Vöckönd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2018. 01. 01Vöckönd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Vöckönd Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (1) bekezdés a) pontja, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 1 pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 62 § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi építési szabályzatról szóló 12/2006. (IX.20.) önkormányzati rendeletének módosításáról az alábbi rendeletet alkotja
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Vöckönd község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. A helyi építési szabályzat rendelkezéseit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) előírásaival együtt kell alkalmazni.
Településszerkezet, terület felhasználás
2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll.
(2) A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint területként különbözteti meg a szabályozási terv.
a) lakó- falusias lakó- (jele: Lf)
a) gazdasági- ipari gazdasági- (jele. Gip)
a) különleges- (jele: K)
(3) A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint területként (területfelhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.
a) közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-
b) erdő- gazdasági erdő- (jele: Eg)
c) mezőgazdasági-
ca) kertes mezőgazdasági- (jele: Mk)
cb) általános mezőgazdasági- (jele: Ma)
d) vízgazdálkodási- (jele: V)
(4) A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalit, a tömbön belüli övezethatárokat és közterületi szabályozási vonalakat a rendelet mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Általános előírások
3. § (1)1 Beépítésre szánt területen épület csak az építési szabályoknak és a szabályozási tervnek megfelelően kialakított építési telken helyezhető el. Az építési telek kialakítása során, a telek területéből leválasztással létrejövő út területe köz és magánút egyaránt lehet.
(2) A beépítésre szánt területen a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonalon és az építési hely területének átlagában kell biztosítani. A kialakítható telek megengedett legkisebb mélysége a telek területének átlagában legyen biztosított.
(3) A beépítésre szánt területen a meglévő telkek beépíthetők, amennyiben a közterületek szabályozása által igényelt telekalakítást követően az elő, oldal és hátsókertre vonatkozó általános, illetve a szabályozási terv szerinti előírások betarthatók, valamint a tömb területére meghatározott építési hely azt lehetővé teszi.
(4) Beépítésre szánt területen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet
a) építési hely jelöléssel rendelkező tömbök esetén a szabályozási tervben jelölt építési hely területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett,
b) az építési hely jelöléssel nem rendelkező tömbök esetében pedig az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett
lehet.
(5) A beépítésre szánt területen az övezet területén elhelyezhető főfunkciójú épületet
a) kötelező építési vonallal szabályozott tömbök esetében e vonal mentén, további főfunkciójú, vagy mellékfunkciójú épületet pedig a (4) bekezdés szerinti területen belül
b) kötelező építési vonallal és építési hellyel nem szabályozott tömbök esetében épületet a (4) bekezdés szerinti területen belül, minimum 5 m-es előkerttel
lehet elhelyezni.
(6) A beépítésre szánt területen azon telkek esetében, ahol az építési hely és a kötelező építési vonal a meglévő beépítéssel nem megegyező, ott a meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók és az építési hely területén bővíthetők.
(7)2
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Falusias lakóterület
4. § (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2)3 A falusias lakóterületen elhelyezhető:
1. Legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület.
2. Mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény,.
3. Helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület.
4. Legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület.
5. Legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény.
6. Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület.
7. Gépjárműtároló épület 3,5 t önsúlynál nem nehezebb, illetve legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára.
8. .
(3) A Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
|
Lf |
1500 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 - 5,00 m |
50 % |
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Ipari gazdasági területek
5. § (1) Az ipari gazdasági terület (jele: Gip) olyan gazdasági célú mezőgazdasági és ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A Gip jelű övezet területe elsősorban üzemi állattartás és egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.
(2)5 Az ipari gazdasági területen elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épületek, továbbá nagyüzemi állattartó épületek.
(3) Az ipari gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
|
Gip |
5000 m2 |
50 m |
Szabadon álló |
30 % |
0 – 7,5 m |
40 % |
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK -Különleges területek
6. § (1) A különleges területbe (jele: K) azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az egyéb építési területektől eltérő területek.
(2) A község területén K jelű különleges területek a következők:
a) Az 1/1 hrsz-ú temető és az 1/2 hrsz-ú templom telke, melyen elhelyezhető templom, ravatalozó, kripta és a temető üzemeltetéséhez kapcsolódó tároló építmény.
b) A 244/4, a 242, a 243/1 és a 244/3 hrsz-ú terület nyugati alsó része sportterület számára fenntartott terület. Az övezet területén elhelyezhetők sportépítmények, azokat kiszolgáló szociális és tároló épületek, továbbá vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületek.
(3) A különleges övezet területein a kialakítható legkisebb telek területe a temető és templom területén a szabályozási tervben jelölt övezet területe, a sportterületen pedig minimum 5 000 m2. Az övezetek területeinek beépítési módja szabadon álló, a telek maximális beépítettségének mértéke 5 %, megengedett legnagyobb építménymagasság a temető területén 4 m, a sportterületen 7,5 m.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület
7. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, zöldterületek és parkok, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a mellékelt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a következőknél:
|
Ssz. |
Út jele, megnevezése |
Út- |
Szabályozási szélesség |
Úthálózati szerep |
|---|---|---|---|---|
|
1 |
73221 sz. mellékút /külterület/ |
K.VI.B |
30 m |
országos mellékút /bekötõ út/ |
|
2 |
73221 sz. mellékút /belterület/ Kölcsey Ferenc u. |
B.V.c.B |
8-14m |
országos mellékút /bekötõ út/ |
|
3 |
Rákóczi Ferenc u. |
B.VI.d.B |
11-12m |
helyi kiszolgáló út |
|
4 |
Arany János u. |
B.VI.d.B |
16m |
helyi kiszolgáló út |
|
5 |
Jókai Mór u. |
B.VI.d.B |
16m |
vegyesforgalmú út |
|
6 |
Vörösmarty u. |
B.VI.d.B |
16m |
vegyesforgalmú út |
|
7 |
Ady Endre u. |
B.V.d.B |
9,7-12m |
helyi kiszolgáló út |
|
8 |
11 hrsz |
B.VI.d.B |
11-12m |
helyi kiszolgáló út |
|
9 |
020 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|
10 |
018 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|
11 |
03 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|
12 |
09 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|
13 |
06 hrsz |
K.VIII.B |
16m |
vegyesforgalmú út |
|
14 |
04/2 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|
15 |
250 hrsz (MK) |
K.VIII.C |
16m |
vegyesforgalmú út |
|
16 |
304 hrsz (MK) |
K.VIII.C |
16m |
vegyesforgalmú út |
|
17 |
251 hrsz (MK) |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|
18 |
275 hrsz (MK) |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgáló út |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Gazdasági erdőterületek
8. § (1) A terület gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) elhelyezésére szolgál.
(2) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(3) Az övezetben 10 ha-t meghaladó telken, telkenként legfeljebb egy az erdőgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos, valamint az előzőekhez fűződő turisztikai épület helyezhető el legfeljebb 300 m2 beépített területtel.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Kertes mezőgazdasági területek
9. § (1) A kertes mezőgazdasági terület (Mk) a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület.
(2) A keretes mezőgazdasági övezet területén a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek, valamint a helyi természetvédelmi terület kivételével elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, elsősorban a tárolás és pihenés célját szolgáló épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület nem helyezhető el.
(3) A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
|
Mk |
1500 m2 |
12 m |
Oldalhatáron álló |
3 % |
0 – 3,5 m |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Általános mezőgazdasági területek
10. § (1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület (jele: Má), melyek közül a Má1 jelű övezet területe elsősorban szántó művelésű terület, az Má2 jelű övezet területe pedig a Zala folyó, a Szévíz csatorna és a Vöcköndi árok mentén elhelyezkedő ökológiai folyosó része.
(2) Az Má2 jelű övezet területén közműépítmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az Má1 jelű övezet területén 2 0000 m2 telekterület felett helyezhető el mezőgazdasági üzemi épület úgy, hogy az a 3 %-os beépítettséget nem haladhatja meg. A mezőgazdasági övezet telkének beépítési módja szabadon álló, megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.
(4)7 Az Má1 jelű övezet területén több önálló telekből az OTÉK 29. § (4) –(8) pontja szerinti birtoktest alakítható ki.
(5) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy mely helyrajzi számú birtokhoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bevezetni az ingatlannyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, melyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra került.
(6) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.
(7)8 .
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Vízgazdálkodási területek
11. § (1) Vízgazdálkodási terület (jele: V) a Zala folyó medre, a Szévíz csatorna medre, a Vöcköndi árok medre, továbbá a község északi határában elhelyezkedő 022/2 hrsz-ú vízmű területe.
(2)9 Az (1) bekezdés szerinti vízfolyások területén és azok mentén természeti területen, a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül tilos új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon és esetben kerülhet sor.
(3) A község területén keletkező csapadékvizeket a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni. A csapadékvíz élő vízfolyásba vezetése előtt biztosítani kell a 3/1984/II.7./OVH rendelet előírásait.
(4) 20 vagy több gépjármű elhelyezését biztosító parkolókról a csapadékvizek csak előtisztító berendezés — szénhidrogén leválasztó — beépítését követően a lehet elő vízfolyásba engedni. A tisztítást minden esetben a keletkezés helyén kell elvégezni. A tisztítás hatásfokának a külön jogszabályban meghatározott határértéket — Balaton vízgyűjtő I. kiemelt kategóriára vonatkozóan kell biztosítani.
ÉRTÉKVÉDELEM - Természeti értékek védelme
12. §10
ÉRTÉKVÉDELEM - Építészeti értékek védelme
13. § (1)11 A szabályozási tervben jelölt és az 2. számú mellékletben felsorolt területek régészeti védelem alá tartozó területek. A régészeti területen belül építési munkát végezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti közreműködése mellett lehet
(2)12
(3)13
(4)14
(5)15
ÉRTÉKVÉDELEM - Környezetvédelem
14. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt és végrehajtási rendeleteit kell betartani. Helyi jelentőségű előírások nincsenek.
(2)16 Talaj és vízvédelem
a) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
b) A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet „a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről” felsorolásában a Balaton érzékeny felszíni víz, melynek vízgyűjtő területébe a község külterületi határain belül beletartozik. Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.
a) Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.
b) A 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szerint a község teljes közigazgatási területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területen( nitrátérzékeny terület) helyezkedik el.
c) A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint a települések szennyeződés érzékenységi besorolása alapján a község az érzékeny kategóriába tartozik.
d) A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerinti 1. kategória határértékei vonatkoznak a község befogadóira. (Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói)
(3) Levegőtisztaság védelem
a) A helyhez kötött légszennyező pont- és diffúz források létesítéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A levegővédelmi követelményeket a hatóság határozatban írja elő.
b) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
c) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
d) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.
e) A 4/2002.(X. 7.) KVVM rendelet a légszennyezettségi zónák kijelöléséről a községet a 10. pontban az országnak a nem kijelölt részéhez sorolja.
(4) Zaj- és rezgésvédelem
a) A belterület lakóterületein a hatályos rendeletek szerinti lakóterületi zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.
b) Ezek a határértékek vonatkoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvényre is.
(5) Hulladékgazdálkodás
a) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
b) A hulladék termelője, birtokosa a hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett
ba) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
bb) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.
c) z ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.
d) A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni.
Közműfeltételek
15. § Településközponti vegyes terület és meglévő lakóterület csak teljes közművesítettséggel, új beépítésű lakóterület és gazdasági terület részleges közművesítettséggel, üdülőterület és kertes mezőgazdasági terület hiányos közművesítettséggel is létesíthető az építési szabályzatban foglalt feltételek szerint.
15/A. § (1) Ivóvízellátás
a) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása a közüzemi hálózatról, vagy jelen építési szabályzatban meghatározott területeken egyedi fúrt vízkútról történik.
b) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Elvi építési engedélyhez annak megléte nem feltétel, de az építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi engedély megléte után adható ki. Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell álljon.
ba) Lakóterületen a kommunális ivóvízellátás csak közüzemi hálózatról biztosítható.
bb) Gazdasági és mezőgazdasági területen a kommunális ivóvízellátás elsősorban a közüzemi hálózatról biztosítható, de egyedi fúrt kút létesítése is megengedett az előírt feltételek biztosítása esetén.
c) A gazdasági területeken jelentkező technológiai vízigény kielégítése minden esetben egyedi elbírálás alá esik. Az öntözésre használt vízkút is csak vízjogi engedély alapján létesíthető.
(2) Szennyvízelhelyezés
a) Bármely építési övezetben, amennyiben az épületek használata során kommunális, vagy egyéb szennyvíz keletkezik az épület tulajdonosa köteles annak ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni.
b) Meglévő közüzemi szennyvízelvezető hálózat esetén a kommunális szennyvíz elvezetése csak ennek igénybevételével történhet. A közcsatornába vezetett szennyvíz minőségi paraméterei nem haladhatják meg az érvényben lévő jogszabály előírt határértékeket. A szennyvízcsatlakozás kiépítését legkésőbb a használatbavételi eljárás időpontjára meg kell valósítani.
c) Amennyiben az építési terület közüzemi szennyvízcsatlakozása nem biztosítható, úgy a vonatkozó jogszabály szerint a közüzemi szennyvízcsatornázással egyenértékű egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények - mint zárt szennyvízgyűjtő, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés - is telepíthetőek a jelen építési szabályzatban meghatározott területeken és külön engedélyezési eljárás alapján. Építési engedély csak a szennyvízelhelyezési kislétesítmények - kivételt képez a zárt szennyvízgyűjtő - jogerős engedélye birtokában adható ki. A használatbavételi eljárás időpontjára a szennyvízelhelyezési kislétesítmény üzemeltetési engedélyének rendelkezés kell állnia.
d) Zárt szennyvízgyűjtő létesítésére az építési engedélyezési eljárással egy időben adható engedély, de csak az építési szabályzatban meghatározott területeken. Tulajdonos kötelezettsége a zárt gyűjtő folyamatos vízzáróságáról és a gyűjtött szennyvíz előírások szerinti elszállíttatásáról gondoskodni.
da) Lakó területen a kommunális szennyvízelvezetés kizárólag a közüzemi hálózatról biztosítható abban az esetben, amennyiben a közüzemi hálózat rendelkezésre áll. Új beépítésű lakóterületek, ill. közüzemi csatornahálózattal nem rendelkező lakóterületek esetében a vonatkozó jogszabályok betartása mellett megengedhető az egyedi szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kisberendezés telepítése. Lakóterületen zárt gyűjtő csak abban az esetben létesíthető, amennyiben a környezeti adottságok miatt szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kisberendezés nem telepíthető.
db) Gazdasági területen a kommunális szennyvízelvezetés a közüzemi hálózaton biztosítható. Amennyiben a terület nem rendelkezik közüzemi szennyvízelvezetéssel, egyedi szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kislétesítmények is telepíthetőek. Zárt gyűjtő a gazdasági területen megengedett.
dc) A gazdasági területeken jelentkező technológiai szennyvíz esetében a közcsatornába vezethető szennyvíz minőségi paramétereit meghaladó mértékű szennyezettség esetén előtisztító kiépítése szükséges. Amennyiben a terület nem kapcsolható be a közüzemi szennyvízelvezető hálózatba, úgy külön vízügyi hatósági engedély alapján kell a szennyvíztisztítást biztosítani.
e) Mezőgazdasági területen zárt szennyvízgyűjtő és egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor engedélyezhető, amennyiben közüzemi szennyvízelvezető hálózat nem áll rendelkezésre.
(3) Csapadékvízelvezetés
a) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül. Az ingatlan és az út között elhelyezkedő vízelvezető árok karbantartása az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.
a) A zárt, ill. nyílt csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a mindenkor érvényes jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.
a) A településen önálló helyrajzi számmal nem rendelkező közcélú vízelvezető árkainak karbantartása a mindenkori tulajdonos kötelezettsége, ezek a 022/3, 022/4, 010/1, 010/2 és a 012 hrsz-ú területek.
(4) Gáz és kőolajüzemű létesítmények A gáz elosztóvezetékek biztonsági övezetén belül épületet, építményt elhelyezni tilos.
Záró rendelkezések
16. § (1) E rendelet 2006 szeptember 22. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. A 8/2016. (IX.20.) ö.r. hatályba lépése 2016.szeptember 21. napja.
(2) Alaprendelet kihirdetésének napja Vöckönd, 2006. szeptember 20. A 8/2016. (IX.20.) ö.r. módosítás kihirdetésének napja Vöckönd, 2016. szeptember 20.
módosította a 8/2016. (IX.20.) ö.r. hatályba lépett 2016. szeptember 21. napján
módosította (hatályon kívül helyezte a 14/2017.(XII.22.) ö.r. hatályos 2018.01.01. napjától
módosította a 8/2016. (IX.20.) ö.r. hatályba lépett 2016. szeptember 21. napján
módosította (hatályon kívül helyezte a 14/2017.(XII.22.) ö.r. hatályos 2018.01.01. napjától
módosította a 8/2016. (IX.20.) ö.r. hatályba lépett 2016. szeptember 21. napján
módosította (hatályon kívül helyezte a 14/2017.(XII.22.) ö.r. hatályos 2018.01.01. napjától
módosította a 8/2016. (IX.20.) ö.r. hatályba lépett 2016. szeptember 21. napján
módosította a 8/2016. (IX.20.) ö.r. hatályba lépett 2016. szeptember 21. napján
módosította a 8/2016. (IX.20.) ö.r. hatályba lépett 2016. szeptember 21. napján
módosította (hatályon kívül helyezte a 14/2017.(XII.22.) ö.r. hatályos 2018.01.01. napjától
módosította a 8/2016. (IX.20.) ö.r. hatályba lépett 2016. szeptember 21. napján
módosította (hatályon kívül helyezte a 14/2017.(XII.22.) ö.r. hatályos 2018.01.01. napjától
módosította (hatályon kívül helyezte a 14/2017.(XII.22.) ö.r. hatályos 2018.01.01. napjától
módosította (hatályon kívül helyezte a 14/2017.(XII.22.) ö.r. hatályos 2018.01.01. napjától
módosította (hatályon kívül helyezte a 14/2017.(XII.22.) ö.r. hatályos 2018.01.01. napjától
módosította a 8/2016. (IX.20.) ö.r. hatályba lépett 2016. szeptember 21. napján