Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete
Kaposvár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról
Hatályos: 2024. 02. 22Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete
Kaposvár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban. Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontja alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait figyelembevéve a Kaposvár Építési Szabályzat (továbbiakban. KÉSZ) és a Kaposvár Szabályozási Terv (továbbiakban: KSZT) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.1. ALAPRENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) A KÉSZ és KSZT hatálya kiterjed Kaposvár Megyei Jogú Város (továbbiakban: a város) teljes közigazgatási területére.
(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az OTÉK, az egyéb vonatkozó jogszabályok, valamint e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.
(3) A szabályozási terv szelvénykiosztása, jelmagyarázata, valamint szelvényei e rendelet 17–64. mellékletében találhatók.
Fogalom-meghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Alapellátás: Az érintett városrész, vagy telektömb lakossága átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális, közösségi és közművelődési, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl.: óvoda, általános iskola, gyermek és felnőtt házi orvosi szolgálat, legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, fiókkönyvtár, mentők, rendőrség, tűzoltóság).
2. Antenna: Olyan berendezés, amely elektromágneses jelek vételére és/vagy sugárzására szolgál.
3. Antennatartó szerkezet: Olyan egyéb rendeltetésű építmény, melynek födémére, homlokzatára vagy egyéb tartószerkezetére antennát helyeznek el, vagy olyan sajátos önálló műtárgy, amely funkcionálisan az antennák elhelyezésére szolgál (adótorony).
4. Barkácsműhely: A nem üzemi méretű, saját szükséglet fedezését, a szabadidő eltöltését szolgáló termelő jellegű, illetve szolgáltató tevékenység céljára alkalmas kiegészítő épület.
5. Belváros: Áchim András utca – Fonyódi vasútvonal – Kanizsai utca – Füredi út – 48-as Ifjúság útja – Virág utca – Hársfa utca – Baross Gábor utca – Budai Nagy Antal utca által határolt terület.
6. Épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete: Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege az épület valamennyi szintjén.
7. Fő rendeltetés szerinti épület: A terület-felhasználási egységben megengedett rendeltetés(ek)nek megfelelő épület.
8. Fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú (önálló) épület: A keretövezet, vagy építési övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő, vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítő, illetve kiszolgáló épületnek minősül: járműtároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló építmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari, vagy barkácsműhely, műterem, árusítópavilon, kazánház.
9. Használati mód: A létesítményben, építményben, helyiségben, vagy területen folytatott tevékenység jellemzője, a használatának jellemző módja.
10. Háromszintes növényállomány: A gyepszintű, cserjeszintű és fás növényzet együttes alkalmazásával területlehatárolás céljára, vagy környezetvédelmi céllal kialakított zöldfelület.
11. Háztartással kapcsolatos tárolóépület: A háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tároló építmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), valamint a járműtároló.
12.
13. Kertépítészeti terv: Tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített szöveges és rajzi munkarészből álló, 1:200 vagy 1:250 méretarányban készülő terv, mely tartalmi követelményeinek részletes leírását e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
14. Kézműipari épület: Olyan gazdasági célú épület, melyben a fő termelő tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik, elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállításával. Az épületben hagyományos kézműipari, gépesítés nélküli termelő tevékenység, kismértékű gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzően kézműipari tevékenység folytatható.
15. Közforgalmú intézmény: Minden olyan intézmény, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki – ellenszolgáltatásért, vagy a nélkül – igénybe vehet.
16. Lakópark: Magántulajdonban lévő, közforgalom elől elzárt terület, melyen több épület, lakás építhető. A területen kialakított zöldterületek, utak, közműhálózatok a tulajdonosok kezelésében vannak, annak fenntartásáról ők gondoskodnak.
17. Mélygarázs: A terepszint, illetve az épület alatt létesített garázs.
18. Mértékadó párkánymagasság: Ha a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 3 m a különbség, akkor azok párkánymagasságainak átlagát kell mértékadónak tekinteni. Ha a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között több mint 3 m a különbség, akkor az építéssel érintett utcaszakasz átlagos párkánymagasságát kell mértékadónak tekinteni.
19. Műterem: A művészeti tevékenységgel kapcsolatos kiegészítő épület.
20. Sportépítmény: A sportolás építményei – az emberek mozgását szolgáló építmények – függetlenül attól, hogy versenyszerűen, vagy a szabadidő eltöltése érdekében művelik, területigényes szabad teret igényelnek, önálló telken kerülnek elhelyezésre, továbbá jelentős zöldfelülettel kerülnek kialakításra.
21. Szálláshely: Kizárólag, vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös, vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület.
22. Szintterületi mutató: Építmények összes bruttó szintterülete és a telekterület hányadosa. A számításra vonatkozó részletes szabályokat e rendelet 10. § (4)–(7) bekezdései tartalmazzák.
23. Zöldterület: Növényzettel fedett zöldterület, amelynek 3 fajtáját különbözteti meg a KÉSZ: közparkot, közkertet és közteret. Ezeket egymástól a nagyságuk, funkciójuk és a zöldterületek aránya különbözteti meg. A közpark általában 1 ha területnél nagyobb, kevés burkolt felülettel rendelkezik. A közkert az 1 ha-nál kisebb zöldterület. A köztér zöldfelülettel rendelkező, általában sok burkolt felülettel rendelkező, kis tér.
24. Dombgarázs: A teljes garázsépület földdel fedett és zöldfelületként kialakított, a bejáratok kivételével.
25. Városközpont: Budai Nagy Antal utca – Áchim András utca – Berzsenyi utca – József Attila utca – Somssich Pál utca – Németh István fasor – Tallián Gyula utca – Anna utca – Rákóczi tér által határolt tömb.
26. Szöveges szabályozási elemek területi határa: A szabályozási terven jelölt területre a KÉSZ az általános előírásoktól eltérő külön előírást tartalmaz.
27. Meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal: A KSZT-ben jelölt építési vonal hosszának 30%-án épülethomlokzatnak kell állnia. A vonal 80%-án pedig az épület homlokzatának az építési vonaltól mért 10 méteren belül kell lennie.
28. kialakult állapot: Más jogszabály, vagy a KÉSZ ahol kialakult állapotra utal ott az adott utcaszakaszon – saroktól sarokig terjedő rész – legalább 70%-os beépítettsége esetén max. 24,0 m-es telekszélességig az alábbiak szerint:
A KSZT szabályozási elemeinek alkalmazása
3. § (1) A KSZT-ben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:
a) tervezett/meglévő belterületi határvonal;
b) tervezett szabályozási vonal;
c) építési övezet, övezet határa, övezeti jel;
d) építési vonal;
e) építési hely;
f) építési határvonal;
g) kizárólag térszín alatti építési hely;
h) telek zöldfelületként kialakítandó része;
i) közterület fölötti beépítés;
j) minimális-maximális homlokzatmagasság;
k) szabályozási elemekre vonatkozó méretek (méterben);
l) megszüntető jel;
m) szöveges szabályozási elem területi határa;
mm) építési övezeten belüli funkcionális zóna.
n) közhasználat céljára gépkocsi/megkülönböztetett gépkocsi áthajtás helye biztosítandó;
o) közhasználat céljára gyalogos átjárás helye biztosítandó;
p) vegyes forgalmú út;
q) gyalogos zóna;
r) kerékpárút;
s) tervezett külön szintű csomópont;
t) tervezett vasúti vágány, és védőtávolsága;
u) tervezett szintbeni közúti-vasúti keresztezés;
v) helybiztosítás különszintű gyalogos átvezetés (aluljáró/felüljáró) létesítményeinek elhelyezésére;
w) tervezett közhasználatú parkoló;
x) közhasználatú mélygarázs építési helye;
y)
z) megtartandó zöldfelület telke;
aa) beültetési kötelezettség;
bb) közhasználat elől elzárt magánút;
cc) közhasználatra átadandó terület;
dd) építészeti hangsúly létesítendő;
ee) gazdasági megközelítés íránya;
ff) mélygarázs bejárata;
gg) megkülönböztetett járművek számára kialakítandó közhasználatra átadott vegyes használatú felület;
hh)
ii) közhasználat céljára átadandó mélyparkoló.
jj) beerdősítési kötelezettség
kk) közforgalom elől elzárt parkoló
ll) telek beépíthető része
(2) A kötelező érvényű szabályozási elemek módosítása csak jelen rendelet –vonatkozó rendelkezések és az általános érvényű előírások szerinti – módosításával lehetséges.
(3) A szabályozási tervlapon szereplő tájékoztató elemek között, az alábbi elemek más jogszabályokban, előírásokban, magasabb rendű tervekben kerültek meghatározásra illetve lehatárolásra, ezért megváltoztatásukra csak a lehatárolásukat meghatározó jogszabályok megváltoztatása esetén van lehetőség. Ezen elemek a következők:
a) műemlék épület és telke;
b) műemléki környezet határa;
c) helyi védett épület;
d) helyi védett épülethomlokzat;
e) helyi védett egyéb részlet;
f) helyi értékvédelmi terület;
g) nyilvántartott régészeti lelőhely;
h) régészeti érdekű terület;
i) ökológiai folyosó területe;
j) természeti terület;
k) helyi jelentőségű védett természeti terület;
l) felszínmozgás-veszélyes terület;
m) helyi védelem alatt álló park;
n) helyi védelem alatt álló fasor;
o) honvédségi területek védőtávolsága;
p) vízműkút védőtávolsága;
q) közlekedési és közmű létesítmények védőtávolsága, ill. védősávja;
r) tározó tó védőtávolsága;
s) veszélyességi övezet határa (külső, középső, belső).
(4) A KSZT-ben fejlesztésre kijelölt (Má/f-jelű) mezőgazdasági területekre valamint a belterületi funkcióváltó területekre a tervezett fejlesztéseknek, illetve a tervezett funkcióváltásnak megfelelő övezeti besoroláshoz legalább a terület-felhasználási egység összefüggő területére a KSZT és KÉSZ módosításaként szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítendő.
(5) A Mező utcát a Szigetvári utcával összekötő út nyomvonalán az övezeti jelekben alkalmazott „(KÖu)” jelölés a távlati terület-felhasználást jelenti. A területen már beépített ingatlanok esetében a szabályozási terven szereplő (nem zárójeles) építési övezetek előírásait kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a beépített ingatlannak csak egy részét érinti a távlati terület-felhasználás övezete, az azonos jelű építési övezethez kapcsolódó övezeti határvonalat figyelmen kívül kell hagyni, a két övezet egyként kell kezelni. A még nem beépített ingatlanokra építési engedély kizárólag a „zárójelben” szereplő építési övezetre adható ki.
(6)
(7) A veszélyességi övezet a Cukorgyár környezetében került kijelölésre, ahol a hatósági engedélyezési és felügyeleti tevékenység során alkalmazott követelményeket a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló Korm. rendelet előírásai szerint kell érvényesíteni.
Területfelhasználás
4. § (1) A tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagozódik.
(2) A beépítésre szánt területek általános jellegük, valamint sajátos építési használatuk szerint:
Örökségi értékek védelme
5. § (1) Az országos védelem alatt álló műemlékek listáját e rendelet függeléke tartalmazza, a műemléki környezet megjelölésével együtt.
(2) A helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek, objektumok és területek listáját külön önkormányzati rendelet tartalmazza. A helyi védelem alatt álló területeken (továbbiakban: építészeti értékvédelmi terület), valamint az e területeken kívül fekvő védett épületeken végzett építési tevékenység esetén önkormányzati rendeletben szabályozott településképi bejelentési, illetve településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
(3) A szabályozási tervlapon jelölt, e rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt, régészeti lelőhelyek (R) területén az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához és fakitermeléshez az illetékes szakhatóság engedélye szükséges.
(4) E rendelet 3. sz. mellékletében rögzített régészeti érdekű területet (RÉT) érintő tervezés esetén előzetesen ki kell kérni az illetékes szakhatóság véleményét.
(5) Régészeti leletek, illetve objektumok előkerülése esetén a külön jogszabályban rögzítettek alapján kell eljárni.
(6) Az országos és helyi védelem alatt álló természeti értékek listáját külön jogszabályok tartalmazzák. A helyi védelem alatt álló természeti értékek kezeléséről külön önkormányzati rendeletek rendelkeznek.
Közterület alakítási terv
6. § (1) Közterületek kialakítása és átalakítása esetén, vagy a szabályozási tervben kijelölt helyeken az egységes városképi megjelenés követelményének figyelembe vételével Közterület alakítási Tervet (továbbiakban: KT) kell készíteni a közterületek átépítésének megfelelő lehatárolás és ütemezés szerint.
(2) A KT részletes tartalmi követelményeit a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendelet határozza meg.
(3) A KT-t legalább M=1:500 méretarányban kell készíteni.
(4) A KT engedélyezéséhez a (2) bekezdés szerinti Korm. rendeletben szabályozott eljárást le kell folytatni.
7. §
I.2. TELEKALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
8. § Kialakult telektömbön belül új telektömb és azon belül telek, építési telek, építési terület csak a KÉSZ és a KSZT előírásainak megfelelő és az eredeti telektömb, vagy azon belüli telekcsoport egészére kiterjedő telekalakítási terv keretében engedélyezhető.
I.3. A BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
9. §
Felszínmozgás-veszélyes területekre vonatkozó előírások
9/A. § (1) A felszínmozgás-veszélyes területeket a KSZT jelöli. Ezeken a területeken:
a) az építési tevékenység engedélyezési, fennmaradási engedélyezési, használatbavételi engedélyezési, bontási engedélyezési eljárásába a Bányakapitányságot be kell vonni;
b) olyan építési tevékenység, telekalakítás, melynek során az építési hely 15°-nál meredekebb lejtőre vagy mesterséges teraszra kerülne nem engedélyezhető;
c) a területen részleges alápincézés nem engedélyezhető;
d) az épületet határoló fal egyetlen külső pontja sem érintkezhet a rézsű (vagy tereplépcső) peremvonalával;
e) 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfal közvetlen előterébe (a kőzetfal lábvonalától számított 5 m széles sávon belül) építmény nem építhető, kivéve a kőzetfal megtámasztását szolgáló támfal és tereplépcső;
f) a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület és a nyitott kőzetfal lábvonala közötti távolságnak minimum az övezeti előírásokban meghatározott építménymagasságnak kell lennie;
g) a területen szikkasztás, koncentrált víznyeletés még ideiglenesen sem folytatható, öntözéses műveléssel járó területhasznosítás tilos;
h) a felszíni vizek szakszerű elvezetéséről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. Az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell a felszíni vizek befogadóig történő erózió – és akadálymentes elvezetésének megoldását, a vízelvezető nyomvonalának helyszínrajzon történő feltüntetésével;
i) az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi elvárásainak megfelelő geotechnikai jelentést kell készíteni a jogszabályban előírtakon túl akkor is, ha az építési tevékenység:
ia) az érintett telek teljes alapterületének 50%-át meghaladóan, 2 m-nél nagyobb vastagsággal, véglegesen megváltoztatásra kerül (bevágás, feltöltés);
ib) a terepalakítás olyan mértékű, hogy 2 vagy több, egyenként 2 m-es magasságot elérő vagy meghaladó, továbbá a telek teljes szélességében építendő terasz (tereplépcső) kialakítására kerül sor;
ic) 10 m-nél nagyobb szintkülönbséggel létesülő teraszosítás, függetlenül a teraszok számától és a közvetlenül szomszédos tereplépcsők közötti magasság különbségektől;
id) a bevágással létesülő építési helyen, ha 4 m-nél nagyobb vastagsággal kerül eltávolításra a kőzettér és az építés keretében megnyitásra került felület lejtőszöge a 60°-ot meghaladja, továbbá az építmény a bevágás lábvonalában, vagy attól számítottan 5 m-en belül kerül elhelyezésre;
j) azokhoz az építési engedély kérelmekhez, melyek 3 m vastagságot meghaladó feltöltéssel tervezettek, talajvizsgálati jelentést kell csatolni, ebben igazolni kell, hogy a tervezett tevékenység nem jár káros környezeti hatásokkal, tisztázni kell a megvalósítás technológiai követelményeit (pl.: felhasználható vagy beépíthető anyagok, munkavégzéskor a talajfizikai jellemzők, a munkaterület kialakítása, részletes technológiai utasítás).
(2) Nem adható meg a használatbavételi engedély ha:
a) rendezetlen a felszíni vizek elvezetése, vagy
b) nem épült meg az építés során függő helyzetbe jutott földtömegeket megtámasztó műtárgy.
(3) A bontás engedélyezése iránti kérelemben be kell mutatni, hogy a bontási tevékenység:
a) nem vezet-e a megtámasztó funkció megszűnése a felszínmozgásos jelenségek kialakulásához, és
b) az építmény elbontása következtében keletkezik-e a olyan instabilitás, mely veszélyhelyzetet okoz.
(4) Ha az elbontandó építmény 2 m-es magassággal vagy ennél nagyobb mértékben közvetlenül érintkezik a kőzetfallal (elbontása esetén rétegek kinyitása valósul meg), akkor a bontási engedély iránti kérelemben be kell mutatni a nyitott kőzetfal megtámasztásának vagy lefedésének műszaki megoldását. A megtámasztás történhet műtárggyal (épített fal) vagy rézsűs megtámasztással (földtámfal).
(5) A bontási területen olyan terepfelszínt kell visszahagyni, amely eleget tesz a rendezett felszíni vízelvezetés kívánalmainak.
(6) A 4 m-nél nagyobb magasságú vagy azt meghaladó és létével földtömeget is megtámasztó építmények elbontásához olyan talajvizsgálati jelentést (geotechnikai szakvélemény) kell a kérelemhez csatolni, amely tartalmazza, hogy:
a) a bontás következményeként nem alakulhat ki mozgás az érintett területen és annak közvetlen környezetében, és
b) a szükséges műszaki megoldás részletezésével, egyedi paraméterek megadásával igazolja, hogy a bontási tevékenység során – a kötelezően elvégezendő munkálatokkal – biztosított marad a továbbiakban is a terület állékonysága.
Az elhelyezhető épületek darabszámára, legfelső építményszintjére és szintterületére vonatkozó szabályok
10. § (1) Az építési övezetben előírt legkisebb telekméretet meghaladó méretű telken – kivéve, ha az egyes építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek – több épület is elhelyezhető.
(2) A lakó- és vegyes területeken – a telepszerű lakóövezetek (Ln-T, Lk-T) kivételével – az előírt legkisebb telekméretet meghaladó telken:
a) a védett ingatlanok kivételével telkenként annyi fő rendeltetésű épület helyezhető el, ahányszor a telek területe meghaladja az építési övezetben meghatározott legkisebb telekterületet;
b)
(3) Ha egy telken a meglévő épületek száma meghaladja a (2) bekezdés szerinti számot, az épületek bővítése csak akkor lehetséges, ha a szabályozási határértékek a telken lévő összes épületre együttesen teljesülnek.
(4) Az épület bruttó szintterületének számításánál nem kell beszámítani:
a) az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú részeit;
b) az első pinceszint területének a lakásokhoz tartozó tárolóterületeit;
c) a személygépjármű-tároló területét az OTÉK-ban előírt mennyiségig;
d) a c) pont szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármű-tárolók területének felét;
e) a be nem épített padlásteret.
(5) Az épület bruttó szintterület számításánál a lépcsőházat szintenként, egyéb, akna jellegű építményrészeket (légakna, légudvar, felvonóakna) egyszer kell beszámítani.
(6) A szintterületi mutató számításánál figyelmen kívül kell hagyni:
a) az árnyékszék,
b) a terepszint alatti építmény,
c) a telken valamint a telek határain álló kerítés,
d) a közmű-becsatlakozási műtárgy,
e) a közműpótló műtárgy,
f) a hulladéktartály-tároló,
g) az – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
h) a húsfüstölő, jégverem, zöldségesverem,
i) az állatkifutó,
j) a trágyatároló, komposztáló,
k) a siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
l) az építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop vízszintes vetületét.
(7) A szintterületi mutató számításánál figyelembe kell venni a kerti tető, kerti grillező, kerti pavilon, fedett terasz, és a kerti tető terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő, a kerti víz és fürdőmedence terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél mélyebbre süllyedő vízszintes síkban mért vetületi területének összegét.
(8) Lakóépületek (családi házak, társasházak, jellemzően lakó funkciójú épületek) legfelső építményszintje nem lehet magasabban, mint az építési övezetre előírt legnagyobb építménymagasság +1,5 méter.
(9) Kereskedelmi létesítmények területén további kereskedelmi, szolgáltató egység csak a főépület bővítésével létesíthető, a főépülettel egységes építészeti megjelenéssel.
Az építési hely meghatározásának szabályai
11. § (1) Ha a KSZT szabályozási tervlapja építési helyet nem jelöl és a beépítést tiltó egyéb rendelkezést nem tartalmaz, akkor az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalaira vonatkozó előírások határozzák meg.
(2) Az elő-, oldal- és hátsókertek minimális mérete az építési övezeti előírások és a KSZT eltérő rendelkezése hiányában:
A terepszint alatti beépítés meghatározásának szabályai
12. § (1) A terepszint alatti beépítettség megengedett mértékének a megengedett általános beépítettségi mértéket (maximális beépítési %) meghaladó része kizárólag akkor építhető meg, ha a teljes terepszint alatti épületrészt gépjárműtároló létesítés céljára, vagy a lakásokhoz tartozó tároló helyiségek kialakítására fordítják.
(2) A szint alatti beépítés szintszáma a területi és talajviszonyok figyelembevételével maximum 2 szint lehet.
(3) Szint alatti beépítés esetén a közterület alá történő benyúlás csak abban az esetben haladhatja meg a 0,5 métert, ha a szabályozási terven a benyúlás konkrét értéke jelölésre került.
(4) Amennyiben a közhasznú mélyparkolót közhasználat céljára átadott területként jelzi a szabályozási terv, közterületként funkcionál és egy másik ingatlan gépkocsi behajtója a mélyparkolóból kialakítható.
Legkisebb zöldfelület meghatározásának szabályai
13. § (1) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő.
(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításába a terepszint alatti építmény tetőkertje, valamint építmények felső, tetőkertként kialakított és fenntartott területe többszintes növényállomány telepítése esetén külön jogszabály szerint, míg egyszintes növényállomány telepítése során az alábbiak szerint vehető figyelembe:
a) 2,0 m feletti földvastagság esetén: 75%,
b) 1,0 m – 2,0 m közötti földvastagság esetén: 50%,
c) 0,5 – 1,0 m közötti földvastagság esetén: 25%,
d) 0,2 – 0,5 m közötti földvastagság esetén: 10%.
(3) Burkolt felületek a terepszinten csak az alábbiak szerint vehetők figyelembe a legkisebb zöldfelület számításánál:
a) gyephézagos burkolat: 5%,
b) gyepráccsal kialakított gyepfelület. 30%.
(4) A (3) bekezdésben részletezett a legkisebb zöldfelület számításánál a parkolók és az azokat feltáró utak területe nem vehető figyelembe.
Az építménymagasság és a párkány-magasság meghatározása, a csatlakozás szabályai zártsorú beépítési módú területeken
14. §
I.4. RENDELKEZÉSEK A VÁROSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE
Látványvédelem, a városkép védelme
Hirdető-berendezések
18. § A város közigazgatási területén hirdető-berendezés csak a külön rendeletben meghatározottak alapján helyezhető el.
Közterületekre vonatkozó általános követelmények
19. §
I.5. KÖZLEKEDÉS
20. § (1) A tervezett közutak szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza. A közutak belterületi szakaszán csak az OTÉK közlekedési területekre meghatározottak helyezhetők el.
(2) Az egyes közutak hálózati szerepét e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. Az országos közutak (I. rendű főút, összekötő út, bekötőút, állomási hozzájáró út) tervezési osztályba sorolását az illetékes szakhatóság, a települési közutak (helyi gyűjtőút, kiszolgáló út, kerékpárút, gyalogút) tervezési osztályba sorolását a közút kezelője – e rendelet 5. sz. melléklete szerinti tervezési osztályának megtartásával – a vonatkozó útügyi műszaki előírások figyelembevételével – megváltoztathatja.
(3) A közutak hálózati szerepének megfelelő tervezési osztályba sorolása az alábbi:
21. § (1) A lakóterületek területén a forgalomcsillapítást KT alapján kell kialakítani.
(2) Lakó- és vegyes területen jelentős forgalomvonzó létesítmény, melynek számított átlagos napi forgalma eléri a 200 E/nap értéket, csak helyi gyűjtő, vagy annál magasabb hálózati szerepű útról történő csatlakozással létesíthető.
(3) Jelentős forgalomvonzó létesítmények közúti kapcsolatát 100 E/nap számított átlagos napi forgalomig kapubehajtóként, 100 E/nap számított átlagos forgalom felett útcsatlakozásként kell kialakítani.
(4) Beépítésre szánt területek gazdasági és lakó övezeteiben az ingatlanok kiszolgálására közforgalom számára megnyitott magánutak is kialakíthatók. A közforgalom céljára megnyitott magánutak csak kiszolgáló út funkciót láthatnak el, területük és kiépítettségük mindenben meg kell, hogy feleljen a közutakra vonatkozó előírásoknak. A kialakításra kerülő közforgalom céljára megnyitott magánutak minimális építési terület szélessége 12 méter.
(5) Beépítetlen ingatlanok, illetve újonnan kialakított telkek esetén a telkek beépítése csak az ingatlan előtt húzódó szilárd burkolatú út kiépítése után engedélyezhető. Ez alól kivételt képez a Maros utca nyugati oldalán tervezett lakóterület kialakítása, a közút és közművek kiépítéséről a használatbavételi engedély megkéréséig kell gondoskodni.
(6) Ahol a szabályozási terv gyalogos zónát jelöl, ott gépjárművek részére új kapubejáró nem létesíthető.
(7) A Városközpont területén a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény mellékletében meghatározott közművelődési intézmény elhelyezésére szolgáló létesítmény bővítése esetében – amennyiben a KÉSZ az adott tömbben mélyparkoló kialakítását lehetővé teszi, annak megvalósításáig – az OTÉK előírásai szerinti gépjármű elhelyezés mértékének minimum 50%-át kell megépíteni.
I.6. KÖZMŰVEK
22. § (1) A tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) helyigényét közterületen, a közterület szabályozási szélességén belül kell biztosítani.
(2) A vízellátó hálózatot az oltóvíz igény kielégítésére is alkalmas méretekkel és nyomvonal-vezetéssel kell kialakítani.
(3) A közüzemi víznyomócső hálózaton a szükséges oltóvíz igényt biztosító tűzcsapok létesíthetők.
(4) Beépítésre szánt területen a beépítés feltétele a telek teljes közművesítettsége, kivéve Répáspuszta és Fészerlak területén, illetve ahol a már meglévő közterületi szélesség nem teszi lehetővé a gázvezeték elhelyezését, illetve ahol a szennyvíz-csatorna hálózat kiépítése még nem történt meg, amit a közmű üzemeltetőjének kell igazolnia. Ez esetben zárt szennyvíztárolót kell kiépíteni. Répáspuszta és Fészerlak területén részleges közművesítettségű terület is beépíthető.
(5) Beépítésre nem szánt területen, ahol az övezeti előírások lehetővé teszik épület, építmény elhelyezését, a beépítés feltétele az ingatlan részleges közművesítettsége, az alábbi feltételekkel:
a) az ingatlanon keletkező szennyvizek csak zárt szennyvíztárolóban gyűjthetők;
b) az ingatlanon a szennyvíz élővízbe vezetése vagy szikkasztással történő elhelyezése még előtisztítást követően sem lehetséges.
(6) A város területén az ingatlanok belső csatornahálózata elválasztott rendszerben alakítandó ki.
23. § (1) A város belterületén nagyfogyasztó részére szilárd tüzelőanyag felhasználása csak vezetékes energia előállítására engedélyezhető.
(2) E rendelet 7. számú mellékletében lehatárolt 1, 2, 3, 4-es városrendezési körzetben – a légszennyezés csökkentése és az Európai Uniós normák betartása érdekében az egyedi hőellátási módokat csökkenteni kell.
(3) Az 1, 2, 3 és 4-es városrendezési körzetben az épületgépészeti felújítások során – amennyiben műszakilag megoldható – épületenkénti, vagy tömb kazánházat kell létesíteni, kivéve ha a rendeltetési egységenként elhelyezett kazán kibocsátott szennyezése kisebb, vagy nem haladja meg a központi kazán által kibocsátott szennyeződést. Az igazoló szakvéleményt az építési engedélyezési dokumentációhoz kell csatolni.
(4) Az 1, 2, 3 és 4-es városrendezési körzetben 15 lakásnál vagy 1000 m2-nél nagyobb bruttó szintterületű épület csak központi kazánházzal létesíthető, egyedi füstgázt kibocsátó berendezés csak akkor alkalmazható, ha a rendeltetési egységenként elhelyezett kazán kibocsátott szennyezése kisebb, vagy nem haladja meg a központi kazán által kibocsátott szennyeződést. Az igazoló szakvéleményt az építési engedélyezési dokumentációhoz kell csatolni.
(5) Új beépítés esetén távfűtő hálózat környezetében, a levegőtisztaság-védelem érdekében a fűtési energiaellátást lehetőleg távhővel, vagy a levegőtisztaság-védelem szempontjából a távhővel legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell biztosítani a Kanizsai utca, Béke utca, Szondi György utca és folytatása, Búzavirág utca, Füredi utca, Arany János utca, Damjanich utca, Honvéd utca, Petőfi Sándor utca és a Kereszt utca által határolt területen, illetve a Berzsenyi utcában, a Bethlen téren és a Kanizsai utca déli oldalán.
24. § (1)
(2) A külterületi közútépítések esetén a kábelhálózatot meg kell védeni, szükség esetén ki kell váltani.
(3) –(4)
(5) A gázátadó állomások biztonsági övezetének határán az ágazati előírások értelmében a nappali zajszint 60 dB, éjjel 50 dB. Ezt figyelembe véve kell a KÖkm övezetben a létesítményt elhelyezni.
Antennák, antennatartó-szerkezetek valamint az azokhoz tartozó műtárgyak
25. § (1)
(2) Az elvégzett előzetes sugárvédelmi mérésekről, a tervezett sugárzás mértékéről, valamint a telepítés helyéről a beruházó köteles a beruházással érintett telek határától légvonalban mért 500 méteren belül lévő lakóingatlanok tulajdonosait és használóit a médián keresztül, vagy egyéb, igazolható módon tájékoztatni.
(3)
(4) Antennát, antennatartó szerkezetet, valamint az azokhoz tartozó műtárgyakat csak úgy lehet elhelyezni, hogy
a) a közegészségügyi feltételek biztosítottak legyenek;
b) az érintett lakosság megfelelő tájékoztatása megvalósuljon;
c) a tervezett objektum illeszkedjen a városképbe, valamint a meglévő természeti környezetbe.
(5) –(6)
26. § (1)
(2)
(3) Antenna, antennatartó szerkezet létesítése esetén az engedélyezési tervdokumentációt városképi, építészeti, tájképvédelmi hatástanulmánnyal együtt kell elkészíteni. Az építési engedély kérelemhez csatolni kell a lakosság előzetes tájékoztatását igazoló iratot.
(4) Az engedélyezési dokumentációban a tervezett létesítmény helyén meglévő és tervezett sugárzások nagyságát is fel kell tüntetni.
(5) A nem építési engedélyköteles tevékenység megkezdése előtt a településkép véleményezési, településkép bejelentési eljárást szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti eljárást kell lefolytatni.
(6)
I.7. ZÖLDFELÜLETEK, TÁJALAKÍTÁS, TÁJVÉDELEM
27. § (1)
(2) Amennyiben a településen meglévő 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa építmény elhelyezése miatt kerül kivágásra, úgy a törzskörméretet 25%-kal meghaladó össztörzskörméretű fapótlásról, vagy az áttelepítésről az adott ingatlanon belül, vagy az Önkormányzat illetékes szerve által megjelölt helyen gondoskodni kell. Az ültethető minimális törzskörméret 12 cm. Ez az előírás nem vonatkozik a KÖ övezeti jelű közlekedési terület övezetekre.
(3) A beültetési kötelezettséggel érintett területeken háromszintes, gyep-, cserje-, és lombkoronaszinttel képzett növényzetet kell kialakítani és fenntartani. A beültetést a használatbavételi engedély megkéréséig be kell fejezni.
(4) Telepszerűen kialakított lakóterületek (Ln-T és Lk-T építési övezetek) közterületein építményt úgy lehet elhelyezni, ha a KSZT-ben lehatárolt tömbtelekre vonatkozóan az előírt parkoló szám és zöldfelületi minimum egyaránt biztosított, vagy biztosítható marad. A szükséges terület kimutatást és számítást az építési engedélyezési tervhez csatolni kell.
(5) A Deseda-tó körüljárhatóságát biztosítani kell úgy, hogy a minimum 15 m széles parti sávon a közhasználatot, az akadálymentes gyalogos-, lovas és a kerékpáros közforgalmat biztosítani kell.
(6) A védett természeti területeken az erózió elleni védelmet az építési engedély-kérelem részeként bizonyítani kell, a használatbavételi engedély a talajlemosódás elleni beavatkozások megvalósulása esetén adható ki.
(7) A védett természeti területeken a meglévő erdőterület nem csökkenhet.
(8) A szabályozási terven a telek zöldfelületeként kialakítandó részeként jelölt területen építmény nem helyezhető el, kivéve, ha a terv szint alatti beépítést jelöl. Ez esetben a szint alatti épület megközelítéséhez szükséges lépcsőházak elhelyezhetők.
28. §
Növényültetésre vonatkozó előírások
29. § (1) A legkisebb ültetési, telepítési távolság belterületen az ingatlan határától:
a) szőlő, valamint két méternél magasabbra nem növő, illetve agrotechnikai eszközökkel alacsonyabban tartott gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,50 méter;
b) két méternél magasabbra nem növő, illetve agrotechnikai eszközökkel alacsonyabban tartott gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 méter;
c) két méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény), valamint a d) és e) pontokban fel nem sorolt gyümölcs- és egyéb fa esetén 2,00 méter,
d) cseresznyefa esetén 3 méter;
e) dió- és gesztenyefa esetén 4 méter.
(2) A legkisebb ültetési, telepítési távolság külterületen az ingatlan határától:
a) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter;
b) minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2,00 méter;
c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 méter;
d) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter;
e) vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszibarackfa esetében 4,00 méter;
f) cseresznyefa esetében 5,00 méter;
g) az a)–f) pontokban fel nem sorolt fa esetében 8,00 méter.
(3) Amennyiben külterületen a szomszédos földterület szőlő, vagy gyümölcsös művelési ágú, szőlőt és gyümölcsfélét az ingatlan határától a (2) bekezdésben foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
a) egy méternél magasabbra nem növő, illetve agrotechnikai eszközökkel alacsonyabban tartott bokor (élő sövény) esetében 0,80 méter;
b) két méternél magasabbra nem növő, illetve agrotechnikai eszközökkel alacsonyabban tartott bokor (élő sövény) esetében 1,20 méter,
c) két méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter.
I.8. KÖRNYEZETVÉDELEM, VÉDŐÖVEZET, VÉDŐTERÜLET
30. § (1) Az építkezések megkezdése előtt a termőföld szakszerű letermeléséről, deponálásáról, és az építés befejezése után a telken belüli elterítésről gondoskodni kell.
(2) Az építési munkálatok során esetlegesen előkerülő talajszennyező anyagot, vagy szennyezett talajt az építtetőnek be kell vizsgáltatni. Az elszállíttatás és az ártalmatlaníttatás során a kimutatott veszélyességi fokozatnak megfelelően kell eljárni.
31. § (1) Telephelyen anyagot, hulladékot tárolni csak zárt helyen, közterület felé építménnyel vagy zárt állományú növényzettel takartan lehet.
(2) A teljes közigazgatási területen csak szigetelt rendszerű trágya- és takarmánytároló létesítése megengedett.
(3) Nagyüzemi állattartó épület belterülettől, vízfelülettől és élővízfolyástól legalább 500 m-re, lakó- és vegyes területtől legalább 1000 m-re helyezhető el. Egyéb előírásokat a külön önkormányzati rendelet tartalmazza. Meglévő, a fenti előírásoknak nem megfelelő állattartó épület esetén csak a korszerűbb technológia bevezetése céljából szükséges építési tevékenység engedélyezhető.
(4) A Khh építési övezetben legfeljebb 500 m védőtávolságot igénylő hulladékhasznosító létesíthető.
(5) A keletkező kommunális szilárd hulladékok gyűjtése csak szabványosított, zárt edényzetben történhet. A gyűjtő edényzet tárolását minden esetben telken belül, védett területeken, valamint Vt, Vk, Ln-T és Lk-T építési övezetekben építményen belül kell megoldani.
(4) Tavak, vízfolyások partélei mellett mindkét oldalon szabad kezelési sávot kell biztosítani:
a) társulati kezelésben lévő vízfolyások esetén 6–6 méter;
b) önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások mellett 3–3 méter
szélességben. A kezelési sávban építmény nem helyezhető el.
31/A. § A tározó tó védőterületére vonatkozó előírások:
32. § (1) Fegyveres szervek építményeinek védőterületeire vonatkozó előírások:
1.9. HASZONÁLLATOK TARTÁSÁRA SZOLGÁLÓ ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI
32/A. § (1) Állattartó építmény a közegészségügyi, az állategészségügyi, és a környezetvédelmi előírások figyelembe vételével helyezhető el.
(2) Az állattartással kapcsolatos épület és építmény illetve azok kifutói elhelyezésénél- a város bármely területén – az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
1.10. EGYÉB, AZ ALAPRENDELTETÉST KIEGÉSZÍTŐ TERÜLETHASZNÁLATTAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
32/B. § A 300 fő befogadóképességet meghaladó rendezvénysátor (pld. cirkusz) csak a 16. mellékletben felsorolt közterületeken állítható fel, településképi bejelentési eljárás alapján. Magáningatlanon nem létesíthető.
Megújuló energia műtárgyainak elhelyezéséről
32/C. § (1) Napelemek csak övezet alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó igénybevétele mellett létesíthetők e rendelet 15. melléklete alapján, ezért a teljesítmény tekintetében:
a) a háztartási méretű kiserőmű (max. 0,049 MW) elsősorban az ingatlan saját energiaellátását biztosítja;
b) az engedélyhez nem kötött kiserőmű (0,05 MW–0,49 MW) az ingatlan saját energiaellátását, illetve az energia értékesítését egyaránt biztosíthatja;
c) az engedélyhez kötött kiserőmű telepítése (0,5 MW–50 MW) elsődlegesen az energia értékesítésére szolgál, ezért az csak energiatermelésre szolgáló övezetben engedélyezhető.
(2) Településképi és tájképvédelmi szempontból
a) napelemek elhelyezése az egyes övezetekben e rendelet 15. mellékletében rögzített módon történhet;
b) közterületen fakivágás napelem telepítése miatt nem adható ki.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI
II.1. LAKÓTERÜLETEK
Lakóterületekre vonatkozó általános előírások
33. § (1) A lakóterületek építési övezeteinek területén általánosan elhelyezhető:
a) lakóépület;
b) a lakosság alapellátását biztosító intézmények épülete;
c) egyházi épület;
d) sportépítmény,
e) a helyi lakosság ellátását szolgáló, szolgáltató, vendéglátó, valamint az építési övezetben maximált értékben meghatározott bruttó szintterületű kiskereskedelmi épület;
f) irodaépület.
(2) Ahol az építési övezet előírásai megengedik az OTÉK az építmények elhelyezésére vonatkozóan előírtak figyelembevételével:
a) szálláshely-szolgáltató épület;
b) A lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági épület kivételesen elhelyezhető az övezetre előirt beépítési % maximum harmadáig, legfeljebb 50 m2 nagyságig
is elhelyezhető.
(3) A lakóterületek építési övezeteinek területén a fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkcióként elhelyezhetők az alábbi épületek, melyek önálló épületként is kialakíthatók, amennyiben az építési övezeti előírások ezt lehetővé teszik:
a) járműtároló;
b) háztartással kapcsolatos tárolóépület;
c) barkácsműhely;
d) műterem.
(4) Termelő kertészeti építmény, valamint mező- és erdőgazdasági építmény csak kivételesen – az OTÉK az építmények elhelyezésére vonatkozó előírásai alapján – a fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkcióként helyezhető el, ahol az építési övezeti előírások ezt megengedik.
(5) A lakóterületek építési övezeteinek területén nem helyezhetők el sem önálló épületként, sem a fő rendeltetésű épülethez kapcsolódó önálló rendeltetési egységként:
a) ipari-és raktárépületek, ill. funkciók, kivéve a környezetére vonatkozó terhelési határértékeket meg nem haladó kézműipari tevékenységeket;
b) a (2) és a (3) bekezdésben nem szereplő termelő- és tároló építmények;
c) üzemanyagtöltő állomások;
d) gépjárművek karosszéria javító- és festőműhelyei;
e) a 3,5 tonna összsúly feletti járművek és munkagépek kocsimosói, karbantartó és festőműhelyei, telephelyei, valamint részükre önálló parkoló terület és garázs;
f) a terület kiszolgálását meghaladó mértékű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy funkció;
g) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület vagy funkció,
h) nagykereskedelmi üzletek, raktárak,
i) szálláshely-szolgáltató épület, az egyes övezeti előírásokban meghatározott lakásszámot meghaladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,
j) fém-és hulladékkereskedelem, tárolás építményei, telephelyei.
(6) Az (5) bekezdés előírásait a már meglévő építmények, építményrészek átalakítása, bővítése, vagy használati módjának, rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.
(7) Az (5) bekezdésben felsorolt már meglévő tevékenységekre, rendeltetési egységekre telephelyengedély nem adható és a kiadott telephelyengedély nem hosszabbítható meg.
(8) Oldalhatáros és szabadon-álló kialakult építési övezetekben, a már meglévő ikres beépítés az oldalkerti és tűzvédelmi előírások figyelembe vétele mellett továbbra is ikres beépítési móddal építhető be.
34. § (1)
(2) Az OTÉK mellékletében meghatározott melléképítmények – az állatkifutó, a trágyatároló, komposztáló és a siló, ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló kivételével – a lakóterületek építési övezeteiben általánosan elhelyezhetők. Utóbbiak csak akkor helyezhetők el, ha az építési övezeti előírások ezt lehetővé teszik.
(3) Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények és melléképítmények csak ott helyezhetők el, ahol a külön önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi.
(4)
(5)
(6) Gyermekintézmények telkétől légvonalban mért 50 m-en belül fő rendeltetésként csak lakófunkció és az azt kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el, állattartást szolgáló építmény nem létesíthető.
(7) Egy lakótelekhez legfeljebb két gépkocsi behajtó létesíthető, egy behajtó szélessége legfeljebb 4,0 m lehet.
Nagyvárosias lakóterületek építési övezete – Ln-T
35. § (1) A lakóépületek esetében a terepszint feletti beépítés céljára kijelölt építési hely a jelenlegi meglévő épületek külső fala által körülzárt határvonal. Ezen belül a lakó- épületek építménymagassága nem növelhető.
(2) Magastető ráépítés közutak által határolt telektömbre (továbbiakban: tömb) kiterjedő egységes építészeti terv alapján és egyidejű megvalósítás esetén létesíthető, amennyiben a ráépítés során új önálló rendeltetési egység nem jön létre.
(3) A meglévő lakóépületek földszintjén ,fogadószintjén lévő – közös használatra szánt, már egyéb célra hasznosított – helyiségek rendeltetésének megváltoztatása abban az esetben lehetséges, ha az lakófunkciót kiegészítő rendeltetésre változik.
(4) A lakóépületekben lévő hulladéktárolók és egyéb közös kiszolgáló helyiségek, továbbá gépkocsitárolók más célra nem hasznosíthatók.
(5) Az építési övezet közterületi részén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki. Az építési övezet közkerti részén a játszókerti, pihenőkerti, díszkerti, funkciókon kívül sportkert alakítható ki.
(6) Az építési övezet közkerti részén kerítés csak játszótér, sportpálya ehatárolására építhető. A játszótér lehatárolására legfeljebb 0,5 m magas lábazatú, legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés, a sportpálya lehatárolására a szükséges magasságú labdafogó háló létesíthető.
36. § (1) Az Ln-T építési övezet közterületein építményt úgy lehet elhelyezni, ha a tömbre vonatkozóan az előírt parkoló szám és zöldfelületi minimum biztosított és az e célokra szükséges terület a tervezett épület elhelyezése után is rendelkezésre fog állni. Ezt az építési engedélyezési eljárás során terület kimutatással, számítással igazolni kell.
(2) Az Ln-T építési övezet közterületein legalább a tömbre kiterjedő KT alapján, egységes beépítési és építészeti koncepciónak megfelelően – a meglévő zöldfelület és növényzet értékes részének megtartásával – az alábbi építmények helyezhetők el, legfeljebb 4,0m-es építménymagassággal:
a) gépjárműtárolók dombgarázsként;
b) a lakosság alapellátását biztosító kiskereskedelmi, szolgáltató épületek, tömbönként maximum 1000 m2, vagy épülettömegben maximum 400 m2;
c) sportépítmények.
(3) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szint- |
Min. telek- |
Min. zöld- |
Szint alatti beépítés |
Köz- |
Ln-T |
T |
25 |
3,0–30,0 |
1.5 |
K |
50 |
50 |
T |
Kisvárosias lakóterületek építési övezetei – Lk
37. § (1) Az építési övezetben a lakóterületen általánosan elhelyezhető épületeken kívül kivételesen elhelyezhető, a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével:
a) szálláshely szolgáltató épület;
b) irodaépület;
c) a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági épület az övezetre előirt beépítési % maximum harmadáig, legfeljebb 50 m2 nagyságig.
(2) Az építési övezetekben a tömbönként elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(3) Az építési övezetekben a fő rendeltetést kiegészítő funkciók számára különálló épület csak gépjárműtároló céljára létesíthető.
(4) Az építési telkeken a létesíthető összes bruttó szintterület minden teljes 100 m2-re után legfeljebb 1 db lakás létesíthető.
(5) Előkert nélküli beépítés esetén a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára néző lakóhelyiségeinek padlószintje a járdaszinthez képest legalább 0,8 m.
38. § (1) Az Lk-T építési övezetben a terepszint feletti beépítés céljára kijelölt építési hely – az építési övezet közterületei kivételével – a jelenlegi meglévő épületek külső fala által körülzárt határvonal. Ezen belül az épületek építménymagassága nem növelhető.
(2) Az Lk-T építési övezetben magastető ráépítés a tömbre kiterjedő egységes építészeti terv alapján és egyidejű megvalósítás esetén létesíthető, amennyiben a ráépítés során új önálló rendeltetési egység nem jön létre.
(3) Az Lk-T építési övezetben a meglévő lakóépületek földszintjén, fogadószintjén lévő – közös használatra szánt, már egyéb célra hasznosított – helyiségek rendeltetésének megváltoztatása abban az esetben lehetséges, ha az a lakófunkciót kiegészítő rendeltetésre változik.
(4) Az Lk-T építési övezetben a lakóépületekben lévő hulladéktárolók, gépkocsi tárolók és egyéb közös kiszolgáló helyiségek más célra nem hasznosíthatók.
(5) Az Lk-T építési övezetek közterületein építményt csak úgy lehet elhelyezni, ha a tömbre vonatkozóan az előírt parkoló szám és zöldfelületi minimum biztosított és az e célokra szükséges terület a tervezett épület elhelyezése után is rendelkezésre fog állni. Ezt az építési engedélyezési eljárás során területkimutató számítással igazolni kell.
39. § (1) Az Lk-T építési övezetek közterületein legalább a tömbre kiterjedő KT alapján, egységes beépítési és építészeti koncepciónak megfelelően az alábbi építmények helyezhetők el, legfeljebb 4,0m-es építménymagassággal:
a) gépjárműtárolók;
b) a lakosság alapfokú ellátását biztosító kiskereskedelmi, szolgáltató épületek, tömbönként maximum 500 m2, egy épülettömegben maximum 200 m2;
c) sportépítmények.
(2) Az Lk-SZ/8 építési övezet Maros utca – 67. sz. főút – Táncsics Mihály utca által határolt részén:
a) a telek átlagos szélessége minimum 40 m lehet;
b)
c) a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciókat önálló épületben elhelyezni nem lehet;
d)
(3) A Kossuth Lajos utca Damjanich utca és Somssich Pál utcák közötti szakaszának keleti oldalán elhelyezkedő ingatlanok garázsai az ingatlanok keleti, hátsó telekhatárán is elhelyezhetők.
(4) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. építmény-magasság |
Max. szintterületi mutató |
Min. telekterület |
Min. zöldfelületi arány |
Szint alatti beépítés |
Közműve- |
Lk-Z/1 |
Z |
50 (60) |
8.0–12.5 |
1.5 (1.8) |
700 |
20 |
60 |
T |
Lk-Z/2 |
Z |
50 (60) |
3.5–8.0 |
1.3 (1.6) |
400 |
30 |
60 |
T |
Lk-Z/3 |
Z |
45 (55) |
8.0–10.0 |
1.5 (1.8) |
700 |
20 |
55 |
T |
Lk-Z/4 |
Z |
45 (55) |
5.0–7.0 |
1.1 (1.35) |
700 |
20 |
55 |
T |
Lk-Z/5 |
Z |
40 (50) |
5.0–11.0 |
1.4 (1.75) |
700 |
40 |
50 |
T |
Lk-Z/6 |
Z |
40 (50) |
3.0–5.0 |
0.6 (0.75) |
500 |
40 |
50 |
T |
Lk-Z/7 |
Z |
35 (50) |
5.0–8.0 |
0.9 (1.3) |
3000 |
35 |
45 |
T |
Lk-SZ/1 |
SZ |
60 |
8.0–11.0 |
1.5 |
700 |
20 |
70 |
T |
Lk-SZ/2 |
SZ |
60 |
5.0–8.0 |
1.5 |
1500 |
20 |
70 |
T |
Lk-SZ/3 |
SZ |
40 |
5.0–8.0 |
1.1 |
4000 |
40 |
50 |
T |
Lk-SZ/4 |
SZ |
40 |
3.0–5.0 |
0.6 |
500 |
40 |
50 |
T |
Lk-SZ/5 |
SZ |
35 |
8.0–12.5 |
1.5 |
2500 |
35 |
45 |
T |
Lk-SZ/6 |
SZ |
35 |
5.0–8.0 |
0.9 |
900 |
45 |
45 |
T |
Lk-SZ/7 |
SZ |
30 |
6.5–12.5 |
1.2 |
2000 |
50 |
40 |
T |
Lk-SZ/8 |
SZ |
30 |
5.0–8.0 |
1 |
1200 |
40 |
40 |
T |
Lk-T |
T |
30 |
3,0 – 12,5 |
1.2 |
K |
40 |
40 |
T |
Lk-SZ/9 |
SZ |
60 |
3.0–5,0 |
O,6 |
500 |
40 |
50 |
T |
Kertvárosias lakóterületek építési övezetei – Lke
40. § (1) Az építési övezetben a lakóterületeken általánosan elhelyezhető épületeken kívül a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági épület kivételesen elhelyezhető az övezetre előirt beépítési % maximum harmadáig, legfeljebb 50 m2 nagyságig, a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével.
(2) Az építési övezetekben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m2-t.
(3) Az építési övezetekben a lakóépületek legfeljebb kétlakásosak lehetnek, kivéve az Lke-Sz/8 építési övezetet, ahol maximum hatlakásos lakóépületek i, valamint az Lke-Sz/3 építési övezet, ahol maximum. négylakásos lakóépületek is elhelyezhetők.
(4) Telekalakítás során az új telek minimális szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb
a) zártsorú beépítési mód esetén 10,0 m-nél;
b) oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén 16,0 m-nél, kivéve az Lke-O/3.1 övezetekben kialakuló új telkek vonatkozásában, ahol a minimálisan megengedett telekszélesség 15,0 m,
c) szabadonálló beépítési mód esetén 20,0 m-nél
(5) Előkert nélküli beépítés esetén a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára néző lakóhelyiségeinek padlószintje a járdaszinthez képest legalább 0,8 m, mely abban az esetben, ha az épület helyén a terep a hátsókert irányába legalább 10%-al lejt 0,6 m-ig csökkenthető.
(6) A Lonkahegyi út déli oldalán – az új belterületbe vonásra javasolt területeken – kialakítható lakótelkek minimális telekszélessége a Lonkahegyi útról alakítandó ki.
(7)
(8) A Toponári utca – Kócsag utca – Mikes Kelemen utca – Fejedelem utca által határolt telektömbben az Lf-O/3 építési övezeteknek az Lke-O/3.1 építési övezetek közé nyúló telkei nem oszthatóak, a Fejedelem utcáról közművekkel nem láthatók el.
(9) A Nagyáthy köz – Nagyváthy utca – belterületi határvonal által határolt telektömb Lke-SZ/9 építési övezetében az előírt minimális előkert méret 0 m.
(10) A Füredi utca – Sopron utca – Buzsáki utca – Klapka utca – Nádor utca által határolt tömb Lke-O/2 és Lke-O/3 építési övezeteiben nem kell tartani a R. 2. § 28. pontjában előírt 2 m oldalkertet, oldalhatáros beépítés helyett az zártsorúan is beépíthető, amennyiben:
a) a kialakult telekszélessége nem éri el a 12,5 métert;
b) meglévő és tervezett építményei a szomszédos ingatlanok szerzett jogait nem sértik és
c) a jogszabályok szerinti tűzvédelmi előírások követelményértékei teljesülnek.
41. § (1) Az Lke-Z/3, Lke-Sz/10, Lke-Sz/11 és Lke-Sz/12 építési övezeteknek a Guba Sándor utca – Hegyi utca folytatása – Kisgáti vízfolyás – belterületi határ által határolt részén (Kisgát III. lakóterület)
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. építmény-magasság |
Max. szintterületi mutató |
Min. telekterület |
Min. zöldfelületi arány |
Szint alatti beépítés |
Közműve- |
Lke-Z/1 |
Z |
30 |
3.0–7.5 |
0.6 |
300 |
50 |
40 |
T |
Lke-Z/2 |
Z |
30 |
3.0–7.5 |
0.6 |
700 |
50 |
40 |
T |
Lke-Z/3 |
Z |
30 |
3.0–5.0 |
0.5 |
400 |
50 |
40 |
T |
Lke-Z/4 |
Z |
30 |
3.0–5.0 |
0.5 |
700 |
50 |
40 |
T |
Lke-O/1 |
O |
30 |
3.0–6,0 |
0.6 |
700 |
50 |
40 |
T |
Lke-O/2 |
O |
30 |
3.0–5.5 |
0.5 |
500 |
50 |
40 |
T |
Lke-O/3 |
O |
30 |
3.0–5.0 |
0.5 |
700 |
50 |
40 |
T |
Lke-O/3.1 |
O |
30 |
3.0–5.0 |
0.5 |
700 |
50 |
40 |
T |
Lke-O/4 |
O |
30 |
3.0–5.0 |
0.5 |
900 |
50 |
40 |
T |
Lke-O/5 |
O |
20 |
3.0–5.0 |
0.35 |
1400 |
55 |
30 |
T |
Lke-IK/1 |
IK |
30 |
3.0–7.5 |
0.6 |
350 |
50 |
40 |
T |
Lke-IK/2 |
IK |
30 |
3.0–5.0 |
0.5 |
700 |
50 |
40 |
T |
Lke-IK/3 |
IK |
25 |
3.0–5.5 |
0.4 |
800 |
55 |
35 |
T |
Lke-SZ/1 |
SZ |
30 |
3.0–7.5 |
0.6 |
700 |
50 |
40 |
T |
Lke-SZ/2 |
SZ |
30 |
3.0–7.5 |
0.6 |
1800 |
50 |
40 |
T |
Lke-SZ/3 |
SZ |
30 |
3.0–6.0 |
0.6 |
1000 |
50 |
40 |
T |
Lke-SZ/4 |
SZ |
30 |
3.0–5.0 |
0.5 |
700 |
50 |
40 |
T |
Lke-SZ/5 |
SZ |
30 |
3.0–5.0 |
0.5 |
900 |
50 |
40 |
T |
Lke-SZ/6 |
SZ |
25 |
3.0–6.0 |
0.5 |
700 |
55 |
35 |
T |
Lke-SZ/7 |
SZ |
25 |
3.0–5.5 |
0.4 |
900 |
55 |
35 |
T |
Lke-SZ/8 |
SZ |
20 |
3.0–7.5 |
0.5 |
15000 (K) |
50 |
30 |
T |
Lke-SZ/9 |
SZ |
20 |
3.0–5.5 |
0.35 |
1300 |
55 |
30 |
T |
Lke-SZ/10 |
SZ |
20 |
3.0–5.0 |
0.35 |
800 |
50 |
30 |
T |
Lke-SZ/11 |
SZ |
20 |
3.0–5.0 |
0.35 |
1400 |
50 |
30 |
T |
Lke-SZ/12 |
SZ |
20 |
3.0–5.0 |
0.35 |
2100 |
50 |
30 |
T |
Lke-O/6 |
O |
40 |
3,0–6,0 |
O,75 |
500 |
30 |
40 |
T |
Lke-O/7 |
O |
35 |
3,0–5,0 |
0.60 |
450 |
30 |
40 |
T |
Lke-O/8 |
O |
45 |
3.0–5,0 |
0.60 |
450 |
30 |
40 |
T |
Lke-SZ/13 |
SZ |
25 |
3,0–5,0 |
0.35 |
800 |
50 |
30 |
T |
Falusias lakóterületek építési övezetei – Lf
42. § (1) Az építési övezetben a lakóterületeken általánosan megengedett funkciójú épületeken kívül elhelyezhető a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró:
a) kézműipari épület;
b) valamint kiegészítő, kiszolgáló funkcióként termelő kertészeti építmények;
c) mezőgazdasági- és erdőgazdasági építmények.
(2) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók több önálló épületben is elhelyezhetők az alábbiak szerint:
a) járműtároló, barkácsműhely, műterem, kazánház, kézműipari épület és háztartással kapcsolatos tároló épület a telek utcafront felőli első harmadában;
b) egyéb tároló építmények, állattartás céljára szolgáló építmények, termelő kertészeti-, valamint mezőgazdasági és erdőgazdasági építmények a telek középső és hátsó harmadában helyezhetők el.
(3) A (2) bekezdés b) pont szerint építmények csak a telek középső harmadában helyezhetők el, amennyiben a telek a hátsó telekhatáron nem falusias lakóövezetbe sorolt beépítésre szánt területtel határos.
(4) Az építési övezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(5) Az építési övezetben legfeljebb háromlakásos lakóépület helyezhető el.
(6) A külön önkormányzati rendelet előírásaival összhangban melléképítményként állatkifutó, trágyatároló és komposztáló a telek utcafront felőli első harmadán kívül is elhelyezhető, kivéve a (3) bekezdésben meghatározottak esetén.
(7) Telekalakítás során az új telek minimális szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16,0 m-nél.
(8) Az Lf-O/1 építési övezet Kaposfüredi út – Szőlőhegyi út – belterületi határ által határolt részén a kialakítható új telek szélessége minimum 14,0 m, mélysége minimum 50,0 m.
(9) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
% Min. – max. építmény-magasság
m Max. szintterületi mutató
m2/m2 Min. telekterület
m2 Min. zöldfelületi arány
% Szint alatti beépítés
% Közműve-
sítettség
Lf-O/1 O 30 3.0–5.0 0.5 900 40 40 T (R)
Lf-O/2 O 30 3.0–5.0 0.5 1100 40 40 T (R)
Lf-O/3 O 30 3.0–5,0 0.50 600 40 40 T
VEGYES TERÜLETEK
II.2. TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK – Vt
43. § (1) A településközponti vegyes területek építési övezeteinek területén – az építési övezetre vonatkozóan ettől eltérő rendelkezés hiányában – általánosan elhelyezhető:
a) lakóépület, kivéve a Geip/E terület védőövezetében;
b) irodaépület;
c) igazgatási épület, szálláshely-szolgáltató épület, kivéve a Geip/E terület védőövezetében;
d) szolgáltató, vendéglátó, kiskereskedelmi épület;
e) egyéb közösségi, szórakoztató épület;
f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivéve a Geip/E terület védőövezetében;
g) sportépítmény;
h) parkolóház;
i) valamint a felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek.
(2) A településközponti vegyes területek építési övezeteinek területén – az OTÉK előírásai figyelembevételével – kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is, amennyiben már jelenleg is működő, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, és a beépített szintterület legfeljebb 20%-os növekedését eredményezi, és a lakóterületekre vonatkozó zavaró hatások nem növekednek, amennyiben az építési övezeti előírás nem rendelkezik ettől eltérően.
(3) A településközponti vegyes területek építési övezeteinek területén sem önálló épületként, sem a fő rendeltetésű épülethez kapcsolódó önálló rendeltetési egységként nem helyezhetők el:
a) ipari-és raktárépületek, vagy funkciók, kivéve a környezetére vonatkozó terhelési határértéket meg nem haladó – kivételesen elhelyezhető kézműipari épületet;
b) kertészeti termelő és tároló építmény, kivéve a Vt-O/1 építési övezetben;
c) üzemi jellegű szolgáltató építmény;
d) nagykereskedelmi üzlet és raktár;
e) üzemanyagtöltő állomás;
f) gépjárművek remízei, kocsimosói, karosszériajavító és festőműhelyei;
g) 3,5 tonna összsúly feletti járművek és munkagépek kocsimosói, karbantartó és festőműhelyei, telephelyei, valamint részükre önálló parkoló terület és garázs;
h) fém és hulladékkereskedelem, tárolás építményei, telephelyei;
i) az egyes építési övezeteknél meghatározott egyéb rendeltetésű építmények.
(4) A (3) bekezdés előírásait a már meglévő építmények, építményrészek átalakítása, bővítése, vagy használati módjának, rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell, a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(5) A (3) bekezdésben felsorolt, már meglévő tevékenységekre, rendeltetési egységekre telepengedély nem adható és a kiadott telepengedély nem hosszabbítható meg.
(6)
(7) A Baross Gábor utca – Rákóczi tér – Gróf Apponyi Albert utca – Laktanya utca által határolt tömbben a Vt-Z/6 építési övezet piac és vásárcsarnok céljára fenntartott terület, ahol az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el az övezet egészére kiterjedő terv alapján:
a) vásárcsarnok, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület;
b) parkolóház.
(7) A Bajcsy-Zsilinszky utca – Kaposi Mór utca -Fő utca – Tallián Gyula utca által határolt tömbben, a Vt-Z/6 építési övezetben az alábbi előírásokat is érvényesíteni kell:
a) a Fő utcai kerítést meg kell tartani, felújítható, átalakítható, továbbépíthető, további kerítés a kápolna és az „anyapület” közé nem építhető.
b) az egyes épületekhez tartozó parkoló igényt a szomszédos városi parkolóban kell biztosítani, a műemlék telkén parkolót kialakítani nem lehet.
c) a meglévő faállomány megtartandó, fát kivágni csak dendrológiai szakvéleménnyel alátámasztottan, indokolt esetben lehet.
(8) A Bajcsy-Zsilinszky utca – Kaposi Mór utca -Fő utca – Tallián Gyula utca által határolt tömbben, a Vt-SZ/3 építési övezetben az alábbi előírásokat is érvényesíteni kell:
a) kerítést építeni nem lehet, az ingatlant közhasználat előtt megnyitott magánterületként kell működtetni.
b) a meglévő faállomány megtartandó, fát kivágni csak dendrológiai szakvéleménnyel alátámasztottan, indokolt esetben lehet.
44. § (1) Zártsorú beépítési mód szerint beépíthető építési övezetekben új épületek építése, meglévő épületek bővítése, használati mód változása esetén – kivéve, ha igazgatási, oktatási, egészségügyi, vagy szociális épület vagy funkció létesül, valamint az Ady Endre utca északi tömbbelsőben megvalósítandó termál-wellness központ és parkolóház esetében – a földszint utcafronti részének legalább 50%-án üzletet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell kialakítani a közterület felé utcaképileg kedvező megjelenésű kirakattal, portállal a 45. § (3) bekezdés előírásainak figyelembevételével.
(2) Az épületeket kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem létesíthető, kivéve a terepszint alatti mélygarázst.
(3)
(4) A településközponti vegyes területeken az OTÉK mellékletében felsorolt melléképítmények általánosan elhelyezhetők az állatkifutó, a trágyatároló, komposztáló, folyadék és gáztároló kivételével.
(5) Előkert nélküli, zártsorú beépítési mód szerint beépíthető telken a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára néző lakóhelyiségeinek padlószintje a járdaszinthez képest legalább 3,0 m.
(6) Az építési telkeken a létesíthető összes bruttó szintterület minden teljes 100 m2-re után legfeljebb 1 db lakás építhető.
44/A. § (1) A Vt-Z/5 építési övezetben az Ady Endre utca gyalogos szakaszának déli oldalán nyíló telkek közútról történő megközelítését a tömbbelsőben kialakítandó közterületről kell biztosítani. Ezen ingatlanoknak a tervezett szabályozás végrehajtása után visszamaradó részei tovább nem oszthatók.
(2) A Vt-Z/5 építési övezet Ady Endre utca – Noszlopy Gáspár utca – Áchim András utca – Berzsenyi Dániel utca által határolt részén
a) az építési övezet Áchim András utca és Berzsenyi Dániel utcával határolt része egy telektestként alakítható ki;
b) a Berzsenyi Dániel utca és a tömbbelső feltáró útja között a megkülönböztetett járművek számára minimum 6,0 méter széles vegyes használatú felület alakítandó ki;
c) a beépítés maximális mértéke 5%-kal növelhető, amennyiben – megállapodás alapján – a földszinti területek legalább 10%-a közhasználatra átadásra kerül, időbeli korlátozással, vagy időbeli korlátozás nélkül, a szabályozási terven jelölt gyalogos átjárhatóság biztosítása, illetve a megkülönböztetett gépjárműforgalom számára megnyitott vegyes használatú felület kialakítása érdekében;
d) a szint alatti beépítés maximális mértéke – megállapodás alapján – a vonatkozó előírásokban megállapított személygépjármű parkolóférőhelyet meghaladóan létesített minden 10 többlet férőhely után 2%-kal növelhető, amennyiben a többlet parkolóhelyek közhasználata biztosított;
44/B. § (1) A Vt-Z/101 jelű építési övezetben (Ady E u. északi tömb) a szabályozási terven feltüntetett árkád homlokzati síkján túl, előtető, előlépcső, épületrész a közterületben nem létesíthető, épület tagozat legfeljebb 20 cm-re nyúlhat be.
(2)
(3) A Vt-Z/101 jelű építési övezetben a szabályozási terven jelölt árkád csak abban az esetben létesíthető, amennyiben az épület teljes külső, a történeti városmaghoz illeszkedő rekonstrukciója és a magastető ráépítése is megtörténik.
44/C. § (1) A Vt-O/1 jelű építési övezet Béla Király utca – Vikár Béla utca – Gerle utca – Csalogány utca – Pacsirta utca – 6681 hrsz alatti út területe által határolt tömbjében a 43. § (1) bekezdésben meghatározott épületek közül az alábbiak nem helyezhetők el:
a) igazgatási épület, szálláshely – szolgáltató épület;
b) egyéb közösségi, szórakoztató épület;
c) parkolóház.
(2) A Vt-O/1 jelű építési övezetben az (1) bekezdésre figyelemmel általánosan elhelyezhető épületeken kívül a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági épület kivételesen elhelyezhető az övezetre előirt beépítési % maximum harmadáig de legfeljebb 50 m2 nagyságig az OTÉK előírásai figyelembevételével.
(3) A Vt-O/1 jelű építési övezet területén a fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkcióként elhelyezhetők az alábbi épületek, melyek önálló épületként is kialakíthatók:
a) járműtároló, az OTÉK előírásai szerint;
b) háztartással kapcsolatos tárolóépület;
c) barkácsműhely;
d) műterem.
(4) A Vt-O/1 jelű építési övezet területén termelő kertészeti építmény csak kivételesen – az OTÉK előírásai alapján – a fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkcióként helyezhető el.
(5) A Vt-O/1 jelű építési övezet területén a 43. § (3) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken túl nem helyezhetők el sem önálló épületként, sem a fő rendeltetésű épülethez kapcsolódó önálló rendeltetési egységként:
a) a (2) és a (3) bekezdésben nem szereplő termelő- és tároló építmények;
b) a terület kiszolgálását meghaladó mértékű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy funkció.
(6) A Vt-O/1 jelű építési övezet területén a már meglévő ikres beépítés az oldalkerti és tűzvédelmi előírások figyelembe vétele mellett továbbra is ikres beépítési móddal építhető be.
(7) A Vt-O/1 jelű építési övezetben gyermekintézmények telkétől légvonalban mért 50 m-en belül fő rendeltetésként csak lakófunkció és az azt kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el, állattartást szolgáló építmény nem létesíthető.
(8) A Vt-O/1 jelű építési övezetben egy lakótelekhez legfeljebb két gépkocsi behajtó létesíthető, egy behajtó szélessége legfeljebb 4,0 m lehet.
(9) A Vt-O/1 jelű építési övezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m2-t.
(10) A Vt-O/1 jelű építési övezet területén a lakóépületek legfeljebb kétlakásosak lehetnek.
(11) A Vt-O/1 jelű építési övezetben telekalakítás során az új telek minimális szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb 16,0 m-nél.
(12) A Vt-O/1 jelű építési övezetben előkert nélküli beépítés esetén a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára néző lakóhelyiségeinek padlószintje a járdaszinthez képest legalább 0,8 m.
(13)
44/D. § (1) Az Irányi D. utca – Fő utca – Dózsa Gy. utca – Budai N. A. utca által határolt tömböt feltáró közterületet úgy kell kialakítani, hogy a megkülönböztetett és közszolgáltatást ellátó járművek számára szolgáló vegyes használatú út az ingatlanok megközelítésére biztosított legyen.
(2) A Vt-Z/104 építési övezetben különálló melléképület nem építhető. Az övezetben csak egy szolgáltató létesítmény, a tulajdonos illetve az ott dolgozók részére szolgálati lakás építhető.
(3) Az Irányi D. utca – Fő utca – Dózsa Gy. utca – Budai N. A. utca által határolt tömb észak-dél irányú feltáró útja mentén, az új építésű épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. A saroktelkek esetén a szomszédos telkek előírt építménymagasságához illeszkedni kell.
44/E. § (1) A Vt-SZ/16 építési övezetben a vegyes funkciójú közösségi szabadidő-eltöltés céljára szolgáló építmények és az azokat kiszolgáló épületek helyezhetők el.
(2) A Vt-SZ/16 építési övezetben elhelyezhető:
a) közösségi szórakoztató és kulturális épület;
b) sportépítmény;
c) bemutató és kiállító létesítmény;
d) valamint a szabadidőközpont alaprendeltetésének megfelelő kiegészítő, illetve kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás-szolgáltató és irodaépület.
45. § (1) A Vt-Sz/7-jelű építési övezetnek a Toponári üdülőterület mellett kijelölt részén önálló lakóépület nem helyezhető el, a lakófunkció aránya az összes szintterület legfeljebb 20%-a.
(2)
(3)
(4)
(5) A (4) bekezdés előírásait rendeltetés módosítás esetén is figyelembe kell venni.
(6) A (4) bekezdésben megjelölt területen minden olyan építési-fenntartási munka, amely az épület közterület felől látható homlokzatát érinti (beleértve a portálok, kirakatok színezésének megváltoztatását is) csak a külön jogszabályban és önkormányzati rendeletekben foglaltaknak megfelelően építési engedély vagy bejelentés tudomásul vételével végezhető.
(7) A Vt-Sz/3 építési övezet a volt Ruhagyár tömbjében a Fő utca és a Tallián Gyula utca irányába eső utcafronti területeken a kialakult állapotnak megfelelően zártsorúan építhető be. A Tallián Gyula utca felé eső ingatlanrész beépítése a szabályozási tervben jelölt építési helyen lehetséges. Mindkét ingatlan építménymagassága a 14. § (5) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével határozható meg. A tömbbelső észak-nyugati sarkában (meglévő épület helyén) jelölt építési helyen, az építmény magasság maximálisan 4,5 m lehet.
(8) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza,
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. |
Min.-max. építmény magasság |
Max. szintterületi mutató |
Min. telekterület |
Min zöldfelületi arány |
Szint alatti beépítés |
Közműve-sítettség |
% |
m |
m2/m2 |
m2 |
% |
% |
|||
Vt-Z/1 |
Z |
80 |
7.5–10.5 |
2.4 |
500 |
10 |
80 |
T |
Vt-Z/2 |
Z |
80 |
3.0–4.5 |
1.2 |
200 |
10 |
80 |
T |
Vt-Z/3 |
Z |
70 (80) |
4.5–7.5 |
1.8 |
400 |
10 |
70 |
T |
Vt-Z/4 |
Z |
60 (70) |
9.0–10.5 |
2.0 (2.4) |
1000 |
30 |
70 |
T |
Vt-Z/5 |
Z |
60 (70) |
7.5–10.5 |
2.0 (2.4) |
600 |
10 |
90 |
T |
Vt-Z/6 |
Z |
60 (70) |
5.0–10.5 |
1.8 (2.1) |
5000 |
10 |
70 |
T |
Vt-Z/7 |
Z |
60 (70) |
7.5–9.0 |
1.8 (2.1) |
700 |
10 |
90 |
T |
Vt-Z/8 |
Z |
50 (60) |
7.5–9.0 |
1.8 (2.1) |
1000 |
30 |
60 |
T |
Vt-Z/9 |
Z |
50 (60) |
4.5–7.5 |
1.3 (1.6) |
1000 |
30 |
60 |
T |
Vt-Z/10 |
Z |
30 |
3.0–5.0 |
0.5 |
700 |
50 |
40 |
T |
Vt-Z/100 |
Z |
100 |
9.0–10.5 |
3.5 |
1000 |
0 |
100 |
T |
Vt-Z/101 |
Z |
100 |
12.0–15.0 |
4.5 |
2000 |
0 |
20 |
T |
Vt-Z/102 |
Z |
100 |
7.5–10.5 |
3.0 |
1000 |
0 |
50 |
T |
Vt-Z/103 |
Z |
100 |
12.0–17.5 |
4.5 |
1000 |
0 |
80 |
T |
Vt-Z/104 |
Z |
65 |
3.0–6.5 |
2.0 |
800 |
30 |
80 |
T |
Vt-Z/105 |
Z |
100 |
4.5–12.5 |
3.0 (3.2) |
600 |
0 |
100 |
T |
Vt-SZ/1 |
SZ |
80 |
9.0–10.5 |
2.4 |
2000 |
10 |
90 |
T |
Vt-SZ/2 |
SZ |
80 |
7.5–9.0 |
2.0 |
800 |
10 |
80 |
T |
Vt-SZ/3 |
SZ |
50 |
5.0–11.0 |
2.2 |
1200 |
20 |
70 |
T |
Vt-SZ/4 |
SZ |
50 |
4.5–7.5 |
1.8 |
1000 |
30 |
60 |
T |
Vt-SZ/5 |
SZ |
40 |
4.5–7.5 |
1.0 |
1000 |
25 |
50 |
T |
Vt-SZ/6 |
SZ |
40 |
3.0–5.0 |
0.7 |
1500 |
25 |
50 |
T |
Vt-SZ/7 |
SZ |
30 |
4.5–7.5 |
0.8 |
3000 |
50 |
40 |
T |
Vt-SZ/8 |
SZ |
30 |
3.0–5.0 |
0.5 |
1000 |
50 |
30 |
T |
Vt-SZ/9 |
SZ |
20 |
4.5–9.0 |
0.6 |
3000 |
10 |
100 |
T |
Vt-SZ/10 |
SZ |
20 |
3.0–5.0 |
0.35 |
3000 |
60 |
30 |
T |
Vt-SZ/11 |
SZ |
25 |
3.0–15.0 |
0.5 |
10000 |
50 |
35 |
T |
Vt-SZ/12 |
SZ |
25 |
3.0–9.0 |
0.5 |
10000 |
50 |
35 |
T |
Vt-SZ/13 |
SZ |
40 |
5.0–10.5 |
1.5 |
5000 |
20 |
50 |
T |
Vt-SZ/14 |
SZ |
40 |
4.5–9.0 |
1.8 |
1000 |
20 |
10 |
T |
Vt-SZ/15 |
SZ |
30 |
3.0–5.0 |
0.6 |
700 |
50 |
40 |
T |
Vt-SZ/16 |
SZ |
25 |
4.5–20 |
2.0 |
5000 |
40 |
30 |
T |
Vt-SZ/17 |
SZ |
25 |
3.0–5.5 |
0.5 |
2000 |
20 |
20 |
T |
Vt-SZ/100 |
SZ |
100 |
7.5–10.5 |
3.5 |
1000 |
0 |
100 |
T |
Vt-SZ/101 |
SZ |
100 |
10.5–13.0 |
4.0 |
1000 |
0 |
100 |
T |
Vt.O/1 |
O |
30 |
3.0–5.0 |
0.5 |
900 |
50 |
40 |
T |
Vt-Z/18 (Z1 zóna) |
Z |
75 |
3,0–20,0 |
4,0 |
5000 |
8 |
100 |
T |
II.3. KÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK – Vk
46. § (1) A központi vegyes területek építési övezeteinek területén – az építési övezetre vonatkozóan ettől eltérő rendelkezés hiányában – általánosan elhelyezhető:
a) igazgatási épület;
b) irodaépület;
c) szálláshely szolgáltató épület;
d) szolgáltató, vendéglátó, kiskereskedelmi épület;
e) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület;
f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
g) sportépítmény;
h) parkolóház;
i) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület (nagykereskedelmi üzlet és raktár, gépjárművek szervizei, kocsimosói, karosszériajavító és festő műhelyei) e rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott belváros városrendezési körzetek kivételével;
j) valamint a felsorolt fő rendeltetésű épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek, beleértve a tulajdonos, a használó és az alkalmazottak számára szolgáló lakásokat is, melyek a járműtároló és a szolgálati lakások kivételével önálló épületként nem helyezhetők el.
(2) A központi vegyes területek építési övezeteinek területén – az OTÉK az építmények elhelyezésére vonatkozóan előírtak figyelembevételével – kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is, amennyiben már jelenleg is működő nem zavaró hatású gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, és a beépített szintterület legfeljebb 20%-os növekedését eredményezi, és a központi vegyes területekre vonatkozó zavaró hatások nem növekednek.
(3) A központi vegyes területek építési övezeteinek területén önálló épületként és a fő rendeltetésű épülethez kapcsolódó önálló rendletetési egységként nem helyezhető el:
a) ipari-és raktárépületek, üzemi funkciók;
b) kertészeti termelő és tároló építmény;
c) üzemi jellegű szolgáltató építmény;
d) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület (nagykereskedelmi üzlet és raktár, gépjárművek szervizei, kocsimosói, karosszériajavító és festő műhelyei) e rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott belváros városrendezési körzetekben;
e) üzemanyagtöltő állomás, kivéve II. és III. rendű főút mentén;
f) 3,5 tonna összsúly feletti járművek és munkagépek kocsimosói, karbantartó és festőműhelyei, telephelyei, valamint részükre önálló parkoló terület és garázs;
g) fém és hulladékkereskedelem, tárolás építményei, telephelyei.
(4) A (3) bekezdés előírásait a már meglévő építmények, építményrészek átalakítása, bővítése, vagy használati módjának, rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.
(5) A (3) bekezdésben felsorolt, már meglévő tevékenységekre, rendeltetési egységekre telephelyengedély nem adható és a kiadott engedély nem hosszabbítható meg.
(6) A központi vegyes területeken az OTÉK mellékletében felsorolt melléképítmények általánosan elhelyezhetők a közműpótló műtárgy, kirakatszekrény, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló kivételével.
(7)
(8) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
% Min. – max. építmény-magasság
m Max. szintterületi mutató
m2/m2 Min. telekterület
m2 Min. zöldfelületi arány
% Szint alatti beépítés
% Közműve-
sítettség
Vk-Z/1 Z 50 (60) 4.5–7.5 1.3 (1.7) 500 30 60 T
Vk-Z/2 Z 40 (60) 4.5–9.0 1.2 (1.8) 1500 30 50 T
Vk-Z/3K Z 40 (60) 4.5–10.5 1.5 (2.2) 4000 30 50 T
Vk-SZ/1 SZ 60 7.5–10.5 2.0 5000 20 80 T
Vk-SZ/2 SZ 50 8.0–14.0 2.0 2500 25 60 T
Vk-SZ/3K240 SZ 50 13,0 2,4 1000 25 60 T
Vk-SZ/4 SZ 40 4.5–9.0 1.2 2000 30 50 T
Vk-SZ/5 SZ 40 4.5–9.0 1.2 4000 30 50 T
Vk-SZ/6 SZ 40 4.5–7.5 1.0 2000 50 40 T
Vk-SZ/7 SZ 40 4.5–7.5 1.0 4000 50 40 T
Vk-SZ/8 SZ 30 3.5–5.0 0.3 2000 50 30 T
Vk-SZ/9 SZ 25 7.5–12.5 1.0 10000 40 35 T
Vk-SZ/10 SZ 20 4.5–7.5 0.5 5000 60 30 T
Vk-SZ/100 SZ 100 12.0–15.0 3.5 1500 0* 100 T
Vk-SZ/K SZ 45 4,5–20,0 2,0 5000 25 60 T
Vk-SZ/11 SZ 60 3.5–5,0 1,0 2000 20 60 T
Vk-SZ/12 SZ 70 4,5–12,5 3,0 5000 15 85 T
Vk-SZ/13 SZ 50 16,0 2,4 1000 25 60 T
Vk-SZ/14 SZ 60 4.5–7.5 1.0 2000 50 40 T
II.4. GAZDASÁGI TERÜLETEK
Gazdasági területekre vonatkozó általános előírások
47. § (1) Ahol gazdasági terület telke lakó-, vagy vegyes területtel közvetlenül határos, a telekhatártól mért 20 m-en belül üzemi épület, tehergépjárművek tárolója, parkolója nem helyezhető el, teherszállítást bonyolító kapubehajtó és rakodóudvar nem alakítható ki.
(2) Gazdasági területen lakó- és vegyes terület határától 100 m-en belül üzemanyagtöltő állomás nem alakítható ki, kivéve a volt Füredi II. laktanya területén és a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. Cseri úti telephelyén.
(3) Gazdasági területek építési övezeteiben fém és hulladékkereskedelmi terület telke élővízfolyás telkének határától 100 m-en belül, valamint a városba bevezető országos főutak és a nemzetközi vasúti fővonal tengelyétől légvonalban mért 200 méteren belül fekvő ingatlanokon nem helyezhető el.
(4) Ahol a KSZT beültetési kötelezettséget jelöl, annak megfelelő szélességben – továbbá ahol gazdasági terület lakó, vagy vegyes terület vagy vízfolyás telekhatárával közvetlenül szomszédos, ott a gazdasági területen, annak telekhatára mentén minimum 10,0 m-en belül – háromszintű növénytelepítéssel kialakított zöldsáv létesítendő.
(5) A telekhatárok mentén – a közúti, vagy magánútról történő bejárati szakasz kivételével – minimum 5 m széles összefüggő fásított zöldsávot kell kialakítani, kivéve ahol a KSZT ettől eltérően rendelkezik.
(6) A gazdasági területeken az egyes telkek zöldfelületeinek kialakítására vonatkozóan az építési engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni.
(7) Gazdasági területeken a használatbavételi engedély kiadásáig az előírt növénytelepítést el kell végezni.
Kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezetei – Gksz
48. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezetei elsősorban a védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, valamint az egyéb kereskedelmi, szolgáltató, ellátó építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteiben – amennyiben az építési övezetre vonatkozóan ettől eltérő rendelkezés nem szerepel – általánosan elhelyezhető:
a) nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek;
b) a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a alkalmazottak számára szolgáló lakások, kivéve a Geip/E terület védőövezetében;
c) kereskedelmi, raktár-kereskedelmi épület, legfeljebb 12 000 m2 bruttó szintterületig;
d) ellátó, szolgáltató épületek;
e) irodaépület;
f) parkolóház;
g) üzemanyagtöltő, autómosó;
h) közlekedési és szállítási építmények;
i) sportépítmény;
j) valamint a gazdasági tevékenységet kiszolgáló és kiegészítő, egyéb épületek, építmények.
k) igazgatási épület, kivéve a Geip/E terület védőövezetében.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteiben kivételesen sem helyezhető el
a) nem a fő rendeltetést szolgáló oktatási, egészségügyi, szociális épület;
b)
(4) 6.000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt magába foglaló épület elhelyezhetőségét e rendelet 8. számú melléklete szerinti közlekedési-, környezeti-, városképi-, valamint kereskedelmi hatástanulmány készítésével kell igazolni, a beépítés feltételeit és a településképi szempontokat tisztázó elvi építési engedély keretében.
(5) A Gksz/8 építési övezetre vonatkozó egyedi előírások:
|
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szintterületi mutató |
Min. telekterület |
Min. zöldfelületi arány |
Szint alatti beépítés |
Közműve- |
Gksz/1 |
SZ |
60 |
3.0–9.0 |
1.2 |
5000 |
20 |
60 |
T |
Gksz/2 |
SZ |
50 |
3.0–9.0 |
1.2 |
1500 |
20 |
50 |
T |
Gksz/3 |
SZ |
40 |
3.0–10.5 |
1 |
2500 |
25 |
50 |
T |
Gksz/3/1 |
SZ |
40 |
3.0–10.5(25) |
1 |
2500 |
25 |
50 |
T |
Gksz/4 |
SZ |
40 |
3.0–9.0 |
1.2 |
1500 |
20 |
50 |
T |
Gksz/5 |
SZ |
40 |
3.0–7.5 |
1 |
1500 |
30 |
50 |
T |
Gksz/6 |
SZ |
40 |
3.0–7.5 |
1 |
3000 |
30 |
50 |
T |
Gksz/7 |
SZ |
40 |
3.0–5.0 |
0.4 |
1000 |
30 |
50 |
T |
Gksz/8 |
SZ |
40 |
3.0–30.0 |
1.2 |
200000 |
25 |
45 |
T |
Gksz/9 |
SZ |
40 |
3.0–7.5 |
0.8 |
2500 |
40 |
40 |
T |
Gksz/10 |
SZ |
40 |
3.0–7.5 |
0.8 |
3000 |
40 |
40 |
T |
Gksz/11 |
SZ |
40 |
3.0–7.5 |
0.8 |
5000 |
40 |
40 |
T |
Gksz/12 |
SZ |
40 |
3.0–7.5 |
0.8 |
10000 |
40 |
40 |
T |
Gksz/13 |
SZ |
40 |
3.0–7.5 |
0.8 |
15000 |
40 |
40 |
T |
Gksz/14 |
SZ |
50 |
3.0–10.5 |
1,5 |
2500 |
25 |
50 |
T |
Gksz/15 |
SZ |
40 |
3,0–17,5(45,0) |
1 |
3000 |
30 |
50 |
T |
Gksz/16 |
SZ |
60 |
3.0–10 |
1 |
3000 |
20 |
50 |
T |
Gksz/17 |
SZ |
60 |
3.0–7.5 |
0.8 |
2500 |
25 |
40 |
T |
Gksz/18 |
SZ |
40 |
3.0–12.0 |
0.8 |
2500 |
25 |
40 |
T |
Gksz/19 |
SZ |
50 |
3.0–7.5 |
1 |
3000 |
20 |
50 |
T |
Gksz-Ev |
véderdő |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Egyéb ipari területek
Energiatermelő és szolgáltató terület – Geip-E
49. § (1) A Geip-E építési övezet az energiatermelő és szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben erőmű és fűtőmű létesítményei és építményei, valamint a tevékenységekhez szorosan kötödő, azt kiszolgáló iroda, raktár és járműtároló helyezhetők el.
(3) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
% Min.-max. építmény–magasság
m Max. szint- területi mutató m2/m2 Min. telek- terület
m2 Min. zöld- felületi arány
% Szint alatti beépítés
% Közmű-
vesítettség
Geip–E SZ 40 3.0–16.0 1 13000 25 50 T
Geip/E–Ev véderdő – – – – – – –
Korlátozott ipari építési övezet – Geip0-T
49/A. § (1) A Geip0-T területek építési övezetei elsősorban olyan védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, valamint az egyéb kereskedelmi, szolgáltató, ellátó építmények elhelyezésére szolgálnak, melyek úthálózatuk által telepszerű egységbe szervezettek.
(2) Szolgáltató, termelő területek építési övezeteiben – amennyiben az építési övezetre vonatkozóan ettől eltérő rendelkezés nem szerepel – általánosan elhelyezhető:
a) nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek;
b) a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a alkalmazottak számára szolgáló lakások, kivéve a Geip/E terület védőövezetében;
c) kereskedelmi, raktár-kereskedelmi épület, legfeljebb 12.000 m2bruttó szintterületig;
d) ellátó, szolgáltató épületek;
e) irodaépület;
f) parkolóház;
g) üzemanyagtöltő, autómosó;
h) közlekedési és szállítási építmények;
i) sportépítmény;
j) valamint a gazdasági tevékenységet kiszolgáló és kiegészítő, egyéb épületek, építmények;
k) igazgatási épület, kivéve a Geip/E terület védőövezetében.
(3) A szolgáltató, termelő területek építési övezeteiben kivételesen sem helyezhető el nem a fő rendeltetést szolgáló oktatási, egészségügyi, szociális épület;
(4) A Füredi út – közpark – 5377/2 hrsz-ú ingatlan – Raktár utca által határolt tömbben a Geip0-T/3 építési övezetben a Füredi út irányába néző épületek zajérzékeny homlokzatait – amennyiben határérték túllépés következik be – passzív akusztikai védelemmel kell ellátni. A burkolatról elvezetett csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába.
(5) A Geip0-T/3 építési övezetben a Raktár utcától délre fekvő területen nyitott árurakodó a lakóövezettől 80 méteren belül nem létesíthető, itt árurakodás csak zárt, fedett helyen történhet.
(6) A „Geip0-T/Ev” védelmi erdőre a 87. § előírásai érvényesek azzal, hogy tulajdoni és üzemeltetési szempontból az érintett Geip0-T építési övezettel együtt kell kezelni.
(7) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza,
% Min. – max. építmény-magasság
m Max. szintterületi mutató
m2/m2 Min. telekterület
m2 Min. zöldfelületi arány
% Szint alatti beépítés
% Közműve-
sítettség
Geip0-T/1 SZ 60 3.0–9.0 1.2 5000 20 60 T
Geip0-T/2 SZ 40 3.0–10.5 1 2500 25 50 T
Geip0-T/3 SZ 40 3.0–9.0 1.2 1500 20 50 T
Geip0-T/4 SZ 40 3.0–7.5 1 1500 30 50 T
Geip0-T/5 SZ 40 3.0–7.5 1 3000 30 50 T
Geip0-T/6 SZ 40 3.0–7.5 0.8 2500 40 40 T
Geip0-T/7 SZ 40 3.0–7.5 0.8 5000 40 40 T
Geip0-T/8 SZ 40 3.0–7.5 0.8 10000 40 40 T
Geip0-T/9 SZ 50 3.0–10.5 1,5 2500 25 50 T
Geip0-T/10 SZ 60 3.0–10 1 3000 20 50 T
Geip0-T/11 SZ 60 3.0–7.5 0.8 2500 25 40 T
Geip0-T/12 SZ 50 3.0–7.5 1 3000 20 50 T
Geip0-T/13 SZ 60 3.0–7.5 1 3000 203 50 T
Nem jelentős zavaró hatású ipari termelő tevékenységek építési övezetei – Geip
50. § (1) A Geip építési övezetek elsősorban azon nem jelentős zavaró hatású ipari termelő tevékenységek épületeinek, építményeinek elhelyezésére szolgálnak, amelyek más gazdasági területeken nem helyezhetők el.
(2) Az építési övezetek területein nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, valamint a tevékenységhez szorosan kötődő iroda, raktár, járműtároló helyezhető el.
(3) Az építési övezetek területén egyházi, oktatási, egészségügyi épületek kivételesen sem helyezhető el.
(4) Az építési övezetekben a kialakítható telek szélessége legalább 50,0 m, mélysége legalább 60,0m.
(5) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
% Min. – max. építmény-magasság
m Max. szintterületi mutató
m2/m2 Min. telekterület
m2 Min. zöldfelületi arány
% Szint alatti beépítés
% Közműve-
sítettség
Geip-Á/1 SZ 40 3.0–10.5 0.8 5000 25 50 T
Geip-Á/2 SZ 40 3.0–10.5 0.8 3500 25 50 T
Geip-Á/3 SZ 35 3.0–10.5 0.8 50000 25 50 T
Geip-Á/4 SZ 40 3.0–7.5 0.8 10000 25 50 T
Geip-Á/5 SZ 45 3.0–15.0 0.8 10000 25 45 T
Jelentős zavaró hatású ipari termelő tevékenységek építési övezete – Geip-Z
50/A. § (1) A Geip-Z építési övezetben az OTÉK „jelentős mértékű zavaró hatású ipari területeken” megengedett épület, építmény helyezhető el.
(2) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
% Min. – max. építmény-magasság
m Max. szintterületi mutató
m2/m2 Min. telekterület
m2 Min. zöldfelületi arány
% Szint alatti beépítés
% Közműve-
sítettség
Geip-Z SZ 40 3.0–10.5 0.8 5000 25 50 T
Mezőgazdasági telephelyek övezete – Gmt
51. § (1) A „Gmt” építési övezetben a mezőgazdasághoz kapcsolódó üzemi tevékenységek, gépállomás, állattartás, takarmányozás, trágyakezelés építményei, valamint adótorony, víztorony és antenna max. 40 m-es, egyéb technológiai létesítmény max. 25 m-es építmény magassággal elhelyezhető.
(2) Az építési övezetben lakóterület, üdülőterület és helyi természetvédelmi terület határától számított 500 méteren belül zajos, bűzös hatást eredményező tevékenység céljára építmény nem helyezhető el, az állattartó épületekre e rendelet 31. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) Az építési övezetben egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület kivételesen sem helyezhető el.
(4) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szint- |
Min. telek- |
Min. zöld- |
Szint alatti beépítés |
Köz- |
Gmt |
SZ |
40 |
3.0–16.0 |
1 |
30000 |
25 |
20 |
T |
II.5. ÜDÜLŐTERÜLETEK
Üdülőházas területek építési övezete – Üü
52. § (1) Az Üü építési övezet területén elhelyezhető:
a) több üdülőegységes üdülőépület;
b) kereskedelmi szálláshely-szolgáltató épület;
c) üdülőtábor;
d) sportépítmény;
e) csónakház;
f) az üdülőterület ellátását szolgáló, rendeltetését nem zavaró, maximum 200 m2-es kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.
(2) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú épületrész önálló épületként nem helyezhető el.
(3) Az építési övezetben az OTÉK mellékletében felsorolt melléképítmények helyezhetők el a közműpótló műtárgy, kirakatszekrény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló kivételével.
(4) Az építési telkek közterület felőli homlokvonalának legkisebb szélessége 30,0 m.
(5) Az építési telkek beépítésével egyidejűleg gondoskodni kell a telek zöldfelületének kialakításáról oly módon, hogy a teljes telekterület minden 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát, növelő fát kell telepíteni.
(6) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szint- |
Min. telek- |
Min. zöld- |
Szint alatti beépítés |
Köz- |
Üü-SZ |
SZ |
15 |
3,0–6,0 |
0.4 |
1500 |
60 |
25 |
T |
Hétvégi házas területek építési övezete – Üh
53. § (1) Az Üh építési övezetben kizárólag legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület helyezhető el.
(2) A fő rendeltetésű épülettel egy tömegben kiszolgáló, illetve kiegészítő funkcióként elhelyezhető:
a) járműtároló;
b) csónakház;
c) szerszámtároló.
(3) Az építési övezetben az OTÉK 1. számú mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények helyezhetők el a közműpótló műtárgy, kirakatszekrény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló kivételével.
(4) Az építési telkek közterület felőli homlokzatának legkisebb szélessége 16,0 m.
(5) Az építési telkek beépítésével egyidejűleg gondoskodni kell a telek zöldfelületének kialakításáról oly módon, hogy a teljes telekterület minden 100 m2-re után legalább egy környezettűrő, vagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
(6) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szint- |
Min. telek- |
Min. zöld- |
Szint alatti beépítés |
Köz- |
Üh-SZ |
SZ |
10 |
3.0–4.5 |
0.15 |
600 |
70 |
20 |
T |
II.6. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
Egyetem területe – Ke
54. § (1) A Ke építési övezet a felsőfokú oktatási-kutatási központ területe.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) oktatási épületek;
b) az oktatás profiljához kapcsolódó kutatás-fejlesztés épületei;
c) irodaépület;
d) nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltató épület (diákotthon, kollégium);
e) sportépítmény;
f) járműtároló;
g) valamint az oktatási, kutatási, fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó kiszolgáló, illetve kiegészítő funkciójú épületek, építmények;
h) egészségügyi létesítmények.
(3) Az építési övezetben új fő rendeltetésű épület csak a terület egészére vonatkozó – a távlati fejlesztési elképzelést tükröző – fejlesztési koncepciót és azt alátámasztó beépítési javaslatot is tartalmazó elvi építési engedély alapján helyezhető el.
(4) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
% Min. – max.
építmény-
magasság
m Max. szintterületi mutató
m2/m2 Min. telekterület
m2 Min. zöldfelületi arány
% Szint alatti beépítés
% Közműve-
sítettség
Ke T 25 3.0–13.5 0.8 40 000 50 35 T
Ke1 Sz 40 3.0–13.5 2 20 000 50 35 T
Nagyterületű bevásárlóközpontok területe – Kbk
55. § (1) A Kbk építési övezet elsősorban a más építési övezetekben el nem helyezhető, nagyterületű bevásárló-központok elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhetők:
a) legfeljebb 20.000m2 bruttó szintterületű kereskedelmi épület;
b) egyéb szórakoztató, kulturális épület;
c) vendéglátó épület;
d) sportépítmény;
e) igazgatási, egyéb irodaépület;
f) szolgáltató, szociális épület, épületen belül a tulajdonos, használó és személyzet részére lakás.
(3)
(4) A parkolókat lehetőleg terepszint alatt, vagy a bevásárlóközpont részeként kialakított parkolóházban kell kialakítani. Terepszinten létesített parkolókat fásítottan kell kialakítani oly módon, hogy 4 parkoló-férőhelyenként 1db lombos fát kell ültetni.
(5) A telekhatárok mentén – a közúti kapcsolatokat biztosító utcaszakasz kivételével – legalább 5,00 m széles fásított zöldsávot kell kialakítani, a közterület felőli oldalon.
(6) A létesítmény használatba vételi engedélyének kiadásáig az előírt forgalmi rendezéseket és beavatkozásokat, illetve a növénybeültetést meg kell valósítani.
(7) A Kbk építési övezetnek az Árpád utca – Mező utca – Dobó István utca által határolt területén:
a) üzemanyagtöltő állomás is elhelyezhető;
b) az elhelyezhető létesítmények árufeltöltését a zajterhelési szempontból nappalinak tekinthető 06–22 óra között lehet végezni. Árufeltöltés, rakodás a Dobó István utcával határos lakóövezet felőli oldalon nem végezhető. Árurakodás és göngyöleg-tárolás csak zárt, fedett épületrészben történhet.
(8) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. építmény-magasság |
Max. szintterületi mutató |
Min. telekterület |
Min. zöldfelületi arány |
Szint alatti beépítés |
Közműve- |
Kbk/1 |
IK |
40 |
5,0–10,0 |
0,6 |
20000 |
40 |
40 |
T |
Kbk/2 |
SZ |
40 |
5,0–10,0 |
0,8 |
5000 |
40 |
40 |
T |
Kbk/3 |
Z |
40 |
5,0–10,0 |
0,8 |
4000 |
40 |
40 |
T |
Vásártér területe – Kvt
56. § (1) A Kvt építési övezet elsődlegesen szabadtéri kereskedelmi funkciók létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) kereskedelmi épület, piaccsarnok;
b) a kereskedelmi funkcióhoz kapcsolódó kiegészítő vendéglátó, szolgáltató, iroda és raktár épületek;
c) a vásárló, illetve látogató forgalom, valamint a kereskedők kiszolgálásához szükséges szociális épület.
(3) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szint- |
Min. telek- |
Min. zöld- |
Szint alatti beépítés |
Köz- |
Kvt |
SZ |
10 |
3.0–7.5 |
0.2 |
10000 |
40 |
20 |
T |
Honvédelmi és rendvédelmi terület – Kh
57. § (1) A Kh építési övezet a honvédelmi és rendvédelmi létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) a honvédelmi és rendvédelmi létesítmények;
b) az azokhoz tartozó szálláshely-szolgáltató épületek;
c) a terület rendeltetésszerű használatát biztosító irodaépületek, járműtárolók, raktározási építmények;
d) a katonai és rendvédelmi tevékenység folytatásához szükséges általános és speciális létesítmények, építmények és műtárgyak.
(3) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
% Min. – max. építmény-magasság
m Max. szintterületi mutató
m2/m2 Min. telekterület
m2 Min. zöldfelületi arány
% Szint alatti beépítés
% Közműve-
sítettség
Kh SZ 25 3.0–13.5 0.8 50 000 40 35 T
Kh1 SZ 25 3.0–13.5 0,8 10 000 40 35 T
Kh2 Z 60 7.5–10.5 2,0 1000 10 60 T
Lovassportra szolgáló terület – Ks/1
58. § (1) A Ks/1 építési övezetben a lovassport-tevékenységet szolgáló építmények és az azokat kiszolgáló szolgáltató, vendéglátó épületek helyezhetők el.
(2) Önálló szolgálati lakás és szállásépület az övezet területén elhelyezhető.
(3) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szint- |
Min. telek- |
Min. zöld- |
Szint alatti beépítés |
Köz- |
Ks/1 |
SZ |
25 |
3.0–7.5 |
0.4 |
5000 |
40 |
25 |
T |
Egyéb sportolási célra szolgáló terület – Ks/2
59. § (1) A Ks/2 építési övezetben elsősorban a sporttevékenységet szolgáló építmények és a sportterületet használók és a közönségforgalom ellátását kiszolgáló vendéglátó, kereskedelmi valamint szálláshely-szolgáltató épületek valamint egyéb közösségi kulturális épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szint- |
Min. telek- |
Min. zöld- |
Szint alatti beépítés |
Köz- |
Ks/2 |
SZ |
35 |
3.0–15.0 |
0.7 |
5000 |
40 |
35 |
T |
Sporthorgászati rekreációs terület – Ksh
60. § (1) Az építési övezetben kizárólag a sporthorgászati szabadidő eltöltését szolgáló közösségi építmények és az azokat kiszolgáló épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szint- |
Min. telek- |
Min. zöld- |
Szint alatti beépítés |
Köz- |
Ksh |
SZ |
10 |
3.0–5.0 |
0.1 |
10000 |
60 |
10 |
T |
Strandterület – Kst
61. § (1) A Kst építési övezet a strand és természetfürdők, élményfürdők valamint vizisport létesítmények és az azokat kiszolgáló épületek, technológiai építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben csak a strandolást és a gyógyfürdő funkciót szolgáló és azokat kiegészítő szolgáltató, vendéglátó és sportépítmények helyezhetők el.
(3) Az övezet területén épület elhelyezése, nyomvonalas építmény létesítése, zöldfelület kialakítása, átépítése csak kertépítészeti munkarészt is tartalmazó építési engedélyezési terv alapján engedélyezhető.
(4) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
% Min. – max.
építmény-
magasság
m Max. szintterületi mutató
m2/m2 Min. telekterület
m2 Min. zöldfelületi arány
% Szint alatti beépítés
% Közműve-
sítettség
Kst SZ 45 3,0–20,0 0,5 5000 25 40 T
Ksz
Szabadidőközpont területe – Ksz
62. § (1) A Ksz építési övezetben a vegyes funkciójú közösségi szabadidő-eltöltés céljára szolgáló építmények és az azokat kiszolgáló épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) közösségi szórakoztató és kulturális épület;
b) sportépítmény;
c) bemutató és kiállító létesítmény;
d) valamint a szabadidőközpont alaprendeltetésének megfelelő kiegészítő, illetve kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás-szolgáltató és irodaépület.
(3) Az övezet területén épület elhelyezése, nyomvonalas építmény létesítése, zöldfelület kialakítása, átépítése csak kertépítészeti munkarészt is tartalmazó építési engedélyezési terv alapján engedélyezhető.
(4) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
% Min. – max. építmény-magasság
m Max. szintterületi mutató
m2/m2 Min. telekterület
m2 Min. zöldfelületi arány
% Szint alatti beépítés
% Közműve-
sítettség
Ksz SZ 20 3.0–9.0 0,2 5000 40 30 T
Tömegközlekedési bázisterület – Ktb
63. §
Garázsok területe – Kg
64. § (1) A Kg építési övezet a személygépjármű tárolók csoportos elhelyezésére szolgál.
(2) A garázsépületek az építési övezet teljes területére kiterjedő, beépítési javaslatot tartalmazó építési engedélyezési terv alapján és egységes építészeti arculattal telepíthetők.
(3)1 Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: Övezeti jel Kg Kg1Kg2 Beépítési mód SZ K SZ Beépítés max. mértéke % 40 100 40 Min-max. építmény-magasság m 3,0 3,0 2,5-3,5 Max. szintterületi mutató m2/m2 0,4 1 0,4 Min. telekterület m2 1000 200 1000 Min. zöldfelületi arány % 40 0 40 Szint alatti beépítés % 80 0 80 Szint alatti beépítés % T T T
Temetők területe – Kt
65. § (1) A Kt építési övezetben a temetkezést szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, krematórium, kegyeleti kegyhely, szerszámtároló, őrzés építményei, virágbolt) helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben:
a) az építhető legnagyobb épület beépített bruttó területe legfeljebb 400 m2;
b) a legnagyobb építménymagasság – kivéve c) pont – 5,0 m;
c) harangláb, templom építése esetén a legnagyobb építménymagasság 20,0 m.
(3)
(4) A temető területén, annak minden 400 m2-re után legalább 1 db nagylombkoronájú fát kell telepíteni.
(5)
(6) A telken belül, a kerítés mentén kétszintes növénysávot kell telepíteni (fasor és cserjesáv), amennyiben az a kerítésfalban elhelyezett meglévő, vagy tervezett urnahelyek megközelítését nem akadályozza.
(7) Az övezetben új sírhelytáblák kijelölése, fasorok telepítése, a temető fogadóterületének kialakítása csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.
(8) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szint- |
Min. telek- |
Min. zöld- |
Szint alatti beépítés |
Köz- |
Kt |
SZ |
10 |
3.0–10,0 |
0.1 |
10000 |
50 |
10 |
T |
Hulladéklerakó területe – Khu
66. § (1) A Khu építési övezet területén csak a hulladék elhelyezéshez kapcsolódó, valamint a hulladékkezelésre szolgáló technológiai létesítmények, a kiszolgáló személyzet szociális létesítményei, közműlétesítmények és a terület őrzéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.
(2) A Khu/1 övezetben csak inert hulladék (törmelék) lerakása engedélyezhető. Kommunális- és veszélyes hulladéklerakás nem megengedett.
(3) Az övezetben az építhető legnagyobb épület bruttó szintterülete legfeljebb 200 m2.
(4) Az övezet területén telek nem osztható meg.
(5) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szint- |
Min. telek- |
Min. zöld- |
Szint alatti beépítés |
Köz- |
Khu/1 |
SZ |
10 |
0–7.5 |
0,1 |
20000 |
40 |
10 |
T |
Khu/2 |
SZ |
10 |
0–4.5 |
0,1 |
6000 |
60 |
- |
T |
Szennyvíztisztító területe – Kszt
67. § (1) A Kszt építési övezet területén csak a szennyvíztisztítás technológiai létesítményei, állati hulladék átmeneti tárolásának építményei, a kiszolgáló személyzet szociális létesítményei, közműlétesítmények és a terület őrzéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.
(2)
(3) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
|
|
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szintterületi mutató |
Min. telekterület |
Min. zöldfelületi arány |
Szint alatti beépítés |
|
Kszt |
SZ |
40 |
3,0–6,0 (25) |
0,4 |
10.000 |
40 |
60 |
T |
Hulladékgazdálkodási területe – Khg
68. § (1) A Khg építési övezet területén csak a hulladékhasznosításhoz, hulladékkezeléshez kapcsolódó technológiai létesítmények, a kiszolgáló személyzet szociális létesítményei, közműlétesítmények és a terület őrzéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.
(2)
(3) A Khg építési övezet területén csak a hulladékhasznosításhoz, hulladékkezeléshez kapcsolódó technológiai létesítmények, a kiszolgáló személyzet szociális létesítményei, közműlétesítmények és a terület őrzéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el. Az építési övezetben a telep működését kiszolgáló irodafunkció is elhelyezhető.
(4) A „Khg-Ev” védelmi erdőre a 87. § előírásai érvényesek azzal, hogy tulajdoni és üzemeltetési szempontból a „Khg” és „Khg/1” építési övezetekkel együtt kell kezelni.
(5) A „Khg-Ev” és „Ev2” védelmi erdő területeken legalább 5–6 cm törzsátmérőjű, honos lombos fákat kell telepíteni minimum 25 m2-ként 1 db, a háromszintű zöldfelületi kialakítás mellett.
(6) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Beépítési mód
Beépítés max. mértéke
% Min. – max.
építmény-magasság
m Max. szint-
területi mutató
m2/m2 Min. telek-
terület
m2
Min. zöld-
felületi arány
% Szint alatti beépítés
% Közmű-
vesített-
ség
Khg SZ 40 3,0–16,0 1 10.000 25 30 T
Khg/1 O 40 3,0–16,0 0,8 8.000 40 30 T
Khg-Ev véderdő - – - - - - -
Állati hulldékgyűjtő telep – Káh
69. § (1) A Káh építési övezet területén csak az állati hulladék átmeneti tárolásához kapcsolódó létesítmények, a kiszolgáló személyzet szociális létesítményei, közműlétesítmények és a terület őrzéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.
(2)
(3) A telekhatár mentén – kivéve előkert – legalább 5 m széles védő zöldsávot kell létesíteni.
(4) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szint- |
Min. telek- |
Min. zöld- |
Szint alatti beépítés |
Köz- |
Káh |
SZ |
10 |
0–4,5 |
0,1 |
2000 |
60 |
- |
T |
Vízmű üzemi terület – Kv
70. § (1) Az építési övezetben vízmű, víztározó, vízkezelő és vízmű üzemeletető létesítmények, továbbá iroda, szociális építmény, raktár, valamint szolgálati lakások helyezhetők el.
(2) A területek beépítésénél a vonatkozó vízgazdálkodással kapcsolatos rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
(3) Az építési övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. építmény-magasság |
Max. szintterületi mutató |
Min. telekterület |
Min. zöldfelületi arány |
Szint alatti beépítés |
Közműve- |
Kv |
SZ |
35 |
3.0–6.0 |
0,8 |
2000 |
40 |
50 |
T |
Különleges terület – hatásterületen lévő lakóövezet (K-hl)
70/A. § (1) A K-hl jelű építési övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekre a közelükben működő cukorgyár jelentős hatást gyakorol, annak hatásterületén helyezkednek el.
(2) Az építési övezetekben a gyár üzemszerű működéséből származó zajterhelése nem haladhatja meg a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban előírt:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szintterületi mutató |
Min. telekterület |
Min. zöldfelületi arány |
Szint alatti beépítés |
Közműve- |
K-hl/1 |
SZ |
40 |
3.0–5.0 |
0.6 |
500 |
40 |
50 |
T |
K-hl/2 |
Z |
30 |
3.0–7.5 |
0.6 |
700 |
50 |
40 |
T |
K-hl/3 |
SZ |
30 |
5.0–8.0 |
1 |
1200 |
40 |
40 |
T |
K-hl/4 |
Z |
50 (60) |
3.5–8.0 |
1.3 (1.6) |
400 |
30 |
60 |
T |
70/B. § (1) Az építési övezet területén új lakáscélú rendeltetési egység nem létesíthető, a 2006. január 1-én már meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása egy alkalommal legfeljebb 25 m2-es bővítéssel történhet.
(2) Az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények – állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló kivételével – az építési övezetben általánosan elhelyezhetők.
(3) Az építési övezet területén gyermekintézmény telkétől légvonalban mért 50 m-en belül fő rendeltetésként csak lakófunkciót kiszolgáló rendeltetésű építmény helyezhető el, állattartást szolgáló építmény nem létesíthető.
(4) Az építési övezet területén egy lakótelekhez legfeljebb két gépkocsi-behajtó létesíthető, egy behajtó szélessége legfeljebb 4,0 m lehet.
(5) A K-hl/1, K-hl/3 és a K-hl/4 építési övezetekben a tömbönként elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t; K-hl/2 építési övezetben pedig az 500 m2-t.
(6) K-hl/1, K-hl/3 és a K-hl/4 építési övezetekben a 70/A. § (5) bekezdésben meghatározott fő rendeltetést kiegészítő funkció számára különálló épület csak gépjárműtároló céljára létesíthető.
(7) A K-hl/2 építési övezetben telekalakítás során az új telek minimális szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb 10,0 m-nél.
Különleges turisztikai terület – Ktur
70/C. § (1) Az építési övezetbe a turisztikai szolgáltatás, múzeumi bemutatás és az örökségi értékek fenntarthatóságát és fenntartását szolgáló valamint az üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.
(2) A területek beépítésénél az örökségvédelmi értékek fenntarthatóságát figyelembe kell venni.
(3) A terület ellátásához szükséges parkoló igényeket részben saját telken, részben a Monostor utcában kell biztosítani.
(4) Az építési övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. |
Max. szintterületi mutató |
Min. telekterület |
Min. zöldfelületi arány |
Szint alatti beépítés |
Közműve- |
Ktur |
SZ |
40 |
6,0 |
0,8 |
6000 |
40 |
30 |
T |
Különleges közforgalom elzárt parkoló terület – Kkp
70/D. §
Különleges kemping terület – Kkemp
70/E. § (1) Az építési övezet a turisztikai szolgáltatás, az idegenforgalom szálláshely-szolgáltató kemping és rekreáció intézmények, az azokat kiegészítő vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi létesítmények, valamint a terület üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A területek beépítésénél a természeti értékek fenntarthatóságát figyelembe kell venni.
(3) A terület ellátásához szükséges parkoló igényeket saját telken kell biztosítani.
(4) Az építési övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
% Min. – max. építmény-magasság
m Max. szintterületi mutató
m2/m2 Min. telekterület
m2 Min. zöldfelületi arány
% Szint alatti beépítés
% Közműve-
sítettség
Kkemp SZ 40 3,0–6,0 0,5 40 000 40 40 T
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI
III.1. KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK
KÖu-OF
Autópályák, országos főutak – KÖu-OF
71. § (1) Az KÖu-OF övezet az országos közúthálózat autópálya szakaszai, és az országos főutak külterületi szakaszai számára kijelölt terület.
(2)
(3) Közvetlen ingatlan kiszolgálást biztosító új kapubehajtó vagy útcsatlakozás nem alakítható ki.
Országos mellékutak – KÖu-OM
72. § (1) A KÖu-OM övezet az országos mellékutak külterületi szakaszainak területe.
(2)
(3) Közvetlen ingatlan kiszolgálást biztosító új kapubejáró csak az érintett közút kezelőjének hozzájárulásával alakítható ki. Új útcsatlakozás megépítése csak a közlekedési hatóság építési engedélyével lehetséges.
Települési főutak – KÖu-TF
73. § (1) A KÖu-TF övezet az országos és a helyi közúthálózat főutak belterületi szakaszai számára kijelölt terület, ahol csak az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározottak helyezhetők el.
(2) Ahol a kialakult tömbszerkezet miatt az OTÉK 26. § (2) bekezdésében előírt szabályozási szélesség nem biztosítható, ott a tágabb térségre is kiterjedő forgalomtechnikai megoldásokkal kell biztosítani a biztonságos közlekedés feltételeit.
(3)
(4) A szabályozási terven a Köu-TF övezetben a „telek beépíthető része”- ként jelölt terület a határvonalak között teljes mértékben beépíthető épülettel és építménnyel. Az övezetben az építménymagasság nem lehet több, mint 12,0 méter.
73/A. § (1) A beépítésre nem szánt közlekedési terület beépíthető alövezete a közutak üzemeltetéséhez szükséges építmények, gépek, anyagok elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A beépíthető alövezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Beépítés max. mértéke |
Min. – max. építmény-magasság |
Max. szintterületi mutató |
Min. telekterület |
Min. zöldfelületi arány |
Szint alatti beépítés |
Közműve- |
KÖu-TF/th |
SZ |
40 |
3,0–10,0 |
1 |
3000 |
20 |
50 |
T |
Települési gyűjtőutak KÖu-TGY-
74. § (1) A KÖu-TGY övezet a közlekedési területeknek a települési gyűjtő utak számára kijelölt területe, ahol csak az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározottak helyezhetők el.
(2) Ahol a kialakult tömbszerkezet miatt az OTÉK 26. § (2) bekezdésében előírt szabályozási szélesség nem biztosítható, ott a tágabb térségre is kiterjedő forgalomtechnikai megoldásokkal kell biztosítani a biztonságos közlekedés feltételeit.
KÖu-TK
Települési kiszolgáló utak – KÖu-TK
75. § (1) A KÖu-TK övezet a közlekedési területeknek a települési kiszolgáló, kerékpáros és gyalogos utak számára kijelölt területe.
(2) Új közlekedési területek kialakítása esetén az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:
a) kiszolgáló út esetén, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, 14,0 méter;
b) gyalogút, kerékpárút esetén minimum 4,0 m, vagy a szabályozási terv szerint.
(3) Ahol a kialakult tömbszerkezet miatt a (2) bekezdésben előírt szabályozási szélesség nem biztosítható, ott a tágabb térségre is kiterjedő forgalomtechnikai megoldásokkal kell biztosítani a biztonságos közlekedés feltételeit
Közforgalom elől el nem zárt magánutak – KÖ-mu
75/A. § A KÖ-mu övezet a magántulajdonban lévő közlekedési területeknek a közforgalom számára megnyitott területe, melynek minimális szabályozási szélessége 12,0 méter.
Vasútterület – KÖk
76. § A KÖk övezet az országos közforgalmú vasutak, vasúti létesítmények, és egyéb kapcsolódó közlekedési pályák részére kijelölt terület.
Közműterület – KÖkm
77. § A közműelhelyezésre szolgáló terület a város közellátását biztosító, nem közlekedési területen vezetett vonalas közmű-létesítmények, valamint ezek berendezéseinek és építményeinek elhelyezésére szolgál.
Autóbuszpályaudvar – KÖapu
77/A. § (1) A KÖapu övezet a közös helyi és helyközi autóbuszpályaudvar területe, ahol az utasforgalmi funkciókat és a busztársaságok irodáit tartalmazó forgalmi épület, valamint lépcső, lift és perontető vagy védőtető helyezhető el.
(2) Az övezetben a szabályozási terven „telek beépíthető része”- ként jelölt terület a határvonalak között teljes mértékben beépíthető épülettel és építménnyel. Az övezetben az építménymagasság nem lehet több, mint 13,5 m.
(3) Az új, közös autóbuszpályaudvar építésének idejére ideiglenes helyközi autóbuszpályaudvart kell kialakítani a Kaposvári Gy. u. déli oldalán a hatályos terv szerinti parkolóterületen. Az ideiglenes autóbuszpályaudvar területén mobil konténer forgalmi-épület, valamint perontető vagy védőtető helyezhető el legfeljebb 15%-os beépítettséggel és legfeljebb 5,5 m-es építménymagasággal.
Autóbuszparkoló – KÖap
77/B. § (1) A KÖap övezet a helyi, valamint helyközi és távolsági autóbuszok hosszabb idejű parkolására szolgáló terület, ahol sofőrpihenő épület helyezhető el.
(2) Az övezetben épület legfeljebb 5%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.
III.2. ZÖLDTERÜLETEK
Közpark – Z/kp
78. § (1) A Z/kp övezetben csak a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, vendéglátó, szociális épület és a fenntartáshoz, őrzéshez szükséges építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség 2%, kivéve a szabályozási terven konkrét építési hellyel szabályozott területeket, ahol az építési helyen belül az előírt beépítettség mértékétől független alapterületű épület helyezhető el;
c) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kivéve a Cseri park területén a kötélpályához építendő lépcsőház esetén, ahol elérheti a 12,5 métert;
d) a technológiai és sportépítményekre az építmény magasság előírásai nem vonatkoznak;
e) a legkisebb zöldfelületi arány 80%.
(3) Az előírt zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 db nagyméretű lombos díszfát kell telepíteni.
(4) Az övezet területén épület elhelyezése, nyomvonalas építmény létesítése, zöldfelület kialakítása, átépítése csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.
(5) A beépítési előírások a telekhatároktól függetlenül az egységesen lehatárolt övezetre vonatkoznak.
(6) A „Z/kp-KÖu” alövezet a közpark zöldterületének feltárására szolgáló közlekedési terület. A közlekedési felületek szabályozásánál a 75/A. § előírásai az irányadóak.
Z/kk
Közkert – Z/kk
79. § (1) A Z/kk övezetben csak a pihenés, testedzés építményei, a fenntartáshoz szükséges építmények, zászlótartó építmény és közműépítmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben kutyafuttató-hely nem létesíthető.
(3) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség legfeljebb 2%;
c) az építhető legnagyobb épület beépített bruttó területe legfeljebb 50 m2;
d) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, zászlótartó építmény legmagasabb pontja legfeljebb 40,0 m;
e) a legkisebb zöldfelületi arány 65%.
(4) Az előírt zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 db nagyméretű lombos díszfát kell telepíteni.
(5) Az övezet területein csak a közpark használati igényeihez szükséges parkolóhelyek alakíthatók ki.
(6) Az övezet területén épület elhelyezése, nyomvonalas építmény létesítése, zöldfelület kialakítása, átépítése csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.
Köztér – Z/kt
80. § (1) A Z/kt övezet a gyalogos terek övezete, amelyen pihenő vagy játszó funkciók és építményeik helyezhetők el.
(2) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség legfeljebb 2%;
c)
d) a legnagyobb építménymagasság 3,0 m;
e) a legkisebb zöldfelületi arány 30%.
(3) Parkolók az övezetben fásítottan létesíthetők.
(4) Az övezet területén épület elhelyezése, nyomvonalas építmény létesítése, zöldfelület kialakítása, átépítése csak KT alapján engedélyezhető.
Kegyeleti park – Z/ke
81. § (1) A Z/ke övezetbe a lezárt, valamint a lezárásra tervezett temetők tartoznak.
(2) Az övezetben csak a kegyeleti funkciót szolgáló, az azokat kiegészítő építmények (kápolna, kegyeleti kegyhely, őrzés, virágbolt építményei), valamint a kert fenntartásához szükséges építmények és közműépítmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség legfeljebb 2%;
c) az építhető legnagyobb épület beépített bruttó területe legfeljebb 50 m2;
d) a legnagyobb építménymagasság – kivéve e) pont – 5,0 m;
e) harangláb, emlékhely építése esetén a legnagyobb építménymagasság 20,0 m.
(4) Az övezet területén, annak minden 100 m2-re után legalább 1 db nagylombkoronájú fát kell telepíteni.
(5) Az övezetben gépjármű-várakozóhely nem létesíthető.
(6) Az övezet területén épület elhelyezése, nyomvonalas építmény létesítése, zöldfelület kialakítása, átépítése csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.
Egyéb zöldterület – Z/ez
82. § (1) A Z/ez övezetbe tartoznak a közhasználatra nem szánt, közlekedési területek által közrefogott vagy közművezetékek védőtávolságán belül lévő egyéb, korlátozott használatú zöldfelületek.
(2) Az övezetben csak a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség legfeljebb 1%;
c) az építhető legnagyobb épület beépített bruttó területe legfeljebb 50 m2;
d) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m;
e) a legkisebb zöldfelületi arány 70%.
III.3. ERDŐTERÜLETEK
Erdőterületekre vonatkozó általános előírások
83. § (1) Az erdőterületek turisztikai feltárásának, látogathatóságának lehetőségét – az elkeríthető területeken kívül – az erdő tulajdonosának, illetve kezelőjének korlátozás nélkül biztosítania kell, az Ev/2 és Ev/3 övezetek kivételével. Egyben a külön jogszabály előírásait is be kell tartani.
(2) Erdőterületek övezeteiben épület köz- vagy magánúttól legfeljebb 20 m-re helyezhető el.
Gazdasági erdőterület – Eg
84. § (1) A Eg övezetbe tartoznak az elsősorban gazdasági rendeltetésű erdőterületek.
(2) Az övezetben az erdő fenntartásához, műveléséhez szükséges építmények, valamint feltáró utak és közműépítmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben az építmények közül vadászház és erdészház helyezhető el.
(4) Az övezet területén vadászház, erdészház legalább önálló szennyvíztisztító kisberendezéssel létesíthető.
(5) Az építmények közül – az erdészházon kívül – önálló lakóépület az övezetben nem helyezhető el.
(6) Az övezetben:
a) a beépíthető legkisebb telekméret 100.000 m2;
b) a beépítési mód szabadon álló;
c) a beépítettség legfeljebb 0,5%;
d) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m.
(7) A közhasználat elől elzárt terület a telek területének legfeljebb 20%-a lehet, de nem haladhatja meg a 20.000 m2-t, egyben a külön jogszabály előírásait is be kell tartani.
Egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdőterület – Ee
85. § (1) Az Ee övezetben a szabadidő eltöltését, a turizmust, a testedzést szolgáló és az erdő fenntartásához, műveléséhez szükséges építmények, valamint nyomvonalas létesítmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben az építmények közül vadászház és erdészház is elhelyezhető.
(3) Az övezet területén vadászház, erdészház legalább önálló szennyvíztisztító kisberendezéssel létesíthető.
(4) Az építmények közül – az erdészházon kívül – önálló lakóépület az övezetben nem helyezhető el.
(5) Az övezetben:
a) a beépíthető legkisebb telekméret 100.000 m2;
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a beépítettség legfeljebb 5%;
d) a legnagyobb építménymagasság 9 m;
e) a legkisebb zöldfelületi arány 90%.
(6) Az övezetben telekrészt a közhasználat elől elzárni, lekeríteni csak indokolt esetben és legalább 10 ha-t elérő telek esetében lehet. Lekeríteni a telekterület maximum 10%-át, de legfeljebb 5.000 m2-t lehet, egyben a külön jogszabályban előírtakat is be kell tartani.
(7) Meglévő erdei utat a gyalogos turista forgalom elől elzárni nem lehet.
Turisztikai erdőterület – Ee/1
85/A. § (1) Az Ee/1 övezetben a Deseda tó körüli erdők jelöltek, amelyek turisztikai célt szolgálnak.
(2) Az Ee/1 övezet területein belül a gyalogos és kerékpárutakhoz kapcsolódóan hidak, pihenőhelyek, esőbeállok, szociális létesítmények építhetők.
(3) Az övezetben:
a) a beépíthető legkisebb telekméret 50.000 m2;
b) a beépítési mód: szabadon álló;
c) a beépítettség legfeljebb 0,5%;
d) a legnagyobb építménymagasság 9 m;
e) a legkisebb zöldfelületi arány 90%.
Védelmi erdők területe – Ev/1
86. § (1) Az Ev/1 övezetbe tartoznak az országos vagy helyi jelentőségű védett természeti területen belül lévő erdők.
(2) Az övezetben épület nem helyezhető el, telek nem osztható meg, kivéve a Deseda-tó körüli védelmi célú erdő övezetében, amennyiben az állami vagy önkormányzati tulajdonú erdőterület és a megosztás a tó körüli 50 méteres önkormányzati tulajdonú parti sáv kialakítását szolgálja.
(3) A Deseda-tó körüli helyi jelentőségű természetvédelmi területen túraútvonal (gyalogos és kerékpár forgalomra) kialakítható.
(4) Az övezet területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, közműlétesítményt elhelyezni, területet elkeríteni, 1 ha-nál nagyobb erdőrészletet tarra vágni csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
(5) Az övezet területén legalább 80%-os borítottsággal kell az erdőtelepítést végrehajtani.
(6) Gépjármű-várakozóhely az övezetben nem létesíthető.
Védőerdő területe – Ev/2
87. § (1) Az Ev/2 övezetbe tartozó területek elsődlegesen talaj-, víz- illetve levegőtisztaság-védelmét, illetve az egymást zavaró funkciójú területek közötti lehatárolást, vizuális elválasztást biztosító erdők.
(2) Az övezetben épület nem helyezhető el, telek nem osztható meg. A védőerdő övezetén keresztül útterület és teleknyúlvány kialakítható.
(3) Az övezetben a pihenés, testedzés építményei és turisztikai építmények a (6) bekezdés kivételével - nem helyezhetők el.
(4) Gépjármű-várakozóhely az övezetben nem létesíthető.
(5) A legkisebb zöldfelületi arány 95%.
(6) A Szentjakabi Apátság védelmi erdőbe sorolt területén turisztikai építmény elhelyezhető. A területen legfeljebb egy kilátó építhető, amelynek építménymagassága a 25 métert nem haladhatja meg.
Honvédelmi védő erdőterület – Ev/3
88. § (1) Az Ev/3 övezetbe tartoznak a honvédségi használatban lévő erdők.
(2) Erdőterületen a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 0,2% lehet.
(2a) Az övezet területén elhelyezhető:
1. erdő- és vadgazdálkodási,
2. természetvédelmi, oktatási, ismeretterjesztési rendeltetésű épület.
(3) Az övezet területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, közműlétesítményt elhelyezni, területet elkeríteni csak a honvédség hozzájárulásával lehet.
(4) A gyakorlótér kialakítása és az építmények elhelyezése kapcsán az illetékes erdészeti hatósággal egyeztetni kell.
Honvédelmi érdekeket szolgáló védő erdőterület – Ev/4
89. § (1) Az Ev/4 övezetbe tartoznak a honvédelmi érdekeket szolgáló erdők.
(2) Az erdőterületen épületet elhelyezni, telket megosztani nem lehet.
(3) Az övezet területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, közműlétesítményt elhelyezni, területet elkeríteni csak a honvédség hozzájárulásával lehet. Az építmények elhelyezése kapcsán az illetékes erdészeti hatósággal egyeztetni kell.
(4) Meglévő erdei utat a gyalogos turista forgalom elől elzárni nem lehet.
III.4. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
Általános mezőgazdasági területek
Szántóterület – Má/sz
90. § (1) A mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények közül az övezetben lakófunkció csak a 10.000 m2-t meghaladó földrészleten és az alábbi paraméterek szerint helyezhető el:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség – kivéve a birtokközpont telkét – legfeljebb 1%;
c) az építhető épület legnagyobb alapterülete egy tömegben legfeljebb 250 m2;
d) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kivéve a táv,- és hírközlési torony.
(2) A mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények közül az övezetben nem lakóépületnek minősülő építmény az alábbi paraméterek szerint helyezhető el:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség – kivéve a birtokközpont telkét – legfeljebb 1%;
c) a legnagyobb építménymagasság – kivéve a d) pontban foglaltakat – 6,0 m;
d) legnagyobb építménymagasság technológiai építmény (ömlesztett anyag- és folyadéktároló, siló) esetén 15,0 m.
(3) Önálló lakóépület csak birtokközpontban helyezhető el.
(4) Az övezetben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, alapozás és lábazat nélküli faanyagú, karámszerű kivitelben építhető.
Távlatban fejlesztésre kijelölt mezőgazdasági terület – Má/f
91. § (1) Az Má/f övezet területén kizárólag a földrészlet szántóföldi műveléséhez szükséges gazdasági építmények helyezhetők el.
(2) Az elhelyezhető építményekre vonatkozó paraméterek:
a) a legkisebb beépíthető telekméret 30.000 m2;
b) a beépítési mód szabadon álló;
c) a beépítettség legfeljebb 1%;
d) az építmény legnagyobb alapterülete egy tömegben legfeljebb 150 m2;
e) a legnagyobb építménymagasság 6,0 m.
(3) Az övezetben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, lábazat nélküli, faanyagú, karámszerű kivitelben építhető.
Korlátozott használatú szántóterület – Má/ksz
92. § (1) Az Má/ksz övezet területén kizárólag a szántóföldi műveléséhez szükséges gazdasági építmények helyezhetők el.
(2) Az elhelyezhető építményekre vonatkozó paraméterek:
a) a legkisebb beépíthető telekméret 30.000 m2;
b) a beépítési mód szabadon álló;
c) a beépítettség legfeljebb 1%;
d)
e) a legnagyobb építménymagasság – kivéve f) pont – 5,0 m,
f) legnagyobb építménymagasság technológiai építmény (ömlesztett anyag- és folyadéktároló, siló) esetén 9,0 m.
(3) Lakó- és szállásfunkciót szolgáló épületrész nem építhető, birtokközpont nem alakítható ki.
(4) Az övezetben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, alapozás és lábazat nélküli dróthálós, vagy faanyagú, karámszerű kivitelben építhető.
Különleges mezőgazdasági terület – állatpark – Má/áp
93. § (1) Az Má/áp övezet területén az állattenyésztés, –tartás és –bemutatás, takarmánytárolás, valamint az oktatási és szociális funkciójú építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetnek az ökológiai hálózatba eső részén építmény nem helyezhető el.
(3) Az övezetben:
a) a legkisebb beépíthető telekméret 10.000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a beépítettség legfeljebb 3%;
d) a legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
(5) Önálló lakó- és szállásfunkciót szolgáló épület nem építhető.
(6) Az övezetben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, természetes anyagokból, karámszerű kivitelben építhető.
Nem beépíthető mezőgazdasági terület – Má0
94. § (1) Az Má0 övezetbe tartoznak azok az állandó vagy időszakos növényborítottságú, jellemzően szántó területek, amelyek természeti területen, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló területen fekszenek.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az övezet területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, közműlétesítményt elhelyezni, területet elkeríteni csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
(4) Az övezet területén csak szilárd burkolat nélküli utak létesíthetők.
(5) Az övezetben birtoktest és birtokközpont nem alakítható ki.
(6) Az övezetben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, alapozás és lábazat nélkül, természetes anyagokból, karámszerű kivitelben építhető.
Gyepterület – Má1
95. § (1) Az Má1 övezetbe tartoznak azok az állandó növényborítottságú, gyepes, jellemzően rét-legelő hasznosítású területek és azok a természetközeli állapotú, elsősorban spontán kialakult növényzettel fedett területek, ahol a zöldfelületet nem az erdőszerűen megjelenő faállomány jellemzi.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az övezetben a gyepes területek nem törhetők fel, a fa kivágása csak egészségügyi és balesetvédelmi okokból engedélyezhető.
(4) Az övezet területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, közműlétesítményt elhelyezni, területet elkeríteni csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
(5) Az övezet területén csak szilárd burkolat nélküli utak létesíthetők.
(6)
Kertes mezőgazdasági területek
Az Mk/1, Mk/2, Mk/3, Mk/4 jelű kertes mezőgazdasági területekre vonatkozó általános előírások
96. § (1) Az Mk/1, Mk/2, Mk/3, Mk/4 övezetben vízi közművel ellátott földrészleten egy gazdasági épület helyezhető el az egyes övezetekre megszabott beépítési feltételek szerint.
(2) Önálló lakóépület nem helyezhető el, kivéve az Mk/4-es övezetben a 100. § (5) bekezdés előírásai alapján.
(3)
(4) A megengedett maximális építménymagasság 4,5 m, de egyik homlokzat magassága sem haladhatja meg az 5,5 m-t.
(5)
(6)
(7) A városi vagy egyedi vízművel közművesített telkeken, az épület vezetékes vízellátása esetén zárt szennyvíztárolót kell építeni.
(8) A fő rendeltetési egységen kívül az OTÉK-ban szereplő melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:
a) közmű- becsatlakozási műtárgy;
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladék-tartály, tároló;
d) kerti építmény;
e) zöldségverem;
f) állat ól, állatkifutó az övezeti előírások betartása mellett.
(9) Kerti tető nem építhető.
Deseda-tó toponári városrész kertes mezőgazdasági terület – Mk/1
97. § (1) Az Mk/1 övezetben ideiglenes tartózkodásra is alkalmas helyiségeket is tartalmazó gazdasági épület az alábbiak szerint helyezhető el:
a) a területen beépíthető legkisebb földrészlet 800 m2;
b) a beépítési mód szabadonálló vagy oldalhatáron álló, a kialakult állapotot figyelembe véve;
c) a beépítési mérték maximuma 9,5%, amely legfeljebb egy 60 m2 bruttó alapterületű épületből és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett teraszból állhat;
d) a megengedett legnagyobb szintterület 180 m2, és az építményszintek bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(2) Az övezet földrészletein építmény a közút vagy magánút határától számított 5–25 m-es sávban helyezhető el, az oldalkert mélységét a 11. § (2) bekezdés b) pontja határozza meg.
(3)
(4) Telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 800 m2.
Deseda-tó toponári városrész szőlőhegyi kertes mezőgazdasági terület – Mk/2
98. § (1) Az Mk/2 övezetben a beépíthető legkisebb földrészlet 800 m2, ha a földrészlet szélessége eléri a 9 m-t.
(2) A telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2, 12,0 m-es minimális szélességgel.
(3) Az építmények az alábbi paraméterek szerint helyezhetők el:
a) a beépítési mód szabadonálló vagy oldalhatáros a kialakult beépítést figyelembe véve;
b) a beépítési mérték maximuma 7% , amely legfeljebb egy 60 m2 bruttó alapterületű épületből és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett teraszból állhat;
c) a megengedett legnagyobb szintterület 180 m2, és az építményszintek bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(4) Az övezet földrészletein az előkert mélysége legalább 10m.
(5)
Deseda-tó kaposfüredi szőlőhegyi kertes mezőgazdasági terület – Mk/3
99. § (1) Az Mk/3 övezetben a beépíthető legkisebb földrészlet 800 m2, ha a földrészlet szélessége eléri a 9 m-t.
(2) A telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2, 12,0 m-es minimális szélességgel.
(3) Az építmények az alábbi paraméterek szerint helyezhetők el:
a) a beépítési mód 12 m feletti szélességű földrészlet esetén szabadonálló, 10–12 m között oldalhatáron álló;
b) a beépítési mérték maximuma 8%, amely legfeljebb egy 60 m2 bruttó alapterületű épületből és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett teraszból állhat;
c) a megengedett legnagyobb szintterület 180 m2, és az építményszintek bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(4) Az övezet földrészletein építmény – az (5) bekezdésben foglaltak szerinti telekrész leadása után az előkert mélysége legalább 10m.
(5)2 Az építés feltétele, hogy a tulajdonos a terület középvonalában vezetett Kőkereszt út szélesítéséhez - a már korábban leadott kertterületek kivételével – a földrészlet úthoz csatlakozó részén 4,0 m széles sávot az útszélesítés részére díjtalanul leadjon.
(6)
Zselic kertváros kertes mezőgazdasági terület – Mk/4
100. § (1) Az Mk/4 övezetben a beépíthető legkisebb földrészlet 600 m2 ha a földrészlet szélessége eléri a 11 m-t.
(2) A telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2, 16,0 m-es minimális szélességgel.
(3) Építmények az alábbi paraméterek szerint helyezhetők el:
a) a beépítési mód szabadonálló;
b) a beépítési mérték maximuma 8%, amely legfeljebb egy 60 m2 bruttó alapterületű épületből és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett teraszból állhat;
c) a megengedett legnagyobb szintterület 180 m2, és az építményszintek bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(4) Az övezet földrészletein az előkert mélysége legalább 5 m.
(5) A 3000 m2 nagyságú, vagy azt meghaladó földrészleten maximum 5%-os beépítettséggel önálló lakóház is építhető, 5,0 m-es építménymagassággal.
(6)
(7) A területen a meglévő utakat adottságnak kell tekinteni azzal, hogy a 6,0 m-nél keskenyebb utaknál a forgalmat egyirányú közlekedési forgalmi rend kialakításával kell biztosítani.
Nagytelkes kertes mezőgazdasági terület – Mk/5
101. § (1) Az Mk/5 övezetben a földrészlet megműveléséhez szükséges gazdasági épület helyezhető el, valamint lakóépület az (5) bekezdésben foglaltak alapján.
(2) Építmények az alábbi paraméterek szerint helyezhetők el:
a) a legkisebb beépíthető telekméret – nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével – 720 m2;
b) a legkisebb telekszélesség 12 m;
c) a beépítési mód szabadon álló;
d) a beépítettség legfeljebb 3%;
e) legfeljebb 60 m2 bruttó alapterületű épület és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett terasz építhető;
f) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kivéve a táv,- és hírközlési torony;
g) a megengedett legnagyobb szintterület 180 m2, és az építményszintek bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(3) A telken növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, és növényház, valamint telkenként legfeljebb egy terepszint alatti építmény is elhelyezhető, az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályok betartásával.
(4) Telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1500 m2, a minimális telekszélesség 15,00 m.
(5) A 6000 m2-t meghaladó telken legfeljebb 60 m2 beépített alapterületű lakóház építhető, amelyhez legfeljebb 15 m2 fedett terasz kapcsolódhat.
Kistelkes kertes mezőgazdasági terület – Mk/6
102. § (1) Az Mk/6 övezetben a földrészlet megműveléséhez szükséges gazdasági épület, valamint az (5) bekezdésben foglaltak szerint lakóépület helyezhető el.
(2) Építmények az alábbi paraméterek szerint helyezhetők el:
a) a legkisebb beépíthető telekméret – nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével – 720 m2;
b) a legkisebb telekszélesség 12 m;
c) a beépítési mód szabadon álló;
d) a beépítettség legfeljebb 3%;
e) legfeljebb egy 60 m2 bruttó alapterületű épület és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett terasz építhető;
f) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kivéve a táv,- és hírközlési torony;
g) a megengedett legnagyobb szintterület 180 m2, és az építményszintek bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(3) A telken növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, és növényház, valamint telkenként legfeljebb egy terepszint alatti építmény is elhelyezhető, az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályok betartásával.
(4) Telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2, a legkisebb telekszélesség pedig 12 m lehet.
(5) A 6000 m2-t meghaladó telken legfeljebb 60 m2 beépített alapterületű lakóház építhető, amelyhez legfeljebb 15 m2 fedett terasz kapcsolódhat.
III.5. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK
Vízgazdálkodási területekre vonatkozó általános előírások
103. § (1) Az övezetben csak a terület fenntartásához, kiszolgálásához, őrzéshez szükséges épületek helyezhetők el, legfeljebb 1%-os beépítettséggel és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal, a 104. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) Utak, közmű- és vízgazdálkodási létesítmények az övezetben elhelyezhetők.
(3) Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet.
(4) Az övezetben kerítés nem létesíthető.
(5) A vízgazdálkodási területen árvízvédelmi létesítmények engedélyezési és kiviteli terveinek készítéséhez tájépítész szakági tervező bevonása szükséges.
Folyóvizek területei – V/vf
104. § (1) A V/vf övezetbe tartoznak a folyóvizek medrei és partjai, a Kapos hullámtere, az árvízvédelmi létesítmények, valamint a parti sávban lévő zöldfelületek
(2) Az övezetben az előírt fenntartási sávot biztosítani kell.
(3) Az övezetben kerítés nem létesíthető.
(4) Az övezetben a Kecelhegyalja utcával határos vízgazdálkodási területen a 103. § (1) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el, legfeljebb 5%-os beépítettséggel.
Állóvizek területei – V/áv
105. § (1) A V/áv övezetbe tartozik a szabályozási terven jelölt állóvizek, horgásztavak medre és parti sávja.
(1a) A Deseda-tó övezet területén egy elsődlegesen a tó élővilágát bemutató látogatóközpont is elhelyezhető, egy tömegben, 400 m2 bruttó beépített alapterülettel és maximum 7,5 méteres építmény magassággal.
(1b) A Deseda-tó övezet területén kötélpályás vízi sportlétesítmény legfeljebb 12 m építménymagassággal létesíthető.
(1c) Az övezetben a tó turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódva közösségi napozó-, valamint a víziturizmust szolgáló kikötőstégek helyezhetők el.
(2) Az övezetben kerítés nem létesíthető.
(3) A V/áv1 övezetben (hűtőtároló tó és környéke) a terület üzemeltetéséhez, fenntartásához, kiszolgálásához, őrzéséhez szükséges építmények, valamint a horgászattal és vízi sportokkal kapcsolatos létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 4%-os beépítettséggel, 5,0 m-es maximális építmény magassággal. A terület áttört vagy sövény kerítéssel lekeríthető.
(4) A V/áv2 jelű övezetben a tó üzemeltetéséhez szükséges építmények elhelyezhetők egy épület tömegben, maximálisan 100 m2-es beépített alapterülettel és 4,5 m-es építmény magassággal. Építési engedély csak a tó kialakításának vízügyi feltételeit tisztázó jogerős vízjogi engedélyt követően kérhető.
Vízbeszerzési területek – V/vb
106. § (1) A V/vb övezetbe tartoznak a szabályozási terven jelölt működő vízműkutak és belső védőterületük.
(2) Az övezetben a vízmű-létesítmények kivételével építmény nem helyezhető el.
III.6. EGYÉB KÜLÖNLEGES TERÜLET
Különleges beépítésre nem szánt, kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek
106/A. § (1) A Kk-kfme jelű övezetben a kutatás-fejlesztés, valamint a megújuló energiaforrások hasznosításának építményei és berendezései helyezhetők el, valamint az ehhez kapcsolódó épületek oktatás, kutatás, bemutatás funkciókkal.
(2) Az övezetben a megengedett legnagyobb beépíthetőség 2%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
106/B. § Különleges beépítésre nem szánt hulladéklerakó területe
(1) Az övezetben csak inert hulladék (törmelék) lerakása engedélyezhető. Kommunális- és veszélyes hulladék lerakása nem megengedett.
(2) Az övezetben csak a hulladékkezelésre szolgáló technológiai létesítmény és közműlétesítmény helyezhető el.
(3) Az övezetben épület nem építhető.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
107. § (1) Ha nem önkormányzati kezdeményezésre újonnan beépítésre szánt területen, vagy beépített területen új beépíthető ingatlanok kialakítása érdekében útépítés, közművesítés válik szükségessé, akkor a szükséges közterület térítésmentes átadása a tulajdonos, az út-, valamint a közműépítés költségének megfizetése az érdekeltek kötelezettsége. A belterületbe csatolási eljárás – a fenti feltételek fennállása esetén –az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény az Önkormányzattal megkötött hatályos és érvényes „Településrendezési szerződés” esetén folytatható le.
(2) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg e rendelet 9. sz. mellékletében felsorolt ingatlanok esetében, az ott meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében.
(3)
(4)
(5) Az ingatlanon megvalósuló beruházás feltétele a KÉSZ 9. mellékletében megjelölt ingatlanokon a beerdősítési kötelezettség teljesítése, melyet a telekre vonatkozó építési engedélyben kell előírni, és a használatbavételi engedély megkéréséig kell teljesíteni. A beerdősítési kötelezettséggel érintett ingatlanrészt a KSZT jelöli. A kötelezettséget gyorsan növő, őshonos fafajok (pl.: nyár, fűz, kőris) alkalmazásával kell teljesíteni. A fákat minimálisan 3 cm törzsátmérővel és 2 méteres ültetési távolsággal kell telepíteni.
107/A. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
108. § (1) Jelen rendelet 2005. december 20. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
1. melléket a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
8. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
9. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
10. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
11. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
12. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
13. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
14. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
15. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
16. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
18. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
19. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
20. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
24. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
25. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
26. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
28. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
29. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
30. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
31. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
32. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
33. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
34. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
35. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
36. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
37. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
38. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
39. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
40. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
41. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
42. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
43. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
44. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
45. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
47. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
48. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
49. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
50. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
51. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
52. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
53. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
54. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
55. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
56. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
57. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
58. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
59. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
60. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
61. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
62. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
63. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
64. melléklet a 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
A 64. § (3) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2023. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 99. § (5) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2023. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 17. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2023. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2023. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2023. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2023. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.