Uraiújfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló – módosított - 1993. évi LXXVIII. törvény ( a továbbiakban törvény ) felhatalmazása alapján az önkormányzati tulajdonban álló lakások bérletére, a lakásbérleti szerződés tartalmára, megszűnésére a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet hatálya, hatásköri szabályok

1.§.

(1) A rendelet hatálya a törvény rendelkezése alapján a törvény hatálya alá tartozó önkormányzati tulajdonú lakásokra terjed ki.

(2) A rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az önkormányzat vagyongyarapodásával önkormányzati vagyonba kerülő teljes egészében önkormányzati tulajdoni illetőségű lakásokra is. A vagyongyarapodás a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényben foglalt bármilyen tulajdonszerzési móddal történhet.

2.§.

E rendeletben meghatározott feladatokat és hatásköröket a

a.) a képviselő testület illetve

b.) e rendeletben maghatározott esetekben a képviselő-testület szociális és egészségügyi bizottsága illetve a polgármester gyakorolja.

II. fejezet

Az önkormányzati lakások bérbeadásának feltételei

Általános rendelkezések

3.§.

(1) A képviselő-testület hivatala ( a továbbiakban: hivatal ) folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő, és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról .

(2) A lakást csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra lehet bérbe adni. A szociális bérlakás bérleti szerződése további 5 évre ismételten meghosszabbítható, ha a bérlő szociális jogosultsága változatlanul fennáll.

(3) A képviselőtestület a szociális és egészségügyi bizottság javaslatára minden évben a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg lakáselosztási tervet készít. A lakáselosztási tervben az elosztható lakások figyelembe vételével meghatározza:

a.) a szociális alapon elosztható,

b.) a szabad piaci feltételekkel bérbe adható,

c.) önkormányzati intézmények szakembereinek letelepítéséhez felhasználható

     lakások számát.

Szociális alapon történő bérbeadás feltételei

4.§.

(1) Szociális jelleggel jogosult önkormányzati bérlakásra az a nagykorú magyar állampolgár, akinek:

 a)  lakástulajdona, vagy haszonélvezeti, illetve használati joga  nincsen

      b) legalább 5 éven át uraiújfalui lakóhellyel rendelkezik

      c) családjában az együttköltözők egy főre jutó - a kérelem benyújtását megelőző három hónap alapján számított - nettó átlagjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-

át, és a vele együtt költöző családtagok ingatlannal vagy  nagy értékű személygépkocsival nem rendelkeznek. Ez a kizáró ok csak akkor alkalmazható, ha a vagyontárgyak együttes értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  kilencvenszeresét meghaladja.

(2) A 4.§.(1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól különös méltánylást érdemlő élethelyzetben lévő személy/család esetében a bizottság 25%-kal emelt mértékben eltérhet.     

(3) E rendelkezések szempontjából különös méltánylást érdemlő élethelyzetben van az a személy, aki egyedülálló; gyermekét egyedül neveli; tartósan beteg vagy nyugdíjas, illetve az a család, amely három vagy több gyermeket nevel, illetve gyermekek számától függetlenül tartósan beteg és/vagy fogyatékkal élő gyermeket nevel, illetve az a házaspár, melynek mindkét tagja nyugdíjas. A különös méltánylást érdemlő élethelyzetben lévőnek az előzőekben felsorolt személyek csak akkor tekinthetők, ha lakhatásuk nem megoldott.

(4) Nem juttatható szociális alapon önkormányzati bérlakás annak, aki:

      a) lakásbérleti jogviszonyáról térítési díj ellenében 5 éven belül mondott le,

      b) korábbi bérlakását önmaga vagy hozzátartozója kedvezménnyel megvásá-

           rolta, illetőleg azt magánforgalomban értékesítette,

      c) a bérbevételi ajánlat benyújtását megelőző 5 éven belül önkényes lakásfoglaló, jogtalan befogadó volt.

(5) Az az állampolgár , aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni , bérleti ajánlatot tesz a Hivatalnál az e célra rendszeresített formanyomtatványon. Az ajánlatot a Hivatal akkor veszi át, ha az ajánlattevő megfelel a 4.§-ban meghatározott feltételeknek.

5.§.

(1) A lakáselosztási terv alapján a bérleti ajánlattevők közül a szociális helyzetüket figyelembe véve a szociális és egészségügyi bizottság névjegyzéket hagy jóvá.

(2) A szociális és egészségügyi bizottság által megállapított névjegyzéket a Hivatal központi hirdetőtábláján, jól látható helyen kell kifüggeszteni.

(3) A Hivatal a kifüggesztett névjegyzéken köteles felhívni az érdekelteket, hogy észrevételeiket a kifüggesztés napjától számított 30 napon belül a Hivatalnál, illetve a szociális és egészségügyi bizottság elnökénél nyújthatják be.

(4) A szociális és egészségügyi bizottság az észrevételeket megvizsgálja, mérlegelése szerint a névjegyzéket kiegészíti , módosítja.

(5) A jóváhagyott névjegyzékből a képviselő-testület kijelöli a bérlőt.

6.§.

(1) A Hivatal a jogosultságot a kijelölés időpontjában ismételten vizsgálni köteles .

(2) A Hivatal a kijelöléssel egyidejűleg a kijelölt bérlőket felhívja, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést  megkötése céljából a Hivatalt keressék fel.

(3) Ha a kijelölt bérlő a határidőn belül a bérleti szerződést nem köti meg a kijelölés érvényét veszti.

Piaci feltételekkel történő bérbeadás feltételei

7.§.

(1) A piaci feltételekkel bérbeadható lakások jegyzékét a szociális és egészségügyi  bizottság      minden év április  30-ig nyilvánosan közzé teszi, amely tartalmazza a lakás megüresedésének várható idejét , valamint a pályázati feltételeket. A pályázati feltételeket évente a képviselő-testület határozza meg.

(2) A beérkező ajánlatokat a Hivatal fogadja, nyilvántartásba veszi.

(3) A beérkező ajánlatok közül - a pályázati feltételek szigorú betartásával - a legkedvezőbb ajánlatot tevővel a szerződést a képviselő-testület határozata alapján a polgármester köti meg.

Bérbeadás önkormányzati intézmények szakemberellátásának biztosítása érdekében

8.§.

Az önkormányzati intézmények szakemberellátásának biztosítása érdekében a képviselőtestület az éves lakáselosztási tervben meghatározott kereten belül szakember részére egyedi döntésével önkormányzati bérlakást biztosíthat.

Start lakásprogram szabályai

9.§.

(1) A Start lakásprogram keretébe bevonható lakások jegyzékét a képviselő-testület minden év április  30-ig nyilvánosan közzé teszi.

      (2) A Start lakásprogramban való részvételre olyan személyek jogosultak, akik

     a.) nem töltötték be a 30. életévüket,

     b) vállalják, hogy lakásügyük megoldásáról saját maguk gondoskodnak.

(3) Az igényjogosultság megállapításához az (2) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása szükséges.

10.§.

A Start lakásprogramba pályázók közül a bérlőkijelölés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

11.§.

(1) A Hivatal a jogosultságot a kijelölés időpontjában ismételten vizsgálni köteles.

(2) A Hivatal a kijelöléssel egyidejűleg az igényjogosultakat felhívja, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a Hivatalt a bérleti szerződés megkötése céljából keressék fel.

(3) Ha a kijelölt igényjogosultak a megjelölt határidőn belül a bérleti szerződést önhibájukból nem kötik meg, a kijelölés hatályát veszti.

12.§.

(1) A Start lakásprogramban részt vevő lakásokra határozott idejű – legfeljebb 5 éves időtartamú – bérleti szerződés köthető. A bérleti szerződés időtartamának meghatározása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A  bérleti szerződés tartalmazza:

      a) a bérlemény megjelölését,

      b) a bérleti díj összegét, emelésének szabályait,

      c) az előre fizetendő előtakarékosság összegét,

      d) a havonta lakás-takarékpénztárban elhelyezésre kerülő előtakarékosság összegét.

      e) a felek jogait és kötelességeit,

      f) a szerződés joghatásait.

(3) A bérlők a bérleménybe - a szerződés megkötése után született gyermekük kivételével - más személyt nem fogadhatnak be, a használatot részben vagy egészben másnak nem engedhetik át.

(4) A bérleti jogot átruházni, elcserélni nem lehet.

(5) Bérleti díjként a jogosultak a jelen rendelet mellékletében megállapított lakbér mértékének 70%-át kötelesek fizetni, amelyet a szerződésben kell rögzíteni.

13.§.

(1) A jogosultak előtakarékosságként a bérleti ideje alatt havonként az                                                               öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-ával azonos összeget kötelesek elhelyezni az általuk választott lakás-takarékpénztárnál, mely összeget a lakás-takarékpénztár zárolja.

(2) A lakás-takarékpénztár  az  elhelyezett összeget a szerződésben foglaltak szerint csak a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával fizetheti ki.

(3) A képviselő-testület a kifizetéshez akkor járulhat hozzá, amikor a bérleti szerződés megszűnik, és a bérlők a lakást elhagyják.

(4) Kiköltözés előtt a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a bérlők igazolják, hogy lakásigényük végleges kielégítéséhez a lakás-takarékpénztárban elhelyezett összeget be kell fizetniük. A befizetéstől a költözés időpontjáig csak bérleti díjat kötelesek fizetni.

(5) Megadható a hozzájárulás akkor is , ha a lakás-takarékpénztárban elhelyezett összeget a bérlők családi ház építéshez anyagbeszerzésre kívánják fordítani. Ebben az esetben a képviselő-testület a jogerős építési engedély alapján hozza meg döntését.

14.§.

A havi bérleti díj beszedését és nyilvántartását, valamint a lakás-takarékpénztárba történő befizetésének ellenőrzését a Hivatal végzi. A bérleti díj összegének emelésére  jelen rendelet 19 §-a irányadó.

15.§.

(1) A szerződés a megállapított határidő lejártával megszűnik.

(2) A határidő lejárta előtt is megszűnik a  szerződés:

      a) ha a jogosultak együttesen, vagy bármelyikük önállóan beköltözhető lakáshoz jut(nak) azzal, hogy beköltözhető az a lakás, melyet a fiatal házasok bérleti, vagy használati, vagy haszonélvezeti jogcímen birtokolhatnak, használhatnak, illetve az a lakástulajdon, melyet harmadik személyt megillető, a fiatal házasok birtoklási – használati jogát korlátozó jog nem terhel.

      b) a feleknek a szerződés megszűntetésére vonatkozó egyező akaratával,

      c) megegyezés hiányában is , ha a jogosultak bérleti díj fizetési és az előtakarékossági kötelezettségüknek írásbeli felszólítás ellenére nem tesznek eleget.

      d) a házasság felbontásával,

      e) a házastársak egyikének halálával.

(3) A (2) bekezdés d) és e) pontja alapján nem szűnik meg a szerződés, ha annak fenntartását a gyermekét ( gyermekeit ) egyedül nevelő szülő, vagy új házasságkötés esetén a házastársak együttesen szociális helyzetükre tekintettel kéri(k) és a már befizetett előtakarékossági összeg érintetlenül hagyása mellett a szerződésben foglaltak teljesítését egyedül, illetve együttesen vállalja(ák) és a szerződés fenntartásához a szociális bizottság hozzájárul.

16.§.

(1) Ha a szerződésben megállapított határidőre - az építkezés elhúzódása miatt - a jogosultak lakáshelyzete végelegesen nem rendezhető, az igényjogosultság szerinti lakás átadásig a bérleti díj fizetése ellenében a képviselő-testület egyedi elbírálása alapján engedélyezheti a jogosultak szerződésének meghosszabbítását.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetet kivéve a szerződés megszűntetését követő 30 napon belül a jogosultak kötelesek a bérleményt elhagyni.

(3) Amennyiben a szálláshasználók a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségüknek nem tesznek eleget, úgy a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetének napjától hat hónapig a mindenkori bérleti díjjal megegyező összegű használati díjat fizetnek, majd a hetedik hónap első napjától számított egy évig az alapdíj kettőszörösét, e határidő eredménytelen leteltétől számított egy évig négyszeresét, nem teljesítés esetén további egy évig hatszorosát, ha a szállást továbbra sem hagyta el a jogosult, akkor nyolcszorosát köteles a bérbeadó számára megfizetni.

(4) Az előzőekben foglaltaktól függetlenül a szállás kiürítése iránti intézkedések megtétele során e rendelet 31 §-ban foglaltak értelemszerűen alkalmazandók.

Lakásbérletre vonatkozó egyéb rendelkezések

17.§.

A bérlőtársi szerződésre a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

18.§.

Társbérleti lakásrész megüresedése esetén a képviselő-testület  a megüresedett lakrészt a lakásban visszamaradó másik társbérlő részére felajánlja, és a feltételek vállalása esetén bérbe adja.

III. fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

19.§.

(1) A bérleti szerződés tartalmazza, hogy a képviselő-testület az önkormányzati rendelet és más jogszabályokban meghatározott jogi korlátok között jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani.

(2) Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, a polgármester a képviselőtestület nevében eljárva köteles kérni a bíróságtól a lakbér mértékének megállapítását.

20.§.

A lakbér komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéseket a lakásbérleti szerződés tartalmazza.

21.§.

A képviselő-testület a bérlővel a jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti bérleti szerződést köti meg.

22.§.

(1) A képviselő-testület és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) A szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott szakértő által ellenőrzött költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(3) A bérlő ráfordításait lakbérének szüneteltetésével , vagy mérséklésével nyerheti vissza, amelyet a bérlő és a képviselő-testület közötti megállapodásban kell rögzíteni.

23.§.

A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak , ajtóinak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról , felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. A lakbér rendeleti megállapítása e kötelezettséget figyelembe veszi.

24.§.

A képviselő-testület és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakását átalakíthatja, korszerűsítheti. A képviselő-testület a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett. Bérlő egyúttal vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését.

A munkák elvégzésére és a költségek megtérítésére egyebekben a 22 .§. előírásai irányadóak.

Amennyiben a képviselő-testület a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai megtérítésére a megállapodástól függően, de mindenképpen a bérlet megszűnésétől számított egy éven belül egy összegben.

25.§.

(1) Az ingatlankezelő és a bérlő akár a szerződéskötéskor, akár megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a tulajdonos teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

(2) A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák az alábbiak:

a.) az átvételkori állapotnak megfelelő falfestés,

b.) fentiek szerinti mázolás ,

c.) lakásberendezések kijavítása,

d.) lakásberendezések , burkolatok elhasználódási (visszapótlási) költségének megtérítése.

26.§.

Az elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 7. hónap első napjától további 1 éven át a lakbér kétszeresének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

E határidő eltelte után a lakbér négyszeresének megfelelő használati díj fizetési kötelezettség terheli a jogcím nélküli lakáshasználót.

27.§.

A bérlő - a törvényben meghatározott eseteken kívül - a képviselő-testület előzetes írásbeli hozzájárulása esetén a lakásába befogadhatja az élettársát és testvérét, és befogadott gyermekének házastársát, ha azok saját lakással (tulajdon, bérlet, társbérlet) nem rendelkeznek. A hozzájárulás akkor adható meg , ha egy személyre legalább 8 m2 lakás alapterület jut.

IV. FEJEZET

A lakásbérlet megszűnése

28.§.

A felmondás szabályai

29.§.

(1) A képviselő-testület a szerződést írásban felmondhatja, ha

a.) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

b.) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c.) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

d.) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;

e.) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ( a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel.

(2) Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölték.

(3) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a Hivatal köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(4) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a képviselő-testület által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a képviselő-testület a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(5) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a Hivatal köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást aza alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(6) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(7) A felmondás az (1) és (2) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a (3) és (4) bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A lakásbérlet megszüntetése közös megegyezéssel

(1) A bérlő a képviselő-testületnél a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével kapcsolatosan kérheti, hogy a szociális bizottság biztosítson számára bérleti lehetőséget egy másik önkormányzati lakásra, vagy a lakásbérleti jogviszony megszűnése ellenében biztosítson részére pénzbeli térítést.

A két lehetőség együttesen is alkalmazható.

(2) A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel másik lakás bérbeadásának mellőzésével történő megszűntetése esetén a bérlőt az adott lakás 8 évi bérleti díjának megfelelő összegű térítési díj illeti. A képviselő-testület és a bérlő ennél alacsonyabb összegű térítési díjban is megállapodhat. A képviselő-testület egyedi elbírálás alapján ennél magasabb összegű pénzbeli térítést is megállapíthat azzal, hogy a lakás forgalmi értékét a térítés nem haladhatja meg.

(3) A lakás 10 évi bérleti díjának megfelelő összegű térítés illeti a bérlőt abban az esetben is, ha a bérbeadói felmondás (törvény 26.§.(1) bekezdés ) esetén cserelakásra nem tart igényt.

30.§.

Önkormányzati lakás cseréjére vonatkozó szabályok

Önkormányzati lakás cseréjéhez a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a képviselő-testület akkor adhat hozzájárulást, ha a lakás bérleti joga egy másik lakás bérleti jogának megszerzésére irányul. A lakástulajdon megszerzésére irányuló csere a bérleti jog megszerzésével esik egy tekintet alá abban az esetben, ha a tulajdonjog megszerzése egyúttal a lakás tényleges használatát eredményezi az önkormányzati lakás volt bérlője részére.

31.§.

A bérleti szerződés megszüntetésével kapcsolatos egyéb rendelkezések

A törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben a bérleti szerződés felmondása, a felmondás jogszerűségének megállapítására és a – bérleti jogviszony egyéb okból történő megszűnésének eseteiben is – lakás kiürítésére irányuló eljárás megindítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

V. FEJEZET

A lakbér mértéke

32.§.

(1) A képviselőtestület az önkormányzati lakások lakbérének mértékét a 2. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) Az önhibájukon kívülálló okokból nehéz anyagi körülmények között élő bérlők részére az önkormányzati lakások lakbérének teherviseléséhez a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben szabályozott módon támogatás nyújtható.

V. fejezet

Eljárási rendelkezések

33.§.

(1) Az önkormányzati lakás  bérletének biztosítására irányuló igénylő lapon az igénylő köteles feltünteti saját családi és utónevét, nőknél a leánykori családi  és utónevet is, a születés idejét , lakóhelyét és tartózkodási helyét , foglalkozását, munkahelyét, jövedelmi és vagyoni viszonyait, a házastárs és a

vele közös háztartásban élők családi és utónevét, születési idejét, foglalkozását, jövedelmi és vagyoni viszonyait.

       Köteles feltüntetni továbbá, a saját és a vele közös háztartásban élők lakásviszonyait  az igénylés benyújtásának időpontjában, valamint az azt megelőző 5 éven belül. Az igénylőlapon fel kell tűntetni a lakásbérlet biztosítását kérő személyi igazolvány számát.

(2) A vagyoni és jövedelmi viszonyokat e rendelet vonatkozásában anyagi és erkölcsi felelősség tudatában tett és saját kezűleg aláírt nyilatkozattal, keresetigazolással, vállalkozó esetében a Hivatal külön felhívására a jövedelemadó alap tekintetében megyei Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal igazolással kell igazolni. 

Hatályba léptető rendelkezések

46.§.

Ez a rendelet kihirdetését követő hó első napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Uraiújfalu, 2005. április 29.

                                          Vargyai Vilmos sk.             Dr. Husz Norina sk.

                                              polgármester                            körjegyző