sajátos előírásainak
betartásával.
(12) A beépíthető minimális teleknagyságot többszörösen meghaladó telken a többszörösség
számának megfelelő számú épület építhető, de csak a minimális beépíthető teleknagyság és a
max. beépítés mérték szorzatának megfelelő nagyságú épültekkel, valamint az építési hely
illeszkedés alapján meghatározott folytatásában.
(13) Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek elhelyezése az oldalhatártól 100 cm-re lehet,
kivéve a kialakult állapotot és az Lfk övezetet, ahol 0 cm is lehet.
(14) A hátsókert általában min. 6 méter. Az oldalkert egyik övezetben sem lehet kisebb mint 5
méter. Az építési vonal az illeszkedés szabályai alapján állapítandó meg minden esetben.
(15) A lakóövezetekben az utcafronti épületszélesség az Lf-1 és Lf-2 övezetben 9 métert, Lf-k
övezetben a 7,6 métert nem haladhatja meg az épület utcafronti homlokzatától számított 5
méterig.
(16) A kialakítható teleknagyságok út és közműlétesítmények kialakítása, módosítása során
eltérhetnek az övezetre előírt minimális értéktől. Telekalakításnál a fenti esetekben a
visszamaradó teleknek továbbra is beépíthetőnek kell maradnia legalább az eseti előírásokkal.
(17) Az építés feltétele a kiépített alapközmű (víz, csatorna, elektromos) gerincvezeték
megléte.
(18) Gázkémény csak burkolt (tégla, rabic) kivitelben épülhet.
(19) Föld feletti kialakítású gáztartály nem építhető.

Központi falusias lakóterületek (Lfk)

7.§

(1) Az Lfk övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján helyezhetők el az
építmények.
(2) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
(3) Az övezetben a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés kialakítása előírás legyen
az utcavonalnál lévő épületek engedélyeihez. (Macskalépcsős oromfal, osztott fa ablakok,
húzott homlokzatdíszek.) ⁹
(4) Az övezetben a villamos energia valamint a távközlési vezetékek lehelyezését a 2000. évi
CXII. törvény 27.§ b) szerint kell megoldani. A közművek és kapcsolódó létesítményeik
(tájesztétikai szemléletű) takart elhelyezéssel kerüljenek kialakításra.
(5) Az övezetben az előkert a kialakulthoz illeszkedő kell, hogy legyen.

Falusias lakóterületek (Lf)

8.§.

(1) Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a
következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Övezeti
jel
Kialakítható telek
min. nagyság (m2)
Beépítés
módja
Max. beépítettség
mértéke (%)
Max. építmény
magasság (m)
Kialakítható min.
telekszélesség (m)
Lfk 600 O 30 4,0 14

Övezeti
jel
Kialakítható telek
min. nagyság (m2)
Kialakítható telek
legkisebb telek szélesség
(m)
Beépítés
módja
Max. beépítettség
mértéke (%)
Max. építmény
magasság (m)
Lf-1¹⁰ 800 18 O 30 4,5
Lf-2 2000 24 SZ 30 4,5

(2) Az építmények elhelyezése során kialakult környezet esetén az illeszkedés szabályai alapján
kell eljárni, egyéb esetben az övezetben az előkert 7 m¹¹

Településközpont vegyes terület (Vt)

9. §.

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló
elsősorban központi igazgatási, egészségügyi, oktatási, szórakoztató, kulturális, kereskedelmi,
szolgáltató gazdasági, sport épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A településközponti vegyes területen nem helyezhető el parkolóház, üzemanyagtöltő.
(3) Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a
következő táblázat szerint kell meghatározni:
K-kialakult állapot szerint kizárólag a templomokra érvényes
Övezeti
jel
Kialakítható
telek
min. nagyság
(m2)
Kialakítható
telek legkisebb
telek szélesség
(m)
Beépítés
módja
Max. beépítettség
mértéke
(%)
Max. építmény
magasság
(m)
Vt-k 900 ill. K 18 ill. K SZ 30 3,5 ill. K
Vt-1 1500 30 SZ 20 4,5
(4) A Vt-1 jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadon álló beépítési
móddal helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken
történhet min. 7 méteres előkerttel, kivéve a jelölt építési helyet, ahol azon belül kell
elhelyezkedjen min. 10 méteres elő és oldalkerttel.
(5) Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az érvényes normatívák alapján számítható
parkoló mennyiséget kell megépíteni.
(6) A Vt övezetben állattartás céljára szolgáló épületek, építmények nem építhetők.
(7) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-
nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, kivéve a Vt-k övezetben, ahol a kialakult
szerinti lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás
alkalmazható. Nem alkalmazható táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a
meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. A Vt-k övezetben ettől eltérő is
lehet, de csak a műemléki hatóság engedélye alapján.
(8) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 140 cm magas kerítéssel
lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a
tömör kerítést.
(9) A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások
vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és
lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet
alkalmazásával kell kialakítani.
c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább
kétszer iskolázott fa telepítendő.
d) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása, ill. meglévő
közintézmény átalakítása esetén az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására
vonatkozóan kertészeti tervet kell tartalmaznia. A kertészeti tervnek legalább
kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet,
tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell
tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és
kertépítészmérnök készíthet. ¹²
e) intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható
ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Gazdasági terület

10.§.

(1) A gazdasági területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények
szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:
Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
Gm: mezőgazdasági major területe.
(2) A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó
paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
építési
övezet
jele
kialakítható/
beépíthető
telek min.
nagysága (m2)
kialakítható/
beépíthető
telek legkisebb
szélessége (m)
Beépítés
módja
beépítettség
max. mértéke
(%)
min.
zöldfelületi
borítottság
(%)
építménymagasság
max. (m)
Gksz 3000 40 SZ 35 30 6,0
Gm 3000 50 SZ 25 35 6,0*
*terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető,
azonban a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendő
látványtervvel kell igazolni.
(3) Az építési övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 6 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 15 m-re húzódik.
(4) A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági
övezetek részletes előírásai tartalmazzák.
b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserjeés
lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag
egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét
boríthatja.
c) a gazdasági övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok
mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 3,0 m széles, az
oldal és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló, az
előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló
növényzet létesítendő.
d) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább
kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
e) a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok előtérbe helyezése javasolt.
f) gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv
részeként kertészeti tervet kell készíteni. A kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet
(léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a
tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet
kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet.¹³
g) a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a
kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

11.§.

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül az OTÉK 19. §. (2) bekezdésében
felsorolt épületek, építmények helyezhetők el.
(2) Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45 fok közötti lehet alkalmazkodva a kialakult
környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes
cserép színéhez közelálló (pasztell színű) lehet. Kék, zöld és a környezettől erősen elütő színű
és fénylő nem lehet.
(3) A földmunkával járó beruházások esetén az érintett területet előzetesen fel kell tárni. A
területen a földmunkával járó beruházások esetén a Műemlékvédelmi Szakhatóságot az
eljárásba be kell vonni.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a telkek külső 10 m-es sávjában tájhonos
fajokból álló fasor és cserjesor létesítendő.

Mezőgazdasági major terület (Gm)

12.§.

(1) A mezőgazdasági major terület az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység:
állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás,
tárolás céljára szolgáló terület.
(2) Az övezetben új épületek nem helyezhetők el, kizárólag a meglévő épületek felújítása,
újjáépítése, illetve a Btv. előírásai¹⁴ szerinti bővítése engedélyezhető, az alábbi funkcióval:
a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához
szükséges építmények, szolgálati lakások.
b) állattartó épületek,
c) terménytárolók,
d) szerszám- és géptárolók,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) biztonsági okokból szükséges őrházak,
i) termékvezetékek és műtárgyaik,
j) komposztáló telepek építményei,
k) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti
tárolására szolgáló építmények.
(4) A mezőgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájba illő,
hagyományos szerkezetűek, magastetős, 15°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.
(5) A mezőgazdasági major gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd
burkolattal kell ellátni.
(6) A mezőgazdasági major övezetben létesítmények a Rendelet 30-35. §-nak környezetvédelmi
előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill.
üzemeltethetők:
a) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:
· az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen (hetente) elszállítani és a
trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,
· a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó
épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap
szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.
· a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt
rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet. A trágyatároló a felszíni
vizektől minimum 200 méter távolságra legyen.

Különleges területek

13.§.

(1) A különleges területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján az
alábbi övezetekbe sorolhatók:
A. temető területe (Kt)
B. lovarda területe (K-lov) ¹⁵

Temető területe (Kt)

14.§.

(1) A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna,
sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.
Az övezet részletes előírásai az alábbiak:
övezeti
jel
kialakítható
telek min.
nagysága
kialakítható
telek legkisebb
telekszélessége
beépítés
módja
beépítettség
max. mértéke
minimális
zöldfelületi
borítottság
max.
építménymagasság
Kt 1ha 100 m SZ 10 % 40 % 5,5 m
SZ: szabadon álló
(2) Az övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 20 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 20 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 20 m-re húzódik.
(3) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta
cserjesávval) telepítendő. A temető bővítése esetén a bővítési terület telekhatára mentén
30,0 m széles, többszintű, honos, lombhullató növényzetből álló növénysáv létesítendő.
b) a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben
vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.
c) a temető átépítése, bővítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet.
(4) A 82 hrsz-ú terület kegyeleti parkként alakítandó ki, illetve kezelendő. A területen épületek
létesítése nem engedélyezhető.
Lovardák területe (K-lov) ¹⁶

14/A. §

(1) A szabályozási terven lovarda területként (K-lov) lehatárolt területen lovarda épület, istálló,
továbbá a terület fenntartásához és ellátásához szükséges épület (azon belül szolgálati lakás
is) helyezhetők el.
(2) Az építési övezet részletes előírásai az alábbiak:
övezeti
jel
kialakítható
telek min.
nagysága
kialakítható
telek legkisebb
telekszélessége
beépítés
módja
beépítettség
mértéke
max.
minimális
zöldfelületi
borítottság
max.
építménymagasság
K-lov 4000 m2 50 m SZ 40 % de max 1500
m2
40 % 7,5 m
SZ: szabadon álló
(3) Az építési övezetben az (1) bekezdésben meghatározott épületek a BSZA-LOV jelű
szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhetők el.
(4) Építészeti kialakítás előírásai:
a) A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a
helyi építési hagyományoknak, és a funkciónak megfelelő, tájba illő építészeti
kialakítással, magastetővel létesíthető. A magastető hajlásszöge 15 és 40o közötti lehet.
b) Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával
alakíthatók ki: a lovarda csarnokszerkezetnek megfelelő szerkezeti kialakítással (fém,
ragasztott fa tartó, vasbeton) épülhet, tégla illetve természetes anyagú kitöltő falazattal,
vagy burkolattal. A héjazat anyaga matt (nem fénylő, kápráztató) és a természet színeivel
harmonizáló lehet. A lovarda épületét kivéve acéllemez vagy táblás lemezfedés nem
alkalmazható. A homlokzatok a természet színeivel harmonizáló legyen.
c) A lovarda épületének alapterülete az 1500 m2-t nem haladhatja meg. A lovarda épületén
túl más épület nem helyezhető el a területen.
d) Az építési övezetben különálló árnyékszék nem létesíthető.
e) Kerítés csak fából, drótfonatból, vagy élősövényből alakítható ki. A kerítés legfeljebb 1,8
m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli lehet.
f) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak látványtervet kell tartalmaznia.
(5) A különleges - lovarda építési övezetben létesítmények a Rendelet 25-30.§. környezetvédelmi
előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill.
üzemeltethetők:
a) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:
· az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen (hetente) elszállítani és a
trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,
· a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó
épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: szuperfoszfát,
zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.
b) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt
rendszerű (szivárgásmentes) tárolóban történhet, meg kell akadályozni a trágyalé
vízfolyásokba és vizes élőhelyekre jutását.
c) állattartó épület (istálló), trágyatároló a felszíni vizektől minimum 100 méter távolságra
helyezhető el.
(6) A különleges - lovarda építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások
vonatkoznak:
a) a biológiai aktivitás érték pótlás végett az egyes telkek zöldfelülettel borított területének
legalább negyedét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet
alkalmazásával kell kialakítani.
b) a többszintű növényzet egy részét a telekhatárok mentén kell kialakítani. A nem erdővel
határos telekhatárok mentén legalább 3,0 m széles többszintű növényzet (fasor alatta
cserjesávval) létesítendő.
c) a telkek belső területein az építéssel nem érintett területrészeken a természetes növényzet,
gyepterület megőrzendő, a növényzet gazdagítása és a biológiai aktivitás érték pótlás
végett a gyepterületek ligetes fásítása végezhető.
d) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db,
legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő,
e) a zöldfelületek kialakításakor kizárólag a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság által
meghatározott honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok
telepíthetők,
f) a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti
tervet kell készíteni. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1:
500 vagy M 1:200), tereprendezési tervet, növénykiültetési tervet és az ehhez
kapcsolódó műszaki leírást kell tartalmaznia.”

III. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési területek és létesítmények (KÖ)

15.§.

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és
védőtávolságát a szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.
(2) A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen
építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő
hozzájárulásával és előírásai szerint lehet.
A települést érintő országos közutak:
7304 számú Balatonfüred – Tótvázsony összekötőút
Tervezési osztály jele külterületen: K.V.C
belterületen: B.V.c B
7338 számú Balatonakali - Balatonszőlős összekötőút
Tervezési osztály jele külterületen: K.V.C
belterületen: B.V.c B
(3) A 7304 és 7338 számú összekötő utak jelenlegi nyomvonalát és szabályozási szélességét a
szabályozási terven jelöltek szerinti korrekciókkal kell figyelembe venni. A külterületen az
út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben.
(4) Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill.
bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.
(5) Az település északi oldalán tervezett távlati gyűjtőút (B.V. c D) szabályozási szélessége 24
m; a többi kiszolgáló-lakóutca (B. VI. d D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap
szerint változó, a meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken
jellemzően 16 méter.
(6) A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy
díszburkolat, térkialakítás) kialakítását részleteiben kidolgozott terv alapján kell megépíteni.
(7) Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények
esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul
nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolást a közterületekről szóló rendelet
szabályozza.
(8) Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell
megoldani.
(9) Új utak kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki. A fák telepítési távolsága legfeljebb
10,0 m lehet.
(10) A 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, 4 gépjármű-állásonként
legalább egy, legalább kétszer iskolázott lombos fa ültetésével engedélyezhetők.

Zöldterületek (Z)

16.§.

(1) Zöldterület az SZA-BA jelű szabályozási tervlapon „Z” szabályozási jellel jelölt terület
felhasználási egység.
(2) A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint az elhelyezhető létesítmények alapján az
alábbi övezetekre tagolódnak:
Z-1: települési szintű közpark
Z-2: egyéb zöldterület
A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:
övezeti
jel
kialakítható/
beépíthető
telek min. nagysága
kialakítható/
beépíthető
telek legkisebb szélessége
beépítés
módja
Beépítettség
max. mértéke
max.
építmény-magasság
Z-1 10 000 (1 ha) 100 m SZ 2 % 4,5 m
Z-2 K/- K/- - - -
SZ: szabadonálló K: kialakult, tovább nem osztható, csak összevonható
(3) A Z-1 övezetben:
a) pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),
b) sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó),
c) kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon),
d) vendéglátó létesítmény,
e) a terület fenntartását szolgáló épület, valamint
f) a rendezvényturizmushoz kapcsolódó ideiglenes építmények (pl. sátor, színpad stb.)
helyezhetők el.
(4) Az övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 5 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 5 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 5 m-re húzódik.
(5) A Z-1 övezetben elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti
kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek)
lehetnek.
(6) A Z-1 övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét háromszintű
(gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint
együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
(7) A Z-2 övezetben:
a) pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, stb.),
b) köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.),
c) kerti építmények (pl. pergola) helyezhetők el.
d) A Z-2 övezetben épületek nem alakíthatók ki.
(8) A Z-2 övezetben az egyes telkek területének minden 50 m2-e után legalább 1 db nagy
lombkoronát nevelő lombhullató fát kell telepíteni.
(9) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési
jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján
történhet. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M
1:200), favédelmi tervet, növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti
létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.
(10) A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:
a) A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének
és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell
a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben
került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési
engedélyezési terv részeként meg kell határozni.
b) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok
alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság
meghatározhatja.

Erdőterület (E)

17.§.

(1) A közigazgatási területen található erdőterületek egyben a Balaton-felvidéki Nemzeti park
területén, vagy a BfNP bővítési területén találhatók, ezért elsődlegesen védett rendeltetésű
területeknek tekintendők.
(2) A védett erdő övezetben (Ev) a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill.
természet közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a
természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli
erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőfelújítás), ill. a
természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható. Védett rendeltetésű
erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
(3) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak
megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási
módszerek alkalmazandók.
(4) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges
rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban
foglaltakra figyelemmel kell folytatni.
(5) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző
tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső
előírásai, ill. védett területen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelési terve szerint
történhet.
(6) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák
végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás,
időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése),
erdőterületek megosztásához a természetvédelmi és az erdészeti hatóság engedélye, illetve
szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(7) A KSZA jelű szabályozási tervlapon ábrázolt bányatelken (Balatonszőlős I. mészkőbánya)
bányaművelés kizárólag e rendelet hatálybalépése napján hatályos működési engedélyében
szereplő érvényességi idejéig folytatható, a működési engedély nem hosszabbítható meg.
(8) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, ill. a terület újrahasznosítása
érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv
alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység
felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. A tájrehabilitáció tereprendezést,
talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon. A terület utóhasznosítása erdő.

Mezőgazdasági rendeltetésű terület

18.§.

(1) A KSZA jelű szabályozási tervlapon mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt
területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a Külterületi
szabályozási terv módosításával sorolhatók át.
(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:
a) Mk: kertes mezőgazdasági területek és
b) Má: általános mezőgazdasági területek.
(3) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken
még átmenetileg sem helyezhető el.
b) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak
megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők. Az épület terepbe
illesztéséről gondoskodni kell, nem megengedett a túlzott mértékű feltöltés, erkély,
loggia, tetőfelépítmény, erkélyajtók és nagy üvegfelületek megjelenése.
c) a 100m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.
d) az épületek maximális szélessége az Mk övezetekben 6,2 m, az Má övezetekben 12 m,
kivéve a lovarda épülete.
e) állatok tartása az önkormányzat környezetvédelmi rendeletében előírt
környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.
f) 11. § Ahol új épület építését a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének
elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000.
évi CXII. Törvény (továbbiakban Balaton Tv.) nem engedi, a meglévő épületek bővítése
a Balaton Tv. Hatálybalépése után – a vonatkozó szabályozási előírásainak megfelelően,
ahol ezzel a lehetőséggel 1989. január 1. után nem éltek, legfeljebb 25 m2-rel – egy
alkalommal engedélyezhető.
(4) Az KSZA jelű szabályozási tervlapokon lehatárolt tájképvédelmi területre az alábbi
előírások vonatkoznak:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,
b) a tájhasználat megváltoztatása kizárólag a tájkarakter erősítése érdekében
engedélyezhető,
c) a terület tájképi, településképi érzékenysége miatt növénytermesztés célját szolgáló
fóliasátor nem helyezhető el,
d) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el,
e) táv és hírközlő vezetékek kizárólag terepszint alatt létesíthetők, kivéve ha védendő érték
veszélyeztetése miatt a természetvédelmi hatóság másként rendelkezik,
f) 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése tilos.

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

19.§.

(1) A kertes mezőgazdasági területbe az KSZA jelű szabályozási tervlapon „Mk” jellel
lehatárolt mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) ¹⁷
(3) A kertes mezőgazdasági területek a beépítés feltételei alapján az alábbi övezetekbe
tartoznak:
a) Mk-1 övezet: történelmi borvidék szőlő I. kataszterbe tartozó, hagyományosan kertes
használatú területei (volt zártkerti területek).
b) Mk-2 övezet: történelmi borvidék szőlő I. kataszterbe tartozó, hagyományosan kertes
használatú területek, ahol lakóépület is elhelyezhető.
c) Mk-3 övezet: borvidéken kívüli, hagyományosan kertes használatú területek.
d) ¹⁸
(4) A kertes mezőgazdasági övezetek részletes előírásai az alábbiak: ¹⁹
Övezeti
jel
Épület
típus
Beépíthető min.
teleknagyság
Beépíthető
min.
telekszélesség
Beépítés
módja
Max.
beépítési
%
Átlag/max.
építmény
magasság (m)
Mk-1 G 2700 m2 14 m SZ 3 % 4,0 m/6,0 m
Mk-2 G, L 3000 m2 14 m SZ 3 % 4,0 m/6,0 m
Mk-3 G 2700 m2 14 m SZ 3 % 4,0 m/6,0 m
G: gazdasági épület, borturizmust szolgáló épület, L: lakóépület; SZ: szabadon álló ;
*Lásd még: (5) bekezdés ** Lásd még: (6) bekezdés
(5) Az Mk-1, Mk-2 és Mk-3 övezetekben a jelen rendelet hatályba lépése előtt kialakult 1500-
3000 m2 közötti nagyságú telkeken álló épületek, építmények átépítése, bővítése az egyes
telkek legfeljebb 3%-os beépítettségéig engedélyezhető. Az 1500 m2–nél kisebb telkekre a
Btv. előírásai érvényesek.
(6) Az Mk-1, Mk-2 kertes mezőgazdasági területek történelmi borvidék I. osztályú
szőlőkataszteri területei, a hagyományos tájhasználat, valamint a szőlőterületek védelme
érdekében:
a) Ezen övezetekben kizárólag a szőlőműveléshez, szőlőfeldolgozáshoz, borturizmushoz
kapcsolódó gazdasági épületek (présház, pince) helyezhetők el. Az övezetben gazdaságI
épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek legalább 80 %-a
szőlőműveléssel hasznosított.
b) Ezen övezetekben a tájkarakter megőrzése érdekében a területek szőlőműveléssel
hasznosítandók. Szőlő művelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át, a más
hasznosítású területek művelési ága kizárólag szőlő művelési ágra változtatható.
(7) Kertes mezőgazdasági területen az egy épülettömegben kialakítható épület bruttó földszinti
alapterülete max. 100 m2, több épület elhelyezése esetén az épületek közti minimális
távolság 8 m kell hogy legyen. ²⁰
(8) ²¹
(9) ²²
(10) Az Mk övezetekben az irányadó építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 3 m-re,
c) ²³
A fenti építési hely paraméterektől az adottságok függvényében az Elsőfokú Építési Hatóság
előzetes állásfoglalása alapján el lehet térni.
(11) Az egymás melletti telkeken az építési helyeken belül az épületek oly módon helyezhetők
el, hogy az épületek között egyéb jogszabályokban előírt távolságok (pl.: tűzvédelemi
előírások stb.) biztosíthatók legyenek.
(12) A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt az egyes övezetekben bármilyen
rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő
építészeti kialakítással létesíthető.
(13) Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával
alakíthatók ki:
- az épület falazó anyaga: kő, vagy tégla,
- a homlokzat: kőporos vakolatú, fehérre meszelt vakolt felületű, vagy nyers
kőhomlokzat,
- a nyílászárók: sötétszínűre pácolt, vagy mázolt fa nyílászárók,
- a burkolat: tégla, fa, vagy kő,
- a tető: natúr égetett agyagcserép-, vagy nádfedésű, 45° tetőhajlásszögű lehet.
(14) Oromfalon terasz, loggia, erkély, tetőfelépítmény vagy nagy üvegfelületek nem
alakíthatók ki. Az épületek terepbe illesztéséről gondoskodni kell, kerülve a túlzott mértékű
feltöltést.
(15) A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó
terepszint alatti építmény kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki, a Balaton
törvény (továbbiakban Btv.) által meghatározott méretben. ²⁴
(16) A mezőgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthető.
(17) A kertes mezőgazdasági területen állattartó melléképület, valamint üzemi méretű (saját
szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek, pl.:
terményfeldolgozó (kivéve szőlőfeldolgozás és borkészítés), mezőgazdasági gépjavító,
állattartó telep stb. a Btv. 25.§ h) és 26. § i) pontjának figyelembe vételével helyezhető el. ²⁵
(18) Kertes mezőgazdasági területen kerítés vadvédelmi célból létesíthető. A kerítés
kialakítható lábazat nélküli vadhálóból illetve kizárólag tájhonos lombhullató növényekkel
telepített élő sövényből. ²⁶

Általános mezőgazdasági területek (Má)

20.§.

(1) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji,
természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek,
építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
a) Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet, az övezetbe a Balaton-felvidéki
Nemzeti Park fokozottan védett területeként nyilvántartott, tájképi, természetvédelmi
szempontból értékes mezőgazdasági terület tartozik.
b) Má-2: borvidéki általános mezőgazdasági övezet, az övezetbe a kertes mezőgazdasági
területen kívüli szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek tartoznak.
c) Má-3: borvidéken kívüli általános mezőgazdasági övezet, az övezetbe az Má-1 és Má-2
övezeten kívüli külterületi mezőgazdasági területek tartoznak.
d) Má-4: belterületi és távlati belterület-fejlesztési területeken található mezőgazdasági
területek
e) Má-1/f(E): védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet, az övezetbe a Balatonfelvidéki
Nemzeti Park fokozottan védett területeként nyilvántartott, tájképi,
természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági terület tartozik, ahol a Btv
szerinti erdőfejlesztés távlatilag végrehajtható. ²⁷
f) Má-3/f(E) : borvidéken kívüli általános mezőgazdasági övezet, az övezetbe az Má-1 és
Má-2 övezeten kívüli külterületi mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a Btv szerinti
erdőfejlesztés távlatilag végrehajtható. ²⁸
(2) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága
3000m2, szélessége min. 20m.
(3) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel épület
típus
művel
ési ág
beépíthető min.
teleknagyság
(m2)
beépíthető min.
telekszélesség
(m)
beépítés
módja
max. beépítési
%
max.
építmény
magasság
(m)
Má-1 - - - - - 0 -
Má-2 G, B szőlő 20 000
(2 ha)
50 SZ 1%
(max:500m2)
G: 4,0
Má-3 G, L
fedett
lovarda
*
kivéve
szántó
Btv. szerint
(a műv-i ág
függvényében)
50 SZ Btv. szerint
(a műv-i ág
függvényében)
G, L: 4,5
fedett
lovarda: 6,0
Má-1/f(E)
²⁹ - - - - - 0 -
Má-3/f(E)
³⁰ G, L
fedett
lovarda
*
kivéve
szántó
Btv. szerint
(a műv-i ág
függvényében)
50 SZ Btv. szerint
(a műv-i ág
függvényében)
G, L: 4,5
fedett
lovarda: 6,0
SZ: szabadon álló G: mezőgazdasági tevékenységhez szükséges gazdasági épület
B: borturizmus épülete (szállásférőhely, vendéglátás)
L: majorság (tanyagazdaság) lakóépülete. Majorság (tanyagazdaság): árutermelő egyéni gazdaság területe
*: a művelési ág nem a beépítés feltétele
f(E) övezetekben az erdőfejlesztést ellehetetlenítő beavatkozás nem végezhető
(4) Az Má-2 és Má-3 övezetekben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.
(5) Az Má-1 (védendő tájhasználatú) övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem
helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő
növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a
tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a
természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(6) Az Má-1 övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill.
környezetkímélő gazdálkodást.
(7) A tájkarakter erősítése érdekében az Má-2 (borvidéki általános) övezet területe
szőlőműveléssel hasznosítandó. Az övezetben a szőlőművelési ágú terület más művelési
ágba nem sorolható át. A nem szőlő művelési ágú terület kizárólag szőlőművelési ágra
változtatható.
(8) Az Má-2 övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást szolgáló, valamint a
borturizmushoz kapcsolódó épület, építmény helyezhető el, kizárólag abban az esetben, ha a
telek legalább 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított.
(9) Az Má-3 övezetben (borvidéken kívüli általános) a növénytermesztés és az állattenyésztés,
továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá
lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el, valamint fedett lovarda.
(10) Az Má-3 övezetben lakóépület csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33.§-ában felsorolt
feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek
tartalmaznia kell. A használatba vételi engedély az előírt feltételek teljesülését követően
adható ki. A lakóépület alapterülete legfeljebb az övezetben megengedett beépítési % fele,
de legfeljebb 200 m2 lehet.
(11) Az Má-3 övezetben több telekből álló, legalább 100 ha nagyságú birtoktest alakítható ki.
Birtoktest kialakításába kizárólag olyan telkek vonhatók be, amelyek egymással határosak.
Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó
összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha
a birtokközpont telkének területe legalább a 10 000 m2-t (1ha) eléri és a beépítés a
szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték
megőrzését nem korlátozza, ill. veszélyezteti.
(12) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek a vonatkozó jogszabályok³¹
előírásain túlmenően kertészeti tervet³² is tartalmaznia kell. A Kertészeti tervnek legalább
kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M1: 200), növénykiültetési tervet,
tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és
műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező
táj- és kertépítész mérnök készíthet.
(13) Általános mezőgazdasági területen kerítés vadvédelmi célból létesíthető. A kerítés
kialakítható lábazat nélküli vadhálóból illetve kizárólag tájhonos lombhullató növényekkel
telepített élő sövényből. ³³

Vízgazdálkodási Terület (V)

21§.

(1) Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások, árkok medre és partja, valamint a vízmű területek
tartoznak.
(2) A vízfolyások parti sávja a part élektől számítva 6-6 m, az árkok parti sávja 3-3 m.
(3) Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által
jóváhagyott létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.
(4) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján
létesíthetők.
(5) A vízfolyások parti sávjában kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki.
Különleges beépítésre nem szánt lovarda terület (Kk-l) ³⁴
21/A
(1) A szabályozási terven küönleges beépítésre nem szánt lovardaként (Kk-l) jelölt területen
lovarda épület, istálló, továbbá a terület fenntartásához és ellátásához szükséges épület (azon
belül szolgálati lakás is) helyezhetők el.
(2) Az építési övezet részletes előírásai az alábbiak:
övezeti
jel
kialakítható
telek min.
nagysága
kialakítható
telek legkisebb
telekszélessége
beépítés
módja
beépítettség
mértéke
max.
minimális
zöldfelületi
borítottság
max.
építménymagasság
Kk-l 40 000 m2 100 m SZ 2 % 40 % 7,5 m
SZ: szabadon álló
(3) Építészeti kialakítás előírásai:
a) A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a
helyi építési hagyományoknak, és a funkciónak megfelelő, tájba illő építészeti
kialakítással, magastetővel létesíthető. A magastető hajlásszöge 8 m, vagy annál szélesebb
fesztávú épület esetén 15 és 35 o, 8 m-nél kisebb fesztávú épület esetén 35-45o lehet.
b) Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával
alakíthatók ki: a lovarda csarnokszerkezetnek megfelelő szerkezeti kialakítással (fém,
ragasztott fa tartó, vasbeton) épülhet, tégla illetve természetes anyagú kitöltő falazattal,
vagy burkolattal. A héjazat anyaga matt (nem fénylő, kápráztató) és a természet színeivel
harmonizáló lehet. A lovarda épületét kivéve acéllemez vagy táblás lemezfedés nem
alkalmazható. A homlokzatok a természet színeivel harmonizáló legyen.
c) Az építési övezetben különálló árnyékszék nem létesíthető.
d) Kerítés csak fából, drótfonatból, vagy élősövényből alakítható ki. A kerítés legfeljebb 1,8
m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli lehet.
e) A különleges - lovarda építési övezetben létesítmények a Rendelet 25-30.§.
környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén
engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:
a)az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:
· az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen (hetente) elszállítani és a
trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,
· a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó
épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.:
szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.
b) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt
rendszerű (szivárgásmentes) tárolóban történhet, meg kell akadályozni a trágyalé
vízfolyásokba és vizes élőhelyekre jutását.
f) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
c) az egyes telkeken a minimálisan kialakítandó zöldfelületén belül a telek területének
legalább 10 %-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet
alkalmazásával kell kialakítani.
d) a telkek belső területein az építéssel nem érintett területrészeken a természetes növényzet,
gyepterület megőrzendők, a növényzet gazdagítása a gyepterületek ligetes fásítása
végezhető.
c) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább
kétszer iskolázott lombos fa telepítendő,
d) a zöldfelületek kialakításakor kizárólag a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság által
meghatározott honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok
telepíthetők,”

Közművesítés, közműlétesítmények

22.§.

(1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítményeket közterületen, vagy közműüzemeltető
telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell
a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi
megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell.
(2) Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és
előírásokat be kell tartani. A közművezetékek védelme érdekében az előírt
védőtávolságokat be kell tartani.
(3) Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és
védősávjait biztosítani kell. {123/197. (VII.18.) korm. rendelet 4 sz. melléklet}.
(4) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe
gyűjteni, illetve bevezetni.
(5) Az ivóvíz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló
létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési
tevékenység folytatható.
(6) A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell
elvezetni.
(7) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a
vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű üzemeltetőkkel.
(8) Útépítésnél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek
szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(9) A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell.
(10) A felszín felett megjelenő létesítmények takart elhelyezéséről, növényzettel történő
körülültetéséről gondoskodni kell
(11) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély
csak akkor adható, ha az OTÉK 8. §-ban rögzített közművesztettség mértéke szerint teljes
közművesítés rendelkezésre áll továbbá az épülettulajdonosokat közcsatornára való
rákötésre kötelezni kell.
(12) A település beépítésre nem szánt területein, épület építésére építési engedély csak akkor
adható, ha a 2000. évi. CXII. törvény III. fejezetének 9.§.-ának 6.-os bekezdésében
foglaltaknak eleget tesz.
(13) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén
is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába való bevezetés előírásainak
meg kell felelnie, a nagyobb szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő
szennyvízkezeléssel –az előírt szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
(14) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos
területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a
legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(15) A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás
útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell
oldani.
(16) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi
megjelenítésére, esztétikai követelmények és látványvédelem betartására is figyelemmel
kell lenni.
(17) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy
közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(18) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb
célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján az illetékes szakhatóság
engedélyével szabad.
(19) A felszín felett megjelenő létesítmények takart elhelyezéséről, növényzettel történő
körülültetéséről gondoskodni kell.

Vízellátás - tűzvédelem

(1) A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás
ingatlanra történő bekötését követően adható.
(2) A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű
szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötéssel együtt engedélyezhető.
(3) A mértékadó oltóviz szükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt Országos
Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell.
(4) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani,
hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.
(5) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell
biztosítani.
(6) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
(7) A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m megközelítési távolságra kell
elhelyezni.
(8) A tűzcsapokat egymástól min. 5,0 m távolságra szabad telepíteni.
(9) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell
kiépíteni.
(10) Védőtávolságok a MSz 7487/2 szerint biztosítandók:
a) Ivóvízvezeték (épület alapjától)
– D 300 mm-ig 3,0 m
- D301-700 mm-ig 5,0 m

Szennyvízelvezetés

(1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település
teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.
(2) A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre
és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani!
(3) A még csatornázatlan épületeknél a felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvíz
szállítási gyakoriságot számlával kell igazolni.
(4) Védőtávolságok az alábbiak szerint biztosítandók:
a) Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m
b) Szennyvíz nyomócső – D 300 mm-ig 3,0 m
(5) A szennyvízátemelők környékén esetlegesen jelentkező szaghatás megszűntetéséről
gondoskodni kell.

Csapadékvíz elvezetés

(1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!
(2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve
folyóka kombinációjával kell megoldani.
(3) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni,
hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a
zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak
hordalék-és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.
(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig
ellenőrizni kell minden nagyobb (0.5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás
engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet
felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(5) Védőtávolságok:
a) Csapadékcsatorna (épület alapjától) 3,0 m
b) Felszíni vízfolyás patak part éltől 6,0 m széles szabadon hagyandó sáv.

Villamosenergia ellátás

(1) A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű oszlopokra fektetve épített
villamoshálózatokról szóló előírásokat, az ágazati szabvány szerint rögzített biztonsági
övezetét szabadon kell hagyni.
(2) Villamosenergia ellátási hálózatot és egyéb létesítményeit létesítéskor illetve,
rekonstrukciókor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
A föld feletti elhelyezéskor növényzettel való takarásról gondoskodni kell.
(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során
csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(4) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan
használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

Földgázellátás

(1) Gázelosztó- és csatlakozó vezeték csak földalatti vezetéssel létesíthető.
(2) Homlokzati, közterületről látszó gázvezeték nem létesíthető.
(3) Gáznyomás szabályozó - gázmérő állomások előkertes kivitelűek legyenek, közterületről
nézve takarással létesüljenek.

Távközlés

(1) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve
rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell
építeni.
(2) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és
hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen
(3) Településképi és sziluettvizsgálat készüljön, az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési
eljárást lefolytassák.

Védőterületek, védőtávolságok³⁵

22/A §

Az Aszófő felé vezető, országos mellékútként jelölt tervezett elkerülő út védőtávolságán belül
bármely építési tevékenység az érintett övezetre vonatkozó szabályozás és egyéb
jogszabályban foglaltak szerint csak az illetékes és érintett szakkérdés elbírálására jogosult
szerv hozzájárulásával és feltételeivel végezhető.

IV. FEJEZET
AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

23.§.

(1) A táj esztétikai megjelenése érdekében a tájképet károsító épületek körül takarófásítás
szükséges.
(2) A műemlék védelem alatt álló és a szabályozási terveken védelemre javasolt épületek
állagmegőrzése, felújítása, korszerűsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és
tömegkialakításuk ne változzon. Párkány és gerincmagasságuk, tetőhajlásszögük nem
változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya megtartandó.
(3) A műemlék jellegű épületeknek az átalakítása, felújítása, állagmegőrzése csak az OMF
(KuŐM) jóváhagyásával történhet.

Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának
védelme, alakítása

24.§.

(1) A műemléki környezet a szabályozási terv szerint – MK – lehatárolással jelölt terület.
(Erről a 2001. évi LXIV. tv. 40. §-a rendelkezik.)
(2) A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezeti területen
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv-ben (végrehajtási rendelete:
16/2001 (X.18.) NKÖM rendelet) foglaltak szerint kell gondoskodni.
(3) A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezet területén
területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, bármely
létesítményt elhelyezni, mindennemű építési és bontási munkát végezni csak a műemléki
hatóság által előírt módon és előzetes hozzájárulásával, továbbá – a vonatkozó
jogszabályokban foglaltak betartásával – a szabályozási terv alapján szabad.
(4) A szabályozási előírásban felsorolt településképi jelentőségű épület - az önkormányzati
rendelet elfogadása után - önkormányzati védelem alatt áll, melynek alapján a
létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet megtartási, településképi
megjelenési és műemléki szempontokból is bírálni kell. Az elbírálásnál a települési
főépítész és a műemléki hatóság véleményét figyelembe kell venni.
(5) A műemléki környezetben lévő ill. településképi jelentőségű területen bármilyen építmény,
fő- vagy melléképület bontását az építési hatóság, és műemléki hatóság véleményének
figyelembevételével bírálhatja el.
(6) Az M 1:2.000-es léptékű Belterületi szabályozási terven jelölt műemléki, településképi,
illetve helyi védettségű, és az Országos Műemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek
védelméről megfelelő módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem
rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak
megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem elrendeléséről a képviselő testület külön
rendelkezik.
(7) A közterületeken a Helyi Önkormányzat (tulajdonosi) hozzájárulásával, a helyi
hagyományok szerint az építési hatóság engedélyezi ill. szabályozza: -Utcabútorok,
berendezések elhelyezését
(8) A 10 m-nél magasabb építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat
hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el az egyéb jogszabályok
betartása mellett.
(9) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden
területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési
területek és közműsávokon túlmenően.
A fentieken túl értelemszerűen alkalmazni kell az Örökségvédelmi Hatástanulmány
javaslatait.
(10) Balatonszőlős teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni
kell. Ennek megfelelően az TRT szabályozási tervlapján jelölésre kerültek az ismert
régészeti területek. Ezen területeken az építési tevékenység során minden esetben értesíteni
kell a régészeti hatóságot a szükséges előzetes feltárás ill. leletmentés érdekében. Az építési
tevékenységet csak ez után szabad megkezdeni. Bármilyen újabb lelet előkerülésekor az
építkezés szüneteltetésével ismét értesíteni az illetékes hatóságot.
- A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken földmunkával járó beruházás, fejlesztés esetén
előzetesen írásban, már a tervezés fázisában meg kell keresni a KÖH illetékes Keszthelyi
Regionális Irodáját a szakhatósági állásfoglalás ügyében. A földmunkával járó
tevékenységet csak a Hivatal szakhatósági állásfoglalásában megfogalmazott feltételek
teljesülése esetén szabad elkezdeni.
- Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a Kövt.³⁶ 24. §-a alapján kell
eljárni.

A régészeti lelőhelyek határát a szabályozási tervek jelölik.
Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek

A levegő védelme

25.§.

(1) A levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján
jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség egyedi eljárásának
keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek³⁷.
(2) A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba
tartozik:
a)kéndioxid: F, b) nitrogéndioxid: F, c) szénmonoxid: F, d) szilárd (PM10): E,
e) benzol: F f) talajközeli ózon: B³⁸.
Amennyiben a légszennyezettség mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a
fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot³⁹.
(3) Balatonszőlős teljes közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból
ökológiailag sérülékeny területként kezelendő.
(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység⁴⁰ nem
engedélyezhető.
E: légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.
F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.
(5) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a belterületen nem
folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezőgazdasági
területeken is kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl.
elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése
megakadályozható.

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

26.§.

(1) Balatonszőlős a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny felszín alatti
vízminőség-védelmi területen lévő település⁴¹. A felszín alatti vizek és a földtani közeg
védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok⁴² előírásait be kell tartani. A közigazgatási
területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók,
amelyek során jogszabályban⁴³ előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi
védelméhez szükséges határértékek teljesíthetők.
(2) A felszín alatti vizek minőségéről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 3.sz.
mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt hatósági
engedéllyel folytathatók.
(3) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a
területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények
kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése
biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
(4) A beépítésre nem szánt területeken, ahol a vízellátás megtörtént, a szennyvízcsatorna
hálózat kiépítése kötelező. Amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő
csatlakozásra, új épület építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által
elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény
(korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.
(5) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill.
szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. ⁴⁴ A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó
szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni
kell.
(6) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben
vezethetők, ha minőségük a 9/2002. (III.22.) Köm-KöViM együttes rendeletben az 1.
vízminőség-védelmi területi kategóriára (Balaton és vízgyűjtője) vonatkozó előírásoknak
megfelel.
(7) Balatonszőlős nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a közigazgatási területen
folytatott mezőgazdasági tevékenységek során a 49/2001. (VI.3.) Korm. rendelet 1. sz.
mellékletében meghatározott előírásokat be kell tartani.
(8) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra)
kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.
(9) Építési telken belüli védőterületen a csapadékvíz elvezetésre szolgáló árkok kialakítása és
folyamatos karbantartása kötelező, építményt elhelyezni tilos, és terepalakítás csak a
csapadékvíz elvezetésének biztosításával lehet. ⁴⁵

A termőföld védelme

27.§.

(1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől
függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen
trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a
humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és
újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
(3) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy
szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes
hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési
eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek
területén belül biztosítható legyen.
(5) A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb
feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

Hulladékelhelyezés

28.§.

(1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges
időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt
hulladéklerakó helyre szállíthatók.
(2) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot⁴⁶ eredményező tevékenységek kizárólag a
lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.:
fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.).
(3) A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az
elszállításig a vonatkozó jogszabályokban⁴⁷ előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten
kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(4) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem
tárolhatók és nem dolgozhatók fel.
(5) Az állattenyésztésből és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a
vonatkozó jogszabályok⁴⁸ előírásait be kell tartani.

Környezeti zaj elleni védelem

29.§.

(1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill.
engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az
általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében
nappal (600-2200) a 45 dB, éjjel (2200-600) a 35 dB zajterhelési határértékeket nem haladja
meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények
környezetében a vonatkozó jogszabályban⁴⁹ az üdülőterületekre meghatározott
határértékeket nem haladhatja meg.
Településkép védelmi és egyéb környezetvédelmi előírások
30.§.
(1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon
kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy
kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(2) A település lakó- és vegyes területein nem engedélyezhető a telephely engedélyezési
eljáráshoz kötött szolgáltató tevékenység⁵⁰.
(3) A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes
anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a
vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

Reklámhordozók, parabolaantennák elhelyezése az épületeken.

31.§.

(1) A település teljes közigazgatási területén reklámhordozó cég- és címtábla elhelyezése
építési engedélyköteles:
a) A reklámhordozó engedélyezési tervét csak a magántervezői névjegyzékben szereplő
építész, illetve ipar-, vagy képzőművész készítheti.
b) A beadványnak tartalmaznia kell:
- az épület és zártsorú beépítés esetén közvetlen szomszédai érintett homlokzati
tervét (a már engedélyezett reklámok feltüntetésével),
- a reklám színezett ábrázolását, vagy fotóját,
- a reklám hordozószerkezetét bemutató műszaki tervet,
- további, az építési hatóság által esetenként előírt munkarészeket, okmányokat.
c) A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület
10 %-át.
d) Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók számára engedélyezhető cégés
címtábla, vagy reklámhordozó.
(2) A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el, a
meglévők megszüntetendők.
(3) Az Lfk övezetben parabolaantenna létesítése engedélyköteles. A beadványnak tartalmaznia
kell a parabolaantenna elhelyezését az épülethomlokzaton alaptérképi megjelöléssel, esetleg
fotóval bizonyítva, hogy az antenna az utcáról a védendő rálátási, kilátási pontokról nem
látszik.
A műemléki környezetben és a helyi utcakép védelem alatt álló területeken valamennyi utcai
homlokzati árnyékoló szerkezet létesítése építési engedélyköteles.

V. FEJEZET
ÉPÍTÉSI TILALMAK, KORLÁTOZÁSOK

32.§.

(1) Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat
alapján olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közműellátás biztosított.
(2) Szabályozással érintett területen csak rendezett telekre adható új épület építésére építési
engedély.
(3) A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra -
épület nem helyezhető el.
(4) Közintézmények céljára és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra
felhasználni nem szabad.
(5) Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető
és a használatba vétel időpontjáig tartható fenn.
(6) Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad.
(7) A település beépítésre nem szánt területén 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad
(BTSZ 8.§(1)).
(8) A település közigazgatási területén 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű csarnok
jellegű épület nem létesíthető (BTSZ 12.§)
(9) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek
területének 10%-át nem haladhatja meg. (BTSZ 13.§(1)).

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. §.

(1) Jelen rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba és az ezt követően
indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Balatonszőlős Község Helyi
Építési Szabályzatáról szóló 9/1998.(IX.9.) rendeletet, a Balatonszőlős Község Zártkerti
Rendezési Tervéről szóló 1/1983. KKT. Rendelet és az azt módosító 5/1991.(VII.1.) és
4/1994. (V.16.) rendelet.
(3) A Településszerkezeti Tervet lehetőleg 10 évenként felül kell vizsgálni és szükség esetén
módosítani.
(4) Minden új beépítésre szánt területen építési engedély csak akkor adható ki, ha előtte a
szolgáltatók igazolása alapján bizonyítható, hogy a Balaton törvényben előírt
csatornázottsági feltétel teljesült!
(5) a R.- hez tartozó SZT-k: ⁵¹
a) A R. 1.sz. mellékletét képező BSZA jelű tervlap - 7., 12., 15. sz. módosítások - a 88, 33, 18/3 17/5,
17/20, 18/12, 57 hrsz-ú utak, által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 1.sz.
mellékletében lehatárolt telektömb;
b) A R. 1.sz. mellékletét képező BSZA jelű tervlap – 8., 18. sz. módosítások – 174, 163/1 hrsz-ú utak, a
325/7, 301 és 162/1 hrsz-ú ingatlanok által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 1.sz.
mellékletében lehatárolt telektömb;
c) A R. 1.sz. mellékletét képező BSZA jelű tervlap – 9. sz. módosítás –182/1, 183/2, 186/4, 186/41, 197,
159 hrsz-ú utak által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 1.sz. mellékletében
lehatárolt telektömb;
d) A R. 1.sz. mellékletét képező BSZA jelű tervlap – 10. sz. módosítás – 131/7 árok, 136/1 89, 152, 157,
159, 130 hrsz-ú utak, közterületek által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 1.sz.
mellékletében lehatárolt telektömb;
e) A R. 1.sz. mellékletét képező BSZA jelű tervlap – 16. sz. módosítás – 04/1, 04/14, 04/8, 04/9, 04/16,
hrsz-ú ingatlanok által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 1.sz. mellékletében
lehatárolt telektömb;
f) A R. 2.sz. mellékletét képező KSZA jelű tervlap – 3. sz. módosítás – 567, 568 hrsz-ú út, 053/3 és 577
hrsz-ú ingatlanok által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 2.sz. mellékletében
lehatárolt telektömb;
g) A R. 2.sz. mellékletét képező KSZA jelű tervlap – 2, 5, 21. sz. módosítások – 883/5, 888/2, 910, 919/6,
921, 071/25, 070 hrsz-ú utak, a 884, 889/1, 889/7,/8,/9 061, 071/35 hrsz-ú ingatlanok által határolt
telektömb normatartalma helyébe e rendelet 2.sz. mellékletében lehatárolt telektömb;
h) A R. 2.sz. mellékletét képező KSZA jelű tervlap – 6, 25. sz. módosítások – 342, 324, 434 hrsz-ú utak,
és a 163/2, 302, 304, 306 hrsz-ú ingatlanok által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet
2.sz. mellékletében lehatárolt telektömb;
i) A R. 2.sz. mellékletét képező KSZA jelű tervlap – 4. sz. módosítás – 094, 0112/37, 0115 hrsz-ú út és a
Btv elkerülő út nyomvonala, és a 0112/54 hrsz-ú ingatlanok által határolt telektömb normatartalma
helyébe e rendelet 2.sz. mellékletében lehatárolt telektömb;
j) A R. 2.sz. mellékletét képező KSZA jelű tervlap – 11. sz. módosítás – 0112/28 hrsz-ú út, ésa a
0112/25,/27,/29 hrsz-ú ingatlanok által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 2.sz.
mellékletében lehatárolt telektömb;
k) A R. 2.sz. mellékletét képező KSZA jelű tervlap – 13., 20 sz. módosítások – 015/3, valamint a 034/2,
033/1, 026, 053/2 hrsz-ú ingatlanok által határolt telektömbök normatartalma helyébe e rendelet 2.sz.
mellékletében lehatárolt telektömb;

34. §.

A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondosodik.
Balatonszőlős, 2005. június 29.
Nagy András Jurics Tamás
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetésének napja: 2005. június „ 29 „
A hatálybalépés napja: 2005. július „ 29 „
Jurics Tamás
Jegyző

Függellék: ⁵²
Nyilvántartott régészeti lelőhelyekkel érintett helyrajzi számok:
1 sz. azonosító sz:7489 Ref. templom: hrsz.: 100, 101/1, 103-105, 123-125, 39-43, 44/1-2,
45/1-2, 89, 91/4, 92/1, 93/2, 95/2, 96-98, 99/1
2 sz. azonosító sz:7490 Kaniházi dűlő: hrsz.: 0112/44, 0113/5-7, 092/12, 094
3 sz. azonosító sz:7491 Tói hegy: hrsz.: 06/5, 06/8, 06/12,
4 sz. azonosító sz:7492 TSZ istálló: hrsz.: 0112/3-4, 0112/9, 0112/32, 0112/47, 61/1-3,
62/2-5, 63/1-2, 63/5-6
5 sz. azonosító sz:7493 TSZ disznóhízlalda: hrsz.: 0112/5, 0112/24-27, 0112/29, 0112/42,
0112/47
6 sz. azonosító sz: 7498 Öreg rét: hrsz.: 010/10, 010/12
7 sz. azonosító sz: 7495 Gál-hegy: hrsz.: 0101/4, 0102, 0103/12-13, 0105/3-7, 099
8 sz. azonosító sz: 7496 Száka: hrsz.: 018/1, 018/3-4, 019/1-2, 020/2, 020/5, 020/9, 021
9 sz. azonosító sz: 7497 Evetes-völgyi Séd: hrsz.: 017/3-7
10 sz. azonosító sz: 7494 Csitei erdőalja: hrsz.: 010/7, 0103/1-9, 0103/11, 0104, 0109/3-6,
0111, 0112/44, 092/10-11, 094, 096/1-4, 097-099
11 sz. azonosító sz: 7499 Kaniháza: hrsz.: 083/2-8, 085, 086/16, 086/26-30
Műemlékek:
- Református templom Fő u. hrsz: 96 törzsszám: 5454
- Lakóház- Fő utca 4. hrsz: 6 törzsszám: 9355
- Lakóház és gazd-i épület Fő utca 70 hrsz: 150 törzsszám: 11453
Műemlékek műemléki környezetének helyrajzi számos felsorolása:
Belterület:
1-6, 89, 147, 148, 149/1-2, 151, 152
89, 95/1, 97, 91/4, 92/1, 93/2, 95/2, 98, 99/1, 100, 104, 105, 41, 43, 44/1-2
Helyi védettségre javasolt épületek
Fő utca 29, 48, 73, 76, 79,
Hrsz: 5, 131/1

¹ Az 5/2008.(X.20.) önk-i rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szöveg. Hatályos: 2008. november 20-tól.
² A 6/2013.(VII.05.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szöveg. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
³ módosítás az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelően

⁴ Beillesztette az 5/2008(X.20.)önkormányzati rendelet 1.§ -a. Hatályos: 2008. nov. 20-tól.
⁵ az OTÉK 2008 alapján

⁶ Beillesztette az 5/2008(X.20.)önkormányzati rendelet 2.§ -a. Hatályos: 2008. nov. 20-tól.

⁷ Módosította a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 1.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
⁸ Módosította az 5/2008(X.20.)önkormányzati rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2013. nov. 20-tól.

⁹ Módosította az 5/2008(X.20.)önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2008. nov. 20-tól.

¹⁰ Módosította a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 2.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
¹¹ Módosította a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 3.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.

¹² 1996. évi LVIII. tv.

¹³ 1996. évi LVIII. tv.

¹⁴ Btv. 11. §.
¹⁵ Beillesztette az 5/2008(X.20.)önkormányzati rendelet 3.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2008. nov. 20-tól.

¹⁶ Beillesztette az 5/2008(X.20.)önkormányzati rendelet 3.§ (4) bekezdése. Hatályos: 2008. nov. 20-tól.

¹⁷ Hatályon kívül helyezte a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 4.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
¹⁸ Hatályon kívül helyezte a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 4.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
¹⁹ Módosította a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 5.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.

²⁰ Módosította a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 6.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
²¹ Hatályon kívül helyezte a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 7.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
²² Hatályon kívül helyezte a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 7.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
²³ Hatályon kívül helyezte a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 7.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
²⁴ Módosította a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 8.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.

²⁵ Módosította a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 9.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
²⁶ Módosította a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 10.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
²⁷ Beillesztette a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 10.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
²⁸ Beillesztette a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 10.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.

²⁹ Beillesztette a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 12.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
³⁰ Beillesztette a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 12.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.

³¹ 45/1997. (XII.29.) KTM rend. az építészeti tervdokumentáció tartalmi követelményeiről, továbbá az OTÉK 29.§.(6)

³² 45/1997. (XII.29.) KTM rend. 5.§. 9. pontja szerint
³³ Módosította a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 13.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
³⁴ Beillesztette a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 14.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.

³⁵ Beillesztette a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 15.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.

³⁶ Kulturális Örökségvédelmi Törvény
³⁷ a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásainak
megfelelően (5.§. (2) bek.)
³⁸ 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint

³⁹ 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 7.§. (10) bek.

⁴⁰ a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete
⁴¹ 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete
⁴² 219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet
⁴³ 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet
⁴⁴ Az élővízbe, közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyezőanyag tartalomra vonatkozó határértékeket a használt- és
szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes
rendelet és a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet előírásai tartalmazzák.

⁴⁵ Beillesztette a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 16.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.
⁴⁶ a veszélyes hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM. rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza
⁴⁷ 98/2001 (VI.15.) Korm. rend.
⁴⁸ 41/1997. (V.28.) FM rendelet és 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet

⁴⁹ 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet
⁵⁰ e tevékenységek körét a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet tartalmazza

⁵¹ Beillesztette a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 18.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.

⁵² Módosította a 6/2013(VII.05.)önkormányzati rendelet 17.§ -a. Hatályos: 2013. aug. 05-tól.